__MAIN_TEXT__

Page 1

Elegendő ok Érvek a keresztyén hit mellett

Clark H. Pinnock


Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1133 Budapest, Esztergomi út 14. A member of Church Leadership International Copyright © 1980 InterVarsity Press Originally published in English under the title Reason Enough, A Case for the Christian Faith by InterVarsity Press Translated and published by permission. All rights reserved.

Felelős kiadó: Monty Taylor Borítóterv: Ács Mihály A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 963 04 8930 9 Budapest, 1997.


Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés Mennyire ésszerű a hit? Az öt kör Mi az igazság? Bibliai meggyőzés 1. fejezet Első kör: A hit pragmatikus alapja A humanisták hite Az élet értelmének keresése Sötétségből a világosságra A hit ésszerűsége Az erkölcsi probléma A bűn problémája Van-e értelme az életnek Isten nélkül? A végső tanulság 2. fejezet Második kör: A hit tapasztalati alapja Figyelemreméltó tény A nem-világi ember Az egyetemesség hiánya A többi vallás A vallásos élmény és a keresztyénség tanítása A megfáradt élet ellentéte Mit bizonyít mindez? Keresztyén élvhajhászat?

5 9 11 15 17 21 21 24 26 30 33 37 39 42 47 47 50 52 54 56 60 61 66


3. fejezet Harmadik kör: A hit kozmikus alapja Természetes teológia: az égbolt igehirdetése A teremtés csodái A világ teremtése További nyomra vezető jelek Az erkölcsi dimenzió Az érthetőség keresése Lépcső 4. fejezet Negyedik kör: A hit történelmi alapja A racionális gondolkodásúak vallása Krisztus ténye Ki volt tehát Jézus? Új kezdet Az analógia elve Mit jelent mindez? 5. fejezet Ötödik kör: A hit közösségi alapja Az eredeti forradalom Az evangélium társadalmi hatása „Ami késik, nem múlik!” 6. fejezet Kétség esetén Álproblémák Álarcos áldások: Marx, Freud és a feminizmus Valódi nehézségek Győzelem a kétségek felett Utószó

70 71 70 73 83 87 90 92 95 96 98 95 109 115 116 121 124 128 136 141 143 147 151 155 147


Előszó A hívőknek minden korban és minden kultúrában értelmes magyarázatot kell adniuk arra a kérdésre, hogy miért hisznek Krisztusban. Könyvem azoknak szól, akiket komolyan érdekel az a kérdés, hogy valóban helytállóak-e a keresztyén tanítás igaznak mondott állításai, tényleg valóság-e a keresztyénség? Ugyanakkor segítséget szeretnék nyújtani azoknak a hívőknek is, akikben időnként szintén felmerül e kérdés. Ellentétben a hatvanas évekkel, amikor egy ehhez hasonló témájú könyvet írtam (Set Forth Your Case), manapság nagyon sokan fordulnak újra a hit felé. Ennek oka egyszerűen az, hogy megoldást nyújt a világi életet annyira jellemző tátongó űrre, valamint azokra a felmérhetetlen problémákra, amelyekkel korunkban az egész világon szembe kell néznünk. Azonban a hit önmagában véve nem elég, ha csak hiábavaló babonákhoz és kegyetlen illúziókhoz vezet, amelyek nem nyújtanak szilárd alapot sem az élet, sem az értelem számára. A hit terén igenis használnunk kell ítélőképességünket, hogy hitünk ésszerű legyen. Szükség van arra, hogy hitünket megvizsgáljuk a rendelkezésünkre álló ismeretek és tapasztalatok fényében. Én az igazság kérdését nagyon komolyan veszem. Hiszem, hogy nem helyes döntenünk és elköteleznünk magunkat, ha nincs meg hozzá az ésszerű alap. Meg vagyok győződve arról


