Fel sem tett kérdések

Engedjék meg nekem, hogy személyes emlékekkel kezdjem ezt a Tóth Esztert bemutató riportot. Több évig laktunk ugyanis egy házban a Tóth családdal, így sűrűn találkoztam az általános iskolát akkoriban elkezdő kislánnyal. Régi időket említek tehát, hiszen még VHS kazettákon vittem a mérkőzés felvételeket az édesapjának, aki akkor a Győri ETO KC élvonalbeli férficsapatának edzője volt. Biztos vagyok abban, hogy az olvasóink jelentős része ismerte a legendás Tóth Lászlót, így megérti, hogy ez az írás kizárólag az emlékének járó tiszteletadással kezdődhet.

- Apa és anya is kézilabdaedzőként dolgoztak, így teljesen egyértelmű volt a számomra, hogy én is játszani fogok - kezdte a beszélgetést Tóth Eszter. - Ez nem is volt ellenemre, mert imádtam a labdát és azt, hogy kisgyerekként elmehettem velük edzésre a Balázs Béla is

kolába és a Magvassy-csarnokba. Ikonikus helyek voltak ezek számomra és rendkívül jólesik, hogy az édesapámról ennyi év elteltével is szeretettel beszélnek. Anyu még aktívan dolgozik az ETO utánpótlás-nevelő edzőjeként, sőt egy rövidebb ideig még nekem is volt az edzőm Győrben. Ilyen szülői háttérrel persze az is természetes volt, hogy az ETO utánpótlásban nevelkedtem, olyan kiváló szakemberek irányítása mellett, mint Bassák Zoltán, Gellér Ferenc, Konkoly Csaba vagy Róth Kálmán. Remek korosztályban játszhattam, hiszen többek között Hajtai Vanessza, Horváth Bernadett, Kisfaludy Anett, Kovacsics Anikó, Schatzl Nadine és Tóth Gabriella voltak a csapattársaim.

- Kérdezzelek a győri zöld-fehérek felnőttcsapatáról…

- Tudom, sokan vannak, akik örök csalódásként élik meg, hogy nem tudták állandósítani a helyüket az ETO első gárdájában. Én azonban már régen elengedtem ezt a dolgot, mert tisztán láttam a helyzetet, soha nem vakított el a csillogás. Felnőtt játékosként csak ültem az ETO