Galata 1 20

Pál apostol levele a Galáciabeliekhez (Kommentár bevezetéssel és exkurzusokkal)

GalataKom.indd 1

2016.03.29. 15:32:32

GalataKom.indd 2

2016.03.29. 15:32:32

Pál apostol levele a Galáciabeliekhez Kommentár bevezetéssel és exkurzusokkal

Balla Péter

2009

GalataKom.indd 3

2016.03.29. 15:32:32

© 2009 Balla Péter Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A. Tel.: 350-7201 www.kiakonyvek.hu info@kiakonyvek.hu A Member of Entrust Felelős vezető: Monty Taylor Szakmai lektor: Balla Péter A magyar szöveget átnézte: Greizer Miklós Tördelő és borítótervező: Janneke de Leeuw van Weenen Minden jog fenntartva A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN Budapest, 2009 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A szerző köszönetet mond a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának a három éven át nyújtott támogatásért (2005–2008).

Dank an die Alexander von Humboldt-Stiftung für ihre Unterstützung.

GalataKom.indd 4

2016.03.29. 15:32:33

Tartalomjegyzék Előszó A görög ábécé átírása: Rövidítések és hivatkozási rendszer: Bevezetés Exkurzus: John O’Neill interpoláció-hipotézise I. Bevezetés: 1,1-5 Exkurzus: A Galata-levél görög szövege Exkurzusok: Szövegkritikai észrevételek A szövegvariánsok összehasonlításának főbb szempontjai A Galata-levelet (legalább részben) tartalmazó főbb kéziratok

VII XI XIII XV XXVIII 3 9 20 20 24

II. Az evangélium, 1,6-2,21 31 1. A galaták „másik” evangéliuma, 1,6-10 33 Exkurzusok: „Új megközelítés” Pálhoz 42 Néhány mű a Pál-kutatás közelmúltbeli irodalmából, a „New Perspective” témaköréből 45 2. Pál élménye az evangéliumról, 1,11-24 57 3. Pál és a jeruzsálemi gyülekezet egyetértése, 2,1-10 87 Exkurzus: A Gal 2 és az ApCel 15 elbeszélései között feltételezett „kapcsolat” 88 4. Pál összetűzése Péterrel, 2,11-14 111 5. Megigazulás hit által, 2,15-21 119 III. Keresztyén nézet a törvényről, 3,1-4,31 1. A galata keresztyének élménye, 3,1-5 2. Ábrahám példája, 3,6-9 3. Senki sem igazul meg a törvény által, 3,10-14

GalataKom.indd 5

131 133 139 145

2016.03.29. 15:32:33

4. Szövetség, 3,15-22 5. A törvény mint tanítómester, 3,23-29 6. Isten fiai, 4,1-7 7. A koldusszegény elemek, 4,8-11 8. Pál aggodalma, 4,12-20 9. A két szövetség, 4,21-31

151 161 167 173 177 185

IV. A keresztyén szabadság, 5,1-6,10 1. Szabadság – szemben a körülmetélkedés szolgaságával, 5,1-12 2. A szeretet parancsa, 5,13-15 3. A Lélek és a test ellentéte, 5,16-26 4. Egymás terhének hordozása, 6,1-10

197

V. Befejezés, 6,11-18

237

Utószó – összegzés

251

GalataKom.indd 6

199 211 215 223

2016.03.29. 15:32:33

Előszó Jelen kommentár nem a klasszikus értelemben vett újszövetségi kommentárok sorába illik, hanem egy kísérlet az írója részéről. A kísérlet tárgya: minél szélesebb olvasókört szem előtt tartani, azaz egyaránt segítséget nyújtani teológus diákoknak a tanulmányaikhoz, lelkészeknek az igehirdetésre készüléshez, presbitereknek a Szentírás tanulmányozásához, valamint minden érdeklődő Olvasónak bepillantást engedni egy Kr. u. 1. századi iratba – olyanoknak is, akik nem sok előismerettel rendelkeznek, és akik nem osztják Pál apostol hitét, de őszinte érdeklődéssel szeretnék megismerni életét és gondolatvilágát.

