A JÁRVÁNYHELYZET ELLENÉRE MEGLEPŐEN JÓ ÉVET ZÁRT MEGYÉNK GAZDASÁGA

Összességében sikeres évet tudhat maga mögött megyénk gazdasága a koronavírus-járvány ellenére is. A gépipar változatlanul domináns ágazat, és továbbra is a Jászság az ipargazdaság húzóereje, de a hátrányosabb helyzetű térségekben is tapasztalható volt előremozdulás. A 2021-es év történéseiről, eredményeiről dr. Sziráki Andrással, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgettünk.

– Milyennek értékeli az elmúlt évet?

– A korábbiakhoz képest kicsit eltérően alakult az elmúlt esztendő. Állandó izgalmat jelentett, hogyan szabadulunk meg a járványtól, de úgy tűnik, együtt kell élni vele, ha tetszik, ha nem. Ugyanakkor azt kell mondanom, a vállalkozások messze a várakozást felülmúlva birkóztak meg a helyzettel. Minden körülményt figyelembe véve, megyénk egész jó évet zárt. Nyilván minden relatív, ennél lehettek volna jobbak is az eredmények, ha a vírushelyzettel nem kellett volna szembesülni. Az viszont mindenképpen jelentős eredmény, hogy sikerült a megye gazdaságát pályán tartani, és az utóbbi évtizedet nézve ez a növekedési pálya tartósnak mondható, sőt, a tavalyi volt a legsikeresebb esztendő. Úgy tűnik, a megyék rangsorában korábban már kivívott hetedik helyünk stabilan be van betonozva.

– Hogyan teljesítettek az egyes régiók?

– A múlt évi összteljesítmény a megye egészét tekintve 3350 milliárd forint, ezt valamelyest meg is haladhatja. A teljesítményt tekintve viszont három nagy régióra oszlik a megye kilenc járása, a Jászság dominál, ezt követi a szolnoki térség, majd együttvéve a Nagykunság, Közép-Tiszavidék, Tiszazug. E három régióban jelentős súlyponteltolódással stabilizálódott a Jászság vezető pozíciója, a megyei teljesítmény 56 százalékát képviseli. A szolnoki térség 28-29 százalékkal járul hozzá az eredményekhez, míg a Nagykunság tizen-egynéhány százalékkal, ez utóbbi térségben van még bőven tartalék és esély is a felzárkózás ütemének gyorsítására. A múlt évi 3350 milliárd forint árbevételt gyakorlatilag 99 százalékban a hat kiemelt nemzetgazdasági ágazat reprezentálja. A feldolgozóipar adja a megye összteljesítményének 66-67 százalékát, ezen belül a gépipar ennek az egésznek 83-84 százaléka. A kereskedelem mintegy 16 százalékot képvisel, ezt követi a mezőgazdaság alapanyag-termelése 5-5,5 százalékkal, a szolgáltatás 4-4,5 százalékot tesz ki, az építőipar, mely jelentősen bővült a múlt évben, 4 százalék körüli nagyságrendet tesz ki, és a szállítmányozás, raktározás körülbelül 3 százaléknyi.

Sziráki András szerint megyénk vállalkozásai messze a várakozást felülmúlva birkóztak meg a járványhelyzettel

– A lemaradó térség helyzete változik-e?

– Kismértékű az előrelépés, de már lehet érezni annak hatását, hogy a lemaradó térség is igyekszik feljebb kapaszkodni. A múlt esztendőben náluk volt a növekedés a legnagyobb mértékű. Én abban reménykedem, hogy a követ-

kező években egy sokkal kiegyensúlyozottabb növekedési pályára kerül a három nagy térség. Természetesen a vállalkozásokon túl a Nagykunság térségében élő emberek is várják ezt, hiszen nem pusztán számhalmazokról van szó, hanem emberi életminőségről is. Az ott élőknek fontos, hogy a jövedelmi helyzetük javuljon, ebben majd komoly szerepe lesz az M4-es autóút megépítésének. Az infrastruktúra fejlesztése eleve determinálja a helyzetet, és Budapesthez, a piachoz való közelség sem közömbös.