6

Elegendő ok

is, hogy a Krisztusba vetett hitet indokló alapvető okok megmagyarázhatók közérthető nyelven és különösebb tanulmányok folytatása nélkül is. Remélem, hogy sikerül átfogó képet nyújtanom a rendelkezésünkre álló bizonyítékokról, hogy mindannyian világosan lássunk ezekben a kérdésekben, akár jobban, akár kevésbé tudatosultak bennünk. Tisztában vagyok azzal, hogy a keresztyén hit igazságáról sokféleképpen lehet érvelni, és egész biztos, hogy nem mindenki így közelítené meg ezt a témát. Őszintén remélem azonban, hogy igyekezetem nem lesz hiábavaló, és sikerül segítséget nyújtanom azoknak, akiket foglalkoztat az a kérdés, rábízzák-e életüket Krisztusra, hogy tényleg közelebb jussanak e lépés megtételéhez.1 Könyvemet azok számára írom tehát, akik még nem hisznek, de azok számára is, akik hisznek ugyan, de akadnak problémáik. „Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem?” – olvassuk a Példabeszédek könyvében (8:1). Mint olyan valaki, aki egy világi egyetem légkörében küzd a hittel, érzem mennyire átitat hatásával mindent a modern világ szelleme. Tudom, mit jelent az az érzés, hogy relatív és a véletlenre utalt világban élünk. Sokan gondolják úgy hogy tudnak ők boldogulni Isten és a megváltás nélkül is! Tapasztalatból tudom, milyen kétségei és kérdései vannak a mai embernek, amikor először hall az evangéliumról. De meg vagyok győződve arról is, hogy a keresztyén világnézet kielégítő választ nyújt értelmi, történelmi és erkölcsi síkon. Örülök a lehetőségnek, hogy továbbadhatom másoknak is az általam meglátott bizonyítékokat.

1Azok számára, akik a keresztyén hitvédelemben az elmúlt evszázadok során bekövetkezett fejlődést behatóbban szeretnék tanulmányozni ajánlom: Avery Dulles, A History of Apologetics (Philadelphia: Westminster, 1971).


Előszó

7

Ezek a kérdések nemcsak e földi élet szempontjából fontosak, hanem – Isten igéje és meggyőződésem szerint – a halálon túli élet szempontjából is. Elég jelentősek ahhoz, hogy komoly figyelmet szenteljünk nekik. Megkövetelik és ugyanakkor megérdemlik, hogy alaposan átgondoljuk őket. Gondolkodjunk el tehát most közösen a hitről, és hadd mondjam el, miért van szerintem annyira ésszerű alapja a Krisztusba vetett hitnek és bizalomnak!2

2

Ennek a témának evangéliumi keresztyén szemszögből való kimerítő tárgyalását lásd Gordon R. Lewis, Testing Christianity’s Truth Claims: Approaches to Christian Apologetics (Chicago: Moody Press, 1976).


Bevezetés Mennyire ésszerű a hit? Vannak, akik csak úgy, minden különösebb gondolkodás nélkül a keresztyén hit hívei lesznek. Elfogadják Krisztust Uruknak és Megváltójuknak, de csak érzelmi alapon, mert úgy látják, hogy ezáltal megoldást találnak problémáikra, és közben nem teszik fel a kérdést, hogy döntésük ésszerű-e. Ez a gondolat fel sem merül bennük! Ennek következtében sok gondolkodó ember van azon a véleményen, hogy a keresztyénség csak vak hit, más szóval teljességgel hiányzik belőle az ésszerű megindokolhatóság. Teljesen megértem őket! Ha csak futólagos pillantást vetünk korunk keresztyénségére, azt hiszem, véleményük egyáltalán nem indokolatlan. Azonban sok keresztyén hívő hite mély, és semmiképpen sem választható el az értelemtől és a komoly, alapos meggondolástól. Ha pedig megvizsgáljuk a kersztyénség történetét, azt látjuk, hogy maga Jézus is tiszteletben tartotta az ember intelligenciáját. Keresztelő János életének egy szakaszában, amikor börtönben volt, kételkedni kezdett abban, hogy Jézus valóban az Isten által megígért Messiás-e. Így elküldte tanítványait Jézushoz, és arra kérte őt, hogy erősítse meg hitében. Jézus azonban nem csak egy egyszerű igennel válaszolt, hogy azután János azt vagy elhiggye, vagy sem. Ehelyett azt felelte János


