Krisztus világa - 2021. január

Page 1


Az írástudók árulása

A két világháború között, 1927ben jelent meg Julien Benda: La Trahison des Clercs – Az írástudók árulása című könyve. Benda ’clerc’-nek nevezi mindazokat, akik szellemi vezetői az emberiségnek (klerikus – szemben a laikussal): tehát írót, papot, gondolkodót, tudóst, képzőművészt, muzsikust, s lelkek hódításának igényével fellépő akárkit egyaránt. Az írástudó ennek a szónak s ennek a jelentésnek nemcsak

mindannyiszor megkap, valahányszor az anyagon uralkodni próbál. (...) Hanem azért fontosnak tartom, hog y leg yenek a Földön emberek, akik – s ha ki is gúnyolják őket érte – felebarátaikat más hitre is elvezéreljék, mint az anyagira s az evilágira. Nos, akikre ez a szerep várna, s akiket én írástudóknak nevezek, e szerepet nemcsak hog y nem töltik be többé, hanem éppenséggel ellenkező szerepet vállalnak. Ama moralisták többsége, akikre Európa ötven éve hallgat (írta 1927ben, D-K.J.) – s kivált Franciaország írástudói – az embereket az Evangéliumtól a szolgálati szabályzathoz térítik át. S ez az új tanítás az én szememben annál súlyosabb, mert eg y olyan emberiséghez szól, mely önmagát ma saját elhatározásából s eddig még nem tapasztalt eltökéltséggel az anyagiba s az evilágiba horgonyozza le. Ezt fogom megmutatni.”   Babits Mihály: Az írástudók árulása – című híres ismertető tanulmánya 1928. szeptember 16-án jelent meg a Nyugatban. Benda könyve magyar nyelven csak Babits Mihály halála után 1945-ben jelent meg, Rónai Mihály András fordításában Krisztus Világa – Erdélyi keresztény családok lapja

legtökéletesebb, hanem egyszersmind egyetlen lehetséges jó és értelemszerű fordítása. Az írástudó nemcsak írót jelent, hanem az emberi lélek s szellem minden mívesét. Azokat, akik lelkiismeretes és felelősségük tudatában lévő emberek.   Benda egy történettel indítja könyvét: „Tolsztoj írja, hog y eg yszer, még katonatiszt korában, menetelés közben meglátta, hog y eg yik tiszttársa pofonvág ja valamelyik bakáját, aki kilépett a sorból. Rászólt: – Nem szég yelli magát? Hog y’ bánik a felebarátjával? Látszik, hog y nem olvassa az Evangéliumot. – Látszik, hog y nem olvassa a szolgálati szabályzatot – szólt vissza a tiszt. Hát igen: ez az a felelet, amelyet a szellem

és bevezetőjével, és Babits tanulmányával. Babits tanulmánya után rövid idő alatt a legkülönbözőbb jobb- és baloldali folyóiratok hasábjain egész kis irodalom bontakozott ki. Babits kérdései és válaszai elérték a nyilvánosságot, melynek az Igazság és Kultúra szívügye még. Mert az írástudók hivatása nem az én igazságom hirdetése, nem a te igazságod hirdetése, hanem az Igazság hirdetése. Babits elmarasztalja a Szellem leborulását a Tények előtt! S mi a neve a Csillagnak, melyek ha már lépteinket nem is mindig, de szándékainkat szükségképpen vezérelnie kellene? Igazság, Erkölcs, Szellem: ennyi a neve.   Véleménye szerint az írástudók árulóvá váltak, mert leszálltak a magaslatokból, feladták az ideákat és a mindennapi ügyek bozótharcosává váltak. A veszedelem ott kezdődött, mikor a hibákat, bűnöket elvileg erényekké avatták, azon egyetlen kritérium alapján, hogy az ő csoportosulásuk hibái azok.

Áruló mindaz, aki már nem a hit és a morál talaján áll, hanem múló izmusok szolgálatába szegődött. „Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra. Léptei magánüg yek; de szavaiért és útjelzéséért felelős a világnak, melynek kalauzává szegődött.” Művészként, emberként Babits Mihály utolsó, örökre érvényes szavát e vitában majd a Jónás könyvében mondja ki: „... mert vétkesek közt cinkos aki néma.”   Isten Szolgája Márton Áron hangsúlyozta: „Aki a közüg yek iránt közömbös, vag y emberi tekintetből vag y a pillanatnyi haszonért azokkal üzérkedik, a saját becsületével eg yütt elárulja a népe üg yét.”   Mi pedig kedves Olvasó, éljünk a hit és a morál talaján, járjunk 2021-ben is a betlehemi csillag nyomán, Krisztus világában. Munkatársaim nevében is hűségben és egészségben megélt új évet kívánok, Dr. Darvas-Kozma József

Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József ny. segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztő: Sárközi Sándor. Grafikus: Szabó István. Lapterjesztők: Sárig Annamária, Keresztes Enikő, Szabó Zsófia. ISSN: 2558-8389. Elérhetőség: 530230 Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

