Legendák klubja: a Magyar Kézilabda Hírességek Csarnoka

Legendák klubja: a Magyar Kézilabda Hírességek Csarnoka

2020-ban a Magyar Kézilabda Szö- vetség megalapította a Magyar Kézilabda Hírességek Csarnokát, azaz a Hall of Fame-et, minden idők legjobb magyar kézilabdázói- nak „klubját”. Az alapító tagok közé 11-11 női és férfi játékos ke- rült be.

Az első 10-10 tagot a Magyar Kézilabda Szövetség, a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az origo.hu által szervezett Kézisek kézise versenyben a magyar női, illetve férfi válogatott egykori szövetségi kapitányaiból verbuválódott szakmai zsűri állította össze – a zsűritagok felállították saját listájuk első tíz helyezettjét minden idők általuk legjobbnak tartott magyar játékosaiból, az egyes listák első helyezettjei tíz pontot kaptak, a 2. helyezettek kilencet és így tovább, végül rendkívül szoros versenyben kiderült, hogy minden idők legjobbjai Gódorné Nagy Marianna és Kovács Péter lettek, ám természetesen a további helyezettek is egytől-egyig egykori (vagy mai) klasszisok.

A női szavazás zsűritagjai:

Barabás Zsolt, Csík János, Danyi Gábor, Elek Gábor, Hajdu János, Imre Vilmos, id. Kiss Szilárd, Laurencz László, Mátéfi Eszter, Mocsai Lajos, Németh András, Szabó István, Zsiga Gyula.

A férfi szavazás zsűritagjai:

Csík János, Csoknyai István, Faludi Mihály, Gulyás István, Hajdu János, Kovács László, Kővári Árpád, Vladan Matics, Mocsai Lajos, Skaliczki László, Vass Sándor.

A 11. tagokat a szurkolók választhatták meg, a zsűri által felállított listák 11-25. helyezettjei közül.

A Magyar Kézi- labda Híressé- gek Csarnoka női alapító tagjai (zárójelben a szakmai zsűritől kapott összpontszám):

10. Siti Beáta (24 pont)

Klubszinten mindent megnyert, és a válogatottal is érmek sorát szerezte. A legnagyobb sikereit a Dunaferrel érte el, mindhárom kupasorozatban csúcsra ért (Bajnokok Ligája, EHF-kupa, KEK), sőt az EHF-kupát az Ikasttal és az Cornexivel is elhódította. A pengés irányító már 21 évesen bemutatkozott a válogatottban, tagja volt az 1995-ben világbajnoki ezüstérmes csapatnak – azóta is beleborzongva idézi fel a magyarokat segítő elképesztő szurkolást. Európa-bajnok, továbbá olimpiai ezüstmeg bronzérmes a nemzeti együttessel. A 2006-os viszszavonulása óta – több részletben – a felnőttválogatott másodedzője volt. tes csapatának egyik fontos alakja volt a balkezes Horváth Klára, akinek első férje Csík János, második házassága miatt viszont Kaspersné néven is ismert. A Vasassal kilenc bajnoki címet nyert, ám a tizediket már ellene, a Spartacusszal gyűjtötte be, amelyet tizenegyedik is követett. Hazai pályán, a BEK-győzelem évében nyert ezüstöt, ráadásul az 1976-os montreali olimpiáról is bronzérmesként tért haza.

8. Elekné Rothermel Anna (30)

A magyar kézilabda történetének egyik legjobb magyar kapusa, akit a vébégyőzelem évében, 1965-ben a sportág legjobbjának választottak idehaza. Emlékezetes védésekkel járult hozzá már a vb-kijutáshoz is, majd tudására volt szükség ahhoz is, hogy a válogatott révbe érjen Dortmundban. Tagja volt az 1971-ben bronzérmes alakulatnak is, pedig egy évvel korábban visszavonult a válogatottól, ám visszahívták. Klubszinten rá is szükség volt ahhoz, hogy a Ferencváros megtörje a Spartacus hazai egyeduralmát, visszavonulása után is a FTC munkatársa volt. Férje a legendás edző, Elek Gyula, fia az FTC-tréner Elek Gábor. Hosszú betegeskedés után 2005-ben hunyt el.