10

Elegendő ok

tanítványainak, hogy térjenek vissza mesterükhöz és mondják el neki, mit láttak: a vakok szemei megnyílnak, a sánták járnak, a betegek meggyógyulnak, és a szegények hallják az evangéliumot (Mt 11:2-6). Ezenkívül pedig Jézus lelkükre kötötte, hogy fogadják el a bizonyítékok súlyát. Amikor mások tettek fel neki kérdéseket azon állításával kapcsolatban, hogy ő Isten Fia és egyenlő Istennel, Jézus különféle tanúkra hivatkozott, többek között Keresztelő János korábbi bizonyságtételére, a csodákra, mint bizonyítékokra, valamint az ószövetségi írások tanúságtételére (Jn 5:17-18, 3140). Az ésszerűség, valamint a bizonyítékok értékének komolyan vétele áthatja az egész Újszövetséget. Mindegyik evangélium azért keletkezett, hogy alátámassza a keresztyének által hirdetett üzenet igazságát, és választ adjon azokra a kérdésekre, amelyek felmerültek az üzenet hallgatóiban. Máté például azt akarta bizonyítani, hogy Jézus valóban a megígért Messiás, és így az ősrégi szentírás gazdag, prófétai bizonyságtételére hivatkozik. Lukács már evangéliumának legelején közli velünk, hogy célja Teofilus meggyőzése a tanítványok által hirdetett dolgok igazságáról (Lk 1:1-4). Pál apostol, ahogy a hit terjesztésén fáradozott, rendszerint arra igyekezett, hogy értelmes beszélgetést kezdjen Isten Igéjéről (ApCsel 17:2-4, 19:8-10). Az Újszövetségnek szinte minden könyve azért íródott, hogy rámutasson a keresztyén tanítás hihetőségére, és választ nyújtson azokra a kérdésekre, amelyek felmerültek úgy a kritizálókban, mint az érdeklődőkben.1 Tudom, sokan úgy gondolják, hogy a vallást nem lehet és nem is helyes ésszerű érvekkel alátámasztani. Vannak, akik azért vallják ezt a nézetet, mert ők maguk sincsenek meggyőződve arról, hogy a hitnek valóban van ésszerű alapja. 1

Erről bővebben lásd: F. F. Bruce, The Defense of the Gospel in the New Testament (Grand Rapids: Eerdmans, 1959).


Bevezetés: Mennyire éssszerű a hit?

11

Mások, az egzisztencialista gondolkozásmód hatása alatt állnak. A hit – úgy mondják – nem tekinthető bizonyosságnak, sem értelmi, sem érzelmi szinten, és ha ésszerű érvekkel próbáljuk alátámasztani, akkor eleve ellentmondásba ütközünk. Én azonban nem hiszem, hogy az igazság kérdését ilyen könnyen ki lehetne kerülni. Sőt, eltökélt szándékom, hogy az értelemre hivatkozva próbálom meggyőzni az evangéliumban kételkedőket, hogy ők is döntsenek Jézus Krisztus mellett. A Biblia szerint a hit egyáltalán nem azt jelenti, hogy elhamarkodott döntést hozunk, kellő meggondolás nélkül, vagy egyszerűen „beadjuk a derekunkat” valamilyen ellentmondást nem tűrő kijelentés hallatára. Szó sincs erről! A hit sokkal inkább jelenti azt, hogy teljes szívvel bízunk annak az Istennek a szeretetében és ígéreteiben, Aki úgy ismerteti meg magát velünk, mint valóban létező, és bőséges alapot nyújt ahhoz, hogy hinni tudjunk létezésében. Teljesen helyénvaló, hogy mielőtt elköteleznénk magunkat, alaposan megvizsgáljuk, milyen más lehetőségek állnak előttünk, és számításba vegyük az összes tényezőt. Én a hitet indokló tények összességét úgy látom, mint valami térképet, amelynek segítségével eligazodhatunk: hova is akarunk eljutni, és milyen út vezet odáig. A keresztyénség üzenetét többek között az teszi a mai kor embere számára nagyon is elfogadhatóvá, hogy elegendő indokot nyújt arra, hogy Krisztusra bízzuk életünket.

