Hírek Izraelből 2023 január

Jézus Gilgálban

Az Ígéret földjére való bevonulás prófétikus dimenziói Miután Izráel átkelt a Jordánon, és bevonult az Ígéret földjére, Gilgálban táborozott le. A hely neve nem a véletlen műve! E névben, amely fölött sokszor könnyen átsiklik a tekintet, egy lélegzetelállító üdvtörténeti és prófétikus dimenzió rejlik, amely bemutatja a Szentírás célját és Jézus Krisztusra mutat.

HÍREK IZRAELBŐL

Éjféli Kiáltás Misszió, 1152 Budapest, Rákos út 8. Tel.: +36-1-3500-343

Mobil: +36 30 630 7823 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu

Kérjük, támogassa adományával munkánkat! Az alábbi számlaszámon támogathat bennünket vagy megrendelheti folyóiratainkat: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

IBAN HU61 10918001-00000040-71680019

SWIFT kód: BACXHUHB

E-mail: info@ejfelikialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Magyarországon kiadja az Éjféli Kiáltás Misszió

Magyarországon felelős szerkesztő Nagy Erzsébet

Lektor: Kolozs Nagy János

A «Hírek Izraelbõl« megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

TÁMOGASSA AZ EBENEZER MESSIÁSHÍVŐ KERESZTÉNYEK IDŐSEK OTTHONÁT IZRAELBEN

Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417

A folyóirat ára: 500,-Ft + postaköltség Éves elõfizetés: 6000 Ft + 3600 Ft, postaköltség, a mindenkori postai árnak megfelelõen.

A LAP MEGRENDELÉSE AZ ÍRÁSOS LEMONDÁSIG ÉRVÉNYBEN MARAD!

Személyesen a Missziónknál vagy keresztény könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehető. Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 60 EUR Éjféli Kiáltás Misszió, 1152 Budapest, Rákos út 8. Központ: 12-17-ig Tel.: (+36-1) 2360-895

Iroda: 9-11:30-ig Tel.: (+36-1) 3500-343 Mobil: +36 30 630 7823

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzőké a teljes felelősség.

facebook.com/hirek.izraelbol 7

Jamie Cowen

A ZSIDÓ NÉP

TÖRTÉNELME

tanáraként. Egyhetes kurzusa során a zsidó történelemrõl beszélt, kivételes módon, Jézus-Jesua személyét állítva a középpontba. Hatalmas ívû sorozata Ábrahámtól napjainkig kísérte végig a választott nép tragédiákkal és felemelkedésekkel teli történelmét. A hallgatók néhány nap múlva úgy érezték, Izrael népének történelmével való ismerkedésük egyúttal a világ történelmében tett utazássá is vált. Nemcsak Izrael társadalmának Jézus-korabeli tagozódását érthették meg jobban, hanem Nagy Sándor ókori birodalmának sorsától kezdve ott jártak Jeruzsálem szörnyû pusztulásánál, az európai vándorutak és üldöztetések keserû fájdalmainál is. Megismerhették a korai egyházatyák zsidóellenes iratait éppúgy, mint a rabbinikus zsidóság gondolkodásmódjának formálódását is.

A jelen kötet ezeknek az elõadásoknak a szöveganyagát dolgozza fel, megõrizve az élõ beszéd lendületét. Ajánljuk mindenkinek, aki szeretné közelebbrõl megismerni ezt a hatalmas témát.

A HEGYI BESZÉD Zsidó

szemszögből

"A keresztyének 2000 éve olvassák a hegyi beszédet, azt azonban gyakran elfelejtik: Jézus zsidó volt, és először a zsidókhoz szólt, amikor az Ószövetség kihívást jelentő kijelentéseit beszédében újraértelmezte. A hegyi beszéd a Máté evangéliumában számos olyan ószövetségi utalást rejt, amelyet sokszor nem veszünk észre. Ez gyakran egyoldalú képet eredményez nemcsak a hegyi beszédről, hanem sok más újszövetségi szövegről is. Anatoli Uschomirski ebben a könyvében az Újszövetség egyik legismertebb szövegének új, szélesebb perspektíváját kívánja megnyitni, a rabbinikus irodalmat is segítségül hívva. A szerző nem leértékelni akarja a keresztyén értelmezést, hanem rá akar vezetni arra, hogy még jobban megértsük, mit akart Jézus valójában mondani hallgatóságának akkor, és mit akar mondani nekünk ma." 1959-ben született. Zsidó családban nőtt fel Ukrajnában, 1992ben költözött Németországba. Ott bekapcsolódott az „Evangélium Szolgálata Izraelért” (www.edi-online.de) munkájába, alapított egy messiási zsidó gyülekezetet. Széles körben tart előadás- és prédikációsorozatokat szerte Európában

Jamie Cowen 1999-ben és 2001-ben járt Budapesten, az akkoriban itt mûködõ Messiási Zsidó Biblia Intézet elõadó

KEDVES BARÁTAIM!

Egy új év kezdetén teljesen természetes feltenni a kérdést, vajon mit hoz számunkra ez az év. Joggal elmondhatjuk, hogy most több okunk van az aggodalomra, mint az elmúlt években. Először is itt van az ukrajnai háború, aztán annak következményei, az energiaválság és az infláció. Azonban más veszélyek is leselkednek ránk, amelyekről nem lehet tudni, mennyire valósak – mint például a klímaválság.

A Sínai-félszigeten, Sharm El-Sheikh-ben tartott ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (COP27) főleg azt bizonyítja, milyen sokat tudnak az emberek beszélni, és valójában milyen kevés történik. Nagyon sok résztvevő utazott oda a világ minden tájáról, sok-sok repülőjárattal, és arról, hogy ez milyen mértékben szennyezte a levegőt, senki sem beszélt. Ugyanez mondható el a Katarban megrendezett futball-világbajnokságról. Ezt a világraszóló «cirkuszt» meg kellett rendezni, kerül, amibe kerül. Ha futballról van szó, semmi sem drága, az energiatakarékosság, a klímavédelem szóba se kerül.

Amikor Jézus az Olajfák hegyén viszszajöveteléről beszélt, az azt megelőző időt Nóé korához hasonlította. A Máté 24,36–39ben felsoroltak tulajdonképpen mindennapi megszokott dolgok: az emberek ettek, ittak, házasodtak. Ebben nincs semmi rossz. Csakhogy «semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta.» Nem sejtették, és nem is törődtek vele, hogy Isten jelen van, és megítéli a világot. Figyelmetlenül elmentek Isten mellett és mindamellett, ami szerinte helyes.

És éppen ez a helyzet ma is. A futballra és a sportra általában milliárdokat költenek, arra viszont, ami Isten előtt kedves, sem időt, sem pénz nem fordítanak. Figyelmetlenül elmennek mellette.

Egykor Isten megfeddte Izráel népét, mert szombatnapon azt tette, ami neki tetszett, és nem adta meg Istenének, az Úrnak

a tiszteletet, aki megáldotta és minden jóval elhalmozta.

