Page 1

XII. évfolyam 10. szám

Erdélyi keresztény családok lapja

2021. október


Vándorlásunk társa lett...  Az Eucharisztikus Kongresszus az év örömteli élménye volt. Az előkészületeket itthon is megtettük, a nyitó szentmisébe bekapcsolódtunk a Duna TV által, és követtük a világ különböző részeiről jött püspökök előadásait, valamint a beszámolókat. A Gondviselés jóvoltából az utolsó két nap csúcseseményén nyolcszázan vettünk részt Csaba testvér biztatására. A Corona nemzetközi járaton sok jószándékú emberrel utaztunk, ebben a Misszió Tours munkatársai, Hargita Megye Önkormányzata, Csíkszereda város Önkormányzata segítettek, és a MÁV kedvezményekkel szolgált. A Keleti pályaudvaron a MÁV vezérkara, Soltész Miklós államtitkár, a NEK és a Rákóczi Szövetség szervezői fogadtak és köszöntöttek bennünket. Szállásról és ellátásunkról is gondoskodtak. Délután Csíkszereda keresztje és a székelyzászlók alatt vonultunk a Kossuth téri szentmisére. Onnan az eucharisztikus, gyertyás körmenettel a Hősök terére. Utunk két oldalán ifjú cserkészek fáklyákkal és a közel lakók ezrei álltak sorfalat égő gyertyákkal. És felvonult háromszázezer magyar... zengő ének, imádság, hangosítás, kivetítés, gyertyafény között, mindezt az eucharisztikus Jézusért. Gyönyörű eseményben megéltük, megtapasztaltuk, hogy a nemzetnek „lelke” van, és ez Krisztus! Vasárnap a pápai misére menet keresztaljánk összetalálkozott a csíkszentsimoni fúvósokkal... A rendőrök leállították a forgalmat, az autósok türelmesen vártak, amíg mi háromezren egymást követve a kijelölt K1 szektorunk felé tértünk. Ez a pápai oltárral szemközt volt! Láttuk Őszentségét közelről, többször is, vele együtt mutattuk be a legszentebb

áldozatot nemzetünkért és a világért, mert Krisztus szeretete kitágította szívünket. A Szentatya beszéde is csak gazdagított, ahogy mondta: „Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni … Veletek és értetek mondom: Isten, áldd meg a magyart!” A szentmise végén az esemény hatása alatt időztünk, várakoztunk, hogy a széleken levő hívek induljanak el... A Keleti pályaudvar felé tartva utolért egy piros zsinóros, gombos reverendás atya. Ekkor szóltam híveinknek, helyet a reverendának. Rám mosolygott és megszólított, Msgr. Varga László atya, a váci székesegyház és a pápai mise karnagya. Gratuláltam munkájáért. Mindenhol örömtől sugárzó arcok ragyogtak felénk. Nagyon talált e napra Malakiás próféta szava: „Nektek pedig, akik félitek a nevemet, felragyog az igazság napja, és sugarai üdvösséget árasztanak.” (Mal 3,20)  A Szentatya igehirdetése csengett fülünkben: Az Úr ma is rászegezi a tekintetét mindannyiunkra és személyesen felteszi nekünk a kérdést: „Ki vagyok én valójában a te számodra?” Ez egy olyan kérdés, amely mindannyiunktól nem csupán egy pontos választ vár el a katekizmus alapján, hanem személyes, életünkkel adható választ. Ebből a válaszból születik meg a tanítványi kapcsolat megújítása. Ez három lépésben megy végbe a tanítványoknál, és mi is megtehetjük ezeket: Jézus hirdetése, döntés Jézussal, Jézus követése.  Csíkszereda keresztalja székelyföldi hívei, a Rákóczi Szövetségtől kapott kalappal a fejünkön egymást tájékoztattuk a pályaudvaron. A

vonatunkat is betolták, elfoglaltuk helyünket, és mindenkire érvényes volt, hogy a szív bőségéből beszél a száj… Indulás előtt észrevettük, hogy egyik papkollégám nincs jelen… Lemaradt… Két nap múlva jött haza, és beszámolt kalandjáról. Későre ért a pályaudvarra, utána elment a Szent István körúton lakó ismerősét felkeresni, de azok nem voltak otthon. Már este fél 9-re járt az idő, amikor a járda mellett leparkolt autójával egy középkorú hölgy. Köszöntötte és megkérte, hogy segítsen neki valahol szállást találni. Az egy kissé megdöbbent, majd felajánlotta, hogy elviszi egy közeli szállodába. Kiderült az is, hogy a papnak nincs elég pénze, a szálloda meg drága volt. Innen egy panzióba vitte, azt is drágállta a hölgy. Ekkor a hölgy kedvesen szólt hozzá: Nézze, én két éves koromtól árván nőttem fel testvéreimmel, mások segítettek nekünk. Most segítek én is Önnek. Lakására vitte, vacsorát adott és a hölgy rokonához ment aludni. Másnap is megvendégelte, kivitte a pályaudvarra és jegyet vásárolt. Azt mondta, hogy görögkatolikus, részt vett a Kongresszuson és a pápa miséjén. Ha nem vett volna részt, nem tette volna meg, amit tett. Igen, a nemzetnek lelke van, és ez Krisztus.  Kedves Olvasó, munkatársaim nevében kívánom hogy Rózsafüzér királynője hónapjában e történet is segítsen bennünket Krisztus tanúiként élni, a főszerkesztő

Krisztus Világa – Erdélyi keresztény családok lapja Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József ny. segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztő: Sárközi Sándor. Grafikus: Szabó István. Lapterjesztők: Sárig Annamária, Keresztes Enikő, Szabó Zsófia. ISSN: 2558-8389. Elérhetőség: 530230 Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

