Katona 2022/2023 - évadkönyv by katonajozsefszinhaz

20232022

20232022SzínházJózsefKatona

A sorozatos járványhullámok, a bezárások, majd a szomszédunkban zajló háború, a ha zai gazdasági, társadalmi és környezeti válság nehézségei közepette sokszor idézőjelbe kerülhetett a színház szerepe. Mi ugyanakkor hiszünk abban, és ezen szemlélet mentén indulunk neki a 2022/2023-as évadnak, hogy a színház az ilyen, kihívásokkal teli időben sem veszít társadalmi jelentőségéből.

KEDVES NÉZŐNK!

A mögöttünk álló évek, hónapok nem könnyítették meg a hazai kulturális szereplők életét.

KÖSZÖNTŐ4

A Katona Pártolói köre igazi közösség, színházunk legelkötelezettebb nézőinek exkluzív csoportja, amely a színház számára kiemelt fontossággal bír. Bízunk benne, hogy a következő évadban Önt is tagjaink között üdvözölhetjük! várjuk Önt a Katonában az előttünk álló évadban is! Máté Gábor

A jubileumra készülve tavasszal elindítottuk a színház bő évtizede használt logójának és arculatának megújítási folyamatát, amellyel igyekszünk megfeleltetni vizuális kommunikációnkat a körülöttünk változó világ új követelményeinek. A színekre és a fotókra a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyező új arculattal együtt a társulat tagjairól új port résorozat is készült, amelyben visszaköszönnek a Katona új vizuális identitását jelentő Terveinkszínek. szerint a 2022/2023-as évad első három premierjét októberben, első bemutatónk negyvenedik évfordulóján tartjuk. A nagyszínpadon Székely Kriszta rendezi Ibsen Hedda Gabler című drámáját, a Kamrában Ascher Tamás állítja színpadra Tadeusz Słobodzianek, a Katona nézői számára A mi osztályunk szerzőjeként ismert kortárs lengyel író A zseni címet viselő darabját, míg a Sufniban Dankó István viszi színre Jevgenyij Griskovec Tél című drámáját. Már az évad első bemutatóiban megismerhetik Nézőink társulatunk új tagjait, Mentes Júlia a Hedda Gablerben, míg Béres Bence a Télben lesz látható! A 2022/2023-es évad mindezen kihívások fényében nem szólhat kizárólag az ünneplés ről. Az évadra tervezett bemutatóinkkal igyekszünk a minket foglalkoztató kérdések minél szélesebb spektrumát beemelni a színházi térbe. Ahhoz azonban, hogy ez minél teljesebb mértékben megvalósulhasson, szükségünk van magántámogatóink segítségére is, hiszen, a háztartásokhoz hasonlóan a színházakat is súlyosan érinti az energiaválság, kiadásaink rendkívüli mértékben emelkedni fognak!

KÖSZÖNTŐ 5 Idén lesz negyven éve, hogy Zsámbéki Gábor Csehov A manó című darabját már az önálló Katona színpadára állította. Bár a jelenlegi helyzet nem kedvez a felhőtlen ünneplésnek, szerény eszközökkel mégis szeretnénk különlegessé tenni a jubileumi évadot. Ennek jegyében kértem fel Nádasdy Ádám Déry Tibor-díjas költőt, műfordítót, aki évtizedek óta kapcsolódik be időről időre a Katona munkájába, hogy saját személyes élményei alapján próbálja meg összefoglalni elmúlt négy évtizedünket és az előttünk álló évad bemutatóit. Az így született írás vezeti fel a 2022/2023-as évadkönyvet.

Szeretettel

TÁRSULATUNK6 igazgatóAdminisztratív Wiegandt Júlia Gazdasági igazgató Dely Katalin Műszaki vezető Mucsi Gábor Értékesítési vezető Szívós Tamás Zenei vezető Sáry László Marketingvezető Horváth Máté Épületüzemeltetési vezető Takács István Művészeti titkár Csontos Sarolta nemzetköziTitkárságvezető,referens Wéber Edina Színházi titkár (Kamra) Tamási Anna Színházi titkár Nagy Zsófia Dramaturg Török Tamara asszisztensekRendezőFejes Vera Hornung Gábor Tiwald György Tóth Judit Gazdasági csoport Fejes Éva Kádár TerézNémethnéNemesMargóEditMészáros Közönségszolgálati Iroda Novák Erika Ormay Lili Sipos TalmácsiSzilviaAlexa Sajtókapcsolatok Kazimir Annamária Behívó Végh Ildikó Vági KoltayEszterDorottya Szonja Rendszergazdák Darida István Józsa Attila Hivatalsegéd Budavári Réka Színművészek Bán BányaiJánosKelemen Barna Béres FeketeElekDankóBorbélyBodnárBezerédiBenceZoltánErikaAlexandraIstvánFerencErnő Fullajtár Andrea Jordán KissKeresztesAdélTamásEszter Kocsis Gergely Lengyel Benjámin Máté MentesMáthéGáborErzsiJúlia Mészáros Béla Ónodi Eszter Pálmai Anna Pálos PelsőczyHannaRékaRajkaiZoltánRezesJuditRujderVivienSzacsvayLászló Szirtes UjlakiTóthTasnádiTakátsyÁgiPéterBenceZsófiaDénes Vajdai Vilmos Vizi Dávid Ügyvezető igazgató Máté Gábor A Művészeti Tanács tagjai Ascher SzékelyTamásKriszta Tarnóczi Jakab Zsámbéki Gábor TÁRSULATUNK

TÁRSULATUNK 7 Nézőtéri felügyelő Horváth Józsefné Sisa SzékelyJuditNorbert Ügyelők Héricz Anna Valovics István Súgók Boncza SchaeferAnitaAndrea Színpadmester Fodor István Fórián Péter Díszítők Brusznyiczki János Frankó Bence Kovács Bálint Kurucz András Lakatos Dezső Molnár László Szabó SzalontaiSzakácsAndrásLászlóIstván Varga Attila Kelléktár-vezető Tölli Judit Kellékes Kertész Janka Fővilágosító Pető Gergő Világosítók Bárány Bence Kovács Mózes Makray SziebertMészárosGáborGáborSebestyén Videótechnikus Török Marcell Nagy Réka Hangosítók Schéder SzomszédÁbelMáté Jelmeztár-vezető Kovács Ildikó Öltöztetők Batta Eszter Elek KulcsárBeaNóra Fodrásztár-vezető Szeberényi Lejla Fodrásztár Tóth SzabóBarbaraSára Varroda Hűgel Katalin Gépészek Csermák Zoltán Kovács Gábor Villanyszerelő Posvanecz Jenő Asztalos Kántor László Lakatos Pap Miklós Kárpitos Mészáros László gépkocsiAnyagbeszerző,vezető Ágoston Béla Technikai vezető Balázs Krisztián Technikai munkatárs Rigó Zoltán Produkciós asszisztens Hoffmann Éva Színpadmester Tóth László Díszítők Botka Zoltán Papp Gergő Pető TőzsérSzakmárSándorRóbertGábor Fővilágosító Pető Gergő Világosítók Bakondy Imre Bíró NedárTádéBarnabás Hangosítók Horváth József Wirth Tamás Öltöztetők Gáspár Viktória Ignácz Éva Pintér Mária Fodrász Kelecsényi Bernadett Portaszolgálat Cseszlai Ilona Nagy Zsuzsanna Póka Zsuzsanna Tóth Tibor Zloch János Varga Csaba

TÁRSULATUNK 9 TAMÁSASCHER

Elfogult vagyok, ezt előre kell bocsátanom: nagyon szeretem a Katona József Színhá zat. Ide készült az első Shakespeare-fordításom, a Szentivánéji álom, amit Gothár Péter felkérésére csináltam 1994-ben, s abban az évben színre is került. Stohl András volt a szamár (Tompor néven), Pap Vera pedig a tündérkirálynő, Titánia. (Vera a Vígszínházból jött át mint vendég.) Remek páros volt, sütött az erotika belőlük, szóval nem volt egy ifjúsági előadás. Rám azért is volt érzelmi hatással, mert negyven évvel korábban ugyanezen a színpadon láttam először a Szentivánéjit. A szüleim hoztak el, hatéves lehettem, koraérett kisfiú. Ezt a színházat akkor mindenki „Belvárosi”-nak emlegette, jóllehet már hivatalosan Katonának hívták: 1951-ben szűnt meg Belvárosi Színházként működni (már 1949-ben ál lamosították), innentől a Nemzeti Színház kamaraszínháza volt. A nézőtérre középen volt a bejárat, és ha nyitva voltak az ajtók – például délelőtt, ha szellőztettek, vagy előadás szü netében – az utcáról nyílegyenesen be lehetett látni a színpad fenekéig. Ettől keltett olyan kicsi és barátságos benyomást.

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 40 11 NÁDASDY ÁDÁM - katona: 40

A gyermekkori Szentivánéjiből Puckra emlékszem, játszi tündér volt, Mészáros Ági alakította. A szövegből persze keveset értettem. Mészáros remek színésznő volt, csak az 56-os forradalom melletti kiállásáért kegyvesztett lett, a kommunista kultúra urai alig en gedték színpadra. De a forradalom előtt még láttam őt ugyanitt Shaw Pygmalionjában (már nagyobbacska voltam), Básti Lajos volt Higgins professzor. A szöveg követhetőbb is volt, mint Arany Shakespeare-je, Mészöly Dezső újrafordította a darabot a produkció számá ra. Mindenki várta a pillanatot, amikor az elegáns szalonban Lizi megfeledkezik magáról,

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 4012 s amikor valaki felajánlja, hogy elkíséri a parkon át, Mészáros Ági azt mondja: „Sétálni? Franc nyavalyát! Taxin megyek!” (Walk? Not bloody likely! I’m going in a taxi!) Az egész város ezt a „franc nyavalyát” ízlelgette, példátlan volt, hogy ilyen vulgarizmus elhangozzon a színpadról. Hát, mit mondjak, nagy utat tettünk meg azóta. Ugyanilyen nagy út vezetett Mészáros Ági légies, pajkos Puck tündérétől Csákányi Eszter fáradt, bölcs, ironikus Pukkjáig az 1994-es Szentivánéji álomban. Fodor Géza, a szigorú dramaturg elfogadta a fordításomat. Eljártam a próbákra, új volt még nekem a színházi munka, élveztem a kulissza-szagot, a gyéren világított folyosókat, az üres nézőte ret, amikre gyerekkoromból emlékeztem, mert a szüleim színházi emberek voltak. Gothár egyik legjobb ötlete volt, hogy a mesteremberek ne mesebeli parasztok, hanem városi munkásemberek legyenek, akik – mondjuk a pesterzsébeti Csiliben – amatőr előadásra készülnek. Ezt a fordításom is sugallta, többek között azzal, hogy a mesterek egymás sal nem tegeződnek, hanem magázódnak, amitől valahogy „civilebb”, színháztalanabb lesz a dolog: „Tompor, maga Pyramust fogja játszani!” Meg azzal is, hogy a mestereknek (Shakespeare-t követve) a klasszikus Arany János-fordításhoz képest valamivel név-sze rűbb neveket adtam: az öntevékeny munkás-színjátszók vezetőjét (aki a darabocskát írja), Tetőfi Péternek neveztem (angolul Quince „csapolás, ék”, Aranynál Vackor), hiszen ő ácsmester és egyben költő. Ezt a szerepet Vajda Lászlóra osztották, aki remekül csinálta a próbákat, korpulens al katában egy mimóza érzékenységét jelenítette meg, mint aki a legkisebb kritikára a sírással küszködik. Az egyik próbán letérdelt, talán mert leejtette a szöveget, és hosszú ideig nem kelt föl. Na, Drunyó (ez volt a beceneve), gyerünk tovább, mondták, de mivel nem mozdult, meg is böködték, pattanj már föl. Kiderült, hogy nem bír felkelni: rosszul lett. A mentők vitték el. Többé nem láttuk, néhány nappal később meghalt. Sose fogom elfelejteni, ahogy ott térdelt, egy olyan szerepben, ahol azt kellett játszania: civil, s mi nem hittük el neki, hogy tényleg civil. Vajda tragikus halála után Kaszás Gergővel folytak a próbák: ő pont az ellenkezőjét nyújtotta annak, amit Drunyó: vékony volt, egzaltált, égő szemű, kéziratcsomóját állandóan a hóna alá szorította, majd szétpattant a feszültségtől. Így is lehet, gondoltam, és bevált: remek lett. Megvolt a premier, s én – boldogan, hogy a fordításomat hallom a színpadról – újra és újra elmentem megnézni az előadást. Egy este német barátnőmmel, Doris Fischerrel mentem, aki jól tud magyarul és kíváncsi volt az új szövegre. Lement az első jelenet, kis zene, mindjárt jönnek a mesterem berek, súgtam büszkén Dorisnak. Ám ehelyett egy ismeretlen, svájcisapkás, idősebb férfi jött be és gyanakodva méregette a színpadon álló nagy asztalt (amin hol ugrálni,

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 40 13 hol hancúrozni kellett a szereplőknek). Gondoltam, talán megrogyott az asztal s beküld tek egy szerelőt, hogy gyorsan csináljon valamit?? Ámde a férfi egyszercsak ránk nézett: Lukáts Andor volt! Ajjaj, hogy kerül ide Lukáts Andor, aki nem is szerepel a darabban? Már jöttek be a többi mesterek, s őneki – láthatólag Tetőfi szerepét alakította – név sorolvasást kellett tartania. Azaz kellett volna, hiszen nyilvánvalóan nem tudta, melyiket hogy hívják; csak annyit tudott, hogy valaki újrafordította a darabot és más neveket adott a mestereknek, mint Arany János. Így aztán ahelyett, hogy megnevezte volna őket, sor ban rájuk bökött s azt kérdezte: „Magát hogy hívják?” Én jéggé dermedve néztem: mi folyik itt? Hol van Kaszás Gergő? Közben pergett az előadás. „Maga szerint most mit kéne mondanom?” kérdezte Lukáts hol ettől, hol attól a színésztől. Azok meg gyakran azt mondták neki: „Inkább azt kérdezze meg, hogy...!” A közönség gurult a röhögéstől, hogy ez a Tetőfi, ez a derék ácsmester, ez a remek Lukáts Andor, lám hogy megjátssza a pózoló, dezorientált művészkedőt, az önjelölt zsenit, aki úgy el van szakadva a valóságtól, hogy jóformán azt sem tudja, őt magát hogy hívják, és egyáltalán, hol is vagyunk és melyik darabot játsszuk éppen. Doris barátnőm önfeledten szórakozott, míg egyszercsak észrevette, hogy mosolytalan, szürke arccal ülök és kigúvadt szemmel, mereven nézem a színpadot. „Rosszul vagy?” súgta oda. „Nem, csak nagyon figyelek!” mondtam, ami igaz volt. Életemben így nem figyeltem; hangtalanul, telepatikusan próbáltam súgni Lukátsnak.

