Page 1


Andrássy út A 2,4 km hosszú sugárút azért épült, hogy

fejlesztéseket kivitelező közmunkatanács

a belváros és a Városliget között gyors és

alelnöke ezekben az években, gyakorlati­

elegáns összeköttetést biztosítson (ezt

lag Budapest első embere.

a szerepet azelőtt a Király utca töltötte

Az építkezéshez 1871-ben fogtak hozzá.

be). Megépítésének ötletét gróf Andrássy

A tervek párizsi mintát követtek, és a Ki­

Gyula, a kiegyezés miniszterelnöke vetette

rály utcával párhuzamosan vezették az új

fel, aki hosszú éveket töltött Párizsban, a

sugárutat. Ahogyan Krúdy Gyula írja egy

sugárutak városában. A Sugár út (mert ez

helyen: a Sugár út úgy feküdt Budapest testé-

volt az eredeti neve) építését báró Pod­

ben, mint a Duna Magyarországéban. Pod­

maniczky Frigyes irányította, ő volt a

maniczky bárónak nem volt könnyű dolga:

1 Operaház 2 Dreschler-palota 3 Párizsi Nagyáruház 4 Mai Manó Ház 5 Liszt Ferenc tér 6 Zeneakadémia 7 Oktogon


az Operaház helyén akkoriban békanyálas

a Kör térnél (Kodály körönd) végződő

mocsár és betyárcsárda állt, melynek ven­

szakaszon két-három emeletes épületek,

dégei a városi csavargók voltak. Mérnökök

előttük pedig, az út mindkét oldalán, lo­

vezetésével lecsapolták a mocsarat a mai

vaglóutak. A Kör tér és a Bajza utca között

szfinxek helyén, a báró pedig éjszakánként

legfeljebb kétemeletesek lehettek a házak,

fokossal és pisztollyal maga űzte a betyáro­

a Bajza utca és a Városliget között pedig

kat. Nappal híres pesti dámákat és grófnő­

egymással össze nem függő villák, nya­

ket vezetett a karján, állványok és malte­

ralók épülhettek. Az úttestet akkoriban

rosládák között bukdácsolva, hogy eladja

különleges faburkolat fedte, amely felfogta

nekik a vad növényzettel benőtt sugárúti

a lovak patáinak csattogását.

telkeket (a legenda szerint, ha a szükség

A város büszkesége, a Sugár út azonnal

úgy hozta, maltert is kevert).

divatossá vált. Sokak szerint azért, mert

Tehetséges művészek, szakmájukhoz értő

itt teljes pompájában megmutatkozhatott

mesterek keze nyomán épült meg a vi­

a pesti hölgyek szépsége: a tágas sétaúton

szonylag egységes neoreneszánsz stílusban

egyetlen kalap, bő szoknya vagy napernyő

kialakított villasor, a magyar építészet re­

sem maradhatott rejtve.

meke (lásd: Építészeti stílusok). A sugárút menti házak építését szigorúan szabályoz­ ták: a Nyolcszög térig (a mai Oktogon) csak

Millenniumi földalatti

három-négy emeletes házak állhattak, A Sugár úton közlekedtek régen az első omnibuszok a Városliget felé. A járatok azonban olyan zsúfoltak voltak, hogy gondolni kellett egy nagyobb teherbírású közlekedési eszköz kiépítésére. Abban azonban minden városi vezető egyetér­ tett, hogy a fakocka burkolatú, gyönyörű sugárúton „nem építhető közúti vasút”. Így született meg a föld alatti (kéreg)vasút

188

A Millenniumi Földalatti jelzőtáblája a Kodály köröndön


gondolata. Maga a földalatti, amely 1896-

használták, ezeken még kalauz nyitot­

ban, a millennium évében indult el Buda­

ta-csukta az ajtót. (Egy korabeli példány a

pesten, a kontinens első metrója volt (egész

Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban ma

Európában csak a londoni előzte meg).

is látható.) A földalatti állomásainak sárga

A vasút kezdettől elektromos vontatású

korlátait és a lejáratok táblás jelzéseit az And­

volt. Az eredeti kocsikat egészen 1973-ig

rássy út teljes hosszában megfigyelheted.