2


Örök evangélium Amikor meghallotta...  A vak csak a fülével tájékozódik. A jerikói vak csak azt a zajt hallotta, amivel a tömeg Jézust kísérte.  Vajon milyen lehetett az a zaj? Istendicséret? Jézus-magasztalás? Megrendült és áhítatos emberek felvonulása? Egyik sem. Lukács evangélistánál ugyanis így olvassuk ezt a történetet: „Amint hallotta a koldus, hogy sok ember vonul arra, megkérdezte, mi történik?” (Lk 18,36) Ebből megtudjuk tehát, hogy a vak csak a tömeg zaját hallotta, a zajra fölfigyelt, de a zajból nem tudta fölismerni, hogy Jézust kíséri ez a zaj. A Jézust kísérő tömeg tehát nem babonázott tisztelettel, és nem a hódolat, a megilletődöttség elhalkuló csodálatában kísérte az Urat, de szokásos zajával. Furcsa talán a fogalmazás, hogy a zaj vezette Jézushoz a vakot.  És ez az, ami most számunkra jelent valamit. Egyházunkban sok olyan történés van, ami inkább egy tömegfelvonulás lelkivilágát idézi, semmint az áhítatét. Könnyű lenne itt mindjárt a búcsújárások vásári hangulatára utalni, a kegyhelyeket betöltő zsivaj, még a szentmisék helyén a szentáldozások kiszolgáltatásánál is, de gondolnunk kell egy-egy egyházi ünnepség külső megünneplésének munkálatai, egy-egy elsőáldozás vagy bérmálás megrendezésének próbáira és lebonyolítására. Könnyű ilyenkor a profán világ betöréséről beszélni. Magunk is nehezen gondoljuk el, hogy a

rendezések és a szereplések izgalma mennyit hagy meg a Jézus iránti áhítatból a szívekben.  De itt kell botránkozó „Jerikót tanítlelkünket elcsitítani. Jézus ványai és nagy a történelmen keresztül úgy vonul, ahogy akkor tömeg kíséretéJerikó felé vonult. És sokben hagyta el. szor hallunk és magunk Útjuk mentén is tapasztalunk jelenegy vak koldus, ségeket az egyházban, Bartimeusz, amik nem az áhítatnak, Timeusz fia ülaz emelkedett istendicséretnek a hangjai és dögélt. Amikor vallomásai, de a nagyon meghallotta, alacsonyan járó tömeg hogy a názáreti megnyilatkozásai. HiáJézus jön arra...” nyoljuk a bűvös kört Jézus körül, az áhítat és tisztelet lábujjhegyen Mk 10 , 46-52 járó lelkületét, ehelyett tolongást és egymást taszigáló dulakodást tapasztalunk valóságosan is, képletesen is.  A vak a zajban is tudta, kicsoda Jézus. Látóvá is lett. Nem botránkozott a zajon, de éppen a zaj hívta fel figyelmét Jézusra. Egyházunk nemcsak az egyéni lelkek egyháza, de a tömegeké is. Óhatatlanok a tömegjelenségek benne. Ne emlegessünk vásári jelenségeket. Amennyire lehet, kerüljük őket, de kiiktatni nem lehet. Jézus is eltűrte. A tömegzajt is tudta jelenléte jelévé avatni a vak számára. Tudja a mi számunkra is. Belon Gellért (in: Ellesett pillanatok – evangéliumi elmélkedések, Bp, 1986)

3


Európa tragédiája, hogy kórosan fáradt 1. rész

 Európa története magában foglalja a görög-római ókort, a fehér ember kultúráját, civilizációját, amit még a 18. században Kereszténységnek – Christianitas-nak hívtak. Az európai kultúra „másodlagos kultúra”, benne az előző, lényegesen átalakult és csak a kereszténység által érthető kultúrák élnek tovább. A reformáció következménye, hogy a 18. században indult racionalista irányzat egy szekularizált keresztény világképből, az emberi képességekre alapozva visszanyúlt a kereszténység előtti ókorhoz, és csak az Európa nevet használta.  A kereszténységet mint történelmi formáló erőt Nagy Konstantin felismerte, ezért az egyháznak szabadságot adott és támogatta azt. A kereszténység államvallássá tétele majd Nagy Theodosiusszal (379-395) kezdődött, és I. Iustinianus (527-565) császár intézkedéseivel lett a római birodalom hivatalos vallása, melynek egyedüli képviselőjét és hivatalos szervezeti formáját, az Egyházat ismerte el, és mint vallást és társadalmi szervezetet támogatta. Az Egyház pedig folytatta missziós tevékenységét a római birodalom határain belül és határai mentén. A népvándorlás abba a közegbe hozta a germán törzseket és népcsoportokat, akik általában törzsi vezéreik és hercegeik parancsára kollektíve vették föl a keresztény vallást.  A frankok megtérésének történelmi jelentősége volt. A pápaság és a frank birodalom találkozása Kis Pipin (741-51) idején, minek következtében a politikai súlypont ide helyeződött, s nem csupán az erőtér rendeződött át földrajzilag, hanem az egyház új kapcsolata is a világgal, és így lett a római egyház az Európává érlelődő germán-római és szláv felségterületek egységesítő elve. Az egyház kulturális szerepe a korai

4

középkorban felbecsülhetetlen volt. Arra törekedett, hogy megteremtse egy új kultúra alapját, és az újonnan megtért népek szellemét kiművelve, azt fogékonyabbá tegye a magasabb tudományok művelésére. Ezt a páratlan feladatot az egyház azáltal teljesítette, hogy az antik görög-római irodalomban található szellemi- és természettudományos hagyatékot először az Egyház vallási és egyéb kulturális értékeivel ötvözte egybe, majd ebbe beleolvasztotta a megtért népek szellemi kincseit is. Nyugaton a megújulást és újjászületést állandó feladatnak tekintették. Az Egyház ezt a szellemi-kulturális ötvözetet az iskolai oktatás segítségével, mely latin nyelven folyt, megpróbálta a kora körülményeihez mérten minél jobban elterjeszteni. A pápaság vezetése és felügyelete alatt álló oktatás és nevelés volt az a szellemi tér, ami egyben Európa szellemi egységét hozta létre.  A Karoling-birodalom kettéosztása után a keleti részen bevonták a kereszténységbe Cseh-, Lengyel- és Magyarországot. A regionális sokféleség életerejét mutatta, hogy Lengyelország Gnieznóban és Magyarország Esztergomban


