A pálinkapiac is megsínylette a járványt

A PÁLINKAPIAC IS

MEGSÍNYLETTE A JÁRVÁNYT

MIHÁLYI LÁSZLÓ | A pálinkapiac nagyon megsínylette a koronavírusjárvány miatti lezárásokat az elmúlt időszakban – mondta a Figyelőnek adott interjúban a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, aki több más mellett a magán- és a bérfőzött párlatok viszonyáról, valamint az ízlésbeli változásokról nyilatkozott a Figyelőnek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a minap jelentette be, hogy fokozottan ellenőrzi a pálinka-alapanyagként felhasznált barack és málna származását. Miért van szükség erre a kiemelt kontrollra, és kiknek van félnivalójuk egy esetleges razzia folyamán? – A Nébih mint pálinka-ellenőrző hatóság kockázatelemzés alapján vizsgálja a pálinkát és a törkölypálinkát. Az idei rossz baracktermés és a már évek óta viszszaszoruló málnatermesztés miatt ezek a kiemelt rizikójú gyümölcsök, mivel nagy a kísértés a külföldi olcsóbb alapanyag megvásárlására. A hivatal az adatbázisa alapján ki tudja szűrni a kockázatos előállítókat. Az ellenőrzéskor a nem jogkövető magatartást folytatók termékeit – amennyiben lesznek ilyenek – a tisztességes többség védelmében eltávolítják a piacról. – Az idén több szempontból is változtak a pálinka-előállítás hazai adószabályai mind a magán-, mind pedig a bérfőzés tekintetében. Hogyan fogadták az érintettek a törvényi módosításokat? – Úgy vélem, ön most a magán- és a bérfőzött párlatok adómentességére gondol legfőképpen, és nem a pálinkát érintő változásokra. A párlatfőzés magánszemélyek által történő előállításának az adómentességét sokan szabadságharcként élték meg. Ezzel kapcsolatban szeretném eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint a Pálinka Nemzeti Tanács ellenségnek tekinti a privát főzőket. A PNT érdekvédelmi szervezet. Olyan pálinka-előállítókat képvisel, akik adót fizetnek az államkasszába. A közterheket, melyek a szektor vállalkozásainak a vállán nyugszanak, tehát fizetési kötelezettségeket jelentenek, az előállított termékek értékesítéséből befolyt bevételekből fedezik. Ha a piac, ahol ezek a cégek működnek, beszűkül, akkor ezzel párhuzamosan az értékesítési csatornákkal is ez történik. Ha tehát a magánfőzők nem tartják be az előírásokat, és a törvényben rögzített mennyiségnél többet készítenek, illetve azt kiviszik a piacra, akkor az a kereskedelmi főzdék forrásait fogja apasztani. Azzal a mennyiséggel, amennyit a privát főzők a jogszabályban meghatározottak szerint előállíthatnak, a kereskedelmiek még megbirkóznának, s békésen elférne egymás mellett a két csoport. Azonban sajnos többen félreértelmezik azt a kedvezményt, amelyet a jogszabályok biztosítanak. Az ellenőrzéssel megbízott önkormányzatoknak pedig sajnálatosan nincs meg sem a szükséges humán erőforrásuk, sem a kellő tapasztalatuk. Kontroll hiányában pedig igazából nincs visszatartó erő. Mi úgy gondoljuk, hogy nem ez volt a jogalkotó szándéka. Nézzük, miért hisszük ezt! Csak egyetlen példán hadd mutassam be. A legálisan kereskedelmi forgalomban lévő pálinkákat szigorú szabályok alapján állítják elő és értékesítik. Ma vannak olyan vendéglátóipari egységek, amelyek a költségcsökkentés érdekében úgy járnak el, hogy először is hivatalosan beszereznek kereskedelmi főzdétől származó pálinkából mondjuk kettő üveggel, majd amikor elfogy a termék, utántöltik azokat magánfőzésben készült párlattal, amelynek az előállítási körülményeiről a legjobb esetben is csak a vendéglátóhelynek vannak ismeretei, de a fogyasztónak nincsenek. Utóbbi úgy gondolja, azt issza, amit az üveg címkéje mutat. Mondhatnánk, ez egy orosz rulett. Ha szerencséje van a vevőnek, az elfogyasztott ismeretlen eredetű alkohol nem okoz egészségkárosodást. Összességében és röviden a kérdésére a válaszom az, hogy a pálinkaszektor szereplői a privát főzés jogintézményét el tudják fogadni mindaddig, amíg az utóbbit képviselők betartják a rájuk vonatkozó jogszabályi előírásokat. Magánpárlat nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, ezáltal a kereskedelmi főzdék teljesíteni tudják a fizetési kötelezettségüket, amivel hozzájárulnak az állami feladatok megvalósításához. A bérfőzés adómentességétől azt reméljük, hogy akik korábban illegálisan készíttették a pálinkát, most visszatérnek a nagy szaktudást garantáló, ellenőrzött helyekre. – Ön is utalt a gyümölcsök drágulására. Ez a pálinka árában is megjelenik? – Ez nagy dilemma egy pálinka-előállító vállalkozás életében. Melyik ujjamat harapjam meg igazán? Szerintem nem mehetünk el a drágulás mellett, a terméket jelentős adó terheli. Ezt be kell építenünk az árainkba. A fogyasztói ár további növelését azonban a vásárlók többsége nem tudja tolerálni. A főzdék nagy