7. Farkas Ágnes (32)

Az ellenállhatatlan balátlövő üstökösként robbant be a kézilabda világába, 21 évesen gólkirálynő volt az 1994-es, a válogatottnak negyedik helyet hozó Európa-bajnokságon. Bár többször is sérülések hátráltatták – az atlantai olimpiáról le is maradt –, mindig csapata és a válogatott meghatározó alakja volt, Sydney-ben ezüstérmet szerzett, ugyancsak 2000-ben tagja volt az Európa-bajnok válogatottnak, 2003-ban újabb második helyet tett az 1995- ös vb-ezüsthöz. Klubszinten BL- és KEK-második hely jutott neki.

6. Pálinger Katalin (40)

A kétezres évek nagy kapusalakja Pálinger Katalin, akinek nem hiányzik a BEK/BL-győzelem, anélkül is elégedetten gondol vissza a pályafutására. No és persze a vitrinbe is került érem, nem is kevés: kivette a részét a 2000-es év olimpiai ezüst, Eb-arany jelentette duplájából, dobogós volt vbn és Eb-n is, a 2003-as zágrábi vébédöntőn lázasan védett – szenzációsan. A légióséletbe is belekóstolt, itthon pedig nyolcszoros bajnok és hétszeres kupagyőztes a Dunaferrel, illetve a Győrrel. A 2012-es visszavonulás után sem szakadt el a sportágtól, a Magyar Kézilabda Szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja.

5. Radulovics Bojana (66)

Szabadkán született a balkezes bombázó, majd hetven jugoszláv válogatott mérkőzés és hosszas egyeztetés után mutatkozott be a magyar együttesben, Sydney-ben nemcsak ezüstöt nyert, de az All star-csapatba is bekerült, gólkirálynő volt a 2004-es, nekünk bronzérmet hozó Eb-n, és az ezüstös horvátországi vb-vel járt a gólkirálynői cím és az álomcsapattagság is. Kétszer is (2000, 2003) a világ legjobbjának választották, más magyar ezt nem mondhatja el magáról.

4. Kökény Beatrix (71)

A kilencvenes évek állócsillaga a válogatott és a Ferencváros karmestere, Kökény Beatrix, aki stílusosan, a 2000-es Európa-bajnokság aranyérmével köszönt el a nemzeti csapattól, ő emelte magasba az Eb-győzelemért járó tálat. A diadalt olimpiai ezüst- és bronzérem, vb-második és Eb-harmadik hely előzte meg, a legemlékezetesebb talán a mágikus budapesti világbajnokság és második hely. Már 17 évesen bemutatkozott az Építők felnőttcsapatában, még húszesztendős sem volt, amikor debütált a válogatottban, összesen nyolcszoros bajnok és hétszeres MK-győztes. A nagyszerű csapatembert háromszor választották meg az év magyar kézilabdázójának, sportvezetőként pályafutása 2001-es lezárása óta az FTCben dolgozik.

3. Sterbinszky Amália (96) Már feltűnésekor teljes fegyverzetben mutatkozott meg, az 1970-es évek „bronzkorában” az 1976-os montreali olimpia, valamint három világbajnokság egyaránt 3. helyezésének vezéralakja lett. Harminckét esztendősen a hazai vb-ezüsttel és a BL-előd BEK megnyerésével teljesedett be a pályafutása. Klubszinten a Ferencvárossal robbant be, így nem kis felzúdulás követte elhatározását, hogy a Vasasba igazol. Hiszen a bajnokcsapatot hagyta ott – igaz, a majdani bajnokért. A Vasas 1972-ig egyetlen egyszer sem zárt a tabella élén, onnantól fogva bezzeg zsinórban tizenegyszer! Elhódította a XX. század legjobb női játé

kosa megtisztelő címet, ám e dicsőség már a távolban érte, miután Dániába ment férjhez. Helsingörbe, Hamlet városába igazolt, de ez nem tragédia, hiszen így is örökre a magyar kézilabdakincs része.

