Tiszta Balaton, tiszta művészet: vándorló kiállítás

Mit tehet a kultúra és a művészet a környezetvédelemért? Hogyan lehet egy szobor, festmény vagy egy giga fesztivál fenntartható? Hogyan gondolkodnak a hazai alkotók a fenntarthatóság kérdéseiről? Mi az a trash art?

ATiszta Balaton, tiszta művészet vándorkiállítás Balatonalmádiban mutatkozott be először, majd további kilenc Balaton környéki települést (Veszprém, Tihany, Tapolca, Várpalota, Zirc, Herend, Ajka, Hévíz, Révfülöp, Balatonfüred) látogatott meg az őszi szezon keretében. A társadalmi kérdések és a minket körülvevő világ témái örök múzsái a művészetnek, és nem titok, hogy az alkotások a véleménynyilvánításnak és a szemléletformálásnak is eszközei lehetnek. Számos fesztivál szervezésénél váltak hangsúlyossá a zöld törekvések, miközben a hazai művészeti életben is

egyre többen érdeklődnek a fenntartható technológiák iránt. A designerek és iparművészek új típusú termékekkel, termékcsaládokkal próbálnak megfelelni a fokozatosan alakuló fogyasztói igényeknek, olykor visszakanyarodva a népművészet, hagyományos iparművészet inspirálta, egyszerű eszközök és alapanyagok világához. A Tiszta Balaton, tiszta művészet kiállítás egy szokatlan találkozás, ahol a nézelődő betekinthet a művészet és a fenntarthatóság kapcsolatába. Bemutat ismert és kevésbé ismert példákat a külföldi és hazai kulturális szférából, valamint a tavalyi és a 2022-es művészeti rezidencia program művészei is mesélnek a művészet szemléletformáló erejéről, Balatonról, globális környezeti problémákról és a fenntartható, tudatos alkotásról. Végül, bemutatjuk a HybridCycle 2022-es design válogatását, a Káli Collection-t is, amely 10 olyan designer munkáit gyűjti össze, akiknek erős kapcsolata van a régió természeti értékeivel és a fenntartható művészeti módszerekkel. A kiállítás “meglepetés szereplője” Sinkovics Ede művész medve trash art alkotása, amely a Jófogás Túlfogyasztás Világnapjára indított projektjének keretében készült el.

Sinkovics Ede világhírű művész a hazai trash art mozgalom egyik legjelentősebb alakja. A képzőművész, aki már több évtizede a környezetvédelem és az újrahasznosítás elveire alapozza művészi munkáját, mindig új módszerekkel, anyagokkal kísérletezve, most itthon, a Jófogás Túlfogyasztás Világnapja alkalmából indított kezdeményezésében vett részt.

Az elkészült alkotás egy anamorfikus illuzióként – tehát, amikor csak egy adott nézőpontból áll össze a mű egy értelmezhető képpé – jeleníti meg a használtcikk-kereskedelmet egy Magyarországon fokozottan védett, barna medve formájában. Az installáció egy reflexió a túlfogyasztás problémakörére, a second hand és az upcycling lehetőségeire, valamint környezetünk, élővilágunk és a biodiverzitás sérülékenységére.

„Felhasznosítással, upcyclinggal

új vizuális életet adtunk a megunt tárgyaknak, egy mindannyiunk számára megszívlelendő üzenetet közvetítve. Különleges kihívást jelentett, hogy miként lehet elrendezni a használt tárgyakat úgy, hogy egy bizonyos pontból nézve vizuálisan felismerhető válasszá olvadjanak össze. Fontosnak tartom ezt a kezdeményezést, mert nemcsak mások idejét, hanem a rengeteg felhasznált alapanyagot is meg kell becsülnünk, amit e tárgyak létrehozásába belefektettek. A Túlfogyasztás Világnapján tartsuk hát szem előtt a négy sarkalatos erény közül a legaktuálisabbat: a mértékletességet” - mondta el Sinkovics Ede a Túlfogyasztás Világnapjára indított kezdeményezéssel kapcsolatban.

Anamorfikus illúzió - A Magyarországon fokozottan védett barna medve és a használtcikk-kereskedelem egy figyelemkeltő installáció keretében A művész az installáció megalkotásához többek között műanyag székeket, kaspókat, vállfát, sátorponyvát, seprűt, labdákat és papucsot is használt, a rögzítést pedig teljesen környezetbarát módon, ragasztó és vegyszer felhasználása nélkül oldotta meg.