Az öt kör Az ebben a könyvben felhozott érveket a hihetőség öt körébe csoportosítottam. Ez az elnevezés tőlem származik és öt témakört, a bizonyítékok öt olyan kategóriáját értem alatta, amelyek egymást kiegészítve támasztják alá a keresztyénség


12

Elegendő ok

tanítását a valóságról, valamint Krisztus igényét velünk szemben. A Biblia ezek mindegyikére utal, és mindegyikre rendszeresen hivatkoznak az elmúlt két évezred keresztyén irodalmában. Az öt témakör rövid összefoglalása jó áttekintést nyújt a következő fejezetekről. Az első kör a keresztyén hit gyakorlati értékére utal, és ezért a hit pragmatikus alapja elnevezést adtam neki. Mindannyiunknak szüksége van arra a meggyőződésre, hogy életünk értékes és jelentős, és az evangélium megadja az ehhez szükséges alapot. Alapvető emberi szükségletet elégít tehát ki. Az élet értelme utáni vágy minden egyes emberi szív mélyreható egzisztenciális ösztöne, és az evangélium ki tudja elégíteni ezt az éhséget azáltal, hogy szilárdan megalapozza az élet értelmébe vetett hitet. Az első kör tehát alapvető érvelés a hit mellett, és nem valamiféle vallásos érdeklődésre épít, hanem arra a kérdésre próbál választ adni, amely az élet folyamán minduntalan felmerül. A második kör a vallásos és keresztyén hit tapasztalati dimenzióját vizsgálja. Habár gyakran lebecsülik, mint szubjektív jelenséget, a vallásos élmény semmiképpen sem hanyagolható el, sőt elmondhatjuk róla, hogy egyetemes jellegű. A bizonyítékok terén egyszerűen nem mellőzhető. Számtalan megbízható híradás és híradó létezik, nem utolsó sorban maga Jézus Krisztus. Bizonyságtételük az emberi szív alapvető vágyáról, hogy kapcsolatban álljunk azzal, aki a létező valóságot létrehozta, rámutat e kör kulcsfontosságú jellegére. A vallásos megtapasztalás olyan tény világunkban, amelyet nem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni. Az evangélium központi üzenete az, hogy élő kapcsolatunk lehet mennyei Atyánkkal, aki szeretettel közeledik felénk. Bátran elmondhatjuk, hogy ez olyan izgalmas lehetőség, amelyet érdemes fontolóra venni!


Bevezetés: Mennyire éssszerű a hit?

13

A harmadik kör a hit kozmikus alapjára összpontosítja a figyelmet. Itt kibővítjük vizsgálódásunk körét, és magának a világegyetemnek a rejtélyét gondoljuk át, mégpedig a szigorúan vett emberi dimenzión túlmenően. Az ember mindig is kereste nemcsak a saját, hanem a világ létezésének a magyarázatát, azét a világét, amely telve van elképesztően csodálatos dolgokkal, amelyek mind valamiféle magyarázatot követelnek. A harmadik kör rámutat, hogy az Istenbe vetett hit ésszerű magyarázatot nyújt a teremtett világ létére, és kielégíti azt a mélységes emberi vágyat, hogy megérthessük világunkat. Meglátásom szerint a tudomány nem nehezíti meg a hitet – vagy segíti elő a hitetlenséget –, sőt ismételt bizonyítékát nyújtja Isten létezésének. A zsoltáríró szavaival élve: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél az égboltozat” (Zsolt 19:2). A negyedik kör, amely a hit történelmi alapjával foglalkozik, különösen fontos megközelítési szempont, két oknál fogva. Először is, az evangéliumban központi fontosságú az a tény, hogy Isten beavatkozott a világtörténelembe az ősi Izrael életén keresztül, különösen pedig a Názáreti Jézus élete által. Másodsorban a negyedik kör a keresztyén hit legfontosabb tényezőjére koncentrál, magára Jézus Krisztusra. Az első három kör felkészít arra, hogy komolyan vegyük az evangélium üzenetét. Önmagukban véve azonban nem fejtik ki magát az evangéliumot, mint a megváltásról szóló egyedülálló üzenetet, amely történelmi keretek között érkezett el hozzánk. Amikor Pál apostol Agrippa királyt igyekezett meggyőzni a Krisztusról szóló evangélium igazságáról, arra emlékeztette őt, hogy az üzenetet alátámasztó tények „nem valami zugban történt dolgok” voltak (ApCsel 26:26). Mint felülvizsgálható történelmi események, tanulmányozhatók és ellenőrizhetők. Amikor az egész világra eljövendő ítéletről szólt az athéniaknak, Pál nem habozott azt mondani, hogy Isten