A szünetben aztán rohantam hátra megkérdezni, mi történt. Elmondták: Kaszás Ger gő életben van, egészséges, de váratlanul megvált a színháztól, így Lukáts Andor aznap délután tudta meg, hogy be kell ugrania Tetőfi (azelőtt Vackor) szerepébe. Annyit tudtak neki elmondani, hogy nem az Arany-szöveg megy, és hogy mindenkit másképp hívnak és mindenkit magázni kell. Lukáts kívül-belül ismerte az Arany-fordítást, Kaposváron láttam nagyszerű Zubolynak, tudta pontosan, mi zajlik a darabban, de azt a szöveget persze nem tudta, amit én kiötlöttem. Zseniális volt, amit művelt: mint egy dzsungelorvos, akinek egy szál rozsdás bicskával kell a műtétet végrehajtania. Sikerült. A közönség úgy élvezte, mint se előtte, se utána egyetlen előadást se. Nem tudták, mi adja ennek az estének a vibráló, szinte elektromos feszültségét. Nekem a jéghideg izzadság csorgott végig a gerincemen. Mint az előadás után megtudtam, ezzel nem voltam egyedül aznap este.

TÁRSULATUNK 15 BÁN JÁNOS

A 2022/23-as évad egyik ínyencfalata számomra, hogy lesz megint Hedda Gabler. Elfo gult vagyok e téren is: Ibsent nagyon szeretem. Időm egy részét Londonban töltöm, ahol a sok színház közül valamelyikben mindig van valami Ibsen. Ahogy mindig van Csehov is: ezt a két külföldi szerzőt az angolok kivételesen a magukénak érzik, ma is aktuálisnak –pedig már bőven százhúsz évesek (Ibsen 1906-ban, Csehov 1904-ben halt meg). Nagyon jó szerzők ezek, nem vitás, de angol-amerikai sikerükben része lehet annak is, hogy munkásságuk idején, a 19. század végén akadt egy fáradhatatlan propagátora munkáiknak az angol nyelvű világban: Bernard Shaw. Ő regényeket is írt (gyengéket), színműveket (több nyire közepeseket), de remek kritikus volt, akinek adtak a véleményére. Ráadásul ebben időben az angol színház kevés olyat produkált, ami egyszerre eredeti és jó lett volna: Oscar Wilde jó volt, de nem elég eredeti, Shaw eredeti volt, de nem elég jó.

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 4016 HEDDA GABLER

A Katonában pont húsz évvel ezelőtt, 2002-ben láttam a Hedda Gablert, Gothár Péter rendezésében.

Jó előadás volt, a címszerepet Básti Juli alakította, a friss férj Máté Gábor, a rosszéletű fiatalember Fekete Ernő volt (bajusszal!). Játszott még Haumann Péter, Máthé Erzsi, Kiss Eszter, Olsavszky Éva. A kályha központi helyet foglalt el; kíváncsi vagyok, hogy most is így lesz-e. És persze volt pisztoly: milyen könnyű dolguk volt a realista drámaíróknak akkoriban, amikor még minden jobb háztartásban volt pisztoly itt Európában is. Most is egy magas, erős nő lesz Hedda: Jordán Adél. Hivatalosan a címszereplő neve Hedda Tesman volna (így is szerepel a színlapon), hiszen nemrég ment feleségül Jörgen Tesmanhoz, és akkoriban nem volt szokás lánynevet használnia egy férjes asszonynak. Ibsen mégis szándékosan a lánykori nevét, a Gablert tette meg a darab címéül, mert Hedda öntudatos nő, inkább az apja lánya, mint a férje felesége. (Nagy feminista volt ez az Ibsen.) A férjet, az érdektelen és főleg nem szexi Jörgent, aki látszólag nem tehet semmiről,

A Hedda Gablert is láttam Londonban, legutóbb egy erősen modernizált produkció ban, ahol egy irdatlan nagy, szinte üres szobában, vagyis a tágas színpadon álldogált tanácstalanul a nászútról megérkezett Hedda. Az angolok a szöveget szinte mindig újrafordítják, vagy legalábbis „adaptálják” az aktuális produkció számára. Ez alighanem így lesz most a Katonában is, mert azt olvasom a színlapon, hogy „Kúnos László fordítása alapján”; ez arra utal, hogy az alkotópáros, Székely Kriszta rendező és Szabó-Székely Ármin dramaturg változtatásokat eszközölnek a szövegen. Ami nem baj, és nem is szokatlan, ezt csinálják a színházak, mióta világ a világ, csak nem mindig vallják be.

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 40 17 Bányai Kelemen Barna alakítja; nehéz elképzelnem, amint érdektelen és nem szexi férfit ját szik, de majd megoldja. A rossz fiú Mészáros Béla lesz. Én fordítva jobban el tudnám képzelni ezt a két figurát és két színészt – no de emiatt érdekes a színház, hogy ki hányféle bőrbe tud belebújni, mint amikor a csúnya színésznő játszik szépet és a szép csúnyát. Kíváncsian várom! Ibsen olyan világból jön, ahol mindenkinek van valami titka. Tudom, minden embernek lehetnek titkai, minden korban és minden országban; az érdekes inkább az, hogy mit írnak meg belőle. Csehov nem ilyen, ő nem a titkok lelepleződésére építi a darabjait, ha nem a meglévő értékek és érdekek ütközésére. Ibsen ebben az értelemben nyugatibb, modernebb volt, mert a titok és annak rejtegetése-kiderülése beleillett a század végén kibontakozó pszichológia, különösen a pszichoanalízis gondolatkeretébe. Hogy senki sem az, aminek látszik. (Csehovnál fordítva: az a tragédia, hogy mindenki az, aminek látszik, és az is marad.) Ibsen az előfutára a nagy amerikai drámaírók, O’Neill, Tennessee Willi ams, Arthur Miller munkásságának: azt mutatja be, hogy viselkedésünk rugói távolról sem azok, amiket a felszínen látunk, sőt néha épp ellenkező előjelűek. Halkan jegyzem meg, hogy éppen e miatt a titokpszichológia miatt érzem néha, hogy Ibsen hamarabb öregszik, mint Csehov, hiszen a sokféle Nagy Titok (és az ezzel járó zsarolhatóság) mára kikopott a mindennapok gyakorlatából; utoljára a homoszexualitás maradt, de már az se egy nagy etvasz. Persze Ibsen annyira jól írja meg, amit megír, hogy élvezet nézni, függetlenül at tól, hogy ma létezik-e még titok, zsarolás és pisztoly. Ibsen klasszikus, mint az ógörögök: aranygyapjú se létezik már, a Médeia mégis izgalmas darab.

Azért is érdemel elismerést, mert köztudott a szakmában, hogy fiatalnak idősebbet játszani nehezebb, mint fordítva. Bár igaz: ez a fiú nem is idősebbet játszik, hanem időtlent.

LEAR Új Shakespeare nem lesz a 22/23-as évadban, de megy tovább a Lear király Hegedűs D. Géza főszereplésével (ő is a Vígből jár át), az én fordításomban. És bár a Szentivánéji óta számos Shakespeare-darabot fordítottam, most is többször beülök nézni a Leart, mert minden előadás más. Minden közönség más. Egyszer a tragikum működik jobban, másszor a ko mikum (mert van az is a Learben!), az egyik közönség kuncog és fészkelődik, a másik feszült csendben gyanakszik. Remélem, egy Lukáts Andor-féle beugrásra itt nem lesz szükség, bár – mint láttuk – az jót is tud tenni az előadásnak. Hegedűs nagyszerű alakítása mellett most csak egyet emelnék ki: a Bohócot, az egyetemista Katona Péter Dániel nyugtalanító figuráját: koravén és koraérett, és – mint minden jó Lear király-előadásban – okosabb, mint a gazdája.

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 4018 A ZSENI

Ezt bizonyos elégtétellel nézem, mert az irodalom (és benne a drámairodalom) az én ízlésem szerint túlzottan elment a szegénység, az elesettség, a nyomor ábrázolása felé. Ez most a trend, és Grecsó ezzel bátran szembemegy. Hősei gazdagok, műveltek, be folyásosak – és boldogtalanok, sőt erkölcstelenek. Ez Ibsen és utódai darabjaira emlé keztet, ahol sosem az a probléma, hogy holnapra van-e ennivaló. Félreértés ne essék: a társadalom aljára szorultakat is lehet, sőt kell az irodalomban ábrázolni (lásd Gorkij Éjjeli menedékhelyét, vagy Háy János, Székely Csaba darabjait), de néha nekem már sok a „nyomorpornó”, ahogy gúnyosan nevezik. (Itt a „pornó” szó persze általánosságban értendő, amikor valamit túl közelről, a jóízlés határán túlmenő részletességgel ábrázolnak.)

TÍZ ESZKIMÓ Az évad némelyik bemutatójáról nem tudok írni, mert még nem tudom, mit takarnak a címek. Majd a rendezők meg a dramaturgok elmondják, a trélerek mutatnak ízelítőt. Lesz viszont új magyar dráma, amiről tudok írni. Ennél újabbat el se lehet képzelni, ugyanis a szerző, Grecsó Krisztián most véglegesíti a darabot, reméljük, a próbák kezdetére elkészül a Tíz eszkimó. Ezt nem mondom egészen komolyan, a szöveg már elkészült, bele is tekinthettem, bár persze a próbákig – és még azok során is – változhat. Ez még egy klasszikussal is így van (tapasztalatból tudom mint fordító), hát még egy ma születő darabbal. A cselekményről nem mondhatok semmit, nem szabad szpojlerezni, de azt elmondhatom, hogy kifejezetten jómódú emberek között játszódik a mai Budapesten.

Shakespeare úgynevezett királydrámáiban – a Lear nem az, mert az egy mondát dolgoz föl, nem történelmi tényeket! – valós uralkodókat szerepeltet, persze csak jóval a haláluk után. Így tesz a lengyel Tadeusz Słobodzianek is, akitől láthattuk 2012-ben A mi osztályunk című megrendítő darabot (Máté Gábor rendezésében) a lengyelek, zsidók, valamint a megszállók (németek és szovjetek) viszonyáról. Most ugyanettől a szerzőtől láthatjuk a Kamrában A zsenit, melyben Sztanyiszlavszkij, a zseniális színházcsináló (játssza Máté Gábor) huzakodik Sztálinnal, a zseniális diktátorral (játssza Fekete Ernő, gondolom bajusszal); fellép még Kocsis Gergely és Elek Ferenc. Ettől a kvartettől és Ascher Tamás rendezőtől sokat várok.

A nyomorábrázolás ugyanis gyakran olyan célt szolgál, mint amikor a szakács a nem elég ízes ételt egy harsány fűszerrel próbálja érdekessé tenni. Grecsó darabja nem ilyen: itt anyagi nyomor nem lesz, lelki annál inkább.

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 40 19 A kortárs daraboknál gyakran gond, hogy milyen nevet adjunk a szereplőknek. Legyen Mari és János? Balázs és Réka? Koppány és Gyöngyvér? De miért, melyik? Grecsó ezt ügyesen megoldotta: mivel ez lesz az ősbemutató, azt találta ki, hogy megörökíti a darabban magát a szereposztást. Megkérdezte a rendezőt, Máté Gábort, hogy melyik figurát ki fogja alakítani, és azt a nevet adta neki. Így tehát Fullajtár Andrea Andreát, Szirtes Ági Ágit, Mészáros Béla Bélát játssza, és ugyanígy lesz Anna (Pálmai), Bence (Tasnádi), Kata (Péter), és Dávid (Vizi). Egyedül a házigazda, az onkológus sebész szerepel „Szike” becenéven, pedig őt Zoltán (Bezerédi) fogja alakítani. MÉDEIA Ugyancsak jómódú, privilegizált emberek családi tragédiája kerül színre a Médeiá ban. Szinte fölfogni is nehéz, hogy Euripidész ezt a darabot 2500 évvel ezelőtt írta. Vagyis nem pontosan ezt a darabot, hanem egy Médeia címűt, melynek alapján Bagossy Júlia egyetemi hallgató ír szövegkönyvet, felhasználva a színészek improvizációját. A Sufni-beli előadásban mindössze öten szerepelnek (többen el se férnének ott): a fele ség Pálos Hanna, a férj Bányai, valamint három egyetemista. Az Euripidész-félét láttam a Katonában majdnem húsz éve, 2004-ben, akkor a címszereplő Fullajtár Andrea volt, a férj Máté Gábor (júj, de ellenszenves volt!), a rendező Zsámbéki Gábor. A szöveget Rakovszky Zsuzsa, a kiváló költő új fordításában hallottuk; annyira érthető volt, annyira mellbevágó, hogy az előadás után megkérdeztem Karsai Györgyöt, az ókortudóst, régi barátomat, hogy ebben a darabban tényleg ez van-e. „Bizony, ez,” mondta Karsai, aki tanácsadóként segítette Rakovszky munkáját, „egy szót sem írtunk bele.” Nos, az lehet, hogy a stílus változásában nagy utat tettünk meg ötven év alatt (a „franc nyavalyát” he lyén az én fordításomban azt mondja Liza: „F*szt megyek én gyalog!”), de párkapcsolati síkon kétezerötszáz év alatt semmi sem változott.

TÁRSULATUNK20 KELEMENBÁNYAIBARNA

A TALÁLKOZÁS

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 4022 RING

A tegnapot néha elavultabbnak érezzük, mint a tegnapelőttöt. Ezért őszinte várakozás sal tekintek a meghirdetett Ring – Istenek alkonya című Wagner-ihlette produkció elé. Az ifjú rendező, Tarnóczi Jakab nem riad vissza a „nagy bölényekkel”, a klasszikusokkal való birkózástól: ő csinálta a nagyon szép Bánk bánt (Katona eredeti szövegével!) a Kamrában 2019ben. Érdekes, hogy a Katona nevét viselő színházban addig még sohasem került színre a Bánk bán. Ez voltaképpen érthető, hiszen nem azért hozták létre 1982-ben ezt a színházat, hogy ilyesmiket mutassanak be: csinálja ezt a Nemzeti, azért fizetjük. De azután lassan Kárpát-medence-szerte megjelentek a rendhagyó, nem-klasszikus Bánk bán-produkciók (ideértve a mostani Nemzetiben Vidnyánszky Attila izgalmas, tabudöntögető előadását), úgyhogy már mindent szabad. Szabad például – mint Tarnóczi csinálta itt a Kamrában – az eredeti szöveget pontosan eljátszva, minimális dramaturgiai és szöveghozzáadással, a szí nészekben bízva megetetni a közönséggel ezt az igencsak száraz gombócot. Megettük.

