Hogyan legyünk szentek? interjú Patsch Ferenc SJ-vel

– A jezsuita probációba még egy nagyobbacska válltáskával és egy húzható kisbőrönddel mentem, de onnan már csak egy válltáskával jöttem. Itthon várt még hárombőröndnyi holmi. Egy hónapot adtam magamnak, hogy megtaláljam a helyét. Azóta elfér egy tarisznyába az életem, s ezt a szokásomat nem tudom feladni. Ilyen, ha az ember ráízlel a szabadságra, megéli a gondviselést, hogy semmiben sem lesz hiánya, s megtapasztalja az ezzel együtt járó örömöt és áldást.

– Nagyon várom megtudni, mi az, amit Isten az arlóiakban tartogat. Néha komoly előítéleteket látunk a cigányokkal szemben, és ez gyanús; azt mutatja, van itt valami isteni, és ez nagyon hívogat. Örülök, ha olyan munkára küldenek, ahol találok nehézséget, mert abban mindig ott sejlik Isten. Főleg kérdéseim vannak, mert még nem jártam Arlón, nem tudom, miben kell segítenem a változást, mit kellene megőrizni, s mi az, amit én tudok majd tanulni az ottaniaktól. Ötleteim vannak. Tavaly sikerült Szegeden egy négyzetméteren búzát termesztenem. Dísze lett a kertnek, és öröm volt nézni, mennyit nő napra-nap. Learattam, kicsépeltem, kávédarálóval megőröltem, megsütöttem. Szeretnék kézimalmot venni, és Arlón egy kicsit nagyobb területen búzát termeszteni. Ezzel a cigányságot is meg lehetne szólítani: milyen szép az a búza, amit az ember magának termel, ősi módon megőrli a lisztet, megsüti, s átéli annak a szabadságát, hogy nem kell üzletbe menni. Srí Lankán azt is megtanultam, ha van liszt a házban, akkor tíz perc alatt lehet kenyeret sütni.

– Tegnap mondta valaki, hogy Szegeden a Vásárcsarnokban van egy cigány étterem, s talán hallottam is ezt a szót. Lehetséges, hogy élelem?

– Ha ez igaz, akkor alig várom, hogy megnyugtassam őket, hogy ez az egyik legjobb módja az önellátásnak, nincs benne szégyellnivaló, egész Indiában ezt sütik reggelente. A tamilok sokféleképpen szegények, nincs országuk, magántulajdonuk, ki vannak szolgáltatva annak a társaságnak, amelyiknek az ültetvényein dolgoznak. Amikor találkozáskor egymást üdvözlik, két kérdés szokott elhangzani a leggyakrabban: „jól vagy-e?, ettél-e?”. Ez is mutatja, milyen odafigyeléssel vannak egymás iránt. Akik így élnek, legyenek a szemünkben más értelemben nagyon szegények, sosem teljesen azok. Olyan gazdag tud lenni az ember, ha nincs egyedül, szerető közösségben van, ha van, aki köszön neki.

– Szeretnék segíteni, hogy ott is rendezettek, takarosak legyenek a házak. De lehet, hogy ebben a megközelítésben az van, hogy én valamit viszek, van valamim, ami nekik nincs. Ezért inkább az a gondolat vonz, hogy nem segíteni akarok, hanem mély egységet megélni velük. Ha nyitott leszek, ez működhet; tapasztaltam, mikor táboroztattam, vagy rövid ideig tanítottam cigány embereket. Nagy értékük, ahogyan ragaszkodnak a családhoz, amilyen kötelék összeköti őket, a féltés a gyermekek iránt, az önfeledt vidámság – ezeket igyekszem majd tanulni.