NÉVJEGY

1970-ben, Esztergomban született. 1994-ben kezdett el foglalkozni pálinkafőzéssel, először mint tanuló, később mint tulajdonos szakember. Piliscsévi műhelyük – ahol a Michlberger készül – igazi családi vállalkozás, több generáció dolgozik együtt. Főzdéjükből csak kisüsti párlatok kerülnek ki.

része most éppen a koronavírus-járvány rossz hatásait próbálja túlélni. Szeretnék csökkenteni az elmaradt forgalomból adódó veszteséget, s ebben az „újra játékba kerülni” törekvésben a drágítás nem feltétlenül alkalmazható. Szóval nagyon nehéz kérdés, mert ugyanakkor a főzdék nagy többségénél a pandémia után nem maradt tartalék, amellyel ezt a visszatérést a régi árakkal finanszírozni tudnánk. Azt mondom, egyértelműen ez kellene, de a piac újraindítása határozza meg, hogy mit bír el a pálinka. – Egyszóval a koronavírus-járvány a pálinkafőzdéket is megtépázta. A keresleti oldalon mit tapasztaltak az eltelt egy-másfél évben? – A piac az elmúlt két esztendőben nagyon megsínylette a zárásokat. Sajnos azt kell mondjam, jelentősen változtak a vásárlói szokások. Ez pozitív és negatív hatást egyaránt hozott. A határok lezárásával eltűntek a turisták, a vendéglátóhelyek bezárásával elmaradtak a vevők. Sokan elvesztették az állásukat, így nem a pálinkavásárlást részesítették előnyben. A vállalatok nem rendeztek céges bulit, nem ajándékoztak karácsonykor. A pálinka-előállítóknak az év utolsó szakasza jellemzően nagyon pörgős, akkor termelik ki a következő esztendő első negyedévének a bevételét is, mert az egy csendesebb időszak. Most ez a „kitermelés” elmaradt. Ez mindenképpen negatívuma a pandémiának. Ugyanakkor a szektor szereplői is próbáltak túlélni mint vállalkozások és alkalmazkodni, mint bárki más. Ennek következményeként az online kereskedelmi csatornák a pálinka esetében is megnyíltak, vagy ott, ahol már működtek, nagyobb szerepet kaptak. Ezzel kapcsolatban megjegyzem: egyes főzdéknél a túlélésnek az volt az útja, hogy kézfertőtlenítők gyártásába kezdtek, miután a forgalmuk jelentősen megcsappant. Ezt úgy kell érteni, hogy vagy csak pár üveget adtak el, vagy egyáltalán nem volt az adott hónapban pálinkaértékesítés. Az Agrárminisztérium megkeresésére fel kellett mérnünk a készletet a kereskedelmi főzdék nyilatkoztatásával, hogy kinél mekkora mennyiség áll rendelkezésre abból, amiből fertőtlenítőszer állítható elő. A keresleti oldalt most alapvetően a lassú nyitás jellemzi. A közösségi rendezvények száma a járvány előttinek még mindig csak kis százaléka. A nagy fesztiválok elmaradtak. Sok fővárosi vendéglátóipari egység pedig ki sem nyitott. – Remélhetőleg az ősszel nem torpan meg a nyitás folyamata, és inkább újra arról lehet majd beszélni például, hogy melyik magyar párlat a legnépszerűbb. A barackon kívül jellemzően mely gyümölcsből előállított hungarikum a legkeresettebb manapság? – A klasszikus pálinkaízek két meghatározó gyümölcse a barack és a szilva. Ha ez változik, akkor is csak nagyon lassan. A kulturált pálinkafogyasztás elterjedésével egyre nagyobb számban vannak azok, akik igénylik az új ízeket. Így mind nagyobb teret hódítanak a vadon termett gyümölcsökből, a bogyósokból készült termékek. Például a fekete ribizli, a szeder, a kökény, az áfonya, a som vagy a vadcseresznye is kedvelt alapanyag és keresett íz a piacon mint különlegesség. Az előző évi országos versenyen a győztesek között borzag- (gyalogbodza-) pá-