saját érsekséget kapott, s hasonló folyamat játszódott le a skandináv részen is. A római liturgia bevezetésével Hispánia a 11. században vált Európa történetének részesévé.  A 11. században a tudatos különbségtétel a politikai és a lelki valóságok között elősegítette a dialektika kialakulását a skolasztikában, ennek gyümölcse lett az egyetem intézménye. A vallásosság a személyes jámborság irányában fejlődött, fölvirágzott a misztika, s ebben a szellemben újra értelmezték az Ószövetséget is. A keresztes háborúkkal és a lovagi életformával együtt járt a férfi és a nő kapcsolatának személyesebbé válása is. Az elvilágiasodás ellen a 13. században nemcsak a kolduló rendek, hanem eretnek mozgalmak is tiltakoztak.  A közfelfogást és a közéletet áthatotta a vallásosság. A vallásos lelkületből fakadtak a skolasztika és misztika, az egyetemek és a gótikus építőművészet nagyszerű alkotásai, valamint a szenvedő emberek gyámolítására létesített sokféle intézmény. Főleg a rendkívüli jellemek és szentek nagy száma beszédes bizonyítékai a keresztény Európának. Majd az egyetemeken kiérlelődött a nemzeti tudat és az állam egyházi irányításához vezetett.  A 15-18. századi Európa történetének meghatározói a reformáció, a modern állam, a nagyhatalmak, gyarmatbirodalmak, a reneszánsz és humanista ember- és világkép. A vallási, politikai, szellemi sokféleség ellenére Európa őrizte egységét az uralkodó családok rokoni kapcsolataiban, a feudális rendben, az egységes kereszténység lassan halványuló tudatában, a gondolkodás és a művészet stílusában. A Habsburgok kísérlete, hogy a középkor univerzalizmusát egyesítsék a modern állammal, a protestáns német fejedelmek, Franciaország, Hollandia és Anglia ellenállása miatt hiúsult meg. Ugyanakkor a Habsburgok egész Európa képviseletében szálltak szembe a törökkel.  Az európai egyensúlyt megbontotta az abszolutizmus, amely a nemességet megfosztotta egységesítő funkciójától, a felvilágosodás pedig megszakította a történelmi adottságok és az előretörő értelem szerves kapcsolatát és a „tökéletes jövő” elképzelésében oldotta föl. Mivel e jövőnek „az emberiség” volt a neve, a fölvilágosodás Európa helyett egy globális össz-történelem távlatában kezdett fogalmazni, és ezt az állandóan fejlődő technikába vetett hittel tette. Elindítója Rousseau: Du contrat social (Társadalmi szerződés) c. műve volt 1762-ben, és az

Adam Weishaupt 1776. május 1-jén megalapított, Illuminátus néven ismert új világrend programja tűzte zászlajára. A közvetlen következménye – az Istentől elszakadt ember európai történelemtudatának, lelki irányának elvesztése – a francia forradalom volt. E tragédiának legfinomabb szálai az emberbe nyúlnak vissza, a gondolkodásába, hitébe, akaratába, meghasonlott emberszívbe. S így mélyebbről nézve az egész ország és Európa sorsát – az ember tragédiája az. Mindaz, ami utána következett, negyvennyolc, polgárháborúk, világháború, bolsevizmus, nemzetiszocializmus - mind a jakobinus lázadás forradalmi továbbszövései, a népszuverenitásra, és a demokrácia belőle levezetett formáin alapszik, ami lényegében pogány. Széchenyi is merített Rousseau-ból, ő is nemzeti és szociális megújulást akart, de lelki és krisztusi alapon. Az Isten nélküli forradalmi fejlődés a második világháborúhoz vezetett, melyben a gyarmatbirodalmak fölbomlásával Európa világpolitikai jelentősége megszűnt, s az Európából eredt két nagyhatalom lett az örököse: az USA és Oroszország.  A 19. századi forradalmak utáni restauráció próbálta helyreállítani a régi rendet, de az uralomra jutott polgárság ideológiája, a liberalizmus az egyén, a nemzet s a gazdasági-társadalmi élet szabadságáért indított harcot. A túlzó liberalizmus az isteni tekintélyt elvetette, az embert tekintette törvényhozójának. A restauráció hívei ezeket az eszméket nem fogadták el, azzal a meggondolással, hogy a tévedésnek nem lehet akkora jogot adni, mint az igazságnak. A liberalizmus önző szándékai az ipari társadalmat fellendítették, ugyanakkor a bérmunkások kizsákmányolásához vezettek. A megújulást kereső emberek egész Európa tragédiája láttán azon gondolkoztak, mi tudná összefogni, egységesíteni Európát? Folytatjuk... Dr. Darvas-Kozma József

