szanda munkafüzet by Veronika Krausz

SZANDA elhelyezkedése

Nevezd meg az erdei iskola helyszínét! Írd ide írott betűkkel!

2. Jelöld be a térképen az égtájakat! Mi milyen irányból jöttünk? _____________________

3. Melyik két hídon jöttünk át idefele jövet? Írd le a nevüket, és azt, hogy melyik folyón ível át!

Melyik két települést köti össze? Mi a híd neve? Melyik folyón ível át?

Esztergom – Párkány

Ipolydamásd – Helemba

4. Melyik országban ered a Duna és melyik tengerbe torkollik? Jelöld be a térképen!

5. Hány országon halad keresztül? ________________________

6. Mekkora a Duna teljes hossza? Válaszd ki a helyes választ! a. 2850 km b. 3640 km c. 2950 km

7. Nézd meg a térképen, hogy milyen alakú a Duna torkolata, ahová beleömlik a tengerbe! Hogy hívjuk ezt a fajta folyótorkolatot? ………………………………………………………………………..

Erdei iskolánk helyszíne és kirándulóhelyeink

Erdei iskolánk helyszínéül az idei évben a Nógrád megyében, Szanda községben található Szandavári Diáktábort választottuk.

Szanda az Északi-középhegység egyik részén, a Cserhátban található. A Cserhátot északról az Ipoly völgye, keletről a Tarján-patak és a Zagyva, délen az Alföld, nyugaton pedig a Nógrádi-medence és a Börzsöny határolja.

A megyében az országos jelentőségű védett természeti értékeket túlnyomórészt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, kisebb részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezeli. Jelenleg 345 országos védettséget jelentő „műemléket” tartanak számon.

Ezek közül Hollókő Ófaluja és vára a világörökség része. A dombos-dombos Ófalu XIX. századi, fatornyos, kicsi templomát közel 65 védett épület karéjozza. Többségük a falumúzeum része, de Hollókő nem skanzen, és az utcán siető, az udvarokon dolgozó, színes népviseletbe öltözött asszonyok nem egy megrendezett kiállítás szereplői, hanem az itt élő emberek.

Az Európa Diplomás Természetvédelmi Területen található Ipolytarnóc pedig földtani örökségünk gyöngyszeme. Cápafogak bizonyítják, hogy 23 millió évvel ezelőtt trópusi tenger volt itt. Később a tenger visszahúzódott, a szárazzá vált területet kanyargó ősfolyó szelte át, partját dzsungel övezte. A trópusi esőerdő és állatai lábnyomokat hagytak a folyóparti iszapban. Aztán egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés az egészet lávával temette be, megőrizve így azokat az utókor számára

Figyelmesen olvasd el a szöveget, majd oldd meg az alábbi feladatokat!

1. Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amely az erdei iskolánknak választott helyszínt nevezi meg!

2. Hazánk mely részén található Szanda község?

3. A szöveg alapján egészítsd ki a megfelelő kifejezésekkel a hiányos mondatot!

A Cserhátot északról az ________________, keletről a _______________ és a ____, délen az _______________, nyugaton pedig a _______________ és a _______________ határolja.

4. Színezd ki azt a megyét, melynek területén vagyunk! Nevezd meg a szomszédos megyéket! (Használd a térképet!)

5. A megyében található természeti értékeket védett terület óvja. Karikázd be a betűjelét, hogy mi a neve!

a./ Nemzeti Park

b./ Természetvédelmi Terület

c./ Tájvédelmi Körzet

6. Írd a mondatok után, hogy igaz (I) vagy hamis (H)! Hollókő Ófaluja és vára a világörökség része. _______

A fatornyos, kicsi templom a XVIII. században épült. _______

Ipolytarnóc területén 3 millió évvel ezelőtt trópusi tenger volt. _______

A vulkáni láva betemette és megőrizte az ősállatok lábnyomait. _______

Reméljük en kérdésre válaszolnotok! Érezzétek jól magatokat, járjátok be a falut, ismerjétek meg az embereket és kössetek barátságokat, legyetek sokat a szabad levegőn és tanuljatok játszva! Kezdjük hát!