Fotó: Pásztor Péter

– Történelem szakon végeztem az egyetemen. A történelem iránti érdeklődésem már kiskoromban kezdődött, emellett élveztem a földrajzot és az irodalmat. Nagyon szerettem a térképeket, kilenc-tízévesen megtanultam a világ országait és fővárosait, és egy idő után a történelmük is elkezdett érdekelni. Általánosságban jó emlékeim vannak a pedagógusokról is, de leginkább a történelemtanárok voltak a „kedvenceim”. Jól tanítottak és mindig lekötötték a figyelmem. Ennek köszönhetően számos sikerélményem volt. Ez adta a legtöbb önbizalmat és motivációt arra, hogy tanuljak.

– Amikor bekerülök egy idegen környezetbe, először mindig introvertált vagyok. Ha empatikus közösség vesz körül, akkor nyitott leszek és érdeklődő. Általában így alakult – általános iskolában, középiskolában és egyetemen is.

A szerző a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságírótanfolyamának öregdiákja

– A nagyszüleim neveltek fel. Iskolába mindig is kötelező volt járni, lógásra nem igazán volt lehetőség. A tanulás hagyománya nem volt meg a családi körben, de mindig támogattak abban, hogy tanulhassak, és ehhez igyekeztek a nehéz körülmények ellenére is megteremteni a környezetet. Bár nincs senki a szűkebb családomban, aki leérettségizett vagy lediplomázott volna. Első generációs értelmiségi vagyok, mégis sokat köszönhetek nekik, mert lelki támaszt és biztonságot kaptam tőlük.

– Éppen érettségi után voltam, és akkor már tudtam, hogy tovább szeretnék tanulni Budapesten, az ELTE történelem szakán. Az egyetemre való készülődés alatt a gimnáziumunkba látogatott Hofher József jezsuita és Szabóné Kármán Judit, a Jezsuita Roma Szakkollégium jelenlegi rektora. Előadást tartottak a tanárainknak a roma szakkoliról, és a rengeteg lehetőségről, ami benne rejlik. Épp ki kellett találnom, hol fogok lakni, ha felvesznek az egyetemre – végül mindkét helyre sikerült bejutnom. A szakkollégiumba belépve aztán kiszélesedett a látóköröm, és leomlottak előttem a magamban rólunk felépített sztereotípiák is.

– Kezdetben nem érdekelt a cigányság, sőt, nem volt pozitív identitásom. Rossz környékről származom, egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei településről, annak is az egyik szegregált részéről, ami jó ideje elgettósodott. Én a romungró vagy magyarcigányok csoportjába tartozom, mely kulturálisan szinte teljesen asszimilálódott. A romungrók – egyes kisebb településeket kivéve – már nem beszélik egyik cigány nyelvjárást sem, és a kultúránk, amit leginkább a muzsikus cigányok képviseltek, jórészt a magyar kultúra átvételéből ered, de sajnos ez is eltűnni látszik. Egyébként joggal lehet mondani, hogy magyarok vagyunk, mivel itt van a hazánk, magyar az anyanyelvünk és az állampolgárságunk. Szinte semmilyen kulturális vonatkozás nincs abban, hogy cigányok lennénk, csak az, hogy a többségi társadalom azt mondja ránk, „cigányok”. Amit viszont főként vidéken, a szegregált környékeken látunk, az nem nevezhető cigány kultúrának, az inkább a nyomor kultúrája. A legtöbb fiatal cigányban ennek a negatív identitásnak köszönhetően erősen él az asszimiláció iránti vágy. De ez általában nem sikerül, mert a többségi közeg ugyanúgy cigánynak tartja őket. Ezért jobb út az integráció: megtartjuk az identitásunkat, kultúránkat, de vállaljuk a magyar identitást és kultúrát is. Szerintem ez volna a helyes út a cigányság számára.

