Nyílt levél a magyar néphez 2010

Nyíltlevél a Magyar Néphez Kedves Magyar Testvérek!

2010. Március 17

Történelmi időt élünk. Most nem fegyverrel, hanem szavazattal változtathat a sorsán a magyar nép.

Hazánkat feldúlta tatár, török, osztrák, és orosz, kiirtották a magyarság nagy részét, idegen nemzetek fiai találtak jobb életet. Magyarország volt Európa Amerikája. Még a II. Világháború poklából menekült lengyeleknek, zsidóknak is, védelmet, biztonságot adott a megcsonkított ország, amíg szabad volt. Sajnos mi sem kerülhettük el a földi poklot. Hiába adták életüket honvédőink, bízva az új fegyverbe, (ami Dr. Teller Ede szerint a véletlenen múlott, hogy nem a németek készítették el az atombombát először), hogy ne kerüljön az ateista kommunizmus rabságába az ország és Európa. Ma Magyarország történelmünk legalacsonyabb fokán áll, a nép nyomorog. Most nincs megszállva az ország. A csalást, a rablást, a hazugságot a magyarságukból kivetkőzött becstelen emberek követik el több mint 20 éve. (tisztelet a kivételnek) Nincs felelős kormány. Statisztika kimutatása szerint minden ország, amely a Szovjet megszállás alatt volt, ma sokkal jobb helyzetben van, mint Magyarország. Hogyan lehetséges ez? Nem elég okosak a magyarok? Tudjuk, hogy ez nem igaz. A magyarok nem buták, csak a kormányuk az! Kiment a szovjet, de maradtak a kommunisták és ügynökeik, akik folytatják azt, amit abba se hagytak. Lopnak, csalnak, hazudnak, félrevezetik a népet, kirabolják, tönkreteszik az országot.

Orbán Viktor volt miniszterelnök kampány útján azt mondta, hogy „Magyarországnak most nagy változásra van szüksége.” Az MSZP-től ilyet nem hallottunk, úgy látszik, ők meg vannak elégedve a jelenlegi helyzettel. A Jobbiktól azt hallottuk, hogy ők készen vannak a nagy változásra. A kérdés: Mit változtassunk és hogyan. A válasz: Mindent és közös akarattal.

Kezdjük el a változást fentről. Változtassuk meg a Parlamentet. Megszüntetni minden törvényt, rendeletet, amit a Szovjet és kiszolgálói a magyar népre erőszakoltak. Visszaállítani az Aranybullán alapult alkotmányt. 64 vármegyében éltek/élnek magyarok. Minden vármegye 2 képviselőt választ, a szavazás a lakosság arányának megfelelően (10 ezer után 1 szavazat). Így minden magyar képviselve lesz. Ha más nemzet bármily módon, a magyar szülőföldjén tartózkodik, annak nincs joga az ott élő magyarokat bár mily módon kényszeríteni a magyar nyelv, kultúra s az alapvető emberi jogok megcsorbítására. A képviselők negyedévente találkoznak a Parlamentben 4 napos idő tartalomra, kivéve a rendkívüli eseteket. A képviselők a vármegyeházán dolgoznak, videón keresztül állandó összeköttetésbe vannak egymással. A napi munkájuk automatikusan a parlamentben lévő computerben tárolódik. A választások előtt a képviselő jelölt köteles részletes tervet készíteni, hogy miképpen akarja a lakosság életszínvonalát és a vármegye fejlesztését emelni. Ha a képviselő nem tartja be a tervet, rendkívüli szavazattal eltávolítható. A képviselő szolgálata alatt semmiféle üzleti vállalkozásba nem vehet részt. Az 2010-ben választott képviselők a fenti javaslatot részletekben átdolgozza és a következő választás az szerint tartandó meg.

Kedves Magyar Testvérek!

Ha a Parlamentben elérjük a változást, a többi már könnyű. Utánozzunk, minden nemzetet, ahol a rosszból jót csináltak, - mondta a józanész. – Aki teheti, menjen tanulmányútra. Menjünk Svájcba, azok jól élnek, kérdezzük, meg hogyan csinálják, - mondta a kisokos. - Az nem lesz jó, - intette le a józanész, azok nem tudják, hogy mi a kommunizmus, menjetek Kínába most ott jobb a népnek. Keletről jöttünk tehát menjünk a kitaposott úton.

