Jobb esélyek a bölcsődei beiratkozásnál

JOBB ESÉLYEK

A BÖLCSŐDEI BEIRATKOZÁSNÁL

GYERMEKELLÁTÁS | Évről évre nő a bölcsődei férőhelyek és a kisgyermeknevelők száma hazánkban. Az adatokból az is látszik, hogy egyre több a minibölcsőde, ugyanakkor a munkahelyeken működő napközbeni ellátási forma még nem terjedt el Magyarországon. A kormány a nyáron újabb pályázattal igyekezett segíteni ilyen férőhelyek létrehozását.

Országos átlagban mára megszűnt az a nagy zsúfoltság, amely a 2000-es években jellemezte a bölcsődéket. A statisztikák szerint az új évezred első évtizedében – a családi napköziket nem számolva – 24-26 ezer volt a férőhelyek száma, míg a beíratott gyermekeké 29 és 34 ezer között mozgott. Látható tehát, hogy többezres volt a különbség. A családi napközik 2006-os megjelenése persze javított a helyzeten, de az igazi áttörés 2013-ra datálható, amikor a bölcsődékben már több hely állt rendelkezésre, mint ahányan ezekbe az intézményekbe jártak. Ez a tendencia pedig azóta is tart.

MINI, CSALÁDI, MUNKAHELYI

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban a „klasszikus” bölcsődék összesen valamivel több mint 42 ezer kisgyermeket tudtak volna fogadni, a beíratottak viszont ennél tíz százalékkal kevesebben, mintegy 38 ezren voltak. Rájuk 7650 gondozó és 1922 dajka vigyázott, ami csaknem nyolcszázalékos létszámnövekedést mutat 2017-hez képest. Egyben azt is jelenti, hogy egy felnőttre négy kisded jutott, szemben a korábbi 4,3-del.

A rendszer 2017-es átalakítása utáni új struktúrában megszűnt a családi napközi elnevezés, és megjelentek a mini-, a családi, valamint a munkahelyi böl-

csődék. Az egyre népszerűbb minik lényege, hogy azokon a településeken, ahol hét – ha mindegyikük elmúlt kétéves, akkor nyolc – kisgyermek ellátására igény mutatkozik, ott az önkormányzat létrehozhat egy ilyen egyszerűbb létesítésű és működtetésű intézményt. Fenntartó egyébként nem csak helyhatóság lehet. A minik debütálása óta a férőhelyeik száma több mint az ötszörösére nőtt, tavaly 1889 helyre 1786 csemete jutott. A hagyományos és a minibölcsődék tekintetében a fenntartó dönti el, hogy megszab-e térítési díjat, vagy csak az étkezésért kér pénzt. A Családbarát Magyarország Központ által működtetett Csalad.hu egyik idei beszámolója szerint ahol szednek ilyet, ott a gondozásra megállapított térítési díj átlagos összege havi nyolcezer forint. Az étkeztetés költsége is 8-10 ezer forint havonta. A gyerekek 60-70 százaléka azonban ingyenesen kapja a reggelit, a tízórait, az ebédet és az uzsonnát.

A minivel szemben a családi bölcsőde nem intézményi, hanem szolgáltatási formát jelent, és akár a működtető saját otthonában is létesíthető. A szülők által fizetendő becsült térítési díj ezeken a helyeken havi 40–100 ezer forint a már idézett Csalad.hu írása szerint. Persze elhelyezkedéstől, valamint a szolgáltatások mennyiségétől és minőségétől függően az ár ennél magasabb is lehet. Sok helyen ugyanis már játékos angolnyelvoktatást, valamint különböző zenei és a mozgásfejlesztést szolgáló foglalkozásokat kínálnak a legkisebbeknek. A férőhelyek száma évek óta stabilan hatezer körüli, a kihasználtság pedig kilencven százalék fölötti. Tavaly például 5683 gyermek járt ilyen intézménybe a maximálisan lehetséges 6032-ből.

A jogszabály módot ad munkahelyi kisdedóvó létrehozására is, ám ebből a fajtából az előző esztendőben egyelőre csak kilenc működött az országban, összesen ötvennégy gyermekkel, akikre tizennyolc felnőtt vigyázott. Az egyik ilyen hely a XIII. kerületi Emmike, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tavaly átadott munkahelyi bölcsődéje, amelyet a Családbarát Magyarország Központ tart fenn. Az induláskor a kormány képviseletében Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára reményét fejezte ki: az Emmike mintául szolgál az összes munkáltatónak, hogy érdemes ilyenképpen is segíteni, támogatni a kollégáikat és azok családját.