Lesz ezen kívül e-színház jelleggel (azaz régimódi kifejezéssel: filmre véve) egy olyan darab, ami nekem valamiért Wagnerhez hasonlít, csak nem olyan túlméretezett és ezért csöppet sem unalmas: A találkozás, Nádas Péter műve. Vékonyka cselekményszál (mint Wagnernél), rendkívüli alapossággal körüljárva (mint Wagnernél). Egy középkorú vagy idősebb asszony találkozása egy fiatalemberrel, akit talán régebben ismert, ha valóban őt ismerte, ha valóban ő ismerte. Leheletfinoman egyensúlyoz, izgalmasan ki-kibillen Nádas szövege az anya-fiú típusú viszonyból a férfi-nő típusúba, és vissza. Csak két szereplő van, Fullajtár és az egyetemista Gloviczki Bernát. Török Marcell rendezi, aki már számos katonás produkcióban volt fontos munkatárs mint videós és vizuál-effektes. Gondolom, itt sem fogjuk nélkülözni az izgalmas képi és fényhatásokat.

Wagner Ringje nem száraz gombóc, viszont annál nagyobb. A nagyszínpadon lesz. Én nem nagyon szeretem Wagnert, de a párom rajong érte, ezért pár évvel ezelőtt megnéztük a Müpában a teljes Ringet, négy egymás után következő napon. Emlékezetes élmény volt, de sokszor nagyon untam. Még szerencse, hogy kivetítették a szöveget németül és magyarul, és én mint nyelvész azzal ütöttem el az időt, hogy összehasonlítottam a kettőt, és eltöprengtem egy-egy fordítói megoldáson. Közben énekeltek is, néha nagyon hangosan, de az kevéssé érintett meg. Sajnálom. Úgyhogy birkózzon Tarnóczi, lássuk, mit tud!

TÁRSULATUNK 25 BENCEBÉRES

Egyeztetéskor mondtad, hogy épp Salzburgban próbálsz, úgyhogy inkább 14 óra után legyen az interjú. Mit próbáltok?

Tavaly már volt róla szó, hogy a Katonába megyek gyakorlatra, aminek nagyon örültem – volna –, de akkor még nem volt meg az évad, mivel a járvány átírta az egészet, és az elmaradó vagy elcsúszó előadások miatt nem tudtunk biztos időpontokat egyeztetni. Mindeközben az osztállyal Miskolcon próbáltuk Szőcs Artur rendezésében a Koldusoperát, és ennek a kurzusnak a hozományaként el

A Freeszfe egyik partneregyeteme a Salzburgi Mozarteum. Itt diplomáztam idén. Most a Mozar teum első-, másod- és harmadéves színész- és rendezőhallgatóival és ukrán vendéghallgatókkal együtt Jelinek A királyi úton című darabját próbáljuk.

Alapvetően nem vagyok az a típus, aki bármire is számít. Vagy legalábbis, aki előre elbízza magát.

Az SZFE-n Máté Gábor és Székely Kriszta osztályában kezdtél, a Freeszfe-n fejezted be. Ígérem, hogy nem fogok sokat a múltban dagonyázni, de mivel épp Salzburgban vagy, nem igazán érzem elkerülhetőnek, hogy legalább egy kérdés erejéig felmerüljön az egyetemfoglalás és mindaz, ami 2020-ban az SZFE-vel történt. Hol tartasz ma ennek feldolgozásában? Nádas Péter nyitotta meg az idei könyvhetet. Beszédének zárómondata az volt, hogy „Ne veszítsétek el a bizodalmat. Nem tudom miben. De elveszíteni sem éri meg.” Az hiszem, én itt tartok jelenleg. De nemcsak az egyetemmel kapcsolatban, hanem mindennel, ami az utóbbi időben ve lünk történt, és épp aktuálisan körülöttünk zajlik. Nehéz idők. Az egyetem beszántása egyébként szerintem nem is az én osztályomat érintette legrosszabbul, mert mi legalább már túl voltunk az elméleti oktatáson és a szakmai alapok elsajátításán. Ekkor nekünk már a külsős gyakorlatok szer veződtek. Ebből pedig sok esetben szerződtetés is lett. Persze nekünk sem volt könnyű, de minden évfolyamot más szempontból érintett rosszul ez a történet. Azokat sokkal inkább sajnálom, akik épp elkezdték ott a tanulmányaikat, vagy említhetem a felettünk járó rendezőosztályt is, akiknek arról kellett volna, hogy szóljon az az év, hogy legyen négy vizsgarendezésük az Ódryn, ami alap ján megmérettetnek és munkalehetőségeket kaphatnak. Ehhez képest egyetlen percet sem tudtak ott dolgozni. Szóval, mi a körülményekhez képest viszonylag szerencsések voltunk, mert szakmai értelemben nem maradt ki szinte semmi, néhány utolsó, osztályként létrehozott előadáson kívül. Lelkileg ugyanakkor nagyon megviselt mindenkit. Ezen a részén nehéz túl lenni. Térjünk is át inkább vidámabb témára, arra, ami alapvetően a beszélgetésünk apropója, hogy ősztől a Katona társulatának tagja leszel. Mennyire lepett meg a felkérés?

TÁRSULATUNK — INTERJÚ26 INTERJÚ BÉRES BENCÉVEL

Most még Salzburgban vagyok, július végén pedig az Ördögkatlanon fogok próbálni, de az au gusztus közepe egyelőre szabadnak tűnik. De kevésbé a pihenést, inkább azt várom már, hogy elkezdődjön az évad. Mi a baj a pihenéssel? Semmi, csak nem vagyok pihenős típus. Irigylem azokat, akik tudnak három napig semmit tenni, vagy gondtalanul sétálni egy erdőben és nem azon gondolkodnak közben, hogy mi lesz holnap, mit kell csinálni jövő héten, vagy, hogy mi történt tegnapelőtt. Nehezen tudok kikapcsolni, pedig tudom, hogy fontos lenne és törekszem is rá. Augusztusban megpróbálom.

A többiekkel együtt szívből örültem a hírnek. Kevés szebb dolog van annál, mint amikor valakinek gyereke születik. Persze sajnáltam, hogy elmarad az előadás, mert jól érez tem magam a próbákon, de ennek valamiért így kellett történnie. Furcsa sorsszerűség, hogy ez épp a Yerma próbafolyamata közben történt, ami egy terméketlen nő drámájáról szól.

Ezek után, közös munka nélkül, viszont tényleg igazi mélyvízbe ugrás lesz a csatlakozás a társulathoz. Igen. Már önmagában az is kétségeket ébresztett bennem, hogy összesen egyetlen katonás pró bafolyamatom lesz a szerződtetés előtt, ráadásul az is a Kamrában, ami ugye általában kevesebb színészt jelent, kevesebb ismerkedési lehetőséget a társulattal és persze kevesebb nézőt is, akik előtt bizonyíthatnék. Szóval élesben kell majd bemutatkoznom. De izgatottan várom és remélem, könnyen be tudok majd illeszkedni.

A nyár hátralevő részében lesz még lehetőséged „rápihenni” erre az előtted álló megmérettetésre vagy végig munkával töltöd az időt?

TÁRSULATUNK — INTERJÚ 27 is hívtak Miskolcra, ahol végül volt négy bemutatóm és egy átvett előadásom. Nagyon jól éreztem magam és rengeteget tanultam ott. Azt beszéltük meg, hogy 2022 elejéig, amíg a Székely Krisz ta-féle Yerma próbái el nem kezdődnek a Kamrában, ott is maradok gyakorlaton, aztán majd meg látjuk. Ebből a meglátjukból lett a katonás szerződtetés, noha a Yerma végül elmaradt. Mára már publikus, vagy legalábbis könnyen kikövetkeztethető, hogy ez a produkció tulajdonképpen annak az örömhírnek esett áldozatául, hogy Borbély Alexandra – aki a címszerepet alakította volna – anya lesz. Így azonban a szerződtetésed előtt egyáltalán nem is nyílt lehetőséged arra, hogy együtt dolgozz a társulattal. Ez hogyan érintett? Mielőtt megtudtuk az okát, pár nappal korábban jött egy email az alkotóknak, hogy a következő próba helyett nagyobb megbeszélést tartunk. Elsőre kifejezetten rossz dolgokra gondoltam, hogy valaki megbetegedett, vagy elfogyott a pénz, ilyesmik, szóval, amikor kiderült a leállás oka, nagyon megkönnyebbültem.

Teljesen érthető. És akkor ebből a medinai gyerekkorból hogyan következik a fővárosi színészkarrier?

Azért azt el kell mondanom, hogy én nem vagyok egy igazi falusi fiú, mivel a családi otthon va lójában mindig Szekszárd volt, csak hosszú ideig falun éltünk. Az iskoláimat is Szekszárdon vé geztem. Kicsit olyan sehonnainak is éreztem magam emiatt. A városban falusi voltam, falun meg

Akkor vajon mit gondolhatsz rólam, aki szolfézs-karvezetés szakot végzett a Bartók Konziban. Jó, tudom, gyerekként ez olyasmi, mint a spenót. Senki nem szereti. Pedig egyébként hasznos és nem feltétlenül száraz tudomány. Ma már sajnálom, hogy akkor nem tanultam, de tényleg az volt az élményem ezzel kapcsolatban, hogy a szolfézsosok délután hangszer nélkül, rengeteg füzettel mennek zeneórára, amit utálnak. Na, ez nem hozta meg a kedvemet.

Oké, akkor ne pihenésnek nevezzük, hanem mondjuk feszültséglevezetésnek. Ha elfáradsz, hogyan vezeted le?

Lehet, hogy közhelyes, de zenét hallgatok vagy én magam zenélek. Most olvasom Thomas Bernhard A menthetetlen című könyvét, ami miatt kicsit rákattantam Glenn Gouldra, úgyhogy ma őt hallgattam, meg Lizzo új albumát, ami szerintem elég jó lett. És nagyon szeretek különböző parko lókban a padkán ücsörögni egy doboz zéró kólával a kezemben. Ezt ki tudnád fejteni? Nem igazán, nincs rá semmilyen különös magyarázat, pedig tényleg nagyon szeretem ezt csinálni. Értem. És milyen hangszeren játszol? Gitározni tudok és szeretek is nagyon, az tényleg kikapcsol. Ezenkívül citerázom, meg egy ki csit tudok dobolni és nemrég elkezdtem különféle számítógépes music production programokat is megtanulni. Az ilyesmi mostanában leköt. A citerázás honnan jön?

Egy Szekszárd melletti kis, nyolcszáz fős faluban, Medinán nőttem fel, ahol a helyieknek legalább a fele zenész. Négyéves koromtól néptáncoltam, és az egyesület népzenekarának az egyik tagja citeraoktató volt, tőle tanultam. De ez viszonylag későn jött, tizenhárom éves koromban. Sajnálom, hogy nem kezdtem el kiskoromtól zenélni, de valamiért soha nem volt hozzá kedvem. Talán a szol fézstól való idegenkedés tehet róla, nem tudom. Mindig azt gondoltam, hogy aki szolfézsra jár, az olyan fura.

TÁRSULATUNK — INTERJÚ28 Ez mit jelent? Szerintem lemegyek Balatonra a családomhoz, de még nem tudom. Vindszörfözni tervezek.

TÁRSULATUNK — INTERJÚ 29 a városi gyerek. De azt már a Garay Gimnáziumban tudtam, hogy Pestre szeretnék jönni tovább tanulni. Szerencsére a szüleim mindig mindenben támogattak minket a testvéreimmel. Egészen kis koromtól kezdve rengeteg filmet néztem. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy Christian Bale szeretnék-e lenni, vagy inkább maga Batman. Az egész filmes világ nagyon érdekelt. Rendezéstől a színészetig minden. Anyukám pedig nagyon szerette, szereti az operetteket, musicaleket, ami szintén hatással volt rám. A szüleimmel voltunk pár előadáson az Operettben meg a Madáchban is, és különösen tetszett, hogy a zene meg a tánc is ennyire szerves része lehet a színháznak. De ezen a ponton egyelőre még mindig csak az engem ért hatásokról beszélek, mert ebből továbbra sem következett egyenesen az, hogy valaha is jelentkezni fogok az SZFE-re.

Miért nem? A gimnáziumi barátaim érdeklődési köre teljesen más volt. Ők többségében „rendes szakmákat” akartak választani. Orvosok, ügyvédek vagy közgazdászok szerettek volna lenni és lettek is. A művészetek mellett elsősorban a nyelvek érdekeltek és a közélet, úgyhogy először az ELTE nem zetközi tanulmányok szakára jelentkeztem. Leginkább azért, mert ott nincs matek. Hasznos dolgo kat tanultam ott, de végig azt éreztem, hogy nem igazán nekem való. A fordulópont akkor jött el, amikor egy banknál voltam nyári gyakorlaton, ahol minden nap kilenctől ötig kellett dolgozni, egész nap egy irodában ültem, és mindenki ugyanolyan ingben volt. Ez nem annyira az én világom. És ez után az „élmény” után felvételiztél az SZFE-re? Nem, még mindig nem. De ekkor már az ELTE-vel párhuzamosan jártam a Budapesti Kommuniká ciós Főiskola (most Metropolitan Egyetem) filmrendező szakára is. Színész szakra be sem adtam a jelentkezést, mondván, hogy oda úgysem lehet bekerülni, és huszonegy évesen már öreg is vagyok hozzá. Azért az látszik, hogy hiába vett körül mindig is a művészet, annyira mégsem voltam tájékozott. Kapcsolatom sem volt, hogy bárkitől megkérdezzem, pontosan mi kell ahhoz, hogy valaki színész legyen, mit kell tanulni, csinálni, vagy, mondjuk, hogy milyen egzisztenciális lehetőségeket hordoz magában ez a pálya. Pedig, lehet, hogy ha ez utóbbit időben megkérdezed, azonnal visszarohansz a bankba…☺ Hát lehet. De oda talán nem. Sok mindent nem tudtam erről a szakmáról, de onnantól, hogy a kö zelébe kerültem, már semmi nem tántoríthatott el. Bár a BKF-en sem éreztem igazán jól magam, de megismerkedhettem a filmezés világával. Játszottunk egymás vizsgafilmjeiben is, és egyszer Gárdos Péter, az osztályfőnökünk, váratlanul megdicsért az egyik ilyen szereplésemért. Szerin tem ő már nem is emlékszik rám, de én sokat tanultam tőle az alatt a néhány hónap alatt, és ez a bizonyos dicséret ültette el a magot a fejemben, hogy talán mégis érdemes színjátszással fog lalkoznom. Szóval, hálás vagyok neki. Ezek után egy ismerősöm ajánlására elmentem Földessy Margit drámastúdiójába, amit nagyon szerettem. Itt döntöttem el, hogy megpróbálom a felvételit. Lediplomáztam az ELTE-n és jelentkeztem az SZFE-re. Aztán felvettek.