Elhagyva Oroszországot, Kínába értünk. Az út ismerős, ők is jártak a Lenin, a Sztálin úton. De úgy látszik eltévedtünk. A biciklik helyett modern autók száguldoznak a betonutakon, a zöld egyenruha helyett a virágok színeit utánzó ruhákban járnak az emberek. Megkérdezzük az egyik bennszülöttet, hogy mi történt itt, Kínában vagyunk-e. A bácsi örömmel válaszolt; Isten hozott, jó helyen vagytok, az történt, hogy a kommunista szocializmust megváltoztattuk nemzeti szocializmusra. - Mi az, hogy nemzeti szocializmus? - Hát kérem az, hogy első a kínai, másodszor is, első a kínai, és harmadszor is, elsőbb a kínai. Igen, de ennyi új autó, új házak, miből hogyan? Használtuk a józan eszünket, pénzünk nem volt, munkánk sem volt, de dolgozni tudtunk.

Kértünk kölcsönt az amerikaiaktól, németektől, franciáktól, mindenkitől, aki adott és elkezdtük azt, amit ők jól csinálnak. – Pénzt a kapitalistáktól? – A pénznek nincs szaga, az elvtársaktól hiába kértünk, azok nem a nép jólétére költik a pénzt. Az amerikaiak hasznot nyertek belőlünk, mi pedig meggazdagodtunk. Most ők kértek kölcsönt tőlünk, ami nekünk hasznot hoz, tehát a végén mi jártunk jól. Vannak még bajok, de Isten se teremtette egy nap alatt a világot. Nem mindent értettünk, mert nem tudunk kínaiul, de szemünk-szánk elállt a látottaktól.

Nem akartunk időt veszteni, siettünk vissza, hogy elmondjuk a politikusoknak, hogyan lehet a rosszból jót csinálni.

Haza érve azon tanácskoztunk, hogy kihez kellene elmenni s elmondani a látottakat. Egyikünk azt ajánlotta, hogy menjünk az uralkodó párthoz az MSZP-hez ők közelebb vannak a régi Kínához és megértik a titkot. Elmentünk a fő MSZP- hoz. - Mit akarnak, - kérdezte flegmán a nekünk nem elvtárs ember. Elmondtuk mit láttunk Kínába s az a változás a magyaroknak is jó lenne. - Nem gondolják, hogy Kínát fogjuk utánozni, nekünk meg van a saját szocializmusunk, minden párttagot ellátunk mindennel, aki pedig nem párttag, az nem érdemel semmit ebben az országban. Hagyjanak minket nyugton, mi tudjuk, hogyan kell az országot vezetni. Mi vezessük ezt az országot a szocializmus útján több mint egy fél évszázada s fogjuk is vezetni még egy évszázadig. Ne gondolják, hogy 4 évig a Fidesz vezetett, de azt se, hogy vezetni fog. Soha sem volt jobb nekünk, mint most. Ha nem hiszik, kérdezzék meg a titkárt, a nagyságos asszonyt, neki is Mercedes-e van, azelőtt még biciklije se volt. Nem kérdeztünk senkit, gyorsan elhagytuk a MSZP székházat.

Menjünk a polgármesterhez, az közelebb van a néphez, volt egy ajánlat. Bekopogunk, ott már jobban fogadtak, leültettek. Elmondtuk a mondókát, s azt, hogy az MSZP elutasította a tervet. - Én nagyon egyetértek a tervvel, de engem az MPSZ tett polgármesternek s nélkülük nem tehetek semmit. – Mondta a nem polgár, hanem az mpszmester. Lehangoltan tanakodtunk hová mehetnénk, hogy a kínai tervet megvalósítsák az országban.

