Bibliaia történeti teol 1 20

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia

TeologiaVegleges.indb 1

2010.10.29. 18:29:18

TeologiaVegleges.indb 2

2010.10.29. 18:29:18

BIBLIAI, TÖRTÉNETI ÉS RENDSZERES KERESZTYÉN TEOLÓGIA

Dr. Robert D. Culver

TeologiaVegleges.indb 3

2010.10.29. 18:29:18

Originally published in English under the title Systematic Theology – Biblical and Historical Copyright @ 2005 by Robert Duncan Culver Requests for information should be addressed to: Christian Focus Publications, Ltd., Geanies House, Fearn, Ross-shire, IV20 1TW, Great Britain Hungarian Copyright @ 2010 by Project Hungary Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány (KIA) A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Telefon: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordító: Darvas-Tanács Erik Szaklektor: Földvári Tibor Anyanyelvi lektor: Greizer Miklós Borító: Janneke de Leeuw van Weenen A fordítás és a kiadás engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

A bibliai idézeteket és neveket a Magyar Bibliatársulat által 1975-ben kiadott új fordítású Biblia 1992-ben megjelent javított kiadásából vettük.

ISBN 978-963-9390-73-7 Budapest, 2010 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány

TeologiaVegleges.indb 4

2010.10.29. 18:29:18

TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések

19

A szerzőről

21

Köszönetnyilvánítás

23

Előszó a magyar kiadáshoz

25

Walter C. Kaiser, Jr. előszava a könyvhöz

27

Bevezetés Források és eszközök Sola Scriptura

29 29 30

I. RÉSZ: A TEOLÓGIA MAGA Bevezetés és az Istenről szóló tanítás

35

1. Bevezetés a keresztyén teológiába I. Mi is az a teológia?

A megváltás, azaz Isten tetteinek a története Tanítások – a megváltástörténet bibliai magyarázata A megszámlálhatatlan sok hívő ember élete Intézményrendszer – egyház, gyülekezetek, szervezeti kifejeződés II. A rendszeres teológia meghatározása A teológia meggyőződéses ellenzői A formális teológiai tanulmányokra vonatkozó bibliai parancs 1. Megbízatás 2. A tananyag 3. Nyilvános jelleg 4. Pedagógiai módszer 5. Címzettek 6. A cél

37 37 37 38 40 41 42 43 44 48 49 49 50 50 51

2. Bevezetés az Istenről szóló tanításba Isten létezésének ismerete Isten imádásának szükségessége és fontossága Az egy Istenről szóló tanítás – elveszett és megtaláltatott Csodák, prófécia és a bibliai monoteizmus A beteljesedett prófécia apologetikai használatának érvényessége A jövendölő prófécia jellemzői

53 54 55 56 56 60 61

5

TeologiaVegleges.indb 5

2010.10.29. 18:29:18

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 3. Az Istennel kapcsolatban használt kifejezések Teológia Bibliai teológia Fenomena és númena A neoortodoxia speciális kifejezései Apologetika Az Istennel kapcsolatban előforduló speciális kérdések (1) A hit és az értelem (2) Megismerheti-e az ember Istent?

(3) Hogyan ismerjük meg Istent?

Antropomorfizmus Az antropomorfizmus helyes használata 1. Antropopoiészisz 2. Antropopatizmus 3. A valódi antropomorfizmus 4. Isten nevei 5. Isten tulajdonságai Az antropomorfizmusok helytelen használata

63 65 66 66 67 69 70 70 71 72 72 73 74 75 76 77 77 77

4. Miért hisz az ember Istenben?

A hit egyetemes Miért hisznek az emberek Istenben?

Miért kellene az embereknek Istenben hinniük?