– A jövőt tekintve mire lehet számítani?

– Azt gondolom, az ipargazdaság fejlődése nem torpan meg, lesznek újabb beruházások, ehhez persze az is szükséges, hogy a vállalkozások főleg a kkv-szektorban kellő aktivitást mutassanak, merjenek pályázni. Remélhetőleg rendelkezésre álló forrásokkal is számolhatunk. De míg egyik oldalról folyamatos növekedésnek vagyunk tanúi, korrekt módon azt is meg kell jegyezni, hogy egy ilyen exportorientált megyénél, mint a mienk – hiszen a termelésnek több mint felét folyamatosan külföldre visszük – előrelépés leginkább ezen a területen remélhető. A hazai piac korlátozott, mivel kis ország vagyunk. Az exportpotenciált kell tehát tovább gyarapítani, és azt gondolom, ebben jó úton járunk. Megfogalmazni mindezt persze rendkívül egyszerű, ám tudatában kell lenni annak is, hogy itt egy világpiaci megmérettetésről van szó, és igen komoly küzdelem folyik a piacok megtartásáért és bővítéséért. Eközben a versenytársak száma nem csökken, hanem növekszik, a környező országok vállalkozásai is keresik a helyüket a világpiacon. Kiemelten fontos, hogy tudásbázisunkat tovább gyarapítsuk, és ez nem általában a vezető posztokra értendő, hanem a munkapadok mellett dolgozó munkatársakra is. A jövőnket a tudásra lehet alapozni, ezzel együtt pedig a technológia folyamatos megújítására, fejlesztésére. Ma már olyan világot élünk, hogy rendkívül dinamikusan terjed a robotizáció. Sokan félreértik a tendenciát, és feltételezik, hogy a gép mindent megold, ám valójában a robotizáció még képzettebb, felkészültebb munkavállalókat igényel. Különösen az ipargazdaságban, ahol követni kell a fejlődő gyártási kultúrát. Fontosnak tartom az alkalmazkodóképességet, lényeges szempont, hogy képesek vagyunk-e alkalmazkodni a változó feltételekhez, az évről évre növekvő követelményekhez. Csak az marad talpon, aki ehhez tud idomulni. Tudatában kell lenni, hogy a lehetőségeket a gazdaságban nem tálcán kínálják, mindenért meg kell küzdeni.

A Nagykunság gazdasági fellendítésében komoly szerepe lesz a továbbépülő M4-es autóútnak

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2021-es gazdasági összteljesítményének (3350 milliárd forint) nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlása

Forrás: JNSz Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Feldolgozóipar 66%

Kereskedelem 16%

Egyéb 1% Szállítmányozás, raktározás 3% Építőipar 4% Szolgáltatás 4,5% Mezőgazdasági alapanyag termelés 5,5% – Utóbbi években számos terület küzd a munkaerőhiánynyal.

– Már csaknem elértük a teljes foglalkoztatottság állapotát, tehát megyénkben, aki szeretne és képes is dolgozni, az talál munkát magának. Az új álláshelyeket viszont így nem egyszerű betölteni, különösen a képzettséget igénylő területeken. Egyes fiatalok hozzáállásával viszont manapság van egy kis gond. Annak idején, mikor arra vállalkoztam, hogy szakmát tanulok, azt éreztem, ezért áldozatot kell hozni, ma viszont azt veszem észre a fiatalok egy részénél, hogy elég lezseren kezelik ezt a témát. Pedig nagyon fontos manapság a tanulás, mellette a szorgalmas munka. De ha valaki tisztességgel teszi a dolgát, sokkal jobban megbecsülik most, mint korábban, anyagilag is. Az igaz ugyan, hogy a megye térségeit nézve nagyok a különbségek a képzési hajlandóságot tekintve, de el kell hitetni és sulykolni kell, hogy munkaalapú társadalomban élünk. Kovács Berta