
7 minute read
AMTS
Atörténet még 2006-ban kez dődött a szegedi Hangár Expó területén, de az ügyes szervezéssel lebonyolított rendezvény gyorsan kinőtte a meglévő határokat. 2008-tól már a Hungexpo ad otthont a monstre rendezvénynek, amely a covid miatt ugyan átlépte 2020-at, majd a tavalyi, nyár végi esemény után ismét az eredeti tavaszi időpontban nyitotta meg kapuit – idén több mint 49 ezren látogattak ki a vásárvárosba. Az AMTS szokás szerint tíz, teljes értékű autós rendezvényt tömörített magában – amihez idén egy motoros is érkezett –, s mindegyiket egyetlen belépőjeggyel nézhették meg a látogatók.
A programhelyszínek kül- és beltéren egyaránt, összesen 120 ezer négyzetméteren, vadonatúj elrendezésben várták az érdeklődőket.
Az új autós tematika a G helyett a
D és E pavilonokat töltötte
Nagykanállal!
IDÉN ÚJRA TAVASZI IDŐPONTBAN DÜBÖRGÖTT AZ AUTOMOBIL ÉS TUNING SHOW, AMELY IMMÁR 16. ALKALOMMAL SZÉDÍTETTE EL A PUBLIKUMOT.

Jelen és múlt, avagy gamerek kontra Mávaut-Ikarus 556-os




A Powered By Johan Dodge Charger RTR-je nálunk és Amerikában is sikert aratott, a fullos gép Joe Bident és Jay Lenót is lenyűgözte!
A standunkon ezúttal a CL4 offroad motorosiskolát láttuk vendégül
Az Autó-Motor különdíját egy szédületes Peugeot 505-ösnek itéltük oda. A díjat Miklós-Illés Kálmán szerkesztő adta át Szijgyártó Sándor tulajdonosnak
TUDTA-E?
Az Autós Nagykoalíció szervezésében idén 800, a járműgyártás valamely területe iránt érdeklődő általános- és középiskolás diák kapott meghívást a rendezvényre.



HIRDETÉS


meg, a klubok pedig a szintén teljesen felújított B csarnokba költöztek át, mégpedig a hangnyomásversennyel együtt. Az A csarnok felhozatala ez évben is főként a tuning és a háttéripar témakörét ölelte fel. Az Európa több mint 15 országából érkező átépített autócsodák mellett a kiállító cégek között is számos nemzetközi név bukkant fel.
Az egyik fő attrakció Svédországból érkezett: először volt hazánkban élőben látható a világ egyik legszebb és legismertebb épített autója, a Powered By Johan műhely utolsó csavarjáig egyedi, 1968-as Dodge Charger RTR masinája! Az autó 5 év alatt, több mint 15 ezer munkaóra eredményeként született meg, komoly kultuszt építve maga köré: többek között a jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden és az egyik legnagyobb autóguru, Jay Leno is személyesen gratulált hozzá – természetesen hatalmas sikere volt Budapesten is! Az importőri pavilon – de akár az egész show – felhozatalának egyik legkülönlegesebb darabja egy hazánkban és a környező országokban eddig soha nem látott, mindössze egyetlen példányban létező versenyautó, a Volkswagen ID.R volt.


INFÓ
2023-ban március 17-19. között rendezik meg a 17. AMTS-t a Hungexpón!
A Mazda MX-5-öst Monostori Tamás nyerte A bőség zavara: triál, szuperenduró, Miss AMTS szépségverseny, drift és gyerekprogramok





3 tévhit
a dohányzásról és az ártalomcsökkentésről
A rengeteg káros hatása ellenére még mindig több mint egymilliárd ember dohányzik szerte a világon, a helyzet pedig Magyarországon sem jobb. A dohányzás ráadásul nemcsak a dohányosok problémája, a környezetükben lévők egészségére is negatív hatással van. Ma már tudjuk, hogy a leszokásnál nincs jobb. Tudatos döntésekkel azok is csökkenthetik a dohányzás ártalmait, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le. Mutatjuk a három legfontosabb tévhitet, ami segíthet képbe kerülni a témával kapcsolatban!

Jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön, és az előrejelzések szerint ez a szám a népességnövekedés miatt a közeljövőben nem változik számottevően. A helyzet Magyarországon sem jobb, ma több mint kétmillió ember gyújt rá rendszeresen. A dohányzás minden formája káros. A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat már senki sem vitatja, ráadásul a cigarettafüst nemcsak a dohányzókra, hanem a körülöttük élőkre és a környezetre is káros hatással van. A dohányzás okozta ártalmakat természetesen csak akkor tudjuk kiiktatni, ha letesszük a cigarettát, azonban azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, érdemes tájékozódniuk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
A május 31-ei dohányzásmentes világnap alkalmával nézzünk meg három fontos témát közelebbről: 1. A nikotin a fő bűnös
A dohányzás minden formája káros az egészségre, és számos betegség kialakulásáért felel. Ma már azt is tudjuk, hogy a nikotin egy erős függőséget okozó anyag, a kutatások szerint azonban nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A füstben ugyanis számos vegyi anyag található, az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 ilyen anyag található meg a füstben, és ezek közül több mint 93-ról már bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ugyanakkor fontos, hogy tudjuk, a nikotin sem veszélytelen: amellett, hogy függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.Ilyenek például a munkahelyeken azok a programok, amelyek az összetartozást és a szolidaritást erősítik. Sőt, nem ritka, hogy egyes vállalatok a munkavállalóik pszichológiai tanácsadásának költségeit is állják. A vezetők több támogatást nyújtanak a munkatársaiknak a hibrid munkakörnyezethez való alkalmazkodásban, nagyobb önállóságot, több felelősséget és bizalmat adnak nekik, mint korábban. Ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbek az olyan hordozható okoseszközök is, amelyek folyamatosan figyelik a testi és lelki állapotunk változásait – az adatokat elemezve akár figyelmeztetnek is a lehetséges veszélyekre.
2. Mindent vagy semmit!
A dohányzás negatív hatásaitól természetesen úgy tudjuk a leginkább megkímélni magunkat és a környezetünkben lévőket, ha egyáltalán el sem kezdünk dohányozni. Ha ez mégis megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb szokjunk le, hiszen csak így csökkenthetők teljes mértékben a dohányzás ártalmai, hiszen a dohányzás minden formája káros. Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik nem hagynak fel a dohányzással, ma már számos, az égést és füstöt nélkülöző, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó alternatíva áll rendelkezésére. Míg az ismert káros anyagnak való kitettség csökkenése a füstmentes technológiáknál jól vizsgálható (relatív ártalomcsökkentés), addig az, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát is csökkenti-e, csak hosszú évek tapasztalatai és kutatásai alapján válaszolható meg. Az égés nélkül működő dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor nem jön létre sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta. Ez azért is fontos, mert a dohányzás és a füst nemcsak a dohányosoknak okoz problémát, a cigaretta égése közben keletkező káros anyagok, így a füst belélegzése a környezetükben élőkre is negatív hatással van, az eldobált cigarettacsikkekből kioldódó ártalmas anyagok pedig a környezetünkre, folyóvizeinkre is veszélyt jelentenek. Ezért kiemelten fontos, hogy ha dohányzunk, semmiképpen ne dobjuk el a csikket, helyezzük kukába vagy az erre kijelölt csikkgyűjtőbe.
3. Minden füstmentes technológia ugyanolyan
Újabb tévhit az is, hogy minden füstmentes technológia ugyanolyan lenne. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmányai szerint például „a dohánytermékek lényeges eltérést mutathatnak vonzerő, addiktivitás és toxicitás szempontjából. A különbség nagyobb vagy kisebb kockázati profilhoz is vezethet, ami az egészségre is hatással lehet”. A különböző füstmentes technológiákban ugyan közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban működésük és hatásuk különböző lehet, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Füstmentes technológiának számít például az elektronikus cigaretta, a nikotinpárna vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. Fontos azonban tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, aminek – amellett, hogy függőséget okoz – káros egészségügyi hatásai is ismertek. A legfontosabb tehát, hogy aki nem dohányzik, az ne is kezdje el, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le, hiszen hosszú távon csak a nikotin- és dohánytartalmú termékek végleges elhagyásával csökkenthetők teljesen a dohányzás ártalmai.
*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Ezért az a legjobb, ha rá sem szokunk, vagy ha rászoktunk, akkor mielőbb leszokunk. Amennyiben ez nem sikerül, akkor fontos tudni, hogy az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján. További információ: www.dobjle100at.hu A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.