79 80 81 87

5. Az istenérvek: miért higgyünk Istenben?

91

6. Ahogyan Isten az embernek Önmagát kijelentette 1. A Szentlélek belső bizonyságtétele 2. Isten a teremtettségben jelentette ki önmagát 3. Isten az ember személyes, erkölcsi és értelmi természetét is felhasználja 4. Isten eredeti és közvetlen kijelentése 5. Isten különleges tettekben is kinyilatkoztatja önmagát 6. Amit a Biblia közöl Istenről 7. Istennek egyedülálló kijelentése, amit Fiában adott

105 109 110 112 114 116 117 118

7. Isten nevei Mózes éneke – Isten neveinek kincseskamrája A nevek teológiai jelentősége Isten elnevezéseinek és a vele kapcsolatos hasonlatoknak gyakorlati szükségessége Mindezek egyik fontos gyakorlati haszna

121 122 129 130 131

8. Isten tulajdonságai 1. Meghatározható-e egyáltalán Isten?

2. Megismerhető-e Isten lénye?

3. Milyen kapcsolat van Isten és az ő tulajdonságai között?

133 134 135 136

6

TeologiaVegleges.indb 6

2010.10.29. 18:29:18

Tartalomjegyzék 4. Vajon azok a szavak, amelyek Istenről mondanak el valamit, ugyanazt jelentik az ember esetében is?

5. Hogyan viszonyulnak egymáshoz Isten egyes tulajdonságai?

6. Mit jelent az, hogy Isten lénye egyszerű?

7. Miért kell az isteni tulajdonságokat meghatározni és csoportosítani?

(1) Állítás, megerősítés (pozitív) (2) Tagadás (negatív) (3) Felsőbbrendűség (felsőfok)

137 138 138 139 141 141 142

9. Isten spiritualitása (lelki volta) Vajon az isteni Lélek szubsztancia-e?

1. Isten személyisége 2. Öntudat 3. Szabadság vagy önmeghatározás Exkurzus: Isten akarata 4. Élet 5. Cselekvés 6. Értelem

145 146 147 149 150 152 154 155 156

10. Az egyetlen Isten A vallások tanulmányozásának különleges szakkifejezései Miért higgyünk csupán egyetlen Istenben?

Vajon a Biblia egy fokozatosan kialakuló monoteizmusról ír?

A monoteizmust alátámasztó közvetlen bibliai kijelentések A monoteizmus bibliai bizonyítékai A monoteizmus hitbeli értékei

161 163 165 168 169 172 173

11. Isten nagysága Isten önmagában való léte (aszeitás) Az idevonatkozó bibliai kijelentések Mindezek gyakorlati haszna Isten örökkévalósága Az idevonatkozó bibliai kijelentések Mindezek gyakorlati haszna Isten mérhetetlensége Az idevonatkozó bibliai kijelentések Isten mindenütt jelenvalósága (omnipraesentia) Az idevonatkozó bibliai helyek Mindezek gyakorlati haszna Kérdések Isten mindentudása (omniscientia) Isten mindenhatósága (omnipotentia) Az idevonatkozó bibliai helyek Mindezek gyakorlati haszna Isten felfoghatatlansága

175 176 176 176 177 178 178 179 179 179 181 182 182 182 187 187 188 188

7

TeologiaVegleges.indb 7

2010.10.29. 18:29:18

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia Az idevonatkozó bibliai kijelentések Mindezek gyakorlati haszna Néhány fontos fogalom magyarázata 1. Isten abszolút lénye 2. Isten végtelensége 3. Isten transzcendenciája és immanenciája 4. Idő és tér, tér-idő és Isten

189 189 189 190 190 190 191

12. Isten jósága 1. Szentség: Isten szent A „szent” és a „szentség” jelentése További teológiai vélemények Isten szentségével kapcsolatban 2. Igazságosság: Isten igazságos 3. Igazság: Isten igaz 4. Hűség: Isten hűséges 5. Szeretet: Isten szeretet 6. Kegyelem: Isten kegyelmes

193 195 198 201 204 205 207 208 211

13. Isten hármas egysége a Bibliában és a keresztyén történelemben A Szentháromság kérdése az első évszázadok hitvallásaiban A szentháromságtan a reformáció korában Miért hisznek a keresztyének Isten hármas egységében?