2


Örök evangélium Össze-vissza rángatta az embert...     Jézus ráparancsolt az ördögre, s az „erre össze-vissza rángatta az embert, azután nag y kiabálással kiment belőle”.   Jól jegyezzük meg: elhangzik a parancs, és az ördög érzi és tudja, hogy neki engedelmeskednie kell Jézus parancsának; mégis van ereje még ide-oda rángatni, és nagy kiabálást csapni. Nem azért, mert győztes, hanem azért, mert vesztes hatalom. Jézus nem rázza meg az embert és nem kiáltoztatja, pedig az ő ereje nagyobb.   És így mutatja ez a csoda a megváltás alapképletét. Ördögi zajjal van tele a világ. Harsogó lármával követeli jussát az élvezetvágy, a pénz őrülete és a hatalmaskodás uralkodni vágyása. Mint Szent János írja: „Minden, ami a világon van, a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet kevélysége.” (1 Jn 2,16) Mindezeken keresztül oly erővel tartja mozgásban az emberiséget, hogy könnyen azt lehetne hinni, ő az egyetlen úr a földön. Pedig lármája és megrázkódtatásai nem a győzedelmes sátáné, hanem a hatalmát vesztett ördögé.   Persze ehhez Jézus szeme kell, hogy észrevegyük és meglássuk. Azt ígéri ugyanis az utolsó vacsorán tanítványainak: A Szentlélek „amikor eljön, megg yőzi a világot … az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett.” ( Jn

„Volt ott a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállt ember, aki kiáltozott…”

Mk 1,23

16,8-11) Az ítélet magában hordozza Jézus parancsát: Hallgass és takarodj. És érzi, hogy ennek a parancsnak végül is engedelmeskednie kell. Megrázkódtatásai és kiabálásai csak a veszélyt érző lázadónak megnyilatkozásai.   Szent Pál ezzel a jézusi szemmel nézett kora romlottságának zúgó áradatára. Éppen a rómaiakhoz írt levelében sorolja föl a bukott emberiség szomorú, sötét bűntengerét. De ugyanitt írja le azokat az örök szavakat, amiket lelkünk közepébe kellene mindnyájunknak írnunk: „Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a keg yelem.” (Róm 5,20) Belon Gellért (in: Ellesett pillanatok evangéliumi elmélkedések, Budapest, 1986)

3


A Vatikáni Covid-19 Bizottság és a Pápai Életvédő Akadémia közös dokumentuma.

Mindenki számára biztosítsák az oltást!

4

A vakcinákat a közjót szolgálva fejlesztették ki, és azokat mindenki számára igazságos és méltányos módon kell biztosítani, elsőbbséget adva azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk. Erre emlékeztet a Vatikáni Covid-19 Bizottság és a Pápai Életvédő Akadémia közös dokumentuma, amelyben hangsúlyozzák az oltások alapvető szerepét a világjárvány leküzdésében. Arra buzdítják a világ vezetőit, hogy álljanak ellen a kísértésnek és ne csatlakozzanak az „oltások nacionalizmusához” és működjenek együtt a nemzetállamokkal. Az oltásoknak, ahhoz, hogy „reményt hozhassanak az egész világ számára, mindenki rendelkezésére kell állniuk” – mondta Ferenc pápa karácsonyi beszédében.

Alapelvek

Igazságosság, szolidaritás és mindenki befogadása – ezek azok a fő kritériumok, amelyeket követni kell, hogy szembenézzünk az egész bolygónkra kiterjedő vészhelyzet kihívásaival. „Azokat a vállalatokat lehet pozitívan értékelni - mondta Ferenc pápa az augusztus 19-i általános kihallgatáson –, amelyek hozzájárulnak a kirekesztettek befogadásához, a legutolsók, a köz jó, a teremtett világ gondozása előmozdításához”.

Nélkülözhetetlen iránytű tehát az a széles látókör, amely kapcsolódik az egyház szociális tanításának alapelveihez, mint az emberi méltóság, a szegények iránti megkülönböztetett szeretet, a szolidaritás, a szubszidiaritás elve, a közjó, a közös otthon őrzése, az igazságosság és a javak egyetemes elrendeltetése.

Kutatás, gyártás és biológiai anyagok

Figyelembe kell venni nemcsak az oltás beadásának utolsó pillanatát, hanem teljes „életciklusát” – figyelmeztet a dokumentum. Az első szakaszok a kutatást és a gyártást érintik. Gyakran felmerül a kérdés az oltások fejlesztéséhez felhasznált biológiai anyagokra vonatkozóan. „A rendelkezésre álló információk szerint a jóváhag yáshoz közel álló jelenlegi vakcinák közül csak néhány használja fel a több évtizeddel ezelőtti önkéntes terhességmegszakításból származó sejtvonalakat, mások a laboratóriumi tesztek pontos fázisaira korlátozódnak” – olvassuk a dokumentumban. A közelmúltban a Pápai Életvédő Akadémia két jegyzetben is foglalkozott a témával. A második kizárta, hogy „erkölcsi szemponból releváns eg yüttműködés állna fenn azok között, akik ma használják ezt az oltást és az önkéntes abortusz g yakorlata között. Ezért minden klinikailag ajánlott oltást biztos lelkiismerettel lehet használni, és ez nem jelent eg yüttműködést az önkéntes terhességmegszakítás g yakorlatával.”