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A pálinkatörvény szerint a Pálinka Nemzeti Tanács önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező köztestület. A szervezet a pálinka előállításának, származásának, minőségének, földrajzijelzésoltalmának egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdításával, az előállítók képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el – rögzíti a jogszabály.

linka is jegyezte magát. Azt mondhatom nagyon határozottan, hogy a hagyományos gyümölcsök, tehát a szilva, a barack, a meggy, a cseresznye és a körte mellett szépen jönnek fel az egyéb, Magyarországon honos gyümölcsök. Ezeken túl azonban a szőlőből és törkölyből – legyen az fehér vagy kék – készült pálinkák is szép számmal vannak a piacon. – Átlagosan milyen mennyiségben exportál hazánk pálinkát egy évben? Melyik országba kerül a legtöbb? – Magyarország pálinkaexportja elenyésző. Pedig az utóbbi időben jelentősen beszűkült piac egyik feloldási alternatívája a kivitel lehetne. Azt azonban meg kell érteni, hogy a pálinka-előállítás költsége nagy. Árban sosem tud versenybe szállni az olcsóbb, alacsonyabb fajlagos költségű gabonaalapú italokkal. A gyümölcsből, minőségi gyümölcsből előállított pálinka árát meg kell fizetni. A tömeggyártás sincs a jellemzői között. Vannak főzdék, amelyek azért értek el sikereket külföldön, és most is vannak olyanok, amelyek nyitnak Ukrajna vagy éppen Románia felé. A Pálinka Nemzeti Tanács is próbál ebben segítséget nyújtani: a Németországban évente megrendezett ProWein borászati és szeszesitalkiállításon és vásáron részt vettünk már kiállítóként is, de az utóbbi időben a főzdéknek biztosítunk részvételi lehetőséget. A pálinkaexportnak azonban még nincsenek kialakult csatornái, a Magyarországon előállított mennyiségnek csak kis része kerül külföldre. – Bár a pálya nehezített, a PNT az idén is megrendezi az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyt. Hogy állnak a nevezések, s mikor hirdetnek győztest? – A 2021-es megmérettetés nevezési időszaka augusztus 16-án zárult le. Sajnos a járvány miatt kénytelenek voltunk elcsúsztatni a megelőző tréningeket, amelyeken a pálinkabírálók kiválasztása történik. Ebből adódóan csak a nyár második felében tudtuk kiírni a versenyt. Amiatt is lassabban jönnek a nevezések a szokásosnál, hogy ilyenkor az emberek nyaralnak, és a pálinkafőzők életében sem ez az időszak az optimális a nemes küzdelemre. Az előző évi főzésből már nincs választék, az ideiből meg még nincs. Sajnos ezzel kapcsolatban azt is el kell mondanom, hogy a pandémia alatti fogyasztáscsökkenés miatt több előállítónak nincs új nevezhető pálinkája. De minden nehézség ellenére most is jelentkeznek a pálinkaházak, amelyeknek ezúton is köszönetemet fejezem ki. Szeptember 8-án, Nyíregyházán kezdődik az úgynevezett érzékszervi bírálat. Itt történik meg a nevezett pálinkák minősítése, de arról még nem mernék nyilatkozni, hogy mikor hirdetjük ki az eredményt. Egész egyszerűen azért, mert az elmúlt másfél évben a járvány miatt semmi sem volt biztos addig, amíg meg nem történt. Úgy hiszem, még mindig számolni kell ezzel.

HELMECZI ZOLTÁN

FELFELÉ KORRIGÁLTAK

NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK | A bruttó hazai termék második negyedévi látványos növekedésének a hatására a Figyelő által megkérdezett elemzők felfelé módosították éves előrejelzéseiket. Úgy vélik, az esztendő egészében robusztus gazdasági bővülés várható.

Minden várakozást felülmúlva éves szinten 17,9 százalékkal szárnyalt a hazai GDP a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest. A Takarékbank elemzői a reméltnél lényegesen jobb második negyedéves bruttó hazai termék hatására az idei növekedési előrejelzésüket 8 százalék környékére módosították az eddigi 7,7-ről, míg a következő esztendőt tekintve továbbra is 7 százalékos bővülésre számítanak – közölte Suppan Gergely, a pénzintézet vezető elemzője.

