__MAIN_TEXT__

Page 1


R. C. SPROUL

A SZENTÍRÁS

MEGISMERÉSE

R. C. SPROUL

A TÉVEDHETETLENSÉG

MAGYARÁZATA

500 ÉVES

SOLA

SCRIPTURA

A REFORMÁCIÓ


A Szentírás megismerése Originally published by InterVarsity Press as Knowing Scripture by R. C. Sproul. © 1977 by InterVarsity Christian Fellowship of the USA. Translated and printed by permission of InterVarsity Press, P.O. Box 1400, Downers Grove, IL 60515, USA. A tévedhetetlenség magyarázata Originally published by the International Council on Biblical Inerrancy as Explaining Inerrancy: A Commentary ©1980 Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A member of Entrust 1135 Budapest, Béke u. 35/a www.kiakonyvek.hu Fordította: Giogiorv Adrian Borítóterv: Zboray Szilárd Felelős kiadó: Monty Taylor A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóira­ tokban vagy elemző cikkekben. ISBN 978-615-5446-35-1 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2017


Tartalom A Szentírás megismerése A tévedhetetlenség magyarázata

6 145


Apรกmnak, Robert C. Sproulnak, egy laikusnak, aki szerette a Kรถnyvet.


/

/ MEGISMERÉSE A SZENTÍRÁS Tartalom

Előszó Bevezetés

11 15

1 | Miért kell tanulmányozni a Bibliát?

17

2 | Személyes bibliatanulmányozás és egyéni értelmezés

39

Két mítosz A Szentírás világossága A motiváció kérdése A bibliatanulmányozás bibliai alapja A Biblia, mint kinyilatkoztatás Elmélet és gyakorlat A testi (érzéki) keresztyén A kötelesség kérdése

Luther Márton és a személyes értelmezés Objektivizmus és szubjektivizmus A tanító szerepe

17 19 22 24 28 30 32 37

39 43 47


3 | A hermeneutika: az értelmezés tudománya

51

4 | A bibliaértelmezés gyakorlati szabályai

71

A hit analógiája 52 A Biblia szó szerinti értelmezése 54 Szó szerinti értelmezés és típusanalízis 55 A metafora problémája 60 A középkori quadriga 61 A nyelvtani-történeti módszer 63 Forráskritika 65 Szerzőség és keltezés 66 Nyelvtani tévedések 68

1. szabály: A Bibliát úgy kell olvasni, mint bármilyen más könyvet 71 2. szabály: A Bibliát egzisztenciálisan kell olvasni 73 3. szabály: A történelmi elbeszéléseket a didaktikus s­ zövegeknek kell értelmezniük 77 4. szabály: A „magától értetődőt” a konkrétan megfogalmazott dolgokkal kell értelmezni 84 5. szabály: Gondosan állapítsuk meg a szavak jelentését 89 6. szabály: Vegyük figyelembe a parallelizmusok ­jelenlétét 97 7. szabály: Vegyük észre a példabeszéd és a törvény közötti ­különbséget 101 8. szabály: Vegyük észre a törvény lelke és betűje közötti ­különbséget 103 9. szabály: Legyünk óvatosak a példázatokkal 108 10. szabály: Legyünk óvatosak a próféciákkal 111


5 | A kultúra és a Biblia

115

6 | A bibliatanulmányozás gyakorlati segédeszközei

129

A kulturális körülmények és a Biblia A kulturális körülmények és az olvasó Alapelvek és szokások Gyakorlati irányelvek

115 118 121 123

Bibliafordítások 129 Jegyzetekkel ellátott Bibliák 131 A King James Biblia 133 Kommentárok 135 Konkordanciák, bibliai szótárak és atlaszok 136 Idegen fordítások 137 Bibliaolvasási program kezdők számára 138 Mi a helyzet a göröggel és a héberrel? 141 Befejezés 143