14

Elegendő ok

Jézusról „bizonysá-got adott mindenki előtt azzal, hogy feltámasztotta őt a halálból” (ApCsel 17:31). Egészen leegyszerűsítve, a keresztyénséggel kapcsolatos döntésünk azt jelenti, hogy döntünk, ki volt Jézus, és mit tett. Az ötödik kör azt vizsgálja meg, hogyan élnek Jézus követői. Mióta Jézus Krisztus feltámadt és Szentlelke kitöltetett, lehetséges az, hogy az emberek másképpen éljenek. A hitnek így van egy közösségi alapja is, amely a figyelmet Jézus ígéretére irányítja, arra hogy az egyéni és a közösségi gyógyulás lehetséges. Annak ellenére, hogy a keresztyénség múltja nem éppen feddhetetlen, van bizonyítékunk arra, hogy az evangélium valóban létrehozhat új közösséget. Az ígéret és a valóság megvan. Azok, akik szeretnének Isten családjának tagjai lenni, jól teszik, ha a bizonyítékok hatására engednek. Az említett öt körre vetett pillantásból kitűnik: az a meggyőződés, hogy az evangélium igaz, többféle szempontból is megáll. Igazolja azt a vágyunkat, hogy megtaláljuk az élet értelmét és megértsük világunkat, összhangban áll szívünk vallásos vágyakozásával, hű a Bibliában található feljegyzésekhez, és hű ahhoz az erkölcsi sejtéshez, hogy az ezen bajok terhe alatt nyögő planétán újfajta emberi közösségre van szükség. Az öt kör együttvéve átfogó bizonyítékrendszert alkot, amely igen meggyőzően támasztja alá a keresztyénség azon állítását, hogy igazságot hirdet. Mivel a keresztyén hitnek az emberi élet olyan sok szempontjával kapcsolatban van mondanivalója, egészen természetes, hogy az igazsága mellett szóló bizonyítékok többféle területről származnak, és hogy ezek a körök egymást kiegészítő kölcsönhatásban állnak. Így összesített hatással lesznek gondolkodásunkra. Az egyik kör inkább gyakorlati szempontból aktuális, míg egy másik inkább elméleti síkon szól intelligenciánkhoz, de mindkettő alátámasztja az evangélium kielégítő voltát.


Bevezetés: Mennyire éssszerű a hit?

15

A körök szimbóluma nem az egyetlen elképzelhető megközelítési mód. Egy-egy kör nagy vonalakban utal a bizonyítékok egy-egy konkrét fajtájára. Beszélhetnénk róluk azonban úgy is, mint érvelési irányvonalakról, amelyek hozzásegítenek a hit tulajdonképpeni céljának megértéséhez, vagy mint egy ügyvéd beszédének pontjairól, amelyeket felhoz a bíró vagy az esküdtszék meggyőzésére. Akármilyen képet használunk is, a lényeg az, hogy a keresztyénség mellett szóló bizonyítékok igen gazdag tárházával rendelkezünk és hogy az igazsága mellett szóló különféle tényezőket egybevetve ésszerű következtetéseket vonhatunk le.