2. Görbicz Anita (97)

A klubhűség mintaképe. A Győri ETO-ban kezdte példátlan ívű pályafutását, és minden bizonnyal ott is fejezi majd be. E városban, a junior vb-n, 2001-ben villantotta meg először a nemzetközi mezőnynek, mi lakozik a fejében és a csuklójában, a mecscsek után már az ellenfelek is vele fotózkodtak. A 2003-as horvátországi felnőtt világbajnokság édesbús döntője és ezüstérme kapcsán a fél kézilabdás világ zárta szívébe azt a tündökletes tehetségű „gyerekembert”, aki a kamerák kereszttüzében elsiratta az aranyat. Nem tudhatta, hogy válogatott mezben ezt követően már legjobb esetben is bronzok jönnek, a 2005-ös vb-n, a 2004- es és 2012-es Eb-n. Azt még kevésbé, hogy a Győr egyszer csak legyőzhetetlenné válik. A magyar bajnokságot 2005-től kezdve mostanáig 13-szor nyerte meg, az európai porondon a 2013-as BL-elsőség hozta meg az áttörést, két nappal Anita harmincadik születésnapja előtt, ráadásul a szülővárosában, Veszprémben, a Larvik elleni döntő viszszavágóján. Azóta már ötszörös BL-győztes. kettőt az osztrák Hypóval söpört be, de a számunkra, bizonyára számára is legbecsesebb az 1982-es serleg, a Vasas és női kézilabdázásunk első kupasikere a bajnokok között. A Sterbinszkynél hét évvel fiatalabb átlövő már tizennyolc esztendősen, az 1975-ös vb-n bemutatkozott, még a Csornai SE játékosaként, és éppen úgy bronzéremmel tért haza, mint a montreali olimpiáról. 1980-ban szerződtette a Vasas, és onnantól senkinek nem kellett aggódnia amiatt, lesz-e élet Sterbinszky után. 1982-ben, női kézilabdázásunk csúcsévében már ő volt a királynő. A földkerekség legjobb klubja, a Szpartak Kijev elleni BEK-elődöntő visszavágóján 10 gólt lőtt, a Radnicski Beogradnak a finálé két mérkőzésén tizenhetet rámolt be. 281

Gódorné Nagy Marianna 99 ponttal

nyerte meg a szavazást a női mezőnyben

mérkőzésével ő minden idők legtöbbszörös magyar válogatottja. A német Leverkusenben, majd az osztrák Hypóban légióskodott, manapság a nyugati határszélen, az Őrségben él. Férjével üzemeltetett szabadidőközpontja maga a harmónia.

A szurkolói szavazás győzteseként a 11. női tag: Kulcsár Anita

Több ezer szavazó voksa nyomán végzett az első helyen, szoros versenyben egy másik klasszis beálló, Pádár Ildikó előtt. A mindössze 28 évesen, tragikus autóbalesetben elhunyt szerencsi születésű, majd pályafutását Nyíregyházán kezdő beálló 168 válogatottsággal, valamint ezeken a mérkőzéseken szerzett 403 góllal büszkélkedhetett. A nemzeti csapatban 1996-ban mutatkozott be, 2000-ben olimpiai ezüstérmes, 2003-ban vb-ezüstérmes, a 1998-as és 2004-es Eb-n bronzérmes, a 2000-es romániai kontinensviadalon pedig Európa-bajnok lett. 1999-ben a Győrrel döntőt játszott az EHF-kupában, 2004-ben pedig a magyar bajnoki cím, valamint a Magyar Kupa-győzelem is összejött a Dunaferrel. A 2004-es évre vonatkozó, 2005 év elején indított Év kézilabdázója szavazáson, amelyet a Nemzetközi Kézilabda Szövetség szervezett, toronymagasan nyert Kulcsár, az öszszes szavazat 65,7 százalékát kapta, ezzel – szívbe markolóan fájdalmas módon – posztumusz ő lett a 2004-es évben a világ legjobb női kézilabdázója.