TÁRSULATUNK — INTERJÚ30 Akkor rendesen rád cáfolt az élet. Kiderült, hogy mégiscsak be lehet jutni színész szakra, és az is, hogy a húszas éveid elején még cseppet sem vagy öreg hozzá. Sőt, ősztől a Katona társulatának legfiatalabb generációját erősíted majd. Milyen munka vár rád évadkezdéskor?

Itt muszáj közbeszólnom, mert sokan nem tudják, mi az a Hívó. Idén az évad végén Jordán Adél kezdeményezésére szerveződött a Katonában egy Hívó névre keresztelt színházi összejövetel, vagy mondjuk ki: buli. A főváros összes színháza kapott rá meghívót. Adél azzal a céllal találta ki, hogy legyen végre egy olyan esemény, ahol kötetlenül és felszabadultan tud találkozni, beszélgetni egymással a szakma. Sokan eljöttek, és pozitív volt a visszhangja, úgyhogy reméljük, hogy ebből akár hagyomány is lehet a későbbiekben. Remélem, hogy lesz folytatása, mert nagyon jó volt. Szuper kezdeményezés. Van egy általam sokra tartott berlini színész, Lars Eidinger – a Babylon Berlin című sorozatból sokan ismerhetik –, aki egy igazán sokoldalú, önjáró figura. Miközben a Schaubühne egyik vezető művésze, fotózik, zenél és DJ-zik is. Pont a Hívó előtt nem sokkal olvastam vele egy interjút, amiből kiderül, hogy amikor ’99ben leszerződött, éppen a közönség elöregedésével küzdött a színház, nem tudták megszólítani a nézőket, és a társulat általános közérzete is kezdett ellaposodni. Ekkor pattant ki a fejéből, hogy szervezzenek egy elektronikus zenei partyt avantgárd DJ-kel, hátha az felrázza majd az embereket. Először csak kb. harmincan voltak. Ezzel egy időben meg tartottak egy „launch party”-t is, ahol pop számokat és slágereket játszottak le. Ennek nagyobb sikere volt, híre ment és egyre népszerűbb programmá vált. És mielőtt azt gondolnánk, hogy semmi értelme, ha csak buliznak, de később nem jönnek előadást is nézni az emberek, tudni kell, hogy ezek után körülbelül tizenöt évig futott ez a buli-sorozat Eidinger szervezésében a Schaubühnén, Autistic Disco néven, nagy érdeklődés mel lett. Természetesen rengeteg fiatallal. Mostanra pedig Európa-szerte népszerű lett az Autistic Disco és Eidinger rendszeresen DJ-zik különböző országokban. Persze ez annyiban más, hogy itt a kö zönség is meghívást kapott, nem csak a szakmának szerveződött az esemény. De azt mindenképp jelzi, hogy egy bulinak, vagy lazább közös programnak ténylegesen lehet olyan ereje, hogy átlendít egy közösséget a holtponton. Nagyon tetszik az a hozzáállás, hogy ilyen, elsőre szokatlanul, vagy idegenül hangzó módszerrel is meg lehet újítani, fel lehet rázni egy színházat, nem csak mondjuk egy új betűtípussal, vagy kizárólag a műsortervvel. Lehetne nyugodtan egy Hívó évadnyitáskor is... Igen, istenien hangzik. A mi bulinknak persze egyelőre klasszikus értelemben vett marketing értéke nem volt, hiszen ez a szakmának szólt. Bár lehet, hogy a szakmaijegy-igénylések megugranak ősszel ☺ Mindenesetre majd felvetem az igazgatóságnak, hogy ideje lenne egy gigantikus, közönség számára is nyitott partyt szervezni, nézőfiatalítás céljából. Csak viccelek. De valljuk be, gondolatnak nem rossz. Abszolút nem. De a Hívó, úgy jó, ahogy van.

Először Dankó Pisti Tél című rendezését próbálom majd Tóth Zsófival és Lengyel Benivel a Sufniban. Mindketten jó barátaim, úgyhogy várom velük a közös munkát. Pistivel eddig egyszer találkoztam. Ő jött oda hozzám a Hívón, ami nagyon jól esett.

TÁRSULATUNK — INTERJÚ 31 Utolsó, semmiből nem következő + 1 kérdés: mi a fényűzésed? Hűha. Alapvetően van arra hajlamom, hogy olyasmire költsek, ami másoknak feleslegesnek tűnik, és erről próbálok is leszokni. Sok minden érdekel, és néha a semmiből rákattanok egy-egy dologra és hirtelen felindulásból elköltök rá egy csomó pénzt. De, ha jól értem, inkább valami olyasmire gondolsz, amiről nem szeretnék leszokni. Igen, pontosan. Olyasmire, ami hozzátartozik ahhoz, hogy jól érezd magad az életben. Akkor azt mondanám, hogy szeretek jó, különleges éttermekbe járni és finom borokat kóstolni.

Rendszeresen olvasok is a témáról, a fine diningról, gasztronómiáról, borászatokról. Figyelem, hogy merre, mi nyílik és milyenek a visszajelzések. A jó helyeket, ha van lehetőségem, ki is próbá lom. Szerintem az igazán igényes helyeken a gasztronómia, a kreatív és elhivatott háttérmunka, tehát maga a vendéglátás is tud úgy hatni, akár a művészet. Ezt tényleg szeretem. És túl sokat költök a dobozos zéró kólákra is.

TÁRSULATUNK 33 BEZERÉDI ZOLTÁN

NÁDASDY ÁDÁM - KATONA: 4034 ***

Sok emlékezeteset láttam a Katona színpadán a negyven év során. A legemlékezete sebb mégis az volt, amikor én magam álltam a színpadon – no nem mint színész, hanem mint tolmács. Vagy nem is tudom, micsoda. Történt ugyanis, hogy Peter Brook, a legendás rendező (most halt meg 97 évesen, Isten nyugosztalja) a kilencvenes évek elején Budapestre látogatott, és egy délelőtt pár fős társulatával afféle műhelyt tartott a Kato nában. A nézők – mind színházi emberek, kritikusok stb. – a nézőtéren ültek, Brook és kis csapata a színpadon állt. Mellettük én, aki elvállaltam a tolmácsolást angolról magyarra. Brook javaslatára megkérdeztem a közönséget: óhajtanak-e tolmácsolást: szinte mind fölemelték a kezüket. (Ez ma már talán másképp lenne.) Megkezdődött a műhely, Brook beszélt, én fordítottam. Egy ponton azt mondta a csapatának: most mindenki üljön le ott, ahol van, némajáték következik. Nekem intett: ezt nem kell fordítani, de maradjak, telepedjek a földre a színpad elején. Zene, lassú mozgás, meditáció, ilyesmi következett. Nagyon jól csinálta – nem tudnám szavakba önteni, hogy mit művelt, de megbabonázott mindenkit. (Hozzá még egy gyönyörű iráni fiú gitározott.) Aztán Brook egyszer csak felém fordult, ahogy ott ültem, és magyarázni kezdte, hogy mit is láttunk. Elhallgatott és rám mosolygott. Én vissza, nagyon jól esett. Brook továbbra is mosolyogva nézett rám, aztán a kezével jelezte: álljak fel. Készségesen felálltam, ő tovább mosolygott. Ekkor ocsúdtam föl: nekem tolmácsolnom kell, azért vagyok itt! Nyakig elvörösödve körülnéztem. Kitört a taps, a nézőtér számára világos volt, hogy mi történt. Leporoltam a nadrágomat és tolmá csolni kezdtem. Csodálatos élmény volt. Szégyelltem magam. Mario és a varázsló. Nádasdy Ádám

TÁRSULATUNK36 BODNÁR ERIKA

38 BEMUTATÓK KATONA

39 HEDDA GABLER Bemutató: 2022. október 15. TÍZ ESZKIMÓ Bemutató: 2022. december 17. ISTENEK ALKONYA Bemutató: 2023. április 22.

40 Henrik Ibsen SzékelyRENDEZŐKriszta BEMUTATÓ 2022. 10. 15. GABLERHEDDA

SZEREPLŐK

BEMUTATÓK — KATONA 41 Henrik Ibsen HEDDA GABLER Kúnos László fordítása alapján Már pályám elején tudtam, hogy Ibsen két főhősnőjével, Nórával és Heddával is szeretnék rendezői értelemben találkozni. Nóra a megállíthatatlan erő, és Hedda a megmozdíthatatlan tárgy. Egymás tökéletes ellentétei, csak a világ azonos körülöttük. Nóra a világirodalom egyik legismertebb, legkedveltebb női alakja. Öntudatára ébredése és forradalmi útja, ami társadalmi tabukon gázol át, reménykeltő és generációk óta példaértékű sok fiatal nő számára. Hedda már kevésbé népszerű, mert alakja megrázóbb képet fest rólunk, kegyetlenebb történetet mesél. Nem nyújt reményt, nem vigasztal. Antihős. Hedda Gabler azt gondolja, azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A híresen gyönyörű és élesen okos, már-már tökéletes nő belső lénye tele van titkokkal, repedésekkel, sötét tónusokkal és elfojtásokkal. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég. Sokat foglalkoztam Hedda alakjával az elmúlt tíz évben. Szakdolgozatom egyik főszereplője is ő volt, de a mai napig nem tudok vele zöld ágra vergődni. Humora, pengeéles mondatai, kívülállósá ga vonz, ugyanakkor felsőbbrendűsége, manipulatív önzése taszít. Nagyszerűsége mellett tele van kicsinyes és önző vonásokkal. A bűvöletében éjjelilepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik. Reprezentatív külső rétegeik alatt megláthatjuk szabálytalan, de sokkal valódibb arcukat. Felszínes dolgokra olyan sokat adó, materialista világunkban ma is élőnek és jelenidejűnek tartom ezeket az alakokat. Hedda Gabler ambivalens és komplex személyisége pedig teljes mértékben, egyedülállóan nagyszabású a drámairodalom főhősnői között. Heddát nem lehúzza az örvény, ő maga az örvény. Székely Kriszta

Hedda Tesman – Jordán Adél, Jörgen Tesman – Bányai Kelemen Barna, Ejlert Lövborg – Mészáros Béla, Elvstedné – Mentes Júlia, Brack – Takátsy Péter, Juliane Tesman – Kiss Eszter ALKOTÓK Díszlet: Balázs Juli, jelmez: Pattantyus Dóra, dramaturg: Szabó-Székely Ármin, zene: Matisz Flóra Lili, Fény: Pető Gergő, súgó: Schaefer Andrea, ügyelő: Valovics István, asszisztens: Tiwald György, rendező: Székely Kriszta

TÁRSULATUNK42 BORBÉLY ALEXANDRA

44 RENDEZŐ Máté BEMUTATÓGábor 2022. 12. 17. KrisztiánGrecsó

BEMUTATÓK — KATONA 45 Grecsó TÍZKrisztiánESZKIMÓ

A mai Budapesten játszódik a történet, az író tudja, kik lesznek a produkció szereplői, az egyszerűség kedvéért a színészek saját keresztnevükön szerepelnek majd, kivéve Szikét, az onkológus professzort és egy Futárt, akinek a nevét nem kell, hogy ismerjük. Szike testvére Ági, valamikori úszóbajnok, felesége Andrea, gyerekeik külföldön élnek. A család itthon maradt része meglehe tősen jó körülmények között, egy budai kertes házban lakik. Egyetlen este lesz számunkra érde kes, mikor majd betoppan Kata és Béla, azután váratlanul Anna és Bence. Dávid, Szike szolgája pedig sűrűn töltögeti a jobbnál jobb italokat.

Mikor ezeket a sorokat írom, a Tíz eszkimó három változatán is túl vagyunk már, éppen pár nappal ez előtt ültünk a lakásomban hármasban, a szerző, a dramaturg és a rendező, és adtuk be az utolsónak vélt injekciót az íródó anyagnak. A lakhelyemhez ragaszkodtunk, mert a Cigányok írásakor is volt egy meghatározó meetingünk ugyanitt és ennyi kabala úgy véltük, garancia lehet a majdani előadáshoz. A pandémia, a háborús helyzet, az infláció, a honi társadalmi állapotok olyan együttállás, amelyre a színháznak reagálnia kell, nyilvánvaló, hogy nem íródott még színdarab, ami magán viseli ezeket az impulzusokat. Én viszont itt, ma, Magyarországon erről akartam előadást készíteni. Török Ta mara dramaturggal végiggondoltuk a lehetőségeinket és úgy határoztunk, hogy új magyar művet íratunk. Több mint tíz évvel ezelőtt rendkívül inspiráló időszakot éltünk meg a Cigányok készítése alatt Grecsó Krisztiánnal és újra vágytunk hasonló együttműködésre.

Máté Gábor SZEREPLŐK SZIKE, hatvanas évei közepén járó onkológus főorvos – Bezerédi Zoltán, ANDREA, Szike felesége, negyvenes évei végén járó pszichiáter – Fullajtár Andrea, ÁGI, Szike húga, Európa-bajnok úszó – Szirtes Ági, BÉLA, bukott úszóedző, kommentátor, celeb, a negyvenes évei végén – Mészáros Béla, KATA, Béla új neje, ügyvéd, a negyvenes évei elején – Péter Kata m.v., DÁVID, az ifjú (harminc körüli) komornyik – Vizi Dávid, BENCE, a „Kis Lévai”, színész, rendező, harminc körül – Tasnádi Bence, ANNA, Kis Lévai barátnője, könyvelő, harminc múlt – Pálmai Anna, Futár – Gloviczki Bernát e.h.

ALKOTÓK Díszlet: Tihanyi Ildi, dramaturg: Török Tamara, fény: Pető Gergő, súgó: Boncza Anita, ügyelő: Héricz Anna, asszisztens: Fejes Vera, rendező: Máté Gábor

ISTVÁNDANKÓ

TÁRSULATUNK 47

48 - zenés erőpróba Wagner utánTarnócziRENDEZŐJakab BEMUTATÓ 2023. 04. 22.