– Foglalkoztam a roma társadalomtörténet kutatásával, kutatási témám a cigánytelepek felszámolása, és a romák munkaerőpiaci helyzete volt, rendezvényekre jártam, és elvégeztem kurzusokat a szakkoliban. Később jött a felkérés Vízi Elemér provinciálistól, hogy vállaljam el a Lehetőségek Iskolája és a Kerkai Jenő Szociális Központ vezetését. Előtte – kihívás gyanánt – két és fél évig dolgoztam egy nagyvállalatnál, és ki akartam próbálni magam a versenyszféra területén is. De a romaügy a szívügyem.

– A Kerkai Jenő Szociális Központ ernyőszervezetként fogja össze a magyar jezsuiták három szociális jellegű apostoli művét, összehangolja tevékenységüket, és közös rendezvények szervezésével segíti megjelenítésüket a köztudatban. Az ernyőszervezet alá tartozik a Lehetőségek Iskolája mellett az arlói jezsuita misszió, illetve a Jezsuita Menekültszolgálat.

– A Kerkai Jenő Szociális Központ feladatait újra kell gondolni, és zajlik a stratégiai tervezés. Nem vagyok egyedül, a Kerkai Jenőről épp doktori tanulmányokat folytató Koronkai Zoltán SJ-vel közösen gondolkodunk a megoldásokon. A Lehetőségek Iskolája – mely a társadalom peremén lévő, nem tanköteles embereknek segít, hogy elvégezzék az általános iskolát – átalakításáról vannak már konkrét terveim. A kezdeményezést még Szeretet Iskolája néven Hofher József atya és Szemes Zsuzsa hívta életre, hogy felszámolják az analfabetizmust az említett problémás területeken. A Lehetőségek Iskolája 11 éve működik, eddig 600 felnőtt diákot juttatott el az általános iskolai végzettségig. Úgy látom, elértünk egy ponthoz, amikor a tevékenységi körét ki lehet bővíteni. Ma már a legtöbb hátrányos helyzetű ember – kevés kivétellel – elvégzi a nyolc osztályt, legtöbben a középiskolában morzsolódnak le, így ott jobban elkel a segítség.

– Egyrészt az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb cigány családban nincs jelen a tanulás hagyománya, ellentétben például a zsidó családokkal. Egy mondás szerint a zsidó apa így szól a fiához: „Tanulj, fiam, mert az eszed az egyetlen, amit nem vehetnek el tőled.” Továbbá nagy probléma, hogy a nyomorból jövő gyerekek a jelenlegi közoktatási forma keretein belül a tananyagot nem tudják a kellő mértékben befogadni, illetve többnyire szegregált környezetben tanulnak, melyről számos kutatás kimutatta A Lehetőségek Iskolája korábban végzett diákja már, hogy ilyen iskolai körülmények között nem tud megvalósulni a minőségi oktatás. A diákoknak nincs se motivációjuk, se önbizalmuk ahhoz, hogy tovább tanuljanak. Óriási probléma még a dizájnerdrogok elterjedése a szegregátumokban, ami elképesztő rombolást végez a cigány közösségekben.

– Hosszú ideje keresztény vagyok. Már gyerekkoromban olvastam a Bibliát. A szakkollégiumban jártam bibliakörökre, templomba, részt vettem lelkigyakorlatokon. A cigányokra általában jellemző, hogy nem aktív vallásgyakorlók, de nagyon hisznek Istenben. Én is ilyen családból származom.

– Igen. A vallásosságnak közösségformáló ereje van. Ha közösségben éljük meg a hitünket, mindkettő erősödni fog. Óriási szükség volna a cigány közösségek újraszerveződésére. A hagyományos cigánytelepek felszámolásával ugyanis megszűntek vagy csak részben maradtak meg. Ehhez pedig kell egy magasztos eszme – ez lehet a keresztény hit is –, ami identitás- és közösségformáló erővé válhat. Tudatos közösségekre van szükség, amelyek tevékennyé válnak, előre terveznek, és ezáltal kiemelkednek a nyomorból.