A Magyar Kézi- labda Híressé- gek Csarnoka férfi alapító tag- jai (zárójelben a szakmai zsűritől kapott összpont- szám):

10. Fenyő András (19 pont)

Korának kiemelkedő képességű balkezes átlövője volt, oszlopos tagja annak a magyar triónak, amely 1968-ban először kapott meghívást a világválogatottba, Kovács László és Marosi István mellett a csehszlovák szövetség fennállásának ötvenedik évfordulójára rendezett mérkőzésen léphetett pályára a világ legjobbjai között (a képen balról jobbra a világválogatott mezében Kovács László, Marosi István és Fenyő András). A Bp. Honvéd kulcsjátékosaként a hatvanas években hatszor ünnepelhetett magyar bajnoki címet, kétszer kupagyőzelmet, ezüstérmet a BEK-ben, és 1965-ben a hazai bajnokság gólkirálya lett. A magyar nemzeti csapatban 88 alkalommal léphetett pályára, megjárt három világbajnokságot. Még ötven éves sem volt, amikor elhunyt.

9. Kovács László (21)

Játékosként fantasztikus beálló volt, a játékát edzők oktatták, majd trénerként is legenda lett. Diósgyőrből indult, de 1960 és 1971 között a Bp. Honvédban játszott, amellyel hatszor nyerte meg a magyar bajnokságot, négyszer a kupát, ezüstérmes lett a Bajnokcsapatok Európa-kupájában (1966), közben kétszer választották az év kézilabdázójává (1964, 1965). A magyar válogatottban 87-szer szerepelt, három világbajnokságon játszott, és meghívták a világválogatottba is. Mielőtt edzőként bejárta a világot, a Honvéddal nemcsak az NB I-et, hanem a BEK-et is megnyerte (1982), majd átvette a magyar válogatott irányítását, amellyel 1983-ban B-világbajnokságot nyert. között egymás után hatszor volt az NB I gólkirálya, amire rajta kívül senki sem volt képes. A Tatabányai Bányásszal bajnokságot nyert (1984), kétszer választották itthon az év legjobb kézilabdázójává (1987, 1988), majd a következő évtizedet a Bundesligában töltötte, ahol a TBV Lemgóval bajnok (1997), kupagyőztes (1995, 1997) és KEK-győztes lett (1996). Hogy kint mennyire szerették, jelzi, hogy távozásakor a hatos számú mezét visszavonultatták. A német bajnokságban 260 alkalommal lépett pályára, 1213 gólja közül 311 volt hétméteres, amelyeknek itthon is biztos kezű értékesítője volt. Itthon 2000-ben még egyszer bajnokságot nyert a Skaliczki László vezette Dunaferr SE-vel. A magyar válogatott mezét 171 alakalommal ölthette magára, 710 gólt szerzett, tagja volt az 1986-as világbajnoki ezüstérmes csapatnak. Ma a tatabányai klub elnöke.

7. Marosi István (33)

Kora nemzetközi szinten is kiemelkedő irányítója volt, aki egyetlen klubban játszotta végig pályafutását, 1958 és 1976 között kizárólag az Ózdi Kohász mezét öltötte magára. És persze a magyar válogatottét, 1963 és 1974 között egészen pontosan 140-szer, amibe belefért egy olimpia (1972) és három világbajnokság (1964, 1967, 1970), a középsőn ráadásul társgólkirály volt. Elképesztő indulócselét szinte mindenki bevette, stílusa pedig úgy írható le a legjobban, hogy szinte táncolt az ellenfél védői között. Magyar bajnok ugyan sosem volt, de világválogatott igen, és 1966-ban itthon az év kézilabdázója lett. Játékos-pályafutása után sem szakadt el Ózdtól, edzős és klubelnök lett. 2018. január 31-én hunyt el.

