Issuu on Google+

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének közleménye a (szakma)politika dolga, és az sok mindentől függhet, hogy mitől kis patika ma egy kis patika. Tény az, hogy a mostani árrés-rendelet célja kimondva tehát az volt, hogy a nagyforgalmú patikák nagykereskedelmi engedménye és a kisforgalmú gyógyszertárak engedménye közelítsen egymáshoz. A nagykereskedők tehát nem tehetnek mást, mint a nagyforgalmú gyógyszertárak kedvezményeiből arányosan többet kénytelenek visszavenni, mint a kisforgalmú patikáktól, hiszen az árrésátcsoportosítás mértéke ezt teszi szükségessé. Ezért nem lehet átlagos kedvezménymérték-csökkenésről beszélni úgy, ahogy ez korábbi kamarai elemző anyagban szerepelt.

Az utóbbi időben újra és újra jelennek meg nyilatkozatok a Magyar Gyógyszerészi Kamara részéről, melyekben erőfölénnyel való visszaéléssel is megvádolják a gyógyszer-nagykereskedőket, azért mert a tőlük elvett és a gyógyszertárakhoz átcsoportosított árrés miatt változtatni kívánnak a gyógyszertárak kedvezményrendszerén. Természetesen a változtatás módszerében, mértékében eltérések lehetnek, hiszen a nagykereskedőket is némileg eltérő módon érintheti az augusztus 1-től érvényes árrés-rendelet, ugyanakkor azzal mindenki tisztában volt, hogy a Széll Kálmán-Terv okozta veszteségek után a gyógyszer-nagykereskedők ezt az árrés-átcsoportosítást már nem tudják kigazdálkodni a kedvezményrendszer változtatása nélkül.

Amennyiben a gyógyszer-nagykereskedők a fizetési határidők csökkentésével és a kevesebb forgalom miatt alacsonyabb kedvezmények visszavonásával sújtanák a kisforgalmú gyógyszertárakat, azok feltehetőleg nagyon hamar bedőlnének. Ez pedig nem szándéka a rendeletalkotóknak.

A csökkentett árrés nyilvánvalóan kevesebb engedménynek lehet csak forrása, mivel az egyéb költségcsökkentési lépéseket (szállítással, készletezéssel, telephellyel kapcsolatos költségek) már megtették, és a jelenlegi kiszolgálási színvonalon (pl. szállítási gyakoriság) nincs se lehetőség, se szándék változtatni, mert az a folyamatos és biztonságos gyógyszerellátást veszélyeztetné.

Előre látható volt – és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége ezt meg is fogalmazta korábban –, hogy ez az árrés-rendelet külső forrás bevonása nélkül nem jelenthet valódi megoldást az ágazat szereplőinek, mindössze arra alkalmas, hogy éket verjen a gyógyszertárak és a gyógyszer-nagykereskedők közé.

Szeretnénk emlékeztetni mindenkit arra, mert nagyon fontosnak tarjuk, hogy mi is volt az árrésrendelet alkotói és az előkészítésben közreműködő személyek, szervezetek szándéka. Idézünk a rendelettervezet anyagából.

Sajnáljuk, hogy az életbe lépett árrés-rendelet nem csak a nagykereskedőket hozza rendkívül nehéz helyzetbe egyes régi, jó partnereivel szemben, hanem szándéka szerint eleve (koncepcionálisan) a patikák jövedelmezőségét is át kívánja rajzolni.

„Ezzel az intézkedéssel megvalósítható lenne, hogy a jelenleg biztosított nagykereskedelmi kedvezmények, melyek a nagyforgalmú gyógyszertárak szűkebb csoportjának nyújtanak gazdasági előnyöket, szabályozott körülmények között a gyógyszertárak között transzparens módon kerüljenek elosztásra, segítve a kis gyógyszertárakat is.”

A GYNSZ ügyvezetése hozzájárulását adta tagszervezeteinek ahhoz, hogy e közleményt eljuttassák partnereik részére.

Nem szeretnénk állást foglalni a kis és nagy patikák helyzetének alakulásának okairól, mert ez

Dr. Küttel Sándor elnök XXI. évfolyam, 2012. augusztus

Budapest, 2012. augusztus 14.

Dr. Feller Antal alelnök

Dévényi Róbert alelnök

1

PHARMORIENT 238


A miniszterelnök sajtónyilatkozata a gyógyszerészekről Most mielőtt ennek a lényegéről mondanék valamit, először a visszafordításról, a folyamat visszafordításáról, beszélgettünk itt a kamara elnökségével, és egyikünk sem tudott felidézni olyan nemzetközi példát, amikor egy liberalizációs folyamat megindulása után, amikor a gyeplőt a lovak közé dobták, és ment minden szanaszét amerre látott, sikerült volna egy társadalomnak – nem egy kormánynak, egy társadalomnak – közös erővel visszafordítani egy liberalizációs folyamatot az egészségügyben. Magyarországon ez megtörtént, illetve reméljük hamarosan sikeresen be is fejeződik, mert olyan szabályokat alkottunk, a kamara támogatásával egyébként az elmúlt másfél-két évben, amelyek ezt a hibát, ezt a liberalizációs hibát orvosolják. A megbeszélésünk egyik legfontosabb pontja éppen az volt, hogy miképpen tudjuk végigvinni ezt a folyamatot. Ugye a folyamatot azért akarjuk végigvinni, mert egyfelől meggyőződésünk szerint a patika működtetése az nem kereskedés, az alapvetően hivatás. Kétségkívül kereskedni is kell, mert el kell adni, pénzt kell beszedni a gyógyszerért, és így tovább. De alapvetően az emberek gyógyszerrel való ellátása, méghozzá fölkészült, szakmailag kompetens módon történő gyógyszerrel való ellátása, az egy hivatás. És miután persze fizetni kell a gyógyszerért, ezért a kereskedelmi elemet nem lehet kiküszöbölni belőle, de fontos dolog, hogy hova tesszük a hangsúlyt: a kereskedelemre, vagy a hivatásra. És a mi meggyőződésünk az, hogy azért kellett a liberalizációnak nevezett hibát kijavítani, mert a gyógyszerész szakma alapvetően mégiscsak hivatás, és a hangsúlynak a hivatásra kell kerülnie. Ezért fontos számunkra, hogy azok az emberek, akik ezt a hivatást gyakorolják, anyagi biztonságban legyenek, a szakmájuk egzisztenciális biztonságban legyen és ezen keresztül a szolgáltatás, amit az embereknek nyújtanak garantáltan jó minő-

Dr. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőivel 2012. július 21-én folytatott konzultáció után közös sajtótájékoztatót tartott dr. Hankó Zoltán kamarai elnökkel Budapesten, a Róna Patika officinájában. Az alábbiakban dr. Orbán Viktor sajtónyilatkozatát közöljük. „Elnök úrnak én is köszönöm a mai találkozás lehetőségét, Önöket pedig tisztelettel köszöntöm! Elnök úrnak hálás vagyok a helyszín kiválasztásáért is. Egy különleges helyen vagyunk. Ha a táblát megnézik, amely itt a falon található, láthatják, hogy ez egy Őrangyal névre hallgató patika volt valaha, és egy elfeledett, de nagyon híres magyar családnak volt a tulajdona. Kár is, hogy a család nincs gyakrabban említve a közbeszédben. Ez a Harsányi családé volt, akiknek nem a patikus apuka a legismertebb tagja, hanem a fia, aki a II. világháború üldöztetése elől szerencsésen külföldre menekülve világhírű karriert futott be, és az egyik magyar Nobel-díjassá vált. Emlékeim szerint valamikor a kilencvenes évek közepén, ‘94-ben kapta meg a Nobel-díjat két amerikai tudóssal egyetemben. Ha jól emlékszem, akkor a játékelmélet területén elért eredményére. Ez egy nagy történet, egy igazi nagy magyar történet. Örülök, hogy egy ilyen nagy történelmi helyszínen jöhetett létre a találkozó. Ami a mi dolgunkat illeti, Önök ugyan mindig csak legyintenek, sosem írják meg, amikor ezt mondom, de ismétlem, hogy van értelme annak a fél mondatnak, hogy egy országot nem a kormány kormányoz, hanem egy országot az emberek közösen tudnak kormányozni. Például olyan szervezetek révén, mint amilyen a kamara. Az elnök úr szerény volt, és nem említette azt a tényt, hogy a kamara nélkül nem tudott volna a mostani kormányzat hozzálátni a megelőző nyolc év egyik legsúlyosabb hibájának kijavításához. Ezt a súlyos hibát úgy hívták, úgy hívják, hogy patikaliberalizáció. PHARMORIENT 238

2

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


ségű és megbízható legyen. A jó állapotban lévő patika, a jó állapotban lévő gyógyszerész a beteg érdeke elsősorban. Fontos persze a patikusnak is, de mégiscsak elsősorban a beteg, vagyis mindanynyiunk érdeke. Ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy a patikák a patikusok tulajdonában legyenek, a patikusok tulajdonában lévő patikák olyan gazdasági közegben és szabályozók mellett tudjanak dolgozni, amelyek garantálják a nyugodt munkavégzés feltételét és a biztos megélhetést. Ennek a lehetőségéről tárgyaltunk.

eredményező szabályozással a tarsolyomban érkeztem a kamarával való megbeszélésre. Megbeszéltük azt is, hogy a 2013-as évre kidolgozott rendkívül feszített gyógyszerkassza kérdését folyamatosan újra és újratárgyaljuk. Mind a kettőnknek az az érdeke, hogy a gyógyszerkasszát úgy ésszerűsítsük, a gyártók extra profitját úgy szűntessük meg, hogy közben plusz terhek a betegekre ne háruljanak. Ennek a módját kell megtalálnunk. Számokat nagyjából ismerünk, ezek nincsenek kőbe vésve. Ezek fontos számok, ezekről tárgyalni tudunk és elsősorban a Gyógyszerész Kamarával szeretnénk erről tárgyalni és megegyezni, mert ők találkoznak leginkább a betegekkel. Ha jól láttam a számokat, van vagy hatvanmillió évenkénti patikus-beteg találkozás. Tehát ha tudni akarjuk, hogy mi zajlik a valóságban, akkor leginkább a patikusokkal érdemes, illetve az ő szervezetükkel, a kamarával érdemes tárgyalnunk és megegyeznünk. Még talán annyit hadd mondjak el, hogy a beszélgetés eleje arról szólt, hogy időarányosan, ahogy elnök úr is mondta, tulajdonképpen jól állunk. De senkit sem érdekel, mert a politikusokat nem azért tartják, hogy elmondják, hogy a hibákat jól kijavították, időarányosan is jól haladnak, hanem mindenkit az érdekel, hogy milyen gondokbajok vannak, és a gondok-bajok megoldásában hogyan tud a kormány segítséget nyújtani, tehát a szakmai szervezeteknek, meg maguknak az embereknek. Én abban a reményben távozok ma erről a tárgyalásról, hogy ahogy időarányosan elvégeztük a vállalt munkát az elmúlt két évben, ugyanolyan időarányosan fogjuk elvégezni a még előttünk álló munkát az következő két évben. Köszönöm szépen a figyelmet!”

A jogszabályok megvannak, azonban a patikusok általi patika visszavásárlás pénzt is igényel, pénzügyi alapokra is szükség van, és megállapodtunk egy közös munkacsoport fölállításában, amely a miniszterelnöki vállalást, amit ma itt tettem, miszerint a magyar állam megadja a pénzügyi lehetőséget, megteremti a pénzügyi alapot a patikusok

világa számára, hogy visszavásárolhatják – méghozzá reményeim szerint gyorsabban, mint terveztük – a többségét a patikáknak. Ennek a folyamatnak és szándéknak a pénzügyi alapjait meg fogja teremteni. Lesz ilyen alap, erre ígéretet tettem. A működtetéséről, kereteiről, kondícióiról pedig tárgyalásokat fogunk folytatni a kamarával. Ez talán a mai megbeszélés legfontosabb eleme. A másik fontos elem, hogy a kormány abban támogatja a patikusokat, hogy azok a bizonyos árrések, amelyek mentén a nagykereskedők és a kiskereskedők működtetik ezt a rendszert, itt olyan módosulások történjenek, amelyek a patikák számára kedvezőek, a kispatikákat biztonságba helyezzék. Erre vonatkozó rendeletet egy-két nappal ezelőtt alá is írtam, talán meg is jelent. Tehát ide már egy három-négy milliárd forintos többletet XXI. évfolyam, 2012. augusztus

3

PHARMORIENT 238


Kórházi patika? katársat is felvettek ide. Csakhogy a kórház nem kapott engedélyt az ÁNTSZtől, mivel a még érvényben lévő megállapodás szerint a külsős HungaroCare Kft. felelt az egészségügyi intézmény gyógyszerellátásáért. A felvett dolgozókat, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kórházban csak „sufnigyógyszertárnak” nevezett patika nem indulhat el, el is bocsátották. Végül júniusban sikerült felbontani a HungaroCare Kft.-vel kötött szerződését, és így már a kórház gondoskodhat saját gyógyszerellátásáról. Már kaptak is engedélyt az ÁNTSZ-től. Az immár érvényes engedélyekkel rendelkező intézeti gyógyszertárat nem az említett helyen, hanem a Hungarocare által üzemeltetett patika helyén nyitották meg július 4-én; ide kerülhettek át az addig nem megfelelő körülmények között tárolt készítmények is. A narancs.hu birtokába került fotókon jól látszik, hogy az először kialakított intézeti („sufni”) patikából nem vittek vissza minden gyógykészítményt azután, hogy kiderült: ott nem lesz gyógyszertár. A június legvégén készített felvételeken megbontott raklapok és kinyitott gyógyszeres dobozok is felfedezhetők.

Furcsa beruházást hajtottak végre nemrégiben az egri Markhot Ferenc Kórházban: saját költségükön egy olyan belső gyógyszertárat alakítottak ki, amely végül ki sem nyitott. Spórolni akartak, miközben kétes körülmények közt tárolták a gyógykészítményeket. Megelégelte a külsős cégnek járó túl magas jutalékot az egri Markhot Ferenc Kórház, ezért saját gyógyszertár nyitásába fogott. Az eset még 2006-ra nyúlik vissza, ekkor kötött szerződést a kórház korábbi vezetése a HungaroCare Kft.-vel. Évekkel később a jelenlegi vezetés, miután nem tudott megegyezni a céggel az anyagiakban, úgy döntött, saját szakállára létrehoz egy új gyógyszertárat az intézeten belül. A külsős céggel kötött szerződést pedig nekiállt felbontani. Sufni, patika A gyógyszertárat a Markhot Ferenc Kórház II. számú telephelyén, az egykori krónikus belgyógyászati osztály épületében rendezték be májusra – ez az épület több száz méterre található attól a résztől, ahol a betegellátás ténylegesen folyik. Egy főgyógyszerészt és – kórházi források szerint – több, egyéb beosztásban foglalkoztatni kívánt mun-

„Nagyságrendekkel kevesebb” A Markhot Ferenc Kórház igazgatója megkeresésre azt közölte: a HungaroCare Kft.-vel kötött szerződés „indokolatlan és vállalhatatlan kiadást jelentett” számukra. Dr. Fűtő László szerint semmilyen törvény vagy szabályozás nem írja elő egyetlen kórháznak sem, hogy gyógyszerellátását kizárólag külső működtetővel valósíthatja meg. Szerettük volna megtudni, hogy a végül meghiúsult intézeti gyógyszertár kialakítása és a gyógyszerrendelés költségei mekkora összeget jelentettek, erre azonban csak azt a választ kaptuk: „Annyit, hogy megfeleljen az ÁNTSZ minimum-

PHARMORIENT 238

4

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


rendeletében előírtaknak, de nagyságrendekkel kevesebbet, mint amennyi a HungaroCare Kft. jutaléka volt.” Pontos választ az internetes portál nem kapott akkor sem, amikor arról érdeklődött, hogy hány alkalmazottat vettek fel az először meghiúsult patikába, és mennyi volt az ő foglalkoztatási költségük. Az igazgató ezzel kapcsolatban annyit osztott meg velük, hogy „az intézeti gyógyszertár személyi minimumának megfelelő létszámmal” indult volna a patika, a gyógyszerészek és egyéb alkalmazottak azonban szerinte nem kaptak bért, viszont „az útiköltségüket, és egyéb veszteségeiket a kórháznak meg kellett térítenie”. Nem tudni azt sem, utóbbiak mennyivel terhelték a kórház kasszáját.