ELŐSZÓ

H

a én lennék az ördög (kérlek, ne tégy erre megjegyzést!), akkor egyik legfontosabb célom az lenne, hogy megakadályozzam az embereket a Bibliában való elmélyedésben. Tudva, hogy ez Isten Igéje, amely arra tanítja az embereket, hogy megismerjék, szeressék és szolgálják az Ige Istenét, mindent megtennék annak érdekében, hogy körülvegyem a Bibliát a szakadékok, tövises sövények és csapdák szellemi megfelelőivel, hogy elriasszam tőle az embereket. Kétségkívül mintha bókot fogadnék, önelégült büszkeséggel ismerném el, hogy a bölcs öreg Jonathan Edwards tökéletesen jellemzett, amikor ezt írta: „Az ördög soha nem próbálna tiszteletet kelteni az emberekben az isteni Ige iránt, amelyet Isten nagyszerű és állandó szabályként adott... Vajon a megtévesztés érdekében az eltévelyedés szelleme bírná rá az embereket a csalhatatlan szabály nagyrabecsülésére, és késztetné őket arra, hogy sokat gondolkodjanak róla, és legyenek nagyon jártasak benne?… Az ördög mindig is halálosan haragudott a szent könyvre és gyűlölte a a Bibliát: minden tőle telhetőt megtett azért, hogy kioltsa ezt a fényt… Elkötelezte magát a Biblia ellen, és gyűlöl benne minden szót.” Mindennap azon munkálkodnék, hogy bebizonyítsam Edwards szavainak igazságát. Hogyan? Nos, megpróbálnék minden lelkészt elvonni a Biblia prédikálásától és tanításától, és megpróbálnám azt az érzést elter­ 11


jeszteni, hogy ennek az ókori könyvnek a személyes tanulmányo­ zása olyan fölösleges megterhelés, amelyről a modern keresztyének minden veszteség nélkül lemondhatnak. Kétségeket terjesztenék a Biblia igazságáról és fontosságáról, belátásáról és őszinteségéről, és ha valaki még mindig ragaszkodna az olvasásához, arra csábítanám, hogy azt feltételezze, e gyakorlat haszna inkább az általa kiváltott nemes és békés érzelmekben rejlik, mintsem annak figyelembevé­ telében, amit a Szentírás valójában mond. Mindenáron meg akar­ nám akadályozni, hogy fegyelmezett módon használja az eszét a Biblia üzenete nagyságának felfogásához. Ha én volnék az ördög, áttekintve a mai helyzetet azt hiszem meg lennék elégedve előmenetelemmel. De korántsem lennék elé­ gedett ennek a könyvnek a láttán, amelyet R. C. Sproul írt. Több mint egy évszázadon át a protestáns teológia konfliktus­ ban volt a Bibliával kapcsolatosan. Az első tűzfészek az ihletettség és annak következménye, a tévedhetetlenség volt. Ötven évvel ez­ előtt a vita eltolódott a kinyilatkoztatás irányába, és hogy Isten mi­ lyen módon kommunikál az állítólag nem tévedhetetlen Szentírá­ son keresztül. Ma az értelmezés van az érdeklődés középpontjában, valamint a szubjektivizmus, amely tegnap arra a következtetésre jutva, hogy a Biblia sem nem igaz, sem nem megbízható, ma azt állítja a Bibliáról, hogy nekünk szóló üzenete nem következetes és nem is világos. E magatartás eredményei gyakran zavarosak és bo­ nyodalmasak. Éppen ezért melegen üdvözöljük Dr. Sproul laiku­ soknak szóló, mélyreható bevezetését a bibliaértelmezés feladatába. Melyek e tanulmány sajátos tulajdonságai? Áttekinthetőség, jó­ zan ész, az anyag átfogó ismerete és a túláradó lelkesedés, amely a dolgozat íróját még remekebb előadóvá formálja. A Biblia lelkesíti a szerzőt, és ez a lelkesedés ragályos. Nos, kóstold meg és meglátod! Sproul bibliatanulmányozásról szóló könyve valóban kedvet csinál a Biblia tanulmányozásához, és képessé tesz a megtételére is; s lehet-e 12


nagyobb erénye egy ilyen könyvnek? Vannak a hermeneutikának olyan technikai problémái, amelyek e könyv hatáskörén kívül áll­ nak, de itt vannak az alapok, amelyek nagyon hasznosan hangsú­ lyozzák Isten Szentírásban található tanításának objektivitását, va­ lamint megfejtésének és alkalmazásának ésszerűségét. Örömömre és megtiszteltetésemre szolgál, hogy egy olyan könyvet ajánlhatok a keresztyén olvasóknak, amelytől sok jót várhatnak. J. I. Packer Trinity College Bristol, Anglia