5


A táplálék

mint a kapcsolattartás egyik formája

Heike Helmchen-Menke  Azok, akik már éheztek, elmondják, hogy azóta már nem tudnának eldobni egy darab kenyeret sem. Hála Istennek, a mostani fiatal generáció tagjainak nagy része ma már nem kell éhezzen, mégis sokukban megvan az érzékenység ahhoz, hogy ne fogadják el az élelmiszer-pazarlás tényét, szokását. Több olyan kedvezményezés ismeretes Németországban, mely arra hivatott, hogy megakadályozza az üzletekben vagy a háztartásokban megmaradt élelmiszerek szemétbe kerülését.  A Szentírás elbeszéléseiben is gyakran találkozunk azzal a ténnyel, hogy a táplálék több, mint élelem, valójában az életet szolgáló szer. Ezt tapasztalja meg Illés próféta is, aki üldözői elől a pusztába menekül, és ott már csak arra vár, hogy elbúcsúzzon földi életétől. Azonban „egyszer csak angyal érintette meg, és így szólt hozzá: „Kelj föl és egyél! Különben túl hosszú lesz neked az út.” (1 Kir 19, 5-7) Az angyal kenyérrel és vízzel szolgál neki, és ily módon megerősödve Illésben újra fakad az életerő, és folytatni tudja útját.  Sok szülő magára ismer ebben a történetben: számtalan édesanya és édesapa költi fel reggelente lányát, fiát, reggelit ad és tízórait pakol, mielőtt iskolába vagy napközibe mennének a gyerekek. És mivel az „éhezőknek enni adni” az irgalmasság cselekedeteinek egyike a keresztény tanítás alapján, sok szülő így is értelmezheti tettét, amikor sok-sok éven át, minden munkanapon, megbízható pontossággal táplálékkal erősíti – az olykor reggeli morcossággal reagáló – gyerekét.  A gyerekek táplálása azonban nem merül ki azzal, hogy biztosítjuk számukra az élethez szükséges élelmet. Ez a tett egy intenzív kapcsolat kifejezése is irányukba. Ehhez hasonló Illés esete, aki az angyal által hozott kenyér révén nemcsak a küldetése teljesítéséhez szükséges kalóriát vette magához, hanem ennél sokkal többet. Az ő esetében is alapvető fontosságú a táplálást kísérő kapcsolat. Wilhelm Willms pap-költő nagyon pontosan ragadja meg ezt versében, amikor így ír az Illésnek kenyeret és vizet hozó angyalról: „volt keze és lába, és szíve volt, valaki, aki senkiről nem mond le, és ő magának is kenyérnek és víznek

kellett lennie, szűkös fejadag, hiszen pusztán egy darab kenyérért, egy korty vízért Illés nem lett volna képes felállni”. Fordította: Bács Béla János

CHRIST IN DER GEGENWART, (Nr. 32/21, Freiburg i. Br., www.christ-in-der-gegenwart.de)

6


Jézussal

Budapest utcáin

Lassan egy hónapja, hogy részt vettünk férjemmel a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. Ha egy szóban kellene, megfogalmaznom milyen volt, akkor azt mondom: feltöltő. Úgy érkeztem haza, mint akinek szárnyai vannak, még úgy is, hogy az út hosszúra sikerült. Különleges lehetőség volt számunkra, azért is, mert pont vasárnap a pápai szentmisén ünnepeltük az első házassági évfordulónkat, így megerősít ve az igent, amit egy éve Isten színe előtt k i mondt u n k eg ymásnak. Péntektől sikerült bekapcsolódnunk az ünneplésbe, mivel azon a héten lebetegedtünk és kérdésessé vált a jelenlétünk a kongresszuson. Ennek is köszönhető, hogy nagy hálával a szívünkben voltunk jelen a három nap. Felemelő élmény volt a szombati körmenet, amikor megtapasztalhattuk az egységet, illetve látni, hogy a sétáló, kíváncsiskodókat is meghatotta ez az esemény. Jézussal együtt vonultunk végig Budapest utcáin, azért ez nem mindennapi élmény. Isten kegyelmét éreztem végig, hiszen minden programra éppen akkor és odaérkeztünk, ahova pont kellett. Egész évben sokat adtam, szolgáltam fiatalként fiataloknak, és ez a nagy esemény kiemelkedőnek számít, mert sikerült kapjak, hogy tovább tudjak adni, és tenni a fiatalokért. Az eucharisztia a csúcs és forrás, melyet konkrétan tapasztaltam, így újult erővel kezdhettem neki az előttem álló feladatoknak. Szőcs Csilla

7


A bibliai nyelvek   Ábrahám arámként született. Az ábrahámi szövetség alapján ő lett az első „zsidó”, majd unokájának, Jákobnak 12 fia a 12 zsidó törzs ősatyja (a 12 pátriárka).   Az egyiptomi kivonulás és a szentföldi honfoglalás után átveszik a kánaáni bennszülöttek nyelvét, ez a bibliai héber nyelv (‫ = תירבע ןושל‬lásón ivrit). Ezen írták meg az Ószövetség könyveit, ezen a nyelven szólt Isten Mózeshez a Sínai-hegyen. Kézőbb a babiloni fogság idején a zsidó nép átvette a birodalom nyelvét, az arámot. Az Ószövetségi zsidó Szentírásnak egyes részei bibliai arámul íródtak (Ter/Gn 31,47 két szó; Jer 10,11 egy vers; Dániel 2,4b-7,28; Ezdrás 4,8-6,18 és 7,12-26).   Az Úr Jézus anyanyelve is a palesztinai/galileai arám volt. A héber azonban megmaradt a liturgia nyelvének és a Szentírás nyelvének, „a szent nyelvnek” (‫שדקה ןושל‬ = lösón há-Kódes = a szentség nyelve). Az örömhír = az Evangélium arám nyelven hangzott el, de görög köntösben hódította meg a világot. Az Újszövetség 38 arám mondatot őrzött meg fonetikus átírásban (pl. Effeta, Tálitá kumi, Maran-ata), valamint tulajdonneveket (pl. Kéfa, Gabbata, Getszemáné).   A szórványban a zsidók már csak a liturgiában használták a hébert, de nem értették, sőt az arámot sem, hanem átvették a birodalom közös (=koiné) nyelvét, a koiné görögöt. Ezért volt szükség arra, hogy az egyiptomi zsidók részére görög nyelvre fordítsák a Bibliát. Ez a Hetvenes fordítás (Septuaginta, LXX), mert a hagyomány szerint II. Ptolemaiosz Philadelphosz egyiptomi hellenista király (Kr. e. 285246) könyvtára részére görögre fordíttatta a szent könyveket. A héber Bibliát 72 rabbi fordította le, innen az elnevezése. Az egyiptomi görögre fordított héber Bibliába bevettek olyan könyveket is, amelyek csak görög fordításban maradtak fenn és nincsenek benne a héber Bibliában. Ezeket nevezzük deuterokanonikus könyveknek, amelyek a keresztény Biblia bővebb kánonjában megtalálhatóak: Tóbiás, Judit, Makkabeusok I. és II. könyve, Bölcsesség, Sirák fia könyve, Báruk. A hét deuterokanonikus könyvön kívül vannak még görög betoldások Dániel és Eszter könyvében, amelyeket szintén deuterokanonikus részeknek nevezünk.   A római birodalom közös nyelve a népies görög volt, a „közös nyelvjárás” (ἡ κοινὴ διάλεκτος = i kini diálektosz = hé koiné diálektosz). Az Újszövetség nyelve teljes egészében a koiné görög. 8

