{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 1


Korodi János Festmények • Paintings • 1994 -2008

Korodi János festmények • paintings 1994 -2008


urb 2007.-


A tények festészete

The Painting of the Facts

Susan Sontag sokat tudott a kép természetérôl, s éppen ezért juthatott arra az álláspontra, hogy a kép befogadásakor semmiképp ne feledkezzünk meg utat engedni a preskriptív kritika mellett az érzékiség szabad áramlásának: „A mûvészet hermeneutikája helyett, a mûvészet erotikájára van szükség.” Ebbôl az következik, bármilyen szokatlanul is hangzik, hogy bölcs dolog szerelmesként állni a kép elôtt. Tudjuk – a szerelem még a legkérgesebb egót is képes meglágyítani. Ha színrôl színre látunk, közelebb juthatunk a tiszta esztétikai minôséghez. Utópia? Minden esetre érdemes megpróbálkozni vele.

Susan Sontag sokat tudott a kép természetérôl, s éppen ezért juthatott arra az álláspontra, hogy a kép befogadásakor semmiképp ne feledkezzünk meg utat engedni a preskriptív kritika mellett az érzékiség szabad áramlásának: „A mûvészet hermeneutikája helyett, a mûvészet erotikájára van szükség.” Ebbôl az következik, bármilyen szokatlanul is hangzik, hogy bölcs dolog szerelmesként állni a kép elôtt. Tudjuk – a szerelem még a legkérgesebb egót is képes meglágyítani. Ha színrôl színre látunk, közelebb juthatunk a tiszta esztétikai minôséghez. Utópia? Minden esetre érdemes megpróbálkozni vele.

Korodi János mûvészete a kilencvenes évek közepe óta „támogatja” ezt a befogadói magatartást. Támogatja, sugallja, és nem obligát feladatként rója ki ránk, már csak azért sem, mert a kép, – a Korodi-kép is, – idônként nyelvi természetû tartalmakat kódol. A festészet a prehistorikus kultúráktól kezdve mûvészeten túli értékeket és érdekeket (is) szolgált. A képek a transzcendenssel kommunikáltak, haladó, avagy regresszív politikai eszméket népszerûsítettek, de természetesen ellátták mûvészettörténeti feladataikat is, mi több, példákkal szolgáltak a mûvészetelméletnek. (Két tökéletesen egyforma monokróm felület szólhat a tárgyelveszejtésrôl, a metafizika kozmoszáról, de egyetlen szín tágasságáról is.) Korodi János igyekszik kivonni magát a festészeti iskolák, trendek, kurátori skatulyák kötöttségei alól, de nem egy „sosemlátott-botrányos” képi fordulattal lép a közönség elé. Különbözô tradíciók, kulturális hagyományok mentén haladva dolgozik, miközben egy pillanatra sem feledkezik meg arról a korról, idôrôl és térrôl, amelyben maga is él.

Korodi János mûvészete a kilencvenes évek közepe óta „támogatja” ezt a befogadói magatartást. Támogatja, sugallja, és nem obligát feladatként rója ki ránk, már csak azért sem, mert a kép, – a Korodikép is, – idônként nyelvi természetû tartalmakat kódol. A festészet a prehistorikus kultúráktól kezdve mûvészeten túli értékeket és érdekeket (is) szolgált. A képek a transzcendenssel kommunikáltak, haladó, avagy regresszív politikai eszméket népszerûsítettek, de természetesen ellátták mûvészettörténeti feladataikat is, mi több, példákkal szolgáltak a mûvészetelméletnek. (Két tökéletesen egyforma monokróm felület szólhat a tárgyelveszejtésrôl, a metafizika kozmoszáról, de egyetlen szín tágasságáról is.) Korodi János igyekszik kivonni magát a festészeti iskolák, trendek, kurátori skatulyák kötöttségei alól, de nem egy „sosemlátott-botrányos” képi fordulattal lép a közönség elé. Különbözô tradíciók, kulturális hagyományok mentén haladva dolgozik, miközben egy pillanatra sem feledkezik meg arról a korról, idôrôl és térrôl, amelyben maga is él. Korodi János festészetét a következôképp „pozícionálhatjuk”: a változó tematikai rendszerektôl függetlenül ô mindig ugyanazt a standard, tiszta, látványelvû festészeti attitûdöt képviseli. Most megpróbáljuk tovább árnyalni ezt a konstans alkotói attitûdöt, miközben fontosnak tartjuk megvizsgálni a festô által megjelenített világ-rész minôségét, eredetét és változékonyságát, – és azt, hogy

Korodi János festészetét a következôképp „pozícionálhatjuk”: a változó tematikai rendszerektôl függetlenül ô mindig ugyanazt a standard, tiszta, látványelvû festészeti attitûdöt képviseli. Most megpróbáljuk tovább árnyalni ezt a konstans