13


BEVEZETÉS

A

z elmúlt húsz év tanúja volt a Szentírás iránti érdeklődés megújulásának. Mióta a neoortodox teológia felszólította az ­egyházat a Biblia tartalmának komoly tanulmányozására, több ­érdeklődés mutatkozik az egyház életében a Biblia megértése és üzenetének nemzedékünkre való alkalmazása iránt. De ezzel az új érdeklődéssel együtt zűrzavar is támadt; kevés volt az egyetértés a keresztyén tudósok között a bibliaértelmezés elemi alapelveit illetően. Ez a zűrzavar a tudósvilágban az egész egyház életére hatással volt. Úgy tűnik, napjainkban a „laikus megújulás” ideje van. E meg­ újulás többnyire kapcsolatban van a házi bibliatanulmányozásokkal és a kiscsoportos közösségekkel. Sokan gyűlnek össze, hogy ­maguk között beszélgessenek, vitatkozzanak a Bibliáról és magyarázzák a maguk számára. Gyakran azon találják magukat, hogy véleményük eltérő arról, hogy mit jelent a Biblia vagy hogyan kellene alkalmaz­ ni. Ennek sajnálatos következményei voltak. Sokak számára a Biblia rejtély marad, amely mérhetetlenül sokfajta módon értelmezhető. Sőt, egyesek kétségbeesnek, hogy nem képesek a megértésére. Mások számára a Biblia olyan, mint a viasz, amelyet az olvasó érdekeltségének megfelelően lehet alakítani. Úgy tűnik, túl gyakori ez a következtetés: „A Bibliából bármit be lehet bizonyítani.” 15


Van-e valamilyen kiút ebből a zűrzavarból? Találhatnak-e a ko­ moly olvasók olyan alapelveket, amelyek átvezetik őket a minden irányból bombázó ellentétes szempontok között? Ez csupán kettő azok közül a kérdések közül, amelyekkel e könyv foglalkozni szán­ dékozik. Bár sok kérdésnek van tudományos megközelítése, nem vezetett az a szándék, hogy az olvasót beavassam a hermeneutika tudományához tartozó akadémikus vitákba. Elsősorban inkább arra törekedtem, hogy alapvető, „ésszerű” irányelveket bemutatva hozzásegítsem az olvasót a Szentírás hasznos tanulmányozásához. A Biblia önmagáról való nézetével egyetértésben a könyv arra törekszik, hogy kihangsúlyozza a Szentírás isteni eredetét és tekintélyét. Ezért megpróbáltam olyan értelmezési szabályokat alkotni, amelyekkel ellenőrizhetjük és egyensúlyban tarthatjuk hajlamunkat, mely arra vinne, hogy a Bibliát saját előítéleteink szerint értelmezzük. A könyv a rendelkezésünkre álló különféle módszerek bemutatásával feje­ ződik be, amelyek segítik mind a kezdő, mind az előrehaladottabb bibliatanulmányozókat. Mindenek felett azt szeretném, ha ez egy gyakorlati könyv l­enne, amely a laikus embereknek nyújt segítséget. Valójában az a leg­ főbb reményem, hogy a keresztyének folytatják majd a Biblia ta­ nulmányozását és továbbra is közreműködnek a gyülekezeti élet­ ben. Hadd legyen ez a könyv bátorítás, hogy kitartsunk mind az ebben való örömben, mind a megértésben. Sokaknak tartozom hálával, akik segítettek e feladat elvégzé­ sében. Különös köszönettel tartozom Mary Semach-nek a kéz­ irat legépeléséért. Méltányolni szeretném Stuart Boehmig segítsé­ gét is, aki közreműködött a szükséges átdolgozások elvégzésében, valamint David Wells professzor felbecsülhetetlen tanácsait a kéz­ irat kijavításában. R. C. Sproul The Ligonier Valley 16


1 | Miért kell tanulmányozni a Bibliát?