Mi az igazság? Ebben a könyvben nem bocsátkozunk az ismeretelmélet hosszadalmas tárgyalásába, nem foglalkozunk azzal hogy honnan tudjuk azt, amit tudunk. Arra azonban szeretnék kitérni, hogy az ésszerű gondolkodás mely modelljét veszem döntőnek: a megismerésnek ahhoz a módszeréhez tartom magam, amelyet általánosan elfogadunk úgy beszédünkben, mint tetteinkben. A valóságról szerzett ismereteinket mindenekelőtt úgy nyerjük, hogy kölcsönhatásban állunk a külvilággal. Amikor ezt tesszük, bizonyos dolgokat adottnak veszünk, például, hogy a külvilág valóban létezik, és hogy azok a benyomások, amelyeket elménkre gyakorol, megfelelnek a külső valóságban létező dolgok természetének. Ezek az alapvető elvek, amelyek alapját képezik létünknek és ismereteinknek, és bátran állíthatjuk róluk, hogy vitathatatlanok, sőt magától értetődőek. A szkeptikus magatartás a tudás területén szórakoztató játék lehet, de élni ezen az alapon semmiképpen sem lehet. Kétségtelen, hogy érzékszerveink által szerzett tudásunk nem


16

Elegendő ok

hibátlan és nem teljes, még sincs ehhez fogható más út arra, hogy a külvilágról ismereteket szerezzünk, és én egész határozottan ezt az utat akarom választani, hogy végigjárjam a kedves olvasó társaságában. Igen, elmondhatjuk, hogy a bibliai, keresztyén tanítás dicsősége teljesen összeegyeztethető életünk tényeivel, és tapasztalati módon bizonyítható. Másodsorban, feltételezem azt, hogy az érzékszerveinkkel észlelt tényekből csak úgy juthatunk megbízható következtetésekre, ha lépésről lépésre végigmegyünk a nyert adatokon, míg összefüggő képet nem nyerünk. A logikus gondolkodás művészete gyakorlatilag abban áll, hogy helyesen látjuk a már ismert igazság és az újonnan megfigyelt adatok közötti kapcsolatokat. Egyszerű illusztrációként: Ha az asztalon egy ceruza egy tolltól jobbra helyezkedik el, a ceruzától jobbra viszont egy vonalzó fekszik, akkor a logikus következtetés az, hogy a ceruza a toll és a vonalzó között van. Másképp egyszerűen nem lehet. A következtetéssel levont igazság benne foglaltatik a rendelkezésünkre álló információban, csak éppen ki kellett fejteni. Az ismeretszerzés útján nem juthatnánk előre, ha nem lennénk hajlandóak elfogadni a már rendelkezésünkre álló adatok jelentőségét. Egyszerűen nem tudnánk megérteni egymás szavait! Az egymással való érintkezés lehetetlenné válna, hiszen a logikus gondolkodás alapján nyugszik. Ebben a könyvben természetesen tartani fogjuk magunkat a logika követelményeihez, és nem fogunk nem-logikus, elhamarkodott következtetéseket levonni a rendelkezésünkre álló tényekből. Röviden összefoglalva tehát: nem támasztok különösebb követelményeket a tudás terén. Nincsenek rejtett feltételezéseim, sem külön filozófiám. Azt állítom, hogy a keresztyén evangélium igazsága ugyanolyan egyszerű, mindennapi módokon ellenőrizhető, ahogy más dolgoknak az


Bevezetés: Mennyire éssszerű a hit?

17

igazságát bizonyítjuk. Sőt, ehhez a vizsgálódáshoz nincs szükség különösebb éleslátásra vagy magasabb szintű tanulmányokra. Habár azokat az érveket, amelyeket érinteni fogok, meg lehet – és meg is kell – a filozófiai elvontság ritka levegőjében tárgyalni, mégis egészen egyszerű, mindennapi nyelven is kifejthetők, bárki által érthető szavakkal.