  Az eddigiek szerint a Szentírásnak három nyelve van, „szent nyelvek”: a bibliai héber, a bibliai arám és az újszövetségi koiné görög.   Álljon itt néhány történet, adat a szentírási nyelvekre vonatkozólag!

A héber nyelv   Szent Jeromos vallomása árulkodik arról, hogyan tanulta meg a héber nyelvet egy megkeresztelkedett rabbitól, hogy latinra fordíthassa a Bibliát (ami a híres Vulgata fordítás).   Számára a héber nyelv nehéz elsajátítása a kísértések ellen folytatott küzdelemben a legnagyobb segítség volt. Ajánlotta másoknak is, pl. ebben a levélben Rusticus fiatal szerzetesnek. A római Biblikus Intézetben 1970 őszén P. Petrus Duncker OP héber tanárunk (†1990) Szent Jeromos vallomásával buzdított minket a héber tanulására: segít a kísértéseket elűzni. Azóta én is Gyulafehérvárt 1975-től a héber tanítást mindig Szent Jeromos vallomásával kezdtem. Az eredmény az volt, hogy a kispapok azt tartották, hogy aki nagyon tanulja a hébert, annak biztosan sok kísértése van!   „Ifjúkoromban, mikor az egyedüllét pusztaságának sáncai vettek körül, nem tudtam elviselni a bűnös ingereket és a természet hevületét. Bár sűrű böjtökkel törtem meg ezeket, lelkemet mégis gondolatok hányták-vetették ide-oda. Hogy megfékezzem ezeket, egy megtért zsidó testvéremre bíztam magamat, hogy Quintilianus éleslátása és Cicero áradása, Fronto komolysága és Plinius könnyedsége után megtanuljam az alfabétumot, és sistergő meg lélegzetakasztó szavakat tanuljak. Micsoda fáradsággal járt ez, micsoda terhet vettem magamra, hányszor adtam föl a reményt, hányszor hátráltam meg és hányszor kezdtem bele megfeszített tanulással, arra éppúgy tanú az én lelkiismeretem, aki mindezt kiálltam, mint azoké, akik velem együtt éltek ott. De hálát adok az Úrnak, mert a betűk keserű magvai után édes gyümölcsöket szüretelek.” (in: Szent Jeromos: Levelek, Fordította: Puskely Mária, Takács László. II. kötet, Szenzár Kiadó Budapest, 2005, CXXV. levél, Rusticus monachushoz, Betlehem, 411)


A görög nyelv

magfában: „Úgy látom, hiába fáradtam, hiszen ez az ember, akit ekkora tiszteletadás övez, nem lehet olyan, mint amilyennek láttam. Mi viseljük a nap terhét és hevét (Mt 20,12), de soha ilyen jutalmat nem nyerhetünk. Ez meg, akit ekkora tiszteletadás övez, ez lenne tűzoszlop? Fölöttébb, furcsa!”   Vazul lélekben látta ezt, és magához vezettette a remetét. Amikor elévezették, a remete látta, hogy Vazul szájából tűznyelv szól hozzá, mondván: „Valóban ő a nagy Vazul, valóban ő a tűzoszlop, valóban a Szentlélek szól az ő szája által.” Erre azt mondta neki Effrem: „Esedezem, uram, légy közbenjáróm, hogy görögül beszélhessek!” Erre Vazul: „Nehezet kérsz!” Mégis imádkozott érte, s az rögtön megszólalt görögül.” (in: Iacobus de Voragine, Legenda Aurea, ford. Bárczi Ildikó stb., Helikon Kiadó, Budapest 1990, 54.)

  Iacobus de Voragine: Legenda Aurea (Arany legenda) című gyűjteményes Szentek életében említi Szent Efrém és Szent Vazul találkozását, ami a görög nyelv nehézségeiről tanúskodik.   A római Biblikus Intézetben 1970 őszén P. James Swetnam SJ újszövetségi görög tanárunk (1963-2003) azzal buzdított minket a görög tanulására, hogy elmondta az Arany legendából Szent Efrém és Szent Vazul találkozásának a történetét. Azóta én is Gyulafehérvárt 1975-től a görög tanítást mindig Szent Efrém Arany Legendában szerepelő történetével kezdtem!   „Vazul, a tiszteletre méltó püspök és kiváló egyháztanító életrajzát Amphilochius, Iconium püspöke írta meg. Hogy mily nagy szent volt, látomásban mutatkozott meg egy Effrem nevű remetének.   Ez az Effrem egyszer lélekben elragadtatott. Egy Források: Szabó Mária, Bevezetés a bibliai héber nyelvbe, SZIT Budatűzoszlopot látott – az oszlopfő az eget érte -, és pest 2017. hangot hallott a magasból: „Vazul olyan nagy, mint Szabó Mária, Bevezetés az Újszövetség görög nyelvébe, ez a tűzoszlop, amit itt látsz.” Vízkereszt napján SZIT Budapest 2014. bement hát a városba, hogy megláthassa ezt a nagy Biblische Sprachen, in: Lexikon für Theologie und Kirche, férfiút. S mikor meglátta, amint hófehér ruhában, II. Band, Herder Freiburg-Basel-Wien Sonderausgabe 2009, 424-426. klerikusaitól kísérve, méltóságteljesen vonul a   A szemita nyelvek észak-nyugati csoportjához tartoznak: az ó-kánaáni, az ugakör menetriti, a föniciai-pún, moábita, ammonita, edomita, bibliai héber és az arám nyelvek. ben, így mor  Az indoeurópai nyelvek nyugati ágához tartoznak a görög, az itáliai (köztük a fondírozot t latin és az ebből kialakult neo-latin nyelvek: az olasz, francia, spanyol, portugál, román), a kelta, germán, hettita és tokhár nyelvek.

