Kell-e tartanunk az indiai mutánstól?
FOTÓ: AFP
POLITIKA OLITIKA
Abban egyetértés van a virológusok között, hogy a vírusváltozatok jelentette fenyegetések kivédésére az a legkézenfekvőbb megoldás, ha a lehető legtöbb embert a lehető leggyorsabban beoltanak a jelenleg rendelkezésre álló vakcinákkal. SZÜKSÉG LEHET EMLÉKEZTETŐ OLTÁSOKRA Erre azonban a szegényebb országok aligha lesznek képesek még egy-két éven belül, de az uniós országok is messze vannak még a lakosság teljes átoltottságától. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy együtt kell élnünk a koronavírussal. Erre utal, hogy az átoltottsági világelső Izrael újabb több millió adag vakcinát vásárol a Pfizertől 2022 végéig, s az új oltások már az újabb koronavírus-változatok ellen is védenek majd. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig részletek közlése nélkül bejelentette azt is, hogy ősztől újabb, az eddig beadott vakcinák hatását tovább erősítő oltási kampány kezdődik a szigetországban. Hozzátette: meg kell tanulni együtt élni ezzel a vírussal, ugyanúgy, ahogy más betegségekkel is együtt él az ország. Az Európai Bizottság is további tárgyalásokat kezdett a Pfizer/BioNTechkel a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyaguk beszerzéséről 2023-ig. Az immáron harmadik szerződés 1,8 milliárd adag, második generációs vakcina
6
A gyógyszergyártók ó á tóók világszerte vizsgálják, hogy milyen veszélyt jelentenek az új koronavírusváltozatok az oltóanyagok hatékonyságára. Aktuálissá teszi a kérdést, hogy az Indiában drámai módon berobbant járványt sikerül-e megfékezni. Vajon a mutáns vírus soha véget nem érő járványba zár bennünket?
szállítását írja elő 2022-ben és 2023-ban. Müller Cecília országos tiszti főorvos is szólt arról, hogy az összes vakcinát a világon veszélyhelyzeti körülmények között engedélyezték, éppen ezért lehet, hogy mindegyik védőoltásból kell majd egy harmadik oltás, s ha szezonális lesz a betegség, akár évente is szükség lehet emlékeztető oltásokra. Jakab Ferenc virológus, a Koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője pedig a Facebookon arról írt, hogy az oltásokra sok évig szükség lesz még, és ezek az oltások különbözőek lesznek, pontosan a vírus változékonysága miatt. KÜZDELEM AZ ÚJ VARIÁNSOKKAL Úgy tűnik, hogy egyre több rossz hírt kapunk a különböző koronavírus-variánsokról. Egyes újságok címsorai pedig már egyenesen azt sugallják, hogy egyes mutánsok kijátszhatják az oltás jelentette védelmet, és soha véget nem értő járványba zárnak bennünket. A kutatók között még nincs egyetértés abban, hogy az új változatok milyen mértékben áshatják alá az első generációs Covid–19-vakcinák hatékonyságát. Néhány oltóanyag-fejlesztő azonban már az oltások frissítésén dolgozik, hogy azok jobban célba vehessék a Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, Brazíliában vagy az újabban Indiában azonosított változato-
kat. Ezek a mutációk gyengítik a fertőzés elhárításához elengedhetetlenül fontos antitestek hatását. Csakhogy az antitestek szintjének csökkenése nem jelenti azt, hogy megszűnik a Covid–19 elleni védelem – idézi a HuffPost Jay Levy virológust, a Kaliforniai Egyetem orvosprofesszorát. Az immunrendszer nagyon összetett, és az antitestek mellett létezik egy egészen más szempont is, a sejtek által közvetített immunválasz. Ez a rész segít létrehozni az úgynevezett T-sejteket, amelyek döntő fontosságúak a fertőzések megelőzésében. A Covid–19-vakcinák nemcsak antitesteket termelnek; arra ösztönzik az immunrendszert, hogy termeljen T-sejteket is. A T-sejtek jelentik a fő védelmi vonalat a vírus ellen – mondja Monica Gandhi, a Kaliforniai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere. A T-sejtek képesek azonosítani a koronavírus számos különböző részét, és megszabadulni a vírust hordozó sejtektől. A beoltottaknak a sejtes immunválasznak köszönhetően nem kell aggódniuk a súlyos betegségtől akkor sem, ha netán újra megkapják fertőzést. OLTÓANYAGOK ÚJRATERVEZÉSE Jakab Ferenc virológus, a koronavírus-kutatási akciócsoport vezeRipost7 2021/39