Oktató, tanító szándékkal készült e könyv, ezért a görög kifejezések általában fordítással együtt szerepelnek, illetve a szövegkörnyezetből kiderül, hogy miről van szó. Bár – Victor János kifejezésével élve – igyekszünk az „eredeti szöveg többletére” utalni, azok is megérthetik a könyvet, akik nem ismerik az újszövetségi görög nyelvet. A görög szavakat átírással közöljük, de a görögül tudók egy görög Újszövetség-kiadásban (pl. „Nestle-Aland” 26. vagy 27. kiadás, illetve UBS 3. vagy 4. kiadás) utánanézhetnek az általunk említett görög szavaknak vagy akár a különböző ókori kódexekben szereplő variánsoknak is.

Könyvünkben többször élünk az „exkurzus” műfaji lehetőségével, azaz egy-egy fontos témánál megadunk több háttérinformációt és szakirodalmat, nem csak az illető bibliai vershez tartozó gondolatokat. A hosszabb bevezető fejezetek és ezek az exkurzusok szeretnék megismertetni az Olvasót például a szövegvariánsok közötti mérlegelés elveivel, az ún. „bevezetéstani” kérdésekkel (a Galata-levél keletkezési körülményeivel), Pál apostol életével, kortörténeti tudnivalókkal, a kutatástörténet egy-egy fontos vagy legalábbis érdekes nézetével. A „kommentár” így nem csak a levél magyarázatát tartalmazza, hanem igyekszik bevezetni az Olvasót az Újszövetség írásmagyarázati, hermeneutikai kérdéseibe is, azzal a reménnyel, hogy az Olvasó a Szentírás más könyveit is jobb megértéssel olvassa majd, ha az itt talált kérdéseket, problémafelvetéseket, ismereteket önállóan alkalmazza egyéni bibliaolvasása során. A Galata-levél szövegét saját fordításban közöljük, de a kommentálás során gyakran utalunk a protestáns Újfordítású Biblia (1990) szövegére is. A saját fordítás során egyfelől igyekszünk az ereVII

GalataKom.indd 7

2016.03.29. 15:32:33

Pál apostol levele a Galáciabeliekhez

deti görög szöveghez közel maradni, másrészt – zárójelben – kiegészítő fordítási lehetőségeket illetve szavakat is közlünk. Kerek zárójelben adjuk meg az alternatív fordítási lehetőségeket, és szögletes zárójelben adjuk meg az olyan kiegészítő szavakat, melyek a görög szövegben nem szerepelnek, de a magyar nyelvben szükség van rájuk. Ezek helyenként már az írásmagyarázat első lépését is képezik, mert például egy idiomatikus, tömör kifejezés esetén a magyar kiegészítés egyben már magyarázat is. Kettős szögletes zárójelbe tettük azokat a szavakat, melyek a görög szövegben megvannak, de a magyar nyelv szabályai szerint nem szükséges betenni őket a fordításba (ezeket nem is mindig jelezzük, hogy a folyamatos olvasást ne zavarják a magyar nyelvben). A fordítás szövegében ferde zárójel jelzi, ha a legújabb görög szövegkiadások (pl. NA27) szerkesztői egy-egy szónál nem voltak biztosak abban, hogy eredeti-e az olvasat, de zárójelben ők is meghagyták a főszövegben.

Az egyes bibliai „versek” (számozott egységek) magyarázása során nem törekedtünk arra, hogy minden részletnél jelezzük, hogy kinek a kommentárában található meg az adott gondolat, érv vagy adat. Már csak azért sem, mert természetesen sokszor fordul elő, hogy ugyanaz a gondolat több kommentárban is szerepel, és ekkor mindegyiket szükséges lenne felsorolnunk. Az Irodalomjegyzékben külön összegyűjtve megtalálhatók azok a Galata-kommentárok, amelyekből a legtöbb adatot illetve nézetet merítettük. Az esetenkénti zárójeles forrásmegadás fő célja az, hogy jelezzük, hogy a továbbolvasáshoz hol talál még bővebb anyagot az Olvasó. Azért is utalunk egy-egy kommentárra, hogy jelezzük, hogy nem állunk egyedül egy adott nézet vagy hipotézis felvetésében; illetve a magyarázók sajátos nézeteit is nevük említésével ismertetjük. Jelen könyvünk rövidebb, mint például Bruce, Longenecker vagy Witherington kommentárja, tehát terjedelmi okokból sok fontos adat megemlítéséről le kellett mondanunk.