– Eddig az iskola jobbára ismerősi körökön keresztül szólította meg az embereket, továbbá jelen van a Facebookon. Szeretném úgy meghirdetni a programot, hogy minél szélesebb rétegeket elérjen, és külön meg kell célozni a fiatalabb korosztályt. Az ő lelkükért érdemes ezt a küzdelmet folytatni, hiszen ők jelentik a jövőt.

– Lehajolunk olyan emberekhez, akik a társadalom peremén élnek. A keresztények küldetése, hogy meglássuk a legmegvetettebbekben is Krisztus képét, hiszen Ő is ezeket az embereket kereste, amikor megkezdte földi működését. A nyomorba ment el, ott végezte a legnagyobb munkáját. Ezért gondolom, hogy a tanítványainak is ez a feladata. Olyan embereket várunk, akik szeretnek tanítani, empatikusak, és nyitottak a cigányság felemelkedése ügyében.

– Pál apostol. Egyrészt az ő története megmutatja, hogy egy ember élete miként tud a rosszból a jó irányba fordulni, ha találkozik az Úrral. Másrészt ahová csak ment, szinte mindenhol ellenállásba ütközött, ennek ellenére Isten terve valóra vált: Pálon keresztül rengeteg emberhez eljutott az evangélium üzenete, hogy az életük gyökeresen a jó irányba változzon.

Ha a fenti néhány mondat egy tinédzser szájából hangzik el, elképzelhető, hogy bátorító, elismerő gesztussal nyugtázzuk ambícióját, és erősítjük abban, hogy tegyen meg mindent vágyai elérésére. Ő lehet egyike annak a 99 báránynak, aki olyan helyre született, ahol voltak szerető szülők, tudatos elképzeléssel a neveltetéséről, és megtettek mindent, hogy legalább alapfokú végzettséget szerezhessen. Vagy még annál is többet.

Hogyan változik a hozzáállásunk, ha ugyanezek a szavak egy ötvenes, házi őrizetben lévő roma férfi szájából hangzanak el? Aki netalán kétes ügyletbe keveredett, s esélye sem volt, hogy befejezze tanulmányait. Akinek talán gyerekkora sem volt, mert végzettség nélküli szülei csak gombászásból tudták fenntartani magukat, és gyerekként iskolába járás helyett arra kényszerült, hogy testvéreivel együtt ő is kivegye a részét a „munkából”? Talán ő az elveszett bárány, aki után Jézus elindul…

A magyar jezsuiták által fenntartott Lehetőségek Iskolája jó pár éve a bárányok keresésére indult, és a társadalom peremére szorult roma felnőtteknek biztosít tanulási lehetőséget, hogy befejezzék az általános iskolát, és esélyük legyen szakmát tanulni, munkához jutni. Sok esetben ugyanis a nyolcosztályos végzettséget igazoló papíron múlik, hogy valaki a további célok elérésére gondolhasson, és jogosítványt vagy további szakképzettséget biztosító oklevelet szerezhessen.

A program céljainak megvalósítása az ignáci pedagógia alapján a személyes törődés és elfogadás légkörében történik. Egy-egy jó szó, egy kötetlen beszélgetés, a másik helyzetének megértése láthatatlan kötelékeket sző és megalapozza a fél-egyéves közös tanulási folyamatot. A szervezési és adminisztratív teendőket szerződéses munkatársak látják el, munkájukat 15-20 önkéntes segíti, s közösen kísérik a bizonyítványt megszerezni kívánó roma felnőtteket.

A kötelezően elsajátítandó tananyag mellett lényeges a mindennapi élet adta feladatokban használható tudás átadása is. A program munkatársai kulcsfontosságúnak tartják, hogy a résztvevők megerősödhessenek roma és magyar identitásukban, felelősségteljesebben élhessék meg családi szerepeiket, rátalálhassanak keresztény hitük alapjaira. Bízva abban, hogy ez a folyamat a tanítványok környezetére is hatással lesz, s így a tanulás, művelődés a családok mindennapjainak részévé válik, és ezáltal a romák a társadalom értékes tagjaivá válhatnak.

