2.5. A KELER Központi Értéktár átalakulása a CSDR hatására

2014-ben lépett hatályba a központi értéktárak működésére vonatkozó európai uniós rendelet (CSDR), és folyamatban van a részletszabályokat tartalmazó technikai sztenderdek (RTS) kidolgozása is, amelyek előírásainak a KELER-nek, mint központi értéktárnak

a jövőben meg kell felelnie. A CSDR és a kapcsolódó RTS-ek kialakítása során a jogalkotók már figyelembe vették azokat a tapasztalatokat, amelyeket a központi szerződő felekre vonatkozó szabályozás (EMIR) kapcsán szereztek. Ennek köszönhetően a CSDR várhatóan már a gyakorlatban jobban alkalmazható szabályozás lesz, amely számos ponton az ágazati legjobb gyakorlatra épül. A pénzügyi eszközök Unión belüli biztonságos, hatékony és zökkenőmentes kiegyenlítésének előmozdítása érdekében a rendeletben és a kapcsolódó szabályokban egységes követelményeket határoztak meg az Unión belüli központi értéktárakra. A CSDR második szintű szabályozása összesen 6 RTS-t tartalmaz, amelyből 5-öt az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), egyet pedig az Európai Bankhatóság (EBA) készített el. Ezekben részletes szabályokat írnak elő többek között a kiegyenlítési folyamatra, a nemteljesítésekre, a nyilvántartások vezetésére, a kockázatelemzésekre, a központi értéktárak engedélyezési folyamataira és befektetési politikájára. Az előzőeken felül 4 implementációs technikai sztenderd (ITS) és 2 egyéb technikai ajánlás is készül, amelyek kapcsolódnak az imént említett RTSekhez. A másodszintű jogszabályok tervezetét mind az EBA-nak, mind pedig az ESMA-nak 2015. június 18- ig kell megküldenie a Bizottság részére, így a CSDR –második szintű –részletszabályai várhatóan 2015. év végéig lépnek hatályba. A központi értéktáraknak, így Magyarországon a KELER-nek, az RTS-ek megjelenését követő hat hónapon belül kell benyújtaniuk az engedélyezés iránti kérelmüket. A KELER-en belüli felkészülést egy erre a célra létrehozott munkacsoport koordinálja, így 2016-ban sor kerülhet a KELER CSDR szerinti újraengedélyezésére 43 .

A központi értéktárakra kialakított szabályozás szigorúbb szabályokat ír elő az értékpapír-állomány folyamatos figyelemmel kísérése és a nemteljesítésekre vonatkozóan. Annak ellenére, hogy a pénzügyi stabilitás előmozdítása érdekében a nemzetközi szabályozók igyekeznek a pénzügyi tranzakciók nagyobb részét központi szerződő félen keresztül elszámoltatni –így mérsékelve a tranzakciókhoz kapcsolódó elszámolási és kiegyenlítési kockázatot –ez nem minden esetben lehetséges. Ekkor az ügyletek értékpapír oldali –és esetenként a pénzoldali –kiegyenlítése továbbra is közvetlenül a központi értéktárban történik –ezeket a szabályozott, illetve garantált piacokon kívüli tranzakciókat nevezik OTC-ügyleteknek, melyek volumene, valamint értéke jelenleg is igen jelentős hazánkban 44 (1. ábra). Az OTC-ügyletek esetében a központi értéktárnál vezetett értékpapír számlákat érintő terhelésekre, és jóváírásokra az utasítást a KELER-nél számlát vezetők kezdeményezik saját vagy ügyfeleik nevében. Figyelembe véve az OTC-ügyletekhez kapcsolódó jelentős kiegyenlítési és elszámolási kockázatot, a CSDR szerint a központi értéktáraknak folyamatosan monitorozniuk kell a nemteljesítéseket, illetve pénzbüntetést kell felszámítaniuk a nemteljesítő feleknek. További új szabályozási elem, hogy a központi értéktáraknak legalább naponta egyszer egyeztetést kell folytatnia a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal az adott napon belül értéktárban lekönyvelt tranzakciókról, illetve legalább hetente egyszer az értékpapírszámlákon nyilvántartott teljes állományra vonatkozóan 45 . Végül, de nem utolsósorban az új szabályozás részeként a letétkezelőkön belüli –ügyfelek közötti –értékpapír kiegyenlítések figyelemmel kísérése is megvalósul majd.

43 Figyelembe véve, hogy a KELER nem csak központi értéktár, hanem szakosított hitelintézet is, így továbbra is meg kell felelnie a hitelintézetekre vonatkozó hazai és európai szintű szabályozásnak. Az EMIR-rel szemben, a CSDR szerinti engedélyezéshez nincsen szükség engedélyező kollégium létrehozására, így az engedély megadása tagországi hatáskörben marad. 44 Az OTC piac forgalma több mint 35-szöröse a garantált piaci forgalomnak. 45 Jelenleg a KELER egyoldalú egyenlegközlést végez napi szinten.

5. keretes írás A KELER-KSZF EMIR szerinti engedélyének megszerzése és a rendszeres felülvizsgálati folyamat

A központi szerződő felek uniós szintű szabályozásának (EMIR) célja a szektor egységesítése mellett a rendszerszin

tű kockázatok megfelelő felismerésének, mérésének és kezelésének az elősegítése. Az Európai Unión belüli központi szerződő feleknek az EMIR-nek való megfelelés biztosítása érdekében egy újraengedélyezési folyamaton kellett átesniük, amit egy nemzetközi tagokból álló kollégium végez el. A nemzetközi kollégiumra az Unión belüli egységes elbírálás biztosítása érdekében van szükség. A KELER KSZF kollégiumában az MNB-n és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságon (ESMA) kívül olyan országok hatóságai is részt vettek, amely országokból résztvevője van a KELER KSZF-nek, így az ír, a belga, valamint az angol pénzügyi felügyeleti hatóság is képviselte magát. Az engedélyezési folyamat során az EMIR szerinti szabályok betartását vizsgálták a kollégiumi tagok és hosszas eljárást követően a KELER KSZF 2014. július 4-én Európában kilencedik központi szerződő félként megkapta –a kollégiumi tagok véleményével összhangban –az EMIR szerinti működési engedélyt, így tevékenysége –beleértve a kockázatkezelési eszközöket és eljárásokat is –immár hivatalosan is megfelel az európai uniós követelményeknek. Az EMIR előírásai alapján a KELER KSZF-nek folyamatosan meg kell felelnie a követelményeknek, amelyet az engedélyező kollégium évente legalább egyszer felülvizsgál, amellett, hogy folyamatosan értesül a központi szerződő felet érintő lényeges, kockázati szempontból releváns változásokról és eseményekről.