Hivatalosan kötelezték őket Az ÁNTSZ-nél a portálnak elmondták: már megadták az engedélyt ahhoz, hogy 2012. július elején kinyithasson a Markhot Ferenc Kórház által működtetett intézeti gyógyszertár. Azt is megerősítették, hogy egy korábbi intézeti patika kialakításának tervéről is tudtak, de arra nem bólinthattak rá, mert az egri kórház még szerződésben állt a Hungarocare Kft.-vel. Megtudtuk, volt olyan időszak, amikor a kórházi osztályok vezetői utasításra nem rendelhettek gyógyszert a külsős cég patikájából. A korlátozás akkor történt, amikor még az igazgató azt hitte, az először kialakított belső gyógyszertár elindulhat. Ekkor „az Országos Tisztifőorvosi Hivatal közbelépett, és hivatalos levélben kötelezte az egri Markhot Ferenc Kórházat, hogy a működési engedéllyel rendelkező intézeti gyógyszertár útján lássa el gyógyszerrel a fekvőbeteg-osztályokat” – értesült a portál az ÁNTSZ-től.

Nagy a lék a gyógyszerkasszán köz-támogatási soron is: a fél évre tervezett mértékhez képest 3,7 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal ment el több erre a célra. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásai között azonban van két olyan tétel, amelyik arányaiban még ennél is jobban elszaladt: a postaköltség, amire az éves keret 110, és az „egyéb kiadások”, amire az egész évi előirányzat 125 százalékát elköltötték fél év alatt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál ez utóbbit egyrészt az áremelkedéssel, másrészt azzal magyarázzák, hogy a hozzájuk került új kiadási tételekhez (például rokkantsági és rehabilitációs ellátások, terhességi gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők kompenzációja) kapcsolódóan jóval többet kellett levelezniük. Az „egyéb kiadások” belső tartalmáról ugyan nem sikerült részletesebb információt kapni, mindenesetre azzal nyugtattak, hogy a mintegy 1,1 milliárdos előirányzat-túllépés elszámolás-technikai okokra vezethető vissza, amit a következő hónapban rendeznek is. A gyógyszerkassza idő előtti kifulladása az ellátásban nem jelenthet problémát, ilyen esetben annyi történik, hogy az államnak valahonnan máshonnan kell pénzt átcsoportosítania, azaz a költségvetésen üt lyukat a kassza forrástúllépése.

A gyógyszerkassza egész évre eredetileg engedélyezett 276 milliárd forintjából június végéig 161 milliárd már el is fogyott. Szakértők szerint ennek alapján egészen nyilvánvaló, hogy ez a tavalyi egész éves teljesítéshez képest eleve 100 milliárd forinttal, vagyis 30 százalékkal alultervezett büdzsé nem fedezi a várható kiadásokat. Ha pedig még hozzávesszük, hogy a Széll Kálmán Terv legutolsó verziója szerint további 10 milliárddal még tovább kellene kurtítani a gyógyszerkasszát, meglehetősen illuzórikusnak tűnik ennek az elvárásnak a teljesítése. Érdemes tehát megfontolni még a jövő évi költségvetés részleteinek elfogadása előtt, menynyire életszerű, hogy a Széll Kálmánterv 2.0 szerint jövőre újabb 120 milliárd forintot még az idei büdzséhez képest is faragni kellene a 2013-as előirányzatból – vélik a gyógyszerpiaci elemzők. Mindeközben a gyógyszergyártók és -forgalmazók továbbra is fizetnek, mint a katonatiszt: az év első hat hónapjában kötelező befizetéseik majdnem 90 százalékát teljesítették már. Ami azt jelenti, hogy az 52 milliárd forintos előirányzatból több mint 46 milliárdot befizettek az Egészségbiztosítási Alapba. A gyógyszerekéhez hasonlóan nagyobb arányú túlköltés mutatkozik még a gyógyászati segédeszXXI. évfolyam, 2012. augusztus

5

PHARMORIENT 238


Felmérés az időskorúak gyógyszerszedési szokásairól nevezett Morisky-kérdőív segítségével vizsgálták. A betegek 16,3 százaléka mondta, hogy gyakran felejtette el bevenni gyógyszereit, ezek aránya a 85 év fölöttiek körében 20,0%. A 65 év fölöttiek 14,0 százaléka hanyagságból nem szedi be gyógyszereit és az életkor emelkedésével ezek aránya is magasabb. Minden tizedik beteg (9,4%) vallotta be, hogy állapotának javulása mértékében felhagy a gyógyszerszedéssel, 7,9% pedig akkor teszi ezt, ha rosszabbul érzi magát. A gyógyszerszedés „megtagadásának” ez a formája az életkorral növekszik. A gyógyszerszedéssel összefüggő szubjektív viselkedés nem függ attól, hogy az orvos hányféle gyógyszert ír fel.

A WIdO (Wissenschaftliches Institut der AOK) aktuális felmérése keretében a kötelező betegbiztosítás ezer hatvanöt év fölötti tagját kérdezték gyógyszerszedési szokásairól. 86,7 százalékuk válaszolta, hogy jelenleg beszedi az orvosa által felírt gyógyszereket. A megkérdezettek többsége nem különösebben kritikus a gyógyszerkockázatok és a mellékhatások tekintetében. Ugyancsak kevéssé kihangsúlyozott a gyógyszerszedéssel kapcsolatos időskori kockázatok tudatosítása. A megkérdezettek 71,2 százaléka megbízik orvosában. Többségük azonban nem emlékszik olyasmire, hogy valamely gyógyszer felírása vagy kiadása alkalmával tanácsadásban részesült volna orvosa vagy patikusa részéről. Még azoknak a betegeknek a többsége is, akik bizonyítottan az életkorukra tekintettel nem alkalmas gyógyszert kapnak (Priscus-gyógyszer), úgy érzik, hogy nem kaptak információt.

A gyógyszerszedés adherencia-indexe – életkor és nem szerint Korcsoportok (években) 65-74

75-84

85+

Nem Férfiak

Nők

0,4 0,4 Morbiditás és gyógyszerfo- nincs adherencia gyasztás gyenge adherencia 1,9 1,1 3,3 1,5 2,0 A megkérdezettek átlagéletkora közepes adherencia 10,3 7,7 6,6 9,9 8,2 75 év volt, akiknek 12,7 százaléka 25,0 25,7 30,8 28,6 24,4 úgy válaszolt, hogy tartósan fogyaté- magas adherencia kos vagy ápolásra szoruló. Az utóbbi nagyon magas adherencia 62,8 65,1 59,3 59,7 65,3 három hónap során 78,8 százalékuk orvosi kezelésben részesült. A résztvevőket megAdatok százalékban: n = 871 kérdezték, hogy öt megbetegedéssel összefüggésben (magas vérnyomás, szívbetegségek, diabétesz, A kockázatok tudatosítása rák és asztma) egy vagy több gyógyszert szednek. A megkérdezettek többsége kevésbé kritikusan A megkérdezettek háromnegyede (75,2%) legalább nyilatkozott a gyógyszerfogyasztásról és a lehetséegy megbetegedést, több mint a fele (62,1%) legges mellékhatásokról. alább két megbetegedést nevezett meg. Az öt vagy A több különböző gyógyszer szedésére vonatannál több gyógyszert szedők aránya a szúrópróba kozó harmadik és a negyedik kérdésnél a válaszerint 27,4%. szok egyérteműbbek. A válaszolók több mint Azon megkérdezettek aránya, akiknek öt vagy egyharmada (38,3%) egyetértett azzal az állítástöbb különböző gyógyszert írtak fel, beleértve a sal, hogy több különböző gyógyszer szedése esePriscus-készítményeket: 274 volt. Azt kérdezték tén gyakrabban következnek be mellékhatások. tőlük, hogy „Beszedi-e Ön az orvosa által felírt A polimedikáció mennyiségi dimenziója sokkal gyógyszereket?” kritikusabb, mint a minőségi: a megkérdezettekAz igenlő válaszok aránya százalékban: nek több mint a fele (57,1%) értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy több Arány (5-10) felírt doboz gyógyszerrel Arány Priscusgyógyszer szedése növeli a nem kívánt készítményekkel 5 6 7 8 9 ≥ 10 mellékhatások kockázatát. ÖsszességéFérfiak 9,9 5,7 3,4 3,7 1,5 2,7 5,4 ben a kockázatok tudatosítására vonatNők 8,7 5,5 4,5 2,5 3,1 3,1 10,4 kozó kérdésekre adott válaszokból az a Összesen: 9,2 5,6 4,1 3,0 2,6 3,0 8,4 következtetés szűrhető le, hogy a kölcsönhatásokkal és a beszedett gyógyA gyógyszerszedéshez való viszonyulás szermennyiséggel járó veszélyek tudatosítása Az adherenciát – a gyógyszerbeszedés és az sokkal kihangsúlyozottabb, mint az előrehaladott orvos ajánlásai közötti egyezés mértékét – az úgyéletkorral járó kockázatoké.

PHARMORIENT 238

6

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


Az időskorúak hozzáállása a gyógyszerhatásokhoz Egyetért

Is – is

Nem ért egyet

Nincs adat

Az időskorúak hajlamosabbak a nem kívánt gyógyszerhatások elviselésére.

25,3

23,2

28,0

23,5

Az időskorúak különösen nehezen viselnek el bizonyos gyógyszereket.

25,1

17,0

22,4

35,5

Több különböző gyógyszer szedése esetén gyakrabban következnek be mellékhatások.

38,3

kevéssé elterjedt az időskorúaknál. Arra a kérdésre, hogy elvárja-e a gyógyszerfelírást, a megkérdezettek egyötöde (19,1%) válaszolt igennel, 15,7 százaléka „is-is” választ adott, több mint a fele (59,0%) nemmel válaszolt.

A háziorvosok és a gyógyszerészek általi tanácsadás Minél több gyógyszert szedek be, annál nagyobb 57,1 11,8 17,5 13,6 A betegek többsége tagada nem kívánt mellékhatások kockázata. ja, vagy nem emlékszik Adatok százalékban: n = 1.000 arra, hogy a háziorvos vagy a gyógyszerész tanáA gyógyszerfelírás iránti bizalom és elvárás csot adott volna a gyógyszerszedéssel kapcsolatAz időskorú betegek megbíznak az orvosuk ban. Azoknál a betegeknél, akik megnevezték által előírt gyógyszeres kezelésben. A megkérdevalamely Priscus-gyógyszer központi gyógyszerézettek csaknem háromnegyede (71,2%) úgy vélte, szeti számát (Pharmazentralnummer – PZN), mindegy mennyit kell beszedni, azt az orvos tudja ismételten explicit rákérdeztek arra, hogy részea legjobban. Csaknem egyötöd (18,4%) „is-is” sültek-e figyelmeztetésben ezeknek a potenciáliválaszt adott. A megkérdezetteknek csak 6,8 százasan nem alkalmas gyógyszereknek a kockázatairól léka nem értett egyet ezzel a kijelentéssel. Az egyeés mellékhatásairól. Erre a megkérdezettek 39,3 tértés a megkérdezettek iskolai képzettségével arászázaléka válaszolt igennel, 16,7 százaléka nem nyosan csökken. Az az elvárás, hogy az orvoslátoemlékszik rá. gatás alkalmával gyógyszer felírására kerüljön sor, Klaus Zok: WIdO Monitor, 2012. 14,9

31,8

15,0

Hogyan lesznek biztonságosak az online patikák? nyi előírásoknak. A domain végződés odaítélésekor ellenőriznék azt is, a receptköteles gyógyszerek online kiadása szabályosan történik-e. A kiterjesztés a fogyasztók felé jelentene visszaigazolást arról, hogy a választott online patika kínálata biztonságos, a minőségi követelményeknek megfelelő és legális. A NAPB szerint az új névrendszer sokat segítene abban, hogy a betegek elkerüljék a hamis és veszélyes gyógyszereket kínáló illegális weblapokat. A Chain Drug Review portál beszámolója szerint a NAPB jelenleg is működtet egy akkreditációs programot, amely a megbízható patikákról ad igazolást, továbbá folyamatosan monitorozza az online gyógyszertárak működését. Legutóbbi vizsgálata során 9800 webhely működését ellenőrizte, amelynek során a szakértők megállapították, az ellenőrzött online patikák 97 százaléka nem tart be minden törvényi előírást. forrás: HENT

Az amerikai patikusok szövetsége, a National Association of Boards of Pharmacy (NABP) új megoldással kíván segíteni a vásárlóknak abban, hogy online gyógyszerbeszerzéseik során minőségi készítményekhez jussanak. A NAPB a domain nevek kiosztásáért és adminisztrációjáért felelős szervezet, az ICANN felé jelezte, hogy regisztráltatni és működtetni kívánja a .pharmacy felsőszintű domain végződést, amellyel a törvényesen működő gyógyszertárak webhelyeit jelölné. Az új kiterjesztés regisztrálására az ICANN egy tavalyi döntése értelmében van lehetőség, amelynek során határozott arról, bővíti az 1985-ben indított, jelenleg 22 végződést tartalmazó domain név rendszert. Új végződéseket regisztrálni ez év januárjától lehet, használatuk pedig 2013-ban kezdődhet meg. A patikusok képviselete szerint a .pharmacy végződést azon patikáknak osztanák ki, amelyek működése és gyógyszerkészlete megfelel a törvéXXI. évfolyam, 2012. augusztus

7

PHARMORIENT 238


Pályázhatnak védőoltásra A Magyar Vöröskereszt pályázattal tesz hozzáférhetővé 435 adag, méhnyakrák elleni oltóanyagot szociálisan rászoruló fiatal lányok számára. A vöröskereszt eredetileg márciusban hirdette meg a „Tegyünk együtt a méhnyakrák ellen!” jelmondattal indított pályázatát. A kevés jelentkező miatt azonban ez a kör eredménytelen lett, így most módosított feltételekkel ismét meghirdették a pályázatot. A Magyar Vöröskereszt célja, hogy tevékenységével elősegítse a társadalom egészségvédelmét szolgáló kezdeményezéseket, az egészséges szemléletmód kialakítását. Az akció célja, hogy felhívja a figyelmet az egyén felelősségére a méhnyakrák megelőzésében, tájékoztatást nyújtsanak annak lehetőségeiről, és elérhetővé tegye a méhnyakrák elleni oltást olyanok számára is, akiknek egyébként erre nem lenne lehetőségük. A több mint tízezer lakosú települések és az önkormányzati társulások október 15ig nyújthatják be pályázatukat. Az oltásokat a GlaxoSmithKline Kft. adományozta a Magyar Vöröskeresztnek. Az oltóanyag szakszerű eljuttatását a pályázó által megjelölt orvosokhoz – vagyis azokhoz, akik az oltásokat beadják – a Magyar Vöröskereszt biztosítja. A pályázat feltételeiről bővebb információk találhatók a szervezet honlapján, a www.voroskereszt.hu oldalon.