6. Éles József (39)

Nemzetközi szinten is korszakos játékos, balátlövő és irányító, 13 évig játszott Veszprémben (1990–2003), amelynek máig valaha volt legjobb góllövője 2548 találattal. Ebből 1606-ot szerzett a magyar élvonalban, ami szintén klubrekord. Kulcsszerepet játszott a veszprémiek hazai hegemóniájának megteremtésében, tízszer nyert bajnokságot és Magyar Kupát, 19 92- b e n p e d i g KEK-et. A háromszor a legjobb magyar kézilabdázónak választott (1992, 1993, 1997) világ- és Európa-válogatott, NB I-es (1998) és vb-gólkirály (1993) Éles 179 mérkőzésen 828 gólt szerzett a válogatottban, amellyel legjobb eredménye az 1997-es világbajnoki negyedik hely volt. Pályafutását 2006-ban fejezte be, ma az NB I-be jutott Veszprémi KKFT klubigazgatója. Ő volt az első kapus hazánkban, akit az év legjobb kézilabdázónak választottak, 1979. Magyar bajnokként és világválogatottként hoszszú ideig volt biztos pont a kapuban, nemcsak klubjaiban (Honvéd Szondi SE, Tatabányai Bányász SC, Veszprémi Építők), hanem a magyar válogatottban is, amelyben 1970 és 1984 között 288-szor lépett pályára, és úgy szerepelt hat világversenyen, hogy akkoriban még nem volt Európa-bajnokság. Játszhatott három olimpián – Moszkvában negyedik lett a csapattal – és ugyanennyi világbajnokságon. Edzőként Kuvait és Magyarország között ingázott, ma a magyar női utánpótlás-válogatottak kapusedzőjeként dolgozik.

4. Pérez Carlos (47).

Három honfitársával együtt Pérez huszonhat évesen, 1997-ben váltott kontinenst, és a kubai Ciudad Havanna csapatából a Fotex

Veszprémhez igazolt, ahol legenda lett. De nemcsak ott, hanem egész Magyarországon, ugyanis 1999-ben megkapta az állampolgárságot, 2002 októberében pedig Szlovénia ellen hat góllal mutatkozott be a válogatottunkban, amelyben 2012-ig 55 találkozón 274 gólt szerzett, gólkirály lett a 2003-as világbajnokságon, és két alkalommal is tagja volt az olimpiai 4. helyezett magyar válogatottnak (2004, 2012). Balátlövőként „Csárli” a Veszprémmel 13 bajnoki címet, 12 Magyar Kupát és KEK-et nyert, 2002-ben pedig bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, és összesen 2444 alakalommal talált be az ellenfelek kapujába. Négyszer választották az év legjobb magyar kézilabdázójának (2003, 2004, 2005, 2011), 2013-as távozása után még négy évig, 46 éves koráig vezetett le Katarban. Jelenleg a Telekom Veszprém másodedzőjeként dolgozik David Davis mellett.

3. Varga István (56)

Az Abonyból induló zseni kétszeres olimpikon, 1972-ben és 76-ban is tagja volt a magyar válogatottnak. Később a világválogatottba is meghívták, negyvenkét esztendősen pedig Európa legjobbjai között szerepelt. Varga Pista – ahogy mindenki hívta – nemzeti mezben sem adta alább: a 127 mecscsen 882 gólt szerzett. A világklasszis átlövő Budapesten a Honvéd játékosaként robbant be az élvonalba, majd Debrecenbe szerződött, 1975-ben a Debreceni Dózsa játékosaként is felért a csúcsra. Varga ötszörös magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes, iszonyatos erejű, elhajlásos, a sorfalat megkerülő szabaddobásai fogalommá váltak a sportágban. Visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, klubsikerei helyszínén, Debrecenben dolgozott. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2014. december 6-án hunyt el. Szülővárosában sportcsarnokot neveztek el róla.

