Page 1

IZRAELBÕL

a háború körül ■ rede A rakétától a szájsebészetig Een vraag over de eindtijd ■ Het Maya jaar ■ Spreken deHáború Evangeliën elkaar bij de op de Olijfberg tegen? HÍREK

Éjféli Kiáltás Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

A

próféta súlyos

üzenete

www.ejfelikialtas.hu

2012. október – 10. szám


Õszi könyvvásár! Csendes csodák Versek a hitrõl

Rainer Wagner

Kézikönyv Isten üdvtervérõl és a hit alapjairól

Ár: 3 200 Ft.

Ár: 1 450 Ft.

Smith J. Oswald

Zimányi József

A LEGCSODÁLATOSABB TÖRTÉNET

Az örök halál négy kamrája

Ár: 1 450 Ft.

Ár: 750 Ft.

Megrendelhetõ:

Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. ,Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu www.ejfelikialtas.hu

Keresztény hit és lelki egészség Író-olvasó találkozó Dr. Pálhegyi Ferenc Helyszín: Bp. XIII. ker. Palóc u. 2. Megközelíthetõ: E-mail: ejfel@t-online.hu Az Éjféli Kiáltás Misszió

és a KIA

kiadásában

megjelent kiadványok a helyszínen megvásárolhatók!

Időpont: 2012, november 24. (szombat) 16 00 óra


3 Bibliai üzenet

5

Nézõpontban

10 11 12 14 15 16 18 20

Az «isteni részecske» A Coca-Cola szorgalmasabb, mint a keresztyének? «Fiaim?!» «A közeli visszajövetel várása» fogalmának keletkezése A tanítványok, a vihar és Izrael Három bezárt éjféli ajtó Aki a teljes üdvtörténet kimenetelét a kezében tartja Miért kárhoztatja az Éjféli Kiáltás a légzésgyakorlatokat?

Kérdések – Válaszok

22

A beteljesedett próféciák mutatják meg, hogy vissza kell térnünk Istenhez

3 12 19 22

Üdvözlet Házunk tája Fénysugarak Rajtad csak Jézus segíthet

Hírek Izraelbõl

23 24 26 27 28 29 29

ÜDVÖZLET

A próféta súlyos üzenete

Rövid jelentések Szolidaritás Isten népével Az imádság hatásos demencia ellen Felfegyverzett milícia politikai pártként? Új valóság a terroristák számára is Felelevenített történelmi kapcsolatok? Háború a háború körül

Kedves Barátaim! Épületeinkben nemrég szanálták az évekkel ezelõtt üzembe helyezett tûzjelzõ berendezést. És a Maranatha-házba, ahol eddig még nem volt, egy új készüléket szereltek be. Ez egy meglehetõsen költséges történet. Egy ilyen berendezés mindenesetre nagyon hasznos lehet. 2010 karácsonyán riasztott bennünket ez a tûzjelzõ, így azonnal a helyszínre rohantunk. Egy ottfelejtett karácsonyi csokor lobbant lángra. Hála a riasztásnak, a tüzet eloltottuk, még mielõtt komoly károk keletkezhettek volna. Milyen jó, hogy ez ilyen jól végzõdött! Könnyen másként is történhetett volna. Jól emlékszünk még például az Izraelben pusztító tûzvészre is, amelyben több mint 40 ember vesztette életét. A legtöbb esetben az emberi gondatlanság és helytelen hozzáállás vezet az ilyen tüzekhez. Egy égõ gyertya, egy eldobott cigarettacsikk vagy félig eloltott grillezõ helyek, mind, mind súlyos tragédiák okozói lehetnek. Vagy amikor tiltott, helytelen módon fúrnak olajkutat, hogy könnyen hozzájussanak a folyékony aranyhoz, és hirtelen az egész környék lángba borul. Apró okok, végzetes következményekkel – az emberek hibás hozzáállása miatt. És nem ritkák még a gyújtogatások sem. Miközben elképzelni sem tudjuk, hogy mi magunk valódi tüzet akarnánk elõidézni, a Biblia megmutatja, hogy nagyon is gyújtogatókká válhatunk magunk is. Mindenesetre nem egy látható tûzrõl, vagy izzó zsarátnokról van itt szó. Nem is az ember által érzékelhetõ forróságról. Nem olyan lángokról, amelyek megperzselik a ruhát. De nem ám, arról beszél, hogy a meggondolatlan beszédek nyomán tûz keletkezhet (Jak 3,5tõl). Az ilyen megnyilvánulások megállíthatatlan futótüzeket indíthatnak el, amelyek egy ember lelkében mélyreható károkat okozhatnak. Az ilyen tüzek tönkretehetnek kapcsolatokat, válásokat, szakításokat idézhetnek elõ. Olyan tûz az ilyen, mely nem enged teret többé a szeretetnek – tûz, amely meggondolatlan vagy gonosz szavak nyomán gyulladt. «Mert sokat vétkezünk mindnyájan… a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tûz milyen nagy erdõt felgyújthat: a nyelv is tûz, a gonoszság egész világa…. egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétõl» (Jak 3,2.5-6). Egy meggondolatlan, sértõ vagy igaztalan szót, mely elhagyja a szánkat, nem tudunk többé visszaszívni. Hiszen a negatív érzés bevésõdik felebarátunk gondolataiba valóban elképesztõ, némely embertársunk milyen emlékezõtehetséggel rendelkezik. Szavaink mindig szívünk tükörképei is. Ezt fejezi ki az Úr Jézus is a Mt 12,34-ben: «mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.» Majd a 36. versben így folytatja: «De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján.» Talán egyesek közöttünk úgy vélik, hogy soha nem mondtak valamit meggondolatlanul. Vannak ilyen maguknak való «csendes emberek». Õk azok, akik aztán hosszú emaileket küldözgetnek, és nem kimondottan szép leveleket írogatnak. Tegyük a szívünkre a kezünket: Nem írtunk vagy mondtunk még soha olyat, amit késõbb aztán keserûen megbántunk? Isten mindnyájunknak adott egy érzékelõt, amely idõben «tûzriadót» fújhat: a lelkiismeretünket. Ha hallgatunk lelkiismeretünk gyengéd hangjára, és egyben Isten igéje által érzékennyé válunk, megóvjuk magunkat a gyújtogatástól: «Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen csalárdságot!» (Zsolt 34,14). Jakab is ad egy figyelmeztetést: «Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló» (Jak 1,26). Az 1. Tim 4,2-ben még azt is olvassuk, hogy lelkiismeretünk az ilyen módon keletkezett tûzben szintén kárt szenvedhet: «… meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben.» Adjon Isten nekünk kegyelmet, hogy a lelkiismeretünk idõben tûzriadót válthasson ki, hogy így nehogy mi legyünk a gyújtogatók! Testvéri üdvözlettel

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éjféli Kiáltás

2012 október


4

BIBLIAI ÜZENET

Éjféli Kiáltás

2012 október


5

A próféta súlyos üzenete

MARCEL MALGO Lelkipásztor és az Éjféli Kiáltás gyülekezetének vezetõségi tagja Bernben

próféták üzenetét nem mindig könnyû olvasni. Már nem egy bibliaolvasó feltette a kérdést, mit kellene kezdenie az olykor nagyon is «nehezen megemészthetõ lelki táplálékkal». Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy minden bibliai prófécia üzenete mindig azoknak az embereknek belsõ lelkiállapotát tükrözte, akikhez szólniuk kellett. Ezért kezdettõl fogva kétféle üzenet létezett, kétféle címzettnek szánva. A címzettek vagy Isten népének voltak tagjai, vagy a nemzeteké, azaz pogányok. A próféták kegyelmet hirdettek az istenfélõknek, vag y ítéletet az istenteleneknek. Kü lön b en jól ér zékel hetõ különbség létezett aközött, hogy Isten népének kellett-e ítéletet elszenvednie, mert vétkezett, vagy ugyanez az ítélet a nemzeteket sújtotta-e, mivel megvetették Istent. Ez nem azt je-

A

lenti, hogy Isten részrehajló. Nem, már az Ószövetségben kijelentette: «Hiszen nem kívánom én a bûnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen?» (Ez 18,23; vö. 1.Tim 2,4). De amíg egy ítéletrõl szóló üzenet azokhoz az emberekhez, akik nem Isten népéhez tartoztak, mondhatni természetes, sõt elkerülhetetlen volt, addig az Isten népe elleni ítélet üzenete, nemcsak hogy szomorú, de rendkívül szokatlan is volt. Isten számára nagyon szomorú saját népének gyermekeit megfenyíteni és fegyelmezni (vö. Ézs 1,3-6). Ezért olvashatjuk a Jeremiás siralmai 3,33ban ezeket a szavakat: «Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fi át.» Néha az Úrnak gyermekeivel olyan úton kell mennie, amelyet Õ is – és természetesen gyermekei is – szívesen elkerültek volna. Azonban minden fenyítés mellett, szüntelenül elõtört szeretetének fénysugara. Õ szeretetbõl fenyíti népét (Jel 3,19), amint az a Zsid 12,6-ban is meg van írva: «Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fi ává fogad.» Ennek oka: «Isten szeretet» (1.Jn 4,8). Nagyon fontos, hogy ezt a központi igazságot mélyen a szívünkbe zárjuk, hogy ezáltal az Úr minden fenyítését helyes megvilágításban lássuk, és a Bibliának olyan könyvét, mint amilyen a Mikeás próféta könyve, helyesen értelmezhessük. Ki volt Mikeás? A próféta Moresetben (Mik 1,1), egy kis földmûvelõ városkában született Hebron és Gáza között Júdea déli részén. Valószínûleg ott dolgozott Mikeás földmûvelõként éppúgy, mint Ámós. Kortársa volt Ézsaiás, Hóseás és Ámós prófétáknak.

Különösen Ézsaiásnak volt a Mikeáséhoz nagyon hasonló üzenete (vö. Mik 4,1-5 az Ézs 2,2-5-el). Különben késõ bb Jeremiás idézte Mikeást: «Ezékiás júdai király idejében is volt egy próféta, a móreseti Mikeás, aki ezt mondta Júda egész népének: Így szól a Seregek URa: A Siont fölszántják, mint a mezõt, Jeruzsálem romhalmaz lesz, a templomhegy pedig erdõs magaslat» (Jer 26,18). Az Úr Jézus is idézte Mikeást, amikor saját Magáról beszélve azokat a szavakat mondta ki, amelyek Mikeás próféta profetikus kijelentéséhez tartoznak: «Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával, és így az embernek ellensége lesz a háza népe» (Mt 10,35-36). Ez a kijelentés szinte szó szerint megegyezik a Mik 7,6-tal. Mikeás nevének jelentése: «Ki olyan, mint Isten?» Ezáltal üzenete szinte már a nevébe foglaltatott, fõképpen igehirdetéseiben mindig visszatért ez a felszólítás: «Vissza Istenhez!». Ez a «vissza» tükrözi a Mik 5,2-4-ben olvasható messiási igeverset, ahol arról van szó, hogy visszatérni Betlehemhez: vissza Dávidhoz, Dávid Fiához, a Messiáshoz, Aki Maga lesz a béke (vö. 4. verset az Ef 2,14-gyel). Ez a «vissza» megtalálható a Mik 6,8-ban is, amely a könyv kulcsverse: «Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tõled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.» Mikeás könyvében található néhány prófécia, amelyek már beteljesedtek: – Samária hanyatlása és bukása (Mik 1,6). – Jeruzsálem lerombolása (Mik 3,12). Éjféli Kiáltás

2012 október


6

BIBLIAI ÜZENET

- A babilóniai fogság (Mik 4,10). - Jézus születése Betlehemben (Mi 5,1). Mikeás próféta különleges sajátossága, hogy az õ könyve az egyik legtöbbet idézett ószövetségi könyv az Újszövetségben. Mikeás könyvének 1. fejezete: Amikor Isten népe vétkezik. Az elsõ fejezet kiváltképpen az északi és a déli ország két fõvárosát nevezi meg: Samáriát, a tíz törzsbõl álló Izráel fõvárosát, és Jeruzsálemet, a két törzsbõl álló Júda fõvárosát. Ezek az akkori bûnös élet fellegvárai voltak (Mik 1,2-5). Ennek mélyen tragikus jelentése van! Vajon nem éppen Izráel fõvárosainak kellett volna azt a lehetõséget nyújtaniuk, hogy Izráel Istenét megismerjék? Hiszen minden bizonnyal a környezõ népek e két város felé fordították fi gyelmüket; mondhatni, e két város volt a két királyság névjegykártyája. De éppen bennük volt a bûn központja. Ugyanakkor Isten azért hívta el az izráelitákat, mint saját népét, hogy pozitív és áldott életvitelrõl tegyenek tanúbizonyságot a környezõ népek elõtt: «Íme, én megtanítottalak benneteket azokra a rendelkezésekre és döntésekre, amelyeket az én Istenem, az ÚR parancsolt meg nekem. Azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahova bementek, hogy birtokoljátok azt. Tartsátok meg, és teljesítsétek azokat, mert az által lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!» (5.Móz 4,5-6). A z izráelit á k a zonba n kuda rcot vallottak ebben a csodálatos elhívásban, és nem váltak Isten tanúivá, amint az Ézs 43,10 szerint azzá kellett volna válniuk. Ezért találjuk például az Ézs 63,10-ben ezeket a megrázó kijelentéseket: «Õk azonban engedetlenek voltak, és megszomorították szent lelkét. Ezért ellenségükké vált, és harcolt ellenük.» Isten Maga harcolt Izráel ellen; és éppen ezt a kijelentést taÉjféli Kiáltás

2012 október

láljuk a Mik 1-ben: «Halljátok meg mind, ti népek, figyeljen a föld, és aki rajta él! Mert az én Uram, az ÚR tanúskodik ellenetek, igen, az Úr az õ szent templomából» (Mik 1,2). Isten felemelte kezét népe ellen, miközben megszólított minden népet. Mert Izráel minden nép elõtt vétkezett azáltal, hogy fõvárosait, amelyek Izráel Istenének tanúbizonyságai kellett volna legyenek,a gonosz központjaivá tette. Ezért lépett fel Isten nyilvánosan e városok ellen! A M ikeá s 1,13 el mondja, hol vette a bûn kezdetét: «Fogj lovat harci kocsid elé, Lákis lakossága! Itt kezdõdött el a vétke Sion leányának, bizony benned találhatók Izráel bûnei!» Lákis az ország dél-nyugati részének legtávolabbi határvárosa volt, közvetlenül a fi liszteusok országhatáránál. A pogány népek bûnei minden akadály nélkül Lákison keresztül behatolhattak az egész Izráel területére. Noha Lákis csupán egy kis helység volt, «a bûn kovásza» azonban mégis megfertõzte általa az egész Izráelt. Isten Gyülekezete számára itt egy nagyon komoly és mély igazság rejlik. Számunkra ez az eset világos fi gyelmeztetés, ne keressük könnyelmûen az ellenség határvidékeit, ne játszunk a tûzzel, mert «egy kevés kovász is» megposhasztja «az egész tésztát» (1.Kor 5,6). Jakab írja: «Parázna férfi ak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek» (Jak 4,4). Így hirdette ki Mikeás próféta a bûnök miatt bekövetkezõ ítéletet az elsõ fejezetben: «Az ÚR eljön szent helyérõl, leszáll, és a föld magaslatain lépked. Megolvadnak alatta a hegyek, és a völgyek meghasadoznak, mint a viasz a tûztõl,

vagy mint a lejtõ a lezúduló víztõl. Jákób bûne miatt történik mindez, és Izráel házának vétkei miatt. Honnan ered Jákób bûne? Nem Samáriából? Honn an ered Júd a vétke? Nem Jeruzsálembõl?» (Mik 1,3-5). Mikeás könyvének 2. fejezete: Isten, Aki büntet? A 2. fejezetben ugyanazt az üzenetet találjuk, mint a z elsõ ben. Már a z elsõ versekben félreérthetetlenül értésünkre adja, hog y a bûnnek mindig van következménye: «Jaj azoknak, akik álnokságot és gaztetteket terveznek fekvõhelyükön, és kora reggel végrehajtják, mert van hozzá hatalmuk! Megkívánják a mezõket, és elrabolják, a házakat is elveszik, kihasználják az embert és házát, õt magát és birtokát» (Mik 2,1-2). Olyannak írja le a bûnt, amilyen valójában: Végtelenül gonosz és a lapjaiba n romlott. És így hangzik Isten üzenete hûtlen népéhez: «Azért ezt mondja az ÚR: Most én tervezek rosszat e nemzetség ellen, nem húzhatjátok ki belõle nyakatokat, és nem járhattok kevélyen, mert gonosz idõ lesz az! Azon a napon példázatot költenek és siratóéneket mondanak rólatok, amely így szól: Végünk van, el kell vesznünk! Népem öröksége gazdát cserél! Jaj, elveszik tõlünk, és bitorlók közt osztják szét mezeinket! Ezért nem lesz senki, aki földet mérjen sorsolással az ÚR gyülekezetében!» (Mik 2,3-5). Teljesen ny i lvá nva ló: A bû nt büntetés követi, mert a törvény megszegését jóvá kell tenni (vö. 2.Móz 21,24). Noha az Ószövetség is bizonyítja, hogy a mi Urunk a mennyben «irgalmas és kegyelmes Isten», Aki «hosszútûrõ és gazdag kegyelemben és hûségben» (2.Móz 34,6; vö. Zsolt 86,15; 103,8). Hogyan lehet összeegyeztetni a kegyelem, hosszútûrés