Ha az Olvasó csak egy-egy konkrét „vers” magyarázatára kiváncsi, tehát nem olvassa el egyszerre a könyvet (ami egy kommentár esetén teljesen érthető), akkor azt javasoljuk, hogy legalább a bevezető fejezetet olvassa el, melyben megtalálhatja a Galata-levél történeti hátterének főbb tudnivalóit, valamint olvassa el annak a nagyobb szakasznak a magyarázatát, melybe a konkrét bibliai vers tartozik. Erre azért van szükség, mert egy kommentár esetén természetesen nem lehet minden egyes versnél megismételni a főbb háttérinformációkat, hanem főként azt igyekszünk megmutatni, hogy az illető vers – illetve gondolati egység – hogyan szolgálja azt a fő célt, amit Pál apostol a levél megírásával a galaták között el kívánt érni. A könyv kön�nyebb használhatósága érdekében mindig megjelöljük, hogy hol kezdődik VIII

GalataKom.indd 8

2016.03.29. 15:32:33

Előszó

egy-egy bibliai vers tárgyalása, de az egyes versek magyarázata gyakran feltételezi az előző illetve a következő versek – és magyarázatuk – ismeretét is.

Erre azért is felhívjuk az Olvasó figyelmét, mert gyakran egy hosszú görög mondat több (külön számozott) versre elosztva jelenik meg a szövegkiadásokban. Egy-két esetben egy hosszú bibliai verset két félre osztva magyarázzuk, például egy adott fejezeten belül „4a” jelzi a 4. vers első felét.

Illesse köszönet e – tankönyvnek is szánt – kommentár megírásának támogatásáért a Magyar Tudományos Akadémiát, mely a kutatást három éven át a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal segítette (2005-2008 között).

Köszönet illeti az Alexander von Humboldt-Stiftungot, melynek segítségével 2006, 2007 és 2008 nyarán rövid kutatási időszakokat tölthettem a Heidelbergi Egyetemen, jelen kéziraton dolgozva. Gerd Theissen Gastgeberprofesszornak, a KRE HTK díszdoktorának is köszönöm sokrétű segítségét.

Balla Péter.

IX

GalataKom.indd 9

2016.03.29. 15:32:33

GalataKom.indd 10

2016.03.29. 15:32:33

A görög ábécé átírása: alfa béta gamma delta epszilon dzéta éta théta ióta kappa lambda mü nü kszi omikron pi rhó szigma tau üpszilon phi khi pszi ómega

a b g d e z é th i k l m n x o p r sz (a szóvégi szigma is) t y f kh psz ó

A görög oy diftongus helyett az átírásban ú-t használunk.

Az üpszilon átírása csak akkor y, ha nem diftongus része; diftongusban az átírása u, tehát pl. az ey diftongus átírása eu, az ay diftongus átírása au.

A szókezdő magánhangzó feletti (előtti) erős hehezet jele az átírásban h, viszont a rhó feletti hehezetet nem jelöljük.

A hangsúlyokat nem jelöljük, az éta és az ómega feletti ékezet tehát nem hangsúlyjel, hanem a hosszúságra utal, megkülönböztetésül az epszilontól és az omikrontól. Más hangzók hosszúságát (pl. az alfáét) nem jelöljük.

XI

GalataKom.indd 11

2016.03.29. 15:32:34

Pál apostol levele a Galáciabeliekhez

Mivel az egymás mellett álló két gamma kiejtésében az első gammát n-nek ejtjük, ezért a görög gg átírása ng.

Két, egymás melletti szigma átírása ssz.

Az alulírt iótát nem jelöljük (a görög nyelvben járatosak, illetve egy görög Újszövetség-kiadás használói úgyis tudni fogják, hogy hol szerepel a görög szövegben „al-ióta”, iota subscriptum).

A nem-bibliai görög tulajdonneveknél (például ókori személyek, uralkodók, egyházatyák, stb.) általában a szakirodalomban elterjedt latinos változatot használjuk. A bibliai neveket a protestáns Újfordítású Biblia szerint használjuk.