Szabadalmak

A gyártás témájához kapcsolódik az oltás szabadalmaztatásának a kérdése is. A vakcina ugyanis nem természeti erőforrás, hanem „az emberi találékonyság által létrehozott


találmány”. Funkciójára való tekintettel az oltást olyan árucikként kell értelmezni, amelyhez mindenki hozzáférhet, hátrányos megkülönböztetés nélkül, a javak egyetemes elrendeltetésének elve szerint, amelyre Ferenc pápa is hivatkozott. A pápa karácsonyi üzenetében elmondta: nem hagyhatjuk, hogy a radikális individualizmus vírusa legyőzzön bennünket és közömbössé tegyen testvéreink szenvedését illetően, azáltal, hogy a piac és a találmányok szabadalmi törvényeinek elsőbbséget juttatunk a szeretet és az emberiség egészsége törvényeivel szemben. A vakcina ipari gyártása az államok közötti együttműködéssé válhatna a gyógyszeripari vállalatok és más szervezetek között. Az ellentétek és a versenyezés helyett az átláthatóságot és az együttműködést kell előnyben részesíteni – hangoztatja Ferenc pápa nyomán a vatikáni dokumentum.

Jóváhagyás és az oltás beadása

A kísérleti szakaszok után rendkívül fontos, hogy elsősorban az egészségügyi személyzet részesüljön az oltásban, de azok a kategóriák is, amelyek kapcsolatban állnak a nyilvánossággal az alapvető szolgáltatások révén, mint az iskolák, a közbiztonság, illetve a leginkább érintettek, a betegek és az idősek. Az egyetemes hozzáférhetőséghez tartoznak a nehezen megközelíthető földrajzi területek is, ahol le kell küzdeni a logisztikai és szervezési akadályokat (hideglánc, szállítás). Az Egészségügyi Világszervezet továbbra is fontos vonatkozási pont, amelynek növelni és javítani kell azon szempontjait, amelyek hiányosnak és elégtelennek bizonyulnak – hangsúlyozza a vatikáni dokumentum.

Az oltáshoz kapcsolódó etikai kérdések

A Vatikáni Covid-19 Bizottság és a Pápai Életvédő Akadémia közös dokumentuma foglalkozik az oltással kapcsolatos erkölcsi felelősség témájával is. Rámutatnak arra a szoros kölcsönös függésre, egymásrautaltságra, ami az egyéni egészség és a közegészség között áll fenn. Az oltás visszautasítása kockázatot jelenthet a többiek számára. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amikor alternatíva hiányában arra

hivatkozva utasítanák vissza az oltást, hogy nem akarnak hasznot húzni egy önkéntes terhességmegszakítás eredményéből. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a megbetegedések növelik a kórházi ápoltak számát és az egészségügyi rendszerek ebből következő túlterheltségét, egészen egy esetleges összeomlást váltva ki, mint ahogy ez történik több országban a jelenlegi világjárvány idején, akadályozva az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a kevesebb erőforrással rendelkezők számára.

Akcióterv

Az oltóanyag legyen biztonságos, hatékony és elérhető mindenki számára, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbakra, olyan áron, amely lehetővé teszi a méltányos terjesztést. Ezeket a prioritásokat kell szem előtt tartani a globális ellátás biztosításában, amelynek figyelembe kell vennie a különböző helyzeteket, helyi igényeket. Az egyház a „világ megg yóg yításának” szolgálatában áll, hallatja hangját a világ minden részén, buzdít és hozzájárul annak a biztosításához, hogy a minőségi vakcinák és ellátások elérhetők legyenek „globális családunk számára, különös tekintettel a kiszolgáltatottakra”. Az egyház olyan erőforrásokat kíván kifejleszteni, amelyek segítik a helyi egyházakat a kezelési protokollok elkészítésében a sajátos helyzetben lévő közösségek számára.

A Covid-utáni világ építése

Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítását szolgáló vatikáni dikasztérium prefektusa hálás köszönetét fejezi ki a tudományos közösségnek, amiért rekordidő alatt kifejlesztette az oltóanyagot. „Most rajtunk áll annak biztosítása, hog y mindenki számára hozzáférhető leg yen, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbak számára. Ez az igazságosság kérdése. Meg kell mutatnunk eg yszer és mindenkorra, hog y eg yetlen emberi család vag yunk”. forrás: https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2020-12/szentszek-covid-eletvedo-akademia-kotelesseg-jarvany.html 5


A nagy mecénás II. (báró Kemény János) Mirk László írása

Sokoldalú áldásos mecénási ténykedése mellett Kemény János prózaíróként is egyre nagyobb elismerést szerez kortársai körében. Pedig előítéletekkel indul(hatott) írói pályája, miként a gróf Bánffy Miklósé is akkoriban. Így láttatja ezt Tamási Áron: „Kemény János a neve mellé olyan meg jelölést örökölt, mely a főúri osztály tag jai közé utalja őt. Nem kétséges, hog y ez a szellem rendjében néha g yanút virágzik”. Ez a sejtés csak akkor szűnik meg, amikor elbeszéléskötetei jelennek meg: Kákóc Kis Mihály 1929-ben és a Kutyakomédia 1934-ben. Az Ítéletidő (1938) is elbeszéléseket közöl, déltengeri történeteket a Kokó és Szokratész 1940-ben. „A finom érzelmesség és férfias tárg yilagosság művészi váltakozását” ünnepli ebben Molter Károly; a temesvári költő, Endre Károly (1893–1988) pedig így dicséri: „Bájosabb könyvet, mint az ő Kokó és Szokratésze, keveset olvastam.”   Az irodalom mellett Kemény János másik nagy szerelme a színház volt, amit nem kevesebb, mint 35 éven át pártolt. 1931-ben átvette a kolozsvári Thália Magyar Színház vezetését, aminek 1941-ig elnök-igazgatója is. Az állástalan zsidó színészeknek engedélyt szerzett a kolozsvári Zsidó Színház beindítására, amit aztán saját jövedelméből tartott fenn. Közben több zsidó származású írónak mentséget biztosító okmányokat szerzett, kimentve őket a Gestapo karmaiból. Kovács Györgyöt, a későbbi hírneves színészt a munkaszolgálatos menetszázadból mentette ki. Amikor pedig 1944 után Kemény János nélkülözött családjával a kényszerlakhelyen, Kovács 6