7 Néha az Úrnak gyermekeivel olyan úton kell mennie, amelyet Õ is – és természetesen gyermekei is – szívesen elkerültek volna. és irgalom szavakat Mikeás kemény szavaival? Isten nem érzett szánalmat, amikor Izráelnek kihirdette a büntetést? De, hiszen Õ a szeretet Istene volt, az most is, és az is marad! Mindazt, amit Mikeásnak ki kellett hirdetnie, az izráeliták saját maguk okozták. Természetesen Isten keze volt az, amely ellenük felemeltetett, de az ok a nép bûne és törvényszegése volt. Az Ézs 59,2-ben ez áll tisztán és érthetõen: «A ti bûneitek választottak el titeket Istenetektõl, a ti vétkeitek miatt rejtette el orcáját elõletek, és nem hallgatott meg.» A Mik 2,6-ban olvashatjuk a nép reakcióját erre az üzenetre: «Ne prédikáljatok - prédikálják õk -, ne prédikáljatok ilyeneket! Nem érhet minket ilyen szégyen!» Izráel elvetette Mikeás kompromisszum nélküli üzenetét. A nép nem hitte, hogy mindaz, amit Mikeás meghirdetetett, igaz lehet: «Szabad-e ilyet mondani Jákób házáról? Talán elfogyott az ÚR türelme? Ilyeneket tenne velünk?» (7. v). Ha Mikeás felületesen prédikált, vagy ostoba dolgokat hirdetett volna, talán szívesebben elfogadták volna az Úr prófétájaként, mint ahogy azt maga a próféta megállapította: «Ha egy szélhámos és csaló íg y hazudozna: Borról és italról prédikálok, az lenne csak prófétája ennek a népnek!» (11. v). Ez a kijelentés ma különösen aktuális. Már Pál apostol is megjövendölte, hogy ezek az erkölcstelenségek Jézus Gyülekezetén belül is tért hódítanak. Miután lelki fiát, Timóteust fi gyelmeztette: «hirdesd az igét, állj elõ vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idõ, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással» (2.Tim 4,2) , továbbá kijelenti: «Mert lesz idõ, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyûjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük. Az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mondákhoz odafordulnak.» Ez az áldatlan fejlemény a keresztyén táborokon belül is úgy kering, mint valami járvány. Gyakran ássák alá a Szentírás tanításainak hitelességét. Támadják Isten Szavát ahelyett,

hogy elfogadnák a benne lévõ fenyítést. Mikeásnak, annak idején meg akarták tiltani, hogy az Úr Szavát úgy hirdesse, amint azt Isten rábízta. Ezt mondták neki: «ne prédikáljatok ilyeneket! … (prédikáljatok inkább) … borról és italról …» (Mik 2,6.11). Napjainkban a nehezebb igehelyeket addig csûrik-csavarják, míg minden sarok és él eltûnik. De Isten Szavának gyakran vannak sarkai és élei; és boldog az, aki idõrõl idõre beleütközik ezekbe! Olykor fájnia kell, ha Isten Szavát olvassuk. Isten jelentette ki egykor Jeremiás próféta által: «Nem olyan-e az én igém, mint a tûz - így szól az ÚR -, vagy mint a sziklazúzó pöröly?» (Jer 23,29). Az Úr Szava olyan, mint a tûz, mivel bennünket szüntelenül tisztítani kell a salaktól, hogy méltó edényekké válhassunk az Õ tiszteletére: «Távolítsd el az ezüstbõl a salakot: az ötvös edényt készít belõle» (Péld 25,4). Szava olyan, mint a pöröly, amely sziklákat zúz, mert néha a szívünk olyan kemény, mint a gránit. A Zsid 3,7-8 figyelmeztetéssel fordul az Újszövetség gyermekeihez: «Ezért, amint a Szentlélek mondja: „Ma, ha az õ szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában!» A mi szívünknek is szüksége van idõrõl idõre az Ige kalapácsára: «Mert Isten igéje élõ és ható, élesebb minden kétélû kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velõk szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait» (Zsid 4,12). Õrizkedjünk attól, hogy ugyanabba a bûnbe essünk, mint az izráeliták Mikeás próféta idején, elvetve egy bibliai üzenetet, mert az nekünk nem tetszik! Ez a népnek végül nagy károkat okozott. Mikeás köny vének 2. fejezete: Isten, Aki szeret! Az ítélettel való fenyegetés ellenére, Mikeás könyvének 2. fejezetében egy fénypont is feltûnik, mégpedig az utolsó két versben. Ezek ugyanis csodálatos módon szabadulásról beszélnek: «Összeszedem az egész Jákóbot, összegyûjtöm Iz ráel m aradék át. Összeterelem

õket, mint juhokat a karámba, mint nyájat az akolba, tömegestül lesznek ott emberek. Elõttük megy, aki utat tör, áttörnek, átmennek a kapun, és kivonulnak. Elõttük megy át királyuk, élükön maga az ÚR» (Mik 2,12-13). Ez Izráel maradékának tett ígéret, azoknak, «akik megmaradnak Izráelbõl». A nnak ellenére, hog y a Mik 1. és 2. fejezete ijesztõ módon mutat rá a bûn jóvátételének szükségszerûségére, nem veti el azt a tényt, hogy mindig lesz egy maradék. Ezek azok az emberek, akik minden körülmény között hûségesek maradnak Istenükhöz. Malakiás köny ve ezeket az embereket «istenfélõknek» nevezi: «Amikor errõl beszélgettek egymás között azok, akik félik az URat, az ÚR figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az ÚR elõtt emlékezetül azokat, akik õt félik és megbecsülik nevét. Az én tulajdonommá lesznek - mondja a Seregek URa - azon a napon, amelyet elhozok. Könyörületes leszek hozzájuk, amilyen könyörületes az ember a fi ához, aki tiszteli õt» (Mal 3,16-17). Ugyanezeket jelentik ki a Mik 2, 12-13: Egy napon Isten megkönyörül népének, Izráelnek maradékán, elõttük vonul és megmenti õket. Hatalmas bizonyítéka ez Isten szeretetének, hiszen éppen ebben a fejezetben, ahol bûnökrõl, vétkekrõl és büntetésrõl van szó, a megmentésrõl is beszél. Ez kell téged is bátorítson, aki az új szövetséghez tartozol, és Uradhoz hûséges akarsz maradni. E bûnös világ szövevénye, a bûnök, az igazságtalanság, úgy tûnik, bennünket, Isten gyermekeit is szinte megbénítanak; elcsüggeszt bennünket, ha mindez a negatív dolog tudatosul bennünk. De nem ez a vég! Nem, éppen akkor, amikor a világ jelenlegi helyzete szinte agyonnyom, kellene tekintetünket például a Lk 21,28ra irányítanunk, ahol a mi Urunk Maga mondja: «Amikor pedig ezek elkezdõdnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.» Igen, a mi Megmentõnk, az Úr Jézus Krisztus visszajön, és elõttünk fog vonulni. Gyõzni fogunk, bevoÉjféli Kiáltás

2012 október


8

BIBLIAI ÜZENET

nulunk a kapun, és a mi Urunk fog elõttünk járni. Pál apostol így írja le ezt a csodálatos, elõttünk álló eseményt: «Mert amint felhangzik a riadó hangja, a fõangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennybõl, és elõször feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhõkön az Úr fogadására a levegõbe, és így mindenkor az Úrral leszünk» (1.Thessz 4,16-17). Aztán lelki gondozásképpen még hozzáfûzi: «Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel!» (18. v). A világ gonoszságban leledzik, a bántalmak egyre erõsödnek, elhatalmasodik a gonosz, Isten gyermekei mégis tudják: A Szabadító itt van, és Vele meg yünk eg y csodálatos jövõ felé! Mikeás könyvének 3. fejezete: Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak. Mikeás könyvének harmadik fejezete éppen olyan komoly, mint az elõzõ kettõ. Az ítélet kihirdetése után Isten a különbözõ népcsoportok elõtt tett panaszt. Izráel urai oly mértékben elnyomták népüket, hogy Mikeás a vadállatokhoz hasonlítja õket, amelyek áldozatukat vad haraggal marcangolják szét (Mik 3,13). Isten megtorlása különösen fájdalmas lesz számukra: «Majd kiáltanak még az ÚRhoz, de õ nem válaszol nekik, hanem elrejti orcáját elõlük akkor, mert gonosz tetteket követtek el» (Mik 3,4). Urunk elõtt súlyos vétek az, ha a gyengébb embertársunk ellen vétkezünk (vö. Mt 18,6). Isten mindig különösen gondoskodott a g yengékrõl: «Ne nyomorgassátok az özvegyeket és árvákat! Ha mégis nyomorgatjátok õket, és hozzám kiáltanak segítségért, bizony meghallgatom kiáltásukat és fölgerjed haragom» (2.Móz 22,21-23). Ezek ben a z igeversek ben számunkra is rejlik üzenet. Alapjában véve úgy van, hogy minden, ami az izráelitákkal történik «figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik Éjféli Kiáltás

2012 október

«Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon»

az utolsó idõkben élünk » (1.Kor 10,11). Mi is rátámadunk egymásra néha, mint a vadállatok, amint Pál megfogalmazza: «Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást!» (Gal 5,15). Pál akkor írta ezt a figyelmeztetést, amikor arról beszélt, hogy szeretetben kell egymásnak szolgálni, és hogy a teljes törvény egy mondatban összefoglalható: «Szeresd felebarátodat, mint magadat!» (Gal 5,13-14). Hogyan lehet odáig jutni, hogy egymást marjuk és faljuk ahelyett, hogy a felebaráti szeretet gyakorolnánk? Azt feltételezhetjük, hogy a vezetõk Mikeás idejében önhittségük ben felsõbbrendûnek érezték magukat az egyszerûbb embereknél. Úgy vélték, hogy õk jobbak. Ez a gõgös magatartás egy gyülekezeten belül, amelyben szeretetnek kellene uralkodnia, igen romboló hatású. Ha mélyen a szívben keletkezik az az érzés, hogy jobbak, kegyesebbek, esetleg szentebbek vagyunk felebarátainknál, akkor ott a szeretet kialszik. Azonban gondoljunk csak arra, hogy az Úr éppen azokat az embereket, akiket mi megvetõen kezelünk, vette körül gondoskodásával, és az elnyomót különös módon elítélte (Mi 3,4). Mikeás megfeddte Izráel szellemi vezetõit is: azokat a prófétákat, akik csak akkor jövendöltek jót, ha ajándékokat kaptak, és rosszat jósoltak, ha nem kaptak semmit: «Olyan éjszaka száll rátok, amelyben nem lesz látomás, és olyan sötétség, amelyben nem lesz jövendölés. Leáldozik a próféták napja, nappal is sötétség borul rájuk» (Mik 3,6). A csaló látóknak és jövendõmondóknak ezt mondta az Úr: «Szégyent vallanak a látnokok, pironkodnak a jósok, eltakarják arcukat mindnyájan, mert nem kapnak választ Istentõl» (7. v). Azok a papok is, akik szolgálatukat nem hivatásból végezték, hanem foglalkozásként, azaz pénzért, éppen úgy Isten ítélete alá estek, mint a többiek: «… Elöljárói megvesztegetve bíráskodnak, papjai megkérik az árát a tanításnak, prófétái pénzért jósolnak, és még az ÚRra

hivatkozva mondják: Közöttünk van az ÚR, nem érhet minket baj! Ezért miattatok felszántják a Siont, mint a mezõt, Jeruzsálem romhalmaz lesz, a templomhegy pedig erdõs magaslat!» (Mik 3,11-12). Valójában a vezetõk, a papok és a próféták voltak a fõbûnösök abban, hog y Jeruzsálemet feldúlták. Természetesen a nép is bûnrészes volt, azonban mivel a vezetõk elhagyták Isten útjait, a hanyatlás úgymond borítékolható volt. Hogy ez a helyzet mennyire megszomorította az Urat, a 3. fejezet elsõ két versébõl is láthatjuk: «Ezt mondtam: Halljátok meg, Jákób elöljárói, Izráel házának vezetõi! Nem tinektek kell-e ismerni a törvényt? Ti gyûlölitek a jót, és szeretitek a rosszat! …» Az a nagy felelõsség, amely akkor a nép vezetõinek vállait nyomta, ránk, az Újszövetség hívõire is nehezedik. Mert te és én, mi mindnyájan vezetõk és papok vagyunk! A Jel 1,6 kijelenti, hogy Jézus Krisztus bennünket királyokká tett Isten, az Atya elõtt. Péter bennünket «választott nemzetség, királyi papság» elnevezéssel illet (1.Pt 2,9). Az örökkévalóságban királyokként fogunk uralkodni, (Jel 22,5), és ezt a magas elhivatottságot már most magunkban hordjuk. Hívõkként Jézus Krisztusban papokká lettünk. A mi újszövetségi papi szolgálatunk abból áll, hogy teljesen kiszolgáltatjuk magunkat az Úrnak, önmagunkat hozzuk áldozatul Istennek (1.Pt 2,5.9). És gyülekezetként az a papi feladatunk, hogy az elveszett világnak Isten Bárányát hirdessük. Pál írja: «…hogy a pogányokért legyek Krisztus Jézusnak szolgája, és végezzem az Isten evangéliumának papi szolgálatát, hogy a pogányok áldozata a Szentlélek által megszentelt és kedves legyen» (Róm 15,16). Tudatában vagy-e királyi papságodnak? Felelõsséged semmivel sem csekélyebb, mint a Mikeás korabeli vezetõk és papok felelõssége. Jézus Krisztus ezt így fejezi ki: «Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet


9

kérnek számon» (Lk 12,48). Ezért óvakodnunk kell attól, hogy olyan bûnöket kövessünk el, mint a Mikeás korabeli vezetõség. Sokkal inkább azt kell szívünkbe zárnunk, amit Pál mond: «Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok» (1.Kor 3,17). Ez az egyetlen igevers magába foglalja teljes felelõsségünket, amely az Újszövetség szolgálattevõiként ránk nehezedik. Mikeás szíve. Ellentétben a nép vezetõivel, Mikeás komolyan vette felelõsségét. A Mik 3,8-ban maga jelenti k i saját magáról: «Engem azonban betölt az ÚR lelke erõvel, igazsággal és hatalommal, hogy megmondjam Jákóbnak a bûnét, Izráelnek a vétkét.» Nem volt-e Mikeásnak ez a kijelentése egy kissé felfuvalkodott? Semmiképpen sem! Ez az Úr felmagasztalása és dicsõítése volt a Jer 9,22-23 értelmében. Õ azt akarta felmutatni, hogy egy erõs Isten áll mellette, Aki neki erõt, bátorságot és hatalmat ad. A 7. versben Mikeásnak arról kellett beszélnie, hogy az istentelen látnokok bûnei miatt nem hallható többé Isten Szava. A 9. versben Jákób házának vezetõit kellett súlyosan megrónia, mert a joggyakorlatot megváltoztatták. És e kettõ között találjuk gyõzelmi kiáltását. E viszontagságok ellenére Mikeás világgá kiáltja, hogy õ egy nagy Istent ismer. Éppen így nekünk sem kell a farkasokkal együtt üvölteni, és a föld állapotát látva sirató énekre rázendíteni, hanem sokkal inkább nagy Istenünk erejének és fenségének dicséretét zengenünk. Mindazonáltal az a súlyos ítélet, amelyet Mikeás kihirdetett, õt magát személyesen is érinti. Hiszen oly mértékben megrázta, hogy fájdalmas panaszban tört ki. Így beszél errõl az elsõ fejezetben: «Emiatt gyászolok és jajgatok, mezítláb és ruhátlanul járok. Üvöltök gyászomban, mint a sakálok, és jajgatok, mint a struccok» (8. v). Ez a magatartás, a szomorúságnak ily módon való kifejezése nem volt eltúlozva. Mikeásnak valóban

iszonyú és szörnyû dolgokat kellett kihirdetnie. Így például Samáriának, a virágzó városnak puszta kõrakássá kellett válnia (Mi 1,6). Ez a prófécia szó szerint beteljesedett Kr. e. 722ben. Mikeás pontosan tudta, mi fog történni. Nem csoda hát, hogy sírt, és kereste a szavakat, hogy ennek az eljövendõ ellenséges inváziónak a szörnyûségét leírja. A M i k 1,10 -15 -b en a pr ófét a különbözõ szófordulatokat használt, hogy a bekövetkezõ invázió teljes nyomorúságát bemutassa. Hermann Menge minden helységnévnek, amelyeket Mikeás leírt, megadta a szó szerinti német fordítását. Így válik világossá, hogy Mikeás szófordulataival mit akart kifejezni: Azt, hogy mennyire megszomorította a szívét és milyen mélyen érintette népének nyomorúságos helyzete: «Ne mondjátok el Gátban, (ismert város) ne is sírjatok! A Bét-Afrában (porfészek) lakók porban fetrengjenek! Vonulj el, Sáfír (ékszerek városa) lakossága, szégyenkezve, meztelenül! Nem mer kijönni a lakosság Caanánból, (kivonulás) Bét-Écel (pihenés városa) gyásza miatt nem lehet ott megmaradni. Menny ire várja a jó hír t M árót (keserûségek) lakossága! Milyen veszedelem jött az ÚRtól Jeruzsálem kapujára! Fogj lovat harci kocsid elé, Lákis (rohanás városa) lakossága! Itt kezdõdött el a vétke Sion leányának, bizony benned találhatók Izráel bûnei! Ezért adj válólevelet Móreset-Gátnak (menyasszonyváros Gátnál)! Akzíb (ámítás otthona) házai megcsalják Izráel királyait. Elhozom, aki meghódít téged, Marésa (örökség) lakossága!» (Mik 1,10-15). Mikeás teljesen le volt sújtva e hatalmas büntetõ vész hevétõl. Valósággal kereste a szavakat, kifejezéseket és képeket, hogy a közeledõ ítéletet leírja. Ezzel a lelki beállítottsággal Mikeás Izráel legnagyobb prófétájának, Jézus Krisztusnak elõképe lett. Kb. 800 évvel Mikeás után az Úr Jézus is kimondta az ítéletnek e szavait; mégpedig saját városára, Jeruzsálemre, mert az elvetette Õt. Õ is szavak után kutatott, mint Mikeás, amikor mély fájdalmát akarta kifejezni: «„Je-

ruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyûjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok! Íme, elhagyottá lesz a ti házatok» (Lk 13,34-35). Késõbb, amikor a Megváltó ismét városa, Jeruzsálem felé közeledett, sírt is miatta: «Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezetõ utat! De most már el van rejtve a szemeid elõl. Mert jönnek majd reád napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak, és mindenfelõl szorongatnak; földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak, és nem hagynak belõled követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét» (Lk 19,41-44). És mi a helyzet a mi esetünkben? Hiszen ismerünk olyan félreérthetetlen fenyegetõ ítéleteket, amelyeket Isten jelentett ki, és a mi világunkra is érvényesek. Hogyan viszonyulunk az Úrnak ezekhez a súlyos következményekkel járó kijelentéseihez? Lelkünk leg mélyére hatolna k-e, felráznak-e, imádságra késztetnek-e bennünket? Olyan szívre van szükségünk, mint amilyen Mikeásnak volt, akinek noha a szeretõ Isten ítéletét kellett kihirdetnie, mégis lelkileg mélyen érintve érezte magát. Példaként áll elõttünk a mi Urunk, Jézus, Aki sírt Jeruzsálem felett, és Akirõl ezt olvashatjuk: «Amikor Jézus… meglátta a nagy sokaságot, megszánta õket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok» (Mk 6,34). Isten ma is az ilyen síró szíveket keresi, amelyek telve vannak könyörülettel. Már az Ószövetségben kijelenti Isten – és itt is egy ítéletrõl van szó: «Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el» (Ez 22,30). Kész vagy-e ezt a szolgálatot vállalni, és égõ szívvel az elveszettek üg yéért kiállni? Mikeásnak ilyen szíve volt, és ez különös módon kitüntette ezt a férfit. ■ Éjféli Kiáltás