A pályázat benyújtása: A pályázatokat a Magyar Vöröskereszt honlapjáról letölthető adatlapon, a Magyar Vöröskeresztnek kell benyújtani postai és elektronikus úton is „Tegyünk együtt a méhnyakrák ellen” címmel. Cím: Magyar Vöröskereszt, 1051 Budapest, Arany János út 31. Email: gyorgyi.polacsek@voroskereszt.hu A pályázatok beadása folyamatos, a végső beadási határidő: 2012. október 15. Pályázati feltételek • a pályázó – nyertes pályázat esetén – vállalja, hogy a Magyar Vöröskereszt önkéntesei számára a város/kerület általános iskoláiban, legalább a 8. évfolyamban egy-egy osztályfőnöki óra keretében lehetőséget biztosít a szervezet céljainak és működésének megismertetésére. • pályázó vállalja, hogy – nyertes pályázat esetén – legalább egy korosztály kislányaira kiterjedő méhnyakrák megelőző védőoltási programot indít 2012. november 30-ig. A programban a szülői önrész mértéke nem haladhatja meg a teljes oltási sor költségének 33 százalékát. Támogatás mértéke és formája: Az önkormányzat által védeni kívánt korosztályba tartozó, hátrányos helyzetű kislányok oltására lehet pályázni. Egy pályázó által elnyerhető védőoltások mennyisége nem haladhatja meg a programban résztvevő összes leány oltásához szükséges védőoltások 30 százalékát.

A pályázat tartalma A Pályázatra jogosult önkormányzatok (10 ezer lakos feletti önkormányzatok, önkormányzati társulások) összesen 435 adag méhnyakrák elleni védőoltásra nyújthatnak be pályázatot szociálisan rászoruló leányok számára. Ez az oltási sor 3 részből áll. Az első oltás beadását követően 1, illetve 6 hónap múlva emlékeztető oltásokat kell adni. Az oltástól várható védelem csak mindhárom oltóanyag beadása után épül ki. A Vöröskereszt biztosítja az oltóanyag szakszerű eljuttatását a nyertes önkormányzat által megjelölt intézmény(ek) orvosaihoz, akik az oltásokat beadják a leányoknak.

Bíráló Bizottság: A Vöröskereszt független és szakértő képviselői. A pályázat nyerteseit a szakértők egységes elbírálási szempontok alapján választják ki. Várható eredményhirdetés: 2012. október 30. Az elnyert vakcinák átadásának feltétele, hogy pályázó rendelkezzen a programban résztvevő összes érintett leány szülőjének/gondviselőjének beleegyező nyilatkozatával, valamint a vakcinát beadó oltóorvos(ok) együttműködési nyilatkozatával (ez utóbbit már a pályázathoz csatolni kell). A szociálisan rászoruló kislányok számára elnyert vakcinák kiszállítása az önkormányzatokkal előre egyeztetett időpontban, az általuk finanszírozott oltásokkal összehangoltan

A pályázat megvalósulása 2012. november 15–2013. július 30. közötti időszak.

PHARMORIENT 238

8

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


illetve a szülő/gondviselő aláírásával tanúsítja, hogy gyermeke/gondviseltje az oltást megkapta. A kitöltött adatlapok hitelesített másolatát a harmadik oltást követő egy hónapon belül kell eljuttatni a Magyar Vöröskereszt részére. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek minősítse, illetve, hogy az általa meghatározott számú nyertest hirdessen. A felhívás és mellékletei (pályázati dokumentumok) letölthetőek a www.voroskereszt.hu, www.mivk.hu honlapokról. forrás: MTI

történik, így az oltások beadási ideje (0., 1. és 6. hónapban) a teljes oltási program ideje alatt könnyen követhető. Értékelés, beszámoló: Beszámoló adatlapon az oltóorvosnak igazolnia kell, hogy az oltást mindhárom alkalommal beadta,

A gyógyszerészek nyeresége 63 cent csomagolásonként attól, hogy az pénztári vagy privátrecept, hogy az OTC vagy szabadon eladható gyógyszer. Minden kalkulációs és adóköltség levonása után marad 63 cent üzemi eredmény. Az IfH kiértékelése szerint minden gyógyszertár átlagosan évente 92 172 csomagolást ad el évente és 58 409 euró nyereséget realizál. (Ez átszámítva 17 millió forintnak felel meg!) PZ, 2012.

Németországban 63 cent a gyógyszerésznél maradó nyereség a kiadott gyógyszer-csomagolásonként. Erre az eredményre jutott a Kereskedelmi Kutatóintézet (IfH), amely 280 gyógyszertár üzemi eredményeit értékelte ki. Eszerint egy átlagos gyógyszertár, beleértve minden rabattot és beszerzési előnyt, gyógyszer-csomagolásonként 5,59 euró fedezetet gazdálkodik ki. Ez egy középérték minden kiadott csomagolásra, függetlenül

Többen gondolnak a dohányzás veszélyeire Kínában ezer válaszadó bevonásával készült kutatás eredményei szerint 60 százalék helyeselné, hogy a cigarettás dobozokra egészségügyi figyelmeztetések kerüljenek. Minden második megkérdezett pedig helytelennek tartja, ha dohánycégek jótékonysági eseményeket szponzorálnak. Kína egészségügyi minisztériumának becslése szerint 2050-re elérheti a 3 milliót a dohányzáshoz köthető halálesetek száma, amennyiben nem sikerül látványosan csökkenteni a dohányosok számát. Sanghaj 2010-ben vezetett be először olyan egészségügyi törvényt, amely közintézményeket, köztük kórházakat, hoteleket és éttermeket kötelezett nem-dohányzó helyiségek kialakítására. A helyi kormányzat a híradás szerint tárgyalja annak lehetőségét, hogy teljes körű tiltást vezessen be a zárt légterű intézményekben.

Egy sanghaji felmérés szerint a lakosság 80 százaléka egyetértene, ha tiltanák a dohányzást az éttermekben és szórakozóhelyeken. Szakértők szerint egyre nő az egészségtudatosság a világ legnagyobb dohányfogyasztó országában. Az 1,3 milliárd lakosú Kínában a helyiek mintegy negyede dohányzik, vagyis az ázsiai országban nagyjából annyian füstölnek, mint az Egyesült Államok teljes lakossága. Ezzel Kína a legnagyobb dohányfogyasztó a világon, ám egy kutatás arra mutat rá, elkezdett nőni a tudatosság a régióban. A Reuters beszámolója szerint Kína legsűrűbben lakott városában, Sanghajban készült felmérés szerint a lakosság 80 százaléka egyetértene, ha betiltanák a dohányzást az éttermekben, szórakozóhelyeken és a munkahelyeken. A Shanghai Health Promotion Commission megbízásából, 15 XXI. évfolyam, 2012. augusztus

9

PHARMORIENT 238


A ritka betegségek nem hanyagolhatók el Európában betegségek, ritka rákformák vagy veleszületett torzképződmények is. Néhánynak a jelei már a születésnél felismerhetők, mások csak felnőtt korban törnek ki, pl. a laterálszklerózis (degeneratív idegbetegség, ami fokozatosan az egész test izmainak bénulásához vezet). Jelenleg kb. 7 ezer ritka betegség ismert. Akkor is, ha 10 ezer személyből legfeljebb 5 szenved egy ritka betegségben, gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk. Európa szerte kb. 36 millió ember érintett ritka betegségekben.

Mukoviszcidózis, Downszindróma és tbc – csaknem mindenki hallott már egyszer ezekről a betegségekről. Ezek azon a 6–7 ezer betegség közé tartoznak, amelyeket Európában az un. ritka betegségekként osztályoznak. Ezek közül sok nem gyógyítható, mások talán, ha a kezelési lehetőségeket jobban kutatnák. Egy betegség akkor számít ritkának, ha 2 ezer személyből egyet érint. E betegségek közül egy akár sokkal kevesebbszer lép fel. A ritka betegségek osztályozásánál azonban jelentős földrajzi különbségek vannak. Így bizonyos betegségek egy régióban jobban elterjedtek, mint Európa más részein. Időbeli változások is lehetségesek. Míg a poliomyelitis (gyermekbénulás) néhány évtizede még igen félelmetes volt, ma egy területet lefedő oltási védelemnek köszönhetően már alig található. A ritka elterjedésükön kívül a ritka betegségeknek további tipikus jellemzői vannak: – gyakran krónikus betegségekről van szó, amelyek részben életveszélyesek, – gyakran az önállóság elvesztésével járnak vagy az életminőség jelentős csökkenésével, – általában nincs hatékony kezelés egy ritka betegség ellen. Sok esetben azonban a korai diagnózis és megfelelő kezelési intézkedések segítenek javítani az érintettek életminőségét és emelni várható élettartamukat. – sok ritka betegség tünetei már a születés után felmerülnek, a korai gyermekkorban vagy akár már a terhesség alatt. A ritka előfordulás alapján a lakosság tömegében az érintettek nemcsak súlyos orvosi problémákban szenvednek, hanem társadalmi következményekben is. Alig, vagy keveset kutatják, az egyes személyeket nagy problémák elé állítják. Az erős egészségügyi korlátozásokon kívül a látható zavarok alapján gyakran kiválnak a társadalomból vagy diszkriminálják őket. Ehhez jön, hogy számos érintettnek évekig kell várnia egy diagnózisra vagy betegségük ritkasága miatt sohasem ismerik fel. Egy betegség csekély ismertségi foka alapján nő a hibás diagnózisok és kezelési hibák kockázata. Mindezek kapcsolatosak egy erős betegségnyomással, egy magas morális, pszichés és gyakran pénzügyi terheléssel. A ritka betegségek 80 százaléka genetikai eredetű, de hozzátartoznak allergiák, infekciós PHARMORIENT 238

Belga terv a ritka betegségekre Bár a ritka betegségek viszonylag kevés embert érintenek, ezeket nem szabad elfelejteni vagy elhanyagolni. A ritka fellépés miatt egy ritka betegséget nehéz felismerni. Ezenkívül e területen a kutatások kevésbé előrehaladottak, mint más egészségügyi területeken, így az érintetteket részben sorsuknak engedik át. Egy korai diagnózis mégis fontos az életminőség javítására. Ahhoz, hogy a betegek számára jobb, gyorsabb diagnózist és magasan kvalifikált ápolást tegyenek lehetővé, életre hívtak egy „belga tervet a ritka betegségekre”. A ritka betegségekre és az orphan drugsra (ritka betegségek gyógyszereire) egy Alapot hoztak létre ajánlásokkal a megteendő intézkedésekre. Az Alapot a Baudouin király alapítvány igazgatja. A következő akcióterületeket nevezték meg: • klinikai szakvélemény szervezése, hogy javítsák a betegek orvosi eredményeit, • a ritka betegségek állományjegyzékének előállítása, • szenzibilizálás: az érdekelt személyeket informálni és az érintettekkel megértetni a felelősségtudatos magatartást. A diagnosztika, a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása az érintettek kezelésére és gondozására. Orphan drugs Ez az általános megjelölése azoknak a gyógyszereknek, amelyeket ritka betegségeknél a megelőzésre, diagnózisra és kezelésre alkalmaznak. Ezek bevétele többnyire nem tudja segíteni a zavarokat, de jelentősen gyengítik a tüneteket. Az orphan drugs kutatómunkája igen drága, mert kevés a betegek száma. A gyógyszerkonszernek számára 10

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


ménynek meghatározott eljáráson kell keresztülmennie. A ritka betegségek magától érthetően nemcsak egy nemzeti kihívás, hanem egy nemzetközi probléma. A szakklinikák és a terápiás intézkedések szervezése és szervezete az egyes EU tagállamokban igen különböző. A nemzeti programon kívül, amelyet minden EU országnak ebben az évben ki kell dolgoznia az Európai Bizottság 2013-ig a következő területeken akar beleszólási jogot kapni: • A ritka betegségek elismerése és ismertetése • Az egyes nemzeti programok gondozása • Akciók a kutatás, a diagnózis felállítása és szenzibilizálás terén. Profil, 2012.

ezek a gyógyszerek nem rentábilisak, ezért többnyire nem készek, hogy jelentős eszközöket ruházzanak be újabb gyógyszerek fejlesztésére. A helyzet javítására európai szinten támogató intézkedések sorára van szükség. Így például a gyógyszerkonszernek pénzügyi támogatást kapnak az orphan drugs fejlesztésére valamint 10 éves piaci kivételezést bizonyos új gyógyszerekre. Belgiumban a ritka betegségek néhány gyógyszerét a kötelező betegbiztosítás téríti. Ahhoz azonban, hogy egy gyógyszert felvegyenek a téríthető gyógyszerek jegyzékébe, a készít-

Az új gyógyszerek engedélyezése az EU-ban és új kérdéseket tehetnek fel a cégnek, amely az engedélyezést szeretné. Ha nem érnek el megegyezést, akkor egy „split opinions” jöhet. Akkor azok a tagállamok, amelyek az engedélyezés ellen voltak, érveiket az EMA honlapján ismertethetik, de a gyógyszer engedélyezését nem akadályozhatják meg. Ez az eset azonban alig fordul elő.

