Székely Kriszta pályázata

A FOLYAMATOS JELEN SZÍNHÁZA

Székely Kriszta pályázata a Katona József Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére

TARTALOM

5.1

5.1.3

5.1.4

VII. Gazdasági és pénzügyi terv

7.1

7.2 A Társaság 2026. február 1-étől 2031. január 31-ig terjedő

7.3 Összefoglalás

VIII. Épület és infrastrukturális fejlesztések

9.1 Életrajzok

9.2 Szakmai gyakorlatról szóló igazolás

9.3 A Mitos21 nemzetközi színházi szervezet támogató dokumentuma

9.4 Eredményterv

9.5 Nyilatkozatok

I. BEVEZETÉS ÉS

BEMUTATKOZÁS

A Katona európai városi színház, rendezők és a társulat szövetsége, s ez oly erőteljes alkotói akarat, melynek nincs más célja, mint ahogy Mnouchkine tudja egyszerűségében megrázó mondatokban megfogalmazni: „A lehető legtöbb embert boldoggá tenni”. (Jákfalvi Magdolna: A jelen városi színháza. A Katona 40)

1.1 Személyes motiváció

Tízéves koromban, balettnövendékként dolgoztam először színházban. Legkorábbi emlékeim magamról összeforrnak a színpadon zajló pontos és precíz munkával, a fegyelemmel, amely egy jó színház sajátja, az ügyelő, a hívó és a rendező hangjával, a közönség figyelő csendjével. Az Operaház és az Erkel Színház színpadán éreztem először, hogy a színház műfaja lesz az, ami meghatározza az egész életem. Nem tévedtem. Negyvenkét éves vagyok, harminc évet töltöttem színházcsinálással előbb az előadói, majd a rendezői oldalon. Gondolkodásomat és fantáziámat évtizedek óta a színházi forma és közönséggel való kapcsolódás lehetőségei mozgatják.

Amikor 2010-ben felvételiztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakára, már pontosan tudtam, hogy engem a Katona József Színház érdekel. Nemcsak mint alkotóműhely, amelynek a szellemisége közel áll hozzám, hanem mint a magyar kultúra jelentős intézménye is. Már akkor azzal a hosszú távú tervvel indultam, hogy a rendezés mellett egyszer majd komplexebb értelemben is szeretnék színházi működésről gondolkodni.

Tíz éve vagyok a Katona tagja. Munkámat még egyetemi hallgatóként kezdtem itt, asszisztensként. A Katona alapítói voltak a tanáraim, Máté Gábor szerződtetett és a társulattal való közös munka során váltam azzá az alkotóvá, aki ma vagyok.

Nyolc évig voltam a Magyar Rendező Testület elnöke, rendeztem az Operaházban, dolgoztam a Miskolci Nemzeti és a Szolnoki Szigligeti Színházban, Ausztriában, Németországban és Olaszországban, előadásaim több országban turnéztak, alelnöke vagyok a Mitos21 nemzetközi színházi hálózatnak, voltam tagja az Operettszínház művészeti tanácsának, én voltam az első nő és a legfiatalabb rendező, aki az István, a király rendezésének jogait megkapta a szerzőktől, színészmesterséget tanítottam a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Kaposvári Egyetemen. Pályám során számos esetben feleltem a művészeti munka mellett nagyobb léptékű, jelentős apparátust mozgató produkciók lebonyolításáért itthon és külföldön egyaránt. Több szakmai díjat kaptam. Van rálátásom a színházművészet európai jelenére.

Máté Gábor igazgatása alatt rendezői, majd a művészeti tanácsban folytatott munkámmal fokozatosan egyre inkább beleláttam az intézményi működésbe, részt vettem a Katona megújításának az utóbbi években egyre markánsabbá váló folyamatában, nemcsak művészeti, hanem infrastrukturális kérdésekben is.

Belülről ismerem a folyamatokat. Meggyőződésem, hogy megfelelően tudnám továbbvinni őket, és képes lennék új szinteken is előremutató művészeti és intézményi változásokat elindítani. Látom azokat a generációs és strukturális irányokat, amelyeket követve a Katona továbbfejlődhet fővárosi színházként és nemzetközi terepen is.

1.2

Vezetői és művészeti elvek

A rendezői pálya alkalmas az intézményvezetői képességek csiszolására. Egyfajta előtanulmányként működhet, ha valakiben van ezirányú fogékonyság és szándék. A rendezői szerepkör egyesíti a művészeti vízió átadását és a gyakorlati vezetés képességeit. Vallom, hogy a rendezés művészete legalább annyira áll a folyamatok hatékony szervezésének és lebonyolításának képességéből, mint alkotói munkából. Ahhoz, hogy egy előadás adott dátumra, adott költségvetésből, az alkotó és befogadó közösség igényeit is figyelembe véve elkészüljön, komoly stratégiai gondolkodásra van szükség. A rendezőnek rá kell látnia a színház háttérdolgozóinak munkájára és ismernie kell a közönséget, hisz velük és nekik dolgozik, jelentős, személyes tapasztalatokkal kell bírnia az előadások utóéletéről, egy színház egész repertoárjának működéséről. A rendező kapocs a művészet és az intézményvezetés között. A megfelelő csapattal együtt képes megteremteni azt a gyakorlati színházi közeget, amely egyszerre inspiráló alkotótere a művészeknek, ugyanakkor munkahelye sok más szakembernek is, akik mind-mind másféle struktúrában és motivációval dolgoznak, de sikert csak harmonikus egységként érhetnek el.

A Katona tagjaként eltöltött tíz évemben a fenti szempontok érvényesítésére törekedtem. Mindig igyekeztem elkerülni, hogy munkám során olyan döntést hozzak, amely visszaélne a rendezők Katonán belüli szabad mozgásterével, figyelembe vettem az intézmény, a vezetés, a társulat szempontjait

is. Eddig is a színház egészének érdekeit tartottam szem előtt, és késznek érzem magam arra a továbbiakban, hogy elsősorban az intézmény vezetője legyek, és ennek rendeljem alá egyéb ambícióimat.

A hatékony vezetéshez – legalábbis a színház területén – nyitottságra, türelemre, magas stressztűrési képességre és higgadtságra van szükség. Rendezőként és igazgatóként is. A vezető mellett dolgozó csapat, akkor teljesedhet ki igazán, ha bizalom és tér van adva a munkájuknak. A jó vezető megteremti a lehetőséget, hogy minden munkatársa a képességeihez és tudásához mért maximumot nyújthassa. Támogatja a fejlődést, elismeri az eredményeket, elfogadja az esetleges kudarcokat, és adott esetben maga is vállalja értük a felelősséget.

Vezetői és alkotói elveimet hét pontban összegzem. (Részletesebben kifejtem őket a 2.3 és 3.3 alfejezetekben.)

1. A Katona a társulat.

2. A Katonának egyszerre kell magas esztétikai és intellektuális színvonalat képviselnie, meglátnia és bevonzania különböző társadalmi csoportokat, megszólítva a privilegizáltakat és a marginalizáltakat egyaránt.

3.

Kérdéseket feltevő, az egyén személyes életterében lejátszódó történéseket érzékenyen vizsgáló, a körülöttünk létező világhoz analitikusan, „radikális empátiával” közelítő színházban gondolkodunk.

4. A munkánk nem piaci termék, hanem adott gondolatok köré formálódó csoportok alkotófolyamata.

5. Legyünk nyitottak az új hangok, formák és narratívák felé! Tekintsünk úgy a Katonára, mint a várossal tartalmas, élő kapcsolatban álló helyre, ahol lehetőség nyílik közös életünk átgondolására!

6. A színházban ember szól az emberhez, kérdéseket tesz fel, így segíti a megértést, és szolidaritást ébreszt.

7. A Katona politikája az alkotás és a változás igenlése.

II. SZÍNHÁZI KONCEPCIÓ

ÉS JÖVŐKÉP

2.1 A Katona múltja és hagyománya

A Katona József Színház több mint negyven éves múltja ismert, mindannyiunk számára fontos tanítás és követendő példa, hiszen tehetséges, felelősségteljes emberek egy csoportja, lehetőséghez jutva igazi értéket hozott létre. A Katona működése modellé vált, amelyben összekapcsolódik a társulat, a meghívott alkotók, a mindenkori fenntartó és a közönség.

Több generáció követte már a színház sikereit Budapesten, Magyarországon és szerte a világban, látták válságait és újrakezdéseit, és mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Katona izgalmas és vonzó, a város életéhez szervesen kapcsolódó, emblematikus intézmény legyen.

A Katona működésének lényegi vonása, hogy előadások készítése mellett az intézmény vezetői fontos pedagógiai munkát is végeztek az elmúlt negyven évben. Ez összefügg azzal, hogy miért pont én írom most ezeket a sorokat. A Katona megújulásai mindig belülről kezdődtek, ebben kevés műhelyhez hasonlítható, hiszen ritka, hogy egy színház ilyen léptékben adjon teret az utánpótlásnevelésnek.

A jó szakemberek, kiváló alkotók nem pusztán maguktól válnak azzá, hanem a tehetségükre alapozva, tanítják, nevelik és helyzetbe hozzák őket az idősebb generáció felelős tagjai.

A színház első igazgatója, Székely Gábor osztályfőnököm volt, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, Máté Gábor látták meg bennem azt, amit még én se láttam akkor. Ilyen értelemben magam is a Katona mentoráltja vagyok. A színház közössége állított pályára és nevelt alkotóvá, tehát részese lettem annak a folyamatnak, melyben a színház alapítói belülről, tanítva és lehetőségeket nyújtva dolgoznak a Katona, és ezzel együtt a szakma megújulásán, jövőjén.

Lehetséges, és kell is kritizálni a meghatározó szakmai folyamatokat, de ez a fajta intézményi felelősség lényegében példátlan a magyar színházi életben. Ebben a hagyományban alakult ki a Katona jelenlegi profilja, aktuális állapota, amelynek mi, a társulat mind részesei vagyunk. És ez a tudás lett a Katonán kívül és nemzetközi közegben is a szakmai-morális iránytűm.

2.2 A Katona missziója és jövőképe

A fentiek szellemében szándékozom a Katona következő időszakát továbbvinni, a társulattal közösen ápolva azt a színvonalat és a folyamatos jelenre reagáló működést, amelyet ettől a színháztól megszokhatott a közönség. „Különböző borokat nem szabad összeönteni, de a bölcsességnek jót tesz, ha a régit újjal keverjük.” Én ebben a brechti gondolatban látom az újítás követendő módját.

A Katona előadásai a kezdetektől a mai napig 100% feletti látogatottságot érnek el, sok előadásra hónapokig nem lehet bejutni, a nézők töretlenül kíváncsiak a színházban folyó munkára. A Máté Gábor vezetése alatt új témákkal, új nézőpontokkal, új stiláris jegyekkel bővülő színház közösségének több meghatározó alkotója gondolja úgy, hogy tehetségét és idejét továbbra is a Katona, s ezzel a budapesti, tágabban az egész magyar kulturális élet fejlődésének szeretné szentelni. Az alábbiakban tehát nemcsak az én szándékaimat, hanem a színház számos munkatársának terveit fogalmazzuk dokumentumba, egy olyan csapatét, akik bizalmat szavaztak nekem, hogy összefogjam őket és vezessem ezt a folyamatot.

Ugyanakkor az általunk javasolt terv egy új időszak kezdetét jelentheti, már csak azért is, mert egy negyvenöt év alatti, női vezető kerülhet a színház élére. Használjuk ki ezt az alkalmat, és vizsgájuk meg alaposan, hogy milyen küldetése lehet, milyen célokkal működhet a következő időszakban a Katona József Színház!

Generációmból többen döbbenten nézzük azokat a károkat, melyeket a születésünk előtti múlt sérelmei és a jelen politikai, ideológiai harcai okoznak a színházi szakmának és ezen keresztül a magyar kultúrának. Ezek a folyamatok súlyosan megnehezítik a fiatal színházcsinálók elindulását, és veszélyeztetik a magyar színházkultúra, a nyilvános beszéd, a közösségi felelősségvállalás jövőjét. Mindig elhatárolódom attól az atmoszférától, amelyben oldalak állnak szemben egymással, és ahol az értékrendekről folytatott hangos álvitákban épp az értékek vesznek el. A színházról szóló érdemi gondolkodás és az intézmények szerepéről való építő diskurzus alig kap teret. Mindeközben látjuk, hogy egyre kevesebb a jelennel kapcsolatot tartó színház körülöttünk. Ezek, a városok szívében működő, kiemelt, reprezentatív terek nem válhatnak színházi múzeumokká, és nem lehet egyetlen küldetésük a szórakoztatás. A kultúra politikán felüli értékeket képvisel, és ezen értékek megfogalmazásában úgy kell részt vennünk, mint felelős polgárok, akik közösen felismerik és megtartják a magyar színházkultúra társadalmi jelentőségét.

Késznek kell lennünk elemző, kritikai munkát végző intézmények működtetésére, hogy lehetőségünk legyen szembenézni önmagunkkal, hogy felismerjük a problémáinkat, megvizsgáljuk, milyen nehézségek vesznek minket körül a 21. században Magyarországon, Európában és a világban. Éppen ezért igényünk kell legyen arra, hogy egy ilyen fontosságú fővárosi kulturális intézmény, mint a Katona, továbbra is ehhez mérten működjön.

2.3 Színházi szemlélet, művészeti célkitűzések

A vezetői és alkotói elvek kifejtése:

1. A Katona a társulat. (A társulatról ld. bővebben a 3.3 alfejezetet.)

2. Nekünk, akik a Katonában színházat csinálunk, az a feladatunk, hogy megfigyeljük a körülöttünk zajló folyamatokat, és abban valamiféle rendszert, jelentést, kérdéseket és tanulságokat keressünk. Ez azt jelenti, hogy a színháznak egyszerre kell a legmagasabb esztétikai és intellektuális színvonalat képviselnie, meglátnia és bevonzania különböző társadalmi csoportokat, privilegizáltakat és marginalizáltakat egyaránt. Ez a dolgunk, erre vállalkozunk a jövőben is.

3. A Katona hagyományosan a városi polgárok színháza. Törekszünk hatókörének kiterjesztésére, ezért társadalmi ügyekhez is hozzászólunk, társadalmi munkát is vállalunk. Ez nem pártpolitika, hanem hit abban, hogy a színház az emberek életére kiható társadalmi folyamatok alakítója lehet. Kérdéseket feltevő, az egyén személyes életterében lejátszódó történéseket érzékenyen vizsgáló, a körülöttünk létező világra analitikusan, „radikális empátiával” tekintő színházban gondolkodunk.

4. A budapestiek szeretik a színházaikat, a jó színházat sokan nézik. Nézzék még többen! De: a munkánk nem piaci termék, hanem adott gondolatok köré formálódó csoportok alkotófolyamata. Az, hogy ezek a folyamatok a nézők érdeklődésével is számolnak, fontos és szükségszerű dolog, de nem fogunk a munkánkra gazdasági produktumként tekinteni. Minden erőnkkel óvjuk ettől a gondolkodástól.

5. Arra törekszünk, hogy a színház repertoárja ne pusztán klasszikus értékekre épüljön, hanem a figyelem és megértés képességével bírva rendkívül merészen tudjon kérdezni, nyisson az új hangok, formák és narratívák felé. Fontosnak tartjuk, hogy a társulat olyan alkotókból álljon, akik tudnak kockáztatni, akiknek a színház nem rutin, hanem folyamatos kutatás és kísérletezés.

6.

Ezért a színház és a közönség, a színház és a város kapcsolatára is kiemelt figyelmet fordítunk: célunk a fenti értékekkel teli, befogadó, nyitott tér létrehozása, ahol megtalálja a helyét minden városlakó vagy -látogató, s ahol lehetősége nyílik közös életünk átgondolására. Legyen szó egyetemi hallgatóról, tapasztalt színházrajongóról vagy valakiről, aki először lép be egy ilyen intézménybe.

A 21. század embere sokszor elfárad az erőltetett fogyasztásban, a gyors társadalmi alakulásban és technikai fejlődésben, az ideológiai csörtékben. Keresi a helyét a saját életében. Ideje felében mesterséges intelligenciákkal kommunikál, így próbálja összefűzni mindazt, ami a feje fölött történik. De egyre nehezebb kihámozni bármilyen összefüggést. A közöny felé sodródik.

A színházban ember szól az emberhez, kérdéseket tesz fel, így segíti a megértést, és szolidaritást ébreszt.

7. Hisszük, hogy a színház képes láttatni a világot a saját jelenidejében, s egyúttal alakítani is azt. Ezért a színházigazgatás nem csupán pozíció, hanem lehetőség arra, hogy ezt a tapasztalatot a jövőben továbbadjuk. Az ember fejlődik, változik és változtat, ha rálát magára és a világra, amelyben él – a színház így járulhat hozzá a közösség fejlődéséhez. Olyan intézményt szeretnénk működtetni, amely a művészi kiválóság és a társadalmi hatás metszetében áll, és amely generációk jelenén átívelve továbbra is nyomot hagy a kultúrában. Egy olyan színházi közösséget, amely inspirál, provokál és összeköt – egy helyet, ahol a nézők nem csak szemlélői, hanem részesei is a változásoknak. A Katona politikája az alkotás és a változás igenlése.

III. ALKOTÓK, MUNKATÁRSAK

3.1 A vezetői stáb

Az alábbiakban bemutatom azokat a kollegáimat, akikkel a jövőben együtt alakítanám a színház különböző részlegeit, művészeti és társadalmi profilját. Közülük többen évek óta a Katona munkatársai, jól ismerem őket és bízom a munkájukban. Ketten az én hívásomra csatlakoznának a Katonához: Tóth Pétert, akinek jelentős produkciós vezetői tapasztalata van az intézményes és független színház területén is, operatív vezetőnek kértem fel, Oltai Kata művészettörténész-kurátorral pedig a Katona Kint programot tervezzük elindítani, amely a színház és a város, ill. a színház és társművészetek témájában gazdagítaná a Katona működését.