Egykor a keresztény világban vasárnap az a nap volt, amikor hálát adtak Istennek mindazért az áldásért, amiben részesültek. Ma a keresztény világban is ugyanaz a helyzet, mint egykor Izráelben. Isten és a hit mellékes magánüggyé vált, minden más fontosabb, elsősorban a sport.

Nos, felvetődik a jogos kérdés: a sport talán valami rossz dolog? Természetesen nem! A rossz az, ha Istent és Jézus Krisztusban adott üzenetét háttérbe szorítja. Manapság világszerte rendeznek maratonfutó-versenyeket, tömeges sportrendezvényeket, az emberek a félvilágot is beutazzák, hogy részt vegyenek rajtuk. És mikor vannak ezek a rendezvények? Hétvégén, főleg vasárnap! Elmondhatjuk tehát, hogy a sport az a bálvány, amely az Istennek szentelt napot kisajátította.

Egy új év kezdetén szokás visszatekinteni, számbavenni, ami félresikerült, megvizsgálni, volt-e olyan dolog az életünkben, ami elvette Urunktól az első helyet.

Ebben a világban, ahol már minden viszonylagos, ahol az ember egyre közömbösebb és magánakvaló, a keresztények arra hivatottak, hogy a legfontosabbat, a Jézus Krisztusba, Isten Bárányába vetett hitet felmutassák, Ő az, aki a világ bűneit elhordozta, és vigaszt nyújthat, erőt adhat minden megfáradtnak!

Ez alkalommal szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik támogattak bennünket az Úr ügyéért végzett munkánkban.

Tekintettel az Úrra, akitől minden áldás származik, kívánunk minden kedves Olvasónknak gazdagon megáldott 2023-as esztendőt.

Szívélyes shalom-üdvözlettel Izraelből:

IZRÁEL AZ ÉNEKEK ÉNEKÉBEN

Az Énekek énekét háromféleképpen lehet értelmezni: 1. Szó szerint Salamonnak menyasszonya iránti szerelmét írja le. 2. A Messiásnak szövetséges népéhez, Izráelhez fűződő viszonyát fejezi ki. 3. Példázat a Jézus Krisztus és Gyülekezete közti viszony kifejezésére.

Kétségkívül az első jelentés a legkézenfekvőbb. Azonban joggal feltételezhetjük, hogy a Szentlélek az Énekek énekét üdvtörténeti szempontból is felhasználja. Láthatjuk benne Izráel profétikus történelmét és jövőjét, amely a Bárány menyegzőjével végződik: «Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya» (Jel 19,7). – Amit szellemi értelemben mi magunkra is vonatkoztathatunk.

AZ ELSŐ SZERELEM

«Csókoljon meg engem szája csókjaival! Szerelmed jobb a bornál. … Vigyél engem magaddal, fussunk, vezess a szobádba, királyom! Ujjongva örüljünk veled, emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretnek téged!» (Énekek 1,2.4).

Isten találkozása Izráellel valóságos szerelmi történet, a maga mélységeivel és magasságaival. Egyedülálló,

NORBERT LIETH

csodálatos és titokzatos szerelem, amelyhez nincs fogható.

Nincs még egy nép, amelyhez Isten olyan közel jött volna, mint Izráelhez. Ez a szerelem személyes és bensőséges, telve vággyal és komoly odaadással: «Csókoljon meg engem szája csókjaival…» (1,2). – Ki ne emlékezne az első csókra?

Isten szerelme mindent felülmúl, végtelenül többet kínál, mint amit a világ nyújthat: «Szerelmed jobb a bornál» (1,2). – A bor az öröm, az együttlét, az érzékiség kifejezője, de értéket és gazdagságot is jelképez. És noha mindezt részben a világ is felkínálja, meg sem közelíti azt, amit az Úr adhat nekünk.

Az, amit Isten Izráelnek adott, mindent elhomályosít. Az Énekek éneke a héber kifejezés szó szerinti fordítása, ami azt fejezi ki, hogy Isten szerelme minden mást mesze felülmúl.

Isten szerelmének ereje van: «Vigyél engem magaddal, fussunk, vezess a szobádba, királyom! Ujjongva örüljünk veled, emlegessük bornál is jobb szerelmedet, méltán szeretnek téged!» (1,4).

A szerelemnek nagy a vonzereje. Semmi másra nem enged gondolni, mindig a kedves közelségét keresi.

Isten szerelme Jézus Krisztus által szoros közösségbe von bennünket Istennel, az Atyával, az Ő szent hajlékába akar vinni bennünket. Izráel mindezt megélte. De a szerelem mindig támadásnak is ki van téve. Nem ritkán harc és küzdelem kapcsolódik hozzá.

AZ ELSŐ SZERELEM ELHAGYÁSA, ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

«…a magam szőlőjét nem őriztem» (Énekek 1,6).

Ez keserű beismerés. Mindig fájdalmas, ha az első szerelem elmúlik, és már semmit sem lehet érte tenni. – A házasságban is, de főleg az Úrhoz fűződő kapcsolatunkban.

A menyasszonyt magával ragadta

a vőlegény szerelme, de idővel gondatlanná vált, és elhagyta az első szerelmet. Ez Jeremiás szavait juttatja eszünkbe, melyeket az Úr Izráelhez intézett: «Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az ÚR: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön» (Jer 2,2).

Mi lett annak következménye, hogy a menyasszony nem őrizte szőlőjét, és elhagyta első szerelmét? Ézsaiás válaszol:

«Dalt éneklek kedvesemről, szerelmesem szőlőjéről! Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon. Fölásta és megtisztította a kövektől, beültette nemes vesszővel. Közepére tornyot épített, sajtót is vágatott benne. Várta, hogy jó szőlőt teremjen, de vadszőlőt termett! Most azért, Jeruzsálem lakói és Júda férfiai, tegyetek igazságot köztem és szőlőm közt… Most én megmondom nektek, mit teszek szőlőmmel: lerombolom a kerítését, hogy lelegeljék, kidöntöm a kőfalát, hogy összetiporják! Hagyom, hogy elvaduljon: nem metszik, nem kapálják, fölveri a tövis és a gaz. Megparancsolom a felhőknek is, hogy ne adjanak rá esőt!» (Ézs 5,1–3.5.6).

Először jöttek az asszírok (Kr. e. 722–720), elfoglalták Izráelt, és elhurcolták lakosait. Később a babiloniak hódították meg Júdát, és Kr. e. 586-ban lerombolták Jeruzsálemet

és a Templomot. Így odalett az istentisztelet háza a memorával együtt.

Ez újfent emlékezetünkbe idézi az Úr levelét az efézusi gyülekezethez: «…de az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet. Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az előbbiekhez hasonló cselekedeteidet, különben elmegyek hozzád, és kimozdítom gyertyatartódat a helyéből, ha meg nem térsz» (Jel 2,4–5).

Annak, aki az első szeretetet elhagyja, már nincs világító ereje. A szeretet az a láng, ami a gyertyatartóban lobog és meleget ad.