Vajon a Niceai Zsinatot megelőzően beszélhetünk-e kimondottan a Szentháromságba vetett hitről, illetve létezett-e ilyen, a Szentháromságra vonatkozó hitvallás vagy nyilatkozat? 221 Hogyan jelenik meg a Szentháromság Isten az Ószövetségben?

A Szentháromság-tan az Újszövetségben

213 213 215 217

14. Isten hármas egysége: Az ezzel kapcsolatos kérdések, hagyományos kifejezések. A tan szemléltetése, annak haszna; pontosítások és figyelmeztetések.

Kérdések 1. Ha a második személy az Atyával egyenlő és örökkévaló, akkor miért nevezik őt olyan gyakran Isten Fiának?

2. Mit jelent a monogenész („egyszülött”) szó Jézusnak az Atyához való viszonyát tekintve (Jn 1,14.18; 3,16.18; 1Jn 4,9)?

3. Milyen értelemben „elsőszülött” Krisztus, ahogyan azt a Róm 8,29-ben, illetve a Zsid 1,6-ban olvashatjuk?

Néhány hagyományos fogalom A Szentháromság tagadása és az azzal kapcsolatos téves nézetek A Szentháromság szemléltetése és párhuzamai A szentháromságtan haszna Meghatározások A niceai hitvallás A khalkedóni hitvallás

223 224

229 229 229 230 231 231 231 233 236 236 236 237

8

TeologiaVegleges.indb 8

2010.10.29. 18:29:18

Tartalomjegyzék A Szentháromság Istenen belüli ontikus (létbeni) kapcsolatok A trinitárius teológia kiemelkedő képviselői Néhány utolsó figyelmeztetés a trinitárius teológia szóhasználatával kapcsolatban Mit jelent a „személy” a trinitárius meghatározásban?

237 238 240 240

15. Eleve elrendelés, avagy Isten akarata: Isten örök terve a mennyel és a világgal (I) 243 Bevezetés 243 Pontosítások és meghatározások 245 Az eleve elrendelésről szóló bibliai tanítás 250 A Biblia azt tanítja, hogy Isten egy terv alapján teremtette meg a világot 250 A Biblia Isten tervére számos alkalommal közvetlenül is utal 251 A Bibliában a predesztinációról szóló tanításra több különböző kifejezést találunk 252 A jövendölő (prediktív) prófécia helye 254 16. Eleve elrendelés, avagy Isten akarata: Isten örök terve a mennyel és a világgal (II) 259 A Biblia azt tanítja, hogy Isten minden egyes döntése és rendelése, ami a világra vonatkozik, egyetlen, mindent átfogó tervnek a része 259 Isten tervének bibliai elnevezései 260 Egyetlen, mindent átfogó terv 260 Isten terve örök, ennélfogva nem változik 261 Isten a maga terveit az örökkévalóságban formálta meg 261 Isten nem változik.

262 A változatlan Isten döntései meghatározzák a világ eseményeit 263 Amit Isten elrendelt, az biztosan bekövetkezik 263 Isten egyetlen tervének részletei 264 1. Isten terve az anyagi világmindenség időbeli és anyagi állandóságát is magában foglalja 264 2. Isten terve különös módon vonatkozik a föld nemzeteire 266 3. Isten egyetlen kormányzati vagy uralmi formát sem tart jobbnak a többinél 266 4. Isten terve minden egyes ember életét – annak hosszát is – meghatározza 267 5. Isten terve életkörülményeinkre is vonatkozik 268 6. Isten tervének az emberek gonosz tettei éppúgy részei, mint a jó cselekedetek 269 7. Mind a meg nem térők ítélete, mind a hívők megszabadítása benne van Isten tervében 269 Kérdések és kételyek 270 Viták a szabadság kapcsán 271 Ellentmondások, viták: Isten rendelései és előre tudása 271 Vajon a bűnt és a gonoszságot Isten „szerezte”?