XII

GalataKom.indd 12

2016.03.29. 15:32:34

Rövidítések és hivatkozási rendszer: A rövidítések esetén általában a következő kézikönyv javaslatait követjük: Patrick H. Alexander et. al. (ed.): The SBL Handbook of Style. 1999, Peabody, Mass.: Hendrickson.

A bibliai könyvek rövidítése és a bibliai helyek jelölése a magyar protestáns Újfordítású Biblia (1990, és utánnyomások) rendszerét követi.

ET (English translation), angol fordítás RSV Revised Standard Version LXX Septuaginta A másoktól vett gondolatok és idézetek forrását a szerző családneve, művének megjelenési évszáma és az oldalszám jelzi. A művek teljes bibliográfiai adatai az Irodalomjegyzékben megtalálhatók. Ha egy műre könyvünk egy hosszabb, összefüggő szakaszán belül többször hivatkozunk, akkor nem adjuk meg újból a hivatkozási helyet, ha az ugyanaz, mint az éppen megelőző (évszám és oldalszám) volt, és csak az oldalszámot adjuk meg, ha az újabb adat más oldalról (de ugyanabból a műből) származik, mint a közvetlenül megelőző utalás. Az „o.” oldal-rövidítést csak ritkán tesszük ki – általában akkor, ha el akarunk kerülni egy esetleges félreértést (például ha a közelben évszám vagy bibliai versszám is szerepel, vagy a hivatkozott műben az oldalszám római számokkal volt megadva).

A Galata-levél fejezeteire és verseire a magyarázat során általában a „Gal” rövidítés nélkül utalunk (tehát pl. „2,16” a Galata-levél 2. fejezetének 16. versét jelenti). Ha az Olvasó csak egy versszámot lát, akkor az éppen magyarázott fejezet versét értse alatta. A „Gal” rövidítést néha mégis kitesszük, hogy minden félreértési lehetőséget kizárjunk (pl. ha a közvetlen közelben más bibliai könyvre is történt utalás). Bibliai helyek felsorolásakor követjük a szokásos jelölési módot: amennyiben egy bibliai könyvből több helyre utalunk egymás után, akkor a bibliai könyvet csak az első utalásnál nevezzük meg, azután csak a fejezet és versszámokat írjuk (melyek tehát ugyanarra a könyvre vonatkoznak).

XIII

GalataKom.indd 13

2016.03.29. 15:32:34

GalataKom.indd 14

2016.03.29. 15:32:34

Bevezetés Pál apostol Galáciabeliekhez írt levele megérdemli figyelmünket a rövidsége ellenére kifejtett nagy hatása miatt. Ez az újszövetségi irat a keresztyénség lényegét foglalja össze. Pál apostol úgy látta, hogy az általa hirdetett evangélium, „örömhír”, azaz igehirdetésének fő tárgya, középpontja került veszélybe Galáciában, ezért az evangélium védelmében igyekezett röviden összefoglalni – és érveléssel, bibliai és személyes példákkal, retorikai eszközökkel kifejteni – a lényeget: hogyan lehet Jézus Krisztusba vetett hittel üdvösséget találni, Istennel helyes kapcsolatban lenni, és annak megfelelően élni.

A Galata-levél a nagy reformátor, Luther Márton számára is sokat jelentett, mert – a Római levél mellett – itt találta meg legvilágosabban kifejtve a kegyelemből hit általi üdvösség bibliai tanítását. Már 1516-ban (tehát a Reformáció 1517. október 31-i jelképes indító tette, a wittenbergi tételek közzététele előtt) magyarázta a Galata-levelet, és e magyarázatok során a reformáció elindulásához is hozzásegítő gondolatokra jutott. Az 1516. október 27. és 1517. március 13. közötti Galata-előadásait ő maga rendezte sajtó alá 1519-ben (latinul), majd később rövidítve, németül is kiadta. 1 A levél rövid, lényegretörő jellege kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy – exkurzusokkal kiegészített – magyarázata általános segítséget nyújtson a Biblia olvasásához, az írásmagyarázati kérdésekben való tájékozódáshoz. A továbbiakban felhívjuk a figyelmet néhány alapműre, melyekre jelen kommentár is jelentősen épít, és melyekben az itt említetteknél is részletesebb forrásokat, adatokat, érveléseket találhat az Olvasó.

