átadni a sorozat hangulatát (La casa De Papel) „a feelinget, hogy sose tudod mi fog történni”. Figyeltünk a legapróbb részletekre is a megfelelő atmoszféra kialakításához. A tanárok is hasonlóan lelkesek voltak a gólyabállal kapcsolatban, segítettek, ahol tudtak. Sok dolgot tanultam, nagyon örülök, hogy ennyire kivettem a részem. Már tudom: megérte a befektetett idő, szervezés és felelősség. Együtt hoztuk létre ezt a maradandó élményt!”
A szervezés nem indult gördülékenyen, amivel semmi baj. A végére nagyon jó kis csapat alakult ki, mindenki tudta, mi a dolga, mikor mit kell csináljon. Sosem gondoltam volna, hogy egy kétórás gólyabál ennyi előkészülettel jár, ennyi feladatot kell elvégezni, de épp ettől kovácsolódunk össze, ettől lesz
Ágoston Ákos „Nagyon rosszul esett, hogy ennyi munka és készülődés után nem tudtuk megtartani a gólyabált. Anno kilencedikesként a középiskola legnagyobb élményét kaptam. Soha nem felejtem el, amikor a színpadon állva nagy izgulások közepette a nézők az én és a párom nevét kiabálva biztattak minket. Emellett viszont megtanultam nagyobb közönség előtt is izgulásmentesen szerepelni. És ezeket az élményeket nagyon szívesen átadtam volna az új generációnak. Az egész szervezésnél a két osztály talán most volt a legösszetartóbb, mindenki beleadott mindent. Ennek a gólyabálnak számomra a legnagyobb tanulsága, hogy a végsőkig kell küzdeni, ahogyan most mi is tettük, mert nem lehet tudni, mikor fog beérni a kitartó munka gyümölcse.”
Bíborka szép az egész. Voltak szebb és borúsabb napok is a szervezésben, de megérte összességében. Szerettem ezt csinálni, bármikor újra belefognék, és arra bátorítok mindenkit: ez egy olyan lehetőség, amivel élni kell!”
Bereczki-Orbán Péter „Nagyon élveztem, hogy ilyen nyüzsgés volt és mindig volt mit csinálni. Nagyon megmaradt a tánc része, és nagyon jól esett a
Boros Bíborka „Rendkívül csalódott voltam, amikor megtudtam, hogy a gólyabálunk elmarad. Rengeteg időt, energiát fektettünk bele a szervezésbe, szívünk, lelkünk kitettük, hogy jó legyen, és ezek után ez borzalmas érzés volt. Amikor kilencedikes voltam, azt tanultam a végzősöktől, hogy ne nyerni akarjak: éljek meg minden pillanatot és ne gondoljak túl semmit. Ezt akartam átadni gólyáinknak. Felejthetelenné akartuk tenni számukra a gólyabált.
Péter szereplés utáni elismerés. Természetesen az elején születtek kisebb nagyobb konfliktu-
5