PÁLYÁZAT

A munkahelyi bölcsődék elterjedése azonban még várat magára idehaza. Ezt támasztotta alá Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter közelmúltban tett nyilatkozata is, mely szerint ezeknek az intézményeknek – noha az elmúlt

időszakban a nyolcszorosára emelték a támogatásukat – még nincs kultúrájuk Magyarországon. A kormány ezért a nyáron bejelentett újabb – 2,8 milliárd forintos keretösszegű – pályázattal próbálta ösztönözni a munkaadókat ilyen helyek létesítésére. A kiírás ugyanakkor nemcsak munkahelyi, hanem új családi bölcsődei férőhelyek létrehozására is vonatkozott. „E két forma rugalmasabban működtethető, mint a klasszikus bölcsődék, kevesebb szabály vonatkozik rájuk” – hangsúlyozta a szakember, aki egyben a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője is.

MUNKAERŐPIACI VISSZATÉRÉS

A bölcsődéknek nemcsak család-, hanem gazdaságpolitikai szempontból is kiemelt jelentőségük van. Az egyik legfőbb funkciójuk ugyanis az, hogy segítsék a kisgyermeket nevelő édesanyák vagy éppen édesapák visszatérését a munkaerőpiacra. Ezt a célt most már évek óta egy állami támogatási konstrukció is segíti a családi vagy munkahelyi, valamint a nem önkormányzati fenntartású „hagyományos” vagy minibölcsődébe járó gyermekek szülei esetében. A hozzájárulás folyósítása az ország egész területén biztosított. A program országos lefedettségét illetően beszédes adat, hogy a lebonyo-

lító Magyar Államkincstár (MÁK) tájékoztatása szerint a 3155 hazai településből 2907 helyen – ebből tizenkettő budapesti kerület – a férőhelyhiány igazolása nélkül is benyújtható igénylés a havonta legfeljebb negyvenezer forintos vissza nem térítendő támogatásra. Másutt ehhez arra van szükség, hogy a bölcsődei felvételt a férőhely hiányára hivatkozva utasítsák el. A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésben, gondozásban részesülő kicsik után az újra munkába álló szülők igénylési jogosultsága automatikus.

Az államkincstár eddig 700 millió forint feletti összeget folyósított, és több mint 3800 szülő pályázata kapott kedvező elbírálást. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása című projekt az úgynevezett konvergenciarégióban hárommilliárd, Közép-Magyarországon további csaknem kétmilliárd forintos vissza nem térítendő forrásból, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával – közölte a MÁK.

A bölcsődéknek nemcsak család-, hanem gazdaságpolitikai szempontból is kiemelt a jelentőségük.

ÉS A BEÍRATOTT GYERMEKEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁGON

’00’01 ’02’03’04’05’06 ’07’08’09 ’10 ’11 ’12 ’13 ’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19’20

HELMECZI ZOLTÁN

TERVEZÉS ALATT

AZ ÚJ PÁZMÁNY-CAMPUS

NAGY ÁLLAMI FEJLESZTÉS

Tizenkét pályázó jelentkezett a Pázmány Péter

Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának a megtervezésére, köztük nemzetközi építészeti irodák is. A Magyar Rádió egykori központja, a VIII. kerületi

Palotanegyed új funkciókat kap.

Miután június végén a Miniszterelnökség jóváhagyta a PPKE campusfejlesztéséről szóló tervpályázat kiírását, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) meghívásos építészeti tervpályázatot hirdetett az egyetem új campusának a tervezésére. A kormányhivatal feladata, hogy előkészítse az oktatási célú ingatlanok bővítését és fejlesztését célzó beruházást. Ebben szorosan együttműködik az egyetemmel és fenntartójával, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával. A pályaművek beérkezési határideje szeptember 28., az eredményhirdetés november 11-én lesz. Nyolc építészirodát a BFK meghívott a pályázatban való részvételre, s négy további tervezőcég nyerte el ennek jogát.