273 A különféle nézetek gyakorlati ötvözése 274 Mindezek haszna 274 17. Isten teremtő munkája (I) Az eredetteológia forrásai

277 277

9

TeologiaVegleges.indb 9

2010.10.29. 18:29:18

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia A világ kezdete Az abszolút kezdet További kijelentések a kutatási módszer és hatókör kapcsán I. A világot, beleértve a mennyet és a földet, minden létezővel egyetemben Isten teremtette II. A világ abszolút kezdete az volt, amikor Isten a mennyet és a földet megteremtette III. Az 1Móz 1,1–3 és a teremtésről szóló tanítás Egy végső megjegyzés Függelék 18. Isten teremtő munkája (II) IV. Isten befejezte a teremtés művét

279 280 282 283 284 287 293 294 295 295

V. Isten és az ember a jelenlegi teremtettségben 300 VI. Az első ember társadalmi helye a teremtettség rendjében 303 Isten teremtő módszere 307 VII. Amit a teremtés módjáról, eszközeiről, céljairól a Bibliából megtudhatunk 308 VIII. A közvetett vagy közvetlen teremtés és a tudomány 312 A teremtéssel kapcsolatos kérdések 314 19. A láthatatlan lények világa: helyük a teremtettségben 317 Az angyalok és démonok iránti érdeklődés 317 Az angyalok szerepe és fontosága a Bibliában 319 Bevezetés 320 A judaizmus tanítása az angyalokról közvetlenül a keresztyénség korát megelőzően 320 Az angyalokról szóló tanítás az egyházatyák korában és a középkorban 321 Az angyalokról szóló bibliai tanítás 323 Az angyalok eredete 324 Az angyalok természete 324 Az angyalok egymáshoz való viszonya 325 Tisztségek, szervezeti rend és méltóság az angyalok között 326 Az angyalok feladatai 327 Az angyalok általános feladatai 327 Az angyalok Krisztus szolgálatában 329 Az angyalok szerepe a gondviselésben 329 Az angyalok, mint Isten népének segítői 331 Az angyali tevékenység egyes korszakai 332 A Sátán és a gonosz angyalok 333 Démonok 336 20. A Sátán és a démonok: az elbukott, bűnös szellemi teremtmények I. A Sátánról szóló tanítás A Biblia a Sátán és a démonok létezéséről A Sátán és a démonok eredete, bukása

339 339 339 342

10

TeologiaVegleges.indb 10

2010.10.29. 18:29:18

Tartalomjegyzék A Sátán jelleme A Sátán pályafutása és végzete A Sátán jelenlegi tevékenysége és cselfogásai Az ördöggel és tevékenységével kapcsolatos megjegyzések Bátorítások és figyelmeztetések II. A démonokról szóló tanítás I. A démonok valóságosan is léteznek II. Mik a démonok és honnan erednek?

A démonok gonosz jellege A démonok hatalma és cselekedeteik Értékelések és következtetések A démonok iránti újkori érdeklődés

343 344 346 348 348 349 351 353 354 354 356 358

21. Isten fenntartó és gondviselő munkája Isten világműködtető és -kormányzó hatalma A világ fenntartásának tana Az Isten által fenntartott-megőrzött teremtettség teljessége, épsége Lenyűgöző részletesség Folyamatos munka Kegyelmes munka A gondviselés tana Példák a gondviselésre A gondviselés módszerei és eszközei Isten gondviselése mindent magában foglal A gondviselés és a véletlen A gondviselés és a „szabad” emberek gonosz cselekedetei A gondviselés és az „esetlegesség” A gondviselés és az imádság A gondviselés és a keresztyén élet A gondviselés és Isten akarata „A gondviselésről szóló tanítás alkalmazása”

