MAGYAR NEMZETI BANK
2.2. A fizetési és elszámolási rendszerek működése 2.2.1. A fizetési és elszámolási rendszerek forgalmának alakulása 2014-ben kismértékben növekedett a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek forgalmának értéke az előző évhez képest, összességében a forgalom 2014-ben az éves hazai GDP 52,19-szeresét tette ki (5. táblázat). A VIBER-forgalom összértéke 2014-ben 2,7 százalékkal növekedett, a tranzakciók tételszáma azonban érdemben nem változott az előző évhez képest. A forgalom értékének növekedése elsősorban a Magyar Államkincstár külföldre indított deviza átutalásaihoz kapcsolódó forint tranzakcióinak, a GIRO és a KELER által benyújtott kiegyenlítési megbízásoknak, illetve az MNB-nél történő betételhelyezések bővülése miatt következett be. Az ügyfél és bankközi tranzakciók értéke nem változott érdemben, ami jól mutatja, hogy a pénzügyi piacokon nem volt turbulens időszak. A tételszám eközben 1,2 százalékkal csökkent, melynek hátterében nagyrészt az MNB-kötvény megszüntetése miatt lecsökkent értékpapír tranzakciók álltak. 2014-ben a BKR éjszakai és napközbeni elszámolási forgalmának összesített tételszáma 3 százalékkal, a forgalom értéke pedig közel 10,5 százalékkal nö-
vekedett az előző évhez viszonyítva. A forgalomnövekedés oka részben a vállalati szektor által indított tranzakciók számának emelkedése, részben pedig egy egyedi résztvevő hatása, ugyanis a Magyar Államkincstár 2015. januárban esedékes utalásainak egy részét már 2014 végén teljesítette. A napközbeni elszámolás forgalmának tételszám alapján számított részaránya 2014-ben már meghaladta az éjszakai elszámolás forgalmának részarányát. A napközbeni elszámolásban a forgalom értékének nagy része továbbra is az utolsó két ciklusban teljesül, a forgalom darabszámának nagyobb része viszont az első ciklusban koncentrálódik (8. ábra). Ennek oka, hogy jellemzően a nap elején a lakosság kis értékű tételei – melyeket az ügyfelek az előző napi utolsó banki befogadási határidőt követően juttattak el a bankokhoz – az első ciklusban teljesülnek, míg az utolsó két ciklusban nagyobb arányban fordulnak elő a vállalati tranzakciók nagy értékű tételei. Mindemellett 2014-ben folytatódott a korábbi trend és 13 százalékkal tovább csökkent a tipikusan közüzemi és egyéb rendszeres számlák fizetésére használt csoportos beszedések visszautasítási aránya. A központi értéktárban lekönyvelt tételek száma 2013-hoz képest jelentősen növekedett, amelyet növekvő arányban fizetés nélküli (FoP)6 tranzakciók tesznek ki. A KELER által lekönyvelt tranzakciók száma az előző évhez képest 6,9 százalékkal nőtt, azonban
5. táblázat A hazai fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek forgalmának és résztvevői körének alakulása (2013–2014)
Felvigyázott rendszerek
Darabszám (ezer db) 2013
VIBER
2014
Érték (ezer milliárd forint) 2013
2014
Résztvevők száma 2014-ben
GDP arány 2013
2014
Közvetlen Közvetett
1417
1392
1287
1322,6
44,07
41,47
47
129
éjszakai elszámolás
158 288
159 405
15,9
16, 8
0,54
0,53
40
158
napközbeni elszámolás
155 326
163 662
59,2
66,35
2,03
2,08
40
158
KELER
698,7
747,2
272,4
253,4
7,95
208
n.a
KELER KSZF
9164
8861
5,6
5
0,16
70
n.a
BKR
9,1
Fontos, hogy annak ellenére, hogy a kiegyenlítés pillanatában nincs pénzmozgás, az eredeti értékpapírügylethez mégis kapcsolódik pénzmozgás.
6
22
Fizetési rendszer jelentés • 2015. JÚnIUS