A Galata-levél tanulmányozásának főbb irodalma Az egyes bibliai könyvekhez, így a Galata-levélhez is sokféle műben találhat szakirodalmat az Olvasó. Érdemes néhány bevezetéstani könyvben elolvasni a Galata-levélről szóló részt, valamint bibliai, teológiai lexikonokban (pl.

Anchor Bible Dictionary, Religion in Geschichte und Gegenwart, Theologische Realenzyklopädie) is található átfogó szócikk a Galata-levélről. A Galata1 Lásd: Oepke 1979, 39. Luther Galata-kommentárjának angol fordítása az 1531-ben tartott, második Galata-levél előadássorozatából készült (ld. az Irodalomjegyzék Galata-kommentár részében, Luthernél).

XV

GalataKom.indd 15

2016.03.29. 15:32:34

Pál apostol levele a Galáciabeliekhez

levélben előforduló témákról vagy a levél egyes szakaszairól írt monográfiák, tanulmányok és természetesen különböző kommentárok a legfőbb forrásaink, segítségeink a levél megértéséhez.

A monográfiák közül kiemeljük Merrill C. Tenney (meghalt 1985-ben), a Wheaton College egykori professzorának írását (Galatians: The Charter of Christian Liberty, „A Galata-levél: A keresztyén szabadság okmánya”), aki tíz témakör, megközelítés – illetve ahogy ő írja: módszer („method”) – köré gyűjtötte a Galata-levél magyarázatát. Tenney műve az írásmagyarázathoz nyújt általános segítséget a Galata-levél konkrét példáján keresztül. Az Olvasó más bibliai könyvek elemzése során is hasznosíthatja e javaslatokat.

Tenney a következő tíz módszert javasolja az írásmagyarázathoz.

1. Szintetikus módszer. A bibliai könyv egészét tekinti át. Egy olyan rövid mű, mint a Galata-levél esetén érdemes többször elolvasni a bibliai könyvet. Az első olvasás során keressük meg a mű fő témáját. A Galata-levél központi témája a keresztyén szabadság: a hívő ember szabadsága attól a kísérlettől, hogy maga akarja elnyerni üdvösségét „cselekedetek által” – és ezzel együtt szabadság a legalizmustól, tehát attól a nézettől, mely szerint az ószövetségi törvények aprólékos betartása által szerzi meg az ember az üdvösséget (Tenney 1993, 26). A levél egyik versében megtalálhatjuk ezt a központi mondanivalót (Gal 5,1): „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni”. 2 Következő átolvasás(ok) során érdemes kijegyzetelni, hogy a fő téma a mű mely részeiben fordul elő (pl. Gal 2,16; 3,10.24; 4,5; 6,15), és meg kell kísérelni a mű vázlatát összeállítani. Ezt a vázlatot egybevethetjük a kommentárokban található felosztásokkal. Nem mindig magától értetődő, hogy egy-egy szakasznak hol van a határa. Vannak olyan versek, melyek egyaránt tekinthetők egy szakasz lezárásának, vagy egy újabb szakasz bevezetésének (lásd pl. Gal 1,10). Tenney is közöl egy vázlatot (32. o.), valamint egy tematikus tartalomjegyzéket is (35. o.). Egyes bibliakiadásokban a szakaszok elé írt feliratok is összegezhetők ilyen vázlatokként.

2. A kritikai módszer. A szakirodalomban általában „magasabb kritika” („higher criticism”) kifejezéssel szokták jelölni az általános történeti kérdések vizsgálatát, és „alacsonyabb kritika” („lower criticism”) kifejezéssel utalnak a szöveghagyományozás által felvetett kérdések – a „szövegkritika” – tárgyalására (Tenney 1993, 39). E kifejezések nem értékítéletek, tehát a „kritiká2

Megjegyezzük, hogy Budai Gergely és Herczeg Pál professzor közös bevezetéstanában, Az Újszövetség története című könyvben (1980) is ez a vers van kiemelve a Galata-levél kulcs-verseként.