EU szinten három módja van a gyógyszer-engedélyezésnek: a centralizált eljárás, a nemzeti eljárás csak egy államban és a kölcsönös elismerési eljárás. Ha egy gyógyszert az egész EU-ban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában kell engedélyezni, az a centralizált eljáráson keresztül történik (Community Authorisation Procedure). Ez az eljárás kötelező azokra a gyógyszerekre, amelyeket biotechnológiailag vagy rekombinánsan állítanak elő, amelyeket HIV/Aids, rák, diabétesz, neurodegeneratív betegségek, autoimmunbetegségek vagy az immunrendszer más hiányfunkcióinak kezelésére alkalmaznak és azokra a gyógyszerekre, amelyek ritka betegségek (Orphan Medicines) kezelésére szolgálnak. Ezt a kötelezettséget bővíteni fogják azokra a gyógyszerekre, amelyek vírusbetegségek gyógyítására szolgálnak. Azokra a gyógyszerekre, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriákba, az előállító cégek kérhetik az EU-szerte való engedélyezést, ha ez a gyógyszer egy szignifikáns terápiás, tudományos vagy technikai innováció, vagy ha az engedélyezés más módon szolgálja az emberek (vagy állatok) egészségét. Ha megadják a központi engedélyt, akkor az egy többségi véleményen alapul és minden EU országra kötelező. Jelenleg ehhez 17 pozitív szavazat szükséges. A gyógyszer-engedélyezéseket többnyire hosszú és néha heves viták kísérik, amelyekben a tagállamok közlik véleményüket és azt is megkísérelhetik, hogy többséget érjenek el egy engedélyezés mellett vagy ellen. Az eljárások nagy része konszenzussal zárul. Egy vitatott eljárásban ha nem egyeznek meg, akkor az hosszan elhúzódik XXI. évfolyam, 2012. augusztus

Nemzeti engedélyezés Az EU szerte engedélyezésen kívül minden tagállamnak lehetősége van arra, hogy egyes gyógyszerekre országos engedélyt adjon. Ausztriában például az illetékes hatóság évente 200 gyógyszert engedélyez. Ha egy gyógyszer egyetlen EU országban sincs engedélyezve és nem is teljesíti a központi eljárás feltételeit, úgy az egy decentralizált eljárásban egyidejűleg több EU államban engedélyeztethető. Kölcsönös elismerési eljárás Ennél egy gyógyszert egy EU tagállamban engedélyeznek. Ez azután mint Reference Member State működik és a gyógyszer kiértékelése ezen ország engedélyezési kritériumai szerint történik. Az összes bizonylatot, amely az engedélyezéshez szükséges, ebben az országban gyűjtik. Ha azután a nemzeti hatóságnál más EU tagállam igényt nyújt be, hogy ezt az engedélyt átvenné és a gyógyszert azokban az országokban is engedélyezik. Ha az országos hatóság helyt ad ennek az igénylésnek, akkor a gyógyszert abban az országban is engedélyezik. Medical Tribune 11

PHARMORIENT 238


A szociális egészséggazdaság helyzete Németországban Németországban 2009-ben az egészséggazdaság volumene csaknem 280 milliárd EUR. Ez a GDP 11,6 százaléka. A volumen 1992–2009. között évente átlag 3,4 százalékkal, inflációtól eltekintve 2,3 százalékkal növekedett. Ebben az időszakban a bruttó GDP évente átlag 2,2 százalékkal, inflációtól eltekintve 1,1 százalékkal növekedett. 2009-ben az egészségügyben a foglalkoztatottak száma 4,7 millió volt (3,6 millió teljes munkaidős állás). 2000–2009 között a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma 9,3 százalékkal növekedett. Az egészségügyi kiadások növekedése kritikus helyzetet teremt. Az egészségügyben a kiadások 22,5 százalékát privát forrásokból fedezik (ebből 13,5% direkt befizetésekből, 9% a privát betegbiztosítás által), az összkiadások 58 százaléka a kötelező betegbiztosításból, 7 százaléka a szociális ápolásbiztosításból származik.

Betegbiztosítás és ápolásbiztosítás A kötelező betegbiztosítás 2010-ben 72,6 millió személy, a lakosság 89 százaléka részére nyújtott biztosítási védelmet; kiadásainak összege 173,5 milliárd EUR volt. A kötelező betegbiztosítás bevételei a biztosítottak járulékaiból származnak. Ezt kiegészítik a szövetségi támogatás, amelyek összege 2010-ben 16 milliárd EUR volt. A biztosítottak járulékai két elemből tevődnek össze: az Egészségügyi Alapba fizetett járulékból és közvetlenül a biztosítónak fizetett pótjárulékból. 2010-ben az Egészségügyi Alapba fizetett járulék a biztosítottak járulékköteles jövedelmének 14,9 százaléka volt, a járuléktétel 7,9 százalékát a munkavállaló, 7,0 százalékát a munkaadó fizette. A privát betegbiztosítás 2010-ben 8,9 millió taggal rendelkezett, ami az összlakosság 11 százaléka; kiadásainak összege 23,0 milAz egészségügyi piac lió EUR volt. A privát betegbiztosíPerem- és szomszédos tás biztosítottai a kockázattól függő Központi terület Előszolgáltató és beszállító ipar területek és a jövedelemtől független díjakat Gyógyszeripar fizetnek. A szociális ápolásbiztosíKórházak Egészségturizmus Orvostechnika tás ugyanazon személyi kört biztoRehabilitációs intézetek Orvos- és geronto-technika Wellness sítja, mint a kötelező betegbiztosíOrvosi praxisok Bio- és géntechnológia Sport és fitness tás, tehát 72,6 millió személyt. KiFogorvosi praxisok Kutatás Segített életvitel adásainak összege 2010-ben 19,2 Egyéb praxisok Egészségügyi ipar Egészséges táplálkozás milliárd EUR volt. A járulék meghatározása a kötelező betegbiztosíGyógyszer-nagykereskedelem Gyógyszertárak Orvostechnikai és orthopédiai táshoz hasonlóan történik. A járulék termékek kereskedelme mértéke 2010-ben a járulékköteles Ambuláns ápolás jövedelem 1,95 százaléka, gyerIntézményi ápolás mektelenek számára 2,20 százaléka volt. A privát ápolásbiztosítás tagjainak száma 8,9 millió, kiadásainak összege 2010Az egészségügyi piac paraméterei ben 2,3 milliárd EUR volt. A díjak kockázattól és A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben jövedelemtől függetlenek. az egészségügyi kiadások összege 278 milliárd Az egészséggazdaság termelékenységének évi EUR volt. Ez a GDP 11,6 százaléka. Az egészség0,5 százalékos és a többi gazdasági szektor évi 1,0 ügyi kiadások 25 százaléka a kórházakra, 15-15 százalékos növekedéséből kiindulva a GDP a jövőszázaléka az orvosi praxisokra, és a gyógyszertáben is növekedni fog: a 2010. évi 2.457 milliárd rakra jut, beleértve a gyógyszereket. Az ambuláns EUR-ról 2030-ig 2.919 milliárd EUR-ra növekeés intézményi ápolás részesedése 11%, tendenciája dik. Sőt, az egy főre eső GDP 24 százalékkal fog növekvő. A foglalkoztatottak száma 2009-ben 4,7 növekedni. Az egészségügynek a GDP-hez viszomillió volt, ezek egy része részmunkaidőben, így nyított aránya 2010-ben 10,4% volt, 2030-ban ez 3,6 millió teljes munkaidős állásnak felel meg. pedig eléri a 13,4 százalékot. Az áraktól megtisztított piaci volumen 2000–2009 Boris Augurtzky között 7,0 százalékkal növekedett.

PHARMORIENT 238

12

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


Ki akar leszámolni a kamarai vezetőkkel? Éger István megjegyezte: németországi útja során az orvosok világszövetségének főtitkárával is találkozott, aki szintén megdöbbenéssel fogadta a magyarországi terveket. Éger István kitért továbbá arra, hogy szükségszerűen az európai orvosok állandó bizottságának elnökét is értesíti a fejleményekről, hiszen „az európai orvosi kamara” alelnöki posztját jövő januártól ő maga tölti be. Kivéve, ha MOK-elnöki pozíciójából „kirúgják” – tette hozzá Éger István, aki szerint ez az ügy rendkívüli módon ronthatja a magyarországi döntéshozók nemzetközi hitelét. A MOK elnöke bízik abban, hogy sem a kormány, sem Balog Zoltán, az egészségügyi ágazatot felügyelő újonnan megválasztott emberi erőforrás miniszter nem vállalja a módosítással együtt járó botrányt, és ha a kormány elé kerülne a javaslat, a kabinet ennek fényében dönt majd annak sorsáról. Gyenes Géza, az egészségügyi bizottság jobbikos alelnöke csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Jobbik bízik abban, hogy az egészségügyi kormányzat „nem nyit újabb frontot” az egészségügyi dolgozói kamarák tisztségviselőinek megválasztása kapcsán. Hozzátette: remélik, hogy a kormánytöbbség eláll ettől a módosítástól, amennyiben mégsem, úgy a Jobbik határozottan tiltakozni fog a módosítás ellen. Kovács József, az egészségügyi bizottság fideszes elnöke, az általuk benyújtott javaslatról csütörtökön az MTI-nek elmondta: a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvényhez kapcsolódó módosítóként benyújtott indítvány értelmében 2012. október 31-ig új kamarai választásokat kell tartani a köztestületeknél. Nem indulhatnak viszont kamarai tisztségért azok, akik már két ciklust betöltöttek. Az ilyen tisztségviselők megbízatása legkésőbb október végén mindenképpen, eredménytelen választás esetén is megszűnik. forrás: MTI

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint az általa eddig megismert külföldi vélemények alapján nemzetközi botrányt is kelthet, ha Magyarországon elfogadják az egészségügyi kamarai tisztségviselőket érintő törvénymódosítást. Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága május végén egy olyan, az ágazatban működő kamarák tisztségviselőit érintő módosító indítványt nyújtott be, amelynek értelmében már ez év október végéig újra kellene választani a köztestületi tisztségviselőket. A hír megjelenésének időpontjában Éger István – aki Németországban tartózkodott hivatalos úton – az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: megdöbbenéssel értesült a javaslatról. Közlése szerint a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvényt a közigazgatási egyeztetés során a kamara is megismerte. A köztestület erről alkotott állásfoglalását sajtótájékoztatón, majd az egészségügyi bizottság ülésén is kifejtette. „A kamarai törvényről ekkor még szó sem volt, előjele sem volt annak, hogy ezt módosítani akarják” fogalmazott a MOK elnöke. Véleménye szerint a javaslat „durva politikai beavatkozás a szükségszerűen önszabályozó szakmai kamarák életébe, ami egy polgári demokráciában megengedhetetlen”. A MOK elnöke szerint „nyilvánvaló, hogy nem a bizottság, hanem egyértelműen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ténykedése rejlik emögött”. A javaslat értelmében az egészségügyben működő három – az orvosi, az egészségügyi szakdolgozói, valamint a gyógyszerészi – kamarából két elnök, plusz számos kamarai vezető „ki lesz rúgva” – vélekedett Éger István. Szerinte az, hogy már nem csak azokat nem lehetne újraválasztani, akik két egymást követő ciklusban vezetők voltak, hanem azokat is, akik 1994 óta valaha is tisztségviselői posztot viseltek, az „egyes személyek garantált kizárásáról szól”. Ezen kívül a köztestületek önszabályozó, és nem utolsó sorban gazdasági tevékenységét is erősen korlátoznák, ráadásul a „szükségtelen, de rendkívüli választás lebonyolítása is millió forintokat igényel” – fogalmazott. XXI. évfolyam, 2012. augusztus

13

PHARMORIENT 238


Nagy-Britanniában rossz az egészségügyi ellátás rendelni. Ezek a listák gyakran közvetlen ellentmondásban állnak a NICE ajánlásaival. Az egészségügyi hatóságok a betegektől megtagadják a NICE által ajánlott gyógyszereket. A NICE az elmúlt években többször kritizálta a gyógyszeripart, a brit gyógyszerész- és betegszövetségeket, mert az NHS orvosoknak bizonyos új gyógyszereket nem javasolták elég hatékonyan felírásra. Ebben az összefüggésben az ipar képviselői egy „további engedélysorompóról” beszélnek. Az egyik betegszövetség szóvivője szerint „a NICE inkább a betegek ellenségének számit”. Annál érdekesebb a NICE főnök legújabb megnyilvánulása, mindenesetre a NICE irányelveinek csak ajánlás jellege van, tehát az orvosokra nem kötelezőek. Azt, hogy milyen eltérően takarékoskodnak a terápiákon az NHS kórházak és egészségügyi igazgatóságok, megmutatkozik az onkológiában. Míg néhány intézetben évente átlagosan egy betegre 174 eurót fordítanak az onkológiában, másokban csak 123 eurót. Más indikációkban is hasonlóan nagy különbségek vannak. Nagy-Britanniában szakértők azzal számolnak, hogy a gazdasági válság és az eurókrízis 2012-ben is költségvetési csökkentésekhez fog vezetni az NHS –ben. A brit gyógyszerészszövetség szóvivője szerint „2012 az NHS és az egészségügyi szakmák számára hasonlóan nehéz lesz mint 2011.” PZ online, 2012.

Nagy-Britannia rossz gazdasági helyzete terheli az ország szociális rendszerét. Az innovatív gyógyszereket ezért a terápiailag kívánatosnál ritkábban rendelik. A nem gyógyszeres terápiák is a piros ceruza áldozatai lettek. Nagy-Britannia jelenleg a háború utáni időszak legrosszabb gazdasági válságát éli. Ez terheli az állami egészségügyi szolgálatot (National Health Service, NHS) is. Az orvosszövetségek és betegszervezetek hónapok óta panaszkodnak az egyre újabb takarékossági intézkedések ellen az orvosi praxisokban és a kórházakban. A gyógyszerészeknél is nő a gond. A londoni gyógyszerészek körében végzett körkérdés szerint többségük 2012-re forgalomcsökkenést vár a takarékossági intézkedések következményeként. Megszólalt egy professzor, a brit gyógyszerértékelő hatóság vezetője. Felszólította a betegeket, hogy pereljék be a kezelőorvost, ha nem a megfelelő gyógyszert írja fel. Azt kívánja, hogy „a betegeknek legyen bátorságuk kórházakat beperelni”, ha egy gyógyszert költségokokból tagadnak meg, nyilatkozta a NICE főnöke. A NICE rendszeresen kiértékeli az új gyógyszereket és terápiákat, aminél fontos kritérium a költséghatékonyság. A profeszszor megnyilvánulása Nagy-Britanniában nagybetűs címeket eredményezett. A brit médiumok arról tudósítanak, hogy számos egészségügyi igazgatóság és NHS kórház költségokokból egyre több innovatív gyógyszert helyez tiltó listára. Ezeken vannak azok a gyógyszerek, amelyeket nem szabad

Az erekcióhoz való alapjog legalábbis a betegbiztosítás terén „nem eléggé meghatározott”. A törvényalkotónak ezért széles játéktere marad, hogy a konvenció tartalmát végrehajtási törvényekkel kitöltse. Ezért a törvényalkotó „a jogbiztonság okáért világos határvonalakat húzhat”. Konkrétan ezért a BSG azt ítélte, hogy „a törvényalkotó nem sérti meg kialakítási játékterét, ha tekintettel a kötelező betegbiztosítás korlátozott pénzügyi teljesítőképességére kizárja a szolgáltatási katalógusból azokat a szolgáltatásokat, amelyek első sorban az életveszélyes állapotokon túl az életminőség emelését szolgálják. Ez akkor van, ha olyan területekről van szó, amelyeknél az átmenet a beteg és nem beteg állapotok között mértékadóan az egyes biztosított szubjektív megérzésétől függ”. A szolgáltatás kizárása nemcsak a fogyatékosokat érinti, hanem azonos módon minden biztosítottat. Ärzte Zeitung, 2012.