1. Melyik hegységben található Szanda?

2. Honnan ered a falu elnevezése?

3. Hányan lakják a települést?

4. Görög vagy római katolikus vallásúak az itt élő emberek?

5. Milyen népcsoporthoz tartoznak az itt élő emberek?

6. Tudod-e hány méter magas a szandai vár?

7. Milyen geológiai érdekesség található a vár oldalán?

8. A Cserhát-patak völgyében megbúvó település fölé „hármas hegy" magasodik Mi található a csúcson?

9. Tudod-e milyen messzire láthatsz el a vár tetejéről?

10. Milyen botanikai ritkaságot találsz a vár lábánál?

11. Milyen színű turista út vezet át az erdőn?

12. Mikor állították fel a Mária káponkát és milyen okból? Írd le a történetét!

13. Milyen hagyomány él még ma is a kápolnával kapcsolatban?

14. Melyik utcában található a századelő öröksége a népi pincesor? Hány darab van belőle?

15. Mi a neve a falu közepén csordogáló pataknak?

16. Milyen állatok élnek az itteni erdőkben?

17. Mivel foglalkoztak az itt élő parasztok?/kb.60 évvel ezelőtt/

18. Milyen emlékmű található a falu főterén?

19. Melyik a Szandához legközelebbi város, hány km-re van?

20. Melyik az a falu amelyik alig 40 km-re található Szandától és a Világörökség részeként tartják számon?

21. Mire használták a pincéket?

22. Milyen veszélyeket rejt egy ilyen pince?

23. Mit jelentenek az alábbi szavak? a, lajbi b. vizitke c. szakácska_____________________d. kutács ___________________ e. garád __________________ f. zsétár ______________________ g. masina ________________ h. góré _______________________

Rajzolj le egy parasztházat! Nevezd meg a részeit!

SZANDA

SZANDA szókereső

Keresd meg a szavakat a szókeresőben! Amit megtalálsz, húzd át!

KIRÁNDULÁS HOLLÓKŐRE ÉS IPOLYTARNÓCRA - 2025. MÁJUS 28.

Ipolytarnóci Ősmaradványok - „Ősvilági pompeji”

A világhírű természetvédelmi terület a régmúlt emlékeit őrzi, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés során betemetett ősi kincseket. Hollókőtől mindössze 41 km-re, Magyarország szlovákiai határának közelében található. Természeti értékeit a Bükki Nemzeti Park őrzi. Az ősmaradványokat bemutató parkban cápafogakkal hintett tengeri parti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növényleletek, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok. Mindezeket eredeti helyzetükben, a geológiai tanösvény bejárva ismerhetjük meg.

Fedezzétek fel együtt a terület kincseit!

Készítsetek jegyzeteket! (A későbbi feladatlap kitöltésében nagy hasznát veszed majd.)

Hollókő

Hollókő egy község Nógrád megyében. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján, és így világszerte ismert. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják.

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegy vára. A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávet, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítmény körüli köveket lebontva kiszabadították az asszonyt, majd nem szóltak szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőle. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét.

Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemesúr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt semmi bűne, ám annyira elbízta magát magában és felvitte a feleségét is a várába. Azonban az asszonynak volt két idomított hollója és ezek éjszakánként elhordták a köveket, amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.

Hollókő legendája

Írj elbeszélést Hollókő legendájából! Hogy történhetett a vár építése, meséld el? Figyelj a tagolásra (bevezetés, tárgyalás, befejezés), legyen benne párbeszéd!

Hollókő legendája

a helyes választ ismereteid alapján!

Melyik nemzeti park igazgatóságához tartozik az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Természetvédelmi Terület?

A. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

B. Fertő-Hanság Nemzeti Park

C. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

2. Hány millió éves élőteret őriz az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület?

A. 7 millió éves

B. 17–23 millió éves

C. 10–13 millió éves

3. Mely nagy magyarországi tájegységhez tartozik az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Természetvédelmi Terület?