2026-tól a Katona három szerződtetett rendezővel működne: Ascher Tamás, Tarnóczi Jakab és Székely Kriszta. Máté Gábor megegyezésünk szerint még művészi értelemben felel az általa összerakott 2025/26-os évadért, aztán az évad végével elhagyja a Katona társulatát. Döntése mögött nem valamiféle ellentét húzódik, sokkal inkább az ellenkezője, az a nagyvonalú gesztus, hogy szeretné, ha a színház új vezetése teljes szabadságban indulhatna neki a következő időszaknak. Természetesen döntésével vitatkoztam, hiszen mély emberi és szakmai kapcsolat köt minket össze, nem is beszélve arról, mennyit jelent Gábor a társulat minden dolgozójának , de érveit elfogadtam és igaznak találtam. Sőt, tisztelem érte.

A dramaturgiai részleg működését fejleszteni, jelentőségét növelni szeretném. A dramaturgia feladata a színház szellemének frissen tartása, az új színházi jelenségek invenciózus figyelése, a kortárs irodalmi, társművészeti közeg követése, a nemzetközi kapcsolatrendszer építése, és a színház lehetőségein, arculatán, feladatain való állandó gondolkodás, az elemző, nyilvános tér megteremtése. Ennek az intenzív működésnek a kialakítására és vezetésére Szabó-Székely Ármint kérem meg, akivel pályám kezdete óta együtt dolgozom. Török Tamara, aki több mint húsz éve a színház tagja, dramaturgi munkái mellett a színház nemzetközi kapcsolatrendszerére fókuszál majd.

A Katona művészetközvetítő, színházi nevelési, közösségépítő részlegét, a Behívót, továbbra is Végh Ildikó viszi.

Új kommunikációs stábbal szeretnék dolgozni, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van.

Dely Katalin gazdasági igazgató és Mucsi Gábor műszaki vezető folytatnák eddigi munkájukat, így biztosítjuk a színház zökkenőmentes praktikus működését.

Az említett munkatársak rövid életrajzát mellékletként csatolom.

3.2 A művészeti vezetés munkája

Művészeti kérdésekben, mint például az évadtervezés vagy vendégművészek meghívása, témák gyűjtése, alapanyagok keresése, formai kísérletek felvetése, minden esetben együtt gondolkodik majd a színház művészeti vezetése. Ez folyamatos konzultációt és egyeztetést jelent a rendezők és a dramaturgia között. Ehhez kapcsolódik következő lépésként a Behívó és a Katona Kint vezetőivel való munka, amely az évad bemutatóinak tematikájához, vagy a városban, az országban aktuálisan fontossá váló jelenségekhez rendel egyéb programokat. A folyamatok lényegi pontjait az operatív és a gazdasági vezetőknek is át kell látnia, hogy a tervek anyagi és infrastrukturális megvalósíthatóságán dolgozhassanak.

A Katonában az utóbbi években egyre markánsabban jelentek meg fiatal vagy a független szféra felől érkező kiemelkedő alkotók. Ez a jövőben is fontos szempont lesz. A jelenlegi művészetoktatási helyzetben, és a pályakezdés nehézségeire való tekintettel kifejezetten fontosnak tartom rezidensprogramunkat, a Belépőt, amely 2025-től egész évadra szóló ösztöndíjprogramként működik.

Emellett kiemelném az elmúlt évek (újra)nyitását a kortárstánc-szcéna felé. Szeretnénk, hogy tovább erősödjön a Tarnóczi Jakab munkáiban és a saját produkciómban dolgozó koreográfusok, Cuhorka Emese és Vadas Tamara jelenléte a színházban, velük és alkotótársaikkal (pl. Vass Imre, Molnár Csaba) olyan projektek valósulhassanak meg, amelyekben találkozik a kortárs szemléletű fizikalitás, a színház és a performansz. Kiváló független alkotókról van szó, akik saját munkáikban színházi eszközökkel, sokszor szöveggel is dolgoznak, valamint jelen vannak a nemzetközi táncéletben. Komoly szándékunk van külföldi vendégrendezők meghívására, hogy saját közösségünkről máshonnan érkezők tegyenek fel kérdéseket. Ebbe, a Katonára eddig nem jellemző irányba, megfontolt, de markáns lépésekben indulhatunk el. A színház lehetőségeiből és jelenlegi helyzetéből adódóan első lépésként a régióban egyébként is dolgozó, már nem pályakezdő, de még nem szupersztár, kvalitásos rendezők meghívásában gondolkodunk. A német nyelvű színházi terület természetesen továbbra is inspiráló számunkra, de rendkívül izgalmas alkotókat látunk Lengyelországban, a Baltikumban és a Balkánon is. Olyan jelöltjeink vannak, akik beszélik a Katona társulatának játéknyelvét, mégis más színházi kultúrát, más formavilágot képviselnek.

3.2.1 Rendezők

Mint fentebb említettem a társulathoz 2026-től három állandó rendező tartozik majd (Ascher Tamás, Tarnóczi Jakab és Székely Kriszta). Ez azt jelenti, hogy évadonként négy-öt vendégrendező meghívására adódik lehetőség, illetve minden évadban mentorálunk egy fiatal rezidens színházcsinálót – azzal a reménnyel is tesszük ezt, hogy esetleg később visszatérő alkotója lehet a színháznak.

Úgy ítélem meg, hogy három állandó rendező jelenléte elég ahhoz, hogy a Katona művészeti arculata és évadtervezése szilárd alapokon álljon, a többi bemutató pedig lehetőséget kínál arra, hogy a színház nyisson új alkotók felé. Sokféleképpen kell gondolkodnunk a színházról, a különböző társadalmi jelenségekre és művészeti innovációkra nyitottan kell jelen lennünk a városban. A jó színház alapját ugyanakkor abban az egyszerű képletben látom, hogy izgalmas és képességes rendezők kiváló színészekkel releváns előadásokat készítsenek. Ez a skála legyen természetesen a lehető legszélesebb.

A „kaposvári iskola” képviselői közül Ascher Tamás az egyetlen rendező, aki a társulat tagja marad. Az utóbbi években a nagyszínpadon két klasszikust rendezett: a 2021/22-es évadban Turgenyev Apák és fiúk című regényének Brian Friel által jegyzett adaptációját, a 2024/25-ös évadban pedig Goldoni Nyaralás-trilógiáját, Egy nyár címen. Az esztétikájukat tekintve talán ez a két leghagyományosabb előadás az elmúlt évadok új bemutatói között, de Ascher a rá jellemző kimunkáltsággal, fanyarsággal meséli el a történeteket, aprólékosan dolgozott a színészekkel, amiből karakteres színészi alakítások születtek; a nézők is érezhetően szerették, szeretik mindkét előadást. Azok az előadások, amelyeket a Kamrában készített az utóbbi években (Tadeusz Słobodzianek: A zseni, Horváth Péter: Jóccakát) kortárs, színészközpontú szövegek, izgalmas témaválasztással. Ascher Tamás rendezői jelenléte továbbra is intellektuális és mesterségbeli edzettséget biztosít a társulat színészeinek.

Tarnóczi Jakab és alkotócsapata több kultelőadást hozott létre az utóbbi években, amelyek új, esemény-orientált színházi szemléletet képviselnek. A munkáikban megteremtett közeg kimozdítja a nézőket a hétköznapokból, el tudnak merülni az élményben, miközben sokszor közvetlenebb kapcsolatot létesíthetnek a színészekkel a megszokottnál. A nagyszínpadon az Extázis a Budapesten élő, húszas évei elején járó generáció életérzéseit fogalmazta meg, a zene, a tánc és a film formanyelvét is használva, komoly szakmai és közönségsikerrel. Mindemelett érzékelhetően behozott egy új fiatal közönségréteget a színházba. Sok olyan nézőnk lett az előadás rendhagyó jellegének köszönhetően, akik eddig nemcsak a Katonába, de színházba sem nagyon jártak. Ezt mindannyian fontos missziónak gondoljuk, amit folytatni szeretnénk a továbbiakban. Az Isten, Haza, Család és a Magányos emberek olyan sajátfejlesztésű ősbemutatók, amelyek most már több évad óta futnak a Kamrában, biztos pontjai a havi műsornak. A Radical Relax, amelynek második része egy koncert-esemény, a Kantin használatát is átalakítja, a nézők sokkal tovább maradnak az előadás után, mint általában szoktak. A színház Tarnóczi előadásiban nemcsak irodalmi vagy intellektuális alapú, hanem az érzékekre erősan

ható, felszabadító közösségi élmény. A továbbiakban is eseményszerű, a színházi keretek evidenciáira rákérdező, immerzív előadásokat várhatunk tőle.

Az én rendezői tevékenységemet klasszikus művek újrahangolása, kortárs kérdések megfogalmazása jellemezte az utóbbi években, sokszor kiemelt hangsúllyal az erős női karaktereken. Ez utóbbit a társulat számos kiváló és érett színésznője szinte szükségszerűvé teszi. Rendkívül fontos számomra a színészekkel való munka, érdekelnek a társulat által magas szinten művelt lélektani-realista alapú színjátszás megújításának lehetőségei. Amikor Csehovot (A Platonov) vagy Ibsent (Nóra, Hedda Gabler) rendeztem az előadások formanyelve egyszerre igyekezett kapcsolódni a Katona játékhagyományához, ugyanakkor ki is billenteni azt. Az Ithaka, a Poppea megkoronázása, az EMBTRAG vagy a Nyílt tárgyalás eltérő formai kísérletekként jelentek meg a nagyszínpadon, és bizonyították, hogy a Katona közönsége nemcsak a stúdiótérben nyitott a stiláris változatosságra. Töretlenül érdekelnek a klasszikusok, az adaptációk, az előadói műfajok változatossága, és a Katona színészegyéneségeinek helyzetbehozása.

3.2.2 Dramaturgia

A Katona József Színház dramaturgiai részlege a 2026-2031 közti időszakban az alkotó-kutató-kurátor hármas koncepciója felől tekint a dramaturgi feladatokra. Az elmúlt tizenöt évben a színházi dramaturgok szakmai tevékenysége érzékelhetően megváltozott: számos dramaturg, kimozdulva a tanácsadói pozícióból alkotótárs lett, aki a koncepció kidolgozásában, a szövegek létrehozásában vagy megtalálásban, az előadások textúrájának kialakításában is jelentős részt vállal. Ez – az új dramaturg-generációkon keresztül – az egész szakmát érintő tendencia a Katona József Színház több előadásában már évekkel ezelőtt markánsan láthatóvá vált.

A következő öt évben ennek a folyamatnak intézményi kereteit tervezzük megerősíteni, elősegítve, hogy a dramaturgok az alkotói feladatok mellett, kurátori és kutatói munkát is végezzenek, amely funkciók a kortárs tendenciák, a magyar színháztörténet, a színház mint városi intézmény, a kortárs irodalom és dráma, a nemzetköziség és a színháztudomány területeinek összekapcsolásával teljesedhetnek ki.

A produkciókban zajló alkotói munkán túl dramaturgi feladat a színház számára érdekes, releváns szövegek és témák felkutatása, a színházban dolgozó rendezők, színészek és írók pályaívéről való gondolkodás, a színház profiljának, valamint a városban, az országban betöltött kulturális pozíciójának alakítása, a nemzetközi szakmai színtér figyelemmel kísérése, és a színház szakmai kapcsolatainak ápolása. Fontos feladat továbbá a jelen kulturális, társadalmi és politikai történéseinek követése, s az ezekből leszűrhető tudások becsatornázása a színházi munkába. A dramaturg sokszor közvetítő szerepet tölt be a színházon belül, nemcsak a próbafolyamatok, de az általános működés során is,

és termékeny találkozásokat hozhat létre a színház és más művészeti ágak, más szakmák képviselői, a kultúra és a társadalom különböző területei között.

Jelentős elődök, Fodor Géza, Ungár Júlia és Radnai Annamária után, a színháznak jelenleg két állandó dramaturgja van: Török Tamara és Szabó-Székely Ármin.

Török Tamara huszonkét éve dolgozik a színházban, történeti távaltban ismeri a színház és a társulat működését. Korábban Zsámbéki Gábor, az utóbbi években többek között Máté Gábor és Ascher Tamás dramaturg munkatársa. Az ELTE BTK Olasz Nyelv és Irodalom Tanszékén oktatói és tudományos munkát is végez. Rendszeresen fordít és publikál. A színház nemzetközi kapcsolatait évekre visszamenőleg facilitálja.

Szabó-Székely Ármin 2015 óta rendszeresen dolgozik a Katonában, a 2023/24-es évadban szerződött a színházhoz. Állandó munkatársam, aki számos más színházban és a független színház és tánc területén is dolgozott, itthon és külföldön egyaránt. Ismeri és nyomon követi a kortárs előadóművészeti szférát, alkotói, dramaturgi, írói munkái mellett a színháztudomány és színháztörténet területén is kutat, fordít és publikál.

Az elmúlt évadokban több vendég dramaturg is dolgozott a Katonában. Az állandó és vendégdramaturgok aránya a vendégrendezők számával is összefügg: jellemzően a vendégrendezők szívesen hozzák magukkal korábbi dramaturg-alkotótársukat. Tervezzük a 2026-2031 közti időszakban egy harmadik állandó dramaturg leszerződtetését, amely természetesen kevesebb vendég alkalmazásához vezetne a dramaturgi pozícióban. A megfelelő állandó munkatárs megtalálása hosszabb folyamat, amelyet több tényező is befolyásolhat. Ugyanakkor fontosnak gondoljuk, hogy a dramaturgiai részleg azokban a produkciókban is jelen legyen meghatározó pontokon, amelyekben külsős dramaturg dolgozik.

Az elmúlt években több kortárs író is dolgozott a színházban, többek között Závada Péter, Kárpáti Péter, Grecsó Krisztián vagy Biró Zsombor Aurél. A kortárs magyar irodalommal és írókkal való kapcsolattartást kiemelten fontosnak gondoljuk, a Katona József Színház a kortárs magyar irodalom terepe kíván maradni. Az egyre jellemzőbb saját fejlesztésű előadásszövegek és adaptációk mellett továbbra is terepet biztosítunk az irodalom felől érkező szerzők munkáinak is, ezek másfajta témákat, más nyelvi minőségeket és más színházi kihívásokat jelentenek a repertoárban. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy olyan projektek is meghatározó elemei legyenek a Katona következő öt évadának, amelyek másképp tekintenek a színházi szövegre, például dokumentarista előadások vagy adaptációk, interdiszciplináris vagy nem szövegközpontú előadások.

Új magyar drámák megírását a jelenlegi helyzetben még inkább segíteni kell, mint eddig, hiszen egyre szűkülnek azok a lehetőségek, amelyek lehetővé tennék a színházi szakemberek és írók együttműködését. Többek között ezzel a céllal fejlesztettük a Sufni-projektet a 2025/26-os évadtól

a Belépő rezidensprogrammá, hogy fiatal színházcsinálókat, köztük színpadi szövegek íróit mentoráljuk. A rezidensek bekapcsolódnak a színház és a társulat életébe, majd az évad során saját alkotást hoznak létre mentoraik segítségével. A Belépő program távlati célja egy nemzetközi rezidenspályázat kiírása.

A dramaturg-részleg fontos feladata a Katonát mint városi színházat pozícionálni. Érdeklődéssel és figyelemmel fordulni Budapest és a budapestiek sokszínűsége felé. Foglalkozni a város és az ország lakóinak életével, a számukra meghatározó témákkal. Oltai Kata és a Behívó részvételi részlegben dolgozó munkatársak a dramaturgiával közösen fogják a város és a színház kapcsolatát tartalmassá és mozgékonnyá tenni. Szeretnénk, hogy a színház művészei megjelenjenek más városi terekben, és azt is szeretnénk, hogy a város és az ország különböző témái továbbra is hangsúlyosak legyenek a színház előadásaiban. Ez jelenthet dokumentarista alapú munkát, kortárs szövegek létrejöttét vagy műfajok közti kollaborációt is. Szeretnénk, ha a színház épülete találkozóhely lenne, és teret adna irodalmi, zenei és képzőművészeti eseményeknek, olyan kulturális niche-eket is elérve, akik számára a színház nem elsődleges kultúrafogyasztási forma. Tervezzük egy eseménysorozat elindítását (Nexus), amely szabadiskola-szerűen meghívott előadókkal, eseteként vitaszínházi formával kiegészülve, aktuális témákat járna körül. Nem a médiából is jólismert figurákkal, hanem a hétköznapok szakértőivel, városlakókkal, akik élettörténete, tudása nagyobb nyilvánosságot érdemelne.

A nemzetközi kortárs tendenciákat is kiemelt figyelemmel kell kísérni a következő öt évben, ezzel elősegítve a Katona nemzetközi pozícionálást. Ennek egyik módja a vendégjátékok, fesztiválszereplések számának növelése, a másik, a színház szellemiségére erősebben ható út a külföldi rendezők meghívása. A színház nemzetközi kapcsolatai révén több jelentős európai színház műsorát és alkotóit nyomon követjük, cél az európai vagy globális témákat megfogalmazó, az európai kultúrához való kapcsolódásunkat erősítő kortárs művek szerepeltetése a repertoárban. (A Katona mindkét dramaturgja tag az EURODRAM – Az európai drámafordításért szervezetben.) Mindemellett azt is szeretnénk rendszeresíteni, hogy a színház havonta két-három alkalommal feliratozva játssza bizonyos előadásait, a Budapesten élő magyarul nem vagy nem jól beszélők számára. Ehhez célzott médiakampányra is szükség van, amely beemeli a Katonát mint külföldiek által is látogatható kulturális helyszínt a köztudatba.