A Szociális Bíróság (BSG) először foglalkozott az Egyesült Nemzetek Szervezete (UNO) fogyatékos konvenciójából származó igényekkel. A konkrét esetben egy potencia-gyógyszerről van szó egy multiplex sklerosisos beteg részére. A panaszos erekciózavarokban szenved multiplex sklerosis betegsége miatt. Tadalafil (Cialis) gyógyszert szed, egy tabletta (20 mg) 14 euróba kerül. A gyógyszer nélkül fogyatékossága miatt hátrányba kerül – érvel a beteg. Az UNO konvencióból adódik a jog a társadalmi életben való részvételhez. Ez magában foglalja egy partnernővel való együttlétet is. „A részvétel itt viszonylag kicsi, intim helyzetekben történik” – mondta a panaszos ügyvédje. Hogy most hogyan dönt a BSG a kötelező betegbiztosítás szolgáltatási jogára, az az UNO konvenció diszkriminálási tilalma tekintetében, lényegében fedi az alaptörvényt. A bíró az ítélet kihirdetésénél azt mondta, hogy a konvenció, PHARMORIENT 238

14

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


A betegek gyorsabban kapják meg gyógyszereiket viták több száz generikus anyag piacra lépését gátolják. Nem utolsó sorban az Európai Bizottság szigorú végrehajtási intézkedéseket javasol, amelyeknek be kell avatkozniuk, ha a tagállamok átlépnék a döntési határidőket. Az új irányelv az 1989 évi elődjét helyettesíti. A Bizottság szerint a tagállamokban már nem felelnek meg az ármegállapítási és költségtérítési eljárások a nagyobb komplexitásnak. Az Európai Bizottság helyettes elnöke szerint „gyorsabb döntésekre van szükségünk az ármegállapításról és költségtérítéséről, hogy a piac dinamikus maradjon és gyorsabban legyenek kaphatók a polgárok számára”. A javaslat jelentős megtakarításokat fog eredményezni az állami egészségügyi kiadásokban és a gyógyszervállalatoknak ugyanakkor egy kiszámítható és átlátható üzleti környezetet kapnak. Dr. Peter Liese a kereszténydemokraták egészségpolitikai szóvivője az EU Parlamentben elvileg üdvözölte a javaslatot. „A fennálló irányelv 20 éve nem változott, így a mai gyógyszerpiachoz való igazítása ésszerű és helyes, mert időközben néhány tényező alapvetően megváltozott.” A tagállamok gyógyszerek térítésére fordított költségei az elmúlt két évtizedben drámaian megemelkedett, ennek következtében a tagállamok komplexebb ármegállapítási és költségtérítési rendszereket alkottak. Liese mindenesetre távlatilag a gyógyszerárak harmonizálását követeli az EU-ban. Az életfontosságú gyógyszerekkel való kezelés Németországban 70 százalékkal drágább, mint más országokban. Ezzel a kötelezően biztosítottak Németországban járulékaikkal, alacsonyabb gyógyszerárakat finanszíroznak milliomosok számára is más országokban. A harmonizálással végső soron a gyógyszeripart is tehermentesítenék, mondta a parlamenti képviselő. Jelenleg a cégeknek munkatársak egész stábjára van szükségük, hogy a 27 tagállamban megértsék és feldolgozzák a különböző árszabályozási rendszereket. Ezek az emberek a betegek érdekében hasznosabban dolgozhatnának a kutatásban és fejlesztésben. DAZ aktuell, 2012.

Az Európai Bizottság gondoskodni akar arról, hogy Európában a gyógyszerek gyorsabban álljanak a betegek rendelkezésére. Míg Németországban az új gyógyszerek és generikumok engedélyezésük után a piacra kerülnek, más EU országokban hónapok telhetnek el. Mivel minden tagállam maga dönthet, hogy az engedélyezés után akar-e további értékeléseket végezni, hogy tisztázza a térítési kérdést, itt európai szinten csak korlátozottan lehet beavatkozni. Az EU azonban megteremtheti az alapelveket ahhoz, hogy az eljárások átláthatóak legyenek, hogy az esetleges kereskedelmi akadályokat fékezzék. Ennek érdekében már 1989-ben határoztak egy átláthatósági irányelvről, amit most aktualizálni kell. A Gyógyszeripar Európai Egyesülete megállapította, hogy azok a gyógyszerek, amelyeket 2007 és 2009 között egy európai országban engedélyeztek, néhány államban már 88 nap után felírhatók voltak, ezzel szemben más országokban csak 392 nap után. Március 1-jén az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy a tagállamokban hogyan lehet a döntési eljárást karcsúsítani és rövidíteni az ármegállapításra és költségtérítés meghatározására szolgáló időt. A jövőben ezeket a döntéseket az innovatív gyógyszereknél általában 120 napon belül meg kell hozni. Itt azokról az esetekről van szó, amelyekben az árról kell dönteni, mielőtt a gyógyszer a piacra kerül. Németországban a gyógyszerpiac törvénybe iktatott új rendje szerint nem ez a helyzet. A gyógyszer már a térítésről szóló döntés előtt meghatározott áron rendelkezésre áll. A generikumok esetében az Európai Bizottság a határidőt 180 napról 30-ra akarja rövidíteni. Németországra ennek sem lesznek gyakorlati kihatásai. A generikumipar azonban üdvözli a tervezett változtatásokat más országokban tartanak szükségesnek. Így például Portugáliában a szabadalmi

XXI. évfolyam, 2012. május

15

PHARMORIENT 235


Nanotechnológia a gyógyszermolekulák szállítására A hajszálnál sok milliomodnyinál is kisebb, nanoméretű részecskék megjelentek a különböző diagnosztikai technikákban, de most amerikai kutatók idegrendszeri vizsgálatok tökéletesítésére alkalmazták. A klatrin fehérjék változás nélkül jutnak be az agyszövetbe és a jövőben az ideggyógyászati betegségek kezelésére használt gyógyszermolekulák szállítására is alkalmasak lehetnek. Giordana Vitaliano, a McLean Kórház agyi képalkotással foglalkozó, nanotechnológiai csoportjának vezetője, a PLoS ONE tudományos folyóiratban közölte új vizsgálatuk eredményeit. A klatrin fehérjét tanulmányozták, mely mind az emberi, mind az állati, sőt növényi és baktérium sejtekben egyaránt megtalálható. A fehérjét sikerült módosítani, hogy élő, emberi sejtekben is bejuttatható legyen. A klatrint eddig soha nem változtatták meg, de ez a sikeres beavatkozás lehetővé teszi, hogy a fehérje a gyógyszereket és a diagnosztikában használatos képalkotó anyagokat is bejuttassa az agyszövetbe. A klatrin fehérje a szervezetben is természetes, szállító molekula, mely igen különböző anyagokat juttat át a biológiai sejtfalakon keresztül. Mind a vizsgálati technikák, mind a gyógyítási lehetőségek fontos tétele, hogy változtatás nélkül átvigyenek különböző anyagokat a vér-agy gáton át. A kutatóknak már sikerült klatrin nanorészek segítségével állatokban keresztüljuttatni a vérből az agyszövetbe különböző anyagokat. Igen lényeges lehetőséget jelent a klatrin nanorészecskék használatára a mágneses rezonancia képalkotás. A gadolinium kontrasztanyagokat gyakran alkalmazzák a mágneses rezonancia teljesítményének javítására. A munkacsoport igazolta, hogy a gadolinium klatrin nanorészecskék útján nyolcezerszer jobb teljesítményt nyújtott, mint a jelenleg engedélyezett kontrasztanyag, a gadopentát dimeglumin. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű mágneses rezonancia képekhez nyolcezerszer kevesebb gadoliniumra van szükség. Ezzel a módszerrel lényegesebb kisebb esélye van a kontrasztanyag okozta toxicitásnak, mint a korábbi változat esetén. A tisztított klatrin nanorészecskék a diagnosztikus kontrasztanyagok szállításán túl ígéretes lehetőséget jelentenek gyógyszermolekulák agyszövetbe juttatására is.

egy üveggolyó a Földhöz. Nanotechnólogia alatt értünk bármely technológiát, amelyet nanoskálán hajtanak végre. Magába foglalja olyan fizikai, kémiai és biológiai rendszerek előállítását és alkalmazását, amelyek nagysága egy atom vagy molekula méretével vethetők össze, valamint a kapott nanostruktúrák beépítését nagyobb rendszerekbe. Nagy valószínűséggel várható, hogy a nanotechnológia a huszonegyedik század elején nagy hatást fog gyakorolni a gazdasági és társadalmi életünkre. Az e mögött rejlő tudomány és technológia olyan területeken ígér áttöréseket, mint az anyagok előállítása, nanoelektronika, egészségügy, gyógyszeripar, energia, biotechnológia, információtechnika, és nemzeti védelem. Az újszerű anyagok, folyamatok és jelenségek felfedezése nanoskálán, valamint a kutatáshoz szükséges új kísérleti és elméleti technikák fejlődése lehetőséget teremtenek újító nanorendszerek és nanoszerkezetű anyagok előállítására. A Kaliforniai Tudományintézetben 1959. december 29-én, a Nobel-díjas Richard P. Feynmann beszédet tartott az Amerikai Fizikatársaság éves találkozóján, amely a huszadik század egyik klaszszikus tudományos előadása lett. Egy technológiai elképzelést mutatott be az extrém miniatürizálásról, jó pár évvel a „chip” szó szótárba vétele előtt. Beszédében a dolgok kisebb skálán történő irányításának problémájáról szólt. Extrapolálva az ismert fizikai törvényeket egy olyan technológiát képzelt el, amely a természet alapvető folyamatát követné, nanoobjektumok építését atomról atomra, molekuláról molekulára. Az 1980-as évek óta számos találmány és felfedezés a nanoobjektumok előállításában megerősítették ezt az elképzelést. Bár a nanotechnológia egy új keletű szó, nem egy teljesen új terület. A természetnek sok tárgya és folyamata van, ami mikroskálától nanoskáláig működik. Ezen funkciók megértése elvezethet a nanoszerkezetek és nanoanyagok utánzásához, előállításához. Évmilliárdokkal ezelőtt a molekulák elkezdték önszerveződésüket olyan komplex szerkezetekbe, amelyek képesek életet fenntartani. A fotoszintézis felfogja a napenergiát a növényi élet fenntartásához. A növényekben molekulaegyüttesek vannak jelen, amelyekben találhatók a fénybegyűjtő molekulák, mint a klorofill, nanométertől mikrométerig terjedő skálán elhelyeződve a sejten belül. Ezek a struktúrák felfogják a fényenergiát, és átalakítják olyan kémiai energiává, amely vezérli a növényi sejtek biokémiai mechanizmusát. Forrás: MTI, Gazdasági Rádió

Nanotechnológia A nanosz görög eredetű szó, jelentése törpe. A nano- előtag azt jelenti, hogy az utána következő mértékegység az alapegység egymilliárdod része. Így egy nanométer 10-9 méter. Az arányok megértése kedvéért így aránylik 1 cm 10 000 km-hez, vagy PHARMORIENT 238

16

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


Betegség előrejelző elemző-szoftver A projekt elsődleges újdonságtartalmát az elemző szoftver kifejlesztése jelentette. A szoftver működésének alapelve az, hogy összeveti az előzőleg mesterségesen szennyezett környezetbe helyezett tesztegyeden kiváltott válaszreakciókat, illetve elváltozásokat a kontrolladatokkal. A kapott eredményeket a rendszer beolvassa az adott adatbázisba, a különböző kontrollnak kijelölt területekhez (például szervekhez, szervrészletekhez, GFP-vel jelölt területekhez) képest felméri a szennyezőanyagokkal „kezelt” élőlényekben bekövetkező elváltozásokat, elemzi az elváltozások mértékét (amelyekből később következtetések vonhatók le), valamint azokról fényképes dokumentációt készít. A berendezés használatával gyorsabb lehet egy-egy genetikai eredetű humán betegség hátterének megismerése, a gyógyításhoz szükséges terápia kidolgozása. Segítséget nyújthat a közvetlen humán gyógyászati felhasználáson túl a vegyipar, biotechnológia, orvosi kutatásokkal foglalkozó cégeknek és a környezetvédelem bizonyos területein is sikerrel alkalmazható lehet mind a hazai, mind a világpiacon egyaránt. Az elemző-szoftver értékesítését a Grepton Zrt. belföldön és külföldön egyaránt tervezi. A fejlesztések várhatóan a megvalósítás utáni 4. év végére térülnek meg.

A Grepton Zrt. 218 millió forint uniós támogatást nyert a „Közép-Magyarországi Operatív Program, Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása” című pályázati kiíráson az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A cég 463 millió forintos összköltségvetést meghaladó beruházásból egy világviszonylatban is egyedülálló, innovatív, betegség előrejelző elemző-szoftvert fejlesztett ki hal modellrendszer felületen. Az emberi szervezetben lejátszódó folyamatok, a veleszületett és szerzett genetikai betegségek hátterének megismerése napjaink egyik legnagyobb tudományos kihívása. Mivel a gerinces fajok (ideértve az embert is) genetikailag viszonylag közel állnak egymáshoz, a kutatók az ilyen vizsgálatokhoz szívesen alkalmaznak különféle modellállatokat, amelyek közül a zebradánió (zebrahal) az egyik a legelterjedtebb. A zebradánió szervezetében lejátszódó folyamatok, a veleszületett genetikai rendellenességek vizsgálata nagymértékben megkönnyítheti az akár 95-98 százalékban megegyező genetikai állománnyal rendelkező emberi fajnál (elsősorban a mesterséges környezeti hatások miatt) bekövetkező genetikai változások megértését és elemzését. A projektben kidolgozott módszer egy olyan automata fenotípusos analizáló berendezés megalkotása volt zebradánió halfajra, amely a hosszú kiértékelési időt a töredékére csökkentheti, így lehetővé teheti az eredmények pontosabb és gyorsabb humánvonalra történő visszavezetését. A berendezés halembriókról – a maga által készített – fényképeken nagyon nagy pontossággal térképezi fel az egyes szervek alakjában történt elváltozásokat.

Grepton Informatikai Zrt. A 2001-ben a Protomix Rt. szoftverüzletágából alakult Grepton Zrt. Magyarországon működő információ-technológiai vállalkozás, a hazai ITszektor meghatározó megoldásszállítója. Sikereiket a magas minőségen végzett, ügyfélközpontú, megbízható tevékenységüknek, kiváló szaktudással, nagy rutinnal, szakirányú tanúsítványokkal, sokoldalú tapasztalattal rendelkező szakemberekből álló csapatuknak köszönhetik, amit ügyfeleik visszajelzései is igazolnak. Identitásukat meghatározza a cégfilozófia, amelynek alappillére, hogy értéket adjanak ügyfeleiknek. Cégük ért az általa forgalmazott termékekhez, amelyik a programozás helyett jól megtervezett, az ügyfél igényeinek pontosan megfelelő alkalmazásokat készít és támogat. Szolgáltatásaik az alkalmazás-életciklus minden szakaszára kínálnak megoldásokat. Elsődleges céluk, hogy üzleti értéket szolgáltassanak ügyfeleiknek.