Díszlet: Kálmán Eszter, jelmez: Kálmán Eszter, dramaturg: Kukk Zsófia, zene: Bencsik Levente, Hunyadi Máté, súgó: Boncza Anita, ügyelő: Valovics István, asszisztens: Tiwald György, rendező: Tarnóczi Jakab

Elek Ferenc, Gloviczki Bernát e.h., Kocsis Gergely, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Pálos Hanna, Rezes Judit, Rujder Vivien, Szacsvay László, Tasnádi Bence, Vizi Dávid

ALKOTÓK

SZEREPLŐK

BEMUTATÓK — KATONA 49 ISTENEK ALKONYA - zenés erőpróba Wagner utánÉvek óta foglalkoztat Wagner RING-ciklusa. A négy egészestés operából álló zenedráma, a Niebe lung gyűrűje bármelyik kortárs fantasy sorozatot képes felülmúlni. A szövevényes, több generáció életét felölelő történeten túl, egy monumentális zenei kompozícióval állunk szemben. Összesen tizenöt órányi zene, visszatérő szereplők, világteremtés és pusztulás. Wagner a germán és skandi náv mondavilágot gondolta újra saját drámai és zenei kompozíciójában, ami minden mesei motívu mával együtt rétegzett és pontos lélektani folyamatokat ábrázol. A szerző maga nem is operának, hanem zenedrámának nevezi. Pénz, szex, hatalom és világvége. Sellők, óriások, sárkányok és istenek. A természet kizsákmányolása, egy lány lázadása, egy fiú felnövéstörténete, és egy régi világrend pusztulása. Felsorolni sem tudom a bombasztikus hívószavakat, hiszen óriásit vállal Wagner, aki négy estén át meséli a tör ténetet. A mi előadásunk ugyan nem tesz ki négy estét, de egy maratoni színházi eseményre lehet számítani. Egyfajta élőszereplős minisorozatra, ahol mind a négy egység között évtizedek telnek el. Nem opera készül. Kukk Zsófi dramaturggal az operák librettója alapján készítünk szövegkönyvet.

Wagner zenéje azonban organikus része lesz a kompozíciónak. Így jön létre egy saját szerkezet, egy igazi Gesamtkunstwerk, melyet kifejezetten a társulat tagjaira írunk, és ami reflektál ami re flektál a jövőnkkel kapcsolatos apokaliptikus víziókra, folyamatosan változó jelenünkre, a változás ban rejlő lehetséges új kezdetre.

Tarnóczi Jakab

TÁRSULATUNK 51 FERENCELEK

TÁRSULATUNK52 FEKETE ERNŐ

54 BEMUTATÓKKAMRA

55 A ZSENI Bemutató: 2022. 10. MAGÁNYOS14. EMBEREK Bemutató: 2022. 12. Bemutató:VÍZITYÚK16.2023.04.21.

56 RENDEZŐ AscherBEMUTATÓTamás 2022. 10. 14. Tadeusz Słobodzianek

BEMUTATÓK — KAMRA 57 Tadeusz Słobodzianek A ZSENI avagy a színészmesterség módszerei kilenc képben Fordította: Spiró György Hogy járt-e valóban 1937 telén Sztálinnál a Művész Színház megalapítója, az egyetemes színház művészet óriása, Konsztantyin Sztanyiszlavszkíj; erről nincs megbízható adat. De járhatott volna, mert minden egyéb, ami ennek a másfél órás Słobodzianek-darabnak történelmi háttere: igaz. Valóban üldözte Sztálin Mejerholdot, – az ekkor már világhírű rendezőt – színházát bezáratta, ő pedig az idős Sztanyiszlavszkíj védőszárnyai alatt még dolgozhatott egy darabig. És valóban, a darabban elhangzó mondatoknak megfelelően, Sztanyiszlavszkíj halála után Mejer holdot letartóztatták, majd kivégezték, feleségét rablótámadást imitálva legyilkolták.

Díszlet: Khell Zsolt, jelmez: Szakács Györgyi, dramaturg: Török Tamara, zene: Vajdai Vilmos, videó: Koltay Dorottya Szonja, súgó: Boncza Anita, asszisztens: Hornung Gábor, rendező: Ascher Tamás

ALKOTÓK

Ascher Tamás

Sztálin, diktátor – Fekete Ernő, Sztanyiszlavszkij, művész – Máté Gábor, Poszkrjobiscsev, titkár – Kocsis Gergely, Kerzsavcev, kritikus – Elek Ferenc

A darab fókuszában egyetlen helyzet, Sztálin és Sztanyiszlavszkíj képzelt beszélgetése áll: az idős mester helyzetgyakorlatok sorával oktatja a diktátort, hogyan tűnjön még hatékonyabb önkényúrnak, hogyan keltsen még nagyobb rettegést – s mindezért cserébe néhány művész számára kér kegyelmet, elsősorban Mejerhold számára.

A darab: az óvatos és ravasz színházi vénember, meg a paranoiáját jól leplező, még ravaszabb ön kényúr párviadala. A néző pedig megpróbálhat eligazodni: valóban ennyire ismeri a diktátor a kor színházi-irodalmi beltenyészetét, esztétikai és pozícióharcait? Mi mozgatja döntéseit a kultúrharcban, személyi politikáját? Słobodzianek lengyel drámaíró, A mi osztályunk című művét a Katona tette ismertté. Ebben a da rabban is kortársi kérdésekkel vallatja a kultúrtörténeti múltat, amelyet egyébként részletekbe me nően hiteles tényekkel tálal. Valóban létező személy volt a fő-kritikus, Kerzsavcev: élete jól példáz za a máig eleven tipust, a véleményeit hatósági kívánalmakhoz igazító állami embert. És létezett a sötét előéletű Poszkrjobiscsev, a mindenható titkár is. Reményeim szerint a nyomasztó, borzalmas tényekből született mű eleven, szórakoztató és fanyar humorú előadás lesz a Kamrában.

SZEREPLŐK

TÁRSULATUNK 59 FULLAJTÁRANDREA

60 TarnócziRENDEZŐJakab BEMUTATÓ 2022. 12. 16. - családi drámájaHauptmannGerhartegyüttlét alapján -

A kísérlet tárgya egy magyar család, illetve négy, önálló életét éppen elkezdő fiatalember néhány nyárvégi, feszültségekkel teli napjának érzékletes bemutatása. A történet alapvetően hat ember összezártságából eredő konfliktusainak stációit járja végig. A kísérlet tárgya továbbá, hogy az au dio-vizuális hatások éppen olyan fontosak legyenek az előadásban, mint az elhangzó párbeszédek.

BEMUTATÓK — KAMRA 61 MAGÁNYOS EMBEREK

családi együttlét Gerhart Hauptmann drámája alapjánAz Isten, haza, család alkotócsapatával hónapok óta gondolkodunk, hogy ezúttal min dolgozzunk együtt a Kamrában, hogyan folytassuk a közös munkát, mik az előző produkció tanulságai. Arra jutottunk, hogy érdemes lenne tovább foglalkozni családtörténetekkel. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a társulat frissen szerződött és legfiatalabb tagjai valamilyen fajsúlyos színészi feladatot kap janak, és érvényesen beszélhessünk velük együtt a generációnk dilemmáiról. Ezúttal egyik kedvenc drámaíróm, Gerhart Hauptmann egy Magyarországon soha nem játszott darabjára esett a választás. Ez a Magányos emberek (Einsame Menschen). A drámát olvasni sem lehetett eddig magyarul, a friss nyersfordítást Boronkay Soma készítette nekünk, ez alapján dolgozunk a saját szövegkönyvünkön. A több mint százéves, gazdag anyag tökéletesen alkalmas arra, hogy improvizációk és saját élményanyagaink alapján újrastrukturáljuk, a színészekre illesszük és létrehozzuk a mi adaptációnkat.

Tarnóczi Jakab

SZEREPLŐK Vockerat – Rajkai Zoltán, Vockeratné – Pelsőczy Réka, Vockerat János – Lengyel Benjámin, Vockerat Kata – Tóth Zsófia, Barna – Béres Bence, Mahr Anna – Mentes Júlia ALKOTÓK Nyersfordítás: Boronkay Soma, díszlet: Devich Botond, jelmez: Giliga Ilka, dramaturg: Varga Zsófia, zene: Bencsik Levente, Hunyadi Máté, fény: Pető Gergő, súgó: Schaefer Andrea, asszisztens: Tóth Judit, rendező: Tarnóczi Jakab

TÁRSULATUNK62 JORDÁN ADÉL

64 RENDEZŐ ZsótérBEMUTATÓSándor 2023. 04. 21.

Stanisƚaw Witkiewicz

Ignacy

, Ő, Edgar Walpor – Keresztes Tamás, A Fiúcska, Tadek – Lelkes Botond e.h., A Lady, Alice Of

Zsótér Sándor SZEREPLŐK Az Apa, Wojciech Mészáros Béla Nevermore Hercegnő

BEMUTATÓK — KAMRA 65 Stanisƚaw Ignacy

Walpor –

VÍZITYÚKWitkiewicz szférikus tragédia Kerényi Grácia fordítása A lengyelek, legalább is a lengyel drámaírók (Mickiewicz, Slowacki, Wyspiański, Witkiewicz,Gomb rowicz…), nagyon lengyelek (a lengyel történelemben, életben gyökerezettek) és közben egyetemesek, vagyis a világra nyitottak. És egymással gömbszerkezetet alkotnak, ahogy a Vízityúk műfaja szférikus tragédia, vagyis gömbszerű, önmagába zárt, és tökéletes, megfoghatatlan, sima és lecsúszol róla, és az egész világot jelenti: földgömb, égbolt… A Vízityúk expresszív, szürreális, későbbi fogalommal abszurd, miközben teljesen hétköznapi. Könnyed és szellemes, a mélyértelműnek hitt gondolatokat lerántja a földre. Nagyon kis csodálko zással elfogadják a realizmus felől nézve legképtelenebb dolgokat. Csúfondáros és szomorú. Nemzedéki konfliktus, család, élet értelme, szerelem, halál, magány, pénz, forradalom – benne van az egész világ, mint a gömbben. De nem komolykodva, és ettől az élet közhelyei, közhelyszerű mondatai más megvilágításba kerülnek, más fénytörésbe. Rémes, de nincs értelme komolyan ven ni. Mármint az életet.

Színes az egész, hiszen festő, és fotográfus is. A semmiből előtűnő gyerek, aki álmodik és fest, és néha felébred. De egy hétköznapi gyerek, aki apára, anyára, nagyapára vágyik, és nem érdekli, hogy vérszerinti-e, már csak azért sem, mert azt se tudjuk, hogy ő van-e.

– Mentes Júlia, Vízityúk, Flake-Prawacka Erzsébet – Stork Natasa m.v., Gazfickó, De Korbowa-Korbowski Richard, Recte Wiktoś Mátyás – Béres Bence, Tipowicz Efemér – Dankó István, Szellemer Izsák – Ujlaki Dénes, Evader Alfréd – Bán János, Lakáj, Jan Pablichenko – Jakab Balázs e.h., Dajka, Opopojkina Afrózia – Bodnár Erika, Lámpagyújtogató – Bán János ALKOTÓK Díszlettervező: Ambrus Mária, jelmeztervező: Benedek Mari, dramaturg: Ungár Júlia, súgó: Schaefer Andrea, asszisztens: Héricz Anna, rendező: Zsótér Sándor

TÁRSULATUNK 67 KERESZTESTAMÁS

TÁRSULATUNK 69 KISS ESZTER

70 BEMUTATÓKSUFNI

71 TÉL Bemutató: 2022. október 13. MÉDEIA Sufni-projekt | Bemutató: 2022. december 15. A Sufni-projektPOLITIKUSOK | Bemutató: 2023. április TALÁLKOZÁS20. eSzínház

72 DankóRENDEZŐIstván BEMUTATÓ 2022. 10. 13. Jevgenyij Griskovec

Jevgenyij Griskovec TÉL

SZEREPLŐK

BEMUTATÓK — SUFNI 73 Fordította: Tompa Andrea Amikor először olvastam ezt a darabot, azon gondolkodtam, hogy mi lenne, ha olyan helyzetbe kerülnék, hogy már nincs semmim. Csak a nagy semmi. A hideg, a fagy, és még mindig abban bíznék, hogy valaki megmondja, mi és hogy legyen. Pedig a végén úgyis egyedül maradunk. Az Ember egyedül hal meg. Csak a kérdés számomra, hogy milyen érzésekkel, gondolatokkal. Kihez imádkozunk? Istenhez, Nőhöz, Férfihoz, a Mikuláshoz, Jézuskához? Miközben a fejünk felett nagy hatalmú emberek döntenek arról, hogy háborúzzunk, a kiadásainkat csökkentsünk vagy növeljünk, szeressünk, öljünk, haljunk, gondoljunk, adózzunk. Tűrni, nyelni… Én nem ezt szeretném. Kiabálni akarok, már bocsánat… Dankó István

Hópelyhecske (Ő) – Tóth Zsófia, Első Katona – Béres Bence, Második Katona – Lengyel Benjámin ALKOTÓK

Látvány: Kálmán Eszter, zene: Hunyadi Máté, asszisztens: Nagy Zsófia, rendező: Dankó István

TÁRSULATUNK74 KOCSIS GERGELY

76 BagossyRENDEZŐJúliae.h. BEMUTATÓ 2022. 12. 15. Az előadás a Sufni-projekt nyertes munkájaként kerül bemutatásra.

rendező:

Euripidész drámája és a színészek improvizációja alapján a szövegkönyvet írta: Bagossy Júlia e.h. Rettentő vicces, klausztrofób, mozgalmas és evidens dolog családban élni. Gyerekkoromban csigalassúsággal telt az idő. Egy fényfolt megvizsgálása a szőnyegen, vagy mire középsősből végre nagycsoportos lettem. Az apám órák hosszú fölvételeket rögzített rólam és a testvéremről kazettákra, miközben kakaót iszunk a konyhában, vagy a világ keletkezéséről diskurálunk. Fel lett véve az a néhány perc is, mikor az ezredfordulón éjfélt üt az óra és ezerkilencszázkilencvenkilencből kétezer lesz. Ott ülünk mind egyrakáson a kanapén, anyám sima arcú, harmincegynéhány, valami tévéműsor világítja meg őket, meg a szoci bútorokat, az öcsém egy padlizsán méretű gyűrött, alvó hurka. Egy másik videóban azt kérdezi tőlem apám, mit csinál egy színházrendező és azt mondom: nem tudom. Mostanában kezdem sejteni, az idő is nagyon felgyorsult és már nem ülünk Bagossyegyrakáson.Júlia SZEREPLŐK Hanna, Bányai Kelemen Barna, Kanyó Kata e.h., Jakab Balázs e.h., Pásztor Dániel e.h. Balla Hanga e.h., dramaturg: Zrinyifalvi Eszter Anna e.h., asszisztens: Hornung Gábor, Bagossy Júlia e.h.

ALKOTÓK Látvány:

Pálos

BEMUTATÓK — SUFNI 77 MÉDEIA

TÁRSULATUNK 79 LENGYELBENJÁMIN

80 Wolfram Lotz RENDEZŐ Dohy Balázs BEMUTATÓ 2023. 04. 20. Az előadás a Sufni-projekt nyertes munkájaként kerül bemutatásra.