György néhány társával egy egész levágott disznót vitt az éj leple alatt a már az éhezés szélén járó Kemény családnak.   1941–1944 között ugyancsak Kolozsváron a Nemzeti Színház főigazgatója. 1945-ben pedig Tompa Miklós rendezővel és Pittner Olivér festőművésszel alapítója a marosvásárhelyi Székely Színháznak, majd dramaturgja 1952-ig (1946-tól, az alapítás évétől 1973-ig a színház tevékenysége a Kultúrpalota épületében zajlott). „Eg yszer, mint valami csínytevést, megvallotta nekem – olvastam Sütő Andrásnál –, a két világháború között 35 ezer hold erdeje ment rá a színházra. Az elképesztő számot félig suttogva mondta, a kezét a szájához emelve, körülnézve, mintha attól tartott volna, hog y meghallja valaki.”   Ez idő alatt az új rendszerben minden vagyonától megfosztották, elvették vécsi várkastélyát is, őt pedig népes családjával kényszerlakhelyre száműzték Vásárhelyre, ahol két évig a kisállomás melletti mészégetőben cipelte a köveket Zsuzsanna lányával együtt, talicskázott, rakta egymásra a köveket az égetőben. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban található, de még feldolgozásra váró Kemény-hagyatékból nemrég derült ki, hogy az akkori román miniszterelnök, Dr. Petru Groza, vagy ahogy nálunk felé nevezték/nevezik,


Gróza Péter, erélyes utasítására helyezték át Kemény Jánost jobb munkahelyre, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe könyvtárosnak.   Ezek szerint igaz az a történet, amit még gyermekkoromban hallottam édesapámtól: a Vásárhelyre látogató Gróza Péter első útja a Székely Színházhoz vezetett, hogy találkozzék jó barátjával, Kemény János igazgatóval. Ő így mondta. Erre megfagyott a vér a színház akkori vezetőiben, és amíg szóval tartották a miniszterelnököt, villámgyorsan autót küldtek érte a mészégetőhöz,

még egy öltönyt is magukkal vittek, és vis�szahozták a színházba. Ide kívánkozik egy újabb, Sütő Andrástól származó megjegyzés: „A mecénások nag y részétől az is megkülönbözteti Kemény Jánost, hog y soha nem nézegette magát saját bőkezűségének tükrében. Amiként szenvedéseinek g yászszalag ját sem tűzte a hajtókájára. Sorsának mindenkori állapotát úg y hordta, mint lélekmelegítőt: ing alatt.”   Érdekes, hogy a rövidprózát – elbeszélést, novellát – kedvelő író a háború után egymás után írta és publikálta regényeit, ezek a Vadpáva 1958-ban, a Farkasvölg y 1963-ban, a Víziboszorkány 1965-ben.   Írásaiból világosan kitűnik egy olyan emberarcú író – olvassuk a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban –, aki nemigen keresi írásaiban a rendkívülit, történetei lírai hangulatúak, témája a különböző társadalmi rangú és anyanyelvű embereket összekötő természetszeretet, barátság és békességre vágyakozás.   Élete utolsó éveiben önéletrajzi regény megírását tervezi, amiből gyermek- és ifjúkorának éveit sikerül megírnia, címe a Kakukkfiókák, de ez már csak halála után, 1972-ben lát napvilágot.   A marosvécsi vár parkjában, nem messze a Kós Károly tervezte Helikon-asztaltól (1935), a százados tölgyek alatt alussza örök álmát feleségével. Síremlékén a helikonista barát, Jékely Zoltán sírfelirata olvasható: „Míg volt miből / mindenkinek adott. / Élete áldás volt: agapé! / Vándor ne kérdezd: / vissza mit kapott?! / Tisztábban állhat íg y / az Úr elé, / hog y mindene, mi volt: / Mindenkié!” Megjegyzés: Hetven év után, 2014-ben a Kemény-család újra birtokba vehette a marosvécsi kastélyt. (M.L.)

A vécsi otthon (részletek)

Ahogy ezt címként fölül írtam a papíron, figyelem magam: hogyan sorakoznak föl bennem a róla magamban őrzött képek.   Tizenkilenc éves voltam, rímek felett merengő, Bécsben csatangoló diák, amikor egyik napról a másikra reámhárultak a gazda-gondok. Azóta – csaknem két évtizede már – Marosvécs az én mindennapi otthonom. 7