AZ ÚR SZERETETE NEM HAGYJA ELESNI IZRÁELT

«Két orcád bájos a láncocskák közt, nyakad a gyöngysorokban. Aranyláncokat készítünk neked ezüstgolyócskákkal!» (Énekek 1,10–11).

Amikor a szerelem újonnan ki akar bontakozni, szeret ajándékokat készíteni. És milyen gazdagon megajándékozott bennünket az Úr! A Bibliában az arany az isteni dicsőséget, az ezüst pedig a megváltást jelképezi. Urunk megváltása által nyerhetjük el a mennyei dicsőséget. – Engedjük tehát, hogy Jézus Krisztus szeretete mindjobban magához vonzzon bennünket!

Az Újszövetségben olvasunk Isten országának hét példázatáról, közülük a hatodikban egy nagyértékű gyöngyről van szó: «Hasonló

«MENJ ÉS HIRDESD JERUZSÁLEMNEK: EZT MONDJA AZ ÚR: EMLÉKSZEM RÁD: IFJÚKOROD HŰSÉGÉRE, MÁTKASÁGOD SZERETETÉRE, AMIKOR KÖVETTÉL A PUSZTÁBAN, A BE NEM VETETT FÖLDÖN» (JER 2,2)

a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt» (Mt 13,45–46).

Izráel történelmének kezdetén, amikor Isten népét kiválasztotta (Ez 16,11), jelképesen ékszerekkel halmozta el, történelmének végén pedig a mennyei Jeruzsálemben azt látjuk, hogy a tizenkét kapu tizenkét gyöngy lesz (Jel 21,12.21).

Izráel kezdete és vége gyönggyel ékesített. Az Úr ezekért a gyöngyökért mindent odaadott, hogy saját magának megvásárolja őket.

JÉZUS ELSŐ ELJÖVETELE

«Ha a király az asztalnál ül, nárdusom árasztja illatát» (Énekek 1,12). «Elvitt engem a borozóhelyre, melynek jelvénye a szerelem» (2,4).

Az első csodajelét Jézus egy esküvőn hajtotta végre – a szerelem ünnepén. A kánai menyegzőn a vizet a legjobb borrá változtatta át (Jn 2,1-től). És amíg Jézus a földön járt, a tanítványaival közösségben élt, velük étkezett, szellemének ereje, illata átjárta őket, és ők tovább adták azt másoknak.

A tanítványok az igazi Izráelt jelképezik. Uruk hatalma által volt nekik is hatalmuk. Az Úr nélkül semmit sem tehettek, Ővele azonban minden lehetséges volt. Viszont amikor ezt olvassuk: «Ha a király az asztalnál ül…» (1,12), annak sejtetésére kell gondolnunk, hogy nem volt mindig közöttük az Úr. Elutasítása miatt el fogja hagyni népét.

A köztes időben létrejött egy zsidókból és pogányokból álló gyülekezet. Ebben fog egy maradéka Izráelnek tovább élni (Róm 11,5). És ez a gyülekezet vágyakozva várja vissza Urát.

VISSZAJÖVETELÉNEK JEGYÉBEN

«Szerelmesem hangját hallom! Jön már, ugrálva a hegyeken, szökdelve a halmokon. … Szerelmesem így szólított meg: Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már!» (Énekek 2,8.10).

És: «Érleli első gyümölcsét a fügefa, és a virágzó szőlők illatoznak. Kelj föl, kedvesem, szépségem, jöjj már!» (2,13).

A mennyei Vőlegény eltávozása óta hirdetik és várják a visszajövetelét. Közeli eljövetelének egyik jele a fügefa: «Okuljatok a fügefa példáján: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár» (Mt 24,32). Lukács hozzáfűzi, hogy közel van az Isten országa (Lk 21,31).

Izráel mint fügefa, jelen van ugyan, de még nem ébredt fel, még nem hajt leveleket, az csak a nagy nyomorúság idején fog megtörténni. És ehhez természetesen először léteznie kell a fügefának.

A NAGY NYOMORÚSÁG ÉJSZAKÁJA

A nagy nyomorúság idején Izráel maradéka megtalálja az Urat. «Ágyamon éjjelente kerestem őt, akit lelkemből szeretek, kerestem, de nem találtam. Fölkelek azért, és bejárom a várost, az utcákat és a tereket; megkeresem, akit lelkemből szeretek! Kerestem, de nem találtam. Rám találtak az őrök, akik a várost járják. Nem láttátok – kérdeztem –, akit lelkemből szeretek? Alig mentem tovább tőlük, máris megtaláltam, akit lelkemből szeretek. Megragadtam, nem is engedem el, míg be nem vezetem anyám házába, szülőmnek szobájába» (Énekek 3,1–4).

A zsidók elkezdik keresni az Urat, de senki nem tud segíteni nekik, végül aztán megtalálják Őt segítség nélkül. «Alig mentem tovább tőlük, máris megtaláltam, akit lelkemből szeretek.» – Gondoljunk a 144.000 elpecsételésére a Jelenések 7-ben. Nyilvánvalóan az emberek közreműködése nélkül pecsételtetnek el. Ha megtalálják az Urat, nem engedik el, és készülnek a menyegzőre: «Megragadtam, nem is engedem el, míg be nem vezetem anyám házába, szülőmnek szobájába». Amint a Jelenések 19,7-ben olvassuk: «Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük

őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya.»

Az Énekek éneke 4. fejezete a vőlegény menyasszonya iránti szerelmét írja le, valamint az egymás utáni vágyakozásukat. De aztán egy nagy támadás következik, ami korokon át ível, és vonatkozik a házasságra, Izráel maradékára, a Gyülekezetre.

«Bejöttem kertembe, húgom, menyasszonyom! Szedem mirhámat és balzsamomat, eszem lépes mézemet, színmézemet, iszom boromat és tejemet. Egyetek, igyatok, barátaim, részegedjetek meg a szerelemtől! Aludtam, de ébren volt szívem. Hallga, szerelmesem kopogtat! – Nyiss ajtót, húgom, kedvesem, galambom, gyönyörűségem! Mert fejem belepte a harmat, fürtjeimet az éjszaka cseppjei. – Levettem alsóruhámat, hogyan ölthetném fel? Megmostam lábaimat, hogyan piszkolhatnám be?» (Énekek 5,1–3).

Ezzel összecseng az éjfélkor felhangzó kiáltás: «Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!» (Mt 25,6).

A Vőlegény egész idő alatt úton volt, menyasszonyáért tevékenykedett, imádkozott. Megajándékozta, dicsérte, tisztelte őt. Képviselte és védelmezte, szerelme soha nem csökkent. De a menyasszony elkényelmesedett, nem akart fáradni, újból felöltözni, és elégedett volt megmosott lábaival. Saját testének kényelme fontosabb volt neki. – Ez eszembe juttatta az Úr gyülekezetekhez küldött leveleit.