A. Alföld

B. Dunántúli-középhegység

C. Északi-középhegység

4. Milyen volt Ipolytarnóc éghajlata kb. 20–23 millió évvel ezelőtt?

A. Trópusi-szubtrópusi

B. Tundra

C. Szárazföldi-kontinentális

5. Hogy hívták az ősi tengert, aminek az aljáról indul a Geológiai Tanösvény túra?

A. Tethys

B. Tetris

C. Tetrán

6. Miért érkeztek az ősi állatok az ősi folyó partjára?

A. Itt szerezték az élelmüket.

B. Itt gyűltek össze csordába és falkába.

C. Itt ittak és dagonyáztak.

7. Milyen ősi állatok éltek biztosan a területen?

A. Ősi rovarok és emlősszerű kétéltűek.

B. Ősi orrszarvúak, patások, ragadozók és madarak.

C. Dinoszauruszok.

8. Miért maradtak fenn az ősi állatok lábnyomai?

A. Mert a vulkáni hamu betemetve konzerválta az ősi felszínt.

B. Mert kb. 15 millió évvel ezelőtt megjelent az ember.

C. Mert kb. 7 millió évvel ezelőtt egy nagyobb vízi áradás történt, és nedves homoküledék borította be a felszínt.

SZANDA Ipolytarnóc

Hány darab megkövesedett fát találtak a területen?

A. Számosat.

B. Csupán egyet, de az nagy.

C. Három darabot.

10. Hány méter magas lehetett az óriás megkövesedett fa, amíg élt?

A. Kb. 100 méter.

B. Kb. 40–50 méter.

C. Kb. 150–200 méter.

11. Ki volt az a természettudós, aki először járt a területen, és két pásztor felhívta a figyelmét az óriás megkövesedett fára?

A. Böck Hugó

B. Kubinyi Ferenc

C. Koch Antal

12. Mire használták fel a megkövesedett fákat régen a helyiek?

A. Ékszert készítettek belőle.

B. Hajókat készítettek belőle.

C. Kaszaköveket, sírköveket készítettek belőle.

13. Minek vélték régen a gyerekek a cápafogakat?

A. Megkövült madárnyelvnek.

B. Szúró és vágó eszköznek.

C. Dinoszaurusz fognak.

14. Miért olyan különlegesek a bükkábrányi fatörzsek?

A. Mert megőrizték a fa szerkezetüket, eredeti helyükön, álló pozícióban, facsoport állományként találták meg őket.

B. Mert megkövesedtek az évmilliók során.

C. Mert nagyon jó az anyaguk: kemények és nagyon szép, ha megcsiszolják őket.

15. Az őslénytani lelőhely az alábbi elismerésben részesült 1995

A. Világörökség része lett.

B. Európa Diplomát kapott.

C. Európai Unió része lett.

Színezd ki azokat a kukacokat, amelyek 440 és 990 között vannak! Matekozzunk!

Merre tud menni a nyúl? Útvonalán a mutatós és a digitális órák azonos időt mutatnak!

Gyűjts botokat, kavicsokat, terméseket! Építsd meg belőlük az emberi testet! Az emberi test

Keresd meg a környéken a következő dolgokat! Amelyiket megtaláltad, pipáld ki a kép mellett! Csalni nem ér!

SZANDA Andezitbánya

Kaland a kőbányában – Andezit, tufa és kőzetmesék Tudtad?

Réges-régen, a miocén korban – vagyis több millió évvel ezelőtt – a Szandavár környékén egy igazi vulkán működött! Nem olyan, mint a mesevulkánok, hanem egy valódi, forró, dübörgő hegy, amelynek belsejéből forró, olvadt kőzet, azaz magma tört elő.

Amikor a magma a felszínre jutott, majd kihűlt és megszilárdult, andezit lett belőle – egy kemény, szürkés színű kőzet, amit később az emberek a környékbeli kőbányákban fejtettek ki. Az andezitet utak, épületek, szobrok és kerítések építésére is használták, mert jól faragható, mégis tartós.

De a vulkán nem csak nyugodtan csorgó lávát produkált! Időnként hatalmas robbanások is történtek, és a vulkán óriási kődarabokat lökött ki magából – ezeket nevezzük vulkáni bombáknak. Ezek lehetnek kisebb-nagyobb méretűek, akár több kilósak is, és szinte „repültek” a levegőben, míg végül a földbe csapódtak.

Az apróbb vulkáni törmelék – mint a por és a hamu – idővel összeállt, és létrejött belőle egy könnyű, lyukacsos kőzet, amit andezittufának nevezünk. Ez gyakran világosabb színű, mint az andezit, és ha közelebbről megnézzük, kisebb lyukakat, repedéseket is láthatunk benne – ezek a gázok helyei, amelyek régen benne voltak.