MODERN EGYETEM

Fontos kitétele a projektnek, hogy a fejlesztés kiemelt közérdekű kormányzati beruházás keretein belül valósul meg. A tervpályázati honlap szerint a pályaműveket úgy kell megalkotni, hogy az új központ révén minél kisebb mértékű legyen az univerzitás jelenlegi széttagoltsága, amely oktatásszervezési problémákat okoz. A kormányzat már 2018ban a Pázmány földrajzi széttagoltságának a megszüntetését támogatta; az egyetem ugyanis több képzési helyszínen – Budapesten, Piliscsabán, Esztergomban – volt kénytelen ellátni oktatási feladatait. Ez egyértelműen hátráltatta az intézmény hatékonyságát és fejlesztését. Három éve született meg az első határozat arról, hogy az univerzitás hasznosíthatja a Magyar Rádió elköltözése után a Palotanegyedben nagyrészt üresen álló ingatlanokat. 2020-ban rögzítették ezek ingyenes átadását a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának. Korábban nem felsőoktatási hasznosításban, hanem kulturális funkcióban gondolkodtak a kormányzati illetékesek. Eredetileg a szomszédos Nemzeti Múzeum terjeszkedett volna „hátrafelé” a Palotanegyedbe.

De vissza az egyetemhez! Az új campus majdani létszámát nagyságrendileg 4000 fősre teszik. Megközelítőleg 3300an lesznek az aktív hallgatók, kb. 500an az oktatók, valamint az adminisztrációban és az üzemeltetésben dolgozók. A központ létrehozásához 53 000 m² nettó hasznos terület szükséges. Az alapfunkciók mellett kiemelten fontos egy modern egyetemi könyvtár, továbbá az ahhoz tartozó olvasótermek és laborok, informatikai és műszaki kutatóközpontok létesítése. Kiemelt célkitűzés még egy modern multifunkcionális sportlétesítmény és egy szakkollégium megvalósítása. Mivel az ország egyik legrégibb, patinás egyetemének a campusa kerül a Palotanegyedbe, a BFK-nak a tervpályázatokkal szembeni elvárása az, hogy az épületegyüttes jelenítse meg azt a sok évszázados, határokon átnyúló hagyományt, amelyet a katolikus szellemiség folyamatosan jelentett a tudományos kutatásban és a minőségi oktatásban, az egymást követő nemzedékek felnevelésében. Nyugodt, határozott, múló divatoktól mentes megformálásával ad-

ÚJ BUDAPESTI CAMPUSOK

Az elmúlt években több nagy állami campusfejlesztés történt Budapesten. Felújították, bővítették a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új központjának otthont adó épületet, átadták a MoholyNagy Művészeti Egyetem campusát. Jelenleg is zajlik a Testnevelési Egyetem területének a fejlesztése.

A LEENDŐ PÁZMÁNY-CAMPUS, ELŐTÉRBEN A KÁROLYI-PALOTA, MELLETTE BALRA A MAGYAR RÁDIÓ VOLT KÖZPONTI IRODAÉPÜLETE. ÚJ EGYTETEMVÁROS ÉPÜL 2027-IG A BELVÁROSBAN

jon példát a takarékos, a környezettel hosszú távon harmóniában létezni képes építészetre.

MŰEMLÉKVÉDELEM

Az új campus területe tíz épületet foglal magában. A Magyar Rádió használta a Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti ingatlant – itt volt a főbejárat, az 1956-os forradalom egyik fontos színhelye –, a Stúdiópalotát a Pagodával, továbbá a Festetics-palota egykori kertjének a helyén álló üzemépületet, az Esterházy-palotát, a volt Nemzeti Lovarda helyén épült bunkert és központi rádió-irodaházat, a híres 6-os stúdiót, a Szentkirályi utca 25–27. alatti ingatlanokat, a Károlyi Alajospalotát, valamint annak kertjét.

Ezek az épületek a közös hátsó udvaruk révén lényegében összetartozó tömbbé alakultak az elmúlt évtizedekben. A tervezőirodáknak e terület kapcsán kell gondolkodniuk az átalakításban, bővítésben.

A tervezés folyamán figyelembe kell venni, hogy a campus területén lévő Károlyi- és Esterházy-palota műemlék épület. Az új beépítéseknek színvonalasan kell majd igazodniuk ezekhez, ami alapvető tervezői elvárás. A Pollack Mihály tér felé néző paloták és az új beépítések együttesének a struktúrája, tömeghatása és látványa az építészeti érték növekedését jelentheti, ezért kiemelt feladat ennek megvalósítása. Ugyancsak fontos eleme a tervezésnek, hogy az egyetem célja, hogy a központ illeszkedjen a város szövetébe: zöld felületekkel is tagolt, szellős, közösségi térként szintén alkalmas lokális városközpontnak kell létrejönnie a Józsefvárosban.