Ezt nagy belső vívódás követi: «Szerelmesem benyújtotta kezét a résen, és szívem felindult iránta. Fölkeltem, hogy ajtót nyissak szerelmesemnek, és kezemről mirha csepegett, ujjaimról mirha folyt a kilincsre. Ajtót nyitottam szerelmesemnek, de szerelmesem már megfordult, elment. Lelkem megindult beszédétől, azért kerestem őt, de nem találtam, kiáltottam, de nem válaszolt. Rám találtak az őrök, akik járják a várost. Megvertek, megsebeztek, letépték rólam kendőmet a várfalak őrei. Esdekelve

kérlek, Jeruzsálem lányai! Ha megtaláljátok szerelmesemet, mondjátok meg neki, hogy a szerelem betege vagyok!» (Énekek 5,4–8).

Az Úr szeretete soha meg nem szűnik, azonban nevelő célzatú intézkedésekhez is folyamodik, amint azt a laodiceai gyülekezetnek üzente: «Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem: igyekezz tehát, és térj meg! Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem» (Jel 3,19–20).

Az önzés helyett a szeretetet gyakoroljuk. A szeretetlenség sok fájdalmat okoz. De ahol szeretet van, ott béke és gyógyulás uralkodik.

Talán mindennapi teendőink fontosabbá váltak számunkra, mint az Úr ügye? Szívünkben talán nem Ő áll az első helyen? – Ne felejtsük el, Ő az ajtó előtt áll, és zörget…

Izráelre még egy sötét éjszaka vár. Megverik, megsebzik, üldözni fogják, menedéket nem fog találni. A szóbeli bántalmazás sem marad el: « – Mivel különb szerelmesed a másokénál, ó, asszonyok szépe? Mivel különb szerelmesed a másokénál, hogy így esdekelsz hozzánk? – Szerelmesem

ragyogó és piros, tízezer közül is kitűnik» (Énekek 5,9–10).

A szerelmes ragyogó és piros színe az igazságosság és a Jézus vére általi megváltás jelképei. – Jézus semmihez sem hasonlítható. «Ínye csupa édesség, és rajta minden oly kívánatos. Ilyen a szerelmesem, ilyen a kedvesem, Jeruzsálem lányai!» (5,16).

Az Izráel iránti kezdeti szkepticizmus sokakat magával ragad: «Hová ment szerelmesed, asszonyok szépe? Merre indult szerelmesed? Hadd keressük veled együtt!» (Énekek 6,1).

VÉGÜL MINDEN JÓRA FORDUL

«Ki ez a lány, aki a pusztából jön szerelmesére támaszkodva? Az almafa alatt költöttelek fel, ahol anyád vajúdott veled, ahol vajúdott, és megszült téged» (Énekek 8,5).

A Jelenések 12-ben arról olvasunk, hogy Izráel maradéka a pusztában talál menedékre, 1260 napig tartózkodtak ott, miközben az Úr őrizte és ellátta őket. Végül az Úr győztesen vezeti ki népét a pusztából, hogy bevigye őket a messiási birodalomba. Akkor Izráel az Úrra fog támaszkodni, és nem saját erejére (Zak 4,6).

«Azon a napon nem támaszkodik többé ostorozójára Izráel maradéka,

és Jákób házának megmenekült része, hanem az ÚRra, Izráel Szentjére támaszkodik hűségesen» (Ézs 10,20).

Végül a szeretet fog győzni.

«Sok víz sem tudja eloltani a szeretetet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szeretetért, csak megvetnék érte» (Énekek 8,7).

Izráel történelme Isten szeretetével kezdődött (Ez 16,8; 5Móz 7,7–8; Róm 11,28), szeretetben fog végződni, és örökké fenn fog maradni.

A szeretet elfedezi a bűnök sokaságát (1Pt 4,8). A szeretet nem adja fel. «Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen» (Jer 31,3). A szeretet a legnagyobb (1Kor 13).

Az Énekek éneke elején ezt olvassuk: «a magam szőlőjét nem őriztem» (Énekek 1,6). A végén pedig ezt: «A magam szőlőjére magamnak van gondom» (8,12).

Izráel mindent visszakap. – Dicsőség Istennek örökkön örökké!

A hónap fotója

Jeruzsá lem

ZSOLT 125,2: «Jeruzsálemet hegyek fogják körül, népét pedig az ÚR karolja át most és mindörökké..»

IZRÁEL MÚLTJA ÉS JÖVŐJE

NORBERT LIETH

Isten, az Úr így szólt Ézsaiás próféta által: «Emlékezzetek az ősrégi dolgokra, mert én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik. Elhívok napkeletről egy saskeselyűt, tervem végrehajtóját messze földről. Alig szóltam, máris elhozom, kigondoltam, máris megteszem. Hallgassatok rám, konok szívűek, akik messze vagytok az igazságtól!» (Ézs 46,9–12).

Isten kijelentései Izráel történelmében száz százalékig beteljesedtek. Így biztosak lehetünk abban, hogy a még előttünk álló próféciák is tökéletesen be fognak teljesedni. Minden okunk megvan arra, hogy Isten szavára hallgassunk!

Mivel Izráel engedetlen volt, Isten prófétái által közölte vele, hogy a babiloniak elfoglalják, a Templomot lerombolják, a népet pedig fogságba hurcolják. Mózes ezt már jóval azelőtt megjövendölte, hogy Izráel az ígéret földjére bevonult volna.

«Fiaid és leányaid más nép hatalmába kerülnek, te meg csak nézed, és epekedsz utánuk mindennap, de nem tehetsz semmit. Földed gyümölcsét és mindazt, amiért fáradoztál, olyan nép eszi meg, amelyet nem ismersz, és mindig csak elnyomott és eltiport leszel. Megtébolyodsz attól, amit szemeddel látnod kell. … Elhurcoltat az ÚR királyoddal együtt, akit magad fölé állítasz, olyan néphez, amelyet nem ismertél sem te, sem atyáid, és szolgálni fogsz ott más isteneknek, fának és kőnek. … Rád hoz majd az ÚR messziről, a föld széléről egy nemzetet, amely lecsap rád, mint a saskeselyű, olyan nemzetet, amelynek a nyelvét nem érted» (5Móz 28,32–34.36.49).

Mindez szó szerint beteljesedett Kr. e. 586-ban. Nabukodono -

zor babilóniai király hadseregével elfoglalta Izráelt, bevette Jeruzsálemet és lerombolta a Templomot. Júda ekkori királya, akiről Mózes beszélt, Sedékiás volt. Isten azonban irgalmasságában nem akarta Izráel végromlását, megígérte, hogy a babiloni fogság 70 évig fog tartani, aztán Izráel visszatérhet hazájába:

«Ezt mondja az ÚR: Majd ha eltelik a babiloni hetven esztendő, akkor gondom lesz rátok, és valóra váltom azt a jó szót, hogy viszszahozlak benneteket erre a helyre. Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek» (Jer 29,10–11).