Bibliai meggyőzés Azt tartom feladatomnak, hogy meggyőzzem embertársaimat a keresztyén hit igaz voltáról. A részre nem hajló bíró szerepét igyekszem betölteni, akinek az a célja, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok segítségével meggyőzze az esküdtszéket a keresztyénség tanításának igazságáról. Célom nem az, hogy bárkit is egy bizonyos érvelés vagy bizonyíték átütő ereje által győzzek meg. Inkább azt szeretném, ha az olvasó maga illesztené össze egységes képpé az általam nyújtott részleteket. Arra kérem tartson velem, miközben megkísérlek rámutatni az igazsághoz vezető útra! Útközben megpróbálok rávilágítani azokra a nyomra vezető jelekre, amelyeket fontos észrevennünk. Reménységem, hogy az út végén az olvasó is eljut arra a pontra, hogy velem együtt vallja: Jézus Krisztus Úr! Célom nem annyira az, hogy ésszerű bizonyítékot nyújtsak, mint inkább az, hogy ismereteink fényében megvizsgáljam a hitet, mégpedig úgy, hogy az olvasó értelmének „feláldozása” nélkül meg tudja tenni a döntő lépést. Ebben a könyvben ésszerű valószínűségekkel lesz dolgunk. Egy világnézet sem kínál ennél többet, és a keresztyénség sem nyújt ennél kevesebbet. Hiszem, hogy elérkezik majd az a nap, amikor Isten félreérthetetlenül megmutatja dicsőségét, és akkor nem lesz már helye a kételkedésnek és habozásnak. De ez a nap még nem érkezett el, így ésszerű valószínűségekkel dolgozunk,


18

Elegendő ok

amelyek nem kényszerítenek ugyan a hitre és nem teremtenek hitet, de megteremtik a hihetőség légkörét, amelyben a hit megszülethet és növekedhet. Én ebben azt látom, hogy Isten így is védelmezni akarja ismereti és egyéni szabadságunkat. Tekintettel arra, hogy szeretetet akar nyújtani és kapni, teljesen érthető, hogy ezt úgy kínálja, hogy teljesen szabadok maradunk annak elfogadására vagy elutasítására. Ha Isten dörgedelmes hangon szólna hozzánk a mennyből, akkor erről aligha lehetne szó! Így tehát szelíden közeledik felénk, különféle jelekkel és arról való emlékeztetőkkel, hogy kicsoda ő, és így próbál megnyerni, s magához vonzani bennünket. Van azonban egy tényező, amely komplikálja az egész helyzetet. Amikor a mindennapi élet során valamilyen tényre vonatkozó kérdéssel találjuk szembe magunkat, akkor általában, személyes állásfoglalás nélkül is dűlőre jutunk. Ha viszont olyan döntésről van szó, amely az élet mély kérdéseit érinti, minél személyesebben érint bennünket a dolog kimenetele, annál nehezebb elgondolkozni rajta. Élet-halál kérdésben nemigen lehet közönyösen dönteni! Az olyanfajta bizonyítékok pe-dig, amelyek erkölcsi és lelki döntések szempontjából jelentősek, noha ezek is tényekkel kapcsolatosak, még több kiértékelést és mérlegelést követelnek meg. Minthogy a probléma nem kerülhető el, az a legjobb, ha a kezdet kezdetén szembenézünk vele. Az evangélium által nyújtott tét nem lehetne nagyobb és a döntés, amelyre felhív, életünk minden vonatkozására kihat. Nem fontolgathatjuk tehát úgy, mint például azt a kérdést, hogy mit együnk ma vacsorára! De akárcsak az élelem, az előttünk álló kérdések is alapvetőek az emberi lét szempontjából, és nem hagyhatjuk őket figyelmen kívül, akármilyen kényesnek találjuk is ezt a témakört.


Bevezetés: Mennyire éssszerű a hit?

19

Nézzünk tehát szembe velük amennyire lehetséges, a kritikus gondolkodás és a személyes nyíltság hátterében!


Profile for KIA

Elegendő ok 1 20  

Elegendő ok 1 20  

Profile for kia35
Advertisement