Az iskola programja elsősorban a 16 év felettieknek szól, akiknek általános iskolai tudásra van szükségük. A tanárok azt tapasztalják, hogy nemcsak a fiatalok találnak rájuk az interneten, hanem olyan felnőttek is érkeznek hozzájuk, akik, miután gyermekeik felnőttek, és az unokázás mellett van idejük magukra figyelni, szeretnék bepótolni azt, ami gyerekkorukban kimaradt.

Az oktatók arra törekszenek, hogy a tanulók életét a hétköznapokban felmerülő problémák megoldására használatos ismeretanyaggal – például szókincsfejlesztés, kommunikáció, nemzeti ünnepek és értékek fontossága – gazdagítsák. Kiemelten fontos cél, hogy a tanítványok egyre kevésbé legyenek kiszolgáltatottak hiányos ismereteik miatt, esélyt kaphassanak ambícióik megvalósításához.

Az iskola a tanszereket, tankönyveket, az online interaktív tanulást segítő programokhoz való hozzáférést ingyen biztosítja a résztvevőknek, továbbá igyekszik támogatni a hallgatókat, hogy az órákra és a vizsgákra való eljutás se okozzon gondot.

Köszönjük, ha lehetőségeihez mérten Ön is támogatja a Lehetőségek Iskolája küldetését, a program résztvevőit. Ha teheti, kérjük, segítsen, hogy a kiszolgáltatott helyzetben élő felnőttek órákra járhassanak és felkészülhessenek vizsgáikra, így esélyük legyen szakmát tanulni és munkához jutni! Bármekkora összeg segítséget jelent, de az alábbiakban néhány példával szemléltetjük, hogy milyen jellegű kiadásainkhoz reméljük támogatását:

3000 Ft-ból belvárosi közlekedésre alkalmas 10 db-os gyűjtőjegyet segíthetjük a hallgatókat 7000 Ft-tal egy tanuló egyhavi távolsági közlekedésének költségeit támogathatja 15 000 Ft pedig egy tanuló éves tanszereinek (toll, papír, ceruza) költségét fedezi

Kedvezményezett neve: JTMR Adományszámla Számlaszám: HU23 10702019-19014056-55200004 (CIB Bank Zrt.) Közlemény: Lehetőségek Iskolája (az ön email- vagy postai címe)

Bátorítjuk, hogy a közlemény rovatban ossza meg velünk email-címét is. Szeretnénk ugyanis köszönetet mondani az adományokért, és tájékoztatást adni a támogatások jóvoltából megvalósuló eredményekről.

A Jézus Társasága Alapítvány mint közhasznú szervezet számlájára juttatott adománnyal cégén keresztül is támogathatja ügyünket. Az adományt elszámolhatja költségként, és adókedvezményt is igénybe vehet – mindehhez egy egyszerű adományozási szerződést kell kötni. A teendőkkel kapcsolatban kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az alapitvany@jezsuita.hu email-címen

Vízi Elemér SJ tartományfőnök

rendi forrásfejlesztési vezető

forrásfejlesztő

A dobogókői – immár felújított – Manréza szeretettel várja a lelkigyakorlatozókat nagyböjtben, valamint a húsvétot követő ötven napban személyesen kísért Szent Ignác-i, meditációs és szemlélődő lelkigyakorlatokra. Március közepétől a nagyobb elcsendesedésre vágyókat 30 napos elvonulásra, a tapasztaltakat pedig nagyhéten külön húsvéti lelkigyakorlatra várják. Bővebb információ (az egyes lelkigyakorlatok vezetőjének személyéről is): manreza.hu.

A tavalyi nagy érdeklődésnek köszönhetően a Manréza idén is megszervezi nagyböjti online lelkigyakorlatát, melybe bárki bekapcsolódhat a világ minden tájáról. Részletek és jelentkezés a jezsuiták központi honlapján: jezsuita.hu.