Kr. e. 609-re Babilon világhatalommá vált. Azonban Kr.e. 539-ben jöttek a perzsák Círus király vezetésével, és legyőzték a babiloniakat. Círus 538-ban megengedte az izraelitáknak, hogy hazatérjenek, országukat és Templomukat felépítsék. A babiloni uralom tehát pontosan 70 évig tartott.

Babilon felemelkedésének és bukásának fontos dátumai a következők:

` Kr. e. 616: a babiloniak első győzelmei az asszírok felett; ` Kr. e. 614: Asszíria elesik; ` Kr. e. 612: elesik Ninive; ` Kr. e. 610: a babiloniak elfoglalják Harrant;

` Kr. e. 609: az egyiptomiak és az asszírok megpróbálták visszafoglalni Harrant, de kudarcot vallottak, az asszírok pedig teljesen felmorzsolódtak. Babilon ezzel Kr. e. 609-től korlátlan világuralomra tett szert;

` Kr. e. 605-ben a babiloniak első ízben foglalták el Jeruzsálemet, amit a zsidók első elhurcolása követett, közöttük volt Dániel próféta is (Dán 1,1);

` Kr. e. 597-ben történt a zsidók ismételt fogságba hurcolása,

közöttük volt Ezékiel próféta is (Ez 1,2);

` Kr. e. 586-ban lerombolták Jeruzsálemet, amit a zsidók újabb deportálása követett; ` Kr. e. 582/581-ben történt a negyedik elhurcolás (Jer 52,27–30);

` Kr. e. 538-ban adta ki a perzsa király azt az engedélyt, amely alapján a zsidók visszatérhettek hazájukba, és felépíthették a Templomot (Ezsdr 1,1);

` Kr. e. 539-ben a perzsák elfoglalták Babilont (Dán 5–6).

609–539 = 70: Az Úr jövendölése Babilonról száz százalékosan beteljesedett.

Miért korlátozta az Úr Babilon uralmát 70 évre, és miért vezette vissza Izráelt hazájába? Talán megváltozott a nép? Bűnbánatot tartott? Nem! A választ az Ézsaiás 45,4-ben találjuk, ahol Isten megszólította Círus királyt: «Szolgámért, Jákóbért, választottamért, Izráelért szólítottalak neveden, híres nevet adtam neked, noha nem ismertél.» Kb. 170 évvel Círus fellépése előtt Ézsaiás a Szentlélek által ihletve néven szólította őt (Ézs 45,1-től)! Círus pogány királyként, aki Izráel Istenét nem is ismerte, szolgálta Őt, és hozzájárult Isten akaratának teljesítéséhez. Isteni kiválasztottsága miatt vissza kellett engednie Izráel népét hazájába. A mindenható Isten úgy irányította a világpolitikát, hogy az megfeleljen akaratának, és hogy népével elérje kitűzött célját (Ezsdr 1,1-től). Ugyanígy történik ez ma is. A zsidó állam nem a véletlen terméke, sem az ENSZ vívmánya, hanem Izráel Istenének műve. Mindaz, ami ma a világpolitikában történik, legyen az Izráel ellen vagy mellette, Isten üdvtörténeti tervét szolgálja.

Mi volt Izráel szabadon bocsátásának mélyebb oka? Az, hogy az Izráel ősatyáinak adott isteni ígéretnek be kellett teljesülnie, a Mes-

MIÉRT RENDELTE EL A MINDENHATÓ ISTEN A ZSIDÓK

siásnak zsidóként Izráelben kellett megszületnie, és ez akkor válhatott valóra, ha a zsidók ismét hazájukban lesznek, saját állammal rendelkeznek, benépesítik az országot, és saját Templomuk lesz. Jézusnak ugyanis Betlehemben kellett megszületnie, a saját Templomába kellett járnia, és Jeruzsálemben kellett meghalnia és feltámadnia. Ott kellett véghez vinnie a megváltás művét. Így a zsidóknak mindenképpen vissza kellett térniük hazájukba. Tehát ennek egyedüli és egyetlen oka Jézus Krisztus volt. Az Újszövetségben erről így ír Pál: «De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve» (Gal 4,4).

Amikor Jézus eljött, Izráel vezető rétege elutasította, halálra ítélte és keresztre feszítették. Röviddel halála előtt az Úr megjövendölte Jeruzsálem sorsát: «Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam öszszegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme, elhagyottá lesz a ti házatok. Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!›» (Mt 23,37–39). Jézus más helyen is bejelentette, hogy Jeruzsálemet ellenséges hatalom fogja lerohanni, a Templomot le fogja rombolni, és a népet szétszórja az egész világra (Lk 21,5–7.20–24). Mindez be is teljesedett Kr. u. 70ben, amikor a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és számtalan zsidót hurcoltak el a pogány népek közé. Vajon véletlen volt-e, hogy a második

Templom lerombolása évszázadokkal később ugyanazon a napon történt, amelyiken a babiloniak az első Templomot lerombolták, mégpedig Av hónap 9-én (július/augusztus)?

Az «amíg» időhatározói kötőszónak a Máté 23,39-ben nem csekély a jelentősége. Szinte összekötő kapocsként azt fejezi ki, hogy a nép ez alkalommal sem marad örökké szétszóratásban, és eljön az idő, amikor összegyűjtetik saját hazájába a világ minden sarkából. És valóban 1967 óta Jeruzsálem újra az izraelitáké! Az «amíg» kötőszó különben megcáfolja az ún. behelyettesítő teológiát, amely azt állítja, hogy az egyház foglalta el Izráel helyét, és így a zsidó népnek már nincs jövője. Izráel története Isten cselekedeteinek története ezen a világon. Isten Izráellel cselekszik, és így írja világtörténelmét. Izráel az irón Isten kezében, és ezt az irónt Isten nem vetette el, sőt, mindig kézbe vette, hogy tovább írja vele a történelmet. És ezzel az irónnal tesz majd pontot is a történelemre. Az egyház vagy a keresztény gyülekezet nem radírgumi, amivel Istennek Izráel irónjával írott sorait ki lehetne radírozni. Sokkal inkább a kereszténység történelme is egy zsidó irónnal íródott. Izráel minden kudarca és a világtörténelem minden turbulenciája ellenére Isten megtartotta Izráelt, most is létezik és virul a népek szeme láttára. «1933-ban Karl Barth teológus és professzor vette a bátorságot, és elküldte Hitlernek születésnapi ajándékként egyik prédikációját. Többek közt az állt benne, hogy a zsidókat az Ószövetség ‹Isten szemefényének› nevezi. Teológiájának

alapgondolata az volt, hogy Jézus Krisztus Istennek a zsidókkal kötött szövetségét nem érvénytelenítette. A zsidó nép Isten népe és az is marad, és mellette, nem pedig helyette áll a keresztény egyház. Barth professzornak később el kellett hagynia Németországot, mert megtagadta letenni a hivatali esküt Hitlerre» (Miért gazdag ön, Deichmann úr?, 44–45. old., Brockhaus).