FÉKEZŐ HATÁSOK

A szakértő szerint a korlátozások tavaszi, fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás, így a hazai GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei gyarapodás már akkor elérheti a 6,8 százalékot, ha a második fél évben stagnál a gazdaság. Az ipari termelés a január–márciusi, éves szinten 3,9 százalékos növekedésről mintegy 40 százalékra pattant fel, ami érdemben járul hozzá a GDP robusztus bővüléséhez. Negyedéves alapon azonban az ipar csak minimális, mintegy 0,6 százalékos javulást mutatott, ami lehetett volna gyorsabb is, ha nem lenne csipekből és más alapanyagokból hiány. Az igen jelentős megrendelésállomány miatt a kilátások kifejezetten kedvezők.

Az építőipar az első negyedévi 2 százalékos csökkenés után mintegy 13 százalékos növekedésbe váltott át, ami szintén hozzájárul a dinamikus bővüléshez. Az alapanyaghiány és a brutális drágulás azonban itt is fékezi a még gyorsabb gyarapodás lehetőségét. A kiskereskedelmi forgalom a 3,2-es első negyedéves visszaesés után 7,4 százalékos éves növekedést ért el a második negyedben, azonban negyedéves alapon marginális visszaesés volt.

ERŐS UGRÁS

Hatalmasat javított azonban a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás. A vendéglátóhelyek árbevétele az első három hónapban még 38 százalékkal zsugorodott az egy esztendővel azelőttihez képest, azonban a második negyedben 64 százalékkal ugrott – a forgalomjavulás negyedéves alapon mintegy 72 százalékos. A vendégéjszakák száma január–márciusban még 86 százalékkal zuhant, a második negyedévben a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest 93 százalékkal nőtt, az előző negyedhez viszonyítva pedig majdnem megnégyszereződött. A korlátozások enyhítésének és a mély bázisoknak a hatására a többi szolgáltatói ágazat is impozáns bővülést mutathatott. A kilábalás, a GDP helyreállása azonban korántsem egyenletes. Egyes ágazatok (az infokommunikációval az élen) már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, az idegenforgalomhoz, a rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor alulteljesítenek. A delta-variáns ugyan egyértelmű kockázatot jelent, azonban ezen szektorok folytathatják a helyreállást, amely a jövő évre is áthúzódik. A következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat. Jövőre pedig az szja-visszatérítés, a rendőrök számára tervezett féléves bónusz, a további egészségügyi béremelés, a 13. havi nyugdíj kéthetes részlete, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a hazai gazdaságnak. Suppan rámutatott: a gyarapodás érdemben meghaladta a régiós gazdaságok, valamint az EU átlagos bővülését ez év második negyedében, így az idén akár gyorsulhat is a felzárkózásunk.

AZ ÚJABB HULLÁM KOCKÁZATA

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának a vezetője szerint ritkán látni egy gazdaságban éves alapon 18 százalékot megközelítő növekedést. Az nem volt meglepetés, hogy a második negyedben az éves alapú bővülés markáns lett, hiszen erre a gyenge bázisidőszak miatt számítani lehetett. A gyarapodás azonban felülmúlta a várakozásokat – az elemzői konszenzus 17,2 százalékos volt, míg a tényleges javulás 17,9 százalékos lett. A növekedésben szerepe lehetett a gazdaság újranyitásának, továbbá a vállalkozások jó alkalmazkodóképességének.

Az első becslésnél a KSH még nem közli a bővülés összetevőit, de termelési oldalról jelentős lehetett az ipar lendülete. Két számjegyű szintet érhetett el a szolgáltatások és az építőipar gyarapodása is. Ki kell emelni a turizmust, ahol az alacsony bázis miatt a növekedés nagymértékű lehetett, de a válság előttitől érdemben elmaradt a hozzáadott érték. Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházások járulhattak érdemben hozzá a javuláshoz.

A friss GDP-adatok alapján a bővülés a korábban vártnál nagyobb, éves szinten 7-8 százalékos lehet. Fontos kockázati tényező azonban az újabb vírushul-

REGŐS GÁBOR SUPPAN GERGELY KISS PÉTER

Szinte biztosra vehető, hogy a beharangozott, legalább 5,5 százalékos GDP-bővüléshez kötött adó-visszatérítés megvalósul, s további fi skális transzferek is várhatók.

lám. Ez befolyásolja a gazdasági szereplők viselkedését, ugyanakkor az esetleges korlátozásoknak még nagyobb súlyuk lehet. Itt nemcsak az idei teljesítmény a kérdés, hiszen látszik, hogy a gazdaság jelentős része megtanult alkalmazkodni a járványhelyzethez, hanem a hosszú távú hatások is fontosak.