Nekem tehát nem az a regényes várkastély, amelynek a látogató, vagy a vele először találkozó látja. Regényes az, ami egy kicsit távoli és szokatlan. Nem is lehet ez a mindennapi otthonunk… Régi falai inkább gondot adnak nekem, ha valahol mállani kezdenek…   Tudom, hogy falai között ott suttog és neszez a múlt, a nagy történelem sok-sok

régi emléke. Valamelyik szögletében a századok folyamán élt sok takaros házias�szony ellenére ott rejtőzhetik még a porszem, amely a római katona lábáról hullott, amikor itt megpihent Beszterce felé haladó útjában…   Eszembe jut az a zord fejedelmi asszony, aki makacs keserűségében, sértetten meredt ki ablakain a vigasztalan élet képeire… Kemény János, az önéletrajzíró fejedelem… A nagybeteg Rákóczi György. És a későbbiek… Tudom, hogy színes nagy múlt húzódik meg elmúlhatatlanul a jelen mögött. De nekem ma mégis a közvetlen élet gondjait-örömeit hozza. A családomat, az embereimet, a lent elterülő falut, az öreg templomot, amelynek segédlelkésze vagyok…   Nekem nem regényes várkastély. Több. Szilárd pont, amelybe megkapaszkodhatom: 8

otthonom. S kicsit úgy érzem, a szélesebb értelemben vett családomé is, az erdélyi íróké. Ott állok kapujában, mikor író barátaimat várom és látom, hogy együtt száll le előttem a kocsiról két barát, aki ott künn a világban nemrég valamin összeveszett. De most együtt érkeznek hozzám a szellem közös gondjaival. Úgy nőtt szépséges családdá a helikoni írók társadalma, ahogy családdá terebélyesedik a szerelem: egymás vállaira emelték közös gondjaikat.   Amikor halászszerszámmal a kezemben lesem a hegyi patakot, vagy vállamon vadászfegyverrel erdők sűrűjében bujkálok, gyakran pihenőül felkapaszkodom az Istenszékére. Az Istenszékén, forrás mellett, üde havasi fűben hasalva világosodott meg előttem, hogy a vécsi várkastély csak része otthonomnak. Ezernégyszáz méternyi magasságból pillantva le a Maros-völgyre, a vécsi vár meredek fedele, hatalmas falai, az alatta Régen felé nyujtózkodó falu, ezernehányszáz lakosával, csupán egy hüvelyknyi ezüstfényű folt, melyhez mint riadt juhocskák még néhányszáz apró ezüst pontocska hozzábúvik. Lombok alján, kanyargó folyó szeszélyes partján, jelentéktelen változat abban a színes látnivalóban, melyet kelet felől a Kárpát-hegység haragos lánca, nyugaton a távoli Vásárhelybe belevesző láthatár kereteznek egységes képpé. A magasságból való szemlélődés tanított meg arra, hogy a vastagfalú, hatalmas várkastély is jelentéktelenné zsugorodhatik, ha önmagában akar megállani. És kiszélesítettem otthonomat. Hozzácsatoltam a várhoz, a falumhoz mindazt, amit egyszerre átfoghat tekintetem az Istenszékéről. És ezt mondtam. – Ez a hegyektől és völgy peremétől határolt világ az én otthonom…   Másfél évtizede már, hogy befogadtam otthonom tanítását. Erre vagy arra változhat az emberiség gondolatvilága, én hű maradok a helikoni gondolathoz. Erre kötelez az otthonom szelleme s a tisztelet mindaz iránt, ami bennünk ember- s magyarként élt, hatott s maradandó értéket jelent. Kemény János


KI HITTE VOLNA?   Sütő András darabját, az Advent a Hargitán-t olvasva feltűnt, hogy bár a szereplők a legtermészetesebben, prózában beszélnek, a darab mégis olyan, mintha költemény lenne. Valóságos csoda! Aztán a szakértők írásait olvasva, mintegy igazolást nyert ez az érzésem. A darab 1987-es kiadásának előszavában azt olvastam: ez a színmű „balladai hangulatú siratóének”. Máshol pedig azt, hogy „balladai sűrűségű színjáték”. Tehát végül is vers, akárcsak Shakespeare színdarabjai.   Azt is olvastam az Advent a Hargitán-ról: „A drámában az adventi várakozás a kisebbségi lét metaforájává változik.” A furcsa csupán az, hogy a darab szereplői nincsenek kisebbségben – egyszerűen magyarok. Akkor pedig azt mondanám, hogy a körükben állandósult adventi várakozás tulajdonképpen a magyar lét metaforája.   A darabban egy rossz szó sincs a románokról. Szóba sem kerülnek. Akkor a korabeli román hatóságok miért tiltották meg a darab bemutatását? Talán éppen ezért? Vagy mert megérezték, hogy a darab olyan magatartást mutat és ösztönöz, amelynek köszönhetően a magyarok életben maradhatnak Romániában is, vagy bárhol a világon – és ez az, ami a hatalomnak nem tetszett? Egyébként meg akarták tiltani Sütő András művének magyarországi bemutatását is – az ősbemutatóját, például -, arra hivatkozva, hogy ez a színmű Romániában készült és Románia tulajdonát képezi. Ő rendelkezik fölötte. Nahát, ki hitte volna? Az akkori román hatalom ilyenkor, ha betilthatta, sajátjának tekintette a Sütő darabját.   Azt is olvastam, hogy az ősbemutatón, Budapesten, a teremben lévő 650 helyre ezren zúdultak be, és azoknak pedig