XVI

GalataKom.indd 16

2016.03.29. 15:32:34

Bevezetés

ra” való utalás nem negatív hozzáállást jelöl, hanem a szakirodalomban így utalnak a kutatásra, az elemzésre, a történeti adatok (és az eredeti szöveg) rekonstruálására. A szövegkritika feladata megállapítani, hogy a bibliai irat mennyire megbízható kéziratokban maradt fenn. A Galata-levélben kevés az olyan variáns, melynél nehéz eldönteni, hogy melyik görög szövegváltozat lehetett az eredeti(bb). 3 A történeti kritika pedig az irat keletkezési körülményeit vizsgálja (amit hagyományosan bevezetéstani kérdéseknek nevezünk).

Már itt jelezzük, hogy a Galata-levél esetében a múltban is csak kevés kutató vonta kétségbe a levél páli szerzőségét. A mai kritikai kutatók nagy többsége is a „nem-vitatottan” páli levelek között tartja számon a levelet (lásd az Irodalomjegyzékben említett Bevezetéstanokat). Később látni fogjuk, hogy a kutástörténetben többször is felbukkant az a nézet, hogy betoldások, „interpolációk” találhatók Pál eredeti levelében. Az elmúlt két évszázadban több műben nem csak emelletti érveket, hanem a hasonló nézeteket vallók felsorolását is megtalálhatjuk (pl. Rudolf Steck 1888, 6-15; J. C. O’Neill 1972, 3-8). Jelen kommentárban a páli szerzőség munkahipotézisével dolgozunk, mert nézetünk szerint a levél jól megmagyarázható ezen feltételezés alapján. A levél integritását sem vonjuk kétségbe, azaz a gondolati elágazásoknál nem betoldásokat feltételezünk, hanem elfogadjuk annak a lehetőségét, hogy Pál, a levél szerzője, egyazon témában többféle érvet is felvonultathat, gondolatmenetébe ő maga újabb (mai hasonlattal élve zárójeles vagy gondolatjelek közötti) érveket is beleszőhet.

3. A biográfiai módszer. A Galata-levélben több önéletrajzi utalást is találhatunk. Pál a célja elérése érdekében utal a saját helyzetére: például az 1. és a 2. fejezetben arra, hogy kevésszer találkozott apostolokkal, így nem tőlük kapta az apostoli küldetését, viszont az apostolok mégis elfogadták a Pálra bízott feladatot. A biográfiai módszer keretében érdemes áttekinteni, hogy mit tudunk a műben előforduló személyekről. A Galata-levélben találkozunk még Kéfás, Barnabás, Jakab, János és Titusz nevével (lásd: Tenney 1993, 87-93).

3

Carson-Moo (2005, 468) összefoglalóan megjegyzi, hogy „egészében véve nincsenek komoly kétségek e levél szövegéről…. E levél lényegében („substantially”) úgy van a kezünkben, ahogy azt Pál megírta”. – Jelen kommentárban a Nestle-Aland 27. kiadása főszövegét fordítjuk és magyarázzuk, és csak kevés esetben ismertetjük a variánsokat. A variánsok részletes tárgyalásához ajánljuk Richard Longenecker kommentárját (1990), valamint a Bruce Metzger által szerkesztett könyvet (1994), mely értékeli a legfőbb variánsokat, és mindig jelzi, hogy a szövegkutató bizottság milyen érvek alapján tartja az egyik olvasatot jobbnak a másiknál.

XVII

GalataKom.indd 17

2016.03.29. 15:32:34

Pál apostol levele a Galáciabeliekhez

4. A történeti módszer. Bár a kritikai módszernek is volt történetkutatási jellege, Tenney külön szempontként tárgyalja azt a kérdést, hogy a Galatalevél hogyan illeszkedik bele Pál életébe és teológiájába. 4 Tenney a történeti módszer keretében tárgyalja a címzettek történetét is. A bevezetéstani kérdések között a mai napig eldöntetlen kérdés, hogy a Galata-levél mikor és kiknek íródott. A két fő nézetet röviden ismertetjük (később még vis�szatérünk e témára): a) viszonylag korán keletkezett a levél (akár i.sz. 48-49 táján), és címzettei a Galácia-provincia déli részén lévő keresztyén gyülekezetek, melyeket Pál az első missziói útján alapított (ez az ún. „dél-galata” elmélet); b) Pál csak a harmadik missziói útja után írta a levelet a provincia közepén és északi részén élő galata népcsoportnak („észak-galata” elmélet).