A Katona 2025-ben negyvenhárom éves. Székely Gábor, Zsámbéki Gábor és Máté Gábor vezetése alatti négy évtizedben a magyar kultúra jelentős helyszínévé vált, formálta a magyar színháztörténetet. Ezért a következő öt évben feladatunknak tartjuk az elmúlt időszak szisztematikus kutatását és elemzését. Ebben a dramaturgia fő partnere a Magyar Tudományos Akadémia Színházés Filmtudományi Állandó Bizottsága, valamint a Theatron Műhely Alapítvány, amely a magyar színháztörténet 1949 utáni korszakát feldolgozó módszertani programot, a Philthert működteti. Az eddigi együttműködések nyomán megjelent, Jákfalvi Magdolna közreműködésével, többek között Székely Gábor pedagógiai munkásságával foglalkozó A második életmű, a Máté Gábor színész-

nevelési módszereit rögzítő Első lépések című kötet, Szabó-Székely Ármin elemzései Zsámbéki Gábor rendezéseiről és számos életútinterjú. Online és könyvformátumú publikációkban folytatjuk a velük elkezdett múltkutatást.

Mindezek mellett a jelenlegi széttöredezett oktatási helyzetben a Katona József Színháznak gondolkodnia kell a dramaturgutánpótlásról is. 2024 szeptembere óta partnerintézménye vagyunk a Pécsi Tudományegyetem BTK Bölcsészet- és Társadalomtudományi karán induló Irodalom- és Kultúratudomány MA színházi specializációjának, ahol többek között Szabó-Székely Ármin gyakorlati szemléletű színházi dramaturgiát tanít szűk létszámú, személyesen mentorált osztályoknak. Török Tamarának az ELTE BTK Színházi stúdiumok BA-, illetve Színháztudomány-mesterszakával van intenzív munkakapcsolata, és számos gyakornok érkezik hozzánk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemről is. A Katona a fiatalok képzési helye, a tudástranszfer friss állomása, elkötelezett a közös tanulás mellett, ezért kész a Freeszfe és más iskolák írói és színházi képzéseiből érkezett hallgatók fogadására, kész a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel való esetleges együttműködésre.

3.3 A társulat

Az elmúlt négy évtizedben a Katona társulata itthon és világszerte is sikerrel képviselte a magyar kortárs színházat. Társulatunk alapítói fektették le azt a művészeti ízlést és munkamorált, amelynek lényege azóta hagyományozódik generációról generációra. Szemléletünk természetesen változott Székely Gáboréhoz vagy Zsámbéki Gáboréhoz képest, de gyökereiben és törekvéseiben abból a színházeszményből indulunk ki mi is, melynek a társulatra vonatkozó alapgondolata önmagunk meghaladásának folyamatos igénye.

A társulat a színház központi művészeti magja és alkotó anyaga. A színészek tehetségében, megfigyeléseiben, állandó kritikájában és önkritikájában, ízlésében rejlik a Katona egyik ereje. Aki a Katonát szeretné vezeti, annak talán legkomolyabb feladata a társulatról való folyamatos gondoskodás, művészi és emberi értelemben, a tagok inspirálása, helyzetbe hozása, tudásuk szakmai horizontjának tágítása.

A színházi ember egy életen át tud és kell, hogy formálódjon, és soha nem zárkózhat el a körülötte történő változásoktól hiszen abban a pillanatban irrelevánssá válik.

A társulat vezetőjének folyamatosan figyelemmel kell kísérni a színészek mentális és művészeti állapotát. (Ezért is örvendetes, hogy Máté Gábor döntése alapján 2024 óta elérhető munkahelyi pszichológus a színház tagjainak.) Évadtervezéskor minden esetben tisztában kell lenni azzal, hogy melyik színész éppen hol tart szakmai útján, mi az, ami számára fontos lépcső lehet, vagy adott esetben miként kell kímélni őt. A színész élete, tapasztalatai, személyiségének alakulása művészetének építőkövei. Tehetségének megfelelő gondozása szakmai tudást és empátiát, figyelmet, érzékenységet követel. E tekintetben a színház szerződtetett rendezőinek nagy a felelőssége.

Vendégalkotók is sokszor fontossá válhatnak a társulat számára, hiszen más jellegű és mértékű kihívások elé állíthatják a társulat tagjait, más irányba bővül tőlük a színészek tudása. Ez is jelentős feladat: meghívni, megkeresni és helyzetbe hozni a társulat és a közönség számára azokat az alkotókat, akik folyamatosan frissen tartják azt, ahogyan színházat csinálunk. Ha kísérletező formájú vagy speciális többlettudást igénylő előadás készül, fontos dolognak tartom, hogy a színészek külön támogatást kapjanak a munkájukhoz. Például, legyen lehetséges workshop formájában találkozni először olyan alkotókkal, akiknek a metódusuk eltér a megszokottól, illetve, ha témájában érzékeny alapanyaggal dolgozunk, minden esetben szerencsés, ha szakemberek kísérik a munka előkészítését, és megfelelő tudásanyaggal látunk hozzá a folyamathoz.

A Katona egyik meghatározó vonásának látom a társulaton belüli generációs sokszínűséget. A világszemléletbeli és esztétikai különbségek mindig fűtötték a társulat kreatív tartalékait, soha nem feszültségként jelentek meg. Fontosnak gondolom ezt a jelenséget életben tartani, hiszen a színház egyik nagyszerű vonása, hogy hetvenéves emberek alkotnak benne együtt húszévesekkel. Szirtes Ági munkája a Bánk bánban, Bodnár Erika, Ujlaki Dénes és Szirtes jelenléte az EMBTRAG-ban vagy Máté Gábor, Bán János és Szacsvay László alakításai Dömötör András rendezéseiben számunkra mind ezt bizonyították.

A Katonában olyan munkamorál és -módszer uralkodik, amely megengedi, hogy egyik este valaki abszolút főszerepet játsszon, a másik estén néhány mondatos szerepe legyen. Ez a két végpont mutatja a Katona társulati működését, mely produkciókként kiemel és terhel egy-egy színészt, de közben fontosnak gondolja a szakmai alázatot és kölcsönösséget is. Jelenleg a legnagyobb kihívást az okozza, hogy színészeink sok esetben egzisztenciális okokból sorozatokban és televíziós műsorokban vesznek részt, és ez időnként megnehezíti a színházi munkát, hiszen egyeztetni kell őket a kereskedelmi csatornákkal. Fontosnak gondolom, hogy vezetőként segítsem a társulatot abban, hogy egészséges egyensúlyt találjunk a színházon belül folyó és a külsős munkák között. Szükséges, hogy a színház tagjai saját művészi profiljuk mellett a színház arculatát is őrizzék, és természetesen az is, hogy megfelelő anyagi juttatásban és szakmai megbecsülésben, motivációban részesüljenek.

3.4 Az operatív vezetés munkája

A Katona az egyik olyan színház, amelynek vezetési elve Máté Gábor igazgatásának kezdete óta az általam is leginkább működőképesebbnek ítélt „tandem-vezetést” valósítja meg, miszerint az ügyvezető-művészeti igazgató partnere egy operatív vezető, aki a művészeti tervek és koncepciók gyakorlati, napiszintű megvalósításáért dolgozik.

Tóth Péter, akit az operatív vezetői feladatkör ellátására kértem fel, sokféle színház működést megismerte már belsős munkatársként: dolgozott függetlenekkel (Krétakör, Szputnyik, Gólem Színház)

és kőszínházakban is (Bárka, Örkény). Vele szeretnénk alakítani, továbbgondolni a Katona jelenlegi operatív struktúráját, amelyben természetesen szeretnénk meghagyni annyi rugalmasságot és mozgásteret, amely a napi működés tapasztalatai alapján korrigálható a hatékony feladatmegosztás érdekében.

A „tandem-vezetés” lényege nem a felelősség elosztása, hanem a művészeti és operatív döntések és feladatok hatékonyabb ellátása. Elképzelésünk szerint a gazdasági, műszaki és kommunikációs vezetők mind felelősségvállalás, mind feladatmegosztás tekintetében is partnereink, egy közös vezetői csapatot kialakítva dolgozunk együtt, amely művészeti kérdésekben kiegészül a rendezőkkel és a dramaturgokkal.

A művészeti titkár (Csontos Sarolta), a vezetők segítője, asszisztense és a havi program kialakításának, leegyeztetésének felelőse.

Az alapvető részlegeknél (Gazdasági osztály, Műszaki tárak, Művészeti ügykezelés, Kommunikációs- és PR-csapat, Közönségszolgálat, Üzemeltetés) természetesen megmarad a feladataik ellátásához szükséges önálló hatáskör, de az előző években sikeresen bevezetett, a részlegek közti kommunikációt fejlesztő team-coachingok segítségével rendszeres és pontos visszacsatolást, tájékoztatást kívánunk kapni a részlegek munkájáról.

Szintén fontosnak tartjuk egy önálló pályázatíró foglalkoztatását, aki a hazai, de főleg nemzetközi téren felkutatja és megírja azokat a pályázatokat, amelyek a Katona működését segíthetnék. Úgy gondoljuk, hogy ha ezt egy önálló, ebben tapasztalt partner végzi sokkal hatékonyabb és sikeresebb lesz a színház hazai és nemzetközi pályázatokon való részvétele, ami forrásnövekedést is jelent, illetve nem von el időt és energiát az állandó munkatársak mindennapi munkájától.

Szeretnénk olyan munkahelyet kialakítani, ahol az egyéni munkavállaló a legjobb tudását a csapatban való hatékony munkavégzésben tudja kamatoztatni. Olyan légkört szeretnénk a Katonában, ahol öröm dolgozni, a munkatársak megbecsülve érzik magukat, pontosan ismerik az intézmény célkitűzéseit, van beleszólásuk, kíváncsiak egymás véleményére, és tudják, hogy közösen húzzuk a Katonát egy irányba. Erre fogunk törekedni, mert így van értelme és szerintünk nem is lehet másképp, főleg egy előadóművészetet közvetítő helyen. Biztosak vagyunk abban is, hogy az összehangolt és jó csapatmunka a nézők és partnerek számára is látható lesz, örömmel térnek vissza, illetve újabb együttműködések jöhetnek létre.

A Máté Gábor igazgatása alatt elkezdett, a különböző részlegek közti kommunikációt fejlesztő coaching alkalmak szervezését kiváló gyakorlatnak tartjuk, s a jövőben is folytatnánk. Ebben az évadban öt új előadáshoz kapcsolódóan szerveztünk fejlesztési alkalmakat összesen közel ötven kolléga részvételével: a tárak munkatársai (műszak, díszítők, fény-, hang-, videó-, fodrásztár, kellékesek, stb...), rendezők, asszisztensek, súgók, ügyelők, és kreatív alkotók (zeneszerzők, tervezők) alkották

a csapatokat. Ezeken az alkalmakon azt helyeztük fókuszba, hogy hogyan tudnak a különböző tárak együttműködni, mi támogatja és mi hátráltatja az együttműködésüket. Lehetőség adódik ránézni a működési folyamatainkra, az erőforrásainkra, a kihívásainkra, nehézségeinkre, a jövőbeli céljainkra, a közös munkánkra. Ez a gyakorlat a biztonságos visszajelzés kultúrájának a kialakítását is segíti.

Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a színház egy olyan munkahely legyen, ahol figyelmet és fókuszt kap a munkatársak jólléte és fejlesztése, dolgozzanak bármely területen is.

3.5 Szervezeti ábra

Művészeti titkár

Nézőtéri felügyelő és munkatársak

Közönségszolgálat, értékesítés, marketing, sajtó

Kommunikációs vezető

Operatív vezető

Művészeti ügykezelés

SZÍNÉSZEK

Ügyvezető igazgató/ művészeti vezető

Gazdasági igazgató

Gazdasági csoport

Üzemeltetési vezető

Műszaki vezető

Rendezők, Dramaturgok

Vezető dramaturg

BEHÍVÓ PROGRAM munkatársai

Nemzetközi referens

Gondnokság, gépészet, portások, karbantartó, sofőr

TÁRAK

IV. MŰVÉSZETI PROGRAM

4.1 Repertoárépítési elvek

A Katona méretéhez képest szokatlanául széles repertoárt működtet. Jelenleg a színház három játszóhelyén (Katona, Kamra, Sufni) harmincegy előadás van műsoron, közülük a legrégebbi (Csoma Judit monodrámája) 2013 óta. Ezenkívül a nézőknek szóló kínálat része két korprodukció és négy online megtekinthető előadás is. Jákfalvi Magdolna színháztörténész így fogalmaz: „A Katona olyan városi színház, mely lehetőleg minden este játszik, mint a Bulandra, lehetőleg minél több helyszínen, mint az Odéon, s óriási repertoárt tart fenn, mint a Schaubühne.” A repertoár mérete mindenképp a Katona jellegzetességei közi tartozik, mint ahogy az is, hogy egy-egy előadást a szórakoztató színházakat közelítő szériaszámokkal lehet éveken keresztül műsoron tartani, anélkül, hogy lankadna a nézői érdeklődés. Ugyanakkor számos szervezési, logisztikai és szakmai problémát vet fel a széles repertoár, a díszletszerelés és -tárolás kérdésétől, az évad elejét megnehezítő felújítópróbákon át, a színészi életkorok és szerepkörök kérdéséig. Tarnóczi Jakabbal többször beszéltünk már bizonyos előadások tömbösítési (azaz néhány estén keresztül zsinórban játszási) lehetőségéről, vagy a Kamra és a Katona esetében érvényesíthető eltérő műsorszervezési szempontokról. Tóth Péterrel közösen vizsgálnánk a jövőben ezek lehetőségeit.

Az utóbbi évek előadásainak esztétikájában, stílusában, radikálisan új irányok is megjelentek, egyértelműen színesedett a repertoár. A műfaji és esztétikai sokszínűség, az új és a régi együttlétezése, a rendezői stílusok sokfélesége, a különböző rendezőgenerációk közös munkája is jellemzi a Katonát. Ezt a műfaji nyitást még tovább szeretném ösztönözni.

Tarnóczi Jakab előadásai és az én rendezéseim gyakran az újraértelmezett klasszikusok kortárs átiratai (kortárs daraboknak tekinthetők), Jakab a társulattal közösen létrehozott saját anyagokkal is dolgozik. Számos kortárs szöveg kerül bemutatásra magyar és nemzetközi szerzőktől. Itt említendő Dömötör András két legutóbbi rendezése, a Káli holtak és a Mefisztóland (szintén adaptáció, ill. saját fejlesztésű szöveg), amelyek világlátásukban, hangvételükben, színházi nyelvükben lendületet, frissességet hoztak, de ugyanígy fontos elemei voltak az elmúlt évadoknak Bagossy Júlia, Dohy Balázs

vagy Antal Bálint sajátos formanyelvet teremtő munkái. (Mindhárman a Sufni-projekt keretében kezdtek a színházban dolgozni adaptációkkal ill. posztdramatikus szöveggel).

Jelenleg jónak látom a repertoárban a klasszikusok, a radikálisan átírt klasszikusok, a kortárs darabok és az színészi improvizációkból fejlesztett darabok arányát. Az európai tendenciák a világ dolgaira érzékenyen reagáló kortárs anyagok felé tartanak, és szinte általános európai jelenséggé vált a klaszszikusok radikális átírásának gyakorlata. Ez a színházi nyelv megújításának egyik lehetséges és jellegzetes módja, de természetesen nem az egyetlen módja. Fontos eleme volt a Katona repertoárjának a Melancholy Rooms, amelyet nem a narratív, hanem a vizuális koherencia, a képek logikája tartott egyben. Kívánatosnak tartom a továbbiakban is, hogy minden évadban legyen legalább egy, lehetőleg több olyan produkció, amely nem hagyományos dramatikus szövegre épül, vagy egyáltalán nem szövegközpontú. Ennek egyik lehetséges módja a fentebb már említett nyitás más műfajok, pl. a kortárstánc vagy performanszművészet izgalmas alkotói felé, de fontosnak tartanám a dokumentumszínház szerepeltetését is a repertoárban.

Mindez összhangban van a Katona mindenkori törekvéseivel: már a színház alapításakor megfogalmazódott, hogy fontos a nyitottság és az érzékenység a társadalom és a világ problémái iránt (a hangsúly némileg a magyar társadalom problémái felé tolódott, de úgy gondolom, hogy a közönséget Európa és a világ dolgaira való reflektálás – szélesebb spektrumú témaválasztással – ugyanúgy érdekelné), fontos azoknak a színházi eszközöknek, annak a színházi nyelvnek a megtalálása, amelyek segítségével artikulálni lehet az élet által felvetett problémákat, és fontos az is, hogy a Katona játékstílusa minél változatosabb, gazdagabb és nyitottabb legyen.

Ezt az irányt tervezem továbbvinni, nem megfeledkezve arról, hogy ma a kultúra koncepciójának válságát éljük az egész világon, a színház minden országban különböző, eddig nem vagy kevéssé tapasztalt problémákkal küzd. Nem mindegy, hogy egy-egy színház hogyan definiálja és pozícionálja magát ebben az új helyzetben, hogyan határozza meg a helyét, szerepét, feladatát.

4.2 Repertoárterv

Az alábbiakban két évad repertoártervén szemléltetjük azokat az anyagokat, témákat, amelyek foglalkoztatják a színház művészeit, és az ezekhez kapcsolható művészetközvetítési, színháznevelési és Katona Kint-es programokat.

A Katonában hagyományosan nagy szabadságot kapnak a szerződtetett és meghívott rendezők is abban a tekintetben, hogy kikkel és min szeretnének dolgozni. A hely bizalmat szavazó és az alkotói szabadságot tiszteletben tartó szellemét a továbbiakban is szeretném megőrizni, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a művészeti vezetés tagjai, a dramaturgok és a rendezők is markánsan gondolkodjanak

témákban, szerzőkben és anyagokban, amelyeket szívesen látnának a színház repertoárján, és gondoskodjanak a művészeti profil koherenciájáról.