2012 október


10

NÉZÕPONTBAN

Az «isteni részecske» «Ezt mondja az ÚR: Ha majd meg lehet mérni az eget odafent, és ki lehet kutatni a föld alapjait idelent, akkor vetem meg én Izráel utódait mindazért, amit elkövetett - így szól az ÚR» (Jer 31,37). JÖRGEN BAUER az FCDI-tõl emrég egy «örömhír» járta körbe a világot: Az Európai Magkutató Központ, a CERN (Genf) tudósainak évtizedes keresés után sikerült az utolsó, hiányzó részecskét megtalálni, amelyik a kozmosz elméleti standardmodelljéhez még hiányzott. Különben a laikus ezzel nem sokat tud kezdeni. A fi zika az anyag alkotó részeit egyre kisebb és kisebb részekre bontotta le, ahol az anyag minden tulajdonságának egy bizonyos részecske rendelhetõ alá. A mindennapi felhasználó számára ez teljesen áttekinthetetlen, sõt még a fi zikus sem tudja, hogyan is képzelje el ezt az annyira absztrakt részecskét, amelyik csak hatásaiban ismerhetõ fel. A laikusok számára mindenesetre érdekes lehet a méretek összehasonlítása: Ha egy atom olyan nagy volna, mint egy alma, akkor egy alma hozzá képest olyan nagy lenne, mint a földgolyó. És ha az atom olyan nagy lenne, mint a földgolyó, akkor egy quark1 hozzá képest olyan nagy lenne, mint egy

N

Éjféli Kiáltás

2012 október

fa. Érdekes módon, a látszólag olyan szilárd anyag 99,9 %-ban üres térbõl áll, mert a részecskék olyan elképzelhetetlenül kicsik, és annyira fi noman osztódnak szét, hogy ezáltal az elemi részecskék közötti távolságok nagyon nagyok lesznek. A z «isteni részecske» kifejezés természetesen nagyon erõltetett, és mindenesetre annyi köze van Istenhez, hogy általa ismét világossá válik, mennyire titok zatosak és kikutathatatlanok a dolgok. A Jer 31,37 az «isteni részecskével» összefüggésben a következõ okból érdekes: Isten örök hûséget ígért Izrael népének. Az Õ megváltozhatatlan hûségét a kozmosz és a föld kikutathatóságával hasonlítja össze. Isten kijelenti: Éppen úgy, amint lehetetlen, hogy az ember a kozmikus tér mélységeit megmérje, és a föld alapjait kikutassa, éppannyira lehetetlen az is, hogy Isten elvesse az Õ népét, Izráelt. Ez egy lenyûgözõ hasonlat, amely az egész kozmoszt szólítja tanúbizonyságul. Isten következésképp ezzel azt mondja, hogy léteznek dolgok, amelyeknek mi soha nem fogunk a

mélyükre hatolni. És a gyakorlat azt mutatja, hogy ez így van. Amint lehetetlen számunkra, hogy a föld középpontjáig alagutat fúrjunk, éppúgy lehetetlen az is, hogy a kozmosz értelmét és a mögötte álló elvet megértsük. Itt olyan dolgok és hatások mûködnek, amelyek számunkra irracionálisak, mert ezek a mi értelmünket és felfogó képességünket messze meghaladják. Egyetlen világmodell sem lesz képes soha, melyeket az emberek az idõk során kifejlesztenek, mint ahogy eddig sem voltak, a kozmoszról helyes és találó képet alkotni, aztán ezek elõbb vagy utóbb idejétmúlttá is válnak, hogy egy új világképnek adják át a helyet. Annak ellenére, hog y szüntelenül felfedeznek valami újat – számunkra lehetetlen a dolgokat egy végérvényes, határozott és ellentmondásmentes világképbe rendezni, mert a mi felfogóképességünk a kozmosz megértéséhez nem elég. Inkább ennek ellenkezõje történik: Minél több adatot találnak és gyûjtenek, annál ellentmondásosabb és így kikutathatatlanabb lesz az egész. Itt


11 olyan dimenziókról van szó, amelyek a mi korlátolt értelmünket meghaladják. Ezt kellene szem elõtt tartanunk, amikor nagyhangú beszámolók jelennek meg olyan kutatási eredményekrõl, amelyekkel azt a benyomást lehet kelteni, hogy az emberiség a teremtés titkához egy lépéssel közelebb jutott, és Isten ezáltal ismét egy kicsit «fölöslegesebbé» vált. Néha hallani lehet ezt a kijelentést: «Ezt még nem tudjuk», amely utal arra, hogy csupán idõ kérdése, és mindent tudni fogunk. Az a hit azonban, hogy csupán idõ kérdése, és mindent tudni fogunk, tévhit. A kozmosz és a teremtés, amelynek mi is részei vagyunk, alapjaiban kikutathatatlan, és az is marad, ami azonban a kutatást nem teszi feleslegessé. Mivel így ismerjük fel, milyen nagy Isten, és mi magunk milyen kicsik vagyunk. ■ 1

A quarkok a fizikában a legkisebb alapvetõ építõkövekhez (elemi részecskékhez) tartoznak, minden anyag ezekbõl épül fel (A szerk. megj.).

INFOBOX

Nem isteni részecske Az úgynevezett «isteni részecskét» a tudományban Higgs-Boson-nak hívják. Ez egy olyan elemi részecske, amelyet a tudósok egyáltalán nem neveznek «isteni részecskének». Szerintük a részecskefizikának nincs semmilyen kapcsolata Istennel. A média kapta fel az «isteni részecske» fogalmat egy könyvcím alapján, mivel ez látványosabb és az embereket kíváncsivá teszi. Minden könyv (a részecskefizikáról és a HiggsBosonról) címét a kiadó határozza meg. A szerzõ, egy Nobel-díjas író, jobb szerette volna, ha a címben Isten neve egy szitkozódással kapcsolatban szerepelt volna! A szitokszót kihúzták, így megmaradt «Isten» és a «részecske», amint arról Florian Freistetter tudós a scienceblogs.de honlapon beszámolt.1 R.M. ■

1 http://www.scienceblogs.de/astrodicticum-simplex/2012/07/liebe-medien-dashiggs-boson-ist-kein-gottesteilchen.php

A Coca-Cola szorgalmasabb, mint a keresztyének? NORBERT LIETH Igehirdetõ, Biblia-oktató és az Éjféli Kiáltás Misszió vezetõségi tagja

kárhová utazunk, mindenütt felfedezhetjük a Coca Cola piros-fehér szimbólumát. Szinte minden utcasarki kis üzletben láthatóak a flakonok és dobozok; ezek világítanak a hatalmas falreklámokról és rek lámoszlopok ról, mindenütt kaphatóak pólók, sapkák és hasonló reklámhordozók a Coca-Cola felirattal. De a Coca-Cola elõfordul a sportban és a legelõkelõbb éttermekben is. Olyan országban is, ahol nem higiénikus vizet vagy gyümölcslevet fogyasztani, bátran rendelhetünk Colát.

A

Ez az ital a Nyugat szabadságát szimbolizálja, és lassan a z egész világot meghódítja. Azok az erõdök, amelyek a Nyugat ellenfeleinek kiáltották ki magukat, és ebbõl az okból a Coca-Cola ellen is küzdöttek, egymás után elesnek. Megállíthatatlanul hatol be minden régióba ez az ital. Ez a híres üdítõital most még az eddig elzárt Burmát is meghódította. Most már csak két olyan ország maradt, amelyekben hiába keresnénk Coca-Colát: ÉszakKorea és Kuba. Gondoljunk bele, ezt az üdítõt csak a 19. században fedezték fel, ha ezt figyelembe vesszük, hódító hadjárata rendkívül fi gyelemreméltó. Keresztyénekként van mit tanulnunk ebbõl: «Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!» (Mk 16,15). ■ Éjféli Kiáltás

2012 október


12

IM BLICKFELD

NÉZÕPONTBAN

HÁZUNK TÁJA Tények és saláták Izraelbõl

Szeptember 28-án rendkívül jól sikerült rendezvény zajlott az Éjféli Kiáltás Misszió székházában Tények és saláták Izraelbõl címmel. A sok érdeklõdõt vonzó eseményen dr. Mészáros Kálmán és Dienes József tartottak elõadást Izrael jelenlegi helyzetérõl. Olyan kérdések vetõdtek fel, mint Izrael létjogosultsága, és az országot fenyegetõ veszélyek. Különleges színt kölcsönzött az összejövetelnek, hogy

Egy új házasság legszebb és legbeteljesítõbb tényezõje a gyermek

«Fiaim?!» Asher Sharon újságíró, chefblogger, Izrael gasztronómiai különlegességeibõl tartott bemutatót, ahol a vendégek megkóstolhatták a suksukát ás a humuszt. Asher Sharon válaszolt az Izraelbe készülõ utasok kérdéseire vázolva az izraeli mindennapok eseményeit. A következõ rendezvény október 26án lesz 17 órakor. A helyszín ugyanaz, mindenkit szeretettel várunk.

Éjféli Kiáltás

2012 október

A fiatal házaspároknak lehetõleg minél hamarabb gyereket kell vállalniuk, vagy elõbb inkább élvezzék az életet? NORBERT LIETH

émetország Statisztikai Hivatala szerint 1999-ben még 770.744 gyerek született, 2010-ben ellenben már csak 677.947. 2010-ben az anyák átlagosan elsõ gyerekük születésekor már 30,2 évesek voltak. Általános irányzattá vált, hogy az emberek késõbb alapítanak családot, és még néhány évet várnak az utódokkal. A gyerekeket azonban nem terhes kötelességként kellene tekinteni, hanem nyereségként. A Biblia szerint a gyermek Isten ajándéka és áldás. (Zolt 127,3). Isten akarata, hogy a házasságban lehetõleg gyorsan szülessenek gyerekek (1.Móz 1,28). Az Úr igen

N

nagyra becsüli a gyerekeket (Mk 10,1316). A gyerekek boldoggá tesznek, gazdagítják a családot és a társadalmat, örömteli légkört teremtenek, és gyakran jelentenek vigasztalást; õk jelentik a jövõt, és õk a reménység hordozói. A fiatal házaspárokat a Teremtõ arra vértezte fel, hogy jobban tudjanak a gyerekekkel bánni, a gyerekápoláshoz kötõdõ feladatokat jobban el tudják látni, mint az idõsebb házaspárok. Egy házasságban nem létezik pótlék és alternatíva a gyerek helyett; A gyerekek jobban gazdagítanak egy házasságot, mint a pénz vagy a szórakozás. Nincs olyan földi boldogság, ami felérne a gyerekek által nyújtott boldogsággal, és nincs jobb idõráfordítás, mint a


13 az emberek így jobban tudják idejüket, erejüket, pénzüket Isten országa érdekében felhasználni. Ami a gyerekek számát illeti, az is változik házaspároktól függõen. Tekintettel kellene arra lenni, ha egy aszszony pszichikai vagy fi zikai okokból kevesebb gyereket szeretne, mint valaki, aki több gyerekkel is könnyen boldogul. Ne cselekedjünk felelõtlenül vagy túl naivan. Minden házaspár saját maga döntheti el, mi a jó neki. Sem a kívülállóknak, sem a gyülekezetvezetõknek nincs joguk, hogy az intim családi viszonyokba beavatkozzanak, és abba beleszóljanak. Dr. Sieg f r ied Bäuerle, pszichológus, hasonló gondolatokat fogalmazott meg ideaSpektrum lapjain, ezért érdemes itt megemlíteni: «Körülbelül 80 év óta vannak egyértelmû kutatási adatok az anyjuktól megfosztott kisgyerekek drámájáról. Nincs egyetlen

olyan magas rangú neveléskutató sem, aki kiállítaná azoknak az anyáknak a feddhetetlenségi bizonyítványt, akik gyereküket az elsõ három évükben a kezükbõl kiadják. Van azonban sok olyan tudós a neveléskutatás (és újólag az agykutatás) területérõl, akik kimutatták, milyen károsodást szenvednek vagy szenvedhetnek azok a gyerekek, akiket túl korán szakítanak el anyjuktól. Az anyáknak csak azt tudom tanácsolni: Maradjatok az elsõ három évben gyerekeitek mellett! Az anyai gondoskodás ebben az idõszakban a legfontosabb egy ember életében. Az élet nem ad az érzelmi, társadalmi visszaélés áldozatainak egy második esélyt. És ha a pénz hiányzik (mint a dolgozó anyák 80 %-ánál): Kedves nagyszülõk, segítsetek! Legfeljebb kevesebbet fognak örökölni. De az unokák lelkileg és szellemileg egészségesebbek lesznek!»1 ■

1

ideaSpektrum 50.2011, 42. old.

INFOBOX

Pótmamák gyerekekre fordított idõ. Aki elõször világkörüli útra akar indulni, vagy tanulmányait akarja befejezni, esetleg egy házat akar felépíteni, az a házasság tulajdonképpeni értelme és célja mellett megy el, és végül valami nagyon jelentõset mulaszt el. Egy fiatal házasság számára a legszebbet a gyerekek jelentik, semmi nem tölthet ki jobban egy házasságot. Rendszerint a fiatal szülõk, fiatal nagyszülõkké válnak. Így élvezhetik az unokák szeretetét, hozzájárulhatnak nevelésükhöz, és az unokáknak is részük lehet a nagyi és a nagyapa nyújtotta áldásban. Magától értetõdõen vannak kivételek, de mint köztudott, ezek erõsítik a szabályt. Ilyen kivétel lehet például az az eset, amikor egy házaspár csak késõn, már elõrehaladott korban kerül össze, mivel hamarabb nem volt rá lehetõségük, és viszonylag késõn ismerték meg egymást. Más eset az, ha a házaspároknak valamilyen okból nem lehet gyerekük; ilyenkor Isten akarata másként nyilvánul meg. Ezek

Nemrég a következõkrõl számolt be a Spiegel Online: «A szükséglet rohamosan növekszik: Egy újabb tanulmány szerint egyre több kisgyereket bíznak pótmamákra. A szövetségi kormány számára 2013-tól nagyobb nehézségeket jelent majd a három évv alatti gyerekek gondozására benyújtott jogszerû igény teljesítése.»1 Egy általunk is ismert, Jézusban hívõ pótmama a következõket írta ezzel kapcsolatban: «Már szinte sátáni ez a helyzet; rengeteg pénzt kiadnak azért, hogy pótmamákat, mint én is, a legszükségesebb dolgokra kiképezzék azért, hogy a gyerek számára legfontosabb személy dolgozni mehessen. Persze, megértem az okokat, amelyeket a modern társadalom idézett elõ, és én csak profitálok az egészbõl. De ezzel együtt tudom, hogy a gyermeki gyökértelenné válás késõbb, majd a kamaszkorban visszaüt. ‹Ugyanis lesznek majd emberek, akik sokat tartanak magukról, kapzsik, dicsekvõk, kérkedõk, rágalmazók, a szülõk iránt engedetlenek, hálátlanok, lelketlenek, szeretetlenek, engesztelhetetlenek, erkölcstelenek, vadak, romlottak.› Ez a vers már ezerszeresen beteljesedett, de jaj annak, aki a végérvényes beteljesedést megéli.» N.L. ■ 1

Spiegel Online, 2010. június 28.