A magyar infláció a cél fölött alakult, és az Európai Unióban is a legnagyobbak között van, ez pedig kedvezőtlen. Mivel a magas szintet részben egyedi tényezők (például a jövedéki adó emelése és bázishatások) okozzák, ezért az 5 százalék fölötti mértékről magától is csökkenne, ez azonban kevés. A nagy inflációs ütem beépülhet a várakozásokba, így öngerjesztővé válhat. Ezért a monetáris politikának a feladata a szigorítás, a kamatok emelése. A pénzromlás féken tartását a fiskális politika is segítheti azzal, hogy nem fűti tovább a belső keresletet, ha az magától is fokozatosan helyreáll – jelezte Regős Gábor.

TOVÁBB EMELKEDHET AZ ALAPKAMAT

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy vélte: a második negyedéves GDP-adat meglepte az elemzőket, bár a szokásosnál nagyobb eltérésekhez már hozzászokhattunk az elmúlt másfél évben. A meglepetés legfőbb oka a havi adatok és a nemzeti számlák alapján kalkulált statisztikák közötti egyre jelentősebb különbség, amely megnehezíti az előrejelzést. Az idei első negyedévhez képest például a kiskereskedelmi forgalom 0,2, míg az ipari termelés 0,5 százalékkal csökkent a második három hónapban. A kiskereskedelmi forgalom mértéke még mindig a járvány előtti szinteken van, ráadásul a korábbi húzóágazat, az autógyártás sem tudta kinőni magát.

A bővülés motorja leginkább a belső kereslet, valamint a beruházások lehettek, a részleteket csak szeptember elején publikálja a KSH. Az elmúlt negyedévekben az import nagyobb mértékben nőtt, mint az export, amit feltehetőleg a lakossági fogyasztás megugrása okozott. Ezen belül a szolgáltatások adták a fő húzóerőt, mivel az újranyitás után a lakossági fogyasztás valószínűleg eltolódott ebbe az irányba. Az építőipar sem mutatott kiugró teljesítményt a második negyedben, így azon szektorok hozzájárulása lehetett a vártnál nagyobb, amelyekről egyelőre nincsenek adataink: a kormányzati fogyasztásé és a beruházásoké.

A magyar GDP ezzel a válság előtti szintek fölé került, egy negyedévvel korábban, mint arra az elemzők számítottak. Ez a helyreállási ütem szignifikánsan gyorsabb, mint az eurózóna átlaga, és régiós szinten is a jobbak között van.

Az adatok beérkezése után az elemzők elkezdték felfelé módosítani a növekedési prognózisaikat, a legtöbb becslés 7 és 8 százalék közötti növekedéssel számol erre az évre. Ezzel szinte biztosra vehető, hogy a beharangozott, legalább 5,5 százalékos GDP-bővüléshez kötött adóvisszatérítés megvalósul, s további fiskális transzferek is várhatók. Az Amundi alapforgatókönyve alapján nem számolnak a tavalyihoz hasonló mértékű lezárásokkal. A vártnál jobb GDP-adat megerősíti az MNB érvelését, miszerint a gazdaság korábban visszatérhet a válság előtti állapotba. Az év végére 2,002,25 százalékra emelkedhet az alapkamat Kiss Péter szerint.

TÓTH BALÁZS

JÖN A ZÖLDKÓDEX

A TENDEREKNÉL IS

KÖZBESZERZÉSEK | Bár a közbeszerzések száma és értéke kezd újra a járvány előtti szintre nőni, az eljárásokban alkalmazható fenntarthatósági normák közül a környezetvédelmi, azaz zöldszempontokat 2018 óta kevésbé veszik fi gyelembe. A Közbeszerzési Hatóság éppen ezért be akarja vezetni a zöldkódexet, s létrehozta a fenntarthatósági munkacsoportot, ezzel is elősegítve, hogy minél több gazdasági szereplő tartsa szem előtt a követendő mintákat a közbeszerzési eljárásokban.

Az ez év első felében lefolytatott köz beszerzések összértéke elérte az 1630 milliárd forintot. Ezzel a piac a tavalyi visszaesést követően magára talált és majdnem elérte a járvány előtti szintet. „A közbeszerzések nagy nyertesei továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek közel 1100 milliárd forint összértékben nyertek tendereket 2021. január–júniusban. Ezen a téren tovább erősödött a verseny, így még hatékonyabbá vált a közpénzfelhasználás, hiszen eljárásonként átlagosan hét ajánlat száll ringbe” – mondta a Figyelőnek Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke. A szakember rámutatott: több mint 20 százalékkal nőtt az első fél évben a lefolytatott közbeszerzések összértéke a múlt esztendő azonos időszakához képest, ami akkor 1346 milliárd forintot tett ki, így a piac a járvány miatti 2020-as visszaesést követően megközelítette a pandémia előtti szintet. 2019 első felében 1670 milliárd forint volt a közbeszerzések összege.

