8
VERTIKÁLIS GYÜLEKEZET
ezután következett. Először csak egy csík látszott, majd a káprázatos mélyvörös színben játszó égbolton, kilencvenhárommillió mérföldnyire tőlünk előbukkant a tündöklő nap, megvilágítva messze odalent a dombokat, a tengerpartot, a távoli szigeteket és az óceánt minden oldalról, véget nem érően, ameddig csak a szem ellátott. Körülbelül harminc másodpercig álltunk ott negyvenen, és szájtátva bámultuk a szépséget, amitől mindenkinek elállt a szava, kivéve engem. Tudjátok, milyenek a lelkészek. Meg kellett vallanom az Úrnak a nevét megillető dicsőséget, ezért belekiáltottam a csendbe: – Nagy az Úr, dicsősége betölti az egész földet! – Ahogy hangom végigvisszhangzott a vulkán száján és az alattunk lévő kanyonon, még mindig csendben volt mindenki, kivéve egy balra álló nőt, aki folytatta a refrént, és egyetértően cincogta egérhangon: – Áááááámeeeen! Abban a valóságot újraértelmező pillanatban semmi más nem számított, egyedül Isten dicsősége. Beborított, eltörpültem a fényében, csodálatosan felemésztett – megrázó, földrengésszerű, életet megváltoztató találkozás volt a világegyetem Istenének kinyilatkoztatott dicsőségével. Elkísért a nap, aztán a hét hátralévő részében is. Mind a mai napig olyan elevenen él bennem ez az élmény, mint ott, abban a pillanatban, csaknem tizenöt évvel ezelőtt. Isten hatalmas, végtelen, kimondhatatlan dicsőség, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, és én boldogan vagyok ennek az ellentéte. Az élő Istennel való igazi találkozás mindent megváltoztat. Először is dicsőíti az Urat; azután engem, az egómat, a bűnömet és a terheimet mind odateszi, ahová valók. A gyülekezetnek ezt kellene megvalósítania, ilyennek kellene lennie. A gyülekezet nem a teremtett világban kínál találkozást Isten dicsőségével, hanem más, csodálatosabb módon, amit egyedül a gyülekezet adhat. De sajnos pont Isten nyilvánvaló dicsőségének hetenkénti megtapasztalásában szenvedi a legnagyobb hiányt. Az elveszett nem találtatik meg, mert Isten dicsősége nem mutatkozik meg a gyülekezetben. A gyerekek eltévelyednek, mert a gyülekezet szánalmasan kiszámítható vagy szégyenletesen szórakoztató, de szinte sohasem képviseli hitelesen Istent. A házasságok ingatag lábakon állnak, mert a gőg elburjánzott a szívünkben, anélkül hogy a mindenható Isten büszkeséget hervasztó jelenléte hetente lemetszette volna.