1 Nyílt levél Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének
VIA elnokititkarsag@keh.hu Tisztelt Elnök úr! Mint minden magyar, én is érdeklődéssel figyelem és várom, hogy az ország méltatlan, bár de hivatalos vezetői feltárják az 1956-os forradalom valódi történetét, s abból tanulva, egy békés, szebb, boldogabb ország építésére vezessék a sokat szenvedett magyar népet. 1 Ma már nincs idegen fegyveres hatalom az országban, köszönhető ez az 1956-ban harcoló, életüket, s vérüket áldozó fiataloknak. A forradalomban résztvevők egy része még élő tanú. A külföldi titkos dokumentumok már szabadok, itt van tehát az idő, hogy a magyar nép vezetői ismertessék az igazságot a magyarsággal. 2 Az 53-ik évfordulón emlékezve Ön kijelentette: „Tartozunk a forradalom halottainak azzal, hogy nem engedjük összemosni, ki hol állt akkor, 1956 őszén, hol állt a megtorlás éveiben, és hol áll most ötvenhat megítélésében.” Ugyancsak kijelentette: „Nagy Imre nagysága éppen abban állt, hogy felismerte és vállalta azt a történelmi szerepet, amelyet a forradalmi magyar nép neki szánt.” Forradalmunk 53-ik évfordulójának lényege az lett volna, hogy végre kimondja az igazságot, s azzal visszanyerjük méltóságunkat. Önnek, mint a Magyar Köztársaság elnökének tudnia kell, hogy 1956-ban a kommunisták ellopták a forradalmunkat, úgy mint 1989-ben a rendszerváltást. Az előbbit Nagy Imre segítségével. Már október 23-án éjjel Nagy Imre tudtával és beleegyezésével, jöttek a szovjet páncélosok elnyomni a forradalmat. Nagy Imre felelős a statáriumért, amelynek több halálos áldozata volt, mint a szovjet fegyvereknek. Dokumentált, hogy Nagy Imre csak október 28-án ismerte el a felkelés jogosságát, addig kormánya nyíltan szembeállt a felkelőkkel. Tehát egyértelmű, hogy két 56 van. Egyik; az istentelen kommunizmus és az őket segítő szovjet ellen népünk szabadságáért, független Magyarországért életüket áldozó fiatalok forradalma. A másik 1 2