Miért rendelte el a mindenható Isten a zsidók visszatérését, és miért adta vissza nekik országukat? Mi volt ennek a mélyebb oka? Hisz a szétszóratásban nem váltak jobbakká. És Izráel nagy része még mindig elutasítja az Úr Jézust. Az ok ugyanaz, mint a babiloni fogságból való visszatérés idején. Visszatértek az első száműzetésből, hogy Jézus első alkalommal eljöhessen a földre (Betlehem). Második alkalommal visszatérnek a világ minden sarkából, hogy Jézus másodszorra hatalommal és dicsőségben visszatérjen. Visszatérése tehát a zsidó nép saját országában való létezéséhez kapcsolódik.

A próféták az élő Isten megbízásából számtalan helyen megjövendölték, hogy Jézus Jeruzsálembe fog visszajönni (Zakariás szerint lábai az Olajfák hegyén fognak állni), megváltja népét, és Jeruzsálemből fog a világ felett uralkodni. Izráel történelmében el fog jönni az az időpont, amikor azok, akik egykor elutasították Jézust, és ezt kiáltották: «Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék felettünk!» (Lk 19,14), majd így fognak kiáltozni: «Áldott, aki jön az Úr nevében!» (Mt 23,39).

Jézus maga is megígérte, hogy egy napon vissza fog térni: «És ak-

VISSZATÉRÉSÉT, ÉS MIÉRT ADTA VISSZA NEKIK ORSZÁGUKAT? MI VOLT ENNEK A MÉLYEBB OKA?

kor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőkön, nagy hatalommal és dicsőséggel; és akkor elküldi az angyalokat, és összegyűjti választottait a világ négy tájáról, a föld sarkától az ég sarkáig» (Mk 13,26–27).

Igen, az Úr vissza fog térni, hogy még az utolsó zsidókat is a diaszpórából visszavigye hazájukba. Noha Izráel az eljövendő időben sok szenvedésen, háborús zavargásokon, nagy nyomorúságon fog átmenni, a zsidóellenes nemzetek minden, Izráel eltörlésére irányuló törekvése meghiúsul, ezt olvassuk a Máté 24,34–35-ben is: «Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.»

A zsidók hazájukba való visszatérésének szembeszökő jele azt mutatja, hogy Jézus visszatérése belátható közelségbe került, ugyanis Izráel helyreállításának egyedüli értelme és célja az Úr Jézus visszajövetele: «Nem szűnik az ÚR izzó haragja, amíg el nem végzi és meg nem valósítja szíve szándékait. Az utolsó időben értitek majd meg ezt. Abban az időben – így szól az ÚR –Izráel minden nemzetségének Istene leszek, ők pedig népemmé lesznek. Ezt mondja az ÚR: Kegyelmet kapott a pusztában a fegyvertől megmenekült nép, a nyugalma felé tartó Izráel!» (Jer 30,24–31,1–2).

Az utolsó időben a fegyvertől megmenekült zsidó nép – például a szörnyű tömegmészárlástól, a holokauszttól a második világháború idején – kegyelmet talál «a pusztában». Hazájának lerombolt településeit újra felépíti (Ez 36,33–36). Tipikus példa ennek az isteni kijelentésnek megvalósítására a mai nagyváros, Tel-Aviv, amelyet kb. száz évvel ezelőtt a Földközi-tenger menti homokdűnéken építettek fel. A kezdeti szegényes kunyhókból világváros keletkezett. A mi nemzedékünk szemtanúja e bibliai prófécia beteljesedésének. Izráel visszatérése és az ország újra fel-

építése végül odavezet, hogy az Úr visszajön, és Izraelt a messiási birodalom nyugalmába vezeti (Zsid 4,8–9).

Azzal a ténnyel, hogy a zsidók ma ismét a saját hazájukban élnek és saját államuk van, Isten jelet adott a világnak. Nekünk, más nemzethez tartozóknak, ezt figyelembe kellene vennünk, hisz a Biblia figyelmeztet: «Jelt ad a nemzeteknek, és összegyűjti Izráel szétszórt fiait, egybegyűjti Júda elszéledt leányait a föld négy széléről» (Ézs 11,12). Károlinál azt olvassuk, hogy zászlót emel a pogányok előtt, a zászlón pedig általában rajta van az ország címere, felségjele is. Izráel saját hazájába való összegyűjtése tehát egy ilyen jel. És ezt mondja Jeremiás próféta is megszólítva a pogány népeket: «Halljátok az ÚR igéjét, ti népek, hirdessétek a távoli szigeteken, és mondjátok: aki szétszórta Izráelt, össze is gyűjti, és őrzi, mint pásztor a nyáját» (Jer 31,10).

Mindig azt hangoztatják, hogy Kelet-Jeruzsálem egykor teljesen arab volt, és ezért ez a városrész a palesztinokat illeti meg. Tény viszont, hogy Kelet-Jeruzsálemben sokkal régebb óta éltek zsidók, mint arabok, és hogy a zsidók népesítették be először, még időszámításunk előtt.

Amikor Dávid király kb. Kr. e. 1000-ben meghódította Jeruzsálemet, a várost a jebúsziak lakták (2Sám 5,6–9). Ők nem arabok voltak, hanem egy kánaáni népcsoport, amely már rég kihalt (1Móz 10,16; 15,21; 2Móz 3,8). A jebúsziak éppúgy nem voltak arabok, mint ebben az időben itt élő többi népcsoport sem: az amoriták, a hettiták, a perisziek, a hivviek, ezek a népek a filiszteusokkal együtt Hámtól származtak és nem Sémtől (1Móz 10,6–21). A tipikusan arabok sémita etnikumú népek. Dávid egy jebúszitól, név szerint Araunától vásárolta meg a szérűjét Kelet-Jeruzsálemben, és később ott építették fel a Templomot (2Sám 24,17–25; 1Krón 21,15–29; 2Krón 3,1).

A zsidóknak országukból való elhurcolása után 70 körül az országot először a rómaiak foglalták el. Majd csak Kr. u. 638-ban hódították meg a muszlimok. De ez alatt az idő alatt is úgy Izráelben, mint Jeruzsálemben éltek zsidók. 1844től bizonyíthatóan a zsidók alkották Jeruzsálemben a legnagyobb népcsoportot. 1882-ben került sor a zsidók hazájukba való első nagy visszatérésére és bevándorlási hullámára. Majd az 1948-as háborúban foglalták el az arab légiók Kelet-Jeruzsálemet, elűzték a zsidó lakosságot, kirabolták lakóházaikat, lerombolták a zsinagógákat, és meggyalázták a zsidó sírokat az Olajfák hegyén. Az igazság kedvéért fel kellene tenni a kérdést, a valóságban ki foglalta el Kelet-Jeruzsálemet, amit csak 1967-ben szabadítottak fel újra az izraeliták. Minden komoly történelemkönyv hitelt ad a tényeknek, a fontos csak az, hogy a történelmi tényeket objektíven szemléljék.