Korábban megírtuk: a tervek szerint a belső kert, az étterem, a sportpálya nyitott lesz a budapestiek számára. A helyszín kiválóan megközelíthető gyalogosan, kerékpárral és tömegközlekedéssel, a belvárosi közlekedési csomópontok (Kálvin tér, Múzeum körút, Astoria, Nagykörút) közelsége adott. Ez és a környező, szűkös utcák leterheltsége az oka, hogy nem autó-, hanem kerékpárparkolók kialakítására törekednek majd. A campus tehát ebben is „környezetbarát” lesz. Több külföldi – európai, észak- és dél-amerikai – egyetemfejlesztési koncepciót elemeznek. Ezek a belvárosi bővítés miatt mintaként szolgálhatnak a Pázmány számára is. Az előzetes tervek szerint 2027-ben adnák át az új campust.

A TIZENKÉT PÁLYÁZÓ

A BFK feltétele a pályázat kapcsán az volt, hogy az indulónak legyen referenciája oktatási célú ingatlanok és/vagy egyházi és/vagy műemlék épületek fejlesztése terén. A követelmény minimum nettó 10 ezer m² szintterületű közhasználatú épület terveinek az elkészítése, és fi gyelembe vették a referenciaként megjelölt munka szakmai díjait is.

A pályázatra meghívott irodák: 3h építésziroda Kft., Archi-kon Építésziroda, Bánáti + Hartvig Kft., FBIS Architects – Feilden Clegg Bradley Studios, Földes Architects, Gereben Marián Építészek Kft., Közti-Hamburg, MCXVI Architects Építészműterem Kft.

A részvételt nyert cégek: Finta és Társai Építész Stúdió Kft. ❙ Abud Mérnökiroda Kft. ❙ Garten Studio Kft. ❙ Zaha Hadid Ltd., Hawkins Brown Design Limited ❙ Plant-Atelier Peterkis Kft., M-Teampannon Kft. ❙ Szántó & Mikó Építészek Tervezőirodája Kft. ❙ kollektív műterem Kft., Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. ❙ CAN Architects Studio Kft. ❙ Archi.doc Építésziroda Kft. ❙ Narmer Építészeti Stúdió Bt.

PINDROCH TAMÁS

ZÖLDEBB LESZ BUDAPEST

PARKOSÍTÁS | A kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) hat fővárosi zöldterület-fejlesztési projekten dolgozik. A Zöld Budapest programban rögzítették, hogy a következő hét évben több mint 500 ezer négyzetméter zöld felület újul meg Budapesten.

A Zöld Budapest programra összességében 200 milliárd forintot szánnak. A fejlesztések érintik majd a Városmajort, a Gellért-hegyet, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágat, megépül a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, valamint a Csepeli közpark. A BFK tervei szerint megvalósul a Zöldfolyosó DélBudán projekt is. A kormány a következő hét évben összességében több mint 500 ezer négyzetméter budapesti zöld felület megújítását tervezi. Húsz százalékkal nőne az egy lakosra jutó ilyen terület, és a teljes fővárosi zöld felület 16 százaléka újulna meg.

DUNAI REVITALIZÁCIÓ

A BFK honlapja szerint előkészítési szakaszban van a Ráckevei (Soroksári)Duna revitalizációja. A fejlesztés célja a Duna-ág vízminőségének a javítása, különös figyelemmel a folyószakasz úszólápjára és élővilágára. Az úszóláp Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódik, összesen 700 hektár kiterjedésű. Ezek azért fontos természeti képződmények, mert felveszik a vízből a tápanyagot, nem juttatják azt vissza, hanem tőzeg formájában elraktározzák.

A Duna-ág összességében közel 60 km hosszú, tehát nem kis munkáról van szó. A feladat a Fudan Egyetem megépítése miatt nagy vitákat kiváltó Budapest Déli Városkapu programhoz kapcsolódó folyószakaszon a partfal-rekonstrukció, továbbá a Ráckevei-Duna bal oldalán partközeli kék-zöld infrastruktúra (csapadékgazdálkodás: az esővíz megtartása, újbóli felhasználása – a szerk.) fejlesztése, a szennyvízterhelés csökkentése. A Gubacsi hídtól egészen Tassig iszapkotrást fognak végezni, a Csepel-szigeten vizesélőhelyet alakítanak majd ki a tervezett közpark területén. A munka a környezeti és megvalósíthatósági tanulmány közbeszerzése előkészítésének a szakaszában jár.