M

iért kell tanulmányozni a Bibliát? Szokatlannak és nevet­ ségesnek tűnhet e kérdés felvetése, mivel valószínűleg nem ­olvasnád a könyvet, ha nem volnál meggyőződve a bibliatanulmá­ nyozás szükségességéről. Hangulataink és szeszélyeink azonban legjobb szándékainkat is sokszor meggyengítik. A bibliatanulmá­ nyozás gyakran mellékessé válik. Tehát mielőtt szemügyre vennénk a bibliatanulmányozás gyakorlati irányelveit, tekintsünk át néhány kényszerítő erejű indítékot, amely a Biblia tanulmányozására késztet.

Két mítosz Először nézzünk meg néhány kifogást, amelyek miatt az emberek nem tanulmányozzák a Bibliát. Ezek az „indokok” gyakran csak mítoszok, amelyek a sok ismétlés miatt elcsépelt közhelyekké váltak. Az a mítosz, amely az első helyet követeli a kifogások csarnokában az, hogy a Biblia túlságosan bonyolult ahhoz, hogy egy k­ özönséges ember megérthesse. Első mítosz: A Bibliát annyira nehéz megérteni, hogy csak magas felkészültségű, szakképzett teológusok képesek vele foglalkozni. Ezt a mítoszt sokszor ismételgetik őszinte emberek. Azt mondják: „Úgy gondolom, hogy nem tudom tanulmányozni a Bibliát, mert 17


/

/

A Szentírás megismerése

akárhányszor olvasni próbálom, nem értem.” Némelyek talán ezt szeretnék hallani válaszként: „Persze, megértelek. Valóban bonyo­ lult könyv, és ha nincs teológiai felkészültséged, talán nem kellene nekirugaszkodnod.” Vagy esetleg ezt: „Tudom, hogy túl nehéz, túl mély, túl beható. Méltányolom a fáradhatatlan erőfeszítéseidet, ahogyan kitartó küszködéssel próbálod megoldani Isten Igéjének zavarba ejtő rejtvényeit. Szomorú, hogy Isten olyan homályos és rejtett nyelvet választott, hogy csak a tudósok képesek felfogni!” Attól félek, hogy sokan vagyunk ezzel így. Bűnösnek érezzük magunkat és el akarjuk hallgattatni lelkiismeretünket keresztyén kötelességünk elhanyagolása miatt. Ráadásul bámulatba ejtő könnyedséggel juttatjuk ezt kifejezésre. Oly gyakran ismétlik ezt a mítoszt, hogy egyáltalán nem tartjuk valószínűnek, hogy kétségbe is vonhatnánk. Pedig tudjuk, hogy érett felnőttként, középiskolai vagy még magasabb végzettséggel meg lehet érteni a Biblia alapüzenetét. Ha el tudjuk olvasni az újságot, akkor el tudjuk olvasni a Bib­ liát is. Tulajdonképpen megkockáztatnám, hogy sokkal bonyolul­ tabb szavak és fogalmak találhatók egy újság címoldalán, mint a Biblia legtöbb oldalán. Második mítosz: A Biblia unalmas. Ha arra kényszerítjük az embereket, hogy magyarázzák meg, mit értenek az első mítosz alatt, akkor általában így válaszolnak: „Nos, azt hiszem, valójában megértem, de őszintén szólva halálra untat ez a könyv.” Ez a megállapítás nem annyira az olvasottak megértésének képtelenségét tükrözi, mint inkább az érdekes és izgalmas dolgok iránti kedvet és hajlamot. Sok évvel ezelőtt, mielőtt tanítani kezdtem volna a Szentírásról egy keresztyén főiskola kötelező biblia-kurzusain, eszméltem rá az unalom túlsúlyára, melyet az emberek a Bibliával kapcsolatosan 18


Miért kell tanulmányozni a Bibliát?