365 365 366 368 368 369 369 370 371 372 374 376 377 379 379 380 381 382

22. Függelék Isten fenntartó és gondviselő munkájához (21. fejezet) Függelék I. – Teremtés, fenntartás, gondviselés – valamint a tapasztalati és az alkalmazott tudományok kialakulása Függelék II. – A gondviselés és a csodák Függelék III. – A gonoszság kérdése, Isten igazságossága (teodícea), a tiltakozó ateizmus (protest atheism), a barthiánus teológia szerkezete A gonoszság kérdése Teodícea A tiltakozó ateizmus és Barth teológiája A huszadik század ateista pesszimizmusa

383

397 397 400 402 405

23. Az áldott, vagy érzelmektől mentes (impasszibilis) Isten I. Meghatározások

409 410

383 388

11

TeologiaVegleges.indb 11

2010.10.29. 18:29:18

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia II. Az impasszibilitás kérdése az ókori egyházban III. Miért értettek egyet az egyházatyák Isten impasszibilitását illetően?

IV. Az impasszibilitás kérdése a reformációig V. Az impasszibilitás kérdése a tizenhatodik és tizenhetedik századbeli reformátorok között VI. Az impasszibilitás kérdése a reformáció közvetlen örökösei között (1600-as, 1700-as évek) VII. Az impasszibilitás kérdése a késő protestáns korszakban VIII. Az impasszibilitás kérdése az utóbbi évtizedek teológiájában, valamint a kortárs teológiában Következtetések és javaslatok Záró gondolatok Következtetés: gondoljuk át és helyesbítsük szóhasználatunkat

410 415 416 417 419 420 421 423 424 425

II. RÉSZ: ANTROPOLÓGIA A teremtett ember

427

1. Bevezetés az emberről szóló keresztyén tanításhoz A teológia egyik kulcskérdése Az elveszített emberkép A kifejezetten erre vonatkozó bibliai szövegek (textusok) Az irodalmi műfaj kérdése Tíz előkészítő fölvetés A két beszámoló Betű szerinti – jelképes – tényszerű A kiegészítő beszámoló Kérdések Következtetések 1. exkurzus: az „ember” szó nemének kérdése – és az általános főnevek 2. exkurzus: az első emberről szóló tan vázlata

429 429 430 431 431 432 434 435 438 442 443 445 446

2. Az emberiség teremtés általi eredete és egysége I. Az emberi faj története egyetlen emberrel kezdődött Nem volt más ember Ádám előtt és Ádámtól függetlenül Az új, előzmények nélkül való első ember: Ádám Miért nem szükséges elfogadnunk az evolúció állításait?

A teremtés nyelvezete A Biblia 1500 éven át tartó „teremtése” A Biblia szövegéből sem a hosszú ideig tartó, sem az azonnali teremtés nem igazolható II. Az emberi faj szerves egysége III. A lelki egységet megelőző szerves (testi) egység Az emberi fajon belüli különböző rasszok

449 449 449 450 453 454 454 455 455 456 457

12

TeologiaVegleges.indb 12

2010.10.29. 18:29:18

Tartalomjegyzék A faji egység egyéb szempontjai

460

3. Az ember, mint Isten képmása Közvetlen és közvetett bibliai utalások Teológiai és exegetikai feladatok

461 461 461

4. Az emberi természet nem fizikai jellemzői A lélek sajátos jellemzői és működése Temetési liturgia Óvatos kijelentések Az Újszövetség értelmezi az Ószövetséget A lélek ószövetségi teológiája Az akarat és annak szabadsága Néhány keresztyén filozófiai tévedés Egy szerény javaslat A lelkiismeret A lelkiismeret működésének bibliai példái A lelkiismeret két eleme A lelkiismeret az ember lényegi része Hogyan működik a lelkiismeret?