Budapesti bérházak

ÉRDEKESSÉ G

Az egyesített és gyorsan fejlődő főváros, a

hátrafelé haladva egyre kisebb alapterületű és

szaporodó lehetőségek mind ide vonzották

egyre alacsonyabb mennyezetű lakások követ­

a kevésbé vagyonos embereket is, akik számá­

keztek: a legszegényebbek sötét, nyirkos, szo­

ra lakást kellett biztosítani. A lakáshiányt egy

ba-konyhás lakásokban éltek, amelyekbe alig

új épülettípus, a bérház oldotta meg, amely a

vagy egyáltalán nem sütött be a nap. Ezekben

városi együttélés egy új formáját jelentette.

a lakásokban ráadásul fürdőszoba sem volt,

A bérházakban olyan családok éltek egymás

ezért a lakóknak a hátsó szárnyban létrehozott

mellett, akik egymással többnyire sem társa­

közös illemhelyeket kellett használniuk.

dalmi, sem rokoni, sem anyagi kapcsolatban

Az alaprajz is tükrözi a különbségeket: a jómó­

nem álltak, és a lakásért bérleti díjat fizettek.

dú családok számára tágas, díszes főlépcsőt

A bérházakat arisztokraták, nemesek, banká­

építettek a bejárathoz közel, míg a cselédek­

rok építtették, és gyakran előfordult, hogy ők

nek, a munkásoknak és a szerényebb körül­

maguk is az épületben laktak a családjukkal

mények között élőknek az épület egy távo­

(az első szint utcai szárnyában).

labbi, gyakran eldugott szegletében található

A budapesti bérházak hűen tükrözték a kor tár­

melléklépcsőt (cselédlépcsőt) kellett használ­

sadalmi különbségeit. Az utcára néző szárny

niuk. Az egyes emeleteken belüli közlekedést

első és második emeletén a pazar polgári

a körfolyosó (gang) biztosította.

lakások kaptak helyet. Ezekhez díszített hom­ lokzat tartozott, nagy ablakok, tágas erkélyek. A nagy belmagasság (magas mennyezet), a sokszor négy-öt szobás lakások jól illeszked­ tek a fényűző életmódhoz. A nagy konyhából általában nyílt egy kisebb cselédszoba is, az ott lakó kiszolgáló személyzet számára. Felfelé és

Útrészlet az Andrássy úton


ÉRDEKESSÉG „Budapest vőlegénye” Abban, hogy Budapest világváros

érvényesülésére az Andrássy utat, a

lett, báró Podmaniczky Frigyesnek

királyi Várkertet, a Duna-parti korzót.

(1824–1907) meghatározó szerepe volt.

Szép rámába raktam Pest hölgyeit, ami-

Amellett, hogy politikus volt és író, a

kor a kedvükért Lotz Károllyal kipingál-

Közmunkák Tanácsának alelnökeként

tattam az Operaházat, bordó-pirossal

ő felügyelte a Nagykörút, a Sugár út

húzattam be a páholyokat, a legnagyobb

(a mai Andrássy út) és az Operaház

csillárt gyújtottam meg a tiszteletükre.

építését. Ezekben az években épült ki a

Álljon elő, aki ennél többet tett a pesti höl-

Duna-part és a Várkert Bazár, létesült

gyekért, akiké most is minden hódolatom

három Duna-híd és a kontinens első

és érzelmem. Megbocsátják, hogy nem

földalattija. A báró a kertek, a sétányok

nősültem meg. Talán éppen azért, mert

és a fásítás híve volt; emellett rendkívül

nem tudtam közülük választani… Így

fontosnak tartotta a város szempontjá­

lett belőle „Budapest vőlegénye”.

ból a tisztaságot és a rendet, a vízve­ zetékek, a csatornázás és a közlekedés szabályozását, valamint a vásárcsarno­ kok építését. Jellegzetes öltözéke miatt ragadt rá a „kockás báró”, „pepita báró” név. Bár nagy hódolója volt a női nemnek, sohasem nősült meg. Krúdy Gyula egyik írásában a következő szavakat adta Podmaniczky Frigyes szájába: Én kitaláltam a kis és jelentéktelen Pest

190

Podmaniczky Frigyes szobra (az Arany János utcai metrómegálló közelében)


ÉRDEKESS

ÉG

Díszes homlokzatok Ha emelt fővel jársz Pest utcáin, akkor

faberakású ajtók, díszes kopogtatók.

lépten-nyomon különös lényeket és

A magyarázat az, hogy a monarchiabe­

pufók angyalkákat vagy éppen római is­

li Budapesten egy rendelet szerint az

teneket pillanthatsz meg. A házak falait

újonnan épülő házak esetében az építési

a szemmagasság fölött kőből, fémből,

költségek húsz százalékát díszítésre

fából vagy üvegből megformált cifra

kellett fordítani!

kezdőbetűk, virágindák, magyar népi motívumok, vad- és háziállatok figurái, valamint arcképek díszítik. Szintén sze­ met gyönyörködtetők a mázas csempe­ burkolatok, a kovácsoltvas vagy kőerké­ lyek, vagy a szemmagasságban található