Szorosan az iménti projekthez kapcsolódik a Csepel-sziget északi részén egy 36 hektáros rekreációs közpark létrehozása. Itt jelenleg elhagyatott, gazzal benőtt ipari területek találhatók. A tervek szerint a belvárost tehermentesítő Galvani híd (amelyről ugyancsak politikai vita folyt) úgy épül majd meg, hogy a csepeli parton az útpálya további 180 méteren a park felett, pilléreken állva halad majd. Ennek az a célja, hogy az innen délre eső parkterület intenzíven kapcsolódhasson az északi részhez, a zöld felület ne szakadjon meg. Az útpálya áttörten, „felsliccelve” készül, hogy az alatta levő felületekre eljusson a napfény. Budapesten évtizedek óta nem létesült hasonló méretű városi park, ezért a csepeli létesítmény mérföldkő lehet ezen a téren. Innen nem messze jön létre a Ferencvárosi szabadidőpark, amely egy több mint 10,7 hektáros, teljesen új objektum lesz.

Több mint 1600 fát ültetnek el a területen, ebből 477 kerül a szabadidőparkba.

Zajlik a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ építése, az új park ezt fogja körülölelni. A funkciói nem korlátozódnak majd a világverseny megrendezésére, ezen esemény után is bárki, bármikor használhatja kikapcsolódásra a területet. Épül majd itt parti plázs, ökorámpa, futópálya, kültéri fitneszcentrum, mászófal, játszótér, kültéri medence, szoborpark, szabadtéri mozi is.

BUDAI ZÖLDKORRIDOR

A Rákóczi hídtól egészen a Budaörsi útig zöldfolyosót alakítanak ki. A fejlesztést a Déli körvasúthoz kapcsolódóan viszik végig. Mivel a hálózat közel van a lakott területekhez, azt komplex városfejlesztési beavatkozásként kezeli a BFK. A projekt összefoglalva azt jelenti, hogy a Budaörsi úttól a Dunáig gyalogos-kerékpáros útvonalat hoznak létre megújuló közterületekkel, a szakasz négy pontján gyalogos-kerékpáros átjáróval.

A XII. kerületi Városmajor – Budapest legrégebbi közparkja – átalakítása a tervpályázat elkészítésének a szakaszában van. Lapunk már korábban beszámolt arról: a fejlesztés elsődleges célja, hogy a funkciók rendezésével legalább két hektárral növekedjen a park zöld felülete. A jelenleg a területen funkcionáló (elsősorban sport-) létesítményeket a Csaba utcai bejárattól nézve a „hátsó részen” helyezik el. Ide kerülhet majd a Városmajori Gimnázium és a Kós Károly Általános Iskola diákjai által használt sportközpont is, továbbá megépülhet egy új szabadtéri színpad a Városmajorban. A park berendezéseit is korszerűsítik, bővítik a rekreációs funkciókat, fákat ültetnek. Új vízfelület létrehozását is tervezik. A BFK honlapja szerint a Városmajor része a budai zöldkorridor hálózati rendszerének.

Ez tengelyre fűzi a Városmajort, a Vérmezőt, a Tabánt és a Gellért-hegyet. E tengely kulcsfontosságú szerepet tölt be a belső városrészek átszellőzésében: szélcsatornaként szállítja a friss levegőt a budai hegyekből. Egy korábban elkészült tanulmány a Vá-

HIRDETÉS rosmajort a zöldhálózati rendszer részeként, annak összefüggéseiben, majd önálló egységként is vizsgálta, feltárva az értékeket és a problémákat. Ennek megállapításai mentén rajzolódtak ki a park fejlesztési céljai.

A zöldkorridor legmeghatározóbb eleme a Gellért-hegy, amely egyben a főváros egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága is. A világörökségi 42 hektáros parkterületből 39,7 hektár országos jelentőségű természetvédelmi övezet. Az egykor az osztrákok által épített, Pest lakosságának a megfélemlítésére hivatott Citadella erődben a Magyar Szabadságharcosok Múzeuma kap majd helyet. Ehhez kapcsolódva a közpark komplex, turisztikai, természetvédelmi és ökológiai szempontú megújítását viszik véghez. Megújulnak a zöld felületek, a sétautak, a padok, a közösségi pihenőhelyek, a tájékoztató táblák, a tájékozódást segítő térképek, a hulladékgyűjtők, a mellékhelyiségek.

PT

SEGÍTSÜNK EGYÜTT A TANÉVKEZDÉSBEN!

A tanszergyűjtés időpontja: 2021. augusztus 25-28., 10:00-20:00

Vegyél részt te is a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország közös tanszergyűjtő akciójában!

Keresd az Adni Öröm! adománykártyákat az INTERSPAR áruházakban, vagy vásárolj iskolakezdéshez szükséges termékeket, és add le őket a hipermarketek gyűjtőpontjainál. Tegyünk együtt azért, hogy a rászoruló gyermekeknek is örömmel induljon a tanév!