Kis Szent Teréz halálos ágyán tette a következő vallomást (1897.08.05.):  „Csak az égben fogjuk meglátni az igazságot minden dologra vonatkozóan. A földön ez lehetetlen. Így, még ami a Szentírást illeti is, nemde szomorú látni a különböző fordításokat? Ha pap lettem volna, megtanultam volna héberül és görögül, nem elégedtem volna meg a latinnal, így megismertem volna a Szentlélek által diktált igazi szöveget.” (in: Sárga füzet CJ 4.8.5 in: Kis Szent Teréz utolsó beszélgetései, ford. Jakubinyi György és Katalin Ildikó OCD nővér, Marosszentgyörgy-Jel, Budapest, 2018, 140.)

Végül idézem a II. Vatikáni Zsinatot is, hogy mit tanít a szentírási nyelvek ismeretéről papok részére:  „Tanítani kell minden szertartás saját liturgikus nyelvét, és nagyon támogatni kell a Szentírás és a Szenthagyomány nyelveinek megfelelő ismeretét.” (Optatam totius kezdetű Határozat a papképzésről, 13. pont, in: A II. Vatikáni Zsinat Dokumentumai, szerk. Dr. Diós István, SZIT Budapest, 2000, 358.)

Dr. Jakubinyi György-Miklós ny. érsek 9


Ég és Föld között Istennel Dr. Bakó M. Hajnalka rovata

A Szeptember 14-én van a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepe. A gyulafehérvári főegyházmegyében harminc templom és kápolna titulusa. 2020-ban kezdődött a Krisztus szenvedéseire saját karizmával emlékező rend, a passzionista szerzetesek jubileumi éve. Ki alapította a rendet és mikor? Az Úr Jézus keresztje az üdvösség forrása az emberiség számára mindenütt és minden időben. A feszületet szemlélve minden emberi dimenziót meglátunk, amelyet átölel Isten irgalma. Kiüresedő és együttérző szeretete a kereszt által érinti meg a négy égtájat és eléri állapotunk végső határát. Kinek a vezetésével találták meg az Úr keresztjét? A csíkszeredai Szent Kereszt barokk templom mára már alig látszik ki a kolosszális épületek közül, mégis tisztességes múltra tekint vissza. Állhatatos kitartása történelmi értékeket őriz. Mikor kezdődött a Szent Kereszt templom építése? Csíkszereda mezőváros első okleveles említése 1558-ból származik. Másfél évszázaddal korábban már állt Sarlós Boldogasszonyról nevezett kápolnája, a mai Megye Háza, a Sapientia EMTE épülete és a főtér délnyugati részén. Az önálló egyházközséget 1751-ben szervezte meg b. Sztoyka Zsigmond püspök. Melyik anyaegyházhoz tartoztak a csíkszeredai hívek 1751 előtt? Az első világháború idején, a román betöréskor leégett a városnak a nagyobb része, így a plébánia és a kántori lak a gazdasági épületekkel és irattárral együtt. A templom is súlyos kárt szenvedett, de az épület megmaradt. Ekkor Csík vármegye lakosságát a mai Hajdú-Bihar megyébe irányították. Mikor a hívek hazatérhettek, csak üszkös romok fogadták őket. Mindenki a maga házát igyekezett újraépíteni, de a város egyetlen templomát az istentiszttelet tartására rendbe kellett hozni. A plébánosok 1928-ig bérházban laktak. Melyik évben volt a betörés Csíkban? Megszolgálta nevét ez a 270 éves templom. Mellette emelték 1981-ben azt az ideiglenes építményt, ahol a nagymiséket tartották. Ezt az építményt váltotta fel 2003. október 18-án az új templom. Mi volt az építmény neve, és mi az új templom neve?

Kedves Olvasó! A válaszokat a Szent Kereszt Plébániára várjuk! (530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 38., Hargita megye)

10


A szeptemberi helyes válaszok: Mikor volt megszervezve az első nagyméretű Eucharisztikus Kongresszus? 1881-ben. Ki volt az 1938-as Kongresszus pápai delegátusa? Eugenio Pacelli bíboros, államtitkár, a későbbi XII. Piusz pápa.

Ki írta az Eucharisztikus himnusz szövegét és ki zenésítette meg azt? Szövegét a jezsuita Bangha Béla írta, dallamát Koudela Géza szerezte. Mi volt a Fülöp-szigeteki Kongresszus himnusza? „Krisztus bennünk dicsőségünk reménye”. Mi az 52. budapesti kongresszus jelmondata? „Minden forrásom belőled fakad.” (87. zsoltár 7. verse)