A lelkiismeret tulajdonságai

477 477 477 478 479 480 482 483 484 486 486 487 488 490 490

5. Az emberi természet alkotóelemei A kérdés bevezetése Antropológiai monizmus A dichotómia forrásai és bizonyítékai Dichotómia és trichotómia Antropológiai dichotómia Az antropológiai trichotómia

495 495 496 498 499 500 503

6. A lélek eredete Az egyes emberi lélek eredetéről vallott nézetek

507 508

7. Az ember eredeti környezete, körülményei és képességei A forrás irodalmi műfaja A hermeneutikus megközelítési mód I. Éden: a föld, ahol az Ember története kezdődött II. A Paradicsom, az ember megkísértésének helyszíne III. A romlatlan ember eredeti képességei Az ember veleszületett értelmi, etikai és esztétikai képességei Az állatok és az emberek közötti különbség

519 519 519 522 525 531 534 535

8. Isten célja az emberrel és az emberért Egy komoly mulasztás Ursinus és Olevianus hat kijelentése a Heidelbergi Kátéban 1. „hogy teremtő Istenét igazán megismerje”

539 543 546 546

13

TeologiaVegleges.indb 13

2010.10.29. 18:29:18

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 2.

3.

4.

5.

6.

„hogy teremtő Istenét... szívből szeresse” „vele... élvén” „vele örökkétartó boldogságban élvén” „hogy... Őt dicsérje” „hogy Őt... magasztalja”

547 547 548 549 551

9. Az emberiség istentagadása: az isteni parancs, a megkísértés és a bűnbeesés Mielőtt hozzáfognánk...

A bűneset elbeszélése I. Az ember engedelmességi próbája (1Móz 2,16–17) Az ősi kígyó A magyarázat részletei II. Az emberiség kísértője (1Móz 3,1–5) A kísértő személye A kísértő jelleme és módszere A bukáshoz vezető lépések: a kígyó Éva ártatlansága elleni támadása (1Móz 3,1–5) A kísértés mozzanata (1Móz 3,6a) III. Az Isten elleni lázadás, vagyis a bűneset (1Móz 3,6b)

567 567 568

10. A bűneset következményei IV. A bűneset közvetlen személyes, lelki és erkölcsi hatása az emberre Isten törvényének büntető rendelkezései V. Az isteni ítélet és az ember fönnmaradását lehetővé tevő isteni kegyelem 1. A kígyó (1Móz 3,14–15) 2. Az asszony (1Móz 3,16) 3. A férfi (1Móz 3,17–19) VI. A bukott ember civilizációjának kezdetei (1Móz 4) 1. Az emberi család (Lásd a fejezet végén található kiegészítést) 2. Istentisztelet 3. A leszármazás két vonala 4. Növénytermesztés és állattenyésztés 5. Művészet, ipar és filozófia Kiegészítés

571 571 572 574 574 575 580 583 584 584 586 587 587 587

11. A bukott ember a természet rendjében A természet jósága Mire vonatkozik Istennek a „földre” kimondott átka?

A halál a természetben Egy észrevétel a teremtés időrendjének értelmezése kapcsán Az erkölcs nem a természet része Modern elméletek a természetről Aszketikus és törvényeskedő tévedések a természettel kapcsolatban

589 589 590 593 595 596 596 598

553 553 560 561 562 563 565 566 566

14

TeologiaVegleges.indb 14

2010.10.29. 18:29:18

Tartalomjegyzék 12. A bukott ember és a világ, amelyben él „...a jelenlegi gonosz világ...”