Azonban még ennél is fontosabbnak tartom a színház jelenidejűségét, azt a potenciált, ahogy egy jól eltalált darabválasztás, szereposztás vagy koncepció megdöbbentő erővel tud a jelenről és a jelenhez szólni. Emiatt az évadtervezésnek rugalmas és állandóan zajló folyamatnak kell lennie, amely képes reagálni a körülöttünk zajló történésekre.

4.2.2 A 2026/27-es évad tervei

Előadások:

• Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag

A kortárs norvég szerző mindennapi pillanatokból és apokaliptikus jelenetekből felépülő, sokszereplős, polifonikus regényének színpadi változata, amely a nyugati civilizáció krízisét, az erre adott emberi válaszokat tárja elénk.

• Zsolnai Vera Gorkij Vassza Zseleznova c. műve alapján egy erős, különleges középkorú nő története, aki a ’90-es évek Magyarországán mindent megtesz szállítmányozó vállalkozása és családja egyben tartásáért, s eközben súlyos határokat lép át.

• Annie Ernaux: Évek

A Nobel-díjas szerző szociológiai szemléletű műve, amely a francia társadalom változásait dokumentálja az 1950-es évektől napjainkig, elsősorban az értelmiség szerepére fókuszálva. A különleges színházi formát igénylő projekt a közös európai közelmúlt tanulságaira és párhuzamaira hívja fel a figyelmet, megkérdőjelezve a hagyományos Kelet-Nyugat szembeállítást.

• Delivery Hero

Dokumentarista, kutatásalapú előadás a Budapesten dolgozó közel- és távol-keleti ételfutárok mindennapjairól, arról, hogy kik ők, és hogyan látnak minket.

• Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek Az utóbbi időszak egyik legsikeresebb magyar regényének kevésszereplős színpadi adaptációja apa- és férfiképről, családi viszonyokról.

• Ibsen: A tenger vonzása

Ritkán játszott Ibsen-mű egy házas asszony morális és lelki dilemmairól, toxikus kapcsolati min-

tákról, és a mások által ránk kényszerített konvenciók áthágásának lehetőségéről koncertszínházi formában.

• Jaguár

Kortárs koreográfus alkotók által létrehozott folyamatalapú munka, amely a (színészi) testben gyermekkortól raktározódó ösztönös tudásra épít, ezzel dolgozik, és a színészek saját testükhöz, megjelenésükhöz, énképükhöz való viszonyát tematizálja ironikus, játékos módon.

• A Belépő program pályázati úton kiválasztott rezidensalkotójának projektje.

Kapcsolódó Behívó (művészetközvetítési, színházi nevelési) programok:

• Rétegek – Dokumentarista színházi előadás három értelmiségi család történetéről az ötvenes évektől napjainkig. Hogyan változott az értelmiség szerepe, megbecsültsége, identitása az évek alatt? Mikor milyen egzisztenciális kihívásokkal kellett megküzdenie az értelmiségnek, milyen személyes, elvi, politikai megalkuvások vagy törések jelentették a túlélést vagy a perifériára sodródást? A projektben több generáció részvételére számítunk.

• Apja fia, anyja lánya – Közösségi színházi előadás középiskolások, egyetemisták részvételével. Hogyan határoznak meg bennünket a szüleink? Mik azok a minták, amik megkötik, mik azok a minták, amik felszabadítják a fiatalokat? A lázadás lehetőségei, kudarcai.

• Az utolsó órában – Közösségi színházi előadás arról, milyen szorongásokkal, kihívásokkal kell szembenézni a most tizen-huszonéves éves korosztálynak: klíma krízis, az eddig ismert világrend átalakulása, a nyugati demokráciák válsága. Milyen stratégiák mentén tervezhető a jövő?

Kapcsolódó Katona Kint események:

• Három női történetre, három női térre szerkesztett programsorozat, mely a különböző társadalmi státuszú, életkorú nők társadalmi konstrukcióit vizsgálja. A fizikai (városi vagy privát) terekhez kötött szimbolikus felmutatások, az egyéni, megélt, és a kollektív, konszenzusosnak vélt kategóriáit értelmezi.

• A globális délről (Global South) válogatott vetítéssorozat, mely diverz, szokatlan helyeken tartja a vetítéseket, a Delivery Hero szereplőivel, munkatársaival, és a kirajzolódó geopolitikai dimenzió alapján válogatva.

4.2.3 A 2027/28-as évad tervei

Előadások:

• Nádas Péter: Emlékiratok könyve

A kortárs magyar irodalom egyik alapműve, sokszálon futó cselekménnyel, több idősíkkal, érzékeny és felkavaró helyzetekkel mutat képet Magyarországól, Európáról, az emberi természetről, amelynek felvetései ma még inkább a nyilvánosság elé kívánkoznak, mint valaha. Kísérlet a nádasi sűrűszövetű elbeszélés színpadi nyelvvé formálására.

• Shakespeare: A vihar Egy középkorú, elhagyott női Prospero története, aki egy panellakásban várja lányával, hogy elégtételt vehessen az őt ért sérelmekért. Párhuzamosan látjuk a shakespeare-i cselekményt, és annak a folyamatát, ahogy egy ember elveszít minden kapcsolatot a valósággal.

• Marius von Mayenburg: Éjjeli tájkép

A kortárs német szerző 2024-es kamaradarabja, múltfeldolgozásról, a művészet, a művészek és az értelmiség társadalmi felelősségéről.

• Istenek alkonya

Wagner és a Nibelung-mondakör motívumai alapján, saját fejlesztésű szöveggel és erős vizualitással dolgozó előadás, operai zenei világgal.

• Egy ház Zuglóban

Dokumentarista, kutatásalapú előadás egy budapesti nagypolgári lakás elmúlt 125 évéről, a történelmet nem logikus lineáris narratívaként konstruáló szemlélettel, hanem az emlékezet egymásra rakodó, egymásnak ellentmondó rétegeinek kölcsönhatását megmutató, tárgyakon, helyszíneken és történetnyomokon keresztül felépülő sajátos formanyelvvel.

• Sivan Ben Yishai: Színpadgyalázás

Az izraeli posztdramatikus szerző a színházat, mint intézményt használja szövegében kiindulópontként, hogy alapvető kérdéseket tegyen fel a hatalomról, az autokrácia és a színpad viszonyáról, az engedelmességről, a szemlélődésről és ellenállásról, és arról, ezek miként jelennek meg egy színházi este alatt, hogyan tartoznak a színház jelenségéhez.

• Pasolini: Teoréma

Pasolini 1968-as filmjének forgatókönyve alapján készülő színházi adaptáció egy középosztálybeli család életéről, akinek minden tagját valamilyen módon elcsábítja egy a házukban megjelenő

idegen férfi. A társadalmi játékszabályok, a konvencionális értékrend megbomlása és ennek következményei, kortárs ingerküszöbbel.

• A Belépő program pályázati úton kiválasztott rezidensalkotójának projektje.

Kapcsolódó Behívó (művészetközvetítési, színházi nevelési) programok:

• Országépítők – mobil színházi projekt, amelyben a társadalom különböző rétegeiből érkező, különböző helyről származó résztvevővel dolgozunk együtt. A mobil program célja, hogy hat-nyolc ember a saját lakóhelyén a többiek, és a saját településének lakóival létrehozzon egy közösségi helyet vagy művészeti programot, performanszt, ami a település számára hasznos, inspiráló. A projekt célja, hogy kilépjenek a résztvevők és a településrészek a saját szociokulturális „buborékjukból”, találkozzanak más „buborékból” érkezőkkel és együtt dolgozzanak egy közös színházi projekten.

• Rendezd át! – Labor programunkban olyan fiatalokkal, amatőr és profi művészekkel, egyetemistákkal dolgozunk együtt, akik megkérdőjelezik a színház hagyományos kereteit, szabályait, feladatát. Az elkészült performanszokkal, akciószínházi jelenetekkel a város különböző pontjain találkozhatnak az érdeklődők.

• Hitel, világ, stádium – Osztálytermi színházi előadás – Az új drámaszöveg témája egy hitelcsapdába esett család története. Mi történik egy 15 éves fiatallal, aki egyik pillanatról a másikra, úgy érzi, hogy mindent elveszített, ami eddig meghatározta? Hogyan reagál erre az osztályközösség?

Kapcsolódó Katona Kint események:

• A családi fotóalbumra mint polgári státuszszimbólumra alakított vizuális történetmesélésen alapuló projekt, amely a privát emlékezetben jelenlévő budapesti városi önreprezentációra és a kitakarás gesztusaira fókuszál.

4.3 Független színházi alkotók integrálása

A Katonában komoly tradíciója van a független szférából érkező, markánsan más formanyelvet hozó alkotók meghívásának. Dolgozott itt többek között Halász Péter, Jeles András, Bozsik Yvette, Szabó Réka, Pintér Béla, és itt kezdte hivatalos pályafutását Schilling Árpád is. A jelenlegi szakmai és oktatási helyzetben a fiatal, pályakezdő alkotók lehetőséghez juttatását tartjuk a legfontosabbnak, számukra alig nyílik lehetőség intézményi keretek között dolgozni, vagy egyáltalán nagyobb közönség előtt megmutatkozni, egy-egy előadásukat rendszeresen játszani.

A Sufni-projekt elindítása 2022-ben erre a helyzetre kívánt reagálni. Bagossy Júlia, Dohy Balázs, Kizlinger Lilla, Antal Bálint és Fodor Orsolya voltak eddig a Sufni-projekt meghívott alkotói. Mindannyian a független szférában tevékenyek, és a velük érkezett csapatok (dramaturgok, tervezők, asszisztensek) is jellemzően a független szféra munkatársai. További együttműködések is létrejöttek: Bagossy Júlia és Dohy Balázs azóta a Kamrában is rendeztek. A Sufni-projektet az idei évtől rezidens ösztöndíjprogrammá alakítottuk Belépő néven, s ez a következő öt évben is a függetlenek integrálásának fő terepe lehet. (A Belépő program menetét a 4.5 alfejezetben részletezem.)

Szorosabb együttműködést tervezek a kortárstánc szcéna több izgalmas alkotójával (Cuhorka Emese, Vadas Tamara, Vass Imre, Molnár Csaba), akik közül ketten már dolgoztak a színház több előadásában koreográfusként. Ők olyan szuverén alkotói világot, a színház és a performansz határterületén elhelyezkedő formanyelvet képviselnek, amely izgalmas pontja lehet a repertoárnak.

Felvettük a kapcsolatot a PLACCC Fesztivállal, és elkezdtünk közösen gondolkodni a velük való együttműködés lehetőségeiről. A 2008 óta szervezett PLACCC Fesztivál programjában szereplő művészeti projektek kilépnek a színházépületekből, a galériákból és a koncerttermekből, s a helyszínt alkotóelvvé emelik. A művészek a rendhagyó helyszínt – természeti területet, városi közteret, épületet stb. – kiindulópontként kezelik, s az alkotás során kihasználják annak adottságait és jelentéseit. A művekben összetett módon rakódnak egymásra a történelmi és kortárs utalások, a helyszínbe ágyazott történetek, mítoszok, emlékek. Azáltal, hogy az alkotások köztereken valósulnak meg, megváltoztatják a nézői attitűdöt is, megfosztják a kortárs művészetet elitista jellegétől.

A fesztivál szervezői igyekeznek a legkülönbözőbb művészeti ágak képviselőit (színház, tánc, zene, film, képzőművészet, design, építészet) meghívni, ez inspirálóan hat az alkotókra, ugyanakkor a programok különböző érdeklődésű befogadókat érnek el. A művek gyakran bevonják a helyi lakosságot is, erősen építenek a lokális közösségek részvételére. A programban minden évben szerepelnek hazai művészek kifejezetten a PLACCC felkérésére és támogatásával születő alkotásai, magyar alkotók részvételével megvalósuló nemzetközi koprodukciók, valamint külföldi meghívott produkciók. A fesztivált évente augusztus végén – szeptember elején rendezik meg elsősorban Budapesten. A PLACCC Fesztivál és a Katona Kint együttműködése lehetőséget nyújthat koprodukciókra, Katonás művészek és szakemberek színházon kívüli, városi terekhez köthető munkájára, és infrastrukturális támogatást, valamint nagyobb láthatóságot biztosíthat ennek a kortárs előadóművészeti fesztiválnak.

Fontosnak tartom továbbá megjegyezni, hogy Szabó-Székely Ármin, a színház dramaturgja jelenleg részt vesz a független szféra strukturális ügyeit tárgyaló Dologidő nevű kezdeményezés munkájában, amelyet Szabó György, a Trafó korábbi igazgatója indított el. Ármint éppen azért hívta a munkacsoportba, mert őt megfelelő személynek látta a független és kőszínházi struktúra közti kapcsolatok élénkítésének előmozdítására.

4.4 Nemzetközi együttműködések, koprodukciós tervek

A Katona József Színház életében mindig fontosak voltak a nemzetközi kapcsolatok, workshopok, külföldi turnék, a színház jelenléte a nemzetközi színtéren. A színház előadásait (Ascher Tamás, Zsámbéki Gábor rendezéseit) már az alapítása után néhány évvel, a nyolcvanas évek közepétől széles nemzetközi közönség ismerhette meg.

A nemzetközi jelenlét és népszerűség egyenes következményeként a Katona 1990-ben alapító tagja lett, és majdnem két évtizeden át, Zsámbéki Gábor igazgatása alatt szinte végig tagja maradt az Európai Színházak Uniójának (UTE – Union des Théâtres de l’Europe). Az UTE nagy hangsúlyt fektetett a tagszínházak közötti előadáscserékre, minden évben nemzetközi színházi fesztivált szervezett, a tagszínházak legjobb előadásainak „seregszemléjét”, így ezek a – szigorú kritériumok szerint válogatott – színházak még intenzívebben lehettek jelen az európai színházi vérkeringésben, a nemzetközi színházi mezőnyben.

Az UTE-fesztiválokon és tagszínházi vendégjátékokon kívül a világ számos fesztiváljára is meghívást kaptak a színház produkciói, a Katona rendszeres vendége volt például a caracasi és a bogotai nemzetközi színházi fesztiválnak. Újabb élénk korszak kezdődött 2005-ben, amikor az Ivanov (Ascher Tamás rendezése) és a Bodó Viktor-rendezte Ledarálnakeltűntem sorra kapta a meghívásokat a világ nagy fesztiváljaira.

A Katona aztán kilépett az Európai Színházak Uniójából, és 2008 októberében alapító tagja lett a Mitos21 elnevezésű, új nemzetközi színházi hálózatnak. A Mitos21 olyan rangos európai színházakat tömörít, mint a londoni Nemzeti Színház, a párizsi Odéon, a hamburgi Thalia, a Berliner Ensemble, a frankfurti és a düsseldorfi színház, a stockholmi Dramaten, a koppenhágai Királyi Színház, a torinói Teatro Stabile; a legtöbbjük a Katonával egy időben, szakmai okok miatt lépett ki az UTÉ-ból. A hálózat egyik legfontosabb célja, hogy támogassa és elősegítse a színházi szakemberek közötti informális hálózatok létrejöttét, működését Európa-szerte: rendszeresen találkoznak és tapasztalatot cserélnek a tagszínházak művészeti vezetői és dramaturgjai, valamint tematikus öszszejöveteleket, workshopokat, projekteket szerveznek egy-egy témajavaslat alapján. A Katona nagy erőkkel vesz részt a Mitos21 munkájában, 2024-ben a dramaturgok éves találkozóját is vendégül látta; a 12 ország dramaturgjainak és színházigazgatóinak részvételével lezajlott nemzetközi összejövetel a szakmai kérdések megvitatásán kívül a Katona új előadásainak (EMBTRAG, Extázis, Melancholy Rooms) nemzetközi megmutatására is lehetőséget nyújtott. A Mitos21 tagszínházainak vezetői támogatják a pályázatomat, és biztosítottak nyitottságukról az esetleges koprodukciókat illetően. (A támogatásról szóló dokumentumot mellékletként csatolom.)

2024-ben egy nemzetközi turnén vett részt a színház: Othello-rendezésemet a torinói Teatro Stabile hívta meg, négyszer játszottuk el a torinói közönségnek. A torinói színházzal egyébként évek óta

szoros szakmai kapcsolatban vagyunk, élénken érdeklődnek a Katona előadásai iránt: 2019-ben a Nóra – Karácsony Helmeréknél című előadással, 2022-ben pedig a Hedda Gablerrel vendégszerepeltünk náluk, és 2019-től rendszeresen meghívnak rendezni is. 2019-ben a Csehov Ványa bácsiját, 2022ben Shakespeare III. Richárdját, 2025-ben pedig Ibsen Solnessét rendeztem Torinóban.

Tarnóczi Jakab Münchenbe, Grazba, Aachenbe és Düsseldorfba kapott meghívást rendezőként, de a Katona társulatát is érintő, élő, rendszeres nemzetközi kapcsolatunk e pillanatban egyedül a torinói színházzal működik.

A 2010-es évek közepétől érezhetően megcsappant a külföldi meghívások száma, kevésbé volt és van jelen a Katona a nemzetközi színtéren. Bár az Orlai Produkcióval közös, Az őrült naplója című előadásunk számos európai városba eljutott, az olsztyni és a pilzeni fesztivál továbbra is érdeklődik az előadásaink iránt, és egy-egy fontos nemzetközi meghívás az elmúlt éveket is jellemezte (a már említetteken kívül 2023-ban a Melancholy Rooms Hamburgban, a Lessingtage fesztiválon, a Hedda Gabler pedig a kínai Aranya város fesztiválján vendégszerepelt), ezek mind egyszeri alkalmak maradtak.