A Közbeszerzési Hatóság 2021-re vonatkozó, nemrégiben közzétett gyorsjelentése szerint összesen 3781 eljárást folytattak le hazánkban június végéig, ez pedig meghaladja a tavalyi első fél évben tapasztalt értéket (akkor 3746-ot regisztráltak). A hivatal 12 562 hirdetményt dolgozott fel és ellenőrzött ebben az időszakban.

TERET NYERTEK A KKV-K

A mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert 1095 milliárd forintnyi közbeszerzés a teljes piac több mint kétharmadát jelenti értékben, nevezetesen 67,2 százalékot tesz ki, az eljárások darabszáma megközelíti a 87 százalékot. A fenti összeg közel 50 milliárddal haladja meg a járvány előtti szintet.

A hatóság küldetésének tekinti, hogy minél több zöldközbeszerzés valósuljon meg az országban, s azok száma, illetve értéke tartósan magas szinten maradjon.

A hatóság elnöke kiemelte: ezek az összegek tehát nagyrészt a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokhoz kerülnek, jelentős lökést adva a koronavírus-járvány okozta visszaesést követő gazdasági fellendülésnek. A várakozások szerint a közbeszerzések lendülete a második fél évben is kitart, és elérhető vagy akár meg is haladható a 2019-es szint. Kovács László jelezte: az adófizetők érdekeit szolgálja az erős verseny. Az egyajánlatos eljárások számának és értékének aránya az utóbbi két esztendő azonos időszakához képest csökkent, az összértéket tekintve a nemzeti eljárásrendben mindössze 6,4 százalékot tett ki.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (hnt-k) száma továbbra is alacsony maradt, illetve tovább csökkent. A nemzeti eljárásrendben még az 1 százalékot sem éri el ennek az eljárástípusnak az aránya, míg a nagy összegű beszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben is csupán 2,9 százalékot tett ki ezek összértéke. Az első féléves gyorsjelentésben külön kitértek az építési beruházások vizsgálatára. Az látható, hogy január–júniusban 955 milliárd forintot ért el ezeknek az invesztícióknak az összértéke, mely így arányát tekintve 42,1 százalékot mutat, s meghaladja az árubeszerzés (31) és a szolgáltatásmegrendelés (26,9) tárgyú közbeszerzések hányadát. 2020 azonos időszakához képest mintegy kétszázzal több volt az építési beruházásokhoz köthető eljárás, az értékük pedig közel 200 milliárd forinttal haladta meg a fenti időszakban elértet.

FONTOS A FENNTARTHATÓSÁG

„A gazdasági helyreállítás folyamán és általánosságban is a fenntarthatóság erősítése az egyik legfontosabb feladat, mert ezzel minden érintett gazdasági szereplő tartozik a jövő generációinak” – hangsúlyozta a hatóság elnöke. A közbeszerzési piac szereplőinek óriási a felelőssége ebben a kérdésben. Az ajánlatkérők jelentős hatást gyakorolhatnak a fenntarthatóság terén, hiszen amennyiben a közbeszerzési eljárásaikba ilyen szempontokat építenek be, példát mutathatnak a fogyasztóknak, s így befolyásolhatják a piacot.

A hatóság éppen ezért számos eszközzel, kezdeményezéssel segíti a piac szereplőinek a szemléletformálását a fenntarthatósági – azaz zöld-, szociális és innovatív – szempontok érvényesítése érdekében. Kovács László jelezte: „Az idén – új szintre lépve – a szervezet életre hívta a Fenntartható Magyarországért programot, melynek részeként fenntarthatósági munkacsoport alakult, valamint kezdeményeztük a közbeszerzési zöldkódex létrehozását.” A program célja tehát a közbeszerzési piac szereplőinek a szemléletformálása, valamint a szakmai párbeszéd erősítése, a hazai és a nemzetközi jó gyakorlatok megismertetése a fenntartható közbeszerzések terén. A munkacsoportban a legnagyobb hazai ajánlatkérők, valamint a hatósággal a fenntarthatóság területén együttműködő szervezetek képviselői vesznek részt, többek között az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Posta Zrt., a MÁV és a Miniszterelnökség szakemberei. A testület rendszeresen ülésezik majd. Célja a tudásmegosztás, a jó gyakorlatok megismertetése, éppen ezért az első ülést követően elkészült, hasznos információkat tartalmazó dokumentum hamarosan elérhető lesz a hatóság honlapján.