SZEREPLŐK

A politikusok a politikusok A politikusok kinyitják a tejet és egy pohárba töltik A politikusok elnökségi folyosókon mennek

Wolfram***

A politikusok a politikusok A politikusok, ők –Dohy Balázs

A politikusok a politikusok a politikusok a politikusok a politikusok –A politikusok havas lejtőkön mennek lefelé a távolból látom őket Mit terveznek?

Ha a világ zagyvasággal van tele, akkor a színház is legyen zagyva. Post-truth vi lághoz post-truth színház dukál. Nem ér teni, érezni (gyomorból). Nincs történet, nincs íve az elbeszélésnek? Miért nem tetszenek olyan életet élni, aminek íve van. Politikusok, politikusok, politikusok!

Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Lengyel Benjámin, Rajkai Zoltán, Tóth Zsófia, Vajdai Vilmos Hudáy Rita, irodalmi munkatárs: Nemes Z. Márió, dramaturg: Komán Attila, látvány: Izsák Lili, asszisztens: Tóth Judit, rendező: Dohy Balázs

ALKOTÓK Fordította:

Lotz az egyik legjelentősebb kortárs német színházi szerző. A poli tikusok című posztdramatikus szövege egy asszociációk mentén épülő gon dolatfutam: szavak, mondattöredékek ritmikus ismételgetésével néhol hipnotikus, néhol humoros hatású, máskor hirtelen egészen tragikus fordulatokat megképző szódarálás. Elképesztő zagyvaság? Zaj? A drámai és szórakoztató szövegször nyeteg a nyelv inflációjáról, jelentésvesztéséről, a hömpölygő szótengerben elvesző igazságról szól.

A politikusok A politikusok a politikusok látják a madarakat az ágakon a fényeket és a sötétet ami éjjel övezi őket

Alefelélefelépolitikusok krumplit főznek szeletelnek, hagymát, szalonnát kockáznak pirítják a serpenyőben Sült krumpli, így hívják, ti hülyék!

BEMUTATÓK — SUFNI 81 Wolfram Lotz A POLITIKUSOK

TÁRSULATUNK82 MÁTÉ GÁBOR

84 TörökRENDEZŐMarcell Nádas Péter – Vidovszky László

Hárfa: Razvaljajeva Anasztázia, Ütőhangszerek: Nevelő János, Hegedű: Tornyai Péter

Ugyanszerelem.aXX. század összes borzalma a maga teljességében még nem ért el hozzánk újra, de a sejtjeinkben ott lappanganak közös tragédiáink. És ez alól pedig nem kivétel az én generációm sem. Jó lenne erről mesélni; elmondani, továbbadni a Történetet, ahogyan azt Mária teszi a darabban. Hátha így majd máshogyan csináljuk, legalább mi.

SZEREPLŐK Mária – Fullajtár Andrea, Fiatalember – Gloviczki Bernát e.h.

Mindezeken túl persze kár lenne elhallgatni, a választás mellett szóló legerősebb érvet: miután egy napsütétes tavaszi napon szóba került egy online előadás rendezésének lehetősége , a színházból hazafelé biciklizve az Erzsébet hídon a semmiből egy pillanat alatt hatalmas viharba és jégesőbe kerültem. Ekkor, ebben a pillanatban, a tudat alól előkerültek az öt éve beégett képek. Amikor újra kisütött a nap, már tudtam, hogy a Találkozással szeretnék foglalkozni. 8 perc volt az egész. Török Marcell

Vidovszky

ZENÉSZEK

A produkció online színházi előadásként lesz látható az eSzínház oldalán.

ALKOTÓK

Díszlet: Magyar Réka, jelmez: Nagy Adrienna, zenei vezető: Dargay Marcell, dramaturg: Török Tamara, operatőr: Meister Natália, vágó: Majszin Éva, fény: Balázs Krisztián, súgó, asszisztens: Fejes Vera, rendező: Török Marcell

BEMUTATÓK 85 Nádas Péter –

TALÁLKOZÁSLászló - tragédia szünet nélkülElőször öt éve, még az egyetem alatt olvastam Nádas Péter Találkozás című szünet nélküli tra gédiáját. Arra határozottan emlékszem, hogy jó volt elképzelni. Filmes hallgatóként egyből belém égtek képek Máriáról és a Fiatalemberről és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne ezekkel a képekkel kezdeni valamit. Kiemelni egy-egy mozdulatot, közelebb hozni egy arcot, kimerevíteni egy gesztust. Máshonnan megmutatni történéseket, kilépni abból az egyetlen nézőpontból, melyet a színpad adhat. Aztán ezek a képek pár évre eltűntek valahova, talán a tudatom alá. Azt gondolom, hogy ez az 1979-ben írt darab ma is velünk van, talán ismét, egyre inkább. Van ben ne minden, ami ma is körülvesz minket: kiégés, identitásválság- és keresés, politika meg persze

TÁRSULATUNK 87 ERZSIMÁTHÉ

TÁRSULATUNK 89 MENTES JÚLIA

Hogy telik a nyár?

TÁRSULATUNK — INTERJÚ90 INTERJÚ MENTES JÚLIÁVAL

A szűk utcák, az ódon, magas épületek és a sikátorok nyüzsgő élete engem mindig elvarázsol, miközben néhány utcával arrébb szinte kong a csend. Ezt a kettősséget nagyon szeretem. Meg a Vezúv látványát. De úgy általában a városból áradó kultúra – ami persze egész Olaszország sajátja – magával ragadott. Egyáltalán nem szeretnék ünneprontó lenni, de ez azért lep meg kicsit, mert bár én még nem jártam ott, nemrég több ismerősöm is arra panaszkodott – egymástól függetlenül –, hogy Nápolyt ugyan gyönyörűnek találta, de sajnos koszosnak és büdösnek is. Ezek szerint nagyon mást érzékeltetek a helyből. Annyi csodát rejt a város, hogy a kosz eltörpül mellette. Sokféleképpen lehet jelen lenni turistaként egy másik országban. Vihetjük a megszokott normánkat és megteremtjük, vagy elvárjuk a régi szokásainkat az új helyen, vagy belehelyezkedünk a hely sajátosságaiba és azokhoz a dolgokhoz kapcsolódunk, amit adni tud nekünk.

Ez a mentalitás alapvetően jellemző rád? Mármint, hogy ott is a szépet látod meg, ahol mások inkább a hibákat? Általában igen. Alkatilag ilyen vagyok. Sokat mosolygok, amiért sokan is kérdezik, hogy nekem mindig jó kedvem van-e. Nyilván nincs, de a nehéz helyzetekben is eddig sokat segített a derűm. Ha teheted, máskor is sokat utazol, vagy ez ennek a nyárnak a sajátja? Inkább ezé a nyáré. Kemény időszak van mindannyiunk mögött és még nincs vége. Mindenkiben rengeteg a feszültség, a kétely, bennem is. Ki akartam kicsit szakadni ebből. Egy utazás során ébernek kell lenni, figyelni a körülményekre, új helyzetekre és ez növeli a jelenlétet, ami a legjobb megoldás a szorongásokra. Nagyon szeretek egyébként egyedül utazni, ami tudom, hogy sokak nak furcsa, de számomra cseppet sem ijesztő. Sőt.

Sokat utazom, pihenek, olvasok. Megpróbálom felhasználni a nyári szünetet arra, hogy feltöltsem az energiakészletemet, hogy ősztől minél frissebben tudjam kezdeni az évadot. Most Nápolyba készülök, az a kedvenc városom. És miért pont Nápoly, miért az a kedvenc?

Először érkezett egy igen megtisztelő ajánlat egy másik színháztól, aminek nagyon örültem és már szinte átléptem a küszöböt, amikor felhívott Máté Gábor, hogy csatlakozzak a Katonához. Az időzítés miatt nem volt egy ideális döntéshelyzet, mert így visszakoznom kellett és időt kérnem a másik színháztól. Végül a Katona mellett döntöttem. Máté Gábor is rögtön Jakabot említette elsődleges kapcsolódási pontként, amikor megkeresett. Szoros baráti és szakmai kapcsolat fűz össze bennünket. Évfolyamtársak voltunk az SZFE-n. Én Novák Eszter és Selmeczi György zenés-színész osztályába jártam, Jakab pedig Ascher növendékeként végzett. Több meghatározó közös munkán vagyunk túl, és két nagyon nehéz szerepet ajándékozott nekem, a Tassót az SZFE-n és Bernd Rózát a Thália Télikertben. Szóval a katonás társulati lét, sok egyéb örömforrás mellett, a közös munka folytatására is lehetőséget teremt, ami csodás. Rögtön az első rendezésében benne is leszel és még miben? Igen, a Magányos emberekben, ami szintén egy Hauptmann-darab, ahogy a Bernd Róza. Ezt ok tóberben kezdjük próbálni, de előtte még lesz egy bemutatóm, Székely Krisztával a Hedda Gabler, amiben Elvstednét játszom. Krisztával egyszer röviden dolgoztunk együtt egy verses esten, úgy hogy izgatottan várom a folytatást. Évad végén még Zsótérral próbálok, aki pedig tanárom volt a Színműn.

TÁRSULATUNK — INTERJÚ 91 Nem kell hozzá bátorság? Nem, sokkal inkább egy olyan fokú szabadságot jelent, amit máskor nem tudok, nincs lehetőségem megélni. Nincs határidő, csak a jelenre koncentrálhatok, az élmények begyűjtésére és mindezt teljesen a saját tempómban tehetem meg. Szeretek közösségben dolgozni, de ilyenkor baromi jó senkihez sem alkalmazkodni. És fontos szerintem, hogy az ember tudjon egyedül lenni, csendben maradni, nem fecsegni állandóan, jobban figyelni úgy egyáltalán. És annyi jóságot, önzetlen segít séget kaptam eddig vadidegen emberektől, hogy sosem éreztem magam kiszolgáltatottnak vagy magányosnak. Tudsz olaszul? Konyhanyelven. De szívesen megtanulnám a különböző dialektusokat, nagyon érdekelnek. Mielőtt valami útikalauzzá válna ez a beszélgetés, térjünk rá a katonás szerződtetésedre. Tudom, hogy Tarnóczi Jakabbal többször is dolgoztatok együtt korábban. Annak, hogy ő a színház rendezője lett, van köze ahhoz, hogy jövő évadtól te is tag leszel? Hogy történt a megkeresés? Igen, Jakabnak van köze hozzá. Szerintem annak is, hogy hívtak, annak pedig, hogy igent mond tam, mindenképpen. A Katonához fűződnek a legtöbb és a legerősebb színházi élményeim is. Min dig csodáltam a színészi alakításokat. Egy olyan színház, ami negyven éven át igazi műhely tudott maradni. Szóval vonzó volt a lehetőség, hogy a társulathoz tartozhatok. A helyzet viszon kicsit bonyolultabban alakult. Nehéz volt elengedni egy olyan szerető és biztonságos közeget, mint a Thália, ahol az előző három évemet töltöttem, és mérlegelnem kellett, hogy időszerű-e a váltás.

TÁRSULATUNK — INTERJÚ92 Talán felkészületlenségre utalhat, hogy nem tudom, hogyan lett a győri kislányból fővárosi színésznő, de mivel még pályakezdőnek számítasz és elég kevés anyagot találtam rólad a neten, fel merem tenni azt a banális kérdést, hogy hogyan lettél színésznő. Ja, semmi baj, egyáltalán nem banális a kérdés. De az igazság az, hogy amennyire lehetett, igyekeztem elkerülni az interjúkat, médiaszerepléseket. Lehet, hogy ez meglepő, de számomra ezek akkora stresszt okoznak, hogy már napokkal előtte alig tudok aludni. Úgyhogy ezért is nehéz rólam anyagot találni a neten. Most egyébként dolgozom ezen, szeretnék fejlődni benne, úgyhogy kér tem segítséget, akivel kifejezetten az interjúkra tréningezünk.

Remélem, hogy azért a mi beszélgetésünk előtt tudtál aludni! Hát, nem igazán... Igazából frusztrál egy csomó dolog. Egyrészt a felelősség, hogy az ember milyen üzenetet közvetít. Másrészt nehéz önazonosnak maradni, mert sok interjúra rátelepszik egy illedelmes máz, ami rettentően zavar. Ha pedig beleállsz valamibe őszintén, akkor kiadod magad, vállalnod kell, hogy szétszednek. Annyira tudok görcsölni, képzeld, volt, hogy egy rövid írásos in terjút hat órán át javítgattam… Hát remélem, hogy ezzel az anyaggal nem lesz ennyi utómunkád! Azzal azért próbálnálak nyugtatni, hogy egyrészt nagyon sok színész viszonyul hasonló borzongással a médiaszereplésekhez, másrészt sajnos az is elő tud fordulni, hogy egy hatórás javítás nem a művész pipifaxosságát, hanem az újságírói színvonalat jelzi… Na, de térjünk vissza az alapkérdéshez, hogy hogyan lettél színésznő.

Akkor a zenés irány nem volt koncepció, csak abban az évben épp ilyen osztály indult? Ötévente indult akkoriban zenés osztály. Amikor először jelentkeztem a Pelsőczy-Rába osz tályba, akkor még prózaira készültem – mondjuk pont azon az egy rostán, amin továbbjutottam, az volt a feladatom, hogy zongorázás közben mondjak monológot. De utólag – és már közben is – azt éreztem, hogy ez volt az én sorsom és milyen jól alakult, hogy a zenés osztályba kerül tem. A zene, a zenélés mindig fontos része volt az életemnek. Több hangszeren is játszom, de a fő a zongora, amit tizenkét évig tanultam. Az egyetemen maximálisan kipróbálhattam a muzsikusi vénámat is. Imádom, ha egy előadásban felcsendül egy kórus és együtt énekelhetünk.

A felmenőim között nincs más művész, úgyhogy ez nem volt egy értelemszerű pálya. A gimnáziumi diákszínjátszás után jött egy kis kanyar az ELTE anglisztika szakán, de közben amatőr színtársula toknál játszottam, majd a Pesti Magyar Színiakadémiára jártam. Éreztem, hogy otthonosan mozgok ebben a közegben. Bár ez kívülről nem látszik, magamban elég végletesen élek meg mindent, amire a színpad tökéletes terep. Plusz a színház lehetőséget ad, hogy közösségben legyünk egyrészt a többi színésszel, alkotóval, másrészt a közönséggel is, ami egy élő, organikus egységet alkot, amit nagyon jó újra és újra megélni. És jó érzés, hogy minden este adhatok a közönségnek valamit, amit hazavi hetnek, örömöt, gondolkodnivalót, vitatémát, akár példát is mutathatok a darabon keresztül. Úgy hogy jelentkeztem az SZFE-re és nem adtam fel, végül negyedjére vettek fel, zenés-színész szakra.