akik nem fértek be sem állva, sem ülve, számukra egy tanárnő olvasta fel a darabot a színház bejárata előtt, gyertyafénynél, a dermesztő hidegben. És végig hallgatták. A darabbal foglalkozó szerzők egyike úgy véli: az „Ifjabb generációk ma már nem igen tudják, de Sütő András darabjának akkori (vagyis 1986-ban történt) bemutatása <rendszerroppantó> tett volt. Vag y ez túlzás?” Nem túlzás – mondanám én -, csupán tévedés. Sütő darabja több annál, nem csupán rendszerroppantás. Nem egy politikai akció, hanem a magyarság sorstragédiájának a bemutatása.   A magyarországi bemutató rendezője kiemeli, hogy „a halálnál csak a feltámadás rosszabb”. Hát nem különös? Ugyan miért olyan rossz a feltámadás? Talán azért, mert feltámadáskor rádöbbenünk arra, hogy a rendszer ugyanaz? Mit sem változott? Semmi sem javult? Semmi sem lett emberhez méltóbb? Sőt, a darabban elhangzik az is, hogy „Boldog idők, amikor eg ymás szeme láttára halhatunk meg.” S ugyan miért boldog idők? Hát azért, mert mostanában legfeljebb értesítenek róla, hogy a külföldre szakadt családtagunk elhunyt. Nem fog hazatérni. Jó, hogy most már szép hazánkban is játszhatják ezt a darabot. Nem kell külföldre menni, hogy megnézhessük. Zsehránszky István

9


Ég és Föld között Istennel Dr. Bakó M. Hajnalka rovata

Alexandriai Szent Fruzsina Szentként tisztelt ókori egyiptomi remetenő. Előkelő származású, szüleinek sokáig nem született gyermeke. Édesanyja fogadalmat tett: ha gyermekkel áldja meg őt Isten, úgy isteni szolgálatra fogja adni az érkezőt.

Mikor született Fruzsina? A kezdeti fogadalomtételből édesanyja alkudott, s a felcseperedő Fruzsinát a világi élet felé terelték. Ő viszont mindig is vágyódott a magányra és aszkéta sivatagi életre. Amikor édesapja férjez akarta adni, titokban megszökött a szülői háztól, férfiruhát öltve felkereste a remetéket.

Milyen álnevet vett fel a remete élethez?

A remeték főnökétől szegényes, rideg cellát kapott és egy bölcs, jóságos lelkivezetőt, akivel örömmel vetette bele magát az aszkéta életbe. Szülei időközben mindenhol kutatták, de nem bukkantak nyomára, noha még magával Fruzsinával is beszéltek, aki azonban felismerhetetlen volt a gondozatlan férfiruhában és a sok aszkézistől kialakult kemény arcvonásai miatt.

Hány évet élt Fruzsina a remeték között?

56 éves korára szervezete már teljesen elhasználódott a megpróbáltatásokban. Halálának közeledtét érezve elhívatta idős édesanyját és feltárta neki valódi személyazonosságát. Édesanyja, aki titokban mindig is remélte, hogy leánya életben van, boldogan ismerte be, hogy amit ő megfogadott, de később nem tartott meg, azt leánya maradéktalanul beteljesítette.

Hogyan nevezik Fruzsinát görögösen?

A rendkívüli találkozás után, Fruzsina elköltözött az örök életbe, édesanyja pedig a még hátralévő napjait leánya cellájában, örömteli bűnbánatban töltötte. Örömteli, mert megtalálta lányát, akit éveken át keresett, és aki beteljesítette az édesanyai fogadalmat teljesen Istennek szentelt életével, és bűnbánatban, mert talán ő se gondolta volna, hogy éppen ekkora ajándékot fog visszakapni leányában.

Kedves Olvasó! A válaszokat a Szent Kereszt Plébániára várjuk! (530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 38., Hargita megye) 10

Mikor van az ünnepe?


Ökumenikus imahét 2021. január 17-24. között Az ökumenikus imahét idei bibliai mottója a János evangéliumából vett idézet:

Florentin Crihălmeanu romániai görögkatolikus püspök

„Maradjatok meg szeretetemben, és sok g yümölcsöt teremtek.”

Jászvásár, 1959. szept. 17. – Kolozsvár, 2021. jan. 12. 2002-től állt a Kolozsvár-Szamosújvári görögkatolikus egyházmegye élén.

Központi témája az összefogás. Az ökumenikus imahét kezdő vasárnapja egyben az üldözött keresztényekért imádkozás napja is.

Mégis mondj igent! Ermes Ronchi „Jöjjön el a Te országod!”, imádkozzuk emberi létünk legmélyebb reményéből fakadóan, azon hitünk által indítva, hogy minden nehézség ellenére legvégül minden jóra fordul. Vallomás ez az ima, miszerint az utópia valósabb, mint az állítólagos végzet. Azt is jelenti, hogy az emberre és a világra nem azon szűk kereten át nézünk, amit eddig megtapasztaltunk, vagy amiben épp most vagyunk, és létünket olyan alapra helyezzük, mely egy másfajta jövőre irányul… Dietrich Bonhoefferrel állítjuk: Isten nem mindig hallgatja meg kéréseinket, de mindig hű marad ígéretéhez. Ebben az értelemben a „Jöjjön el a Te országod!” igent mond a reményre, arra a reményre, mely túlmutat tapasztalatainkon. Fordította: Bács Béla János

Jöjjön el a Te országod!