Éjféli Kiáltás

2012 október


14

NÉZÕPONTBAN

«A közeli visszajövetel várása» fogalmának keletkezése GERALD B. STANTON (1918-2010)

ltalánosan elfogadott az a nézet, hogy az egyház az elsõ három évszá zadba n a millen niu m elõtti visszatérés tanát hirdette. Az erre alkalmazott kifejezés a «Chiliasmus» volt, amely a görög chilas szóból származik, és ezret jelent. Azonban nem lehet pontosan meghatározni, hogy a Krisztus közeli visszatérésérõl alkotott elképzelést mikor nevezték el a közeli visszajövetel várásának, mivel itt egy teológiai és nem bibliai fogalomról van szó. Richard Reiter a fogalmat visszakövette az 1878-as Niagarában tartott Bibliakonferenciáig, valamint az ugyanabban az évben New Yorkban a Bibliáról és a próféciákról rendezett általános amerikai konferenciáig, és különösen az ott megfogalmazott öt határozatig. A harmadik fejezetben ez áll: «Az Úr visszatérését a Biblia mindenütt úgy említi, mint közvetlenül a küszöbön álló eseményt, amely bármely pillanatban bekövetkezhet.»1 A niagarai konferencia delegációja három különbözõ meghatározást talált a «közeli visszajövetel várása» fogalmá-

Á

Éjféli Kiáltás

2012 október

ra : 1) Krisztus bármely pillanatban megjelenhet, de azt csak Jézus Gyülekezetének utolsó generációja fogja megérteni (A.J. Gordon). 2) Krisztus a hívõ emberek bármely generációja idejében visszatérhet (Samuel H. Kellog). 3) «A közeli visszajövetel várása» jelenti «Krisztus eljövetelét az Õ szentjeihez, mégpedig bármely órában» (Arthur T. Pierson). A míg ez a harmadik nézõpont («bármely pillanatban») nyilvánvalóan uralkodó jelleget öltött a niagarai konferencián, a késõbbiek során azonban heves összetûzésekre került sor, amelyeket fõleg Robert Cameron kanadai lelkész és Nathaniel West presbiteriánus teológus idézett elõ. Mindketten a nagy nyomorúság utáni elragadtatás elvét hirdették. Az õ álláspontjukkal szálltak szembe Georg N. H. Peters lutheránus lelkész, C.I. Scofield kongregacionalista lelkész, Arthur T. Pierson, a presbiteriánus misszió szóvivõje és Arno C. Gaebelein, az Our Hope (A mi reményünk) újság kiadója. Õk mindannyian elkötelezett hívei voltak a nagy nyomorúság elõtti elragadtatás elvének. Végül a nagy nyomorúság utáni elragadtatás legtöbb képviselõje

feladta a közeli eljövetel várását, és «a nagy nyomorúság elõtti elragadtatás tana uralkodó látásmóddá vált az elragadtatásról az Amerikában képviselt millennium elõtti visszajövetel tanában».2 Noha a nagy nyomorúság utáni elragadtatás legtöbb képviselõje vehemensen elveti a közeli visszajövetel várását, mégis nagy jelentõségû, hogy J. Barton Payne, egyik képviselõjük, szilárdan állítja, hogy itt az õsgyülekezet egyik fontos hitelvérõl van szó. Errõl a témáról írt könyve ezt a sokatmondó címet viseli: The Imminent Appearing of Christ (Krisztusnak közvetlenül a küszöbönálló megjelenése).3 Ha az elragadtatásról szóló újszövetségi igeverseket, valamint a hozzájuk kapcsolódó lelkesedésre, vigyázásra és Krisztus várására való felszólításokat tanulmányozzuk, érthetõvé válik, hogy sok hívõ miért hisz az Úr közeli visszajövetelében, és miért hirdeti ezt. Ez a tan sok evangéliumi gyülekezet és misszió hitelveibe beépült, és a világ számos kiemelkedõ keresztyén képzési központjának és teológiai szemináriumának vált alapvetõ tanává. A Gyülekezet leghõbb vágya, hogy Krisztust lássa és nem az Antikrisztust! Ezen a ponton azonban nagy véleménykülönbségek vannak azok között, akik a bibliai próféciákat magyarázzák. A Krisztus millennium elõtti visszajövetelét hirdetõk között öt különbözõ szemlélet van, amelyeket a nagy nyomorúság elõtti, közbeni vagy utáni elragadtatás tanának, aztán részleges elragadtatásnak, és a harag elõtti elragadtatásnak neveznek. Noha ezeket a szemléleteket sok evangéliumi keresztyén, sõt még teológus is osztja, ezek kölcsönösen kizárják egymást, és egytõl egyig tévednek. A részleges elragadtatás egyes képviselõinek kivételével, a nagy nyomorúság elõtti elragadtatás tanának szószólói csak Krisztusnak közvetlen a küszöbönálló viszszajövetelében hisznek. ■ 1

2 3

Idézet Richard R. Reitertõl, «A History of the Development of the Rapture Positions», in The Rapture: Pre-, Mid- or Post-Tribulational? Archer, Feinberg, Moo és Reiter (Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1984), 12. old. Ua., S. 22. J. Barton Payne, The Imminent Appearing of Christ (Grand Rapids: Wm.B.Eerdmans Publishing Co, 1962).


15 1

VIHAROS IDÕK

A tanítványok, a vihar és Izrael NORBERT LIETH

Márk 6,45-51-ben a következõket olvashatjuk az Úrról, miután megvendégelte az ötezer embert: «Ekkor Jézus azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át elõre a túlsó partra Bétsaida felé, amíg õ elbocsátja a sokaságot. De miután elbúcsúzott tõlük, felment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, õ pedig a parton egyedül. Amikor meglátta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert ellenszelük van, a negyedik éjszakai õrváltás idején a tengeren járva közeledett feléjük, és el akart menni mellettük. Amikor meglátták õt, amint a tengeren jár, azt hitték, hogy kísértet, és felkiáltottak.

A

Mindnyájan látták ugyanis, és megrettentek. Õ azonban azonnal megszólította õket, és ezt mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, õk pedig szerfölött csodálkoztak magukban.» Ebben az eseményben Izrael történelmére vonatkozó profetikus példázatot láthatunk. A János evangéliuma arról számol be, hogy az Úr Jézust, miután megvendégelte az ötezer embert, királlyá akarták választani (Jn 6,14-15). Ez egy szép utalás a messiási uralom-

ra. De mielõtt ez az uralom valósággá válna, Izraelnek meg kell élnie azokat az eseményeket, amelyek itt az igében tükrözõdnek. Ez alkalommal Jézus egyedül küldte el tanítványait a tengerre (a Mk 4,3541-ben leírt vihar idején Jézus velük volt a hajóban; l. Éjféli Kiáltás 12/9, 18. o). Most viszont nem volt közvetlenül velük, hanem felment egyedül egy hegyre imádkozni. Ez a mozzanat Izráel korai történelmére utal: Izrael az Úr nélkül van, az Úr Isten hegyén (a mennyben) tartózkodik, hogy mint fõpap imádkozzék. Az alkonyati óra homálya gyülekezik Izrael fölött, amikor a nemzetek tengere még egyszer borzasztó megrázkódtatásnak lesz kitéve. A zsidók nagy nyomorúságba kerülnek, és a szél ellenük fordul, amint azt már napjainkban is észrevehetjük. A tengerbõl feljövõ fenevad meg akarja majd semmisíteni (Jel 13). Az Úr azonban, noha testileg nem is volt velük, Lelke és mindenütt jelenvaló isteni hatalma által mégis mindig jelen van: «meglátta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel,…» Azt hiszszük, hogy a Mindenhatónak bármi is elkerülheti a figyelmét? A negyedik éjszakai õrváltáskor, tehát az éjszaka végén, Jézus Krisztus testben is megjelent, és találkozott a tanítványokkal a tenger közepén. Meglátták Õt és megijedtek, mert azt hitték,

hogy egy kísértet. És miért hitték ezt? «… Nem okultak … mert a szívük még kemény volt» (Mk 6,52). Ugyanakkor, amikor az Úr beszállt hozzájuk a hajóba, elült a szél. János hozzáfûzi: «És a hajó egyszeriben odaért a partra, ahová tartottak» (Joh 6,21). Ezután Márknál ezt olvashatjuk: «Amikor kiszálltak a hajóból, azonnal felismerték õt, és némelyek befutották az egész környéket; kezdték a betegeket ágyakon oda hordani, ahol hallomásuk szerint éppen tartózkodott. Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy településekre, letették a tereken a betegeket, és kérték õt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meg is gyógyultak» (Mk 6,54-56). Ez a jövõre vonatkozó csodálatos kép: – Jézus Krisztus békét fog hozni Izraelnek: «Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!» – Akkor majd Izrael hirtelen és váratlanul eléri a partot, az a szilárd talaj lesz lábai alatt, ami után már oly régóta vágyakozott, és amiért oly régóta egyedül és hiába fáradozott, mégpedig a messiási birodalom áhított kikötõje után (Zsolt 107,30). –Aztán az Úr áldása kiárad a nemzetek tömegeire. Mindenki felismeri Õt, a nemzetek Õáltala gyógyulnak meg, és összesereglenek az Úr körül. ■ Éjféli Kiáltás

2012 október


16

NÉZÕPONTBAN

Három bezárt éjféli ajtó GUSZTÁV FODOR Lelkipásztor és gyülekezetvezetõ Magyarországon

z Éjféli Kiáltás Misszió nevében járva-kelve az országban, g ya k ra n meg kérdezik, mit jelent a szervezetünk neve. Ez késztetett arra, hogy az «Éjféli Kiáltás» kifejezés után kutassak a Bibliában. Meglepett, hog y Isten tévedhetetlen igéjében milyen g yak ran találkozunk olyan történetekkel, amelyek éjfélkor játszódnak. A z még meglepõbb, hogy ezek között a történések között profetikus hasonlóságok is vannak.

A

Véres ajtó félfá k éjfélkor. A legjelentõsebb «éjféli» esemény az Ószövetségben az elsõ Páska («keresztülmenni», «elmellõzni», «érintetlenül hagyni»), félelmetes és ítéletes éjszakájához kapcsolóÉjféli Kiáltás

2012 október

dik, amikor Isten erõs kézzel megszabadította az Õ választott népét az egyiptomi szolgaságból. Mózes tizedszer is megállt a fáraó elõtt, és kérte népe elbocsátását. De kérése ismét süket fülekre talált. Bár a fáraó kapott lehetõséget az utolsó csapás elõtt, hog y megelõzze az ítéletet, és elengedje Izráel népét, de keményszívûsége miatt nem élt ezzel a lehetõséggel. Éjfélkor el i ndu lt Isten ítélete, át vonu lt Egyiptomon. Az egyiptomi családokban, a fáraóétól a szolgálóig meghaltak az elsõszülöttek az állatok elsõszülöttjeivel együtt, «és nagy jajveszékelés támadt Egyiptomban, hiszen nem volt ház, ahol ne lett volna halott» (2.Móz 12,30). Az Ószövetségben az elsõszülöttek gyakran képviselték az egész családot vagy a népet. Ennek az ítéletnek Izráel is ki volt téve, de ahol a hozzátartozók engedelmeskedtek és hallgattak a keg yelmes Isten fig yelmeztetõ szavára, ott megmenekültek. Isten,

mint igaz Bíró, elégtételt kapott, amikor éjfélkor meglátta az ajtófélfákon a kiontott vért, amely mint a megváltás engesztelõ vére, elzárta az utat ítélete elõtt. A bárány vére tökéletes biztonságot, békességet és szabadulást szerzett a népnek. A z ajtófélfákon lévõ vér jel volt Isten számára. Nem a népnek kellett a vért látnia, hanem az Úrnak. Igazságunknak és békességünknek ezen a hitbeli tényen kell nyugodnia. A hibátlan páskabárány az Úr Jézus drága, tisztán ragyogó elõképe (1.Kor 5,7). Jézus az utolsó vacsorán beszélt arról, hogy mennyire fontos Benne maradni, ahogyan az elsõ Páska alatt is a zsidóknak a házban kellett maradniuk a vér oltalma alatt. Isten adja, hogy a szívünk ajtaján is ott legyen Jézus vére, hogy Jézusban maradhassunk, mindenkor az Õ vérének védelme alatt. A vér védelme alatt, bent a házban, Õ Maga biztosítja mindazt, amire szükségünk van: a békességes éle-


17 tet, ami a bûntõl és a Sátántól való szabadulás gyümölcse. Sámson és az éjfélkor kiszakított gázai városkapu. Sámson, aki 20 évig volt Izráel bírája, az ország eg y i k leg sötétebb idõsz a k á ba n született és nõtt fel, amikor a filiszteusok uralkodtak az ország felett. Nagyfokú közömbösség és szellemi sötétség jellemezte azt a korszakot és a népet, ami miatt nem is kiáltottak az Úrhoz. Ám éppen ebben a sötét korszakban hozta hírül az angyal Sámson születését istenfélõ szüleinek, és azt ígérte, hog y a gyermek a filiszteusoktól való megszabadulás eszköze lesz. Sámsonban egy fékezhetetlen erejû magányos hõst ismertek meg. A Zsidókhoz írott levél a hit hõsei közé sorolja. (Zsid 11,32). Egyik alkalommal Sámson Gázában, a filiszteusok fõvárosában tartózkodott. A város vezetõsége hamar értesült errõl, a gázai férfiak egész éjjel virrasztottak a város kapujában, hog y reggel megg yilkolhassák. Sámson éjfélig ébren maradt, ekkor felkelt, megragadta a városkapu ajtaját a két kapufélfával együtt, és zárastul kiszakította. Vállaira vette, és felvitte a hegytetõre, Hebronnal szemben (Bírák 16,1-3). Sámson azt a karizmatikus szabadítót testesítette meg, akit Maga az Úr küldött népének, hogy a Lélek erejével Izráel szabadítását elkezdje: «Õ kezdi majd megszabadítani Izráelt a filiszteusok hatalmából» (Bír 13,5). Sámson vesztét az okozta, hogy beleszeretett egy filiszteus nõbe, akinek karjai között erõtlen bábbá vált. Vesztének oka az volt, hog y pogányokra bízta életének szent titkát. Ezzel bemocskolta azt a bizalmi viszonyt amit kizárólag Istennel tarthatott fenn, A k i õt elhívta. Sámsonnak Istennel szembeni elkötelezettségébõl és odaszánásából erõ fakadt, kaméleonszerû beolvadásából pedig szégyenletes csõd származott. Sámson élete és szolgálata képies módon vetített elõre a mi Urunkra: Születését angyal jelentette, munkájában a Lélek irányította. A z, akit szeretett, ezüstért árulta el. És végül a gázai városkapu ajtószárnyait a hátán cipeli fel a Hebronnal

szembeni csúcsra (a szövetségkötés helye). Jézus sejlik fel elõttünk, ahogyan viszi keresztjét a Golgota hegyére, szemben Jeruzsálemmel. Sámson alázatával, bûnbánatával és önfeláldozó halálával Izrael hõsei közé került, hiszen fogolyként elveszett abban az ítéletben, amelyet õ zúdított népe ellenségeire. Esküvõi vendégek, akik elõtt bezárult az ajtó. A legjelentõsebb «éjféli» esemény az Újszövetségben a tíz szûz példázatához kapcsolódik: «Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a võlegény! Jöjjetek a fogadására!» (Mt 25,6). A szüzek között csak öt volt, akik felkészülten és bölcsen várták a Võlegényt, õk a lámpásuk mellett külön olajat is vittek magukkal. A szüzek a menyasszonyt képviselték. A feladatuk az volt, hogy az éjszaka sötét óráiban megérkezése pilla natáig éberen várják a Võlegényt, és lámpásaikkal a házhoz vezessék. A Võlegény szokatlan módon késett, s eközben mind a tízen elaludtak. Szomorú valóság, hogy korunk hitvalló gyülekezetei meggyengültek és elálmosodtak a visszatérõ Võ legény várásában. A z eg yhá z Võlegénye érkezésének nagy napját elkötelezetten, virrasztva és felkészülten kellene várnunk. Nem szabad megengednünk, hogy a hosszú várakozásban erõt vegyen rajtunk az álmosság, vag y belevesszünk jelentéktelen világi célok megvalósításába. A Võlegény visszavárásánál nem lehet fontosabb célunk, különben elveszünk a célt tévesztettek és a hûtlenek sötét éjszakájában. Azok, akik ugyan felébredtek, de az olaj beszerzése miatt mégis elszalasztották a Võlegény fogadását, felettük is elhangzott a Võlegény igazságos bírói ítélete: «Nem ismerlek titeket.» A menyegzõ ajtaját éppúgy bezárta az Úr, mint Nóé bárkáját. A balga szüzek megszégyenülve, csalódottan és megkeseredve mentek el. Méltatlanná váltak a Võ legénnyel va ló ünneplésre, mivel nem álltak készen a vállalt feladatra. Korábban is megtehették volna, hogy a kialudt lámpásaikkal tör õd nek . De ha ny a g sá g b ól ez csak akkor vált számukra fontossá, amikor már késõ volt. – Ezt a

megszégyenülést, csalódást és megkeseredést mindenki át fogja élni, aki nem veszi komolyan a Võlegény visszajövetelét. A Võlegény váratlanul és szokatlan idõben érkezett. Egyik követének éjféli kiáltása jelezte elõre jövetelét. Ez az éjféli kiáltás a Võlegény keg yelmét jelentette, hiszen ez ébresztette fel az alvó szüzeket. Ez a kiáltás idõt adott nekik, hogy magukat, lámpásaikat felkészítsék a feladatra, és elfoglalják helyüket. A kiáltásra mind a tízen felébredtek, de csak öt szûz kísérhette be a Võlegényt a menyegzõre, akik égõ lámpással tudtak kimenni elé. Találkozásuk a Võlegénnyel örömteli volt, hiszen alaposan felkészültek rá. A várni tudás annak a jele, hogy az ember figyelmet, megbecsülést és szeretetet tanúsít a várt személy iránt. Az álomba merülés pedig a feledés és a nemtörõdömség mutatója. A há laadás ny itott kapui éjfélkor. Mindhárom történetben csodálatosképpen mutatkozik meg az Isten történelmen végigvonuló végtelen kegyelme, amely megszabadítja és átvezeti az életen az Õ népét, hogy örökkévaló szeretetében magához ölelje azt. Azonban az igaz Bíró ítéletét is láthatjuk mindazok felett, akik nem hajolnak meg az Úr elõtt, és nem veszik komolyan Jézus visszavárását. Azt is megláthatjuk, hogy erõ és öröm fakad abból, ha szívünket odaadjuk az Úrnak, és iránta való szeretetbõl engedelmeskedünk Neki. Ha virrasztva várjuk a z Urat, példa lehet számunkra a zsoltáríró, aki éjfélkor is felkelt, hogy hálát adjon az Úrnak, igazságos döntéseiért (Zsolt 119,62). Erõt adhat Pál és Szilász példája is, akik a börtönben éjfélkor is imádkoztak, és énekszóval magasztalták az Istent (ApCsel 16,25). A z É j f él i K i á lt á s M i s s z ió a Võlegény érkezése elõtti felrázó, felkészítõ «kiáltás» szeretne lenni a népek és nemzetek sötét éjszakájában. Igaz szolgákként szeretnénk hirdetni: «Jöjjetek a menyegzõre!» (Mt 22,4). ■