A Katonában közben felnőtt egy erős, fiatal rendezőgeneráció, akiknek az előadásai – ahogy ezt az eddigi, szórványos külföldi meghívások is bizonyították – a nemzetközi mezőnyben is megállják a helyüket. Illetve a Katona színészgárdája is olyan erős, hogy ez a rendkívüli csapat is feltétlenül megérdemli, hogy megmutatkozhasson a nemzetközi színtéren. A következő évek egyik legfontosabb feladatának tartom a Katona nemzetközi pozíciójának erősítését, az erre vonatkozó stratégia kidolgozását.

A Katona nemzetközi ügyeiért felelős referensnek hagyományosan a turnészervezés a fő feladata. A színház jelenlegi nemzetközi referense Wéber Edina, de ő tölti be a titkárság vezetői feladatkört is; nem várható el tőle a nemzetközi kapcsolatok fellendítése, az új kapcsolatok kialakítása, erre nincs sem ideje, sem kompetenciája. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztője a terveink szerint Török Tamara, a színház dramaturgja lesz, aki a pályája elején néhány évig volt már a Katona nemzetközi referense, és azóta is intenzíven részt vesz a Mitos21 (illetve régebben az UTE) munkájában, kapcsolatot ápol számos európai színházzal és színházi szakemberrel. A munkáját – turnészervezőként – továbbra is Wéber Edina segíti majd.

A repertoár bővítésekor azt is igyekszünk majd figyelembe venni, hogy több olyan előadásunk legyen, amely a nemzetközi mezőnyben is érdeklődésre tarthat számot. Illetve Tarnóczi Jakab és én is jelezzük koprodukciós szándékainkat azoknál az osztrák, német és olasz színházaknál, ahol rendezőként dolgoztunk.

A nemzetközi stratégia első lépéseiként a következőket tervezzük: frissítjük és fejlesztjük a színház honlapját, angol nyelvű kiadványt szerkesztünk a Katona fontos előadásairól, képekkel, részletes szinopszissal és műszaki leírással, amely mindig az aktuális előadások anyagait tartalmazza, és könnyen

kiegészíthető új fejezetekkel. Angolul feliratozzuk a külföldre ajánlható előadások jó minőségű felvételeit. Felújítjuk a kapcsolatot azokkal a fesztiválokkal, amelyek annak idején szívesen várták a Katonát (belgrádi BITEF, szarajevói MESS Fesztivál, bogotai nemzetközi színházi fesztivál, toruńi Kontakt Fesztivál, Dublin Theatre Festival) és igyekszünk felvenni a kapcsolatot más, rangos, kisebb és nagyobb fesztiválokkal is (epidauroszi fesztivál, spoletói fesztivál, Velencei Biennálé, bécsi Festwochen, párizsi Festival d’Automne, Edinburgh, Avignon). Éves rendszerességgel showcase-t szervezünk, amikor egymást követő napokon játsszuk előadásainkat angol felirattal. Ezekre az alkalmakra fesztiváligazgatókat, külföldi színházi szakembereket hívunk, illetve – lehetőség szerint – igyekszünk több olyan alkalmat is teremteni az évadban, amikor hasonló módon, egymás után láthatóak az említett előadások, ami további informális lehetőségeket jelent az ismerkedésre, kapcsolatteremtésre.

Ezen kívül – szintén az európai színházi kapcsolataink intenzívebbé tétele érdekében – fontolgatjuk a belépést a European Theatre Convention (ETC) nevű nemzetközi szakmai hálózatba. Az ETCnek tagja például a Deutsches Theater, a torinói Stabile, a londoni Young Vic, a bécsi Volkstheater és – többek között – egy-egy athéni, prágai, lisszaboni, Edinburgh-i színház. Fesztiválokat az ETC sem szervez, de a kapcsolati háló bővítése, a szakmai programjaik, a nemzetközi együttműködések, előadáscserék, a nemzetközi jógyakorlatok szempontjából nagyon hasznos lehet a velük való, jövőbeli együttműködés, amelyről már – évekkel ezelőtt – elkezdtünk egyeztetni Heidi Wileyval, az ETC ügyvezetőjével és Barbara Ferratóval, az ETC művészeti vezetői testületének tagjával.

Igyekszünk majd egy-egy színházzal olyan intenzív kapcsolatot kialakítani, mint amilyet a torinói színházzal ápolunk, nemcsak kölcsönös vendégjátékokkal, hanem folyamatos tapasztalatcserével, egymás munkájának minél alaposabb megismerésével is. Nyitottak vagyunk a több európai színház együttműködésével létrejövő koprodukciók létrehozására is. Fontosnak tartom továbbá külföldi rendezők meghívását a Katonába; erre utoljára Zsámbéki Gábor igazgatása alatt került sor néhány alkalommal.

Az elsődleges cél tehát, hogy jobban rálássunk az európai színházi gyakorlatra, irányokra, rendezők munkáira, és lényegesen láthatóbbá váljunk a nemzetközi mezőnyben.

4.5 Képzés és szakmai utánpótlás

A Katona évek óta gyakorlati helyként szolgál az ország legjelentősebb színházi képzést nyújtó intézményeinek. Korábban egyértelmű munkakapcsolat volt a Katona és a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész-, rendező- és dramaturgképzései között, mára ezek meglehetősen elhaltak. Ez sem a színházi szakmának, sem az egyetemi közegnek nem lehet érdeke. Továbbra is kapcsolatban vagyunk a Freeszfe-vel, a Budapesti Színészképzővel, a Kaposvári Egyetemmel, az ELTE BTK-val, a PTE BTK-val, a Pázmánnyal, a Károlival, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel és számos

középiskolával. A hozzánk érkező hallgatók hospitálnak, követik a próbafolyamatokat, sokszor részt is vesznek bennük.

Az utánpótlás nemcsak az intézmény számára fontos, de a jelenlegi kedvezőtlen viszonyok miatt tágabban az egész szakmát érintő kérdés. Van-e esélye fejlődni, kísérletezni, gyakorlatban tanulni a pályakezdő fiataloknak? Hogyan és hol tehetik meg az első lépéseket pályájukon, vezessen az akár a kőszínházak, akár a független szféra felé? Mint fentebb már említettem, a 2022-ben elindított Sufniprojektet is ezek a kérdések hívták életre, és ennek a három évadon át tartó programnak a tanulságait levonva döntöttünk úgy, hogy elindítjuk a Belépő rezidensprogramot.

A Belépő célja és koncepciója, hogy szorosabb és hosszabb távú kapcsolatot alakítson ki egy pályakezdő, fiatal alkotó (rendező, író, színházcsináló) és a társulat tagjai között. Tehát a rezidens ne csak egy próbafolyamat erejéig kapcsolódjon a színház munkájába, de legyen jelen egy egész évadon keresztül, kövessen végig egy másik próbafolyamatot, találkozzon a társulat tagjaival. Előadástervét a színház rendezőinek és dramaturgjainak mentorálásával fejlessze, majd az évad második felében valósítsa meg. Mivel az elköteleződés hosszabb távú és intenzívebb is, mint egy produkciós megbízás, a színház tíz hónapra szóló ösztöndíjat biztosít a rezidens számára.

Azt gondolom, különleges szakmai lehetőségről van szó egy pályakezdő alkotó számára, kiváló szakemberek, köztük Zsámbéki Gábor segítik majd a munkáját, és kiemelkedő társulat tagjaival dolgozhat együtt. Ugyanakkor lehetőségnek látom a Belépő keretében megvalósuló előadásokat arra is, hogy különböző színészképzésről érkező színésznövendékek szakmai gyakorlatukat a Katonában tölthessék.

A kiírásra 73 pályázat érkezett, köztük számos izgalmas magyarországi és határon túli magyar jelentkező. Az értékelés és kiválasztás folyamata még zajlik, de az már most is látszik, hogy jelentős igény van a programban való részvételre. A fentiek miatt a Belépő folytatását tervezem, távlati cél egy nemzetközi rezidensprogram meghirdetése.

V. TÁRSADALMI

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS

5.1 Színházpedagógia, művészetközvetítés és közösségépítés

Mára a nagyvárosi színházak működése átalakult. Ez részben a megváltozott nézői, látogatói igényeknek, részben a színházak funkcióbővülésének eredménye: átéltünk egy gazdasági válságot, világjárványt, a digitális fejlődés átalakítja a kulturális szokásainkat, az online tér elszigeteli a személyeket, ezért felértékelődött a közösségek szerepe. Ezek az események, folyamatok arra késztették a színházak vezetőit, hogy újra gondolják feladataikat, közönségükkel, látogatóikkal való kapcsolatukat. Egy színháznak ma már fórumként kell funkcionálnia, ahhoz, hogy ez megtörténhessen, nem engedheti meg magának, hogy kihasználatlan, holt terei legyenek, hogy kizárólag az előadások idején legyen nyitva, ahogy azt sem, hogy csak az előadásait látogató belvárosi értelmiségi családok számára kínáljon programokat.

Ezekre a kihívásokra a Máté Gábor vezette Katona József Színház reagált elsőként a fővárosi színházak közül. Átalakította a színház előterét, létrehozott egy közösségi teret kávézóval, ami a nap nagyrészében nyitva van, és az ő vezetése idején indult meg a tudatos közösségépítés a színházban, mikor 2011-ben létrejött egy színházpedagógiai műhely, ami ma már Behívó néven egy komplex közösségfejlesztő, művészetközvetítő, színházpedagógiai részleggé fejlődött. A Behívó főállású munkavállalói: Végh Ildikó, a Behívó vezetője, Vági Eszter, színházpedagógus, szerződéses munkaviszonyban: Aradi Fanni drámainstruktor, Bagossy Júlia rendező, Tóth Dorka Berta színházpedagógus gyakornok, Mandák Emese színházpedagógiai munkatárs, dramaturg gyakornok.

Az aktív, tudatos közösségfejlesztés újfajta részvételi és együttműködési formákat kínál a Katona látogatói számára. 15 év alatt a középiskolások mellett minden korcsoport megfordult a műhely workshopjain, foglalkozásain, a színház kimozdult az épületből és a törzsközönség mellett új közönségréteget is elért. Ebben az évadban 8 klub működött, működik a színházban 172 állandó résztvevővel,

a Sorstalanság tantermi előadást a 2024-es bemutatója óta 24 alkalommal játszottuk középiskolákban és egyetemeken, a színházban 63 színházpedagógiai foglalkozást tartottunk 1701 diáknak, 36 Alapozót több mint 1000 nézőnek.

Ezt a munkát szeretnénk folytatni, a következő években még nagyobb hangsúlyt fektetve a színház társadalmi felelősségvállalásra, a mobil színházi projektekre és a színház védett labor funkciójára.

A Behívó programja organikusan kapcsolódik a színház működéséhez. Programjait egyrészt a színház repertoárja határozza meg, ami a kortárs és klasszikus magyar és európai drámakorpuszra épül, másrészt a színház szellemiségéből, társadalmi kérdések, ügyek melletti elkötelezettségéből adódik. A Behívó lehetőséget teremt a színház számára, hogy azok a releváns anyagok, témák, amelyek a repertoárban megjelennek, szélesebb társadalmi rétegekhez is eljussanak, tágabb kontextust teremtve az előadásoknak, megmutatva a színház társadalomformáló erejét. Erre a munkára a színház hagyományos terei, elrendezése nem mindig alkalmas, ezért a színháznak ki kell mozdulni az épületből és meg kell találnia azokat a helyeket, közösségeket, ahol igény van rá. Ez történik a tantermi előadásoknál, az utcaszínházi, közösségi színházi projektek kapcsán is. Jó példa erre az Eltáv című programunk. A színház repertoárján szerepelt két olyan előadás, a Cigányok és Az olaszliszkai, amelyek tematizálták a belvárosi közönség számára a többségi, kisebbségi társadalom együttélési helyzeteit, konfliktusait, a vidék elszigeteltségét, kiszolgáltatottságát. A programmal a színház kilépett a megszokott közegéből, és négy éven keresztül jelen volt egy heves vármegyei szegregátumban, Szúcs-bányatelepen. Színházpedagógiai, szociodrámai, élménypedagógiai workshopokon keresztül dolgoztunk roma fiatalokkal és felnőttekkel. Az Eltáv program során nem csak a színház társulata fordult meg Szúcson, hanem belvárosi gimnazisták, egyetemisták is és a színház közönségéből is jópáran. A programok Szúcson és a Katonában is találkozási pontokként funkcionáltak különböző szociokulturális hátterű emberek számára. A színház elhagyta az épületet és a program kapcsán cselekvési lehetőséget nyújtott a többségi társadalom témára érzékeny tagjai számára, ezzel szélesebb körben is láthatóvá tette az előadásokban felmerülő kérdéseket és szélesebb kontextusba helyezte a színpadon zajló munkát.

5.1.1 Színházpedagógiai programok

A programok célja, hogy az általános iskolás, középiskolás diákok számára felfejthetővé tegye az alkotói szándékokat, megismertesse őket a színházi nyelvvel, színházi formákkal, kinyissa az előadások fókuszában lévő témát és az élő színház feladatáról kommunikáljon a fiatalokkal. A színházra nevelés emeli a színház-befogadás élményét, segít kötni a pedagógusok számára az előadásokat a tanrendhez, különböző tantárgyakhoz, valós, tudatos élménnyé teszi a színház jelenidejűségét.

Programtípusok: 123 – háromlépcsős színházpedagógiai programok; Kerülj beljebb! – egyalkalmas színházpedagógiai foglalkozás színházbejárással; Alatta-felette – színházi szakmák, színházi

terek a színpad körül, előadásokhoz kapcsolódóan; Projektnapok, előadásokhoz kötött alkotói pályázatok.

A programban együttműködünk számos fővárosi gimnáziummal, szakiskolával és vidéki oktatási intézménnyel. Szeretnénk, ha a jövőben olyan marginalizálódott vagy periférián lévő csoportok is bekapcsolódnának a munkába, akiknek eddig nem volt lehetőségük erre a sérülékenységük miatt: állami gondozásban élő fiatalok, fogyatékkal élő iskolások. Ezek a programok ingyenesek, és a továbbiakban is szeretnénk ingyenesen elérhetővé tenni minden iskolai közösség számára.

5.1.2 Művészetközvetítés

A művészetközvetítő programok célja, hogy hidat képezzenek a színház és a közönség között. Segítsenek bepillantást engedni az előadások alkotófolyamatába, megvilágítsák az alkotók szándékait, diskurzust kezdeményezzenek az alkotók és nézők között. Kreatív workshopok, alkotói projektek során a résztvevők megtapasztalják az alkotás örömét, a színház fórum szerepét.

Programtípusok: Alapozó – előadásokhoz kapcsolódó 40 perces workshop az adott előadás kapcsán; közönségtalálkozók, alkotói workshopok – egy-egy hétvégi workshopon az előadások dramaturgiai, rendezői, tervezői vagy koreográfiai hátterébe pillantanak be az érdeklődők az alkotók részvételével; Kibeszélő – egy-egy szakértővel (szociológus, szociális munkás, pszichológus stb.) beszélgetnek a nézők azokról az előadásokról, amelyek támája erősen megosztja a társadalmat; Újranéző – a Katona emblematikus előadásait nézik újra az érdeklődők, az előadás után az alkotók és a színház fiatal színészei beszélgetnek az előadásról, reflektálnak az előadások máig tartó hatásáról; Vakrandi – beszélgetéssorozat, ahol a társulat két tagja találkozik a nézőkkel. A nézők és a társulati tagok számára is az eseményen derül ki, kik lesznek a programban; 456 – egy-egy előadáshoz kapcsolódó workshop felnőtteknek, ahol az alkotói szándékok felfejtése mellett az előadás szövegével, témájával játszanak, arról gondolkodnak a résztvevők.

Művészetközvetítő programjaink nem korosztályhoz kötöttek. Egy része főleg a törzsközönségnek szól, egy része azokat a színházlátogatókat célozza, akik eddig nem jártak a Katonába.

5.1.3 Klubok, alkotói csoportok

A Katona klubok, Improvizációs csoportok 12-18 főből álló alkotóműhelyek: állhatnak csak diákokból, lehetnek vegyes korosztályú csoportok 10-99 éves korig vagy felnőtt csoportok, ahol hosszabb vagy rövidebb alkotófolyamat során hoznak létre előadásokat, vagy projektbemutatókat a résztvevők. A klubok célja többek között különböző kompetenciák fejlesztése, a színházi nyelv használata, hogy a résztvevők megtapasztalják, a színház adekvát formája a problémákról, világról, önmagukról való gondolkodásnak.

Ezek a klubok nem diákszínjátszók vagy amatőr színjátszócsoportok, hanem közösségi színházi alkotóműhelyek, ahol az alkotás folyamata legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint maga a létrejövő előadás. A résztvevők megtanulják a saját hangjukat hallatni, kifejezni magukat, hitelesen közvetíteni a gondolataikat, és nem utolsó sorban a színházi nyelv, formák használatát.

A jövőben szeretnénk elindítani a Katona Labort, ahol a közönség különböző csoportjai egy-egy fiatal művész segítségével dolgoznak, kísérleteznek hosszabb-rövidebb periódusokban. A Labor célja, hogy mind a művész, mind a résztvevők számára a színház egy biztonságos kísérleti terep legyen, ahol közösen építhetnek vagy dekonstruálhatnak színházi nyelvet, újragondolhatják a szöveg, mozgás, zene, tér viszonyát.

5.1.4

Ifjúsági előadások, tantermi előadások

A Katona József Színház elkötelezett abban, hogy igényes, a kamaszokat, kiskamaszokat érintő előadásokat hozzon létre, és azokat iskolai közegben játssza. Jelen pillanatban is repertoáron van a Sorstalanság című tantermi előadásunk, Bagossy Júlia rendezésében Kertész Imre regényéből.