Florentin püspök

CHRIST IN DER GEGENWART 43/2020

11


A bölcs pásztorfiú   Boldog Carlo Acutis nagy példa a mai ifjúságnak. Ez a fiatal olasz srác egész életében arra törekedett, hogy életének középpontjába Jézus Krisztust állítsa. Számunkra is ez a küldetés, a fiataloknak megmutatni Őt, illetve Krisztushoz vezetni őket.   Örömmel tekintünk vissza az elmúlt évre, a sok nehézség ellenére ugyan online formában, de megtartottuk a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót. Képzéseinket sikerült úgy megszervezni, hogy a fiatalok értéket kaptak. Köszönet a paptestvéreknek, hogy támogatták észrevételekkel, iránymutatással segítették nemcsak az idei, hanem az elkövetkező éveket is. Sikerült megtartani szeptemberben a Nézőpont, azaz Nyári Szabadegyetemet most már másodszor (20 és 35 év közötti fiataloknak).  A Resurrexit házhoz ment, néhány plébániát felkeresve erősítettük a zenélni szerető fiatalokat. Online formában több olyan kisebb programunk volt, ami esély és lehetőség volt a fiataloknak, hogy Krisztushoz közelebb kerüljenek. Megújult honlapunk ebben tükör: www.fif.ma Csíki Szabolcs ifjúsági főlelkész

12

Volt egyszer egy pásztorfiú, az minden kérdésre olyan okosan meg tudott felelni, hogy messze földön híre járt a bölcsességének. Fülébe jutott a dolog a királynak is, de az egy szót sem hitt az egészből. - Ostoba mendemonda, semmi más – jelentette ki, valahányszor a pásztorfiú bölcsességét emlegették előtte. Hanem az udvarbéliek addig unszolták, míg a végén engedett a kérésüknek, és maga elé hívatta a fiút. - Három kérdést adok fel neked – mondta. – Ha mind a háromra megfelelsz, fiammá fogadlak, s itt fogsz lakni nálam a palotában. De ha csak egyszer is elvéted a feleletet, mehetsz vissza a birkáidhoz! - Uram királyom, állom a próbát – felelte a fiú. Nagy csend lett a trónteremben, meg lehetett hallani még a légy szárnyának a zizegését is. Akkor a király föltette az első kérdést: - Mondd meg nékem, hány csepp víz van a tengerben?


- Uram királyom – felelte a fiú –, csak arra kérlek, állítsd meg a világ valamennyi folyóját, ne hordjanak több vizet a tengerbe, amíg meg nem számolom, hány csepp van benne! - Rendben van – mondta a király –, erre jól megfeleltél. Lássuk, megfelelsz-e a második kérdésemre is. Meg tudod-e mondani, hány csillag van az égen? - Uram királyom, megmondom, csak előbb adass egy ív papirost! Hozták a király tollnokai máris a papirost. Kuncogva nyújtották át a fiúnak, azt hitték, azon akarja kiszámolni, hány csillag van az égen. A fiú azonban semmit nem számolt, hanem fogta a papirost, és telerajzolta parányi fekete pontokkal. Annyi pontot pötyögtetett rá, hogy aki látta, nyomban káprázni kezdett tőle a szeme. Mikor elkészült a rajzolással, átnyújtotta a papírlapot a királynak. - Annyi csillag van az égen, ahány pont a papíron, csak össze kell számolni. Most aztán megnyúlt ám a tollnokok képe is; megijedtek, hogy a király még utóbb velük számláltatja meg a pontocskákat. A királynak pedig egyre jobban megtetszett a talpraesett pásztorfiú. Már egészen kedvtelve nézegette, amikor föladta a harmadik kérdést: - Még csak azt mondd meg, fiam, hány percből áll az örökkévalóság? A fiú egy kicsit gondolkodott, aztán így felelt: - Messze Pomerániában emelkedik a híres Gyémánt-hegy, akkora, hogy belefárad az ember, mire körüljárja. Arra a hegyre minden századik esztendőben leszáll egy parányi madárka, és hozzáfeni a csőrét. Mikorra az egész hegy elkopik ettől, akkorra telik le az első másodperc az örökkévalóságból! - Jól van – mondta a király –, megálltad a próbát, egy bölcs sem felelhetett volna különbül! Mától fogva itt lesz a lakásod a palotámban, és ezennel ország-világ előtt fiammá fogadlak. népmese

A december i fela dat mego ldása: Barnabás apost ol attribútuma az olajág.

A január i feladat

:

Ferenc pápa a 2021-es évet (p ontosabban a 2020. dec. 8. és 2021. dec. 8. kö zö tt i időszakot) Szent József-é vnek hirdette meg. Nem sok tudunk Jézus at nevelőapjáról, Szent Józsefrő mert keveset ír l, róla a biblia. Az evangéliumban mégis van eg y n ag yon fontos k ijelentés róla. Ha megoldjátok az alábbi rejt vén yt , annak első oszlopában meg találjátok a Szt. Jó zsefről szóló bibliai mondato t. Írjátok meg n ekem is, de főle azt, hog y mit go g ndoltok, mit jele nt a k ijelentés.

(kezével) jelez légnemű anyag nag yon öreg lelakatol, azaz le ... g yakorol a sport oló

ruhát vízzel tisz

tít

csomó a kötéle

n

nem azt, hanem

...

nag yon csúnya létezik a Maros (folyó) hőemelkedés

„testvére”

ismerete van Email cím: lori nczevakatalin@ yahoo.com, Postacím: Lőrin cz Éva-Katalin, Márton Áron Fő gimnázium, Már ton Áron utca 80., 530211, Csíks zereda, Hargita m egye 13


Ég és Föld között Istennel - decemberi válaszok Adventi titkok

Hogyan nevezzük ezt a vasárnapot? Az Öröm vasárnapja.

Milyen szín fejezi ki a bűnbánatot és milyen az örömet? A lila szín a bűnbánatot, a rózsaszín pedig az örömet.

Milyen színű miseruhát ölt magára ilyenkor a katolikus pap? Rózsaszínűt.

Hányadik hétre esik az eltérő színű gyertya meggyújtása? Advent harmadik hetére.