A következő összeállítás világosan mutatja, hogy a kánaáni korszakot az izraeliták kora váltotta fel, akiket Isten ebbe az országba vezetett. Mivel a kánaániak teljesen eltűntek a történelemből, senki másnak nem lehet igénye a zsidó földre. Minden más felsorolt nemzet csak időlegesen foglalta el a zsidók földjét, míg 1948-ban megalakult az önálló zsidó állam.

` Kr. e. 3300 = kánaániak

` Kr. e. 1600 = Izráel

` Kr. e. 586 = babiloniak

` Kr. e. 538 = perzsák

` Kr. e. 332 = hellének (görögök)

` Kr. e. 63 = rómaiak

` Kr. u. 324 = bizánciak (Konstantin)

` Kr. u. 638 = arabok (muszlimok)

` Kr. u. 1099 = keresztes hadjáratok

` Kr. u. 1260 = mamelukok

` Kr. u. 1517 = törökök

` Kr. u. 1917 = britek

` Kr. u. 1948 = Izrael

Részlet: «Miért éppen Izrael?», 42–52. old.

IZRAELT ÁTÉLNI A SZÉPKORÚAKKAL

Igen, Beth-Shalommal ez lehetséges! Hálával tekintünk vissza a legutóbbi idős testvéreinkkel szervezett utunkra. Nagyszerű csoport volt, érdeklődő résztvevőkkel. Sokan egyáltalán nem ismertek még bennünket, így az esti összejövetelek arra szolgáltak, hogy megismerjük egymást, kialakítsunk egy testvéri közösséget. –Egy ilyen közös utazás alkalmával nem ritkán szövődnek tartós barátságok. Az utazás ugyanakkor megerőltető is volt. Hisz néhány utastársunk egészségügyi problémával is küszködött, így néhány programban nem tudtak részt venni. Egy 86 éves résztvevő, aki különben járókerettel tudott menni, példamutatóan gondoskodott 80 éves sógornőjéről. De egyik este elesett a szobájában, beverte a fejét, a sebet össze kellett varrni. De azonnal megkapta a szükséges ellátást és segítséget, különben mindig, minden helyzetben segítettünk igény szerint. Nagyon örültem feleségem, Daniela segítségének, aki különös gonddal figyelt minden 80 éves résztvevőre. A programot már jó előre megterveztük a megfelelő pihenők beiktatásával. Természetesen szépkorú testvéreink meg akartak mártózni a Holt-tenger vizében is. Át akarták élni, milyen az, amikor a víz színén lebegnek, csak a vízből kijönni egy kicsit már nehezebb volt. Egy másik alkalommal pihenőt tartottunk Dimona sivatagi vá-

rosban épp ebédidőben, és a McDonald’s éttermet választottuk, csakhogy a rendelőautomatákkal nem mindenki tudott bánni. Ám fennakadás nem volt, ezt is megoldottuk. S ok mindenről lehetne mesélni. Például arról, milyen következményekkel jár, ha valaki a repülőgépen felejti az útlevelét, és csak a vámellenőrzésnél veszi észre. Vagy képzeljük el, mit jelent kerekes járókerettel egy zsúfolt kis sikátorban előre haladni Jeruzsálem Óvárosában. De 86 éves testvérünk ügyesen megoldotta. És persze nem volt egyszerű a csoportot együtt tartani. Különleges élményt jelentett egy előre nem tervezett keresztelés (bemerítés) a Jordánban. Önkéntelenül az Apostolok Cselekedetei 8,36 jutott eszembe, ahol az etióp főember így szólt: «Íme, itt a víz! Mi akadálya annak, hogy megkeresztelkedjem?». Ez volt a kívánsága egy velünk utazó házaspárnak is, mindketten meggyőződéssel vallották, hogy ez a lépés fontos Jézus követésében. Felemelő ünnepség volt. Az utazás első részében Ariel Winkler volt az idegenvezető, a második részében pedig Fredi Winkler. Mindketten nagyszerűen oldották meg a feladatokat. Az idő még kellemesen meleg volt, csak egyszer Kapernaumban kapott el bennünket az eső. Kissé megerőltető, de nagyon szép és áldott utazást tudhatunk magunk mögött. A helyszínen élhettük át Urunk Jézus Krisztus földi működésének hatását, és azt, amit értünk véghezvitt.

Az övé a dicsőség örökkön-örökké!

PETER MALGO

A Beth Shalomi idősek kirándulása az Olajfák hegyén 2022 novemberében

melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal,

A VÁLASZTÁSI EREDMÉNY

Hosszú, biztonságpolitikai szempontból nyugtalan nap volt – mint a választás előtti és utáni időszak is, mivel a terrortámadások hulláma nem csitult. Miután a választási helyiségeket 22 órakor bezárták, érkeztek az első számadatok azzal a megjegyzéssel, hogy a statisztikusok legjobb tudásukat beleadva sem biztosak abban, milyen nagy lesz a hibaarány. Ugyanis még soha nem voltak így félrevezetve a választások kimenetelére vonatkozó körkérdések kapcsán, ezért fogalmuk sincs, mennyire helyesek számításaik az első körben. Az első eredmények azonban igazolták számításaik helyességét: Izraelnek egy régi-új miniszterelnöke és egy nagyon vallásos, sőt nemzeti-vallásos kormánya lesz. A Likud 32 mandátummal a legerősebb párt, a jobboldali Vallásos Cionisták 14 mandátumot, a két ultraortodox párt együtt 18 mandátumot szerzett. Így összesen 64 mandátummal egy stabil koalíció jött létre, amely még soha nem volt ilyen vallásos és nacionalista beállítottságú. Világszerte többen aggodalmukat fejezték ki a jobboldal ilyen nagyarányú előretörése miatt. Netanjahu támogatói befolyásos miniszteri posztokra tartanak igényt, és széleskörű reformokat akarnak bevezetni, többek között a jogrendszerben. AN∎

VÁLASZTÁS IZRAELBEN

2022. november 1-je a választás napja volt Izraelben, ez volt a zsidó állam 25. parlamenti választása. 1949 és 2015 között húsz alkalommal tartottak választásokat, azonban a 2019-ben megtartott 21. választás óta ez volt a 4. Vagyis három és fél éven belül öt válasz-

HÁROM ÉS FÉL ÉVEN BELÜL ÖT VÁLASZTÁS ZAJLOTT LE IZRAELBEN!

tás zajlott le Izraelben! A választás napját vallási okokból hétköznapra teszik, amely fizetés nélküli szabadnap. Általában az izraeli polgá-

rok kb. 70%-a megy el szavazni, így volt ez most is. A szavazatot személyesen a lakhely szerinti szavazóhelyen kell leadni, csak a diplomaták és a hivatalosan külföldön tartózkodó személyek szavazhatnak levélben. Választási kabinokat állítanak fel a kórházakban, idősotthonokban, börtönökben is. A szavazás több mint 11 ezer választási helyszínen történt. Az izraeliek kihasználják ezt a szabadnapot, elmennek a strandra, kirándulnak, látogatják a kávéházakat, éttermeket, bevásárolnak. A kereskedők mindig különleges kínálattal csalogatják ilyenkor a vevőket. Ebben az évben a hitelkártyacégek különösen élénk forgalmat jegyeztek, az izraeliek ezen a napon többszáz millió eurót költöttek túlnyomórészt a szupermarketekben és a ruhaüzletekben.