Március 7–13.

Szemlélődő, meditációs lelkigyakorlat

Március 3.

Március 9–13. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Március 3.

Március 12–április 12. Személyesen kísért szemlélődő, meditációs lelkigyakorlat – 30 nap Március 8. Március 12–április 12. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat – 30 nap Március 8. Március 14–április 17. Egyéni elcsendesedés Március 10. Március 18–22. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Március 10. Március 18–27. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Március 10.

Március 23–27. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Március 17.

Március 23–27.

Jézusi gyaloglás Március 30–április 3. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Március 30–április 5. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Április 4–17. Április 26–30. Húsvéti lelkigyakorlat Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat

Május 6–10. Május 23–június 1. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Szemlélődő, meditációs lelkigyakorlat Március 17.

Március 24.

Március 24 Április 7. Április 21. Április 28. Folyamatos

A Mecsek lábánál meghúzódó Püspökszentlászlón található az Életrendezés Háza, mely a 2020-ban véget ért felújítások után újra fogadja a látogatókat. A személyesen kísért lelkigyakorlatokon túl a nagyböjtben programot szerveznek útkereső fiataloknak, de a ház rövidebb időre olyan személyeket is fogad, akik a hétköznapokban szeretnék imádságos életüket elmélyíteni és gyakorolni. Részletek és jelentkezés: eletrendezeshaza.hu.

Március 2–6. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat fiatal útkeresőknek Hofher József SJ, Balla Erika SJC Március 9–12. A leggyakrabban használt imamódok lelkigyakorlata Hofher József SJ, Nyisztorné Mikuli Dorka Március 13–20. Személyes, imádságos elmélyülés a hétköznapokban Hofher József SJ

Április 3–7. Taizéi énekes lelkigyakorlat – „Úton a szabadság földje felé” Thorday Attila atya, Kertész Annamária, Bálint Zsolt

Marosvásárhelyen tavasszal két alkalomra várják az elvonulni vágyókat a Jezsuita Udvarba. Március végére és április elejére is háromnapos, személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlatot hirdetnek az érdeklődőknek. Az első alkalmat mindazoknak javasolják, akik már korábban is vettek részt ilyen lelkigyakorlatokon, a másodikat kezdőknek ajánlják. Részletek és jelentkezés: jezsuitaudvar.ro.

Március 25–27. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat

Április 1–3. Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat kezdőknek, 18 és 35 év közöttieknek

Március 15.

Március 15.

A jezsuitákhoz kötődő fiatalokat az Inigo ifjúsági csoport várja az alábbi lelki programokon. Március végén online lelkigyakorlatra lehet jelentkezni, az immár hagyományos húsvéti missziót pedig idén Romhányban rendezik meg. Ezen az alkalmon a résztvevők a település életébe bekapcsolódva vesznek részt a helyi szertartásokon, miközben együtt ünneplik meg a Feltámadás titkát. Pünkösd előtt személyesen kísért háromnapos Szent Ignác-i lelkigyakorlaton lehet majd résztvenni. Részletek az Inigo Facebook-oldalán és egyéb jezsuita felületeken.

Március 25–27.

Március 13–20.

Május 26–29.

Online lelkigyakorlat Húsvéti misszió (Romhány) Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat

Hiba György SJ+Inigo-munkatársak Hiba György SJ+Inigo-munkatársak Hiba György SJ+Inigo-munkatársak

Ha már elmúltál 18, de még nem vagy 35; ha eltöltenél egy hetet más nemzetek fiataljaival; ha esetleg már részt vettél korábban Magison, és újra átélnéd e Szent Ignáci lelkiségű találkozó adta életérzést – akkor írd be naptáradba az idei Magis Europe időpontját:

Bővebb információ és jelentkezés a www.magis.jesuits.eu oldalon.