Hol találjuk meg a Szentírásban ezt a vallomást? Fil 4, 4-7.

derűs oldal Pistike meglátja az utcán barátját, Mórickát, aki síléceket cipel a hátán. - Hát te síelni készülsz? - Igen, a hegyekbe. - És miért ilyen rövidek a sílécek? - Mert csak egy napra megyek. *** Két indián áll a vízparton. Elszáguld előttük egy vízisíelő, mire az egyik: - Szerinted miért megy az a csónak ilyen gyorsan? - Te dilis, hát nem látod, hogy az a sápadt arcú kergeti?!

-Hogy hívják a finn síelőt? - ??? - Porhó Hessinnen.

*** A rabbi találkozik Grünnel és azt mondja neki: - Igaz az Grün, hogy a Schwarz lányának udvarolsz? - Igaz, rabbi. - De hát neked feleséged van! - Igaz rabbi, de már köhög... 14

Csak a munkahelyen!

És melyik helyen érez fájdalmat?


Keresztrejtvény „Itt az újév, újat hozzon,/ Régi jótól meg ne fosszon!/ …“ – Az újévi köszöntő befejező része a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 22. számú soraiban van elrejtve. Vízszintes: 12. Muzsikál a becézett Orsolya. 13. Torna része! 14. Italosan, becsípetten. 15. A szőlő …, bor. 16. Ám erősen kifogásol, hevesen bírál. 17. Sporttrikó. 18. Adót fizet. 19. Visszaadod, ábrázolod – románul. 21. Téli sporteszköz. 22. Fehér görög borszőlőfajta. 24. Valaminek a tartalmát rázással valahova eljuttatja (végén fölös „s“). 26. Vikingek tagjai! 27. Eme magyar színésznő személyneve, aki az Áramütés c. film főszereplője (Görbe ). 28. Ember, állat bőrének hámrétegében élősködő apró állat. 29. Aktatáska – románul. 31. John Grisham műve. 33. … királya – Édouard Lalo operája. 34. A biliárdgolyó lökésére való rudad. 36. Futásra, menekülésre késztet az itt említett személy. 37. … Shan – kínai hegy. 38. Likacsos gomba (végén fölös „h“). 40. Arab uralkodói cím. 42. Téma latinosan. 43. Népies lyuk. 44. Egyfajta vallási közösség. Függőleges: 1. Megrovásban részesíte. 2. Egyik elemi osztályban járó iskolás. 3. Egy török félsziget, amely Délnyugat-Ázsia része. 4. Mélán tűnőde, merenge. 5. Alvás közben észlelt képzetek sorozata. 6. Új-zélandi hegyi kerékpáros számára (Joseph). 7. Kereskedelem, üzlet, ipar. 8. Hősnek, de csak részben! 9. Előtagként a kettősséget jelöli. 10. Megfelelő az itt levő személy, dolog. 11. Ilyen vadász, aki engedéllyel nem rendelkezik. 15. Írással létrehoz. 17. A disznó kicsinye. 20. Ám Aida szerelme Verdi egyik operájában. 21. A gyerekek apját, illetve anyját együtt. 23. Kis valószínűséggel, esetleg. 25. Árucikk eladási árát megállapító becézett Izabella. 30. Nitrogén, deutérium és argon vegyjele. 32. Sütéssel készített étel az itt levő. 35. Direkt termő szőlő (ll=l). 37. A győzelem istennője a görög mitológiában (a rómaiaknál Victoria a neve). 39. Atomerőművéről híres Tolna megyei város. 41. Szovjet-orosz űrállomás. 42. Igor … Ovaneszján – szovjet atléta volt. 44. A görög ábécé 21. betűje. Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdő

A decemberi megfejtés Vízszintes 1: Betegségében, az nem szeret, Függőleges 17: Az csak névleg keresztény. Megfejtők: András Erzsébet – Lövéte, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Boros Klára – Csíkszentkirály, Csákány Margit – Csíkszereda, Csibi Emőke – Csíkszereda, Darvas Veronika – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, Hamar Edit – Radnót, Kedves Piroska – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Róth Ágnes – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda A szerencsés megfejtő: Csibi Emőke Az ehavi megfejtéseket január 30-ig várjuk! Szent Kereszt Plébánia, 530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 38., Hargita megye. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki!

Támogatónk


Rónay György

Saul

„Nyilni látom – kiáltott – az eget!” De azért még rádobtak pár követ. Így vesszen minden hitszegő gazul, gondolta a ruhák fölött Saul. A nagy Jehova parancsolta így, hogy egy legyen az oltár és a hit; mert a mi urunk irgalmatlan Úr, gondolta, s kardért sóvárgott Saul. De oly derűsen csillogott az ég, hogy le kellett hunynia a szemét; s hogy pillája szembogarára hullt, furcsa káprázat fogta el Sault. Mintha ezer gubó akarna már pattanni, úgy nyüzsgött a benti táj, s a damaszkuszi úton rengeteg tüzes pille vagy szirom libegett. Egy tüzes örvény vagy valami kéz derékon kapta, megforgatta és ledobta; hullt, hullt, és akkor vadul lüktető szívvel fölnézett Saul. De minden olyan volt, mint az előbb. Ruhájukért mentek a kövezők. S már született a villám, mely nem öl, csak megvilágosít, és tündököl.


Millions discover their favorite reads on issuu every month.

Give your content the digital home it deserves. Get it to any device in seconds.