Világméretű társadalmi válság A társadalom korlátozó-kényszerítő rendszere A hívők: a világban és a világba – de nem a világból A Biblia világképének kétoldalúsága A polgári (világi) kormányzat eredete A gonosz világ A gonoszság elhatalmasodása A Krisztus által Istennel kibékült világ Fegyverszünet

603 603 604 604 605 606 606 607 607 608 611

III. RÉSZ: HAMARTIOLÓGIA A bűnös ember

615

1. Bevezetés a bűnről szóló tanításhoz (hamartiológia) 1. A bűn és a bűnök közötti különbség 2. A bűn elve 3. A bűn, mint az erkölcsi lények cselekedete

617 619 620 621

2. A bűn szó hétköznapi és bibliai használata A bűn három általános megjelenési formája 1. A bűn, mint bűncselekmény 2. A bűn, mint mulasztás 3. A bűn, mint bűnösség (vádolhatóság, elítélendőség, megérdemelt büntetés) Az Ézs 53,6 alapján levont következtetések Ajánlott irodalom

623 623 624 624 627 629 633

3. A bűn természete: a bűn, mint erkölcsi romlottság 635 A bűn erkölcsi romlottság 635 A bűn elsősorban Isten ellen irányul 637 A bűn Isten akaratával és az ő törvényével kapcsolatos erkölcsi romlottság 638 A bűn nem korlátozódik csak a „szándékos cselekedetekre” 640 Szabad vagy szolgai-e az akarat?

641 Az „akarat” és a „szándékos” szavak háromféle értelmezése 642 Meghatározható-e a bűn úgy, mint „az ismert törvény szándékos megszegése”? 644 Bűn-e, akár az újjászületettekben is, az érzéki vágy?

647 4. A bűn természete: a bűn, mint hajlam A bűn nem más, mint az erkölcsi gonoszság állapota vagy az arra való hajlam (a bűn mélységei) Vajon a „teljes cselekvőképtelenséget” teljesen semmissé teszi a megelőző (vagy elindító) kegyelem?

A szív természetes romlottságáért járó szigorú ítélet

653 653 654 656

15

TeologiaVegleges.indb 15

2010.10.29. 18:29:19

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia (1) A jogtudomány alapelvei (2) A modern pszichológia bizonyítékai (3) A consensus gentium (népek egyetértése), vagyis az emberi faj közös véleménye (4) A Bibliából származó bizonyítékok (5) Keresztyén tapasztalat A bűn egyaránt jelent bűnösséget és romlottságot is

656 656 657 658 660 660

5. A bűnök, mint a bűnös ember cselekedetei A „bűn” és „bűnök” nyelvünkben és irodalmunkban A „bűn” és „bűnök” az egyházi hagyományban A bűn forrása és okai A világ és a kívánkozás közötti összefüggés A kísértés alkalma és folyamata A Sátán, mint ellenség és kísértő

663 664 665 670 673 675 676

6. Az isteni kormányzás és az ember kétségbeejtő helyzete A bűn felett uralkodó, és azt legyőző isteni gondviselés Az égre bosszúért kiáltó, és a kiemelkedően Isten ellen irányuló bűnök A mások bűnében való részesség Ha úgy követünk el bűnt mások ellen, hogy az elkerülhető lett volna

677 677 681 684 685

7. A bűn nemzedékről nemzedékre történő hagyományozódása Miért is olyan fontos és nehéz ez a kérdés?

Az eredendő bűnről szóló tanítás A. A korai egyház eredendő bűn-felfogása B. Az eredendő bűn, ahogyan azt Augusztinusz és későbbi követői látták C. Az eredendő bűn kérdése a protestáns reformáció idején és azóta Miként örökölték Ádám bűnét a rákövetkező nemzedékek?