A program keretében a hivatal megkezdte a közbeszerzési zöldkódex kidolgozását is. Ehhez önkéntesen csatlakozhatnak majd azok az ajánlatkérők, amelyek vállalják, hogy közbeszerzési eljárásaikban érvényesítik a benne foglaltakat – így minden esetben megfontolják a környezetvédelmi, szociális, innovatív szempontokat –, s a kódex gyakorlati alkalmazásának az eredményeiről évente beszámolnak. Ezeket az ajánlatkérőket a Közbeszerzési Hatóság kiemelt partnerként kezeli a jövőben.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közbeszerzési eljárásokban szereplő fenntarthatósági elvárások közül a környezetvédelmi, azaz a zöldszempontok képviselik a legnagyobb súlyt. A hatóság küldetésének tekinti, hogy minél több zöldközbeszerzés valósuljon meg az országban, s azok száma, illetve értéke tartósan magas szinten maradjon, valamint elérjék, hogy idővel az ajánlatkérők döntő többsége fontolóra vegye a fenntarthatósági szempontok érvényesítését az eljárásokban.

TÓTH BALÁZS

ÚJ DOHÁNYTERMÉKPIACI FELÜGYELET

CIGARETTA-KISKERESKEDELEM | Október elsejével megszűnik a magyarországi dohánytermékpiacot koordináló, felügyeleti szerepkörrel felruházott ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofi t Zrt. A helyét egy igencsak szerteágazó hatáskörű szervezet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága veszi át.

Több mint nyolc éve már annak, hogy a hazai dohánykereskedelem óriási horderejű átalakuláson ment keresztül. Míg korábban több mint 25 ezer helyen lehetett cigarettát vásárolni az országban, addig a centralizáció eredményeként 2013. július 1-je óta erre már csak a mintegy hatezer nemzeti dohányboltban van lehetőség, ahová fiatalkorúak nem léphetnek be. Ezzel párhuza-

mosan létrejött a száz százalékban állami tulajdonú ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. mint a piac hangsúlyozottan semleges szereplője. A társaság feladatai közé tartozott egyebek mellett a koncessziós szerződések kezelése, az azokban vállalt kötelezettségek ellenőrzése, valamint a konceszsziós pályázatok lebonyolítása.

NEMZETI DOHÁNYBOLT A SZIGET FESZTIVÁLON. FORMÁT VÁLT A FELÜGYELET

ZRT. HELYETT HATÓSÁG

Az Országgyűlés azonban a nyár elején zárult ülésszakában megszavazta egy új szervezetnek, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának a létrehozását tartalmazó előterjesztést. A törvény többek között a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezését, hatósági ellenőrzését, felügyeletét ruházta rá az önálló szabályozó szervre, amely csak jogszabálynak van alárendelve. Természetesen nemcsak a kis-, hanem a nagykereskedők bizonyos tevékenységeit is, valamint a dohánykiskereskedelem-el-

látást kontrollálja majd a hatóság. Azt, hogy mindez egyben az ND Zrt. megszűnését is jelenti, már deklarálta a törvény egyik paragrafusa – ahogyan azt is, hogy az átkerülő dolgozók munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át –, az eljárási részletek azonban egy minapi kormányrendeletből derültek ki.

Ebből több más mellett az olvasható ki, hogy nem minden szakmai feladat kerül az újonnan létrejövő felügyelethez. Így például a cigaretta-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását és elbírálását, továbbá a koncessziós szerződések megkötésének, módosításának, megszüntetésének az előkészítését a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a tevékenységét segítő Miniszterelnöki Kormányiroda veszi át. Ugyanez igaz a koncessziós szerződésekből eredő számlázási és követeléskezelési feladatokra is. A gazdasági társaság idei közfeladat-ellátásának a kereteit rendező, az állam és a zrt. között létrejött közszolgáltatási kontraktussal kapcsolatos elszámolási kérdésekben ugyanakkor október elsejétől a hatóság jár majd el.

KITERJEDT HATÁSKÖR

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága más meghatározó területeken is fontos szereplő lesz az ősztől. Hozzá kerül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és a felszámolói szervezetrendszer fölötti felügyelet, valamint a szerencsejáték-szervezés engedélyezése, ellenőrzése. (A Szerencsejáték Felügyeletnek tehát szintén az új hivatal lesz az egyetemes jogutódja.) A rendeletkiadási joggal is felruházott hatósági elnököt a kormányfő nevezi ki kilenc évre. Az ő személye egyelőre nem ismert, az viszont már tudott, hogy a szervezet felállításával kapcsolatos előkészítő munkáért – augusztus elseje óta – az a Biró Marcell felel miniszterelnöki megbízottként, aki július végéig a Miniszterelnöki Kormányiroda élén állt. A kormányülések előkészítését támogató feladatok ellátása ugyanakkor az új pozíciójában is megbízatása maradt a jogászvégzettségű korábbi közigazgatási államtitkárnak.