Díszes homlokzat az Andrássy úton

Operaház (Ybl Miklós, 1875–1884) Az Operaház nemcsak az Andrássy útnak,

szabott az építkezés támogatásához: a bu­

hanem a magyar építészetnek is kiemel­

dapestinek kisebbnek kellett lennie a bécsi

kedő, remekbe szabott alkotása, a Bécs és

operaháznál. A feltétel teljesült, az épület

Budapest közötti versengés egyik legszebb

valóban kisebb lett, de szebbre sikeredett.

gyümölcse. Amikor Budapesten felmerült

Az építkezés kilenc éven át tartott, és

egy operaház megépítésének gondolata, a

– mint akkoriban sok más épület ese­

bécsi opera már jó ideje állt. Az uralkodó,

tében is – főleg magyar építőanyago­

Ferenc József, csupán egyetlen feltételt

kat használtak, magyar építőmesterek

191


A Magyar Állami Operaház épülete

közreműködésével. (Néhány kivétel van

Alajos, 1885). Fölöttük, a kiugró terasz

csupán: az Operaház csillárja Németor­

sarkain két szárnyas bronzputtó (pufók

szágból, a márvány pedig Olaszországból

angyalka) tartja a világítótesteket. Az első

származik.)

emelet sarkain az operajátszáshoz köthető

Az épület jobb oldalán található a mű­

múzsák, az épület tetején pedig 16 zene­

vészbejáró, balra pedig a királyi lépcsőház

szerző szobra látható. Az eredetieket

kocsifelhajtója és bejárata. Ennek két

– miután anyaguk kezdett szétmállani,

oldalát egy-egy carrarai márványból ké­

és az egyik lezuhant az épület elé – eltávo­

szült szfinx (emberfejű, oroszlántestű lény)

lították, és csak majdnem harminc évvel

díszíti, az egyik egy maszkot, a másik egy

később pótolták őket. Amiket tehát most

babérkoszorút tart a karmaiban.

látsz, azok nem az eredeti alkotások, és

A főbejárat jobb oldalán Liszt Ferenc, bal

nem is egészen ugyanazokat a zeneszerző­

oldalán Erkel Ferenc szobra áll (Stróbl

ket ábrázolják.

192


Szöveg © Tittel Kinga, 2016 Könyvterv © Kapitány Eszter, 2016 Városfotók © Bouandel Doraya, 2016 Fotók © Wikimedia, Tittel Kinga Illusztrációk © Kecskés Judit, 2016 Szaklektor: Csontó Sándor és Lőrinc László Az archív felvételekért köszönettel tartozunk a Fortepan adományozóinak: A. R., Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, Berkó Pál, Kurutz Márton, Military Museum of Southern New England, Uvaterv www.fortepan.hu A kötet megjelenését támogatta:


Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. Simone Weil

Előszó Ezt a könyvet eredetileg a gyerekeimnek

lehetőséget, és beszélgess gyermeke(i)­d­

kezdtem el írni évekkel ezelőtt. Az idő telt,

del; mutass rá az épületek apró részleteire

ők egyre nagyobbak lettek, és velük együtt

és fővárosunk szépségeire; oszd meg velük

változott a Mesélő Budapest tartalma és

a szobrok, utcanevek mögött rejlő törté­

szemlélete is. Mesekönyvnek indult, de

neteket, a városi legendákat, és közben

fokozatosan útikönyvvé, várostörténeti

észrevétlenül alkalmad nyílik majd arra

olvasókönyvvé alakult, olyan írássá, amely

is, hogy elbeszélgess velük történelemről,

igyekszik választ adni a fiaimban felme­

művészettörténetről, irodalomról vagy

rülő kérdésekre, és kielégíteni a bennem

éppen a vallásról.

– mint idegenvezetőben – lévő kíváncsisá­

Ajánlom Neked is, fiatal Olvasóm, ha sze­

got és tudásvágyat.

retnéd jobban megismerni a várost, ahol

Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki

élsz, ha szeretnéd elkápráztatni a bará­

még jobban szeretné megismerni ezt a

taidat vagy tanáraidat egy-egy érdekes

csodálatos várost, és szívesen továbbörökí­

történettel, vagy kiselőadással készülsz

tené a gyermekeinek, unokáinak Budapest

egy Budapestet érintő témából.

iránti szeretetét. Bátorítalak, kedves

Ajánlom továbbá pedagógusoknak és

szülőtársam, hogy használd ki a közös uta­

minden érdeklődőnek határainkon innen

zásokban, kirándulásokban rejlő páratlan

és túl, akik Budapestre látogatnak családi,

5

Profile for KolibriKiado

TittelKinga_MeseloBudapest_belelapozo  

Lapozz bele Tittel Kinga családi útikönyvébe, a Mesélő Budapestbe!

TittelKinga_MeseloBudapest_belelapozo  

Lapozz bele Tittel Kinga családi útikönyvébe, a Mesélő Budapestbe!

Advertisement