2. Nagy László (94)

Hatalmas termete miatt gyerekként a kosárlabdával is próbálkozott, de végül a kisebb labda, a kézi mellett kötött ki. Pályafutása három meghatározó helyszíne: Szeged, Barcelona és Veszprém. Tizenhat évesen, 1997-ben mutatkozott be Szegeden, három év múlva már érte kopogtatott a világ egyik legjobb klubcsapata, a Barcelona. Nyolc évre szerződtették – végül tizenkét évet töltött Spanyolországban. A kivételes játékintelligenciával megáldott átlövő ezen időszak alatt kétszer nyert Bajnokok Ligáját. Három év kihagyást követően 2012-ben újra a magyar válogatott erőssége volt a londoni olimpián, klubkar-

rierjét pedig Veszprémben folytatta. A londoni olimpia után új fejezet kezdődött az akkor 31 éves játékos életében, itthon – 2018 kivételével – minden évben bajnoki címet ünnepelt. Háromszor is eljutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, de 2015-ben, 2016-ban és 2019-ben is alulmaradt a Veszprémmel. Nagy László tavaly, a Kölnben rendezett BL négyes döntőn fejezte be a játékospályafutását, és rögtön megtalálták a feladatok: Veszprémben sportigazgatónak, a válogatottnál csapatmenedzsernek kérték fel. A Magyar Kézilabda Szövetség is számít a szakértelmére, a nemzetközi tapasztalataira, 2019 áprilisa óta ő a férfi szakágért felelős szakmai alelnök.

1. Kovács Péter (99)

Kovács Péter a férfi kézilabda-válogatott szereplési- és gólrekordere, 323 meccsen 1797 gólt szerzett. A korszakos klasszist négyszer is meghívták a világválogatottba. Kovács magyar klubcsapattal, a Budapesti Honvéddal nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját 1982-ben, eljutott a világbajnoki döntőig, nem mellékesen a huszadik század legjobb magyar férfi kézilabdázójának választották. A 190 centiméter magas jobbkezes lövő háromszoros olimpikon, Nagy Lászlóhoz hasonlóan kétszer negyedik (1980, 1988), 1976-ban pedig a hatodik helyezett csapatnak volt a tagja. A Los Angeles-i bojkott különösen fájdalmasan érintette, elmondása szerint akkor lett volna a legerősebb, éremre is esélyes a magyar válogatott. Az 1986-os vb-ezüst némi kárpótlást szolgáltatott. A döntőig vezető úton, az Algéria elleni csoportmeccsen kéztörést szenvedett, de fel sem vetődött benne, hogy ezzel itt a vég: a következő négy mérkőzésen huszonnégy gólt szerzett. Kovács Péter öt világbajnokságon – legutóbb 1995-ben 40 évesen - szerepelt. Az 1978-as vb-n gólkirályi címet szerzett. Edzői karrierje is számos sikert hozott: a Szeged férficsapatával megtörte a Veszprém egyeduralmát, 2006-ban Magyar Kupát nyert a kékekkel. A 2001-es, hazai junior-világbajnoki ezüstérmes női válogatott trénereként többek között Görbicz Anitát, Vérten Orsolyát vezette a dobogó második fokára, csakúgy, mint a Bódi Bernadettel és Bulath Anitával felálló junior csapatot az Európa-bajnokságon.

A szurkolói szavazás győzteseként a 11. férfi tag: Iváncsik Mihály

A legendás, sokszor a cunderezés mesterének is nevezett jobbszélső 1979-ben igazolt a Rába ETO csapatába, amelylyel három alkalommal ért fel a magyar bajnokság csúcsára, 1987-ben, 1989-ben és 1990-ben. A nemzetkö

A szakmai zsűri szavazásán Kovács Péter lett az első a férfiak között

zi porondon klubcsapatával az 1985-1986-os szezonban megnyerte az IHF-kupát, miközben 1982-től már a magyar válogatottat is erősítette. 169 alaklommal öltötte magára a címeres mezt, kétszer vett részt olimpián, az 1988-as szöuli olimpiáról negyedik, az 1992-es barcelonai olimpiáról pedig hetedik helyezettként tért haza. Szintén tagja volt az 1986-os Svájcban rendezett világbajnokságon ezüstéremig menetelő nemzeti együttesnek. 1989-ben az év kézilabdázója volt, két alkalommal meghívót kapott a világválogatottba is. Aktív sportolói pályafutását 2009-ben fejezte be.