Éjféli Kiáltás

2012 október


18

NÉZÕPONTBAN

1. TIMÓTEUS 6,15-16

Aki a teljes üdvtörténet kimenetelét a kezében tartja A Timóteushoz írott elsõ levélben Pál apostol rámutat arra, «hogyan kell Isten házában viselkedni, amely az élõ Isten gyülekezete, az igazság tartóoszlopa és alapja». Olvasd el a 24. részt. ill. a beteljesedés, ami felé törekNORBERT LIETH

ál kijelenti, hogy Timóteusnak «a parancsolatot szeplõtelenül, feddhetetlenül» meg kell tartania «a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig. Ezt a maga idején megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura. Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen» (1.Tim 6,14-16). Ezekkel a kifejezésekkel írja le az apostol azt, Aki a teljes üdv- és világtörténelem kimenetelét a kezében tarja és véghezviszi. Ez a legfõbb cél,

P

Éjféli Kiáltás

2012 október

szünk, amelynek magatartásunkat, egész életünket és szolgálatunkat alá kell vetnünk. A végcélt mindig szem elõtt kell tartanunk. Ezért nem véletlen, hog y ezek a kijelentések megegyeznek a Jelenések könyvében találtakkal. «Az az idõ …», az Úr Jézus viszszajövetelének idejére utal, melyet csak Isten ismer, és amelyrõl az Úr ezt mondja: «Vigyázzatok, legyetek ébren, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idõ!» (Mk 13,33). «Nem a ti dolgotok, hogy olyan idõkrõl és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett» (ApCsel 1,7). Ez az az idõ is, amelyrõl a Jelenések kezdõ soraiban olvashatunk: «Ez Jézus Krisztus kinyilat-

koztatása, amelyet Isten adott Neki, hog y közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak. Õ pedig bizonyságot tett Isten igéjérõl és Jézus Krisztus bizonyságtételérõl; mindenrõl, amit látott. Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idõ közel van» (Jel 1,1-3). «És így szólt hozzám: „Ne pecsételd le e könyv prófétai igéit, mert az idõ közel van!» (Jel 22,10). E g y i d e j û l e g P á l a p o s t o l ut a lá sa (1.Ti m 6,15) meg ma g y a rá zza Jézus v isszajövetelének isteni idõmeghatározását, hiszen a világeseményeket nem a véletlen irányítja, nincsenek magukra hagyatva, hanem minden á lla ndóa n a M indenható ellenõrzése alatt áll: «Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akirõl bizonyságot adott mindenki elõtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból» (ApCsel 17,31). Mit jelent a «boldog» (1.Tim 6,15) kifejezés? Isten Önmagában tökéletesen boldog. Semmire és senkire nincs szüksége, Önmagában hordozza a mindenséget. A boldog szó jelentése: «a tökéletes elégedettség birtokában lenni», «teljes függetlenség». Istennek tehát egyáltalán nincs szüksége ránk. Mégis szeret bennünket, és az evangélium által meg akar nyerni Önmagának. Isten nem lesz velünk boldoga bb, de mi beker ülhetünk az Õ boldogságába! Mindenkinek, aki Õbenne hisz, része lesz az isteni békességben és boldogságban. Ebben az összefüggésben érdekes elgondol kod n i Wol fga ng Schu ler következõ megállapításán: «A Jeshua név pontos jelentése a héberben hétkarú gyertyatartó. A Je- és a –shua összetevõkbõl áll. A Je- a JHWH szó helyett áll, vagyis a Jahwe helyett, Isten legszentebb neve helyett, amely Mózesnek a z égõ csipkebokorból jelentetett ki (vö. 2.Móz 3,14-15). A -shua szótag jelentése ‹segít, gyógyít, megment, megvált, megszabadít, boldoggá tesz (azaz örökké boldoggá)›. Jézus nevének szó szerinti jelentése tehát: ‹JHWH (Isten) segít, gyógyít, meg ment, meg vá lt, megsza badít,


19 FÉNYSUGARAK boldoggá tesz, örökké boldoggá.› Ez a hét feladat (a hét a szent tökéletesség száma) egyetlen névben foglaltatik össze, és ez Jézusnak, Isten Fiának neve.»1 Isten, «a boldog» és Õ az «egyetlen Hatalmasság» is (1.Tim 6,15). Õ ül az uralkodói székben, minden földi hatalmasság és világbirodalom a lábai alá vettetett. Minden, ami történik, a z Õ a ka rat áva l és engedélyével történik. Ezért mindennek Jézus viszszajövetelét és minden dolgok helyreállítását kell szolgálnia: «Õt azonban az égnek kell befogadnia addig, amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik. Errõl az Isten öröktõl fogva szólt szent prófétái szája által» (ApCsel 3,21). Ezt mély benyomást keltõ megfoga lma zás követ i: Õ a «királyok Királya és uraknak Ura» (1.Tim 6,15). Ennek jelentése, hogy Isten minden uralkodó Királya, Ura azoknak, akik uralkodnak. Ez csodálatos és tökéletes biztonságot és nyugalmat ad. Az «örök hatalom» Istené, és ezért egyedül övé minden tisztelet és hódolat. Ez az isteni titulus Jézust is megilleti: «… és Jézus Krisztustól, a hû tanútól, aki elsõszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bûneinktõl» (Jel 1,5). «Ezek a Bárány ellen fognak harcolni, a Bárány azonban legyõzi õket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és akik vele vannak, azok az elhívottak, a választottak és hûségesek» (Jel 17,14). «Ruhájára és derekára az a név van írva: Királyoknak Királya és uraknak Ura» (Jel 19,16). Ezek az egybeesések jelentõs bizonyítékai Jézus Krisztus istenségének. Ezt bizonyítják Pál apostol szavai is az 1. Tim 6,16-ban: «Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen.» Ugyanaz az isteni tisztelet illeti meg az Atyát és a Fiút, ill. a Bárányt. Hiszen az Atya és a Fiú egy és ugyanaz (Jn 1,18; 17,11.21.22). «És így szóltak hatalmas hangon: „Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erõ és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsõség és az áldás!” És

Fõ az egészség Ismered a mondást: «Fõ, hogy egészséges!» vagy «Fõ az egészség!»? Ha az ember megkérdezi valakitõl, hogy van, és akad néhány problémája, azt feleli: «Fõ az egészség.» Ha a jókívánságokról van szó, a végén ez áll: «Mindenekelõtt jó egészséget kívánok neked!» De valóban ez a legfontosabb az ember életében? Vegyük szemügyre a béna meggyógyításáról szóló bibliai beszámolót (Mt 9,1-8), akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a bûnök bocsánata fontosabb az egészségnél. Ez áll a 2. versben: «És íme, vittek hozzá egy bénát … Amikor Jézus látta a hitüket, így szólt a bénához: Bízzál, fiam, megbocsáttattak a te bûneid.» A lélek gyógyulása nyilvánvalóan fontosabb a test gyógyulásánál. A Bibliában e szakasz fölött ez áll: «A béna gyógyulása.» Ez nem helytelen; de mi is áll ennek az elõterében, és mi történik a gyógyulás elõtt? «Bízzál, fiam, megbocsáttattak a te bûneid.» A béna a bûneinek bocsánatával a legnagyobb kegyelmi ajándékban részesült. Fõ az egészség? Nem. Fõ a megváltás! A bûnbocsánathoz kapcsolódik az Isten jelenlétében való örökös lét. Ezért mondhatta neki az Úr ezt: «Bízzál …», habár még mindig béna volt. Egy ember életében semmi sem lehet fontosabb, minthogy Isten igaz gyermekének nyilvánítottan bemehessen az örök dicsõségbe. Ez Isten eredeti akaratának helyreállítása, Aki az embert örök életre teremtette. Ezt akarja Pál is megértetni a római gyülekezettel, ezekkel a szavakkal: «… a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. …» (Róm 8,18). A továbbiakban nyilvánvalóvá lesz, hogy a mi testünk megváltása nem itt és most fog bekövetkezni, az ígéret szerint, hanem az Úrral való találkozáskor a dicsõségben (Róm 8,19-23). Ez azt jelenti, mindaddig, amíg a Gyülekezet a földön van, soraiban mindig lesznek betegségek, szükségek és halál. Természetesen az egészség nagyon értékes. Ki ne akarna egészséges lenni, egészséges maradni? Arra is felszólítást kaptunk, hogy imádságban álljunk ki a betegeinkért. Hálát is kell

adnunk egészségünkért, és kérhetjük is azt. De az egészség sohasem tehet bennünket közönyössé vagy felfuvalkodottá, amikor majd kicsattanunk az egészségtõl és azt képzeljük, hogy mi ezt megérdemeljük; mivel mi jól táplálkozunk és sportolunk. Ezek kétségtelenül jók, de nem jelentenek garanciát az egészségre. Az egészség vezessen minket hálaadásra, ugyanis ez nem magától értetõdõ érték. Így érvényes az élet minden területére függetlenül attól, hogy beteg vagy egészséges, gazdag vagy szegény, munkanélküli vagy dolgozó ember valaki, hogy az Urat dicsõítse minden képességével, minden helyzetben. Martin Luther King mondta egyszer: «Nem arról van szó, hogy a szenvedés alól kibújjunk, hanem hogy a szenvedést értelmesen viseljük el.» Pál hasonlóan ír a Filippibeli gyülekezetnek: «… Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok» (Fil 1,20). Ennek az érzületnek kell hajtania bennünket is. És ez akkor is megtörténhet, ha te magad is a betegágyhoz vagy kötve. Az imádságaid, az adományaid, a bizonyságtételed, a hálaadásod és a megelégedettséged által kifejezheted, hogy nem kételkedsz az Úrban, hanem szenvedéseden keresztül szerzel dicsõséget az Úrnak. Nehogy azt hidd, hogy egy misszionárius szolgálata, aki több ezer kilométert tesz meg, itt prédikál, ott lelki gondozást végez, értékesebb volna, mint a te imádságod és adományod, ami által a miszszionárius egyáltalán teljesítheti feladatát. Ki tudja, hogy a te imádságod, kedvességed, mosolyod és bizonyságod nem mozgat-e meg többeket, mint akár traktátusok milliói? Az Úr ismeri a szívedet, ismeri õszinteséged és hûséged! De ismeri a te szenvedésedet is, tud betegségeidrõl és szükséghelyzetedrõl. Õ tud segíteni, és fog is segíteni. De lehet, hogy nem oly módon, ahogyan mi azt szeretnénk, és amikor mi azt akarnánk. Itt ez van érvényben: «Boldog az, aki nem kételkedik az Úrban» és alárendeli magát hitben és bizalommal az Õ akaratának. T.L. ■ Éjféli Kiáltás

2012 október


20

NÉZÕPONTBAN

KÉRDÉSEK – VÁLASZOK

hallottam, hogy minden teremtmény, a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben , és minden , ami ezekben van, ezt mondta: A királyi széken ülõé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsõség és a hatalom örökkön-örökké!» (Jel 5,12-13). Egyedül Isten halhatatlan. Minden más «istennek» meg kell halnia. Isten az élet forrása, soha el nem apad, és Õ adhat halhatatlanságot annak, aki Õbenne hisz. Ezért csak Õbenne lehet beteljesedés és tökéletes élet. Isten megközelíthetetlen fényben lakik. Mégis azok, akik Jézus Krisztus által megváltatnak, megláthatják Õt, részük lesz az Õ világosságában, és Vele közösségben fognak élni. Mivel az Õ fénye által (Aki Jézus) megláthatjuk a világosságot (Zsolt 36,10). «És látni fogják az õ arcát, és az õ neve lesz a homlokukon. Éjszaka sem lesz többé, és nem lesz szükségük lámpásra, sem napvilágra, mert az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön-örökké» (Jel 22,4-5). Gondoljunk arra a fényre, amely Pált elvakította megtérésekor (ApCsel 9), a fényre, ami Jézust körülvette a Megdicsõülés hegyén (Mt 17) vagy az olyan igehelyekre, mint a Jn 1,4.9 és 1. Jn 1,5. Isten tulajdonképpen megközelíthetetlen. Õ «hozzáférhetetlen világosságban …», lakik, Õ az, «akit egyetlen ember sem látott». Ezek az igehelyek mutatják, milyen átható, mindent felölelõ Jézus megváltása, amit önfeláldozásával vásárolt meg számunkra. «Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk õt látni, amilyen valójában» (1.Jn 3,2). «Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor „távol” voltatok, „közel” kerültetek a Krisztus vére által» (Ef 2,13). Mivel Õ az Eljövendõ, Õ az egyedül Hatalmas, Õ Király minden király felett, Õ az Úr az urak felett, Õ az egyedül Halhatatlan, mivel Õ birtokolja az örökös hatalmat, érdemes Benne hinni, Vele járni, az Õ parancsolatait betartani és hitvallásunkhoz bátran ragaszkodni. ■

Miért kárhoztatja az Éjféli Kiáltás a légzésgyakorlatokat?

1

Wolfgang Schuler, factum 2010/2, 46-47. old.

Éjféli Kiáltás

2012 október

Arra, hogy az Éjféli Kiáltás kárhoztatja a légzésgyakorlatokat, diplomás fizioterapeutaként reagálnom kell. A cikk egy, a testet és az értelmet tagadó és átkozó teológia öröksége. Elõttem az ezotéria veszélyei meglehetõsen ismertek, és sajnos a fizioterápia területeire is beszivárgott. De itt tényleg a gyermeket öntötték ki a fürdõvízzel. (…) Mindazonáltal nagy a különbség aközött, hogy mantrázás közben imádkozom a hindu istenekhez (ott a szavak az istenségek nevei), vagy hogy imádságban Jézushoz szólok, és az imát így ismétlem meg. (…) Hiszen a Sátán az utánzó, a majmoló, és így felhasználja azokat a dolgokat, amelyeket Isten teremtett az õ negatív céljaira. Isten úgy alkotott bennünket, hogy Õt testtel, lélekkel és szellemmel imádni tudjuk, és testi szinten ehhez a légzést használni tudjuk. Képszerû felfogóképességgel is ellátott bennünket, amivel az állatok nem rendelkeznek. Ezért képesek vagyunk a vizualizálásra. A Sátán természetesen ezt is felhasználhatja saját céljaira, de ezt szellemi téren is alkalmazhatjuk! Ezért nem jelenthetjük ki, hogy ez rossz, és ezoterikus módszer! (…) a valaki belsõ szükségében és szorongattatásában Megmentõjét hívja, számíthat Isten beavatkozására, Aki tudvalevõleg a szíveket vizsgálja. Egy ilyen «szívbéli imádságtól» egyáltalán nem akar a cikkem óvni, sõt ellenkezõleg. De ha valaki úgy gondolja, hog y Istenhez bizonyos technikával, ill. módszerrel lehet közel kerülni, akkor mindenesetre óvatosságot ajánlok. Egy szakrális cselekvés lényegét az a meggyõzõdés képezi, hogy meghatározott feltételek között elvégzett cselekvéssor következtében, vagy lefolyása során, szellemi hatás lép fel. Így hiszik, például egyes karizmatikus körökben, hogy zászlók mozgatása által a láthatatlan világból jelet váltanak ki. Ezek azonban mágikus elképzelések. Isten valóságos személy, személyes beszédpartner, és a Szentlélek arra késztet bennünket, hogy õszintén és személyesen forduljunk Hozzá, mint ahogy két személynek kell egymással