Tenney a dél-galata elméletet tartja valószínűbbnek, és ennek megfelelően ismerteti a címzett „galaták” történetét (lásd pl. 99. és 108. o.). Bár e történeti kérdések jelen kommentárban még többször megjelennek, már itt jelezzük, hogy az események pontos datálásának több akadálya van: nem tudjunk bizonyosan Pál apostol megtérésének idejét, valamint azt, hogy a megtérése után három évvel történt első jeruzsálemi útja után tizennégy évvel ment-e fel ismét Jeruzsálembe, vagy az „azután tizennégy esztendő múlva” kifejezés Gal 2,1-ben szintén a megtérésétől számított időre utal-e.

Tenney a következő történeti rekonstrukciót közli (melyben tehát több feltételezés is van; 107. o.; táblázatát itt csak rövidítve ismertetjük): Pál megtérése

Gal 1,15 Út Arábiába

i.sz. 31

1,17

Visszatérés Damaszkuszba Első út Jeruzsálembe

1,18

i.sz. 33

Második út Jeruzsálembe

2,1-10

i.sz. 46

Kéfás Antiókhiában

2,11kk

i.sz. 48 (?)

A Galata-levél megírása

i.sz. 48/49

Megjegyezzük, hogy Tenney szerint a Galata-levél röviddel az ApCsel 15ben említett „apostoli zsinat” előtt született (melyet ő szintén „48/49”-re 4

Pál életének kronológiájához lásd pl.: Jewett, 1979; Balla, 2005, 162; e mű újabb kiadása: 2008a, 189-190; valamint egy tanulmány­gyűjtemény: Eve-Marie Becker és Peter Pilhofer (szerk.), 2005.

XVIII

GalataKom.indd 18

2016.03.29. 15:32:34

Bevezetés

datál), mert annak határozatát Pál apostol nem említi a levélben (lásd még jelen kommentárunkat a 2,1-10 magyarázatánál). 5 Ezt az érvet már Kálvin is használta, és szerintem is ez lehet a legerősebb érv a levél korai keletkezése (korai „datálása”) mellett. 6 5. A teológiai módszer. Tenney figyelmeztet arra, hogy nem csak a nyilvánvalóan teológiai tartalmú gondolatokra kell e módszer alkalmazásakor figyelnünk, hanem sok esetben egy adott teológiai nézet áll egy-egy cselekvés mögött, ill. sokszor egy adott teológiai nézetet előfeltételez egy-egy megjegyzés, hiszen az előfeltételezett teológiai nézetek nem is igénylik, hogy folyton ismételgessék őket (1993, 113-114). Ezen módszer egyik fő segédeszköze a konkordancia, ahol meg lehet találnunk egy-egy fontos kifejezés összes előfordulási helyét. Tenney például felhívja a figyelmet arra, hogy a „megigazítani” ige (dikaioó) a Galata-levélben nyolcszor fordul elő (117. o.): a 2,16-ban háromszor, a 2,17-ben, 3,8.11.24-ben, valamint az 5,4ben egyszer-egyszer. Ezen előfordulások a levél három különböző részében találhatók: a levél fő tézisét kijelentő szakaszban (2. fejezet), majd egy érveket felvonultató középrészben (3. fejezet), végül a levél gyakorlatias, etikai jellegű következtetéseket levonó szakaszában (5. fejezet). Természetesen a teológiai üzenetek megkeresésekor több fontos témát érdemes összegyűjteni; például, hogy mit tanít a levél Istenről, Jézus Krisztusról, az emberi természetről. Vizsgálandó az is, hogy hogyan utal az Ószövetségre.

6. Retorikai módszer. Pál sok retorikai eszközt használ, ezeknek egy része csak a görög nyelvben figyelhető meg (pl. hasonló alakú kifejezésekre épülő szókapcsolat), viszont sok retorikai eszköz a fordításban is éreztethető, például a retorikai kérdés, a felkiáltás, az irónia. Tenney (1993, 139) hasznos táblázatban sorolja fel a fontosabb retorikai eszközöket, például a sok metaforát („oszlopok” a vezető apostolok Jeruzsálemben, 2,9; iga, adós, 5