687 687 688 689 690 692 695

8. Elméletek a bűn hatásáról A pelagiánus elképzelés Szemipelagianizmus Arminius és az első remonstránsok Szocinianizmus, unitarianizmus, modernizmus Metodizmus Egy kiegészítés a Róm 5,12–19 alapján

701 702 703 705 708 710 715

9. A bűn tulajdonítási kérdésének vizsgálata és egy megoldási javaslat Három elterjedt nézet A szövetség és a szövetségek a Westminsteri „iratokban” A nézetek nehézségei A „közvetett tulajdonításra” (imputatio mediatae) vonatkozó elméletek

719 720 723 724 725

10. A bűn világuralma A bűn hatása a világban

739 739

16

TeologiaVegleges.indb 16

2010.10.29. 18:29:19

Tartalomjegyzék A bűn uralma Az egész emberi világ Isten ítélőszéke előtt áll 1. A vád 2. A vád képviselőjének összegzése (Róm 3,10–18) 3. A védelem nem tud válaszolni 4. A bíró ítélete

739 740 740 742 747 748

11. A bűn személyes következményei Noetikus (lelki) bölcsesség a mindennapos dolgokban Teljes romlottság?

Teljes képtelenség (a képesség teljes hiánya)? Összefoglaló megjegyzések

751 754 756 757 758

17

TeologiaVegleges.indb 17

2010.10.29. 18:29:19

TeologiaVegleges.indb 18

2010.10.29. 18:29:19

RÖVIDÍTÉSEK A könyvben található rövidítések során a bibliai könyveken kívül más hivatalos rövidítési rendszert nem használtunk. Igyekeztünk a fejezetekben szereplő rövidítéseket könnyen azonosíthatóvá tenni, ettől függetlenül az alábbiakban közzétesszük a leg�gyakrabban használt, kevésbé egyértelmű rövidítéseket. A teljes bibliográfiai adatokat a bibliográfia tartalmazza.

ABD ANF Barth Bauer vagy Arndt & Gingrich

Bettenson BDB

Anchor Bible Dictionary, 6 kötet The Anti-Nicene Fathers, 10 kötet Karl Barth: Church Dogmatics, 13 kötet Walter Bauer: A Greek-English Lexicon of

the New Testament and Other Early Christian Literature, az 5. kiadástól fordította és át-

dolgozta W. F. Arndt & F. W. Gingrich Henry S. Bettenson: Documents of the Christian Church Brown, Driver & Briggs: A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament

Kálvin: Institúció

Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere, 2 kötet

Catholic Encyclopedia

The Catholic Encyclopedia, An International Work of References on Constitution, Doctrine, Discipline and History of the Catholic Church,

Denzinger

16 kötet Henry Denzinger: The Sources of Catholic

EDBT

Evangelical Dictionary of Biblical Theology,

EDT

Evangelical Dictonary of Theology, szerk.

HDB

A Dictionary of theBible, szerk. James

Dogma

szerk. Walter A. Elwell Walter A. Elwell

Hastings, 5 kötet

19

TeologiaVegleges.indb 19

2010.10.29. 18:29:19

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia Liddell & Scott LW McClintock & Strong NPNF, I NPNF, II

A Greek-English Lexicon, Based on the German Work of Francis Passow, Henry G. Liddell

& Robert Scott Luther’s Works, szerk. J. Pelican & H. T. Lehmann, 55 kötet Cyclopedia of Biblical, Theological and Ecclesiastical Literature, készítette John

McClintock & James Strong, 12 kötet Nicene and Post-Nicene Fathers, első sorozat, 14 kötet Nicene and Post-Nicene Fathers, második sorozat, 14 kötet

OED vagy Oxford English Dictionary

The Compact Edition of the Oxford English Dictionary

Philo

The Works of Philo, új, átdolgozott kiadás,

Strack & Billerbeck

Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch, 6 kötet, Herman L. Strack

teljes, rövidítetlen változat egy kötetben & Paul Billerbeck

TDNT

Theological Dictionary of the New Testament, 10 kötet, szerk. G. Kittel &

G. Friedrich, ford. G. W. Bromiley TWOT

Theological Wordbook of the Old Testament, 2 kötet, szerk. R. L. Harris,

G. L. Archer, Jr. & B. K. Waltke ZPEB

The Zondervan Pictorial Encyclopedia of the Bible, 5 kötet, szerk. M. C. Tenney

20

TeologiaVegleges.indb 20

2010.10.29. 18:29:19