H

kommunikálnia. De ha úgy gondoljuk, hogy Istent légzõgyakorlatokkal lehet megközelíteni, akkor elhagyjuk a személyes vonást, és a személybõl eg yfajta kozmikus energiát csinálunk, amelyet, mint a hinduizmusban vagy a jógában vélik, be lehet lélegezni. M it sz ól n á n k a h hoz , h a eg y férj a feleségével való személyes kommunikációban, és végsõ soron a z imádság ba n is errõ l va n szó, légzõgyakorlatokkal próbálna meg közel kerülni hozzá? Ez végül is nem a másik félre való koncentrálást, odafigyelést jelenti, hanem az önmagunkra való odafigyelést. Isten elõtt elcsendesedni, azt jelenti, hogy az Õ Szavára koncentrálunk, és más gondolatokat, a melyek eg yeseket olyan hamar eltérítenek, kizárunk, és akarattal tudomásul vesszük azt az igét, amely elõttünk van, arról gondolkodunk, azt hisszük; esetleg kívülrõl is megtanuljuk. S em m i el lenvet é s em s i nc s a légzõgyakorlatok ellen, amelyek a testre és a testi dimenziókra vonatkoznak, ill. korlátozódnak. De ezekkel egy szellemi területet elérni, inkább emlékeztet a New Age-re, mint az Írás tanításaira. Problematikus számomra ez a kijelentés is, «hogy õt testtel, lélekkel és szellemmel imádni tudjuk». A test tudvalevõleg nincs megváltva. Noha teljesen elbuktunk és romlottak vagyunk, mégsem vagyunk teljesen megváltva. Ismeretes, hogy a test


21 «Semmi ellenvetésem sincs a légzõgyakorlatok ellen, amelyek a testre és a testi dimenziókra vonatkoznak, ill. korlátozódnak.»

megváltására várunk (Róm 8,23). A test halott a bûn miatt (Róm 8,10). Aki itt nem tesz különbséget a test és a lélek között, az könnyen tévútra juthat. Az Úr Jézus világosan azt is kijelentette, és ez által az imádás, ill. az imádkozás területén is változást hozott az Újszövetségben, hogy «az igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát» (Jn 4,23-24). Ugyanakkor a test az az eszköz, amely az imát közvetíti testtartással, a száj mozgásával, stb. Azonban a belsõ hozzáállás a döntõ. Ezért hangoztatja szüntelenül a Biblia, hogy bûnbánatot kell tartani, hogy Istenhez közelebb kerüljünk, vagyis a szívünket kell megváltoztatnunk. Aki azt hiszi, hogy külsõleges testtartással közelebb lehet Istenhez kerülni, hasonlatos a zarándokhoz, aki azt hiszi, hogy ha például Jeruzsálemben imádkozik Istenhez, akkor közelebb kerül Hozzá. Éppen ezt cáfolja meg az Úr a Jn 4-ben. Aki ezekben hisz, szintén közelebb áll a mágikus világképhez, mint a biblikushoz. Nem a testtartás, vag y a külsõ cselek vés a döntõ, ha nem a szív belsõ gondolata. Talán legkifejezõbb példa erre az, amikor Jézus az utolsó vacsorán Júdásnak nyújtja a kenyeret. A katolicizmus szerint döntõ fontosságú – de nem csak ott –, hogy a pap az eucharisztia keretében végrehajtja a cselekvést, különben az úrvacsora elveszti érvényességét. Ha az ostyát egy kardinális osztja ki, akkor az

sokkal jobban meg van szentelve, az érzelmek csúcspontja pedig az lenne, ha egyenesen a pápától kapnák. Amikor azonban Jézus Júdásnak a falatot nyújtotta, nem arról volt szó, hogy megigazult, hanem az ördög belement (Jn 13,27). Helyes szívbéli tartás nélkül nem segítenek a külsõ cselekvések, ceremóniák, testgyakorlatok, ha szabad azt mondanom, egyáltalán semmit. Szintén problematikus ez a kijelentés is «ezért képesek leszünk vizualizálni», azaz képekben elképzelni, látni az olvasottakat. Ha én gyerekek számára írnék egy cikket vagy egy elbeszélést, egész idõ alatt vizualizálnék, tehát tudatosan belsõ képeket alkotnék arról, hogyan fog hatni a gyerekekre az, amit leírok. Mindenki, aki egy könyvet vagy egy élménybeszámolót olvas, szabadjára engedi fantáziáját, ill. képzeletét. Aki azonban úgy véli, hogy ilyen technikák által lelki segítséget kaphat, ill. ezek által közelebb kerülhet Istenhez, elhagyja a hit alapját, amely tudvalevõleg a látás ellentéte. A hit egyetlen meghatározását a Zsid 11,1ben találjuk, ott nyomatékosan ez áll: A hit arról való meggyõzõdés, ami nem látható. Pál nem a hit és a gondolkodás fogalmait állítja szembe, hanem a hitet és a látást (2.Kor 5,7). A hit Istentõl függõ adomány. Azt, aki úgy gondolja, hogy gondolatbeli képzelõerõvel, tehát például vizualizálással a szellemi világot befolyásolni tudja, az a veszély fenyegeti – amint Dave Hunt is megfogalmazta -, hogy a mágia világába téved. Vagyis nem Isten határozza meg egyedül a valóságot, hanem az ember is képes képzelõerejével az Istenhez közeledni. Éppen ettõl a látható vagy akár szellemi képvilágtól akart a reformáció megõrizni bennünket. Egy indiai pásztor leírta, hogyan gyakorolta Ignatius Loyola lelki gyakorlatait, és általuk milyen óriási szellemi mélységet tapasztalt meg. Ezek a g yakorlatok a bból á lltak, hogy a bibliai szövegeket képekké alakította át, minden érzékszervét aktivizálta, és aztán Jézussal meg Máriával beszélgetetett. Ez a pap leírt a, hog y képszer ûen eg y kü-

lönleges teret a lkotott magá nak, és aztán Jézussal szemtõl szemben találkozott. Az evangéliumi misszió egykori misszionáriusnõje elmondta, hogyan találkozott Jézussal, amikor a Jel 3,20-at teljesen képszerûen elképzelte. A vizualizálás által teljesen elmerült a történésbe, és akkor Jézus valóságosan bement a szobájába, leült vele szembe egy székre, és örömmel elfogadta azt a dinnyeszeletet, amelyet az Õ számára tett félre. Ez a Jézus már nem a fantázia szüleménye, hanem önállóan kezd cselekedni és beszélni. De ez – sajnos – egy másik Jézus (2.Kor 11,4). A figyelmeztetéseket szokás szerint nem szívesen fogadjuk, megzavarják lelki békénket. Egy gyakori szemrehányás, hogy az ember negatív. Amikor Dave Hunt klasszikus mûvét, A keresztyénség félrevezetése címmel 1985-ben az USA-ban meg jelentette, a melyben többek között éppen ettõl a vizualizálástól óvott, bombaként robbant az érintettek körében. Heves ellenreakciók jelentek meg, a fõ ellenvetés az volt, hogy Dave negatív beállítottságú. Ez tipikus argumentum ad hominem, amely során nem tényeket sorolnak fel, hanem inkább állításokat, amelyek ellenfelüket hiteltelenítik. Különben a döntõ kérdés nem az, hogy valami pozitív-e vagy negatív, mivel ez csupán a megítélés kerete, amely a humanista pszichológiának felel meg, hanem az, hog y ez az igazság-e vagy sem. A valóban döntõ nem ez az értékskála, hanem az, hogy helyes-e vagy nem. A Bibliában nem fordulnak elõ a «pozitív» vagy «negatív» szavak. A Jelenések könyve sok szörnyû dologról számol be, aki ezeket a humanista skála szerint sorolja be, a negatív oldalra kell tennie. Az Úr Jézusnak visszajövetelérõl tartott beszédei is meglehetõsen negatívak, a soha nem tapasztalt nagy nyomorúságról szóló kijelentése is több mint ijesztõ. Emiatt figyelmen kívül kellene hagynunk ezeket? Kedvelt az az ellenvetés is, hogy a fürdõvízzel kiöntik a gyereket is. Ez azonban nem bibliai érv. A Biblia azt tanítja, hogy egy kis kovász az egész tésztát megposhasztja. A.S. ■ Éjféli Kiáltás

2012 október


22

ELÕZETES

RAJTAD CSAK JÉZUS SEGÍTHET A következõ szám 2012. 10. 10. után jelenik meg többek között e témával*:

«Az utólsó napok gúnyolódói» *A változtatás joga fenntartva!

IMPRESSZUM Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven. Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre. Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet és minden kedden 17.30 órakor bibliaórát tartunk Szeretettel várunk mindenkit. 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem! Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

Éjféli Kiáltás

2012 október

A beteljesedett próféciák mutatják meg, hogy vissza kell térnünk Istenhez Kész vagy arra, hogy találkozz a Bíráddal? Békességed van Istennel? Rettenetes dolog volna találkozni a világ Bírájával anélkül, hogy békességed lenne Istennel! Az egyész Biblia Mózes elsõ könyvének 1. fejezetétõl a Jelenések könyvének 22. fejezetéig tele van beteljesedett próféciákkal, amelyek nemcsak a mi korunkat érintik, hanem teljesen más idõszakokat is. Egyedül Dániel könyvében több mint 200 profetikus kijelentést találsz a világtörténelemrõl (Babilon, MédPerzsia, Görögország, Róma, Izráel, Szíria és Egyiptom), amelyek teljesen bizonyosak, és történelmi forrásokból igazolhatóan megtörténtek a világtörténelemben. Évekkel ezelõtt Dániel könyvében szisztematikusan utánaszámoltam. Jézus Krisztusnak 2000 évvel ezelõtti eljövetelével több mint 300 messiási prófécia teljesedett be. A Biblia az egyetlen könyv a világon, amely abszolút megbízható és részletezett kijelentéseket tehet a jövõrõl! Miként ismerhetõ fel, hogy a Biblia lejegyzõi mögött inspiráló szerzõként valóban az örökkévaló Isten állt? Ennek igazolását a beteljesedett próféciák nyújtják. Azt teszik egyértelmûvé, hogy a Biblia információi olyan valakitõl származnak, Aki nincs alávetve idõnek és térnek. Így a próféciák által igazolható, hogy a Bibliát az örökkévaló Isten ihlette. A beteljesedett próféciákon keresztül ismerhetõ fel Isten. A beteljesedett próféciák ezzel nemcsak az e világ vallásaival összefüggõ kérdések igazságait tisztázzák, hanem az ateizmussal összefüggõ kérdéseket is. A Biblia beteljesedett próféciái nevezetesen a végsõ halálos döfést is jelentik az ateizmus számára. Az ateizmus szerint részletes és igazolható, valódi próféciák egyáltalán nem is létezhetnek. A tények azonban ellentmondanak ennek az ideológiának. Mindenesetre a bibliának ez a jelensége bizonyítható tény, mint ahogyan azt láttuk is. Ezek

igazolják, - hogy 1. létezik egy örökkévaló Isten, - és 2. hogy ez az Isten a Biblián keresztül szól hozzánk. Amint látja az ember, hogy a Biblia Isten igéje, úgy felismeri azt is, hogy az egész világtörténelem az Õ kezében van. Õ ismeri a jövõt, és határozatai által képes azt kormányozni (Ézs 46,8-13). De ez azt jelenti, hogy Õ nemcsak a világtörténelmet tartja a kezében, hanem az én személyes életemet is. Isten oly hatalmas, hogy mi nem vagyunk túl kicsik az Õ számára! A Bibliában Istennek hozzánk szóló, személyes beszédét találjuk. A Biblia olyan, mint egy levél az emberiséghez, de az egyes személyhez is. Érdemes tehát a Bibliát rendszeresen olvasni, hogy részesülhessünk Istennek egészen személyre szabott üzenetében. Aki ennek olvasása elõtt imádságban kéri Istent az Õ Szava megértéséhez, az csodálatos dolgokat élhet meg. A Biblia által tapasztalhatjuk meg azt is, hogy vissza kell fordulnunk Istenhez. Meg kell békélnünk Õvele. Abszolút módon szükségszerû, hogy felismerjük, Jézus Krisztus személyesen halt meg érettünk a kereszten! Az Igaz eljött e világra, hogy közbenjáró módon vegye Magára azt a büntetést, amit Isten iránti engedetlenségünkért mi érdemeltünk volna (1.Pt 3,18). Ha mi Isten elõtt imádságban komolyan és teljes meggyõzõdéssel bûneinket felfedjük, és tételesen beismerve elmondjuk, valamint megbánjuk és teljes bizodalmunkat Jézus Krisztusba, Istennek Fiába, a mi Közbenjárónkba helyezzük, Õ teljes megbocsátást ajándékoz nekünk, és ezzel az örök életet is (Jn 3,16): «Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!» Az 1. Jn 1,9 így tesz bizonyságot: «Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz õ: megbocsátja bûneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.» R.L. ■ Részlet a Valóban a végidõkben élünk? c. könyvbõl, Roger Liebi, 397-407. old.


HÍREK IZRAELBŐL

BETH-SHALOM

23

Rövid jelentések Kedves Izrael-barátok! A Biblia egyik legnehezebb próféciája minden bizonnyal a Dán 11,36-tól található meg, ahol mindenekelõtt egy szemtelen királyról van szó, és késõbb az északi, majd a déli királyról. Kik ezek a királyok? Már elõbb, ugyanebben a fejezetben említésre kerültek az északi és déli királyok, akiken keresztül a Szelendina dinasztia Szíriában és a Ptolemaiuszok Egyiptomban értendõk. A 36. verstõl mindenesetre egy, a végidõkben játszódó eseményrõl van szó, amit világosan felismerhetünk a Dán 12,1-bõl. Sok végidõkre vonatkozó próféciánál van az úgy, hogy jelentését akkor tudjuk elõször világosan felismerni, ha beteljesedésének utánajártunk. Így a jelenlegi szíriai eseményeken keresztül az északi király azonosságának kérdése a lehetõ legaktuálisabb. Roger Liebi éppen most megjelent a Valóban a végidõkben élünk? címû könyvében több mint 175 bibliai próféciát sorol fel, amelyek a mi korunkban szó szerint teljesedtek be, a végén pedig áttekintést nyújt a Jézus visszajövetelével összefüggõ próféciákról, amelyek még nem teljesedtek be. A 375. oldalon említi aztán az északi királyt, és arra a következtetésre jut, hogy az északi király területei földrajzilag körülbelül ugyanarra a területre terjednek ki, mint az ókorban. Ez Libanontól Törökországon és Tadzsikisztánon át Pakisztánig terjed. Ezzel, véli Liebi, világossá válik, hogy az iszlám még egy halálos csapásra készül Izrael ellen. De kit is értsünk a déli király alatt? A logikát követve arra kell következtetnünk, hogy itt Egyiptomról lehet szó. Ezenfelül mindenesetre hozzátartozna még Szíria és már országok is. Amióta Egyiptomban a Muszlim Testvériség került hatalomra, megfigyelhetjük, amint a muszlim testvérek körül egy hatalmi tömb formálódik. Ezzel kapcsolatban az egyik izraeli napilapban cikk jelent meg ezzel a címmel: «Amiért a szunnita iszlám jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ számára». A Muszlim Testvériséget 84 évvel ezelõtt alapították meg a szunniták Egyiptomban, és ott majd 60 éven át tiltották mûködésüket. Ez alatt az idõ alatt a Testvériség – az újságcikk szerint – megtanulta, hogy mérsékelten és visszafogottan kell megnyilvánulnia, hogy megkaphassa a Nyugat támogatását. Céljai azonban mit sem változtak. Ahogyan eddig is, továbbra is le akarják törölni Izraelt a térképrõl, az USA-t elûzni a Közel-Keletrõl, a keresztyéneket pedig alsóbbrendû helyzetbe kényszeríteni vagy elüldözni. A nyugati riporterek elõtt angolul azt mondják, amit azok hallani szeretnének, azután meg arabul gyilkossággal fenyegetõznek… Ezek azok az emberek, akik most hatalomra kerültek. Ha az ember ilyeneket olvas, félelem és rettegés foghatja el. Istennek legyen hála, hogy a muszlimok (de a szunniták sem) messze nem olyan egységesek, mint ahogyan az kívülrõl látszik. Õk sok egymással rivalizáló csoportra tagolódnak. Így áll ez az Ez 38,21-ben is, hogy Izrael támadói egymást fogják megölni. Azzal egységben, Aki Izraelért harcba fog szállni, üdvözöl benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

• Mursi egyiptomi elnök elkötelezte magát a békeszerzõdés betartása mellett. Az izraeli újságírókat felbosszantotta az, hogy Mursi egyetlen egyszer sem használta az Izrael szót, hanem csupán a «másik oldalt» vagy az «ott» szót. Izrael külügyminisztere meghívta õt, hogy tegyen látogatást Perez elnöknél, ehelyett Mursi Teheránba utazott. Ez az elsõ egyiptomi állami vizit Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta. • Simon Perez 5 éve államelnök. Azóta hivatali székhelyén 662 rendezvényre került sor 163.000 vendég részvételével. 1.205 állami vendéget fogadott, több mint 800 külföldi újságíróval beszélgetett, Izraelben 157 közösséget keresett fel, valamint az öt kontinensen 50 hivatalos állami látogatást tett. Ezenkívül több mint 100.000 Izraelbõl és külföldrõl érkezett megkeresésre válaszolt. • Izrael Állam nagykövetséget nyitott az albán fõvárosban, Tiranában. Ez Izrael 101. diplomáciai külképviselete. • A Knesszet úgy döntött, hogy a mozilátogatók pattogatott kukoricát és üdítõitalokat otthonról is magukkal hozhatnak. A nemzetközileg is példamutatónak mondott törvény hivatott letörni a mozik büféinek túl magas árait. • Izrael Állam egyik képviselõje látogatta meg annak a buszvezetõnek a családját, akit Burgaszban, az izraeli turisták ellen elkövetett merényletben öltek meg. Kyosov, aki bulgár területen az elsõ terroráldozat, feleségét és két, 8 éves és 4 hónapos kislányát hagyta árván. • Nyáron rendezték meg elsõ alkalommal Izraelben a nemzetközi 3D-s utcai festészeti fesztivált. Az érdeklõdõk nemcsak a végeredményeket tekinthették meg, hanem a mûvészeket is alkotás közben. • Izrael és Görögország intenzívebbé teszi katonai együttmûködését, amint az ismertté vált a görög haditengerészet fõparancsnokának izraeli látogatásán. Tekintettel a Törökországgal fennálló feszültségre, ezzel a földközi-tengeri országgal egyre nagyobb jelentõséget nyer a kooperáció. ■