//

éreznek. Az intézet elnöke felhívott telefonon és ezt mondta: „Szük­ ségünk van valakire, aki fiatal és érdekfeszítő, akinek dinamikus a módszere és élővé teszi a Bibliát.” Kényszerítenem kellett magam, hogy lenyeljem a szavaimat: „Azt akarja, hogy élővé tegyem a Bib­ liát? Nem tudtam, hogy meghalt. Tulajdonképpen még azt sem hallottam, hogy beteg lett volna. Ki volt az ügyeletes orvos a Biblia halálakor?” Nem, senki számára nem tehetem a Bibliát élővé. A Biblia már él. Engem tesz élővé. Csodálkozom, amikor azt mondják, a Biblia unalmas. A bibliai személyek tele vannak élettel és páratlan szenvedéllyel mutatják be őket. Életük drámát, indulatot, bujaságot, gyilkosságot, odaszente­ lést tár fel – az emberi élet minden elképzelhető oldalát. Van benne rendreutasítás, lelkiismeret-furdalás, töredelem, megvigasztalódás, gyakorlati bölcsesség, filozofikus elmélkedés, és mindenek felett igazság. Lehet, hogy az egyesek által érzett unalom a szöveg ősrégi volta miatt van, amely idegennek tűnhet. Hogyan lehet Ábrahám élete – aki olyan régen és olyan távol élt – összefüggésben velünk? De a bibliai történelem személyei valóságosak. Bár életkörnyezetük különbözik a miénktől, küzdelmeik és gondjaik nagyon hasonlóak a mieinkhez.

A Szentírás világossága A XVI. században a reformátorok kijelentették, hogy bizonyosak a Szentírás áttekinthetőségében. E technikai kifejezés alatt a Szentírás világos voltát értették, azt állították, hogy a Biblia alapvetően világos és érthető. Elég egyszerű ahhoz, hogy bármely írni-olvasni tudó ember megértse fő üzenetét. Nem mintha a Biblia minden része egyformán világos lenne, vagy ne volnának benne nehéz szakaszok vagy részek. Az ókori nyelvekben nem jártas és az exegézis kényes kérdéseiben szakképzetlen laikusoknak lehetnek nehézségeik egyes szentírás-részekkel, de a lényeges tartalom elég világos ahhoz, hogy 19


/

/

A Szentírás megismerése

könnyen megértsük. Luther például meg volt győződve arról, hogy ami homályos és zavaros a Szentírás egyik részében, az sokkal vilá­ gosabban és egyszerűbben ki van fejezve a Szentírás más részeiben. A Biblia egyes szakaszai annyira világosak és egyszerűek, hogy sértőek az intellektuális fennhéjázásban szenvedők számára. Néhány évvel ezelőtt előadást tartottam arról, hogy Krisztus halála hogyan teljesítette be az Ótestamentum átok-motívumát. Előadásom kellős közepén félbeszakított egy ember a hallgatóságból, hangosan ezt mondva: „Ez primitív és ocsmány.” Megkértem, hogy ismételje el a megjegyzését, hogy minden jelenlevőnek lehetősége legyen meg­ hallgatni kifogását. Amikor elismételte, ezt válaszoltam: „Önnek igaza van. Különösen tetszik szavainak megválasztása: primitív és ocsmány.” A megváltás egész története primitív kifejezésekkel van elbeszélve, kezdve Ádám és Éva kígyóval való találkozásának epizód­ jától, folytatva az elsöprő pusztítással, amellyel Isten megbüntette Egyiptom harci szekereit a kivonuláskor, el egészen a názáreti Jézus durva és kegyetlen meggyilkolásáig. A Biblia egy olyan Istent mutat be, aki meghallja egész népe sóhajtásait, a paraszttól a filozófusig, a lassú észjárásútól a kifinomult tudósig. Üzenete elég egyszerű ah­ hoz, hogy legprimitívebb, elbukott teremtményei is megérthessék. Milyen Isten volna az, aki szeretetét és megváltását olyan technikai kifejezésekkel és annyira mély fogalmakkal nyilatkoztatná ki, hogy csupán hivatásos tudósok elit testülete lenne képes megérteni? Isten azért beszél primitív kifejezésekkel, mert primitíveket szólít meg. Ugyanakkor a Szentírás elég mélységet tartalmaz ahhoz, hogy egy életre feladatot adjon a legügyesebb és legműveltebb tudósoknak teológiai vizsgálódásaikban. Ha a primitív szó alkalmas a Szentírás tartalmának leírására, az ocsmány szó sokkal inkább az. A bűn minden ocsmányságát világos és egyenes nyelven örökíti meg. És mi ocsmányabb a ke­ resztnél? Itt az ocsmányság kozmikus méreteket ölt. A kereszten 20

Profile for KIA

A Szentírás megismerése – Reformáció 500  

A Szentírás megismerése – Reformáció 500  

Profile for kia35
Advertisement