6

Az ApCsel nem használja az „apostoli zsinat” kifejezést. A legtöbb magyarázó „gyűlésnek” vagy „tanácskozásnak” nevezi. Én megtartom a magyar szóhasználatban elterjedt „zsinat” kifejezést, de az Olvasó ez alatt értse azt az (ApCsel 15-ben elbeszélt) első jelentős gyűlést, melyen a jeruzsálemi zsidókeresztyén vezetők megegyeztek Pállal és társaival abban, hogy csak mely szabályokat írják elő a pogányból lett keresztyének számára. Ezt a döntésüket levélben is megfogalmazták: ApCsel 15,23-29. – Megjegyzem, hogy az angol szakirodalom gyakran használja e gyűlésre a „Council” kifejezést, mely ugyan jelenthet csupán „tanácskozást” is, de az egyháztörténetben az angol nyelvben ezt használják zsinatok megjelölésére is.

Lásd Kálvin Galata-kommentárjának 2,1-hez írt magyarázatát, Calvin’s Commentaries, év nélkül, 1870-1871. o.

XIX

GalataKom.indd 19

2016.03.29. 15:32:34

Pál apostol levele a Galáciabeliekhez

kovász, teher, a Lélek gyümölcse stb. az 5. fejezetben); az egyetlen részletes allegóriát (4,21-31); a hiperbolikus utalást az angyalokra (1,8).

7. Tematikus módszer. Itt egy-egy fontos kifejezés, „toposz” tanulmányozását hangsúlyozza Tenney (a módszert ő így nevezi: „topical method”).

Táblázatba gyűjti (155. o.), majd részletesen elemzi a „törvény” (nomosz) előfordulásait. Természetesen más – a levél szempontjából fontos – szavakkal is el lehet ezt végezni (pl. „kereszt”, „cselekedet”).

8. Az analitikus módszer. E módszer feladata a bibliai irat felépítésének aprólékos elemzése: annak feltárása, hogy milyen legkisebb gondolati egységekből áll a mű, és ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz.

Tulajdonképpen a hagyományos exegetikai kommentárok ezt is mindig elvégzik, amikor versről-versre, ill. gondolati egységről gondolati egységre haladva megállapítják, hogy mi a gondolatok összefüggése, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes versek, vagy akár az egyes nagyobb összefüggő egységek, a perikópák. E módszer feladata a vizsgált mű nyelvi szerkezetének feltárása. Tenney ezt egy hosszabb egység példáján, az 5,1-6,10 alapján mutatja be, mely a Galata-levél utolsó nagy egysége, a gyakorlati, etikai rész (165kk o.). E módszer vizsgálja például azt a nyelvi jelenséget, hogy hol ír a szerző egyes szám első személyben (pl. 5,16: „mondom pedig”), illetve hol ír többes szám első személyben (pl. 5,25: „ha a Lélek által élünk”); hogyan szólítja meg a címzetteket (pl. 5,13a: „Ti ugyanis szabadságra hívattatok el, testvéreim!”); hol használ felszólító módot (pl.

5,13b: „szeretet által szolgáljatok egymásnak” – Tenney táblázatba gyűjti a felszólító módú alakokat 179. o.). Idetartoznak tehát a nyelvi elemzés exegetikai észrevételei.

9. Az összehasonlító módszer. E témakörben a „Szentírás önmagának a magyarázója” írásmagyarázati elv alapján azt vizsgáljuk, hogy a Bibliában hol van még szó hasonló témákról; hogyan segíthetik más bibliai helyek a Galata-levél egyes szakaszainak megértését. Koncentrikus körökben haladva meg kell vizsgálni, hogy: a) maga a Galata-levél más részei hogyan világítják meg, egészítik ki, segítik megérteni az éppen vizsgált szakaszt; b) Pál más leveleiben hol vannak hasonló témájú szakaszok, c) az Újszövetség más könyvei mit mondanak erről; d) az Ószövetségben – tehát a teljes Szentírásban – mit olvashatunk az éppen vizsgált témáról. Itt jeleznünk kell, hogy a kutatók között nagy eltérések vannak annak megítélésében, hogy a Bibliában található „teológia” mennyire egységes, vagy az egyes bibliai iratokban található „teológiák” mennyire térnek el egymástól. Tenney

XX

GalataKom.indd 20

2016.03.29. 15:32:34