34


A tények festészete

The Painting of the Facts

Susan Sontag sokat tudott a kép természetérôl, s éppen ezért juthatott arra az álláspontra, hogy a kép befogadásakor semmiképp ne feledkezzünk meg utat engedni a preskriptív kritika mellett az érzékiség szabad áramlásának: „A mûvészet hermeneutikája helyett, a mûvészet erotikájára van szükség.” Ebbôl az következik, bármilyen szokatlanul is hangzik, hogy bölcs dolog szerelmesként állni a kép elôtt. Tudjuk – a szerelem még a legkérgesebb egót is képes meglágyítani. Ha színrôl színre látunk, közelebb juthatunk a tiszta esztétikai minôséghez. Utópia? Minden esetre érdemes megpróbálkozni vele.

Susan Sontag sokat tudott a kép természetérôl, s éppen ezért juthatott arra az álláspontra, hogy a kép befogadásakor semmiképp ne feledkezzünk meg utat engedni a preskriptív kritika mellett az érzékiség szabad áramlásának: „A mûvészet hermeneutikája helyett, a mûvészet erotikájára van szükség.” Ebbôl az következik, bármilyen szokatlanul is hangzik, hogy bölcs dolog szerelmesként állni a kép elôtt. Tudjuk – a szerelem még a legkérgesebb egót is képes meglágyítani. Ha színrôl színre látunk, közelebb juthatunk a tiszta esztétikai minôséghez. Utópia? Minden esetre érdemes megpróbálkozni vele.

Korodi János mûvészete a kilencvenes évek közepe óta „támogatja” ezt a befogadói magatartást. Támogatja, sugallja, és nem obligát feladatként rója ki ránk, már csak azért sem, mert a kép, – a Korodi-kép is, – idônként nyelvi természetû tartalmakat kódol. A festészet a prehistorikus kultúráktól kezdve mûvészeten túli értékeket és érdekeket (is) szolgált. A képek a transzcendenssel kommunikáltak, haladó, avagy regresszív politikai eszméket népszerûsítettek, de természetesen ellátták mûvészettörténeti feladataikat is, mi több, példákkal szolgáltak a mûvészetelméletnek. (Két tökéletesen egyforma monokróm felület szólhat a tárgyelveszejtésrôl, a metafizika kozmoszáról, de egyetlen szín tágasságáról is.) Korodi János igyekszik kivonni magát a festészeti iskolák, trendek, kurátori skatulyák kötöttségei alól, de nem egy „sosemlátott-botrányos” képi fordulattal lép a közönség elé. Különbözô tradíciók, kulturális hagyományok mentén haladva dolgozik, miközben egy pillanatra sem feledkezik meg arról a korról, idôrôl és térrôl, amelyben maga is él.

Korodi János mûvészete a kilencvenes évek közepe óta „támogatja” ezt a befogadói magatartást. Támogatja, sugallja, és nem obligát feladatként rója ki ránk, már csak azért sem, mert a kép, – a Korodikép is, – idônként nyelvi természetû tartalmakat kódol. A festészet a prehistorikus kultúráktól kezdve mûvészeten túli értékeket és érdekeket (is) szolgált. A képek a transzcendenssel kommunikáltak, haladó, avagy regresszív politikai eszméket népszerûsítettek, de természetesen ellátták mûvészettörténeti feladataikat is, mi több, példákkal szolgáltak a mûvészetelméletnek. (Két tökéletesen egyforma monokróm felület szólhat a tárgyelveszejtésrôl, a metafizika kozmoszáról, de egyetlen szín tágasságáról is.) Korodi János igyekszik kivonni magát a festészeti iskolák, trendek, kurátori skatulyák kötöttségei alól, de nem egy „sosemlátott-botrányos” képi fordulattal lép a közönség elé. Különbözô tradíciók, kulturális hagyományok mentén haladva dolgozik, miközben egy pillanatra sem feledkezik meg arról a korról, idôrôl és térrôl, amelyben maga is él.

Korodi János festészetét a következôképp „pozícionálhatjuk”: a változó tematikai rendszerektôl függetlenül ô mindig ugyanazt a standard, tiszta, látványelvû festészeti attitûdöt képviseli. Most megpróbáljuk tovább árnyalni ezt a konstans

Korodi János festészetét a következôképp „pozícionálhatjuk”: a változó tematikai rendszerektôl függetlenül ô mindig ugyanazt a standard, tiszta, látványelvû festészeti attitûdöt képviseli. Most megpróbáljuk tovább árnyalni ezt a konstans alkotói attitûdöt, miközben fontosnak tartjuk megvizsgálni a festô által megjelenített világ-rész minôségét, eredetét és változékonyságát, – és azt, hogy


A tények festészete

The Painting of the Facts

Susan Sontag sokat tudott a kép természetérôl, s éppen ezért juthatott arra az álláspontra, hogy a kép befogadásakor semmiképp ne feledkezzünk meg utat engedni a preskriptív kritika mellett az érzékiség szabad áramlásának: „A mûvészet hermeneutikája helyett, a mûvészet erotikájára van szükség.” Ebbôl az következik, bármilyen szokatlanul is hangzik, hogy bölcs dolog szerelmesként állni a kép elôtt. Tudjuk – a szerelem még a legkérgesebb egót is képes meglágyítani. Ha színrôl színre látunk, közelebb juthatunk a tiszta esztétikai minôséghez. Utópia? Minden esetre érdemes megpróbálkozni vele.