A tantermi előadások mellett a jövőben 2-3 évente szeretnénk létrehozni egy-egy olyan ifjúsági vagy gyerekelőadást, amely profi körülmények között készül a színházban, de a társulati tagok mellett középiskolások, egyetemisták is részt vesznek a próbafolyamatban és az előadásban. A cél, hogy az alkotófolyamat során az alkotók az adott korosztály részvételével közösen gondolkozzanak az előadás témáján, kérdésein.

5.1.5 Közösségi színházi projektek, mobil színházi projektek

A Behívó munkájában eddig is kiemelten fontos volt, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében marginalizált közösségekkel dolgozzon együtt, ilyen az Életvárók program, – ahol a Rákospalotai Lánynevelőintézet lakóival dolgozunk – vagy olyan témákkal foglalkozzon a közösségi színházi, utcaszínházi előadásaiban, amelyek kibeszéletlenek a magyar társadalomban. Ezek az előadások civilek részvételével jönnek létre, és a legtöbb esetben elhagyják a színház épületét, hogy a városi térhez, létezéshez kapcsolódjanak.

A Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon és a Katona József Színház-Behívó együttműködése több évre nyúlik vissza. Az Életvárók projektben az intézetben nevelkedő lányok és kívülről érkező fiatal – és kevésbé fiatal – nők közös csoportja vesz részt. A programban kiemelt szerepe van annak a társadalmi változást is generáló integrációs elemnek, amely ezeknek az eltérő szociokulturális háttérből érkező embereknek a találkozásából, egymás felé fordulásából adódik. Célunk,

hogy a projekt résztvevői tanuljanak egymástól, folyamatosan keressék a közös pontokat, és mindezekről a művészet különböző formái segítségével beszéljenek. Programunkban egyenrangú módon vannak jelen a színházi, zenei, képzőművészeti, filmes és szövegalkotó formák, így minden résztvevő megtalálhatja a számára komfortos önkifejezési módot. Az évadot záró projektbemutató anyagát a csoport közösen állítja össze.

Fontos programtípus lesz az Országépítők – ahol hat-nyolc, a társadalom különböző rétegéből érkező, különböző helyről származó résztvevővel dolgozunk együtt. A mobil program célja, hogy a hat-nyolc ember a saját lakóhelyén létrehozzon egy közösségi helyet vagy művészeti programot, performanszt, ami a település számára hasznos vagy inspiráló. Szeretnénk, ha ezek a munkák visszahatnának a színház művészi munkájára, de nemcsak az alkotókon keresztül, akik részt vesznek ebben a folyamatban, hanem olyan formában, hogy ezeket a projekteket a színház egyfajta kutatásnak is tekinti, amelynek összegzéseként új színházi szöveget, előadást hoz létre.

Ez a sokrétű, komplex közösségépítő műhely számos részvételi formát kínál a Katonát ismerő közönségnek, megszólít új potenciális nézőket, de figyel azokra a közösségekre is, amelyek nem jutnak igényes kultúrához. A Behívóban a színház egy olyan védett tér, amely hidat képez megosztott társadalmunk közösségei közt, összeköti az alkotót és közönségét, fórumot biztosít a közönség számára, hogy gondolkozzon a színházról, magáról és az őt körülvevő világról.

5.1.6 Nemzetközi események

A Katona József Színház 2022 óta vesz részt a YouPerform Fesztiválon, amely 14-20 év közötti magyar és európai fiatalok találkozási és alkotási lehetősége. A programban jelenleg hat európai ország vesz részt: Németország (Deutsches Teater, Berlin), Olaszország (Teatro Fertili Terreni, Torino), Franciaország (Le Preau, Vire), Hollandia (Toneelmakerij, Amszterdam), Románia (Tompa Miklós Társulat, Marosvásárhely) és Magyarország (Katona József Színház, Budapest).

A résztvevő országok, a partner színházak döntése alapján a fesztiválra kétévente kerül sor, mindig más városban. Az első fesztivál 2022-ben Hamburgban volt, a 2024-es programot Budapesten a Katona rendezte, 2026-ban pedig Torino ad majd otthont a fesztiválnak. A fesztiv á lt minden esetben t ö bbh ónapos felk é sz ü lési id ő szak el ő zi meg. A ré sztvevő szervezetek, színházak saj á t lehet ő s é geik é s igé nyeik figyelembevé tel é vel alkalmat teremtenek a helyi fiataloknak arra, hogy kipró b á lj á k magukat egy kreat í v sz í nh á zi munkafolyamatban, é s sz í nh á zi eszk ö z ök alkalmaz á s á val besz é ljenek az őket é rint ő é s foglalkoztat ó k é rd é sekrő l, probl é m á kró l. A jelentkez őket minden ü tt helyi szakemberek (színházpedagógus, színházi alkotó, egyéb művészeti területről érkező szakember stb.) seg í tik, de a kreat í v alkot ómunka, írás, rendez é s, tervezés és játék minden esetben a fiatalok feladata.

A folyamat kiemelten fontos eleme egymást korábban nem ismerő, különböző kultúrákból, akár eltérő szociokulturális helyzetből érkező fiatalok találkozása, ismerkedése, saját országukhoz, nyelvükhöz, európaiságukhoz való viszonyuk közös újrafogalmazása. A színház és a játék közös nyelvként szolgál, segít mélyíteni a kapcsolatokat, továbbá lehetőséget teremt kulturális értékek átadására és közös európai értékeink művészi keretbe foglalására.

5.2 Katona Kint

Azzal a felkéréssel kerestem meg Oltai Kata kurátort, hogy gondoljuk át, milyen módon lehetne kiegészíteni, elmélyíteni, átkeretezni a Katona hagyományos színházi működését, hogyan lehetne folytatni a Behívó-programok, művészetközvetítői alkalmak által képviselt irányt, elsősorban a színház épületén kívül helyszínekre, városi terekre fókuszálva? Azaz: milyen vállalásai lehetnek egy színháznak azon túl, hogy esténként megtelik?

A 4.2 alfejezetben már hoztunk pár példát lehetséges Katona Kint-es programokra. Az alábbiakban a közösen elindult gondolkodás lenyomatát osztom meg, amely a Katona mint kulturális intézmény lehetőségei és feladatai körül forog. Az Oltai Kata által javasolt kiindulási pont két irányból értelmezi a felvetést. Az egyik a hazai, lokális kulturális (és azon belül művészeti) színtérre adott érzékeny, figyelő és reflektív válasz. A másik pedig a nemzetközi elitkulturális, intézményi önvizsgálatokhoz kapcsolódik: önreflexiót, önkritikát, attitűdváltozást kezdeményez.

A közös gondolkodási folyamat olyan fogalmak köré épül, mint:

kontinuitás – Az autoritásként kezelt kultúraközvetítő intézmények felelőssége a történetmesélésben.

A kontinuitás őrei a tekintéllyel bíró kulturális intézmények, így tekintünk rájuk. Ez milyen felelősséggel bír és hogyan oszthatják meg ezt a szerepet?

kultúra és emlékezet – A kulturális örökségként kezelt kánon hogyan tágítható? Mi lehet a dolgunk azzal, ami „belül” van és miként kezelhetjük, ami „kívül” maradt.

hovatartozás [sense of belonging] – Mind történelmi, mind kulturális hovatartozásunk kategóriáinak változó felismerése.

kollektív tudat és identitás – A közösség és tagjai az egymást fedő és nem fedő vagy éppen kizáró rétegeket hogyan tudják megérteni, beépíteni, elfogadni? Társadalmi közösség és kulturális közönség nem egymást fedő kategóriák, hogyan lehet kölcsönösen érdekeltté tenni a viszonyokat?

statikus pozíciók – A kulturális és művészeti szcénák konzervatív szerepleosztásainak felforgatása, kísérletek a horizontalitással, irányváltoztatásokkal.

társadalmi fenntarthatóság [social sustainability] – A kulturális színterek aktorai és közönsége, és a kultúra fogyasztásából kiszorulók hogyan közelíthetők egymáshoz? A színházat megfizetni nem tudók sokszor olyan társadalmi rétegekből kerülnek ki, akiket előszeretettel használ a reprezentáció tárgyaként a művészet. Hogyan egyenlíthetőek ki a képviselet gesztusai?

A lokális színtérre adott lehetséges válaszok:

A hazai művészeti színtér az elmúlt majd tizenöt év kihívásai miatt, számos veszteség és csorbulás okán nem nézett szembe vagy nem gondolt végig bizonyos felvetéseket a szerepe, státusza, szereplői és beszédmódja helyiértékéről. Milyen státusza van egy belvárosi elitkulturális intézménynek, és ezzel a státusszal milyen – még létező – privilégiumok járnak? Egy tekintélyelvű és hierarchikus társadalomban élünk, amelyben a kultúra szereplőire önkéntelenül is leképződnek ugyanezek a mechanizmusok. Hogyan kellene a szolidaritás, figyelem és a szerepek értelmezésének kritikai gesztusait gyakorolni és ezzel a konzekvens szemlélettel átadni az annyira hiányzó társadalmi gyakorlatok kulcsait?

A hazai művészeti közeg félbehagyott paradigmaváltása lehetőséget ad, hogy egy intézmény „kinyúljon” a falain kívül, értelmezze saját pozícióját és közben azt a közeget is, amelyben működik, akihez beszél vagy éppen, akiről beszél.

Sajátos hazai jelenünk egyik legreménykeltőbb fejleménye, hogy azok az intézmények, melyek hasonló értékeket képviselnek, de a művészeti színtéren korábban elzártan, a saját szcénájukon belül működtek, egymás mellé rendelődtek, nyitni kezdtek egymás felé. A verbális és vizuális kultúra hazai intézményrendszerei sokkal szorosabbra tudják húzni a közös szálaikat egymással, és adott esetben társadalmi munkát végző szervezetekkel.

A lokális felvetésekhez szorosan kapcsolódó nemzetközi vetület:

A nemzetközi művészeti színterek rengeteg öndefiníciós kérdéssel foglalkoztak az elmúlt húsz évben. Ezt részben társadalmi mozgalmak kényszerítették ki, részben szerencsés fejlődésű közegekben feltámadt a szándék, hogy bizonyos definícióvá merevedett szerepeket, gesztusokat újragondoljanak. Ennek két aspektusa van, amelyet fontosnak gondolunk megemlíteni. Az egyik a művészet közvetítésének és elérésének szituatív jellege, azaz, hogy nem kizárólag a kész produktum felől értelmezhető a mondanivaló, hanem akár az elkészülés folyamata, akár a koncentrikus továbbgondolás és értelmezési rétegek megteremtésének hosszabb távú lehetősége is a mondanivaló része. A másik pedig a terep szereplőinek, a megbízó-alkotó-befogadó együttállás berögzült irányainak horizontálisabbá tétele, a kulturális és művészeti alá-fölérendelődés hagyományos gesztusainak megbontása.

Tervezett javaslat a Katona Kint program fő irányára:

A Katona József Színház lehetséges kiegészítő programjának gerincét egy olyan elképzelés adja, amely szorosan figyel a hazai művészeti diskurzus kikerült problémáira, és a társadalmi gyakorlatok hiányzó gesztusaira. Lényegében az Oltai Kata által 2021-ben elkezdett TANGÓ projekt attitűdjét viszi tovább.

A TANGÓ projekt egy komplex, közművelődési projekt volt, amely alapvetően reprezentációs kérdéseket vizsgált. Amiről van képünk, vannak történeteink, amelyet a kánon fenntart, ahhoz tudunk viszonyulni, amiről viszont nincs vagy kimondottan sarkítottan van, ott a sztereotípiák és azokból kinővő előítéletek sokkal inkább uralják a viszonyulási módokat. A TANGÓ sokféle megközelítést ötvözött: egyrészt a helytörténet kevésbé kutatott részét közelítette meg, pótolva a múlt gyűjtésében, feldolgozásában és bemutatásában tapasztalható hiányosságokat. Másrészt kortárs művészek, fotósok, építészek, kriminológusok, irodalomtörténészek, színészek, kultúrakutatók és urbanisták bevonásával igyekezett szélesíteni a jelenben létező budapesti nyolcadik kerület képét. Alapvetően egy társadalomtudományos indíttatású kulturális projekt volt, amelyben a Teleki tér és környéke lehetőséget adott Budapest kulturális örökségének egy jelentős, és nagyrészt ismeretlen dimenziójának bemutatására.

A Katona Kintet úgy képzeljük, hogy a Katona József Színház adott évadának teljes üzenetét megértő, arra reflektáló keretprogramként tud működni. Vagy kiválasztott előadásokhoz sporadikusan, vagy az évad során egy kiemelt előadáshoz, felvetéshez kapcsolódóan végezne mélyfúrást és kiterjesztést. Ez időben és térben is túllépne a színházi kereteken, de folyamatosan inspiráló kapcsolatba lépne a társulat tagjaival. Eszköztárában változatos, társadalmilag érzékeny és elkötelezett program kell legyen, mely erősen kötődne az épített környezethez (a színházéhoz és a városéhoz), de más területekről érkező szereplőket is bevonna az adott téma feldolgozására. Erősen használná a vizuális kultúra képi reprezentációs erejét, erősítve a színház kép- és látványteremtő kapacitását. Célja az adott téma feldolgozásán túl, a kultúra és benne a művészet társadalmi megértésre gyakorolt hatásának működtetése –a kíváncsiság és a nyitottság megteremtése.

5.3 Fenntarthatóság és környezetvédelem

A Katona eddig is sok fenntarthatósági kezdeményezésben vett rész, és továbbra is meg akarjuk tartani tagságunkat a Jövő Nézőiért Zöld Színház Projektben, amelyet 2019 óta vállalunk több más színházzal közösen. Szeretnénk továbblépni és fejlődni ebben is, szeretnénk a nézőinket, partnereinket és más színházakat is arra buzdítani, hogy tegyünk együtt a környezetünkért, a jövőnkért.

A közeljövőben tervezzük az ÖkoKör nevű közösségi tanuláson alapuló programon való részvételt, amely a több mint 12 országban futó nemzetközi EcoTeams hazai adaptációja. Az ÖkoKör programjai olyan témákkal foglalkoznak, mint a fenntartható vegyszerhasználat és takarítás, a hormonkárosító

anyagoknak való kitettség csökkentése, vagy az egészséges, klímabarát étkezés. Céljuk a munkahelyek és az ott dolgozók életmódjának zöldítése, fenntarthatóbbá tétele. Az ötalkalmas program segíti a munkahely mint intézmény fenntarthatóbb működését, másrészt a dolgozók saját egyéni életmódja is zöldebbé válik. Az ÖkoKör a résztvevők attitűdjét változtatja meg, nem egyszeri akciókat, hanem hosszútávon beépülő változásokat segít. Nagy előnye, hogy mérhető eredményeket ad.

Szűkös tárolóhelyeinken és raktárainkban megannyi lejátszott díszletelem, kellék, jelmez található, ezek újrahasznosítását (akár házon belül, akár más színházaknak, független társulatoknak felajánlva) tervezzük, csökkentve ezzel valamelyest egy-egy új produkció létrehozási költségeit.

5.4 Együttműködések civil és kulturális szervezetekkel

Az alábbiakban azokat a főbb civil és kulturális szervezeteket soroljuk fel, akikkel a Katona József Színház a 2026-31 közti időszakban együttműködést tervez.

• Autonómia Alapítvány, roma integrációért és a társadalmi kohézió erősítésért dolgozó alapítvány

• CSEKKOLD, cseh színházi fesztivál

• Dramaturg Céh

• EURODRAM, európai hálózat a drámafordításért

• Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

• Freeszfe Egyesület

• Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár

• Mitos21, európai színházi hálózat

• Magyar Tudományos Akadémia Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottsága

• Miutcánk, lokális közösségépítő platform

• ÖkoKör program (Tudatos Vásárlók Egyesülete)

• PLACCC Fesztivál, helyszínspecifikus művészeti fesztivál

• Pozsonyi Piknik, újlipótvárosi fesztivál

• TE! Feszt, terézvárosi fesztivál

• Theatron Műhely Alapítvány, színháztudományi kutatócsoport

5.5 Együttműködések oktatási intézményekkel

Az alábbiakban azokat a felsőoktatási intézményeket, felnőttképzéseket, általános, közép- és szakiskolákat soroljuk fel, akikkel a Katona József Színház a 2026-31 közti időszakban együttműködést tervez.