Projekteredmények: • Elkészült a projekt megvalósításához szükséges komplett kísérleti protokoll. • Sikerült meghatározni a fejlesztés egyik eszközének, a fluoreszcens sztereomikroszkóp projekt számára fontos alapadatait, és legyártották a mozgató plate prototípust is. • Kiválasztották a szükséges referencia vegyületeket a fejlődési rendellenességekkel terhelt halembriók kialakításához. • Elkészült a 24, 48, 72 és 96 órás standard fejlődésű, normál zebradánió embriók, és a 3 hónapos adult egyedek fényképes anatómiai atlasza. • Kidolgozták a halak szervméretét elemző szoftver prototípusát, amelyet több ezer embrión teszteltek. XXI. évfolyam, 2012. augusztus

17

PHARMORIENT 238


Hogyan csináljunk olimpiai bajnokot? hasznos lehet a sportolók számára is. E sejtés igazolása végett Thijssen és kollégái kipróbálták ezt a technikát – amelyet iszkémiás prekondicionálásnak (IPC) neveztek el – 15 olyan egészséges személyen, akik rendszeres, mérsékelt fokú testgyakorlást folytattak. Minden önkéntest arra kértek, hogy IPC, illetve a szokásos bemelegítés után 5 km-t biciklizzenek olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudnak. Az IPC hatása látványos volt: utána a kísérleti személyek 30 másodperccel rövidebb idő alatt teljesítették a távot, mint a szokásos bemelegítést követően. Hasonló hatása volt az IPC-nek az élsportolókra is. Amikor az angol rögbiválogatott tagjait kérték meg a biciklizésre, az IPC hatására 1 százalékkal nőtt a sebességük és kevésbé fáradtak el. Thijssen hamarosan publikálni akarja az eredményeket, amelyeket megerősítenek a Torontói Egyetem munkatársainak kutatásai is, amelyeket Emilie Jean-StMichel vezetett. Ők élsportoló úszókon próbálták ki az IPC alkalmazását, és azt találták, hogy a 100 méteres távot IPC után 0,7 másodperccel gyorsabban úszták le a személyek. Ez nem csekélység, ha arra gondolunk, hogy a 2008-as pekingi olimpián az arany-, ezüst- és bronzérmes úszónők között a 100 méteres gyorsúszás során 0,3 másodpercnél kisebb volt a különbség. Az IPC hatásmechanizmusa ismeretlen. Úgy vélik, hogy az IPC valamilyen védő faktor felszabadulását váltja ki a szervezetben, de senki sem tudja, mi lehet ez. És még ha rá is jönnének a kutatók, hogy milyen módon tartja életben az IPC a szív sejtjeit szívinfarktus után, a teljesítményfokozó hatás mechanizmusa lehet, hogy egészen más – mondja Thijssen. Phil Glasgow, az Észak-Írországi Sport Intézet munkatársa, aki olimpikonokkal dolgozik együtt, azt állítja, hogy jó néhány sportoló próbálkozik már most is az IPC-vel.

Egy századmásodperc. Ennyi lehet a különbség egy olyan sportoló között, aki most országát képviseli az olimpián, és egy másik között, aki otthon maradt. A dobogós helyezést elérők és a „futottak még” sportolók között még kisebb lehet a különbség. Sokaknak életük fő célja az olimpián való részvétel, és bármit megtennének érte. Már 1896 óta, amikor a modern olimpiák elkezdődtek, heves érdeklődés kísért minden olyan kutatást, amely akár a legkisebb előnnyel kecsegteti a versenyzőket. A színfalak mögött minden élsportolóval pszichológusok, fiziológusok, mérnökök, biológusok és dietetikusok hada foglalkozik. Hogy mit tesznek, az jól őrzött titok: az érmek kiosztásáig senki sem tudja, hogy sikeresek voltak-e. Lehet azonban néhány megalapozott sejtésünk arról, hogy mit is csinálnak. Nem tűnik jó ötletnek megszüntetni a véráramlást egy olyan ember karjában, aki szívinfarktuson esett át – a véráramlás hiánya általában sejtpusztuláshoz vezet. Ennek ellenére 2010-ben kardiológusok egy csoportja azt fedezte fel, hogy ez a manipuláció csökkenti a szív károsodását. Ez az eredmény felkeltette Dick Thijssen, a liverpooli John Moores Egyetem sport- és munkaegészségügyi kutatójának figyelmét. Az eredeti vizsgálat során a szívinfarktust követő 12 órán belül a betegek egyik felkarjára egy felfújható mandzsettát helyeztek. Ezután a kardiológusok Hans Bøtker, a dániai Aarhus-i Egyetemi Kórház munkatársának vezetésével felfújták a mandzsettát és 5 percig így tartották, majd 5 percre leeresztették. Ezt a manővert összesen négyszer ismételték meg. Eredményeik szerint az így kezelt emberekben kisebb szívterület halt el, mint a kezelés nélkül maradtakban. „Ha ennek a módszernek ilyen jelentős hatása van a szívkárosodásra, akkor – gondolta Thijssen –

1,5 millió ember gyógyszerfüggő mutatják. Ezek szerint 2 millió ember vesz be alkalmilag gyógyszereket teljesítőképességük javítására a munkahelyen. Már az iskolában és az egyetemeken is szerepet játszanak teljesítménynövelő gyógyszerek. Így a tanulóknak 5 százaléka vett már be gyógyszereket az agyteljesítmény fokozására orvosi szükségesség nélkül. Az ABDA elnöke ebben az összefüggésben utalt a gyógyszerészek jelentőségére. A gyógyszerészek központi szerepet játszanak a gyógyszerekkel való visszaélés felismerésében és megakadályozásában. Ez vonatkozik különösen a receptmentes gyógyszerekre, például a fájdalomcsillapítókra és a hashajtókra.

A Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB), az Autóklub (ADAC) és az ABDA gyógyszerészszövetség közösen akar fellépni a gyógyszerekkel való visszaélések ellen és a témát az eddiginél jobban be kívánják vinni a köztudatba. A gyógyszerekkel való visszaélés a tömegsportban vétség a fairplay alapelve ellen és veszélyezteti az egészséget. Az ADAC elnöke utalt az esetleges problémákra a közlekedésben. Ha az autóvezető meghűléses betegségeknél magától gyógyszereket vesz be és ezeket még túl magasan is adagolja, az vezetési alkalmatlansághoz vezethet. Azt, hogy milyen sürgős a gyógyszerekkel való visszaélés témája, különböző tanulmányok PHARMORIENT 238

18

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


Egy félidő a váróban kiegészítő biztosításokat vásároljon. Sinkó szerint ha tömegessé válik ez az igény, komoly veszélyként jelentkezhet néhány év múlva, hogy ezek az emberek már nem akarnak két helyre hosszú távon fizetni. Ebben az esetben viszont a parlamentre gyakorolnak majd nyomást a drága magánbiztosítással rendelkező befolyásos csoportok, hogy legalább részben kiengedjék őket a kötelező társadalombiztosítási rendszerből. Ha ez megtörténik, a kiegészítő biztosítás immáron a társadalombiztosítást felváltó, helyettesítő biztosítássá válik majd. Ez pedig a társadalmi szintű kockázatközösség felborulásával járhat együtt. Ezért kell az szjatörvény végrehajtási rendeletét e tárgyban körültekintően megalkotni. Teljesen ellenállni reménytelen a lakosság oldaláról jövő nyomásnak, de tudatosan kell alakítani a feltételeket, mert a spontaneitás itt később sokba kerül. forrás: hvg.hu

Sinkó Eszter és Dózsa Csaba közgazdászok a „Megmentjük az egészségügyet” jelszóval kormányozni kezdett Fidesz két éves teljesítményét elemezte a hvg.hu oldalon. Összegzésükben arra jutottak, hogy agy egyértelműbbek és világosabbak lennének a betegutak, a várólisták is nőttek, szemben a kormányprogramban vállaltakkal. A gyógyszerfronton bekövetkező kedvezőtlen hatások pedig nagy valószínűséggel az év második felére már komolyabban érezhetőek lesznek, többek között áremelkedésekben. Sinkó Eszter a betegekre nehezedő bizonytalanságnak egy olyan lehetséges következményére is felhívta a figyelmet, ami a kormányzati törekvésektől függetlenül is fenekestől felfordíthatja az egészségügyi rendszert. A szakember úgy látja, a kormánynak most szembe kell néznie azzal, hogy – tekintettel az egyre pusztuló közfinanszírozott egészségügyre – a lakosság részéről komoly igény mutatkozik arra, hogy

Az ombudsman szétnézett a patikákban, s intézkedést vár a miniszterektől nyomán szükségessé vált szakemberlétszám azonban nem állt és nem áll rendelkezésre. Magyarországon jelenleg nincs elegendő gyógyszerész, asszisztens és szakasszisztens, az utánpótlásuk megoldatlan, az egészségügyi asszisztensek képzésének színvonala pedig egyenetlen – hangsúlyozta az ombudsman. Kifejtette: az egyetemek nem képeznek elegendő gyógyszerészt, túlterheltek a gyógyszerészek és az asszisztensek is. Sok esetben a kompetenciájuknak nem megfelelő tevékenységet kénytelenek folytatni, a gyógyszertárak egyre nehezebben oldják meg, hogy a nyitvatartási időben mindig jelen legyen gyógyszerész. Mindez kockázatokkal is jár – tette hozzá. Szabó Máté vizsgálatában arra a következtet��sre jutott, hogy az asszisztensek, szakasszisztensek képzésének színvonala nem egyenletes, a megnövekedett feladatkörök ellenére a képzés rendszerében leépülés tapasztalható, a képzésre vonatkozó jogszabályi előírások pedig sokszor nem érvényesülnek a gyakorlatban. „Az ombudsman megállapította, hogy mindez csorbítja az egészséghez fűződő és az egészségügyi ellátáshoz való alapvető jogot” olvasható a közleményben. forrás: MTI

Az egészségügyi szakemberhiányra, utánpótlásuk megoldatlanságára hívta fel a figyelmet Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a június második felében az MTI-hez eljuttatott jelentésében. Szabó Máté felkérte az emberi erőforrások miniszterét – aki az oktatásért és az egészségügyért is felelős –, hogy amikor meghatározza a gyógyszerészképzés létszámát, az érintett szaktárcákkal együttműködve vegye figyelembe a súlyos szakemberhiányt előidéző tényezőket, vizsgálja felül az egészségügyi asszisztensek képzésének szakmai tartalmát. Felkérte továbbá a nemzetgazdasági minisztert és az emberi erőforrások miniszterét, hogy teremtsék meg az egészségügyi asszisztensek képzési idejét meghatározó jogszabályi rendelkezések összhangját. Az ombudsman a szakképzésért felelős nemzetgazdasági miniszternek javasolta az egészségügyi asszisztensképzést végző intézmények működésének hatékony és folyamatos felülvizsgálatát is. A közlemény szerint a 2006 végén történt patikaliberalizáció, valamint a gyógyszerészi gondozás követelményének bevezetése, a lakosság egészségügyi felvilágosításának, tájékoztatásának, a nem kívánt mellékhatások, kölcsönhatások kiszűrésének új feladata megnövelte a szakemberigényt. A változások XXI. évfolyam, 2012. augusztus

19

PHARMORIENT 238


AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL Mulasztási bírság vagy három év börtön – az ügyvezető felelőssége és az adócsalás kérdése (II. rész) • mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen; A pénzügyi nyomozók munkájuk során élhetnek bírói engedélyhez nem kötött eszközökkel, és olyanokkal is, amelyek nem csak bírói engedélyhez kötöttek, de titkos információk gyűjtését is jelentik, elrendelhető az adócsalás gyanújába keveredett személy, vállalkozás leplezett figyelése is. Így például nem kell bírói engedélyt kérnie a hatóságnak, ha: • a bűnmegelőzési, bűnüldözési, felderítési és nyomozási (bűnüldözési) feladataik teljesítése érdekében informátort, bizalmi személyt vagy a NAV-al titkosan együttműködő más személyt vesznek igénybe, • az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjtenek, adatot ellenőriznek, • saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és a pénzügyi nyomozói jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állítanak ki, használnak, fedőintézményt hoznak létre és tartanak fenn, • a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelnek, arról információt gyűjtenek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel rögzítik, • a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmaznak, vagy • mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót alkalmaznak. Az ügy már ezen a ponton is egy akciófilmhez kezd hasonlítani, pedig még nem is vettük sorra azokat a lehetőségeket, amiket bírónak kell jóvá-

A krimi kedvelők biztosan emlékeznek – akár könyvben olvasva, akár a televízió képernyőjén voltak tanúi –, hogy a fordulatos történetek csúcspontja, amikor a tettes kezén kattan a bilincs, és végre megtudjuk, mi volt az a „banánhéj”, amin elcsúszott. Rendszerint el is hangzik a főfelügyelőhöz (hadnagyhoz, magánnyomozóhoz – története válogatja) a kérdés: „Hogyan jött rá?” Nos, egy adócsaló számára sem közömbös, honnan szerzett, és milyen információk vezethetik el az adóhatóságot a nagy leleplezésig, mi kelti fel – az egyébként természeténél fogva „alapból” gyanakvó hatóság – gyanúját, hogy itt bizony adócsalókkal van dolguk. Az igazán jelentős értékre elkövetett adócsalási ügyek nem csak azért hasonlítanak a már említett krimikre, mert büntetőper lesz a következményük, hanem azért is, mert itt is találkozhatunk nyomozókkal. Ők a pénzügyi nyomozók (adónyomozók) és jogkörüket – ideértve a titkos információgyűjtés szabályait is – törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló, 2010. évi CXXII. törvény szabályozza. E törvény 52. §-a sok érdekességet tartalmaz. Például a nyomozók által alkalmazott módszereket is „leleplező” definíciókat: • álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése; • bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében; • ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék; • fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró – kilétét leplező – pénzügyi nyomozó; PHARMORIENT 238

20

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


• jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §), • számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), • csődbűncselekmény (Btk. 290. §), • visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (Btk. 309. §), • költségvetési csalás (Btk. 310. §), • költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 310/A §), • az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (Btk. 326. §), • pénzmosás (Btk. 303. §, Btk. 303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §), • a fentiekhez kapcsolódó közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (Btk. 277/A. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §).

hagynia! A nyomozók bírói engedéllyel a zsebükben: • magánlakást és telephelyet titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, • a magánlakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik, • postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik, és azok tartalmát technikai eszközökkel rögzíthetik, • elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, valamint • számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy azon tárolt adatokat megismerhetik, rögzíthetik és felhasználhatják. Továbbá az adóhatóság az üggyel összefüggő adatokat kérhet – az ügyész jóváhagyásával – a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az önkormányzati adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. Az adóhatóság az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. A „megfigyelteknek” csekély vigasz, hogy az így kapott információ csak a megkeresésben megjelölt célra használható fel.

A pénzügyi nyomozók – akárcsak bármely más nyomozó hatóság tagjai –, előzetes bejelentés nélkül is kopogtathatnak az ellenőrzött vállalkozásnál! A már hivatkozott, büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint a pénzügyi nyomozók tanút idézhetnek, gyanúsítottat hallgathatnak ki, őrizetbe vehetnek, indítványozhatják a bíróságnál az őrizetbe vett gyanúsított előzetes letartóztatását, házkutatást tarthatnak, lefoglalhatnak számlákat, bűnjeleket. A nyomozók – ugyancsak előzetes bejelentés nélkül – megjelenhetnek a vállalkozás székhelyén, telephelyén, ahol a vállalkozás vezetőjének, az adott szervezeti egység vezetőjének átadják a lefoglalásról szóló határozatot, vagy azonnal házkutatást tarthatnak. A lefoglalás joga kiterjed minden olyan eszközre, számlára, számítógépes merevlemezre, számítógépre, amely a – gyanú szerinti – bűncselekménnyel valamilyen formában összefüggésbe hozható, vagy a vizsgált bűncselekményre vonatkozóan bizonyítékot tartalmazhat. Például a vállalkozások – néhány kivételtől eltekintve – elektronikus úton kötelesek benyújtani bevallásaikat, mérlegbeszámolójukat az illetékes adóhatósághoz, illetve a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatnak („békebeli nevén” Céginformációs Szolgálatnak). Adóbevallásaikat is számítógépen töltik ki, ezeket és a kitöltésükhöz szükséges adatokat is azon tárolják. A nyomozók lefoglalhatják a számítógép merevlemezét, vagy akár magát az egész számítógépet. Természetesen – már csak az „ártatlanság vélelme okán is” – a nyomozók igyekeznek munkájukat úgy végezni, hogy lehetőleg ne tegyék lehetetlenné az adott cég mun-

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény 36. §-a alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények esetében: • nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), • visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. § (1) bekezdés c) pont), • engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (Btk. 298. §), • jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), • áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), • bitorlás (Btk. 329. §), • szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), • szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), XXI. évfolyam, 2012. augusztus

21

PHARMORIENT 238


• a vállalkozás az elszámolni kívánt költségtételekhez viszonyítva nagyon kevés bevételt számláz, • a pénztár bevételei jelentősen meghaladják a kiadásokat, és feltehető, hogy ez a készpénzállomány fizikai valójában nem található meg a cég pénztárában, azt bizonylat nélkül – kifizették, ismeretlen célra, • a vállalkozás a készleteit rendszeresen jelentős mértékben leárazza, esetleg selejtezi, de továbbra is – a selejtezési jegyzőkönyv szerint csökkent értékű árut szállító – cégtől, ráadásul teljes beszerzési áron vásárol, • a tevékenység volumenéhez képest indokolatlanul sok alvállalkozót – esetleg alvállalkozók alvállalkozóit – veszi igénybe, • felmerül az általa kibocsátott, vagy befogadott számlák fiktív voltának gyanúja, • az átlagosnál gyakrabban kell a bevallásokat – az ügyfélnek betudható okokból – önellenőrizni.

káját. Így arra is tekintettel vannak, hogy a lefoglalandó eszköz feltétlenül szükséges-e a vizsgált vállalkozás napi tevékenységéhez. Amennyiben igen, a nyomozók választhatják a számítógép lefoglalása helyett az adatok adathordozóból történő hiteles kimásolását is. A lényeg az – mind a nyomozók, mind a későbbiekben az ügyész, a bíróság számára –, hogy a bizonyítékok minden kétséget kizáróan hitelesnek tekinthetőek legyenek! A vizsgálat – a nyomozás – szakértők sorának igénybevétele, egyéb okok miatt hónapokig tarthat – előfordult már több évet igénybe vevő nyomozás is –, ez akkor is tönkretehet egy vállalkozást, ha az eljárás végén kiderül, hogy „vaklárma” volt, a cég nem követett el bűncselekményt. Ezen az sem segít, hogy a nyomozó hatóság által okozott károkért, sérelmekért az érintettek kártérítést is követelhetnek. Ennek lehetősége elsősorban a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések kapcsán adódik. Az is előfordulhat, hogy annak, akivel szemben a nyomozás folyt, az üzletvitelében kimutatható kára – elmaradt bevételek, elpártoló ügyfelek – keletkezett, vagy a jó hírneve sérült, és ezért kéri – a pénzügyi nyomozó hatóság térítse meg a kárát. Erre meglehetősen kicsi az esély akkor, ha bizonyíték hiánya miatt szüntetik meg az eljárást. Kártérítési igényről akkor lehet szó, ha bűncselekmény hiányában szüntetik meg a nyomozást, és ezekben az esetekben is főként akkor, ha személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés is történt. Bizonyára sokan emlékeznek még az Enronbotrányra! A gázeladással, villanyáram- és földgázkereskedelemmel foglalkozó cég 31 milliárd dolláros csődöt jelentett be 2001. decemberében, amikor már nem titkolhatták tovább részvényeseik elől, hogy a cég egyre nagyobb veszteséget termelt, amit „kreatív könyveléssel” igyekeztek elfedni. A botrány megrázta az USA üzleti világát, és magával rántotta a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló cégét az Arthur Andersent is. (Az Andersen 2000-ben 25 millió dolláros díjat kasszírozott az Enrontól az auditálásért és 27 milliót a tanácsadásért, mégsem tűntek fel nekik a könyvelés hiányosságai.) Bár ez a botrány nem – legalábbis nem közvetlenül – az adócsalásról szól, de mindenképpen rámutat a könyvelők, könyvvizsgálók felelősségére, és esetleges büntethetőségükre is a gazdasági bűncselekményekben. Mikor kezdjen el a könyvelő gyanakodni – eltekintve azoktól, akik részesei, netán irányítói az illegális tevékenységnek –, hogy ügyfele rosszban sántikál, adót csal? Okkal feltételezi a könyvelő, hogy az adott cég háza táján nincs minden rendben, ha – néhány jellemző példát kiragadva –, azt látja, hogy: PHARMORIENT 238

Fontos, hogy egy „sima” adóellenőrzés során esetlegesen feltárt szabálytalanságoknak nemcsak adójogi, de adott esetben büntetőjogi vonzata is lehet. Az adóhatóság leggyakrabban adócsalás, csalás, illetve az előbbiekkel összefüggésben közokirat, illetve magánokirat hamisítás, továbbá a számvitel rendjének megsértése, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt indítja meg a büntető eljárást. Az adócsalással kapcsolatos ügyekben az is fontos, hogy az ügyész miként tudja a terhelt cég bűnösségét bizonyítani – mikért kapcsolható ez össze az ügyvezető felelősségének kérdésével –, honnan, milyen információkat nyerhet, mire támaszkodhat érvelésben. Ahogyan arra már utaltunk, az adócsalással kapcsolatos ügyekben az is fontos, hogy az ügyész mikért tudja a terhelt cég bűnösségét bizonyítani – miként kapcsolható ez össze az ügyvezető felelősségének kérdésével –, honnan, milyen információkat nyerhet, mire támaszkodhat érvelésben. Nézzünk néhány „klasszikus” példát! Fiktív számlák A gazdasági életben – sajnos azt kell mondani, „bevett szokás” –, hogy a vállalkozások a tényleges költségeiken túl, fiktív számlákkal számolják el a kívánt adóalap eléréséhez még hiányzó összegeket. Ennek jelentősége elsődlegesen a társasági adó és az áfa megállapítása során mutatkozik meg. Az Art. 1. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, továbbá a számvitelről szóló törvény (Szt.) 166. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli bizonylat adatainak 22

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


ződés alapján kell elbírálni. Amennyiben a leplezett szerződés érvényes, akkor a felek megállapodását ennek tartalma alapján kell minősíteni, viszont, ha a leplezett szerződés is érvénytelen, akkor a szerződés semmis. A büntetőügyekben – így például az adócsalási ügyekben – eljáró hatóságok a gazdasági események megtörténtének vizsgálata során a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével állapítják meg a tényállást. Azaz a valóságban lezajlott – hitelt érdemlően bizonyított – eseményeket vetik össze a szerződésekben, a számlákon feltüntetett adatokkal azok között a felek között, akikre az adott jogügylet kapcsán azok vonatkoznak. E kritériumokból az is következik, hogy az adózásra vonatkozó jogszabályok megtartását adózónként kell vizsgálni.

alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helyállónak kell lennie. Számlát csak valós gazdasági eseményről lehet kiállítani. A számla valótlansága esetében a vállalkozás tehát nem csupán rögtön legalább két törvényt sért meg, hanem megkérdőjeleződik minden olyan tény, amelyet az adott számla igazolt (volna). Az Áfa tv. 127. § (1) bekezdésének a) pontja adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételéül az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló, az adóalany nevére szóló számlát írja elő. A fiktív számlák könyvelésben való rögzítése tehát nem csak a számviteli törvény előírásait sérti, hanem az Áfa törvény idézett paragrafusát is, tekintve, hogy fiktív számlák alapján adólevonási jog nem keletkezik. Nagyon fontos, hogy ha maga a gazdasági esemény meg is történt, de az ezt igazoló bizonylat formailag, tartalmilag nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, akkor az nem jogosít fel adólevonási jog gyakorlására. A gazdasági eseményről kiállított számla pedig tartalmilag csak akkor hiteles, ha az abban foglalt gazdasági esemény a számla szerinti felek között, a számla szerinti módon ment végbe. Így például nem tekinthető hitelesnek a számla, illetve az általa alátámasztott gazdasági esemény, ha az ügylet megtörtént „A” és „B” Kft. között, de – mondjuk „adókímélési okokból” – arról az adott évben veszteséges, azonos tevékenységet folytató „C” kft. állít ki számlát.

Adókedvezmények Az adójog alapvető szabálya, hogy az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, az adózó adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítani, akinek az érdekében áll. Az Szja tv. VIII. fejezete tartalmazza az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményeket. Az ott meghatározott feltételekből egyértelműen megállapíthatók azok a célok, amelyek megvalósítása érdekében a törvényalkotó adókedvezményt nyújtott. Az Szja tv. kizárólag az említett fejezetében felsorolt adókedvezményeket engedi figyelembe venni, más adókedvezményre nem biztosít törvényes lehetőséget. Ekként értelmezendőek a Tao. tv. által adott kedvezmények is. A törvény III. fejezte soroltja fel az adómentességeket. Más esetekben nem csökkenthető jogszerűen az adókötelezettség, mint amit a törvény tételesen felsorol. Fontos, hogy – akár a személyi jövedelemadó, akár a társasági adó vonatkozásában – az adókedvezmény (előny) egyben mindig a főszabály alóli kivételt jelenti. Az abban foglalt feltételek fennállását tehát értelemszerűen a kedvezmény jogosultjának, illetőleg az abban érdekeltnek kell bizonyítania, szemben az adókötelezettséget megállapító szabályokkal, amelyekben a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli. Így abban az esetben, ha az adóalany eleget tesz ugyan az általa érvényesített kedvezmény törvényi feltételeinek, de azt nem tudja a jogszabály által elvárt módon igazolni, akkor – ha adócsalást nem is követ el ezzel –, mulasztási bírságra, adóbírságra minden-

Szerződések Az adócsalás miatt indított büntetőügyekben eljáró hatóságok feladata az is, hogy a felek valós akaratának és a tényállás megállapítása szempontjából jelentős szerződéses kapcsolatok megítélése során – a polgári jog szabályainak alkalmazásával is – az egyes szerződéses viszonyokat önállóan értékelje (Art. 1. § (7) bekezdése) és az értékelés eredményétől függően megtegye a szükséges intézkedéseket. A polgári jog szabályai szerint, ha egy szerződés a megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a szerződéses nyilatkozatban kifejezendő akarat eltér a szerződő fél (felek) valódi akaratától, az színlelt szerződésnek minősül. A Ptk. 207. §-ának (6) bekezdése szerint a színlelt szerződés semmis. A színlelés célja – ahogyan a cikk első részében ismertetett jogeset is példázza – a színlelt szerződés esetében rendszerint valamely jogszabály, vagy másik személy jogának, jogvédte érdekének a kijátszása. A színlelt szerződés legtöbbször más szerződést leplez. Az irányadó gyakorlat szerint ilyenkor a felek jogviszonyát a háttérben meghúzódó, a színleléssel titkolt, leplezett (palástolt) szerXXI. évfolyam, 2012. augusztus

23

PHARMORIENT 238


ebben az esetben.) A bizonyíthatóan szándékos „tévedést” – nevezhetjük csalásnak is – azonban utólagos önellenőrzéssel sem menthető ki az adócsalás büntetőjogi következményei alól. A szándékos – adó-, járulékbevétel-csökkentés viszont – az adóellenőrzéstől függetlenül büntetőjogi konzekvenciákkal jár, a Btk. 310. § és 310/A. §-aiban előírtak szerint. Ugyanakkor a Btk. 310. §ának (8) bekezdése szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az adócsalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. (Kivéve, ha tettét bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.) A fiktív számlák és szerződések mellett az adócsalás eszközei lehetnek a fiktív (fantomizált) cégek is, amelyeket kizárólag azért adtak el új tulajdonosának, hogy az adófizetést kikerüljék. Bizonyára minden könyvelő találkozott már pályafutása során olyan céggel, amelyet tetemes adótartozása dacára is sikerült eladni, ráadásul hajléktalanok, vagy Magyarországra a lábukat soha több be nem tevő külföldiek „vásároltak” meg. 2012. január 1-től ennek az egérútnak búcsút mondhatnak a cégek, a Gt. új rendelkezései a korábbiaknál szigorúbb feltételekhez kötik a tagok személyében bekövetkezett változások cégbírósági bejegyzését, kiterjesztik a fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmakat, valamint pontosítják a jogutód felelősségére vonatkozó részeket is. Ennek megfelelően, az ügyvezető, az üzletrész átruházásáról szóló szerződés megkötésétől számított harminc napon belül köteles intézkedni az üzletrész-átruházás szándékának a cégközlönyben két egymást követő lapszámban történő közzétételéről. Ebben a hirdetményben fel kell tüntetni az üzletrész átruházásának szándékát, az érintett törzsbetét összegét, valamint a törzstőkéhez viszonyított arányát. Fel kell tüntetni továbbá az üzletrészre vonatkozó esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, az üzletrész átruházásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, továbbá azt a tényt, hogy az üzletrészhez a többitől eltérő tagsági jogok kapcsolódnak. Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni. A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos, jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság üzletrészének átruházásával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. És ami nagyon lényeges: fel kell hívni a társaság hitelezőinek figyelmét arra is, hogy a hirdetmény második alkalommal történt közzétételét megelőzően esedékessé vált követeléseik után biztosítékra tarthatnak igényt. A társaság köteles e követelésekre a törvény által előírt határidőn belül biztosítékot nyújtani. Az üzletrész átruházása mindaddig nem jegyezhető be a cégjegy-

képpen számíthat. Így például a Tao. Tv. 20. § (1) bekezdése e) pontja szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak nem kell megfizetnie azt az adót, amely a törvény 6. melléklete E) pontjában felsorolt tevékenységéből eredő bevételére esik. A nonprofit társaság – bizonyos törvényi feltételek megléte esetén – lehet közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet, de működhet közhasznú besorolás nélkül is. Amennyiben a szervezet rendelkezik a közhasznúságát, kiemelten közhasznú státuszát igazoló besorolással, akkor megilleti a hivatkozott kedvezmény. Viszont, ha a szóban forgó besorolással nem rendelkezik, akkor – bár az adótörvény hivatkozott mellékletében felsorolt tevékenységeket végzi –, nem élhet a kedvezménnyel. Osztalék Az osztalékadóval kapcsolatos adócsalás megállapíthatósága szempontjából osztaléknak nem általában a társaság vagyonából bármely jogcímen kivont pénzösszeg, hanem csak a gazdasági társaság taggyűlésének, közgyűlésének a döntése alapján meghatározott jogcímen kifizetésre kerülő részesedés tekinthető. Így abban az esetben, ha az osztalék kifizetését nem támasztja alá a fentiek szerinti döntést igazoló határozat, dokumentum, akkor a kifizetés nem tekinthető osztaléknak, az adókötelezettséget más jogcímen – például személyes közreműködés ellenértéke –, kell megállapítani. (Ebben az esetben az ügy további körülményeitől függ, hogy csak mulasztásról vagy adócsalásról beszélünk-e.) Önellenőrzés Az Art.-ban megjelölt önellenőrzés és a korábbi bevallás helyesbítésének lehetősége csupán a téves bevallás adóigazgatási következményeinek elhárítását engedi meg. Az adóalap és ebből következően az adó vagy járulék nem jogszabálynak megfelelő megállapítása és bevallása azonban eredhet szándékos magatartásból is, azaz szó lehet az adóhatóság megtévesztéséről is, az adó – vagy járulékbevétel összegének csökkentése céljából, de történhet tévedés – például a jogszabály helytelen értelmezése vagy elírása, számolási hiba miatt is. Az önellenőrzés ez utóbbi eset korrigálására ad lehetőséget – természetesen büntetőjogi következmények nélkül. Így lényegében adócsalás az önellenőrzés adta lehetőségek kihasználása olyanformán, hogy – még ha csak likviditási okokból is – szándékosan elrontjuk a bevallást, majd az általunk megfizetni tudott összegben megállapított adókötelezettséget később korrigáljuk. (Kérdés, hogy utólag tudja-e a hatóság bizonyítani a szándékosságot PHARMORIENT 238