De a kaland még nem ér véget! A vulkáni kőzetek között régi tengerek nyomaira is bukkanhatunk. Mészkőrétegek is találhatók a környéken – ezek puhább, világos színű kövek, amelyek fosszílianyomokat rejtenek. A fosszíliák nem mások, mint megkövült élőlények lenyomatai: kagylók, csigák, egysejtűek, amik évmilliókkal ezelőtt a vízben éltek, és a mészkőben őrződtek meg, mintha időutazók lennének a múltból.

A Szandavár tehát nemcsak egy domb a Föld régmúlt életéről, tűzhányókról és tengerekről egyarán

SZANDA Kőzetnyomozás

Figyeld meg a kőzeteket a helyszínen! Jelöld be, mit látsz!

o Sima, szürke, tömör kőzet (andezit)

o Lyukacsos, könnyű, poros kőzet (andezittufa)

o Nagy, gömbszerű, sötét kődarab (vulkáni bomba)

o Réteges, világos kő, benne érdekes formák (fosszília, mészkő)

Rajzold le:

az andezitet (tömör, szürkés) az andezittufát (lyukasos, világosabb) a vulkáni bombát (kerekded, fekete kő)

a mészkőréteget és benne egy fosszília nyomát (képzeletből vagy megfigyelés alapján (kerekded, fekete kő)

Adj nevet mindegyik "kőzetkalandornak"! Például: Bombi a bombakő, Andi az andezit, Fosszili Feri.

Írj egy mini mesét (2-3 mondat) arról, hogyan keletkeztek ezek a kövek. (Például: „Egyszer egy tűzhányó hatalmasat durrant, és Bombi elrepült a levegőbe! Mire földet ért, már kemény kővé vált.”)

Hogy érezted magad kőzetkutatóként?Karikázd be:

�� Nagyon élveztem!

�� Érdekes volt.

�� Nem volt rossz.

☹️ Inkább mást csináltam volna.

Ismerd meg a vulkánokat!

SZANDA Vulkánok

A Föld mélye tele van forró, olvadt kőzettel – ezt magmának nevezzük. A magma nagyon forró, akár 1000 Celsius-foknál is melegebb lehet! Néha olyan nagy nyomás keletkezik odalent, hogy a magma utat tör magának a felszín felé. Amikor végül kijut a Föld belsejéből, akkor lávának hívjuk.

A vulkán olyan hely a Földön, ahol a magma a felszínre törhet. A vulkán tetején van a kráter – ez egy mélyedés vagy nyílás, amin keresztül a láva, a forró gázok és a hamu kiáramlanak. A láva legtöbbször egy központi kürtőn (nagy csatornán) jut a felszínre, de előfordul, hogy kisebb oldalcsatornákon is kifolyik.

A kitörés nemcsak lávát hoz a felszínre. Sokszor hamu is kijut a levegőbe – ezek apró, forró kőzetdarabkák, amelyek sötét felhőként emelkednek az égbe. A hamu messzire is eljuthat, és beterítheti a környéket.

A vulkánok lehetnek nyugodtak, amikor csak füstölnek vagy szunnyadnak, és lehetnek aktívak, amikor kitörnek. A vulkánkitörések néha veszélyesek lehetnek az emberekre és a természetre, de közben csodálatos látványt is nyújtanak.

A vulkánok megmutatják, milyen hatalmas erők rejtőznek a Föld belsejében. A vulkáni kőzetek –például az andezit – évmilliókkal ezelőtti kitörések emlékét őrzik. A természet ezzel is emlékeztet minket arra, hogy bolygónk egy élő, változó világ.

Nevezd meg a vulkán részeit!

Használd az alábbi szavakat, és írd be őket a megfelelő helyre a képen:

lávа – hamu – magma – kráter – központi kürtő – oldalcsatorna

SZANDA

Palócok

Palócföld titkai mese és valóság

Egyszer réges-régen, még az idő ködös hajnalán, a Cserhát lankái között élt egy furfangos kisfiú, akit úgy hívtak: Benedek. Palócföldön született, ahol a házak teteje zsúpos volt, az emberek pedig színes, különleges ruhákat viseltek, amilyet máshol nem látni.

A palóc népviselet igazán különleges látvány volt. A nénik fodros, hosszú szoknyát hordtak, amit sokszor még hímzett kötény is díszített. A férfiak híres cifraszűrben jártak – ez egy meleg, gyapjúból készült kabát, amit gyönyörű, virágmintás hímzés borított. A gyerekek pedig büszkén viselték a kis kucsma sapkájukat, és úgy szaladtak végig a falu utcáján, hogy csattogott alattuk a bő gatyájuk.