Az elveszett bárány (A két kis apostol - 2. rész)  Marci a függöny mögül nézte a játszótér egyik felében focizó pajtásait. „Most már soha többé nem mehetek le közéjük játszani – gondolta elkeseredetten –, már mindenki tudja, mit tettem.” S egy nagy kövér könnycsepp tört utat magának valahonnan a mélyből. Talán a szívéből?  Már ezerszer is megbánta, hogy engedett a kísértésnek és elemelte a focilabdát az üzletből. Igaz ugyan, hogy csak néhány percig volt nála a vadonatúj bőrlabda, de arra elég volt, hogy tolvajjá váljon. Amikor az áruház kijáratánál a biztonsági őr elvette tőle a labdát, éppen akkor léptek be a Reich testvérek. Sosem fogja elfelejteni azt, ahogyan azok szó nélkül végigmérték őt: tekintetük egyszerre volt elítélő és lesajnáló.  Miközben felidézte a történteket (ki tudja, már hányadszorra), megszólalt a bejárati ajtón a csengő. Mivel egyedül volt otthon, kénytelen volt ő kimenni. Kézfejével gyorsan elmaszatolta a még mindig csillogó könnycseppet. - Ki az? – kérdezte nyugodtságot színlelő hangon. - Mi vagyunk – válaszolta egyszerre Lili és Lala, a két pajtás. - Beengedsz? – kérdezte Lala. - Tudjuk, hogy már lejárt a szóbafogságod, de mégsem jöttél le játszani. Gondoltuk, meglátogatunk.  Marci még egyszer végighúzta kézfejét a szemén és ajtót nyitott... Lili és Lala aznap nem mentek a játszótérre a többiekkel játszani, hanem Marcival maradtak.  Másnap délután, mikor Lili és Lala a játszótér mellett elhaladva igyekeztek Marcihoz, hogy lehívják az udvarra, a Reich testvérek rátámadtak:

- Ti is olyan tolvajok vagytok, mint Marci, ha vele barátkoztok! Lala és Lili megálltak. A többi gyerek odasereglett. Most is Lala szólalt meg elsőként: - Veletek sosem történt meg, hogy rossz döntést hoztatok és úgy éreztétek magatokat, mint aki eltévedt? - Jézus – vette át a szót Lili mondott egy történetet, s bennünket ez indított arra, hogy elmenjünk Marcihoz. - Miféle történetet! - kiáltották a gyerekek. - Abban az időben, mikor a

11


pásztorok nagy tiszteletnek örvendtek, és egyetlen bárány is sokat ért – vette vissza Lala a szót -, volt egyszer egy pásztor, akinek száz juha volt. Nagyon jól bánt a nyájjal, mindig bőségesen ellátta azokat friss fűvel és vízzel. Minden juhot név szerint ismert, a juhok pedig ismerték a hangját. Egy napon észrevette, hogy az egyik bárány elveszett. - Szegény barika! – érzékenyült el az egyik kislány. - Szerintetek hogyan érezte magát a bárány, amikor rájött, hogy eltévedt? – kérdezte Lili, kihasználva a beálló csendet. Lala azonban tovább folytatta a történetet: - A pásztor a megmaradt 99 állatot biztonságba helyezte a karámba, és elindult, hogy megkeresse az elveszettet. Órákkal később megtalálta az elcsatangolt állatot. - Megverte? – szólt közbe valaki.

- Dehogy! Mindketten megörültek egymásnak, de annyira, hogy a pásztor vállára vette a megtalált bárányt és úgy vitte vissza a nyájhoz. Amikor pedig visszatért a faluba, azt mondta a szomszédoknak: „Ünnepeljünk, mert megtaláltam az elveszett juhomat!” Lala elhallgatott, s mielőtt Lili megszólalhatott volna, az egyik kislány így kiáltott fel: - Gyertek, menjünk együtt Marcihoz, hogy meghívjuk, jöjjön velünk játszani!

Most én is kérdezlek titeket: előfordult már, hogy nem voltatok biztosak abban, helyesen döntöttetek? Ez mennyiben hasonlít arra, amikor valaki eltéved? Jézus hogyan segít nekünk, hogy jó döntéseket hozzunk? Katóca A jó pásztor elvesztette báránykáját. Segíts neki, hogy megtalálja a fiatal állatot, és visszavihesse a nyájhoz! Zsírkrétával ki is színezheted a rajzot.

Segits megkeresni a báránykát!

12


Ifjúsági vezetőképzések Gyergyószentmiklóson   Az Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség idén újra megszervezi a Teljes Szívvel gyűjtőnevet viselő ifjúsági vezetőképzéseit. A TSZ Ifi elsősorban az egyházmegyénk plébániáin működő ificsoportok leendő vezetőit, míg a TSZ Forte a zenecsoportok jelenlegi, vagy leendő vezetőit célozza meg.   Két párhuzamos program, mondhatni két külön „tanterv”, mégis a lelkészség már második éve egy helyszínen, egy időben indítja el a képzéseket, felsimerve, hogy a megkettőződött létszámnak milyen gyümölcsei vannak. A képzés során előadások, játékok, különböző csoportos foglalkozások révén fejlődnek a fiatalok.    Mindkét modul hét hétvégén keresztül zajlik, 2021 novemberétől kezdődően, 2022 szeptemberéig.   A képzéseken a következő területeken épülhetnek a résztvevők: önismeret,

konfliktuskezelés, csoportvezetés, döntéshozatal, hatáskörök, prioritások, Bibliaismeret, pozitív fegyelmezés, zeneelmélet, liturgika.   Az elmúlt 6 év során már több, mint 180 fiatal végezte el valamelyik képzést, akiknek a visszajelzései alapján az itt szerzett tudást az ifjúsági közösségükön túl, a mindennapi életben is számtalanszor hasznát vették, legyen szó akár időbeosztásról az egyetemi évek alatt, akár rendezvényszervezésről, vagy épp munkahelyi konfliktusokról.   Az idén Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Központban lesznek megtartva a hétvégék. Az alsó korhatár 15 év. A képzés díja: 150 RON/hétvége. Jelentkezni a fiok.fif.ma weboldalon lehet. További információkat a FIF honlapján, vagy a tsz@fif.ma e-mail címen lehet kérni. Szabó István    

13


derűs oldal Kigyulladt az iskola. Az emeleten lévő gyerekeket a tűzoltók kifeszített ponyvával mentik. A mentés tizedik percében a tűzoltó elkapja a ponyvában érkező gyereket, és egy hatalmas pofont kever le neki. A mellette álló tűzoltó csodálkozva kérdezi: - Miért bántod ezt a szegény gyereket ilyen nagy baj közepette? - Mert elegem van belőle, hiszen most ugrik harmadszor!