24

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


sem ritkák. Pedig az apró, családi vállalkozásokra is vonatkoznak az általános gazdálkodási, számviteli, pénzügyi szabályok, így például a Gt., az Szt., az Art., és általában az adótörvények rendelkezései. Ugyanis a kft. pénze akkor sem a „tulajdonosoké, ha azt „apa” és „anya” működteti. A bankból felvett pénzt a pénztárba be kell vételezni és azt ott is kell tartani. Amennyiben a társaság tevékenységéhez készpénzért vásárolnak, anyagot, árut, bért fizetnek ki, a kiadást a kft. nevére szóló számlával, egyéb dokumentummal igazolni, és a könyvelésében is rögzíteni kell. Ha a pénztári nyilvántartások, a könyvelés adatai szerinti pénzkészlet a valóságban nincs meg, akkor a pénztárban pénzhiányról van szó, és e tényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a hiány okainak megjelölésével. A pénztári hiány eredhet a bizonylati fegyelem megsértéséből (a pénz felhasználását nem bizonylatolták), de megtörténhet az is, hogy a cég tulajdonosai eltulajdonították (kivonták a cégből, saját pénzükként kezelve azt). Ez utóbbi esetben akár a csalás, a hűtlen kezelés, a hitelezők megrövidítéséről – ezek bűncselekmények – is beszélhetünk. Amint látjuk, adócsalás vádjával akkor is szembe kerülhet egy cég, illetve annak tulajdonosai – tájékozatlanságuknak köszönhetően -, ha ennek szándéka egyébként eszükbe sem jutott. Ideális esetben – természetesen – a vállalkozás könyvelője ilyenkor riadót fúj és a vonatkozó szabályoknak megfelelően rendezik a dolgot. Sinka Júlia, Adó-Tipp

zékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott. (A kérelemhez mellékelni kell a hitelező erre vonatkozó nyilatkozatát.) 2012. január 1-től a törvény a cégbíróság által – törvényességi felügyeleti jogkörben – megszüntetett, úgynevezett fantomcégek vezetőire vonatkozó tilalmat azokra is kiterjeszti, akik a fantomcég kizárólagos, vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt. A tilalom arra is kiterjed, hogy ezek a személyek öt évig nem alapíthatnak, vagy szerezhetnek részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többségi tulajdonosok. Végezetül egy ártatlannak tűnő, de jellemző eset egy családi vállalkozás történetéből, amely akár adócsalássá is fajulhat. A Kis Család Kft. 3 millió forint jegyzettőkével alakult meg, amelyet a tulajdonosok teljes egészében készpénzben befizettek a társaság bankszámlájára. Majd ezt a pénzt felvették a bankból és az bekerült a házi pénztárba. Az adott időszakban a vállalkozás költségei – figyelemmel a befolyt bevételekre is – nem csökkentették a szóban forgó 3 millió forintot, de az mégis csak könyvvitelileg található meg a pénztárban, kézzelfoghatóan nem. A pénzösszeg felhasználását nem támasztja alá bizonylat. Mi lesz akkor, ha kopogtat a revizor? Nos – gyakorló könyvelők a megmondhatói –, hogy az „én házam az én váram” mintájára a „cégem pénze az én pénzem” elvén működő vállalkozások az ezzel kapcsolatos szigorítások (például az Szt. által maximalizált pénztári pénzkészlet) ellenére

Az adóhatóság bírságolási gyakorlata a) az ellenőrzött bevallási időszakra az adóhatósági határozattal az adózó terhére megállapított adókülönbözetből [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban: Art.) 178 §. 3. pont] az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett rész (adóhiány), illetve az igénybe vett költségvetési támogatás, b) a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak talált költségvetési támogatásigénylés (adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelem) [Art. 170. § (1) bekezdés] esetén a jogosulatlanul igényelt összeg. Főszabály, hogy az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve a jogosulatlanul igényelt összeg legfeljebb 50 százaléka. Súlyosbító körülmény esetén, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka. Ez utóbbi rendelkezés akkor alkalmazható, ha a jog-

A közelmúltban jelent meg a NAV 3015/2012. számú útmutatója az állami adóhatóság bírságolási gyakorlatáról. Az útmutató nem kötelező érvényű rendelkezés, hanem az adózók tájékoztatását szolgálja, azért hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott elveket. Az adóhiány, és az adókülönbözet megállapítását követően az adóhatóság adóbírságot állapít meg a feltárt mulasztás, vagy a téves jogalkalmazást követően. Milyen elvekről szól az útmutató, hogyan egészíti ki a gyakorlat a vonatkozó jogszabályokat? Jelen cikk keretében a főbb szabályok ismertetésére vállalkozunk. Az adóbírság Az adóbírság az adózó terhére megállapított adóhiány, jogosulatlannak minősített támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés [továbbiakban: költségvetési támogatás] esetén alkalmazott, illetve alkalmazható szankció. Az adóbírság alapja: XXI. évfolyam, 2012. augusztus

25

PHARMORIENT 238


lást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta, kivéve, ha későbbi jogszabályváltozás idézte elő az eljárás megváltoztatását; • a kiutalás előtti ellenőrzések esetében amenynyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére; • az adózó egyszerű tevékenységet (például kisipari tevékenységet) egyedül folytató magánszemély.

szabálysértésre 2012. január elsejét követően került sor, az ezt megelőzően elkövetett jogsértés esetében az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka. Az adóhatóság által az utólagos adó-megállapítás körében hozott határozatban megállapított adóhiány után a bírság kiszabásától csak kivételes esetben lehet eltekinteni, vagy azt mérsékelni. Az adóbírságot a bírságalap 50 százalékánál, illetve, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, a bírságalap 200 százalékánál magasabb mértékben kiszabni nem lehet. A bírságalap 50 százalékánál alacsonyabb mértékben a bírságot csak akkor lehet megállapítani, illetve a bírság kiszabását mellőzni, ha az Art. 171. § (1) bekezdése alkalmazásával kerül sor a bírság összegének meghatározására. Art. 171. § (1) Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Nincs helye az adóbírság mérséklésének, sem hivatalból, sem kérelemre, – ideértve a minősített adózó által elkövetett, adóbírság alapjául szolgáló kötelezettségszegés esetét is – ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, azaz ezekben az esetekben az adóhiány 200 százalékánál alacsonyabb összegű adóbírságot kiszabni nem lehet. A bírságmértéket mindig esetileg, a konkrét tényállást befolyásoló valamennyi lényeges körülmény átfogó vizsgálata, értékelése alapján lehet meghatározni. A cselekmény (mulasztás) okai adózónkénti egyéniesítéssel és differenciálással értékelendők. Az adóbírság kiszabása körében (Art. 171. § (1) bekezdés) az adózó javára értékelhető körülmények például: • az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik (egy évet meg nem haladóan működik, magánszemély először adózik); • az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva; • olyan új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást, mellyel kapcsolatban egységes joggyakorlat még nem alakult ki; • egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta és a szabálytalan elszámoPHARMORIENT 238

Az adózó terhére értékelhető körülmények pl.: • az adózó adózási gyakorlattal rendelkezik (legalább egy évet meghaladóan működik); • az adózó mulasztását megelőzően ugyanezen tényállás alapján már többször volt szankcionálva; • több éve hatályos, egyértelmű jogszabályi rendelkezést hagyott figyelmen kívül/sértett meg. A mulasztási bírság A mulasztási bírsággal sújtható adózói magatartásokat az Art. 172. § (1) bekezdés a) – ny) pontjai meghatározzák, taxative felsorolják, amikor is a magánszemély adózó 200 ezer forintig, míg más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. Az adóhatóság az adózók önkéntes jogkövető magatartásának elősegítése érdekében az adókötelezettség elmulasztása esetén, a mulasztási bírság kiszabását megelőzően felszólítást küldhet (nem kötelező) az „első” mulasztók részére azokban az esetekben, amelyeknél előzetes felszólítás lehetséges (például az adóbevallási kötelezettség, az adatszolgáltatási kötelezettség, a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség, a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség). Az adóbevallás elmulasztása esetén, amennyiben az adóhatóság az elmulasztott bevallással érintett időszakot és adónemet utólagos ellenőrzés alá vonta, nem kell küldenie a bevallás pótlására felszólítást, mivel az Art. 31. § (13) bekezdése alapján az adózó a bevallást az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolhatja. Az adóhatóság a bírság kiszabásakor azonban az adózó terhére, illetve javára szóló körülményeket minden esetben figyelembe veszi, tehát az eset összes (enyhítő és súlyosbító) körülményének mérlegelése során ehhez képest szabja ki a mulasztás 26

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


az áru forgalmi értékének 40 százaléka túl alacsony összeg, akkor a mulasztási bírság maximális összege magánszemély esetében 200 ezer, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedhet. Ha az áru forgalmi értékének 40 százaléka több, mint a 200 ezer, illetve 500 ezer forint, akkor a bírság e magasabb összegig is kiszabható. A mulasztási bírság összegének, mértékének meghatározása során az adóhatóság minden esetben figyelemmel van az Art. 172. § (21) bekezdésében foglaltakra, mert az itt meghatározottak alapján mérlegeli az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülményeket. A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. Az ismertetett Art. 171. § (1) bekezdése az adóbírság mérséklésére, illetve mellőzésére kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén kerülhet sor, amikor is a jogosult (adózó, alkalmazottja) a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A mulasztási bírság mérséklésénél, illetve kiszabásának mellőzésénél ugyanígy „a tőle elvárható körültekintést” támasztja feltételül. A magyar jogrendszer felelősségi szabályainak általános zsinórmértéke az „általában elvárhatóság”. Az adózás rendjéről szóló törvényben a „tőle elvárhatóság” magatartási kritériuma mást is megkövetelhet az adott személytől, ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik meg tartalommal, néhány tipizálási csoport azonban megállapítható. Így a „tőle elvárhatóság” nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy magánszemély esetén. A tipizálás egy másik szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség (például: könyvelő iroda, adótanácsadó). Adott esetben alacsonyabb az elvárás egy egyszerű tevékenységet (például: kisipari tevékenységet) egyedül folytató magánszemély esetében, mint egy több főt foglalkoztató, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező vállalkozás esetében. Az „adott helyzetek” is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja: a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje, rendszeressége, egy új jogintézmény bevezetése, egy hatályos szabályozás jelentős módosítása. Czirjákné dr. Kispál Mónika, Adó-Tipp

súlyához igazodó, egyediesített bírságot. Ha az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, akkor alacsonyabb összegben, ha a súlyosbító körülmények, akkor magasabb összegben, ha az enyhítő és súlyosbító körülmények kiegyenlítik egymást, akkor a bírságot a törvény által előírt mértékkel indokolt kiszabni. A nem „először” mulasztó adózó részére az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabását megelőzően felszólítást nem küld. A bírság összegénél kiindulási alap a többszörösen mulasztóknál: • a második mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság összegének 50 - 75 százaléka, azonban ha korábban az első mulasztáskor ennél magasabb mértékű bírságot szabott ki jogerősen az adóhatóság, akkor a második mulasztási bírság összegének kiindulási alapját e magasabb mértékben indokolt meghatározni, • a harmadik, illetőleg további alkalommal a mulasztási bírság kiszabásakor a maximálisan kiszabható bírság 75 - 100 százaléka. A NAV útmutató szerint olyan mulasztások esetében, melyek különösen sértik a költségvetési érdekeket és az adókerülés legközvetlenebb módjait valósítják meg – tekintve, hogy az Art. is kiemelten kezeli e mulasztásokat – indokolt a szigorúbb szankcionálás. Ezért a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, számla-, egyszerűsített számla-, vagy nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékről való kibocsátása esetén, ha kiemelt adózási érdeksérelem állapítható meg már első alkalommal elkövetett jogsértés esetén is a törvényben előírt bírság maximuma is kiszabható. (Például: az adózó folyamatos működés során jogszabályban előírt kötelezettsége ellenére még pénztárgéppel sem rendelkezik, nagy összegről mulasztja el a számla vagy nyugtaadási kötelezettség teljesítését, illetőleg a gazdasági társaság alkalmazottainak nagy része nincs bejelentve.) Ebben az esetben a bírság maximális összegben kiszabásának indokait az adóhatóság részletesen ismerteti a határozatban. A bírságmaximum kiszabására azokban az esetekben van lehetőség, amikor az adózó szándékos adóelkerülésre irányuló magatartása egyértelműen bizonyítható. A fentebb részletezett, kiemelt tényállások esetében az általánosan kiszabható bírságmérték alatti szankció kiszabása csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben indokolt. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság. Ha XXI. évfolyam, 2012. augusztus

27

PHARMORIENT 238


Tartalom A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének közleménye .......................................1 A miniszterelnök sajtónyilatkozata a gyógyszerészekről ...........................................2 Kórházi patika? ...........................................................................................................4 Felmérés az időskorúak gyógyszerszedési szokásairól .............................................6 Pályázhatnak védőoltásra............................................................................................8 A ritka betegségek nem hanyagolhatók el Európában..............................................10 Az új gyógyszerek engedélyezése az EU-ban .........................................................11 A szociális egészséggazdaság helyzete Németországban ........................................12 Ki akar leszámolni a kamarai vezetőkkel? ...............................................................13 A betegek gyorsabban kapják meg gyógyszereiket..................................................15 Nanotechnológia a gyógyszermolekulák szállítására ...............................................16 Betegség előrejelző elemző-szoftver ........................................................................17 Hogyan csináljunk olimpiai bajnokot? .....................................................................18 AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL Mulasztási bírság vagy három év börtön – az ügyvezető felelőssége és az adócsalás kérdése (II. rész) ..............................................................................20 Az adóhatóság bírságolási gyakorlata.......................................................................25 **************************************************

Előzetes a PHARMORIENT 2012. 239. szám tartalmából: – Koleszterin csökkentés – Új antivirális készítmény – Gondoskodó szociális állam – Csökkenő tbc incidencia – Nemzetközi tapasztalatok – Amit a vállalkozónak tudni kell ************************************************** Gyógyszerészeti tájékoztató folyóirat Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Fekete Tibor A kéziratok és mellékletek őrzését vagy visszaküldését nem vállaljuk. Kiadja: KF & T Vállalkozási Iroda és Kereskedőház Kft., 1144 Budapest, Gvadányi u. 87. Telefon: 383-8039, 383-8011, Fax: 383-8177 • E-mail: fekecs@mail.datanet.hu Felelős kiadó: a KF & T KFT. ügyvezetője Lapalapító kiadó: dr. Kecskés Imre HU ISSN 1216-6456 Előfizethető a kiadó címén. Előfizetési díj: egész évre 6952 + áfa (5%), összesen 7300 Ft. Nyomdai munkák: F-G-M Béda Books Kft. PHARMORIENT 238

28

XXI. évfolyam, 2012. augusztus


Pharmorient 238 - XXI. évf., 2012 augusztus