Mondjuk ilyen mértékű inflációnál ez egyre kevésbé idézőjeles fényűzés.

TÁRSULATUNK — INTERJÚ 93

Sajnos igen. De ezekre, ha megtehetem, nem sajnálok költeni. Jó fűszerek, olasz sonka, finom saj tok, vagy mondjuk növényi tej. Ilyesmi.

Mondtad, hogy egyedüliként vagy művész a családban. Hogy fogadták a pályaválasztásodat? Mostanra már ők a legnagyobb rajongóim, de azért ez nem volt mindig így. Eleinte nyilván aggód tak, mondták, hogy „legyen egy rendes szakmád is”. De én ezt teljesen megértem és megértettem akkor is. Nehéz megítélni, főleg civil szülőként hogy valóban van-e tehetségem, érhetek-e el sikereket, vagy csak egy egyirányú szenvedély és álom, amit kergetek. Szerencsére azóta kiderült, hogy volt értelme belevágnom és tényleg minden előadásomat megnézik. Sőt készülnek is, főleg édesapám. Utánaolvas mindennek, háttér-információkat gyűjt a szerzőkről, a darabokról, sokszor többet tud, mint én, aki játszom bennük.

Kíváncsisággal és tanulási vággyal várom. Egy utolsó, indokolatlannak tűnő, de szerintem érdekes, amolyan +1 kérdés: mi a te fényűzésed?

Igen, ez valóban az állandó kétkedés és újrakezdés műfaja. Hiába játszottál ma jól, az másnap senkit nem érdekel, nem lubickolhatsz benne hónapokig, de még napokig sem. Minden alkalommal ugyan úgy meg kell küzdened érte. Azt gondolom, hogy azt nevezzük alkalmasnak, aki képes megtanulni és elmondani egy szöveget, rögzíteni instrukciót, figyelni a partnerre, koncentrálni több dologra egy szerre, van testtudata, képes belehelyezkedni egy karakterbe. Ilyenformán alkalmas vagyok, ez már korán kiderült. De ezen felül az a plusz, ami megfoghatatlan és nagyon is szubjektív, azt már nem lehet mérni és megítélni. Nem is dolgom. Ugyanazt az alakítást láthatja valaki hamisnak és csodálatosan őszintének. Ugyanaz a színész teljesíthet egyik nap pocsékul és szárnyalhat másnap.

Az a tapasztalatom, hogy a színész egy önmagában örökké kételkedő lény, mégis mindenkinél kell legyen egy pont, ami megerősíti, hogy érdemes folytatnia, amit elkezdett. Nálad mikor jött ez el? Mikor érezted úgy, hogy alkalmas vagy erre a pályára?

A színházban megszólaló zene rengeteg pluszt ad, ha jó érzékkel van belerendezve. A Jakab-féle Melancholy Roomst is pont ezért szeretem nagyon. A folyamatosan hömpölygő zene és atmoszfé ra a vizuális élménnyel együtt annyira kitágítja a képzeletet, hogy hiába látja minden néző fizikailag ugyanazt, mégis mindenkinek más-más előadás születhet meg a fejében. A zene segítségével hagyja szárnyalni a fantáziát, ami fantasztikus. Nagyon remélem, hogy még sok ilyen bátor, kísérleti jellegű előadás születik majd a Katonában az én csatlakozásom után is.

A Katonához csatlakozást milyen lelkiállapotban várod?

Hú, hát, így hirtelen az jut eszembe, hogy minőségi élelmiszer hozzávalók vásárlása.

TÁRSULATUNK 95 MÉSZÁROS BÉLA

TÁRSULATUNK96 ÓNODI ESZTER

TÁRSULATUNK 99 PÁLMAIANNA

TÁRSULATUNK100 PÁLOS HANNA

101

102 REPERTOÁRKATONA

REPERTOÁR — KATONA 103 MOSZKVA-PEKING TRANSZSZIMFÓNIA Írta: Kárpáti Péter Szereplők: Bányai Kelemen Barna, Bezerédi Zoltán, Keresztes Tamás, Kiss Eszter, Mészáros Béla, Rajkai Zoltán, Pálmai Anna, Pálos Hanna, Pelsőczy Réka, Szacsvay László, Ujlaki Dénes, Gloviczki Bernát e.h., Hajdú Tamás Miklós m.v., Jakab Balázs e.h., Kanyó Kata e.h., László Gáspár e.h., Pásztor Dániel e.h. Alkotók: díszlet: Horváth Jenny, jelmez: Zeke Edit, dramaturg: Kárpáti Péter, zene: Lázár Zsigmond, videó: Török Marcell, fény: Pető Gergő, súgó: Boncza Anita, ügyelő: Héricz Anna, asszisztens: Hornung Gábor, jelmez-asszisztens: Kovács Ildikó, jelmezkivitelező: Hűgel Katalin, rendező: Novák Eszter MELANCHOLY ROOMS – zenés magány nyolc hangra –Szereplők: Dankó István, Lengyel Benjámin, Pálmai Anna, Rezes Judit, Szirtes Ági, Takátsy Péter, Tasnádi Bence, Bodnár Erika Alkotók: látvány: Giliga Ilka, dramaturg: Kukk Zsófia, zene: Bencsik Levente, Hunyadi Máté, súgó: Boncza Anita, ügyelő: Valovics István, asszisztens: Tiwald György, rendező: Tarnóczi Jakab

Veszelovszki

Fordította:

APÁK ÉS FIÚK Turgenyev regénye nyomán írta: Brian Friel Perczel Enikő Szereplők: Vizi Dávid, Tasnádi Bence, Máté Gábor, Fekete Ernő, Kocsis Gergely, Szirtes Ági, Jordán Adél, Janka m.v., Csoma Judit m.v., Mentes Júlia, Pálmai Anna, Szacsvay László, Lengyel Benjámin, Ujlaki Dénes Alkotók: díszlet: Balázs Juli, jelmez: Szakács Györgyi, fény: Bányai Tamás, dramaturg: Enyedi Éva, zene: Kovács Márton, sound design: Vajdai Vilmos, díszlettervező asszisztens: Csoma Gabriella, súgó: Schaefer Andrea, ügyelő: Héricz Anna, asszisztens: Tóth Judit, rendező: Ascher Tamás MESTEREMBEREK Írta: Line Szereplők:Fordította:KnutzonIvánAndrea Ónodi Eszter, Kocsis Gergely, Pelsőczy Réka, Rajkai Zoltán, Bányai Kelemen Barna, Keresztes Tamás, Tóth Zsófia, Lengyel Benjámin, Vajdai Vilmos, Szirtes Ági, Bezerédi Zoltán Alkotók: díszlet: Cziegler Balázs, jelmez: Füzér Anni, fény: Lohár Antal, dramaturg: Török Tamara, zene: Friedenthal Zoltán, táncbetét: Blaskó Borbála, súgó: Héricz Anna, ügyelő: Valovics István, asszisztens: Tiwald György, rendező: Máté Gábor

TARTUFFE Írta: AliceMolièreGeorgescu román fordítása alapján a szö vegkönyvet írta: Kali Ágnes és Bocsárdi László Szereplők: Fekete Ernő, Máté Gábor, Ónodi Eszter, Vizi Dávid, Mészáros Blanka m.v., Tasnádi Bence, Kocsis Gergely, Keresztes Tamás, Bánfalvi Eszter m.v., Jordán Adél, Darvasi Áron, Erdélyi Flóra Alkotók: díszlet: Bartha József, jelmez: Cs. Kiss Zsuzsanna, jelmezasszisztens: Kovács Ildikó, világítás: Bányai Tamás, fény programozó: Pető Gergő, világosító: Makray Gábor, dramaturg: Kali Ágnes, hangosító: Párizs Misha, zene: Bocsárdi Magor, súgó: Héricz Anna, ügyelő: Valovics István, asszisztens: Fejes Vera, rendező: Bocsárdi László

ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN Írta: Pintér Béla Szereplők: Fekete Ernő, Keresztes Tamás, Bezerédi Zoltán, Jordán Adél, Takátsy Péter, Szirtes Ági, Enyedi Éva m.v., Rajkai Zoltán, Fodor Annamária m.v., Pálos Hanna, Thuróczy Szabolcs m.v., Elek Ferenc, Takács Géza m.v., Dankó István, Pintér Béla m.v. Alkotók: díszlet: Khell Zsolt, videó: Török Marcell, jelmez: Benedek Mari, koreográfus: György Károly, zene: Ökrös Csaba, dramaturg: Enyedi Éva, asszisztens: Tiwald György, rendező: Pintér Béla Zenészek: Sárközi Áron/Danhauser Pál, Kürtösi Zsolt/Pénzes Géza, Rossa Levente/ Gombai Tamás

ROZSDATEMETŐ 2.0 – A Hábetler család 100 éve Írta: Fejes Endre – Tasnádi István Szereplők: Bezerédi Zoltán, Vizi Dávid, Szirtes Ági, Péter Kata m.v., Rujder Vivien, Kovács Lehel m.v., Mészáros Béla, Elek Ferenc, Kiss Eszter, Szacsvay László, Mészáros Blanka m.v., Tasnádi Bence, Bodnár Erika, Ujlaki Dénes, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán, Dankó István, Takátsy Péter, Veszelovszki Janka m.v., Rohonyi Barnabás m.v., Lengyel Benjámin Alkotók: díszlet: Cziegler Balázs, jelmez: Füzér Anni, jelmezasszisztens: Kovács Ildikó, világítás: Lohár Antal, zene: Dargay Marcell, súgó: Héricz Anna, ügyelő: Valovics István, dramaturg: Török Tamara, asszisztens: Fejes Vera, rendező: Máté Gábor

REPERTOÁR — KATONA104 LEAR KIRÁLY Írta: William Shakespeare Fordította: Nádasdy Ádám Szereplők: Hegedűs D. Géza, a Vígszínház művésze, Ónodi Eszter, Kocsis Gergely, Pelsőczy Réka, Rajkai Zoltán, Tóth Zsófia, Bányai Kelemen Barna, Bezerédi Zoltán, Keresztes Tamás, Tasnádi Bence, Dankó István, Bán János, Ujvári Bors e.h., Szécsi Bence e.h., Gloviczki Bernát e.h., Katona Péter Dániel e.h., Jakab Balázs e.h. Alkotók: díszlet: Khell Csörsz, jelmez: Szakács Györgyi, világítás: Bányai Tamás, dramaturg: Török Tamara, zene: Keresztes Tamás, súgó: Schaefer Andrea, ügyelő: Héricz Anna, asszisztens: Tóth Judit, rendező: Zsámbéki Gábor

Írta:

hang:

BAJNOK Giacomo

Fordította:

REPERTOÁR — KATONA 105 TERROR Ferdinand von Schirach Jónás Péter Szereplők: Kiss Eszter, Lehel m.v., Mészáros Béla, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán, Pálmai Anna/Rezes Judit Alkotók: díszlet-jelmez: Kálmán Eszter, dramaturg: Török Tamara, Kákonyi Árpád és Matkó Tamás, fény: Pető József, súgó: Héricz Anna, díszlet-, jelmez asszisztens: Keszei Borbála, asszisztens: Fejes Vera, rendező: Dömötör András A Puccini műveinek felhasználásával írta: Pintér Béla Szereplők: Rezes Judit, Nagy Ervin m.v., Jordán Adél, Bezerédi Zoltán, Pálmai Anna, Elek Ferenc, Rajkai Zoltán Alkotók: díszlet: Khell Zsolt, jelmez: Benedek Mari, hangmester: Bagó Gizi, Berecz Bea, zenei vezető: Kéménczy Antal, zongora: Kéménczy Antal, Futó Balázs, dramaturg: Enyedi Éva, asszisztens: Budavári Réka, Tiwald György, rendező: Pintér Béla

Kovács

TÁRSULATUNK106 PELSŐCZY RÉKA

107

108

TÁRSULATUNK 109 RAJKAI ZOLTÁN

TÁRSULATUNK110 REZESJUDIT

111

112 REPERTOÁR KAMRA

TALÁLTAM MEG Írta: Nick Fordította:PayneVarga Bálint Szereplők: Kocsis Gergely, Fullajtár Andrea, Mayer Szonja m.v., Mészáros Béla

Alkotók: látvány: Kálmán Eszter, dramaturg: Török Tamara, zene: Friedenthal Zoltán, videó: Török Marcell, fény: Lohár Antal, súgó: Schaefer Andrea, asszisztens: Fejes Vera, rendező: Máté Gábor

REPERTOÁR — KAMRA 113 FŐTITKÁROK Írta: Spiró Szereplők:György Vizi Dávid, Elek Ferenc, Fekete Ernő, Vajdai Vilmos, Rajkai Zoltán, Mészáros Béla, Gloviczki Bernát e.h., Jakab Balázs e.h., Geltz Péter m.v. Alkotók: díszlet: Khell Csörsz, jelmez: Szakács Györgyi, dramaturg: Török Tamara, zenei dramaturg: Vajdai Vilmos, videó: Koltay Dorottya Szonja, videótechnika: Nagy Réka, súgó: Schaefer Andrea, asszisztens: Tóth Judit, rendező: Zsámbéki Gábor ISTEN, HAZA, CSALÁD - triptichonAiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész művei alapján írta Varga Zsófia és Tarnóczi Jakab Szereplők: Elek Ferenc, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Mészáros Béla, Pálos Hanna, Rujder Vivien, Vizi Dávid, Bakos Kinga/Proszenyák Petra, Engárd Emil/ Rátkay Ábel Alkotók: dramaturg: Varga Zsófia, jelmez: Giliga Ilka, díszlet: Devich Botond, zene: Bencsik Levente, Hunyadi Máté, hang: Horváth József, fény: Lohár Antal, koreográfus: Widder Kristóf, videó: Török Marcell, Nagy Réka, norvég fordító: Domsa Zsófia, kellék: Fejes Vera, súgó: Boncza Anita, asszisztens: Hornung Gábor, rendező: Tarnóczi Jakab KÁLI HOLTAK Térey János regénye alapján Írta: Dömötör András és Bíró Bence Szereplők: Tasnádi Bence, Rujder Vivien, Fullajtár Andrea, Bán János, Elek Ferenc, Takátsy Péter, Dankó István, Mészáros Béla, Vizi Dávid Alkotók: díszlet: Dömötör András, Kálmán Eszter, Szöllősi Géza, jelmez: Kálmán Eszter, jelmezkivitelező: Böhm Katalin, videó, operatőr: Török Marcell, operatőr: Kovács Bálint, vágó: Nagy Réka, dramaturg: Bíró Bence, konzulens: Perczel Enikő, zene: Vranik Krisztián, Vajdai Vilmos, fény: Lohár Antal, hang: Wirth Tamás, súgó: Schaefer Andrea, asszisztens: Fejes Vera, rendező: Dömötör András HÁT, HA VAN IS, ÉN MÉG NEM