- Jaj, doktor úr, azt hiszem, a sok kagylótól vagyok rosszul... - Friss volt? - kérdi az orvos, miközben a beteg hasát tapintja. - Honnan tudnám? - Hogy nézett ki, amikor szétnyitotta? - Szét kellett volna nyitnom?

*** Két óvodás talál egy cicát: - Kiszisza, kiszisza! - szól az egyik. - Nem igaz, hogy nem tudod kimondani a matka nevét!

Forrás: 777blog.hu 14


keresztrejtvény „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat …“ (Szent Pio atya) Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 17. számú soraiban van elrejtve. Vízszintes: 12. A vérkeringést vezető csőrendszere szakaszaiban. 13. Addig a helyig. 14. Ledermedés. 16. Rob … - Walter Scott műve. 17. Csatlakozik, idegen kifejezéssel. 18. Norvég, zambiai és máltai gkj. 19. Balatonboglár, röviden. 20. … Maruth – A taliga írója (B. Traven). 21. Becézett Ilona tüzel. 23. Keopsz része! 24. … - … melegséged – Ady Endre verse. 25. Ne kábítószer! 27. Hóbort, szeszély – cigányul. 29. Határozói rag, a -nek párja. 30. Eritreai és szváziföldi gkj. 32. A távolabbik szilárd, kemény tárgy, nyomás, ütés következtében két vagy több részre esik. 35. O sole … , világszerte ismert nápolyi dal, amelynek zenéjét Eduardo di Capua és Alfredo Mazzucchi írta. 36. Akkor indul! 38. Szárny – románul. 39. Ománi, norvég és gaboni gkj. 40. Jelezni kezd! 41. Dedó. 42. Két szó: hazai

a szeptemberi megfejtés

terepjáró és román síkság, alföld! 44. Római számok, összegük 1550. 46. A távolabbi szintén abba a másik irányba (megy, a végén ék f.). 48. Jordánia fővárosa. 50. Földterület széléig, szegélyéig. Függőleges: 1. A rettenthetetlen c. film főszereplője (Gibson). 2. Originális. 3. Remete lakásául szolgáló egyszerű építmény. 4. Aki köti a csomót, valami, ami köt. 5. Vázlatos szemléltető rajzain. 6. Adatokat, méreteket helyességük szempontjából felülvizsgál. 7. Tanoda azonos hangzói. 8. A ló sörényéből és farkából levágott, kemény, rugalmas szőr. 9. Udvarolni kezd! 10. Veszteség. 11. A halott gyermekét sirató anya jelképe az ókori görög legendában (végén ék h.). 15. Egyik Hargita megyei faluban lakó alak (lekicsinylően, férfi). 22. Finnország legnagyobb települése. 23. Koromtól piszkos nózi. 26. Kicsinyítő képző. 28. Lekvár. 31. … - …, meg nem nevezett nap, nap nélkül – latinul. 33. Román mennyezetek! 34. … kölyök – amerikai film Jackie Channel és Jaden Smiths-szel a főszerepben (végén ék f.). 37. Felsőruhának való méteráru, szövet. 43. Két szó: román ember! és fás növény törzséből vagy tövéből kinőtt erősebb hajtás. 45. Római számok, összegük 3000. 47. Nihil (semmi – latinul) tartalmazza! 49. … ovo (elejétől fogva, eleve) – latinul. Korodi Zoltán, Tusnádfürdő

Vízszintes 1: Pártfogója, Jézus barátja Függőleges 17: Imádkozzál éretünk. Megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Csákány Margit – Csíkszereda, Darvas Veronika – Csíkszereda, Fülöp Hajnal – Madéfalva, György Ferenc – Csíkszereda, György Ilona – Csíkszereda, Hamar Edit – Radnót, Kedves Piroska – Csíkszereda, Kolcsár Rozália – Szárhegy, Kovács Edit – Szárhegy, Magyari László – Zilah, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Pál Éva-Mária – Csíkszereda, Péli Szidónia – Csíkszereda, Részegh Gizella – Göröcsfalva, Róth Ágnes – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Schlecht Károly – Erdőszentgyörgy, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Tamás Ágnes – Szentegyháza

Támogatónk

A szerencsés megfejtő: Péli Szidónia

Az e havi megfejtéseket október 26-ig várjuk! Szent Kereszt Plébánia, 530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 38., Hargita megye. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! 15


Reményik Sándor

Károli Gáspár emlékezetének Alkotni könnyebb: a szellem szabad, A képzelet csaponghat szerteszét, Belekaphat a felhők üstökébe, Felszánthatja a tenger fenekét, Virágmaggal eget-földet bevethet, Törvénnyé teheti a játszi kedvet, Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad, S vakmerőn méri Istenhez magát… Az alkotás jaj, kísértetbe is visz. A fordítás, a fordítás – alázat. Fordítni annyit tesz, mint meghajolni, Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat átkarolva, Félig őt vinni, félig vele menni. Az, kinek szellemét ma körülálljuk, A Legnagyobbnak fordítója volt, A Kijelentés ős-betűire Alázatos nagy gonddal ráhajolt. Látom: előtte türelem-szövétnek, Körül a munka nehéz árnyai: Az Igének keres magyar igéket. Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv Megcsendíti-e Isten szép szavát? És látom: győz, érdes beszédinek Szálló századok adnak patinát. Ó, be nagyon kötve van Jézusához, Félig ő viszi, félig Jézus őt, Mígnem Vizsolyban végül megpihennek, Együtt érve el egy honi tetőt. Amíg mennek, a kemény fordítónak Tán verejtéke, tán vére is hull, De türelmén és alázatán által Az örök Isten beszél – magyarul.

Profile for Krisztus világa havilap

Krisztus világa 2021. - október  

A XII. évfolyam tizedik lapszáma.

Krisztus világa 2021. - október  

A XII. évfolyam tizedik lapszáma.

Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded