Egységesek, fiatalok és motiváltak vagyunk

Csoknyai Istvánt kérték fel a Buda- kalász Kézilabda Zrt felnőtt csapa- tának vezetőedzői posztjára a 2020/2021-es bajnoki szezontól.

- Értékelje a felkészülési időszakot! Mennyire sikerült összekovácsolni a teljesen új játékosokból álló budakalászi csapatot?

- A két kapus és pár fiatal játékos kivételével kicserélődött a csapat, ezért időben el kellett kezdeni a hosszú kihagyás után a felkészülést. Nagyon sok edzőmérkőzést játszottunk és egymás ellen is sokat gyakoroltunk. Lépésről-lépésre haladtunk és mérkőzésről-mérkőzésre fejlődtünk, de természetesen kijöttek a hibák is. Még nem állt össze teljesen a csapat, sok idő kell még az építkezéshez, bár a nyakunkon vannak a mérkőzések.

- Hat évnyi balatonfüredi edzősködés után került Budakalászra. Mennyiben mások itt a körülmények?

- A pályafutásom alatt Veszprémben játszottam, ott voltam edző, majd átkerültem Füredre. Balatonalmádiban élek, így közel volt az otthonomhoz a munkahelyem. Most más, hiszen a főváros mellett, Szentendrén élek, megváltozott az életem, de élvezem a munkát, jó a stábom, a csapat sikeréhes. Azt a célt, amit kitűztünk azt szerintem el fogjuk érni.

- Így, hogy már itt van jó pár hete, milyen érzéseket kelt ez az új feladat önben, hogy itt egészen mások a célok, mint az előző csapatánál?

- A munkám alapjában nem változott meg, én ugyanúgy dolgozom, mintha az első három csapat közé kellene kerülnünk és próbálom a játékosaim felé is ezt közvetíteni. Sulykolom beléjük, hogy ne elégedjünk meg azzal, hogy adott esetben bennmaradunk, hanem törekedjenek arra, hogy egy erős csapattá váljunk, hiszen minden mecscset meg lehet nyerni, teljesen mindegy ki az ellenfél. Akarják a sikert elérni és merjenek álmodni!

- Mire lesz képes ez a keret, mi a gyengesége és az erőssége?

- Azt gondolom, hogy ez majd a bajnoki mérkőzéseken fog eldőlni, mivel a felkészülési mérkőzéseken többnyire gyakorlunk különböző taktikai variáiókat, melynek ott nincs akkora súlya, mint a bajnoki meccsen. Nincs kimagasló pozíciónk, egységesek, fiatalok és motiváltak vagyunk, ez lehet a mi erősségünk.

- A Balaton partjáról köl

tözött a Duna partjára, Szentendrére. Hogy tetszik, sikerült megszokni?

- Természetesen eleinte furcsa volt beilleszkedni, hiszen a változás sosem zökkenőmentes, de most már kilencedik hete vagyok itt és átálltam erre az életre. A pesti forgalmat is már-már rutinból megol

dom. Lassan hozzá is szokom.

- Mit csinál a szabadide

jében? Van-e kedvenc helye már Szentendrén?

- Több helyen jártam már, de van a Duna-korzón egy kedvenc törzshelyem, egy szerb étterem, a „Corner”. Itt összefutottam egy 1986-os katonatársammal, őt Margaritovics Milenkónak hívják, és ha időm engedi ,akkor nála szoktam kikapcsolódni vagy eltölteni egy-egy estét. Budakalász KZrt.