Szereplők: Elek Ferenc, Szirtes Ági, Fehér Balázs Benő m.v., Bányai Kelemen Barna, Pálos Hanna, Takátsy Péter, Rajkai Zoltán, Dankó István, Rujder Vivien, Kovács Lehel m.v., Bezerédi Zoltán Alkotók: díszlet, jelmez: Kálmán Eszter, jelmezasszisztens: Böhm Katalin, dramaturg: Varga Zsófia, zene: Hunyadi Máté, Bencsik Levente, fény: Lohár Antal, hang: Wirth Tamás, súgó: Boncza Anita, asszisztens: Hornung Gábor, rendező: Tarnóczi Jakab A PLATONOV – (Ne csak) nézd, hogy telik ez a kurva élet! Írta: Anton Pavlovics Csehov

SZÉLJEGY

Alkotók: díszlet: Gothár Péter, szcenikus: Tóth Kázmér, jelmez: Tihanyi Ildi, dramaturg: Morcsányi Géza, fény: Pető József, hang: Wirth Tamás, súgó: Boncza Anita, a rendező munkatársa: Tóth Judit, rendező: Gothár Péter

Fordította: Radnai Annamária Szereplők: Kocsis Gergely, Ónodi Eszter, Fekete Ernő, Jordán Adél, Bányai Kelemen Barna, Pálmai Anna, Bán János, Gloviczki Bernát e.h., Nagy Ervin m.v., Tóth Zsófia Alkotók: díszlet: Tihanyi Ildi, jelmez: Pattantyus Dóra, világítás: Lohár Antal, mozgás: Bodor Johanna, súgó: Boncza Anita, dramaturg: Szabó-Székely Ármin, asszisztens: Hornung Gábor, rendező: Székely Kriszta Írta: Spiró Szereplők:GyörgyFullajtár Andrea, Ónodi Eszter/Rezes Judit, Takács Kati m.v., Bányai Kelemen Barna Alkotók: hostess: Sipos Szilvia, súgó: Fejes Vera, videó: Török Marcell, zene: Sáry László, dramaturg: Török Tamara, jelmez: Szakács Györgyi, díszlet: Khell Csörsz, asszisztens: Tóth Judit, rendező: Zsámbéki Gábor

MINDEN KOMBI CIRKÓ, DE NEM MINDEN CIRKÓ BOJLER Írta: Bognár Péter Szereplők: Kocsis Gergely, Tasnádi Bence, Rujder Vivien, Pelsőczy Réka, Rezes Judit, Pálmai Anna, Vajda Kristóf m.v., Botka Zoltán Hangfelvételről közreműködik: Hajdú B. István és Székely Dávid

REPERTOÁR — KAMRA114 BÁNK BÁN Írta: Katona József

Alkotók: fordította: Szabó-Székely Ármin, díszlet: Szakács Ferenc, jelmez: Nagy Fruzsina, jelmezasszisztens: Szelei Móni és Komlóssy Petra, zenei vezető: Gáspár Gergely, Nagy István, Péterfy Bori, zenei dramaturg: Mátrai Diána Eszter, asszisztens/súgó: Héricz Anna, Sütheő Márton, dramaturg: SzabóSzékely Ármin, rendező: Székely Kriszta AHOGY TETSZIK William Shakespeare nyomán, Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta: Závada Péter Szereplők: Pálos Hanna, Dankó István, Kocsis Gergely, Fekete Ernő, Hegymegi Máté m.v., Keresztes Tamás, Kiss Eszter, Ónodi Eszter, Mentes Júlia, Tasnádi Bence, Ujlaki Dénes

Alkotók: díszlet és jelmez: Horváth Jenny, zene: Keresztes Tamás, hang: Bartha Márk, világítás: Pető József, mozgás: Hegymegi Máté, súgó: Fejes

REPERTOÁR — KAMRA 115 A KAUKÁZUSI KRÉTAKÖR Írta: Bertolt Brecht, Paul Dessau Szereplők: Pálmai Anna, Kocsis Gergely, Péterfy Bori m.v., Mészáros Béla, Mentes Júlia, Vizi Dávid., Pelsőczy Réka, Rajkai Zoltán, Szirtes Ági, Tasnádi Bence, Vajdai Vilmos, Zsámbéki Jakab, Gáspár Gergely, Nagy István, Botka Zoltán

Vera, dramaturg: Radnai Annamária, aszisztens: Fejes Vera, rendező: Kovács D. Dániel NEM VAGYUNK MI BARBÁROK Írta: Philip Löhle Fordította: Kerényi Gábor Átdolgozta: Peer Krisztián Szereplők: Fullajtár Andrea, Dankó István, Pálos Hanna, Rajkai Zoltán Alkotók: díszlet, jelmez: Juhász Nóra, dramaturg: Török Tamara, dalszöveg: Máthé Zsolt, fény: Balázs Krisztián, hang: Balázs Márk, maszk: Vég Attila, a rendező munkatársa: Fejes Vera, rendező: Vajdai Vilmos

TÁRSULATUNK116 VIVIENRUJDER

117

118

TÁRSULATUNK 119 LÁSZLÓSZACSVAY

120

TÁRSULATUNK 121 SZÉKELYKRISZTA

TÁRSULATUNK122 SZIRTESÁGI

123

124 REPERTOÁR SUFNI

EGY ŐRÜLT NAPLÓJA Írta: Nyikolaj Vasziljevics Gogol Játssza: Keresztes Tamás Alkotók: rendező: Bodó Viktor, dramaturg: Róbert Juli, asszisztens: Szakács Zsuzsi, díszlet: Keresztes Tamás, grafika: Nagy Gergő szakértő: dr. Zalka Zsolt, producer: Orlai Tibor

LÉLEGEZZ Írta: Duncan Macmillan Fordította: Tóth Krisztina Szereplők: Pálos Hanna, Vizi Dávid Alkotók: díszlet-jelmez: Füzér Anni, fény: Balázs Krisztián, dramaturg: Török Tamara, asszisztens-súgó: Héricz Anna, rendező: Forgács Péter

CSENDET AKAROK! Írta: Csalog Zsolt

Az előadás a Katona József Színház, a FÜGE, MASZK Egyesület (Szeged) és az Orlai Produkciós Iroda együttműködésében jött létre és a Jurányi Házban látható.

REPERTOÁR — SUFNI 125 DANTE: POKOL Fordította: Nádasdy Ádám Az Orlai Produkció és a Katona József Színház közös Előadja:előadásaGyabronka József m.v. Az előadást létrehozták: Kocsis Gergely, Török Tamara CIGÁNY MÓZES - Genezisírta: Kácsor Zsolt Mesélő: Bezerédi Zoltán Alkotók: díszlet-jelmez: Kálmán Eszter, zene: Kovács Márton, fény-hang: Balázs Krisztián, asszisztens: Fejes Vera AZ ÁTNEVELHETETLEN

Alkotók: Fullajtár Andrea, Nagy Viktor m.v., Zsámbéki Gábor

Írta: Stefano Massini Fordította: Török Tamara és Szieberth Ádám Előadja: Fullajtár Andrea Alkotók: díszlet-jelmez: Kálmán Eszter, dramaturg: Török Tamara, dramaturg gyakornok: Huszár Dóra, videó: Török Marcell, zenei vezető: Vajdai Vilmos, fény-hang: Balázs Krisztián, hang: Párizs Misha, asszisztens: Hornung Gábor, rendező: Pelsőczy Réka

EGY KOMCSI NYANYA VAGYOK! Írta: Dan Lungu Koszta Gabriella fordítása alapján a regényt színpadra alkalmazta: Török Tamara és Csoma Előadja:JuditCsoma Judit m.v. Alkotók: Máté Gábor, Cziegler Balázs, Keresztes Tamás, Balázs Krisztián, Tóth Judit

126

TÁRSULATUNK 127 PÉTERTAKÁTSY

128

TÁRSULATUNK 129 TARNÓCZIJAKAB

TÁRSULATUNK130 TASNÁDIBENCE

131

VASTAPS-DÍJAK132 VASTAPS-DÍJAK A TÁMOGATÁSÁVAL LEGJOBB RENDEZÉS Tarnóczi Jakab (Melancholy Rooms) LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ Pelsőczy Réka (Moszkva-Peking Transzszimfónia) LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ Tasnádi Bence (Káli holtak) LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ Fullajtár Andrea (Káli holtak) LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ Elek Ferenc (Káli holtak és Isten, haza, család) KÜLÖNDÍJ Dömötör András (Káli holtak)

BEHÍVÓ 133 BEHÍVÓ 2022/2023 KÖZÖSSÉG – SZÍNHÁZ – JÁTÉK

A 2022/23-as évadban is folytatódnak a Behívó program sikeres workshopjai: az Improvizációs workshop felnőtteknek, a Moszkva-Peking Transzszimfóniához és a Melancholy Roomshoz kapcsolódó Alapozó, a középiskolásoknak szánt előadásokhoz kötődő workshopok és a közönségta lálkozók. A Katona 40. születésnapjához kapcsolódva pedig elkezdjük az Újranéző sorozatunkat: a Katona emblematikus előadásait nézhetik újra az érdeklődők. Folytatjuk a Rákospalotai Javítóintézettel elkezdett közös munkát, amelyben intézetis lányok és egyetemisták dolgoznak együtt egy évadon keresztül. A Katona Klubban három bemutatót is tartunk az idén: Test-szabadság-kontroll a középiskolások, egyetemisták testhez fűződő viszonyáról, a Van egy országban arról beszélünk, milyen felnőni az Orbán-rendszer alatt?, a Kossuth Lajos utcában pedig elkapott utcai jelenetekből készítünk előadást.

A színház közösségi tér, ahol alkalomszerűen és rendszeresen találkoznak civilek, nézők, iskolá sok, hogy együtt gondolkozzanak, játsszanak előadásokhoz, projektekhez kapcsolódva.

134

TÁRSULATUNK 135 TÓTHZSÓFIA

136

TÁRSULATUNK 137 DÉNESUJLAKI

„AMottónk:minőség azt jelenti, hogy akkor is jól csinálsz valamit, amikor nem látják” – Henry Ford Görei Júlia és Tenczel Gábor – tulajdonosok Ács Alexandra és Kékesi Éva – üzletvezetők

KANTIN138 A Salt and Sugar Catering 2022 tavaszán csatlakozott a Katona József Színház csapatához. Cégünk sok éve foglalkozik vendéglátással, ezen belül közel 10 éve színházi büfék üzemelteté sével. Ezen évek alatt a kollégáink tudását és tapasztalatát sikerült egyesíteni egy színvonalas, minőségi szolgáltatásban. Mára mind magunk, mind kollégáink a színházi élet szerelmesei lettünk. Hisszük, hogy igazán sike res évadok állnak mögöttünk és a megszerzett tudásunkat örömmel kamatoztatjuk a Katona József Színház Cégcsoportunkszolgálatában.továbbá a Zwack Unicum hivatalos catering szolgáltatója, impozáns hangulatú rendezvényhajóink pedig a Dunán várják kedves vendégeinket.

Az elmúlt évad még a várakozásainkhoz képest is nehezebbnek bizonyult, a kulturális életet régóta nem látott kihívásokkal szembesült, amelyek néha már a folytatás lehetőségét is megkérdőjelezték.

További 266-5200,szervezes@katonaszinhaz.huwww.katonajozsefszinhaz.hu/partoloinformáció:317-4061

A 2022/2023-es évad azonban mindezen kihívások fényében nem szólhat kizárólag az ünneplés ről. Az évadra tervezett bemutatóinkkal igyekszünk a minket foglalkoztató kérdések minél széle sebb spektrumát beemelni a színházi térbe. Ahhoz azonban, hogy ez minél teljesebb mértékben létre jöhessen, szükségünk van magántámogatóink hozzájárulására is.

PÁRTOLÓI KÖR 139 PÁRTOLÓI KÖR

Azonban többek között Pártolói körünk morális és anyagi támogatásának is köszönhetően, remél jük, sikerül túlélnünk ezeket az akadályokat és bizakodva vághatunk neki jubileumi, 40. évadunknak!

A többszintű rendszerben a Pártoló tagság többek közt elővásárlási lehetőséget biztosít, ezen felül 10% engedménnyel élhetnek a jegyvásárlás során, valamint a Kantin kávézóban. A kedvezményeket az idei évadtól már nem csak élő, hanem egyes online előadásainkra is fel lehet használni!

Támogató tagjaink részére a fentieken túl a bemutató előadásokhoz zártkörű rendezvényeket aján lunk, de újdonságként exkluzív közönségtalálkozókat is tervezünk a premierek alkotóival. Mecénás-körünk tagjai a Katona társulata számára igazi barátok. Számukra lehetőség nyílik részt venni különleges programjainkon, így például zártkörű próbákon, emellett tiszteletjeggyel tekinthe tik meg bemutatóinkat, és külföldi vendégjátékokra invitáljuk őket, valamint partnerünk, a Magyar Nemzeti Galéria exkluzív tárlatvezetésén vehetnek részt. Mecénás+ fokozatú tagjaink a Katona legfontosabb támogatói, egy igazán különleges és összetartó csoport. Számukra a fentieken túl egy darab Katonával igyekszünk megköszönni a nagylelkű barátságot: az elmúlt, több mint három évtized egy előadásából ajándékozzuk meg egy tárgyi relikviával, valamint évadnyitó és -záró társulati ülésünkön a társulat belső életébe is bepillantást nyerhetnek.

TÁRSULATUNK140 VAJDAI VILMOS

141

142

TÁRSULATUNK 143 VIZIDÁVID

TÁRSULATUNK144 ZSÁMBÉKI GÁBOR

145

146 Felelős kiadó: Wiegandt Júlia Felelős szerkesztő: Horváth Máté Fotók: Dömölky Dániel Styling: Somogyvári Edit Smink: Ipacs Szilvi Haj: Szeberényi Lejla, Kelecsényi Bernadett Jelmeztár-vezető: Kovács Ildikó Öltöztetők: Batta Eszter, Kulcsár Nóra Az interjúkat Kazimir Annamari készítette. Layout, tördelés: Báthori Róbert © 2022 Katona József Színház Nonprofit Kft. 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 6. Tel.: E-mail:266-5200szervezes@katonaszinhaz.hu Web: www.katonajozsefszinhaz.hu A KATONA BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTÁSÁBAN MŰKÖDIK A KATONA KIEMELT PARTNERE: A PILLANATOKFELBECSÜLHETETLENTÁMOGATÓJA