24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

IZRAEL-KONFERENCIA 2012

Szolidaritás Isten népével 2012. szeptember 1-2-án ötödik alkalommal került megrendezésre a Missionswerk Mitternachtsruf területén az Izrael-konferencia. Visszapillantás. Izrael mindig is fõ téma volt, és az is marad. Minél inkább múlik az idõ, annál aktuálisabbá válik. Isten szuverén terve készen áll, és úgy tûnik, hogy mi most éppen ennek a tervnek beteljesedése felé haladunk. – Többek között ezekkel a sorokkal hirdettük meg az idei Izrael-konferenciánkat. Hogy milyen csodálatos Istenünk szuverén terve, megtudhattuk Norbert Liethnek, az Éjféli Kiáltás vezetõségi tagjának és Jurek Schulznak elõadásából, aki a Messiási Bizonyság Munkaközössége Izrael ért teológiai referense. Jurek Schulz messiáshívõ zsidó, tehát zsidó ember, aki Izrael egyedüli és igaz Messiásában hisz: Jézus Krisztusban. Õ a konferencián többek között Istennek Izráellel kötött szövetségeirõl beszélt. Szisztematikusan mutatta be, miért feloldhatatlan Isten egyoldalú szövetsége Ábrahámmal, és hogy az Izráel országára tett ígéret még mindig Izrael népének szól. Az új szövetség is, amelynek mi, keresztyének is részesi lehetünk, Izráel népének ígértetett meg (Jer 31), és Izraelre vár még

Messiásának örök uralkodása is – amint azt Isten a Dáviddal kötött szövetségében megígérte. Norbert Lieth arról beszélt, «amit Isten nekünk a pogányok apostola által a zsidóságról mondani akart». «Éppen Pál, a pogányok apostola (Gal 2,7-8), aki a ‹nemzetek tanítójának› is nevezi magát (1.Tim 2,7; 2.Tim 1,11) mutatja be a Római levélben Izrael alapvetõ helyzetét Isten üdvtervében.» A Római levél

Norbert Lieth egy 150.000 frankról és egy 100.000 euróról szóló csekket adott át Mordechai Waronnak, az Assaf Harofeh kórház részére.

egyötödében (9-11. fejezetek) azt bizonyítja a nemzetek apostola, hogy Izrael mindvégig kiválasztott maradt. – Ezt magyarázta Norbert Lieth vasárnap reggeli üzenetében: «Pál egyetlen helyen sem feltételezte, hogy az Ószövetség Izráelnek szóló ígéretei átruházódtak volna a Gyülekezetre. Szégyenkeznünk kell, hogy az évszázadok során Pál tanítását Izraelrõl szem elõl tévesztettük.» Egyvalami félreérthetetlenül világossá vált az idei konferencián: «Az Isten ajándékai és elhívása visszavonhatatlanok» (Róm 11,29). Izrael még mindig Isten kiválasztott szövetséges népe. Ezért szeretjük mi a zsidók népét, amint azt gyülekezetünk egyik elõljárója, Fredy Peter mondta, aki bevezetésként feltette a kérdést: «Hogy nevezhetjük mi Jézust ‹Urunknak›, ha népét, a zsidókat nem szeretjük?»1 Meghívottként jelen volt Dr. Mordechai Waron is, az Assaf-Harofeh-Kórház korábbi fõorvos-igazgatója Tel Avivban. Szívélyes üdvözletét hozta Izraelbõl. Örömünkre szolgált, hogy átadhattunk neki


25

Jurek Schulz

Norbert Lieth

Mintegy 800 izrael-barát látogatta az összejöveteleket.

két adománycsekket 150.000 CHF és 100.000 EUR értékben a kórház számára. Dr. Waron hangAz esemény csúcspontjának számított a Sion énekeseinek súlyozta mennyire hálás fellépése, akik – 1978 óta tevékenykednek – ezen a Izrael azokért a baráto- konferencián jelentették be az együttes megszûnését, és kért, akik még kiállnak utoljára elõadták legkedvesebb énekeiket. mellette, és mennyire fontos a támogatásuk a jelenlegi helyzetben. arról bõvebben olvashattatok ebben a Amint már arról a Hírek Izraelbõl ha- számunkban. Különösen megható volt, sábjain beszámoltunk, Izrael kifejlesztett amikor befejezésül Izrael vigasztalására egy rakétavédelmi rendszert «Vaskupola» hívta fel a figyelmet, és az Izraelnek adott néven. Dr. Waron elmondta, «hogy a Vas- bibliai ígéretek alapján a jövõ bíztató kilákupola eddig rakéták százait, amelyeket tásaira emlékeztetett. Összefoglalva, az elõadások világosaz izraeli lakosságra lõttek ki, semmisítette meg már a levegõben». Igaz, ez sá tették, hogy noha jelenleg Izraelben nagyon hatásos, mondta Dr. Waron, de nem rózsás a helyzet, az ország és a nép sajnos óriási anyagi megterhelést jelent. mégis egy csodálatos jövõ elé nézhet. Így minden egyes rakétalövedék körülbe- Az Iránból, a Hamasz és a Heszbollah lül 200.000 dollárba kerül. Ez azt jelenti, részérõl érkezõ fenyegetések ellenére, a hogy Izraelnek kész kell lennie komoly nyugtalanító egyiptomi fejlemények és a rakétatámadás esetén «dollármilliók szá- pattanásig feszült szíriai helyzet ellenére Isten, a szuverén Úr, üdvtervét Izraellel zait rakétavédelemre kiadni». A negyedik szónok Fredi Winkler jó véghez fogja vinni. Fredi Winkler rávolt, a Beth-Shalom hotel vezetõje Ha- mutatott arra, hogy a bibliai próféciák ifán. Õ nyitotta meg a konferenciát egy szerint elõször nehezebb idõk jönnek, de felvilágosító elõadással a Muszlim Test- tudjuk, amint azt Norbert Lieth is hangvériség szerepérõl és az északi és déli ki- súlyozta elõadásában, «hogy Isten Izrael rály identitásáról a Dán 11,36-tól, amint minden kudarcát úgy alakítja, hogy végül

Mordechai Waron

Fredi Winkler

csak az áldás marad – és mindez Jézus Krisztus által». A konferencia az Izrael iránti barátság jegyében zajlott – az Izrael Messiása iránti szeretetre alapozva. Az esemény csúcspontjának számított a Sion énekeseinek fellépése, akik – 1978 óta tevékenykednek – ezen a konferencián jelentették be az együttes megszûnését, és utoljára elõadták legkedvesebb énekeiket. Ennek egyik különlegessége az volt, hogy egykori énekesek is közremûködtek. Így foglaltatott méltó keretbe az Izrael-konferenciák ezen áldásokban gazdag fejezete. RM ■ 1

Ld. ideaSpektrum 36.2012


26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

ALZHEIMER

Az imádság hatásos demencia ellen Az Alzheimer kór a demencia (öregkori elbutulás) egyik formája. Ebben a betegségben világszerte emberek milliói szenvednek. Egyedül Izraelben számuk 100.000-re tehetõ. Ide sorolható még az a számtalan páciens, akik a demencia más formáiban szenvednek. Mivel az idõsek manapság egyre magasabb életkort érnek el, az ilyen páciensek száma néhány év óta nagyon megnövekedett. Egy tanulmány, amelyet az amerikai egészségügyi hatóság finanszírozott, és izraeli valamint amerikai tudósok készítettek, igazolta a korábbi tanulmányok eredményeit, amelyeket szintén e témában végeztek: Annál, aki rendszeresen imádkozik, csökken az Alzheimer kór kialakulásának kockázata. A tudósok ezzel kapcsolatban úgy vélik, még az is kijelenthetõ, hogy az imádság az ilyen betegségek kockázatát akár 50 százalékkal is csökkentheti. Dr. Yair Kaufman, aki

a Jeruzsálemben lévõ pszichiátriai Herzog Klinika neuro-pszichiátriai osztályát vezeti, ezzel kapcsolatban elmondta: «Naponta megfigyeljük, hogy azoknál az Alzheimer kórban szenvedõknél, akik nagymértékû szellemi kiegyensúlyozottsággal rendelkeznek, a betegség sokkal lassabban fejlõdik ki.» Az Alzheimer kór nemcsak azt jelenti, hogy a beteg nem találja meg a hazavezetõ utat, vagy nem ismeri fel egyik rokonát. Õk azt is elfelejtik, hogyan kell késsel, villával enni, és hogyan kell a toalettre menni; azaz: minden kognitív funkció leépül. Ezzel egy idõben felerõsödhetnek az érzelmi funkciók, mutatott rá Leah Abramowitz. Õ a «Melabev» izraeli szervezet megbízásából kutat, amely országszerte tíz napközi otthont tart fenn több száz Alzheimer kórban szenvedõ beteg számára. «Ezt a következõképpen lehet elképzelni: Egy személynek, aki

vak, sokkal jobb lesz a hallása. Megállapítottuk, hogy az Alzheimer kórban szenvedõk, noha kognitívan beszûkülnek, érzelmileg sokkal fogékonyabbá válnak. Ezért kínáljuk fel minden központunkban az együtt imádkozás lehetõségét. Sok embernek ad ez reményt és perspektívát. És ez egyúttal azt is jelenti, hogy megõrzik saját méltóságukat.» Továbbá megjegyezte, hogy ezek a hatások sokkal erõsebbek akkor, ha a beteg egész életén át rendszeresen imádkozott. Ugyancsak fontos szerepe van annak, ha az imádságot közösségben együtt mondják, így erõsíti a közösségi összetartozást. Az izraeli és amerikai kutatók által elvégzett tanulmány megerõsíti a fenti benyomásokat. Eredményeik nemcsak azt bizonyítják, hogy az imádság az Alzheimer kór lefolyását lelassítja, hanem azt is, hogy a betegség kockázatát is csökkenteni lehet az imádsággal. ■


27 KÉRDÉSES MÉRCÉK

Felfegyverzett milícia politikai pártként? Az egykori külügyminiszternõ, Tzipi Livneh, egyre gyakrabban foglal állást korunk égetõ kérdéseivel kapcsolatban. Nemrég a következõ cikket írta.

A Hezbollah egy terrorszervezet, amelyet Iránból irányítanak és terrorcselekményeket hajt végre. Fotó: Hassan Nazrallah sejk, a Hezbollah fõnöke

A közelmúltban az Európai Unió ismét visszautasította Izraelnek azt a kérését, hogy a Heszbollahot vegye fel a terrorszervezetek listájára. Izrael beadványát azután nyújtotta be, hogy a bulgáriai Burgasban, egy öngyilkos merénylet során 5 izraelit megöltek, 30-at pedig súlyosan megsebesítettek. Ezenkívül növelte az aggodalmat annak lehetõsége, hogy ennek a libanoni-síita szervezetnek szíriai eredetû kémiai fegyverek juthatnak birtokába. Az EU nem sorolta be a Hezbollahot a terrorszervezetek közé, és ez azt támasztja alá, hogy ez egy politikai párt is. A Hezbollah, melyet az USA terrorszervezetnek tart, egyszerre két fronton harcol: Olyan terrorszervezet, amelyet Iránból irányítanak, és terrorcselekményeket hajt végre. Ugyanakkor azonban politikai párt is Libanonban. Az európai álláspont, hogy a politikai tevékenységek megóvják a szervezeteket attól, hogy terrorcsoportoknak tekintsék õket, és hogy politikusokként nem lehetnek terroristák, téves, törvényesíti a terrort, és a mérsékelt erõknek megadhatja a kegyelemdöfést. A demokratikus Európának (...) nemcsak azt kellene fél-

reérthetetlenül világossá tennie, hogy egy szervezetnek nem lehet egyszerre terrorcselekményeket végrehajtani, és törvényes politikai pártként is szerepelni, hanem azt is hangsúlyoznia kellene, hogy a demokratikus választásokon való részvételnek és a törvényesség elérésének kizárólagos feltétele a terrortól esküvel való elhatárolódás. Az 1930-as években Európának (és különösen az európai zsidóknak) fájdalmasan fel kellett ismernie, hogy a választásokon való részvételért feltételeket és korlátozásokat kell szabni, és olyan erõknek, amelyek az erõszakot támogatják, nem szabad megengedni, hogy a rendszerrel visszaélve saját céljaikat mozdítsák elõre. A demokrácia egyik alapelve a szuverenitás és a kormány fegyvermonopóliuma. A Heszbollah azonban egy független milícia, amelyet Iránból és Szíriából látnak el fegyverrel. Egyetlen demokratikus ország sem engedne soha egy felfegyverzett milíciát politikai pártként szerepelni. Spanyolország és Észak-Írország szolgáltat példát a pártokból való kizárásra az erõszakra hajlamos szervezetekhez való közeledés miatt. Izrael is

kizárt már a Knesszet-választásokból egy rasszista pártot. Ami Európa számára helyes, annak érvényesnek kell lennie abban az erõszakkal terhelt régióban is, amelyben élünk. Ha nem így lesz, az erõszak kiterjed az egész földgolyóra. A szélsõséges szervezeteknek politikai befolyásra való törekvése lehetõséget nyújt, az EU nézete szerint, õket arra kényszeríteni, hogy mérsékeltebbek legyenek, és a terrornak hátat fordítsanak. Ezek a csoportok csak akkor lennének mérsékeltebbek, ha a nemzetközi közösség arra kényszerítené õket, hogy válasszanak az erõszak és a politikai hatalom között. Ez a téma nem csupán elméleti természetû. Abban az idõben, amikor külügyminiszter és miniszterelnök helyettes voltam, megpróbáltam a nemzetközi közösséget arról meggyõzni, hogy a terrorszervezeteket állítsa a politika és a terror közti választás elé – mielõtt bejuthatnának a politikai életbe. A felelet, amit erre kaptam, a következõ volt: «Tekintsen a Heszbollahra. Azonnal mérsékeltebb lett, miután politikai tevékenységbe fogott.» Néhány héttel késõbb aztán kiderült ennek az elméletnek téves volta, amikor a Heszbollah behatolt az izraeli területekre, egy katonát megölt, és többet elrabolt. (...) Egy terrorszervezet törvényesítése, csupán azért, mert politikai folyamatokban is részt vesz, nem fogja azt mérsékeltebbé tenni. Épp ellenkezõleg, az erõszakot arra fogja felhasználni, hogy a törvényes pártokra rákényszerítse szélsõséges nézeteit. Ki mer ellentmondani egy olyan koalíciós partnernek, amely saját hadsereggel rendelkezik? A mérsékeltek csak akkor fognak gyõzni, ha világosan különbséget teszünk a legitim pártok és a terrorcsoportok, a pragmatikusok és az erõszakra hajlamos szélsõségesek között. A törvényességhez csak a terror megtagadásán át vezet az út. ■ Forrás: Ynet/Feldolgozta AN


28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

A HAMASZ NEHÉZSÉGEKKEL KÜZD

Új valóság a terroristák számára is A Közel-kelet politikai átalakulásai új hatalmi konstellációkat hoznak magukkal, amelyek a régióban tevékenykedõ terrorszervezetekre is hatással vannak. Ezzel a témával foglalkozott Guy Bechor izraeli újságíró több kommentár keretében is. Hanijeh és Mursi