Hatalmas problémát okoznak a kis csikkek

Szigorodott a szabályozás

Újabb figyelmeztetés jelent meg július elejétől a dohánytermékek dobozain. A környezetvédelmi figyelmeztetés arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy az adott termék műanyagot tartalmaz, így semmiképpen ne dobjuk el azt, hanem helyezzük a megfelelő hulladékgyűjtőbe. A csikkek ugyanis jelentősen hozzájárulnak a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszennyezéshez: évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a dohányosok.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a műanyagtermelés, jól mutatja ezt, hogy az 1950-es években még 1,5 millió tonna műanyagot termeltek világszerte, ez 2018-ra azonban 359 millióra emelkedett. A megtermelt műanyaggal együtt pedig nő a műanyaghulladék mennyisége is, az Európai Parlament adatai szerint több mint 150 millió tonna műanyag szennyezi jelenleg a világ óceánjait. Így pedig 2050-re az óceánokban és tengerekben több műanyag lehet, mint hal egy becslés szerint. A koronavírus-járvány pedig tovább fokozhatja ezt, gondoljunk csak a műanyagot szintén tartalmazó maszkokra.

Itt a szigorúbb szabályozás

A műanyaghulladék csökkentésére számos intézkedés létezik már a világ számos táján. Az EU-ban és hazánkban például a műanyagból készült termékeknél júliustól jelentős változás jött. 2021. július elejétől ugyanis Magyarországon is érvényben van az Európai Unió egyszer használatos műanyagtermékekről szóló irányelve, amely az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését célozza és az egyszer használatos műanyagtermékek használatának csökkentésére irányul. Mindez pedig a dohánytermékeket is befolyásolja: ugyanis a filtert tartalmazó dohánytermékek és dohánytermék-kiegészítők dobozain is feltűnik egy speciális jelölés, „környezetvédelmi figyelmeztetés”. Ennek a célja az, hogy felhívja a figyelmet: a termék műanyagot tartalmaz, így azt a megfelelő hulladékgyűjtőbe kell helyezni. A termékek összetétele így a korábbiakhoz képest nem változik, a csomagolásukon jelenik meg a figyelmeztetés.

A csikk is műanyag

Bár a műanyaghulladékról a legtöbbünknek az eldobált műanyag palackok juthatnak eszébe, a cigarettacsikkek ugyanúgy tartalmaznak műanyagot. Tehát ezzel a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő műanyagszenynyezéshez is nagymértékben hozzájárulnak: az Anglia Ruskin Egyetem kutatása szerint évente mintegy 4,5 ezer milliárd cigarettacsikket dobnak el a becslések alapján, a European Environment Agency adatai szerint pedig az európai tengerpartokon 2014 és 2017 között leggyakrabban talált szemét a cigicsikk volt. Így jelenleg ez a műanyagszennyezés egyik legelterjedtebb formája. Fontos tehát, hogy használat után ne dobjuk el a csikket, hanem a megfelelő hulladéktárolóba tegyük, így ezzel is csökkenthetjük a környezeti ártalmakat.

Fontos az ártalomcsökkentés

A dohányzás természetesen nemcsak a környezetre káros, hanem az emberek egészségére is. Ráadásul ma már tudjuk, hogy a dohányzás számos betegség kialakulásáért felel, és ezek a negatív hatások nemcsak magát a dohányost, hanem a környezetében lévőket is érintik, ezért a megelőzésnek kiemelt szerep jut. A legjobb egyértelműen az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb abbahagyjuk. Ha valamiért nem szokunk le, akkor tájékozódjunk a hagyományos dohánytermékeknél alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiákról. Ezek égés és füst nélkül működnek, így használatuk során a cigarettafüstben található káros anyagokból is kevesebb jön létre. A legújabb kutatások szerint az égés során keletkező füst és kátrány felelős elsősorban a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint közel 7000 vegyi anyag található meg a füstben, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A nikotin sem veszélytelen, egy erős függőséget okozó anyag, ami egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást, valamint a szívfrekvenciát is. A dohányzáshoz kapcsolódó kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja még mindig az, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ha már dohányzunk, akkor fontos, hogy minél előbb leszokjunk. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, ma már számos, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatíva áll rendelkezésére, amelyekkel csökkenthetők az ártalmak a cigarettázással összehasonlítva. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak, mint a cigaretta. A károsanyag-kibocsátás mértéke azonban nem áll egyenes arányban az egészségkárosító hatás mértékének csökkenésével. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt – egyéb összetevők mellett – így is jut nikotin a szervezetbe. Az biztos, hogy hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával szüntethetők meg teljesen a dohányzás ártalmai. A hiteles forrásból történő tájékozódás elengedhetetlen. A témában tájékozódhat a megújult www.fustmentes.hu gyűjtőoldalon!