A palócok büszkék voltak a hagyományaikra. Hittek a mesékben, a mintákban, és még az öreg fenyők is azt suttogták, hogy Mátyás király is csodálta a palócok ruháját. Benedek nagyapja esténként a tűz mellett üldögélt, és csodás történeteket mesélt – tündérekről, garabonciás diákokról, meg arról, hogyan hímezte a dédnagymama a szoknyára a pávás, virágos mintát.

A palóc emberek szeretnek dalolni, mesélni, viccelődni, és különleges, dallamos nyelvjárásban beszélnek. Nem mondják azt, hogy „te mit csinálsz?”, hanem azt: „te mit csinyász?” A falvakban még ma is élnek ezek a régi szavak, mint például a cserge (meleg pokróc), kend (idősebb asszony megszólítása) vagy szuszék (fa tárolóláda).

Benedek kedvenc játéka az volt, hogy elbújt a tornác mögé, és figyelte a falusi ünnepeket. Ilyenkor előkerültek a legszebb népviseletek: piros hímzés, kékfestő minták, csillogó gyöngyök. Onnan tanulta meg a palóc mondókákat, a tánclépéseket és a népdalokat is.

És bár Benedek ma már felnőtt, azt mondják, még mindig mesél – néha a fák levelével, máskor meg a patak csobogásával. És ha jól figyelsz, talán te is hallhatod…

Palócok- nyelvtan

Olvasd el az előző oldalon található olvasmányt figyelmesen! Keress benne szavakat az alábbi szófajoknak megfelelően és írd be őket a táblázatba!

Melléknév Ige

Névelő Névutó

2. A szövegben több palóc szó is szerepel. Mit jelentenek? Írd melléjük a jelentésüket!

Palóc szó Mit jelent? kucsma cserge kend szuszék csinyász

3. Képzeld el, hogy te is részt veszel egy falusi ünnepen Palócföldön! Rajzold le, milyen palóc népviseletet viselnél:

 Milyen színű lenne a ruhád?

 Milyen minták (virágok, indák, pöttyök stb.) díszítenék?

 Viselnél-e kalapot, kendőt, gyöngyöt?

 Hogyan hívnád ezt a ruhát, és milyen alkalomra vennéd fel?

SZANDA Programozzunk!

Húzd a vonalakat az utasításoknak megfelelően! A rózsaszín ponttól indulj! Milyen képet kaptál?

SZANDA Programozzunk!

Húzd a vonalakat az utasításoknak megfelelően! A rózsaszín ponttól indulj! Milyen képet kaptál?

SZANDA Domborzat

Keress leveleket, virágokat, terméseket, botokat…bármit, amivel ki tudod rakni Magyarország térképét –a gyűjtött anyagokkal megjelenítve a domborzati viszonyait! (hegyeket, dombokat, síkságokat!) Legyél

1. Keress a környéken gombát! Figyeld meg jól, hogy néz ki, milyen a színe, milyen részekből áll!

2. A gomba állat vagy növény?

3. Nevezd meg a gomba részeit az alábbi képen!

4. Milyen gombafajtákat ismersz? Írj ide néhányat!

mammal – emlős

fur – bunda

patch – folt

bushy – bozontos

tail – farok

den – rókalyuk

although – habár

What Do Foxes Look Like?

Foxes

English – Foxes

vixen – nőstény róka

dog – kan róka

hunt - vadászik

mostly – legtöbbször

hide – elbújik

nocturnal – éjszakai állat

Foxes are mammals with orange-brown fur and white patches. They have a bushy tail and a long nose which helps them to search for food at night. Foxes are members of the dog family.

Where Do Foxes Live?

Foxes live in dens. They like to make their home in the countryside although some can also be found in towns and cities. Inside the den you might find a female fox, called a vixen and a male fox, called a dog. The babies will live inside the den until they are old enough to hunt at night with the other foxes.

What Do Foxes Eat?

Foxes mostly like to eat meat but they do also eat fruits and vegetables. Foxes will often hide their food and come back to eat it later. Foxes are nocturnal, which means that they hunt for food at night and sleep during the day.