Guy Bechor megvizsgálta, milyen hatást gyakorolt az arab tavasz a Ha-

masz terrorszervezetre, és többek között megállapította: «Semmi nem akadályozta meg Ismail Haniyeh-t, aki a Hamasz elnöke a Gázai-övezetben, hogy Ahmadinedzsad-féle kijelentéseket hangoztasson, és azt deklarálja, hogy Izrael napjai meg vannak számlálva, és összefogást hirdessen ‹Palesztina felszabadításáért, valamint egy arab dschihádhadsereg létrehozásáért›. Azonban e grandiózus kijelentések mögött olyan valóság rejlik, amelyet a Hamasz keserûnek talál», és ez Bechor szerint egyre nyilvánvalóbbá válik. «A Hamasz szövetsége Iránnal felbomlás elõtt áll. Ez a paktum már a kezdetektõl valahogy természetellenes volt, ha arra gondolunk, hogy egy szunnita szervezet egy nem arab, hanem síita államban szövetségest lát. Amikor a Hamasz nemrég vonakodott hivatalosan a szír diktátor, Bashar el Asszad mellé állni, Teherán visszakozott.» Gyakorlatilag ez a Hamasz számára, Bechor állítása

szerint, egy akadozó, sõt a jövõben esetleg megszakadó pénzforrást jelent. Ez azonban még nem minden, mert a Hamasznak fel kellett adnia a Damaszkuszban fenntartott fõhadiszállását is. A Hamasz-vezetés most figyelmét Jordánia felé irányítja. Jordánia az utóbbi idõben számûzte a Hamaszt, azonban az új politikai viszonyok reményt jelentettek számára. Ám a jordán miniszterelnök néhány szava gyorsan megsemmisítette ezt a reményt: Az ország minden bizonnyal beenged vezetõ Hamasz tagokat és azok családjait, mint magánszemélyeket, akiknek azonban nem engedélyezik a politikai aktivitást. Ezután a Hamasz az egyiptomi opcióban reménykedett. Már a súlyos csapás elõtt, amelyet az Egyiptom – Gázai-övezet – Izrael – határövezeti háromszögre mértek, Bechor megállapította: «Az egyiptomi Muszlim Testvériség azzal törõdik, hogy hatalmát megalapozza, és pragmatikusan megy elõre. Egy terrorszervezetnek megengedni, hogy fõhadiszállását Kairóba áthelyezze, nemzetközi

vonatkozásban visszatetszést keltene. Így a Muszlim Testvériség vezetõsége inkább hallgatott, amikor Haniyeh egyik egyiptomi látogatása során különbözõ magyarázatokkal a ‹nagy testvérnél» megjelent.» Ez egyfajta elszigetelõdés, ami a Hamasz berkeiben nemcsak azért kelthet aggodalmat, amint Bechor írja, hogy a jövõben nemigen tud a pénzbõl kijönni. Azon sem lehet csodálkozni, hogy a belsõ feszültségek egyre jelentõsebbekké válnak. «A Gázai-övezet regionális Hamasz-vezetése saját hatalmának kiépítésében érdekelt, és megpróbálja ezt a nemzetközi Hamasz-vezetés rovására elérni. Korábban Khaled Mashaal volt az, aki a nemzetközi színtéren a Hamasz-vezetés arcaként lépett fel, most azonban Haniyeh próbálkozik ezzel a szereppel.» A régió politikai megfigyelõi közül nem Bechor az egyetlen, aki azt a nézetet képviseli, hogy szakadásokra kerülhet sor. Már régóta nyilvánvaló, hogy a különbözõ vezérek rendre más politikai napirendet képviselnek. Bechor mindenesetre nem jut arra a következtetésre, hogy a Hamasz meggyengült. Mindenekelõtt azt lehetne megállapítani, hogy a Hamasz idõközben sokféle új problémával is áll szemben több fronton. Azonban hogy melyik utat fogja végül ez a terrorszervezet választani, most még nem rajzolódik ki. Az új helyzet mindazonáltal még kiszámíthatatlanabbá válhat. ■ Forrás: Ynet/Feldolgozta AN


29 SZÍRIA – IZRAEL – KURDISZTÁN

Felelevenített történelmi kapcsolatok? A Közel-Kelet mozgásban van. És ez részben olyan irányba halad, amelyrõl a világ közvéleményének fogalma sincs. Asszad széke inog. Legalábbis ez volt a helyzet lapzártáig. Abból lehet kiindulni, hogy õt végül mindenképp megbuktatják, de mikor, és hogyan, és addig mi minden történik még, azt nehéz megmondani. Az viszont biztos, hogy Szíriában Asszad bukása után sem lesz nyugalom. Az egykori hat mandátum-államból mesterségesen létrehozott állam sokfajta népbõl álló ország lett, különbözõ etnikai és vallási csoportokkal. Ilyen többek között a kurdok csoportja, amely Szíria 21 millió fõs lakosságából két milliót tesz ki. Ez a kisebbség soha nem tudott Asszaddal és uralmával megbékélni. Ellenkezõleg: Az alavita uralkodócsalád tagjaként Asszad – úgy Hafiz, az apa, mint Bashar, a fia – az ország kurd lakosságának mindig is szálka volt a szemében. Így tulajdonképpen feltételezhetõ, hogy a kurdok az elsõk közé tartoztak, akik a lázadók soraihoz csatlakoztak. Azonban tétováztak. Ez arra a támogatásra vezethetõ vissza, amelyet Törökország nyújtott a szír lázadóknak. A kurd lakosság szétszórtan él. Törökországban kereken 15 millió kurd él, akik már rég küzdenek az autonómiáért. A PKK (Kurdisztán Munkáspártja) a török hatalmasságok elleni véres harcáról ismert. Törökország a maga részérõl igyekszik a kurdokat elnyomni. A Szíriában élõ kurdok is függetlenségre törekednek; fõleg a Törökországban, Irakban és Iránban élõ testvéreik-

kel együtt. Összlétszámuk már eléri a 30 millió fõt is. Ennek az államokat átfogó, autonóm Kurdisztánnak a víziója Szíriában is rányomja bélyegét a kurdok magatartására a jelenleg zajló események tekintetében. Szíria Törökország és Irán felé kibõvített határterületén úgy tûnik, hogy a kurdok már négy várost tartanak uralmuk alatt, és hogy a határokat is részben õk ellenõrzik– õk is harcolnak Asszad ellen, de inkább elkülönülve, és nem feltétlenül «Szíria szabad hadseregének» soraiban. Ezen a ponton jut szerephez Izrael. Hogyan? - kérdezheted. A válaszért vissza kell pillantanunk a korai történelmi idõkbe. A múltban Izrael szoros kapcsolatokat ápolt azokkal a kurdokkal, akik nemzeti autonómiára törekedtek, különösen az Irakban élõ kurdokkal. Mindenekelõtt emlékezzünk a következõkre: Irak az 1970-es évek végén került Szaddam Husszein uralma alá, és akkoriban Izrael egyik legveszélyesebb ellenségei közé tartozott – többek között nukleáris törekvései miatt. Másfelõl az is ismert, milyen eszközökkel léptek fel Irakban a kurd kisebbség ellen. Az 1970-es években úgy a Moszad – vagyis az izraeli külhoni titkosszolgálat – , mint az izraeli hadsereg tisztjei kapcsolatban álltak az iraki kurd vezetõkkel, többek között az 1979-ben elhunyt Mustafa Barzani mullahhal. Izraeli tisztek még az iraki kurdok bizonyos harci akcióiban is részt vettek.

Idõ múltával Izrael eltávolodott ettõl a hallgatólagos szövetségtõl. Barzani akkor Izraelt árulással vádolta. Fia, Masud Barzani jelenleg Kurdisztán Autonóm Régiójának elnöke Irakban. Õt is, mint az apját, felbosszantotta Izrael akkori visszalépése, idõközben azonban megváltoztatta véleményét. Ezzel a háttérben jelentette néhány hete Seymour Hersh újságíró a The New Republic amerikai napilaptól, hogy izraeliek százai tartózkodnak Irak északi részén, egyesek vélhetõen a Moszad tagjai. Más újságírók a Kurd Autonóm kormánynak az El AL-lal kötött szerzõdésérõl számoltak be, amely szerint izraeli repülõgépek leszállhatnak az Arbil repülõtéren. Ez azt jelenti, hogy izraeli termékeket szállíthatnak oda, azonban már rég azt is feltételezik, hogy Izrael ily módon esetleg segíti a szíriai kurd harcosokat. Ezenfelül egyes dokumentumokból, amelyeket a Wikileaks hozott nyilvánosságra, kiderül, hogy az Iránban élõ kurdok ugyancsak jó kapcsolatokat ápolnak Izraellel, és segítenek az iráni atomkutató program megtorpedózásában. Izraelben természetesen nem jelent meg hivatalos állásfoglalás ezzel kapcsolatban. Néhány ezekbõl az állításokból valószínûleg légbõl kapott, míg másokban lehet valami igazság. Egy biztos: A Közel-Kelet változik, mégpedig erõteljesen és a kulisszák mögött sokkal átfogóbban, mint ahogy arról a nyilvánosság jelenleg tudomást szerez. ZL ■

SOKAT VITATOTT

Háború a háború körül Soha nem beszéltek még ennyit egy olyan háborúról, amely még ki sem tört. A vita egyáltalán nemcsak akörül a kérdés körül forog, hogy bekövetkezhet-e egy Irán elleni katonai csapás. Azt is vitatják, kinek és hogyan kellene a csapást mérnie, mik a kívánt célok, vagy milyenek lesznek a következmények. Végtelenül sok a kérdõjel, véget nem

érõ spekulációk – tulajdonképpen háború a háború körül. Ez a háború a háború körül egy komplex ütközet, amelyet mostanában három szinten vívnak: a.) Obama kormánya és Izrael Állam kormánya között, b.) Obama és a republikánus elnökjelöltek között

és c.) Izrael Állam politikai vezetése és az ország legfelsõbb katonai vezetése között. Az Izrael és az USA közötti nézeteltérés elsõsorban a körül a kérdés körül bonyolódik, hogy egyáltalán szükséges-e egy katonai csapás, és ha igen, milyen cél-


30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/09

pont ellen. Az amerikai kormány a következõ álláspontot képviseli: Az irániak még nem jutottak el arra a pontra, amikor már nem lehet õket megállítani. Más szavakkal: Van még idõ a szankciókat életbe léptetni. Az izraeli oldalon Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter azok, akik a katonai megoldást sürgetik, nem a távoli jövõben, hanem a közelebbi jelenben. Szerintük már lezárult az az idõ, amikor még Iránt meg lehetett állítani. Netanjahu nemrég világosan kijelentette: «Izraelnek joga van önmagát megvédeni mindenféle ellenséggel szemben, és most van itt az idõ, hogy saját jövõnkrõl döntéseket hozzunk.» Mindkét érdekelt fél arra szólítja fel a médiát, hogy befolyást gyakoroljon a közvéleményre. Az amerikaiak nemrég azt feltételezték, hogy Izrael egyedül nem képes olyan csapást mérni, amely megállíthatja az iráni atomkutató programot. Ha Izrael egyedül indítana támadást, hangoztatja az amerikai média, legjobb esetben is csak késleltetné Irán atomkutató programját, többre nem jutna. Ugyanakkor csodálatos módon amerikai háborús forgatókönyvek szivárognak ki, amelyekrõl egyébként csak Netanjahunak kellene tudni. Nemrég Izrael ellenvetését fejezte ki, mivel új információk kerültek nyilvánosságra az irániak óriási elõrelépésérõl. A médiában itt-ott feltûntek Izrael íróasztalfiókban õrzött terveinek részletei. A hivatalban lévõ elnök, Barack Obama és a republikánus ellenjelölt, Mitt Romney közti nézeteltérésben ez a vita egyértelmûen fontos témája a választási harcnak. A pozíciók világosak: Obama továbbra is kitart a szankciók mellett, és megállapítja, hogy nem kellene megengedni, hogy Irán nukleáris ütõképességre tegyen szert. Romney választási ellenfelének azt veti a szemére, hogy semmilyen világos döntést nem hozott, és nem biztosított abszolút prioritást az ügynek. Ezzel az Amerikában élõ zsidó választók kegyére számít, anélkül azonban, hogy világosan elmondaná,õ konkrétan mit tenne például néhány hét alatt elnökként, abban az esetben, ha …

Ha Izrael egyedül indítana támadást, hangoztatja az amerikai média, legjobb esetben is csak késleltetné Irán atomkutató programját, többre nem jutna.

Izraelben úgyszintén huzavona zajlik a politikusok, katonák és biztonsági szakértõk körében. Tulajdonképpen egy politikai viharról van szó, amely messzemenõen a kulisszák mögött dúl. Csak kevés jut el néha-néha a nyilvánosság elé, és sejteti, milyen heves viták folynak a kérdés körül. Izraelben is felhasználják a médiát arra, hogy pozíciókat jelöljenek ki, és reakciókat mérjenek fel. A történelemre visszatekintve összehasonlításokat tehetünk, így például láthatjuk milyen engedményeket tett Chamberlain Hitlernek. Érzelmeket bolygatunk meg, ha a zsidó nép egy újabb Holokausztját rebesgetjük. Külpolitikai tekintetben értékelik, mit jelenthetne Izrael számára, ha egyedül indítana támadást. Ugyanakkor a költségeket is összeszámolják, amelyek Izraelre hárulnának. Felvetik az Izrael nemzeti gazdaságára vonatkozó következmények kérdését is, és azt is fontolgatják, milyen következményei lennének a drasztikusan emelkedõ kõolajáraknak a világgazdaságban. Gyakran hangzik el ez az összefoglalás: Izrael végérvényesen bûnbakká válna a világ szemében. Ezzel egy idõben természetesen megvitatják – a legapróbb részlete-

kig – a katonai-stratégiai kérdéseket is: Hogyan valósítják meg a támadást Izraelbõl? Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Milyenek lennének a katonai konstellációk, ha az USA Izraellel együtt támadna? Hol áll akkor a NATO? Komoly viták folynak mindenekelõtt a civilek védelmérõl, mert alapvetõen abból indulnak ki, hogy Izraelnek nem csupán egyetlen iráni ellencsapással kellene számolnia, hanem Libanonból és a Gázai-övezetbõl is záporoznának a rakéták. Ezenkívül: Helyes-e a csapás az amerikai választások elõtt, vagy sem? Melyik amerikai választási eredmény, milyen következményeket tartogat Izrael számára a szabad politikai és katonai cselekvés terén? Végtelenül sok kérdés és forgatókönyv. Itt csupán a jéghegy csúcsát ismertettük. Vélhetõen a döntéshozók sem tudják pontosan, mit kellene tenniük. Mindazonáltal lehetséges, hogy a helyzet egészen másként fog kinézni, amikor ez a számunk a nyomdába kerül … Vitathatatlan tény az is, hogy valami kiélezõdött, úgy Netanjahu és Barak lapzártakor nem mondhat magáénak politikai - katonai többséget; hiszen kitudja, milyen politikai sakkhúzások kerülnek még meglépésre… ZL ■


„Segítsünk együtt a fáji gyerekeknek!” y

foto: VIS

További pénzadományokat várnak ide: Éjféli Kiáltás Misszió MKB 10300002-20510628-00003285 megjegyzésbe: "fáji iskola" Az éhezõ fáji iskolások megsegítésére már egy Facebook-csoport is létrejött.

„Segítsünk együtt a fáji gyerekeknek!” https://www.facebook.com/groups/415173808546742/

Fáj, aprócska település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Encstõl északra. Gyönyörû hegyes-dombos vidék, ahol a munkanélküliség 90% fölötti, és a lehetõségeket mintha a hegyek is körbezárták volna. Közel 400-an laknak itt, a lakosok több mint fele gyerek. A Szeretet-Közösség tagjai nyár elején olvastak elõször a fáji helyzetrõl egy újságcikkben. Az iskolásokról, akik napi egy szelet kenyérért járnak iskolába, és akiket úgy tûnik, hogy leginkább az éhség vonz be az intézménybe. A közösséghez tartozó nyíltszívû, tenni akaró emberek úgy döntöttek, hogy nem legyintenek lemondóan a problémára, hanem megpróbálnak mindent megtenni a helyzet megváltoztatásáért. Augusztus végére az Éjféli Kiáltás Misszió és több más támogató segítségével megszerveztek egy jótékonysági koncertet Budapesten, a Golgota Közösségi Házban, neves elõadómûvészek részvételével, akik elsõsorban a blues, jazz, rock mûfajban képviseltetik magukat. Fellépett a Blue sPot zenekar, Drucker Zsuzsa, Folk Iván Band, Gerendás Péter, Birta Miklós, Gyárfás István és barátai. A jó hangulatú koncert fináléjában, a fellépõk együtt énekelték a nagy klasszikust, a Happy Day-t, abban a reményben, hogy a fáji gyerekeknek is boldogabb napokat sikerül szerezniük. A minimális reklámlehetõség ellenére, szép számmal jöttek nézõk az eseményre, bár a jótékonysági koncerteknek nincs nagy hagyománya még hazánkban. A bevétel meghaladta a félmillió forintot, amely az Éjféli Kiáltás Misszió számláján várakozik arra, hogy a fáji gyerekek élelmezését biztosítsa. Két furgont telepakolva adományokkal, szeptember 13-án indultak Fájra. Az iskolában Dávid József polgármester, és Lukácsné Czimbalmos Krisztina iskolavezetõ fogadták õket. Velük együtt pakolták ki a közel 200 ezer forint értékû segélyszállítmányt (ruha, játék, tartós élelmiszer, biciklik) , amely néhány napon belül kerül átadásra, az iskolás gyerekek családjainak. A misszió, az iskola és az Abaúj Coop Zrt. szerzõdést kötött, amely biztosítja, hogy szeptember közepétõl , minden tanítási napon tízórait kapjon az iskolába járó 36 gyerek. A tanév elsõ felére elegendõ lesz az összegyûlt pénz, és célul tûzték ki, hogy további gyûjtéssel, az egész tanévre biztosítani fogják a gyerekek délelõtti élelmezését, valamint a további tervek között szerepel az is, hogy egy karácsonyi ünnepséget szerveznek a gyerekeknek a fáji mûemlék kastélyban, sok zenével, cipõsdoboz-ajándék akcióval. Folk Zsuzsa


Minden pénteken és a hónap utolsó szombatján

szeretettel várunk a

N O R Á S Á V SA

Z R O M

2012 októberében és novemberében berében minden pénteken 1000 és 16000 óra, valamint a hónap utólsó szombatján 10 000 és 1600 óra között!

Megérkezett az õsz-téli kollekció A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem adhatsz is. Minden megvásárolt áru értékével támogatod a Misszió mûködését! A Morzsa-vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, játékok és sok minden más hihetetlen áron! De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a munkánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

www.ejfelikialtas.hu e-mail: ejfel@t-online.hu Tel.: (061) 3500-343

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkéntesei

Ára: 350,-Ft

morzsa vásár

2012 október Éjféli Kiáltás  

2012 október Éjféli Kiáltás

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you