Menjünk a Fideszhez, - szólt zsoca, - ott még meg is fizetnek a tanácsért. Okay, menjünk. Barátságosan fogadnak. Elmondtuk, hogy miért jöttünk. Várjanak, mert most nagy tanácskozás van, majd bejelentem, hogy itt vannak, - nyugtatott a főtitkár úr. Lassan ketyegett az óra, de elérte a 45 percet, még mindig vártunk. Majd kinyílt az ajtó, egy úr szaladt a WC-re. Visszafelé jövet megismert. Szervusz, nem felejtettelek el, de nem volt időm megköszönni, hogy besegítettél akkor a parlamentbe, most azon dolgozunk, hogy visszamenjük. - Éppen ezért jöttünk, ha átveszitek, amit hoztunk biztos visszamentek. - Jó, jó akkor bejelentem a Vezérnek, hogy itt vagyok. Pár perc múlva kitárult az ajtó, a nagy teremben a nagy asztalnál mintha a Fradi-t látnánk narancsba öltözve. Az ott lévőkről lesírt, hogy együtt rúgták a labdát a panelházak között. Mi jót hoztak uraim, szólt az asztalfőről Győző. Hát kérem, hallottuk, hogy Vezér úr újra szeretné az országot vezetni, s azt mondta, hogy „Magyarországnak most nagy változásra van szüksége.” Ezek az emberek, az ország minden részéről segíteni akarnak és a józanész javaslatára elmentünk tanulmányútra Kínába, és ott . . Ne folyassa vágott közbe a Vezér, én a Tiszától keletre a Balkánt látom, attól keletre pedig az ókort, onnan nekünk nem kell semmi. Mi a modern világban élünk. Én világot látott ember vagyok, jártam Afrikában, Amerikában, Európában, még Erdélyben is.

Nekem nem kell tanácsot adni. Vezettem én már ezt az országot 4 évig és még egy másik négyet kibírok. Nem kell maguknak Kínába menni, kérdezzék meg az itt lévő munkatársaimat, hogy mily jó volt nekik, amikor én uralkodtam, s ők biztosak, hogy sokkal jobb lesz nekik, ha én leszek a volánnál. Az asztalnál ülők igenlően bólongattak. - De Vezér úr, az ország, a nép, . . Köszönöm uraim, de most fontos dolgokat kell intézni, nincs időm önökkel foglakozni, jöjjenek április után, majd a titkár úr átszól a parlamentbe, s ha időm lesz, majd beszélünk. A fülledtlevegőtől nem kaptunk lélegzetet, kitántorogtunk a tanácsteremből. Kifelé menet egy hideg narancsot kértünk, csalódásunk lecsillapítására a titkár úrtól. Az meglepődve nézett reánk. – Nincs nekünk narancsunk. - De a zászlók, a plakátok, mindenütt narancs van. Az kérem, festve van, hogy felkorbácsolja az emberek vágyát. Nem csoda, hogy a Vezér elküldte magukat, látszik, hogy nem értenek a politikához. –Tessékelt ki a titkár úr. Csalódottan hagytuk el a narancsmentes Fidesz székházat.

Menjünk az EU-hoz szólt a kisokos. Te nem vagy kisokos többé, - szólalt meg a józanész. – Ha a magyaroknak akartok jót, maradjatok Magyarországban. De kihez menjünk? A néphez, és azokhoz, akik nagy változást, és felelős kormányt akarnak. De, kik azok, s hol vannak? Ott vannak minden faluban, városban, megismeritek őket, mert a szívük szerint beszélnek. Vannak, akik fasisztáknak, szélsőséges bal-jobboldaliaknak, nyilasoknak csúfolják őket, de ne hallgassatok a hamis rágalomra. Azok a fiatal gárdák, Jobbak, mint ami idáig volt. - Mondta a józanész. – Hallgattunk a józanészre, elhatároztuk, hogy szétválunk, s elmegyünk minden faluba, városba és megkeressük azokat, akik nemcsak ígérnek, de áldozatot is hoznak a hazáért és az országban élők jobb, biztonságosabb életéért. Menjünk, s mondjuk el nem a rosszabbnak, hanem a jobbiknak, hogy mit láttunk, hallottunk Kínában. Hogyan lehetett a rosszból, jót csinálni, hogyan lehetett a kölcsön pénzből, meggazdagodni s munkát, jólétet teremteni. Hajdúba, egy faluba érkeztem. A kocsma szembe volt a

templommal, az utóbbiba néztem be. Alig egy pár lélek, már jönnek is kifelé. Adjon Isten, - köszönök, - furcsán néznek rám. Majd, szebb jövőt köszönt vissza egy fiatalember, s nyújtja a kezét kézfogásra. – Bemutatkozunk egymásnak: Bogár Gyula. (folytatás következik)