Felsőoktatási intézmények:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

• Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

• Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Drámapedagógiai Kutatócsoport

• Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

• Wesley János Lelkészképző Főiskola dráma- és szsínházpedagógiai felsőfokú továbbképzési szak

Felnőttképzések:

• Budapesti Színészképző

• Freeszfe

A Behívó programjaiban résztvevő általános, közép- és szakiskolák:

• Ady Endre Gimnázium

• Alternatív Közgazdasági Gimnázium

• Arany János Gimnázium

• Baár-Madas Református Gimnázium

• Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium

• BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Technikum

• BMSZC Neumann János Informatikai Technikum

• BMSC Puskás Tivadar Technikum

• BMSZC Verebély László Technikum

• Berzsenyi Dániel Gimnázium

• Budapest School

• Budapesti Zsidó Hitközség Scheiber Sándor Gimnáziuma

• Deutsche Schule – Thomas Mann Gimnázium

• ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium

• Eötvös József Gimnázium

• Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium

• Fóti Szabad Waldorf Iskola

• Friedrich Schiller Gimnázium

• Gödöllői Református Líceum

• Gustave Eiffel Francia Gimnázium

• HighSchool Job

• Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnázium

• K30 – Erzsébetvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Művészeti

• Szakgimnázium

• Kecskeméti Bolyai János Gimnázium

• Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

• Könyves Kálmán Gimnázium

• Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium

• Közgazdasági Politechnikum

• Madách Imre Gimnázium

• Óbudai Gimnázium

• Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium

• Pesterzsébeti Technikum

• Pesthidegkúti Waldorf Iskola

• Petőfi Sándor Gimnázium

• II. Rákóczi Ferenc Gimnázium

• Székesfehérvári Kodály Zoltán Gimnázium

• Szent II. János Pál Iskolaközpont

• Szent-Györgyi Albert Gimnázium

• Szerb Antal Gimnázium

• Szinyei Merse Pál Gimnázium

• SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola

• Toldy Ferenc Gimnázium

• Veresegyházi Katolikus Gimnázium

• Veres Pálné Gimnázium

• Vörösmarty Mihály Gimnázium

• Zrínyi Miklós Gimnázium

• Speciális oktatási, nevelési intézmények:

• Rákospalotai Javítóintézet

• Burattino Iskola és Gyermekotthon

• Küldetés Egyesület – középsúlyos, halmozottan hátrányos fiatalokkal dolgozó egyesület

VI. MARKETING, KOMMUNIKÁCIÓ

ÉS ARCULATFEJLESZTÉS

6.1 A kommunikáció célja és alapelvei

Egy mai színház esetében a minőségi előadások önmagukban már nem elegendőek a közönség folyamatos bevonzásához és megtartásához – tudatos, kreatív, és az intézmény életébe szervesen integrált kommunikációs munkára van szükség. A Katona József Színház hosszú évek óta törekszik arra, hogy aktív párbeszédet folytasson a közönségével, valamint szélesebb társadalmi és kulturális környezetével. Célja, hogy hitelesen és befogadhatóan közvetítse a színház értékeit, és a már a hozzánk járó nézők megtartása mellett folyamatosan szélesítse a színház közönségrétegét. Ennek érdekében több szempontot is figyelembe kell vennünk:

• A kulturális közbeszédben sokszor egybemosódnak a „belvárosi művészszínházak”, azaz néhány közismert intézmény hangja, arculata nem mindig rajzolódik ki elég markánsan a nézők, a közvélemény percepciójában. A Katona József Színház körülhatárolható, egyéni művészi irányvonalat képvisel a hazai színházi szférában, éppen ezért ennek kihangsúlyozása és tudatosítása lehet a kommunikációs stratégiánk központi eleme .

• A színház mint intézmény ma már nem csak előadásokat kínál, hanem egy olyan kulturális tér, amely dialógust folytat a világgal, és közösséget épít.

• A kommunikáció nem szólhat mindenki számára ugyanúgy, személyre szabottan kell kialakítani a különböző közönségrétegek számára.

• A digitális és offline kommunikációs csatornák összekapcsolásával egy dinamikus, interaktív, kétirányú kommunikációt kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a közönség bevonását és aktív részvételét.

A kommunikációs tevékenység az alábbi tartalmi vonalak mentén épül fel:

• Általános kommunikáció: a színház napi munkájának, előadásainak, programjainak ismertetése, különös tekintettel az új bemutatókra és a társulat tagjaihoz kapcsolódó hírekre.

• A Katona mint szellemi és tudásközpont: az intézményben dolgozó alkotók tudásának megjelenítése (pl. interjúk, médiaszereplések stb.).

• A Katona mint a város fontos kulturális helyszíne: szerepe, funkciója a városi térben, kapcsolata a városlakókkal.

• Szakmai kommunikáció, sikerkommunikáció, stb.: a színház szakmai beágyazottságának erősítése érdekében lényeges az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó területeken is jelen lenni. Erre példa egy sikeres vállalati együttműködés vagy reklámkampány kommunikációja a releváns szakmai médiumokban, vagy szakmai workshopok szervezése.

6.2 Célcsoportok, tartalmak, felületek

A Katona közönsége sokszínű, a kommunikációs stratégiának ezt figyelembe kell vennie. A célközönség összetételének és attitűdjeik ismeretéhez szükségesnek tartom egy teljeskörű közönségkutatás elvégzését. (A színház korábban készíttetett hasonlót, ennek eredményei azonban mára idejétmúltak, az eltelt idő miatt nem feltétlenül tükrözik a mai állapotot.)

Ma ismereteink szerint a kommunikációnknak az alábbi célcsoportokat kell megszólítania:

• Rendszeres Katona-látogató, ezen belül aktivitásra, korcsoportra szegmentálva

• Diák, 16-26 éves, Budapesten és környékén él vagy tanul

• Magas státuszú, 30-59 éves, Budapesten és környékén él

• Aktív színházba járó, Budapesten és környékén él

• Kultúra, közélet iránt érdeklődő, kortól és lakóhelytől függetlenül

• A kulturális és színházi szakma képviselői

• Lehetséges vállalati partnerek, támogatók

• Kommunikációs szakma

• Közvetítő célcsoport, azaz újságírók, a média képviselői

A különböző célcsoportok eredményes elérését kizárólag a kommunikációban használt csatornák és tartalmak rugalmas és személyre szabott alkalmazása biztosítja. Míg az elkötelezett Katona-rajongók számára a műsorral kapcsolatos információk mellett minél több exkluzív tartalommal kell szolgálni, addig például a közönség egy potenciális új tagjának első körben a legfigyelemfelkeltőbb, az intézményt és annak munkáját mélységében nem, vagy nem feltétlenül ismerő néző számára is könnyen befogadható tartalmat érdemes biztosítani.

A hagyományos értelemben vett kulturális sajtó visszaszorulásával egyre fontosabbá válnak a saját, illetve a közösségi média felületek. Éppen ezért nem csak napjaink médiahasználati szokásai miatt, hanem a színház mint előadóművészeti műfaj sajátosságaiból adódóan is rendkívül fontosnak tartom, hogy minél több és változatosabb videós tartalmat hozzunk létre és tegyünk közzé. A nézők figyelmének megragadása és megtartása érdekében nem elegendő csupán a hagyományos formátumokkal dolgozni – mint például az előzetesek, interjúk, próbanaplók vagy hírjellegű tartalmak –, hanem elengedhetetlen a közösségi médiában elterjedt rövid, dinamikus videók, azaz reelek és shortok készítése is. Ezek a rövidebb formátumú tartalmak nemcsak a fiatalabb, digitális térben aktív közönséget szólítják meg hatékonyabban, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy a színház művészi munkájának, napi működésének különböző aspektusait szubjektív, kreatív és élvezetes módon mutassuk be. A közösségi média sajátosságaiból fakadóan ezek a videók gyorsan terjedhetnek, növelik a színház jelenlétét a digitális térben, valamint erősítik a közönség elköteleződési és részvételi kedvét.

Folytatni tervezzük a nagyobb lélegzetű videós tartalmak sorát (Csak neked mondom, Good vibes only?, Katona40), amelyek mélységükben nyújtanak ismereteket a színház munkájáról, társulatáról. A közönség elérésének maximalizásához folytatjuk a külső médiapartnerekkel való együttműködéseket.

A Katona saját offline és online felületei kiváló lehetőséget nyújtanak a közönséggel való párbeszédre. A színház előcsarnoka remek terepet biztosít a nézőinkkel való kommunikációhoz: az itt elhelyezett felületeken a nézők ma is számos információval találkozhatnak a színház műsorával, aktualitásaival kapcsolatban, és megismerhetik a Katona társulatát. Terveim szerint ezeknek a felületeknek a kreatív kihasználásával a kommunikáció újabb és újabb rétegei építhetők fel, például egy 1%-os kampány során.

Az online felületek tekintetében a honlap fejlesztését, az elérhető angol nyelvű verzió bővítését tartom a legfontosabb feladatnak.

6.3 Arculat

Fontos, hogy a Katona arculata, kommunikációjának tónusa összhangban legyen a művészi irányvonalakkal. Mivel ezek változnak az évadok előrehaladtával, hamarosan aktuális lesz egy új arculat, új vizuális megjelenés kidolgozása. Ehhez olyan szakember közreműködésére lesz szükség, aki időt és energiát szán arra, hogy valóban, mélységében megértse a Katona történetét, ars poeticáját, ismerje az aktuális repertoárt, majd erre a tudásra, szakmai kompetenciájára és kreativitására építve a színház illetékes szakembereivel közösen kidolgozza a legjobb megoldást. Fontos, hogy olyan arculatot hozzunk létre, amely nem csak a terveken fest jól, de a mindennapokban is rugalmasan alkalmazható valamennyi rendelkezésre álló felületen.

6.4 Jegyértékesítés

Jegyárak tekintetében azon a vékony mezsgyén kell egyensúlyoznunk, amelyet a működéshez szükséges bevétel maximalizálásának célja, és a színház mint kulturális élmény minél szélesebb körben való hozzáférhetősége jelöl ki.

Az elmúlt években bizonyos előadásoknál a Katona sikerrel alkalmazta az úgynevezett dinamikus jegyárazást, amely a kereslet-kínálat függvényében – megadott paraméterek mentén – automatikusan változtatja a jegyárakat. Ennek a rendszernek a felülvizsgálata és esetleges kiterjesztése szerepel a terveim között. Annak érdekében, hogy a színházba járást az elmúlt évek gazdasági kényszere miatt folyamatosan emelkedő jegyárak mellett is minél többek számára elérhetővé tegyük, további kedvezményrendszereket dolgozunk ki. Különös figyelmet fordítunk a középiskolai diákok, egyetemi hallgatók, pedagógusok és nyugdíjasok kedvezményeire.

A jegyértékesítés technikai hátterét – mint általában a belépőjegyet értékesítő szervezetnél – külső szolgáltató partner biztosítja. Annak érdekében, hogy a jegyértékesítés a legmagasabb színvonalon, a marketingtevékenységgel szoros együttműködésben és költséghatékonyan működhessen, az érintett jegyértékesítési és kommunikációs kollégákkal közösen a jelenlegi rendszer működésének felülvizsgálatát tervezem.

Mivel az elmúlt években a személyesen jegyet vásárlók aránya drasztikus visszaesést mutat, és a közeljövőben vélhetően elhanyagolhatóvá válik, már rövidtávon indokoltnak tartok egy olyan átszervezést az értékesítési-kommunikációs területen, amely a rendelkezésre álló erőforrásokat időben és feladatok tekintetében is rugalmasan tudja bevetni.

Az elmúlt évek célkitűzései között elsősorban az szerepelt, hogy egy stabilan működő, gyors, ugyanakkor vizuálisan is átlátható és letisztult felület jöjjön létre, amely valódi alternatívája a helyszíni jegy-

vásárlásnak. Ennek érdekében olyan technikai és kényelmi funkciókat építettünk be, amelyek segítik a nézőt a vásárlási döntésben, majd pedig a jegyhasználatban is. Megújult a vásárlási logika, lerövidült a folyamat, és a rendszer képes arra, hogy a visszatérő felhasználók számára gyorsfizetést biztosítson. A digitális jegyeket ma már nemcsak e-mailben küldjük ki, hanem Apple és Google Wallet formátumban is elérhetőek, az előadások előtt pedig automatikus emlékeztetőket kapnak a vásárlók. Ezen emlékeztetőknek két formáját is bevezettük, egyrészt egy útmutatót, amely ráhangol az eseményre, illetve egy emlékeztetőt, amely az előadás időpontjára figyelmeztet. Utóbbi opcionális, a néző maga dönti el, hogy igényli-e. A QR-kódos beléptetés bevezetésével elvileg és gyakorlatilag is képesek vagyunk teljesen papírmentessé tenni a rendszert. Fontos eredmény, hogy a nézők egyre inkább képesek önállóan kezelni a jegyeiket: megoszthatják másokkal, naptárba menthetik, visszakereshetik, és később újra felhasználhatják a rendszerükben mentett adatok alapján. A térképes funkciók és az üléshelyek vizualizálása már előkészített fejlesztés. Egy vizuálisan is inspiráló, interaktív vásárlási élmény felé kívánunk közelíteni, amely akár animált nézőtérrel, ajánló funkciókkal vagy előadásrészletekkel is dolgozik.

A bevezetett dinamikus árazás lényege, hogy a jegyárak nem fixen vannak meghatározva, hanem az előadás iránti kereslethez igazodnak. Minél több jegy kel el egy adott időszakban, annál magasabb ársávba kerül a fennmaradó jegyek ára. Ezzel párhuzamosan a korai vásárlás előnyei kiemeltebbé váltak, vagyis az időben vásárló nézők kedvezőbb áron juthatnak jegyhez. A modell transzparensen működik, és segít abban, hogy az előadások látogatottsága még inkább előre jelezhetővé váljon. Emellett a rendszer képes különbséget tenni a népszerű és kevésbé keresett időpontok között, és ehhez igazítva dinamikusan módosítja az árakat. Mindez nem érinti a kedvezményes kategóriák (pl. diák, nyugdíjas) rendszerét, ezek továbbra is fixen, százalékosan érvényesülnek. A nézők így jobban megértik az árképzés logikáját, és motiváltabbá válnak az előzetes jegyvásárlásban. A következő fejlesztési szakaszban szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a jegyek rugalmasabb felhasználhatóságára is.

A nézők részéről egyre erősebb igény jelentkezik a jegyek cserélhetőségére, átruházhatóságára, és ezek digitális menedzselhetőségére – ezt jelenleg csak részben támogatja a rendszer. Ezzel kapcsolatban szintén fejlesztéseket tervezünk.

Kör

A Katona volt az első olyan kőszínház, amely egy többszintű, modern támogatói rendszert vezetett be. Ez a Pártolói Kör lehetővé teszi a színház nézői számára, hogy különböző programok révén közelebb kerüljenek az intézményhez, és meghatározott éves díjjal támogassák a színház működését. A Pártolói Kör az elmúlt évtizedben stabil, elkötelezett közösséggé formálódott: a program taglétszáma több száz főre duzzadt, a 2024/25-ös évadban 475 fő tartozik ide. A négy támogatási szinten (Pártoló tag, Támogató, Mecénás, Mecénás+) működő rendszer lehetőséget teremt az értékalapú közösségépítésre, valamint arra, hogy a tagok elsőként értesülhessenek a havi műsorról, gyorsan, könnyedén vásárolhas-

6.5 Pártolói

sák meg jegyeiket (bizonyos darabszámot kedvezményesen). A tagok tájékoztatását (havi 2-4 hírlevél), jegyhez jutását, programjaik szervezését a közönségszolgálat erre dedikált munkatársai végzik. Egy kolléga a Pártoló tagokkal, egy másik a Támogató, Mecénás, Mecénás+ tagokkal tartja a kapcsolatot, és nyújt segítséget szükség esetén.

A program keretében zártkörű próbalátogatást, közönségtalálkozókat, múzeumi tárlatvezetéseket, valamint minden bemutató után ankétokat szervezünk, ahol az előadások témájához kapcsolódó meghívott szakértők segítenek elmélyíteni a színházi élményt. Ezeken az alkalmakon olyan vendégeket köszönthettünk körünkben, mint Spiró György író, Szilágyi Ákos író, Farkas Attila Márton író, Pászt Patrícia dramaturg, Grecsó Krisztián író, Sz. Bíró Zoltán filozófiatörténész, Oltai Kata művészettörténész, Bencze Mátyás jogszociológus, Orvos-Tóth Noémi pszichológus vagy Biró Zsombor Aurél író.

A jövőbeli célunk a taglétszám folyamatos növelése, a program nyitása a fiatalabb közönségrétegek felé. Pop-up előadások vagy performanszok nem színházi terekben, megjelenés egyetemi helyszíneken, köztereken, szórakozóhelyeken vagy fesztiválokon, toborzás egy „Fiatal Támogatói Körbe”.

6.6 Forrásteremtés

Egy kulturális intézmény fenntartható működéséhez és fejlődéséhez nem elegendő csupán a fenntartótól érkező támogatás és a jegybevétel. A gazdasági stabilitás és a hosszú távú működés érdekében további finanszírozási forrásokat is be kell vonni. Ezek az alternatív finanszírozási források számos formát ölthetnek, melyek közül most a Katona szempontjából legrelevánsabbakat emelem ki.

• Pártolói kör továbbfejlesztése: Sikeres, jól működő modellről van szó, amelyben továbbra is rengeteg a potenciál nemcsak a forrásteremtés, de a nézőkkel való aktív kapcsolattartás tekintetében is.

• Személyes jövedelemadó 1%-a: Általános hazai tapasztalat, hogy az előadóművészeti intézmények nem fordítanak elég figyelmet az SZJA 1%-os felajánlások gyűjtésére. Olyan kiaknázatlan területről van szó tehát, amely – kreatív és aktív kommunikáció esetén – látható módon hozzájárulhat az intézmény büdzséjéhez. Noha a Katona összehasonlításban azon színházak körébe tartozott, amelyek foglalkoztak a kérdéskörrel, ezen a területen további fejlesztéseket tartunk szükségesnek.

• Vállalati kapcsolatok erősítése: 2022-ben elindítottuk a vállalatoknak szóló, többlépcsős Vállalati Együttműködési Programot, mely a kulturális értékek iránt elkötelezett cégeket szólítja meg. A program célja, hogy anyagi juttatás fejében a cégek számára értékes megjelenési lehetőségeket biztosítsunk, presztízsnövelést és belső motivációs eszközt kínáljunk. Ennek keretében a Katona több olyan vállalati együttműködésben vett részt, amelyek előremutatóak lehetnek a kulturális szféra számára (Mini, Mastercard, Samsung), és fontosnak tartom, hogy ezt továbbvigyük.

Míg a hazai vállalatok CSR-tevékenységei és -költései elsősorban a karitatív, támogató alapítványokra fókuszálnak, jól látható, hogy kreatív együttműködések révén sikeresen fejleszthetők a Katona külső kapcsolatai a vállalati szektor irányába. Ezek az együttműködések nem feltétlenül csak a forrásteremtést szolgálják, de sikeresen hozzájárulnak az intézmény professzionális imidzsének továbbépítéséhez, illetve potenciálisan új nézőket vonzhatnak be.

• Közösségi adománygyűjtés: Elsősorban a Katona Behívó programjaihoz teremthet többletforrást egy-egy „crowdfunding” kampány, azaz, olyan adománygyűjtés, amely során meghatározott célra gyűjt támogatást az intézmény. Bizonyos esetekben, például egy-egy projekthez hiányzó fedezet esetén, egy ilyen gyűjtés eszköz lehet a nézők aktivizálásához.