Susan Sontag sokat tudott a kép természetérôl, s éppen ezért juthatott arra az álláspontra, hogy a kép befogadásakor semmiképp ne feledkezzünk meg utat engedni a preskriptív kritika mellett az érzékiség szabad áramlásának: „A mûvészet hermeneutikája helyett, a mûvészet erotikájára van szükség.” Ebbôl az következik, bármilyen szokatlanul is hangzik, hogy bölcs dolog szerelmesként állni a kép elôtt. Tudjuk – a szerelem még a legkérgesebb egót is képes meglágyítani. Ha színrôl színre látunk, közelebb juthatunk a tiszta esztétikai minôséghez. Utópia? Minden esetre érdemes megpróbálkozni vele.

Korodi János mûvészete a kilencvenes évek közepe óta „támogatja” ezt a befogadói magatartást. Támogatja, sugallja, és nem obligát feladatként rója ki ránk, már csak azért sem, mert a kép, – a Korodi-kép is, – idônként nyelvi természetû tartalmakat kódol. A festészet a prehistorikus kultúráktól kezdve mûvészeten túli értékeket és érdekeket (is) szolgált. A képek a transzcendenssel kommunikáltak, haladó, avagy regresszív politikai eszméket népszerûsítettek, de természetesen ellátták mûvészettörténeti feladataikat is, mi több, példákkal szolgáltak a mûvészetelméletnek. (Két tökéletesen egyforma monokróm felület szólhat a tárgyelveszejtésrôl, a metafizika kozmoszáról, de egyetlen szín tágasságáról is.) Korodi János igyekszik kivonni magát a festészeti iskolák, trendek, kurátori skatulyák kötöttségei alól, de nem egy „sosemlátott-botrányos” képi fordulattal lép a közönség elé. Különbözô tradíciók, kulturális hagyományok mentén haladva dolgozik, miközben egy pillanatra sem feledkezik meg arról a korról, idôrôl és térrôl, amelyben maga is él.

Korodi János mûvészete a kilencvenes évek közepe óta „támogatja” ezt a befogadói magatartást. Támogatja, sugallja, és nem obligát feladatként rója ki ránk, már csak azért sem, mert a kép, – a Korodikép is, – idônként nyelvi természetû tartalmakat kódol. A festészet a prehistorikus kultúráktól kezdve mûvészeten túli értékeket és érdekeket (is) szolgált. A képek a transzcendenssel kommunikáltak, haladó, avagy regresszív politikai eszméket népszerûsítettek, de természetesen ellátták mûvészettörténeti feladataikat is, mi több, példákkal szolgáltak a mûvészetelméletnek. (Két tökéletesen egyforma monokróm felület szólhat a tárgyelveszejtésrôl, a metafizika kozmoszáról, de egyetlen szín tágasságáról is.) Korodi János igyekszik kivonni magát a festészeti iskolák, trendek, kurátori skatulyák kötöttségei alól, de nem egy „sosemlátott-botrányos” képi fordulattal lép a közönség elé. Különbözô tradíciók, kulturális hagyományok mentén haladva dolgozik, miközben egy pillanatra sem feledkezik meg arról a korról, idôrôl és térrôl, amelyben maga is él.

Korodi János festészetét a következôképp „pozícionálhatjuk”: a változó tematikai rendszerektôl függetlenül ô mindig ugyanazt a standard, tiszta, látványelvû festészeti attitûdöt képviseli. Most megpróbáljuk tovább árnyalni ezt a konstans

Korodi János festészetét a következôképp „pozícionálhatjuk”: a változó tematikai rendszerektôl függetlenül ô mindig ugyanazt a standard, tiszta, látványelvû festészeti attitûdöt képviseli. Most megpróbáljuk tovább árnyalni ezt a konstans alkotói attitûdöt, miközben fontosnak tartjuk megvizsgálni a festô által megjelenített világ-rész minôségét, eredetét és változékonyságát, – és azt, hogy


34


34


Nยบ 25

34


Profile for Korodi János

works of Janos Korodi  

painting catalogue - published in 2008. contains compillation of works of Janos Korodi (Hungary) between 1994 and 2008.

works of Janos Korodi  

painting catalogue - published in 2008. contains compillation of works of Janos Korodi (Hungary) between 1994 and 2008.

Advertisement