6.7 Merchandising

A ficak: design bolt a Katona József színházzal szorosan együttműködik, annak szerves része. A működés fókuszában a színház mellett a társadalmi felelősségvállalás, a fenntarthatóság és a partnerség áll. A ficak: kínálatának hármas egységében (könyv – merch – design) is megjelennek ezek az alapelvek. A könyves kínálatban színházi szakirodalom, az előadásokhoz köthető kortárs szépirodalom, társadalmi kérdésekre reflektáló, valamit Budapesthez kapcsolódó könyvek találhatók. A saját tervezésű merch, illetve design termékek mindegyikét hazai mikro- vagy kisvállalkozással, illetve társadalmi vállalkozással közösen fejleszti a bolt üzemeltetője, Zalabai Csilla.

A tapasztalatunk az, hogy a nézők jelentős része szívesen támogatja a Katonát a merch termékek megvásárlásával is. A merch a branding szellemiségének és mondanivalójának része, a termékek az előadások kommunikációjának elemét, egyik eszközét jelenthetik.

A jövőben az előadások szövegkönyvében rejlő lehetőségeket jobban kiaknázhatná a bolt – kortárs művek esetén programokat (pl. dedikálás, találkozó, beszélgetések) lehet szervezni a kiadókkal közösen, illetve a saját darabok szövegkönyve kiadásra kerülhetne.

Ugyancsak fontosnak tartjuk, hogy a társadalmi felelősségvállalás részeként legyen évadonként legalább egy jótékonysági kampány is, amikor egy rendhagyó merch-csel egy ügyet, egy szervezetet segítünk.

Az árusítást a releváns termékekkel és alternatív módszerrel kiterjesztenénk a Kamrára is.

6.8 Metrikák és adatelemzés

A hatékony kommunikáció és jegyértékesítés tervezéséhez elengedhetetlen az intézmény számára rendelkezésre álló adatok tudatos és szakszerű felhasználása.

• Közönségkutatás: Ahogy fentebb már jeleztem, szükségesnek tartom egy olyan kutatás megrendelését, amely révén nem érzésekre és szubjektív tapasztalásokra, hanem számszerű eredményekre és következtetésekre építhetjük középtávú stratégiánkat.

• Online adatok tudatos felhasználása: számos olyan hozzáférhető adat, információ keletkezik felületeinken, amelyek kutatása és tudatos felhasználása hozzájárulhat a kommunikációnk sikerességéhez és a jegyértékesítés támogatásához. Erre különös hangsúlyt fektetünk, szükség esetén külön erőforrás bevonásával.

• Nézői visszajelzések rendszeres kérése: Fontosnak tartjuk, hogy a Katona és közönsége között valóban kétirányú legyen a kommunikáció. Éppen ezért a kommunikációs stáb feladatai közé fog tartozni a rendszeres visszajelzések kérése működésünkről és előadásainkról.

6.9 Belső kommunikáció

A szervezet működésében kulcsszerepet játszik a belső információáramlás megszervezése, annak megteremtése, hogy valamennyi munkatársnak lehetősége legyen a folyamatos tájékozódásra a színház működéséről. Alapvetésnek tartom, hogy a Katona társulata naprakész lehessen azzal kapcsolatban, hogy mi miért történik a színházban.

A jelenlegi belső tájékoztatási rendszer erre megfelelő eszközt nyújt, azt azonban feladatnak látom, hogy modernizáljuk, és a kollégák körében tudatosítsuk ezek használatát, illetve az igényt a tájékozódásra. (A részlegek közti kommunikáció fejlesztéséről a 3.4 alfejezetben írok részletesen.)

6.10 Szervezet, humán erőforrás

A Katona működéséből adódóan, illetve a korábbi tapasztalatok alapján úgy látom, hogy a színház kommunikációs és értékesítési tevékenysége integrált formában tud a leghatékonyabban működni, azaz célom, hogy a színházakban hagyományosan külön egységekként kezelt két területet minél közelebb hozzam egymáshoz mind az együttműködés, mind a szervezeti felépítés tekintetében.

A Katona kommunikációs és jegyértékesítési területén elhivatott, tapasztalt szakemberek dolgoznak, akik munkáját gyakornokok támogatják. A jelenlegi működésben megoldandó feladatként látom a kapacitások optimális felhasználását, azaz azt, hogy az erőforrások azokra a területekre kerüljenek, ahol a leginkább szükség van rá. A kommunikációs és értékesítési trendek, minták gyors átalakulása pedig jól jelzi egy rugalmas, a változásokra gyorsan reagálni képes struktúra szükségességét.

VII. GAZDASÁGI

ÉS PÉNZÜGYI TERV

7.1 A pályázatban megjelölt szakmai koncepció megvalósítását szolgáló gazdasági stratégia

A Társaság az Alapító Okiratban, a Közszolgáltatási Szerződésben, illetve Fenntartói Megállapodásban meghatározott céloknak kell, hogy megfeleljen, megfelelő vagyon és pénzgazdálkodással, a számviteli, pénzügyi kötelezettségeket teljesítve. Jogállása továbbra is közhasznú, aminek megőrzése fontos, az ehhez szükséges kritériumokat teljesíteni kívánom.

A színház gazdálkodásának legfőbb célja a stabilitás. Színházakban ez jelentené azt, hogy a művészi munka megfelelően haladhasson, pénzügyi problémák ne terheljék az alkotókat, ne kelljen semmilyen művészi kompromisszumot kötni.

A Katona eddigi gazdálkodását a stabilitás jellemezte, sőt javuló körülmények között folyhatott a művészi munka. Az elmúlt évek sikeres működése mellett gazdálkodása eredményeként jelentős eredménytartalékkal rendelkezik. Ez olyan tartalék, amely garanciát ad a kiegyensúlyozott működésre, likviditási problémával nem számolunk.

Elsődleges célom, hogy a pályázatomban leírt művészi elképzeléseket a leghatékonyabb gazdálkodással tegyem megvalósíthatóvá, melyhez szükség van a művészeti és gazdasági vezetés szoros együttműködésére.

7.2 A Társaság 2026. február 1-étől 2031. január 31-ig

terjedő

időszakra vonatkozó üzleti terve

A pályázati kiírás szerint üzleti tervünket 2026. február 01-től 2031. január 31-ig kell elkészítenünk. Tekintettel arra, hogy Katona üzleti éve január 1. – december 31. (naptári év szerinti) közötti időszakra esik, ezért a tervet 2026. január 1. – 2031. december31. napjáig készítettük el. Tervünk készítésekor figyelembe vettük a pályázatban megadott, a 2023. év beszámoló bázis adatokat (mérleg-, eredmény-

kimutatás), a 2025. évi támogatás nagyságrendjét, valamint figyelemmel voltunk a fenntartói megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítésére.

Egy nonprofit színház esetében a stabil, takarékos működés mellett fontos, hogy a vezetés pénzügyileg megalapozza, támogassa az üzemeltetési és művészeti döntéseket, azok mozgásterét. Pályázatomban – a nonprofit gazdasági társaságokra jellemzően – nem eredményszemléletű üzleti tervet készítünk.

A kiegyensúlyozott működés és kismértékű reális növekedés mellett minimális, de rendszeres fejlesztést, és az itt dolgozók biztonságos megélhetésének lassú emelését terveztük, az óvatosság elvét követve.

7.2.1

Bevételek

Fenntartói támogatás:

A Katona a tisztán Fővárosi Önkormányzat által fenntartott színházak közé került, teljes működési támogatását a főváros biztosítja. A pályázati kiírásnak megfelelően vettük figyelembe a támogatási összeget, bízva abban, hogy az Önkormányzat továbbra is kiáll a Katona művészi munkája mellett, számítunk az együttműködésre.

Jegybevétel:

A következő bevételi forrásunk a jegybevétel. A covid járványt követően az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az előadásszámunk, nézőszámunk és a jegybevételünk egyaránt, a színház kihasználtsága 100% feletti. Azt gondolom, hogy a Katonában lényegesen több előadást tartani nem tudunk, hiszen humán és tárgyi erőforrásainkat maximálisan kihasználjuk. Magasabb kihasználtsággal, nézőszámmal számottevően nem számolhatunk. 2023/204-es évadban jelentős áremelést hajtott végre a színház, most úgy gondoljuk, egyelőre legfeljebb korrekciókat hajthatunk végre, de további jegyáremeléssel nem számolunk. Ennek több oka is van, a gazdasági körülmények, a színház művészi arculata, a közönség összetétele, valamint az a törekvésünk, hogy senkit se zárjunk ki a színházlátogatás lehetőségéből.

A Kamrában és a Sufniban a színház már bevezette a dinamikus jegyárazást. A nézők ezt elfogadták, fontosságát megértették, ugyanúgy vásárolják a jegyeket ezekre a produkciókra is. Ezeknél az előadásoknál így komolyabb jegybevételnövekedést értünk el.

Jelenlegi jegyáraink:

Katona 4200-9900 Ft

Kamra 7400-10900 Ft

Sufni 1000-6900 Ft

Ezekhez a helyárakhoz komoly kedvezményrendszer illeszkedik (pedagóguskedvezmény 30%, diákés nyugdíjaskedvezmény 25%, csoportos kedvezmény 25%, last minute-kedvezmény 50%), ezt a további években is szeretnénk tartani.

Az üzleti tervekben megjelenik az export árbevétel, a korábbiakban leírt nemzetközi szereplésünk eredményeként a külföldi előadások díjai szerepelnek itt. Persze, ezzel párhuzamosan, az ezzel kapcsolatos kiadási tételek is emelkednek, jelentős pénzügyi eredményt ezzel nem tudunk elérni.

Feladatmutatók alakulása az előző években 2021. 2022.

Feladatmutatók 2026-2031

Egyéb támogatás, szponzoráció, együttműködés:

Lényegében a forrásnövelés csak a külső pályázatok, támogatók, szponzorok bevonásával lehetséges, ez a gazdálkodási stratégia kulcskérdése. Nagyon fontosnak tartom ennek a területnek az erősítését, akár külső szakember bevonásával.

A Katona magánmecenatúra rendszere nagyon erős, pártoló, támogató és mecénás nézőink vannak, szerencsére egyre nagyobb számban. Ők érzelmileg kötődnek színházunkhoz és ebben a formában anyagilag is támogathatják művészi munkánkat, ezzel együtt pedig kedvezményekben és exkluzív szolgáltatásokban részesülhetnek.

Az elmúlt évek tendenciája alapján egyre szűkülnek a szponzorációs lehetőségek, a legtöbb cégnél komoly változások tapasztalhatók a szponzoráció megközelítésében.

Ezeken felül még irány lehet egy-egy tevékenység, ügy célzott támogatására (pl. az ifjúsági klub, hátrányos helyzetűek színházba jutása), illetve egy-egy új bemutató létrehozásához nyújtott támogatás megszerzése az üzleti területről.

A színházi munkát elősegítő pályázati kiírások száma nagyon lecsökkent. Bár a színház folyamatosan figyelte a pályázati lehetőségeket (NKA, KIM), a benyújtott pályázatok eredményessége nagyon kedvezőtlen volt.

Mindezek mellett, ugyan az összbevételeken belül kisebb arányt képvisel, de érdemes az SZJA 1%-ra is komolyabb kampányt indítani.

7.2.2 Kiadások

Humánpolitikai célkitűzések:

A kiadásokon belül a legnagyobb arányt a személyi kiadások képviselik. A Katona évek óta közel 100 fős alkalmazotti létszámmal működik. Mindenki pontos, szakszerű, a színház felé elkötelezett munkát végez, nagyon fontos a megtartásuk, megfelelő bérezésük, jutalmazásuk. Erre szükség van, hogy ne legyen erős fluktuáció, a működés problémamentes legyen, meg tudjuk tartani dolgozóinkat. Ezért szerepeltetünk a tervezésekben béremelést. Egy-egy tár esetében szükség lenne bővítésre, de ennek lehetőségét majd az adott években tudjuk vizsgálni.

Anyagjellegű ráfordítások:

Az anyagjellegű ráfordítások közé az üzemeltetés és a produkciók költségei tartoznak.

Az üzemeltetési költségeket az elmúlt évek szigorú takarékossági intézkedéseinek köszönhetően már jelentősen nem tudjuk csökkenteni, de igyekszünk további racionalizálásokat bevezetni. A produkciós költségek a bemutatók bekerülési és a repertoáron levő darabok fenntartási költségei. Egy-egy új produkció bekerülési költsége az elmúlt években ugyan emelkedett, de csak az infláció miatt. A fa és vasáru áremelkedése és a munkadíjak megnövekedése miatt egy színházi új bemutató díszlet-, jelmezköltsége akár megduplázódhat, úgy, hogy a művészi igények lényegében nem módosultak.

Ezzel párhuzamosan mind a személyi (meghívott tervezők, rendező, vendégművész), mind az egyéb dologi kiadások (jelmez, kellék, hangosítási, világítási anyagok stb.) is emelkednek.

7.3 Összefoglalás

A tervszám a 2023. évi bázissal számol, melyben csekély növekedéssel, a vállalkozók díjának elkerülhetetlen minimális emelésével tervezünk. Tervezésünkből jól látszik, hogy minden megkeresett forintot visszafordítanánk a színházba, a közhasznú feladatok megfelelő elvégzésére.

VIII. ÉPÜLET

ÉS INFRASTRUKTURÁLIS

FEJLESZTÉSEK

8.1 A Katona épülete mint színház

A Petőfi Sándor utca 6. alatt található épület 1912-ben készült el. Az eredeti tervek alapján a társasház földszintjére egy filmszínházat képzelt el a tervező, ez azonban veszélyessége folytán nem kapott működési engedélyt, így színházként nyitotta meg kapuit. Itt működött a Belvárosi Színház, majd a háborút követően a Nemzeti Színház kamaraszínháza, már Katona József Színház néven. Az 1977-1982 között zajló felújítás alkalmával ugyan kibővítették a kiszolgáló részeket, de fel sem merült, hogy egy modern, önmagában működő színházként kellene funkcionálnia. Tulajdonképpen a mai napig ez látszik az infrastruktúrán. A gazdasági iroda, a próbaterem egy másik épületben helyezkedik el, az öltözők kicsik és ablaktalanok, a tárolás nem megoldott, ha bármilyen új területnek helyiségre van szüksége, többen költöznek az irodákon, kiszolgáló részeken belül.

A Kamra megnyitásával 1992-ben tovább nőtt a Petőfi Sándor utcai épületre nehezedő nyomás. Az elmúlt negyven évben a színház vezetősége mindent megtett az épület állagának megóvása, illetve kisebb modernizációk tekintetében. A legutolsó nagy beruházás, amelyet szinte kizárólag önerőből valósított meg a színház, az előcsarnok átépítése volt 2012-ben. Az alapvető gondolat a belváros közepén található épület napközbeni integrálása volt a budapesti közösség életébe. Ez részben megvalósult, azonban még mindig úgy érezzük, hogy sok a teendő e tekintetben. Szeretnénk mind belsőépítészetileg, mind funkcionalitásában megújítani. Ugyancsak a terveink között szerepel az előcsarnok hanggátló ajtajai mögötti folyosók és a nézőtér burkolásának felújítása. Nagyon erős most a kontraszt a két tér között, ráadásul a folyamatos igénybevétel miatt kifejezetten rossz állapotban van a szőnyegpadló, az ajtók, illetve a falakat borító bársony bevonatok. Természetesen ezek bármilyen felújítása, megváltoztatása a nézőtéren konzekvenciákkal jár például a hangosítás tekintetében, tehát csak kellő körültekintéssel, külső szakértők bevonásával szabad eljárnunk.

Ugyancsak tervezem a Kamra nézőforgalmi részének részleges belsőépítészeti átalakítását.

Ahogy eddig is, úgy a közeljövőben is az adminisztrációs rész bővítésére a Petőfi Sándor utcai épület félemeletén lévő lakások megvásárlását tartom helyes lépésnek. Ha sikerülne az egy hiányzó kisebb lakást (magántulajdon), illetve a nagyobb sarok-lakást (V. kerület tulajdona) megvenni, akkor mind az öltözők, mind az irodák, mind a tárolás tekintetében sokat léphetnénk előre. Ebben Budapest főváros segítségére számítunk.

8.2 Próbaterem és tárolás

A Katona próbaterme a Sufni produkcióinak készítéséhez megfelelő tér. A nagyszínház és a Kamra esetében az ott tartott próbák közel sem egyenértékűek a színpadi próbákkal. Ma már számos nyugat-európai színház működésébe integráltak egy külső, állandó próbahelyszínt. Az úgynevezett műhelyházak biztosítanak próbahelyet a készülő produkcióknak, így az előadások helyszínén időt, energiát és humán erőforrást lehet optimalizálni. A Katona lokációja is sok nehézséget okoz a napi rendszerességgel itt dolgozó műszaki és művész kollégáknak. Nagyon örülnénk, ha a város vezetésében lenne nyitottság a közös gondolkodásra arra, hogy együtt találjunk meg egy olyan helyszínt, ahol – a belvárostól akár távolabb -, az előkészítő és alkotómunka bizonyos szakaszai megvalósulhatnak.

A színháznak két külső raktára van, jelenleg mindkettő a kapacitása vége felé jár. Érdemes lehet a külső tárolás helyszíneit újragondolni, illetve hasznosnak tartanám raktárkészletünk optimális felhasználását, épp a fenntarthatóság jegyében.

IX. MELLÉKLETEK

9.1 Életrajzok

9.2 Szakmai gyakorlatról szóló igazolás

9.3 A Mitos21 nemzetközi színházi szervezet támogató dokumentuma

9.4 Eredményterv

9.5 Nyilatkozatok