Izraeli állampolgár november 1-jén Holonban szavaz

A MANDÁTUMOK

FELOSZTÁSA NEM TÜKRÖZI A VÁLASZTÓK AKARATÁT

NETANJAHU REKORDJAI

ALikud, az ultraortodoxok, valamint egy szélsőjobboldali radikális szárny körüli jobbkonzervatív spektrum megszerezte a mandátumok többségét. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az izraeliek többsége jobboldali választó, és a választók nem csekély száma vallásos képviseletet akar. De egyáltalán nem ez a helyzet. Az izraeli választók éppolyan megosztottak, mint azelőtt. A szavazatokat tekintve kevesebb mint 40.000 szavazatnyi különbség van a jelenlegi kormány és ellenfele között. Mi történt tehát? A válasz az izraeli választási rendszerben keresendő. A magas részvételi arány miatt sokkal több szavazatra van szükség a 3,25%-os, a parlamentbe való bejutási küszöb eléréséhez. Ezért három párt is magas szavazati aránya ellenére kudarcot vallott. A mandátumok elosztásánál az ő szavazataikat nem vették figyelembe. És mivel e három párt közül kettő baloldali, az ő szavazataik elvesztésével a baloldal több mandátumot vesztett. A parlamentben így került a vallásos jobboldali spektrum fölénybe, a nép azonban továbbra is megosztott. A stabil kormány mellett az országban marad a nyugtalanság. AN∎

Ilyen még nem volt Izraelben. Benjamin Netanjahu az első izraeli exminiszterelnök, aki harmadik alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Már volt miniszterelnök 1992 és 1996 között, aztán 2009től egészen 2021-ig. A jelenlegi választási győzelemmel túlszárnyalta elődeit, David Ben-Guriont és Jichák Rabint. Ben-Gurion, aki az országot alapításától (1948) kezdve miniszterelnökként vezette,1954 és 1955 között tartott egy kis pihenőt, majd 1963ig ismét ő volt az ország miniszterelnöke. Jichák Rabin

először 1974 és 1977 között, majd 1992-től 1995-ig, meggyilkolásáig töltötte be ezt a tisztséget. Azonban Netanjahu további rekordot is elkönyvelhet. Már 2021-ben elvitatta Ben-Guriontól a leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnöki címet, mivel Ben-Gurion 14 évig volt miniszterelnök. Ugyanakkor újabb rekordot ért el azzal, hogy pártja, a Likud, eddig még soha nem állt egy teljesen jobboldali koalíció élén. Netanjahunak sürgősen szüksége lesz gazdag tapasztalataira, hogy a hullámokat elsimítsa, melyek különösen külföldön csaptak magasra a vallásos cionisták kormányban való részvétele miatt. AN∎

Választási plakát Bnei Brak-ban

MAROKKÓ: CAMPUS-ZSINAGÓGA ZSIDÓK NÉLKÜL

TARTÓSAK MARADNAK-E AZ IZRAELI–TÖRÖK KAPCSOLATOK?

Recep Tayyip Erdogan török elnök néhány nappal a választás után illő módon gratulált Izrael új miniszterelnökének. Másokkal ellentétben ő nem telefonon, hanem írásban fejezte ki jókívánságait, és reményét, hogy a két ország közti kapcsolatok továbbra is jók maradnak. Feltételezhető, hogy talán fogcsikorgatva íródott az az üdvözlet, mert a múltban Erdogan sokszor kíméletlenül bírálta Netanjahut. Az izraeli-török kapcsolatok akkor jutottak mélypontra, amikor Erdogan egyik Gáza-flottillájával túl messzire ment. A Mavi Marmara hajó kapcsán egy láncreakció indult be, ami veszélyeztette a két ország közti diplomáciai kapcsolatot. Netanjahu 2016-ban engedett ugyan Törökország kár-

talanítási követeléseinek, a két ország közti viszony azonban csak akkor javult, amikor az új kormány idején Netanjahu ellenzékbe kényszerült. Erdogan nem hagyott fel antiszemita kijelentéseivel, és a palesztin oldal támogatásával, még ha az terrorista természetű volt is. 2021-ben azonban, amikor új kormány alakult Izraelben, és országa nehéz politikai-gazdasági helyzetbe került, Erdogan változtatott politikáján, és hangoztatni kezdte, mennyire fontos számára az Izraelhez fűződő kapcsolat. 2022-ben pedig visszatért a normalitás a két ország viszonyában. Szakértők attól tartanak, hogy «az új kormány kockázatot jelent a törékeny izraeli-török kapcsolatokra nézve». AN∎

Izrael és Marokkó rövid ideje áll diplomáciai kapcsolatban egymással, mégpedig azóta, hogy az észak-afrikai ország csatlakozott az Ábrahám-egyezményhez. Marokkó a mérsékelt arab-muszlim államok közé tartozik, az 1991-es Öböl-háború után történt bizonyos előrelépés a béke ügyében, amit azonban újabb hallgatás követett. Ez azért is figyelemreméltó, mert Izraelben sok marokkói származású zsidó él, és gyakran utaznak szülőföldjükre. Marokkóban is él egy zsidó közösség, amely virágzó történelemre tekinthet vissza, és jól beilleszkedett a muszlim marokkói társadalomba. Jelenleg a két ország nagy lépéseket tesz a kapcsolatok kiépítése terén. Ez sokkal többet jelent a közvetlen repülőjáratoknál, vagy a különböző állami szintű látogatásoknál. Eddig Marokkó volt az egyedüli arab ország, amelynek zsidó múzeuma van Casablancában, ahol az ország zsidóságának történelme, valamint a zsidó-marokkói emigrációs közösségek története tekinthető meg. Néhány héttel ezelőtt Marokkó megnyitott egy zsinagógát a VI. Mohammed királyról elnevezett Marrákesi Politechnikai Főiskolán, amely a Beit El (Isten háza) nevet kapta. Az egyetemisták arabul Beit Allah néven ismerik. A zsinagógát tulajdonképpen egy mecsettel együtt létesítették. Jóllehet a főiskolán nem tanulnak zsidó diákok, a zsinagóga megnyitása azonban a marokkói uralkodó jóindulatát tükrözi, aki országában 167 zsidó temetőt és 20 zsinagógát építtetett. AN

Zsinagóga Marrákesben, Marokkó

IZRAELIEK KATARBAN

2022 végén az egész világ megismerkedett a Perzsa-öböl mentén fekvő Katarral a labdarúgó világbajnokság kapcsán. Izraelben meglehetősen sokat tudnak erről a kis országról. Ennek jó oka van: A terrorizmus támogatása, ami innen indul ki, közvetlenül Izraelt érinti. A labdarúgó világbajnokság jó alkalom volt e gazdag ország viszonyaiba betekinteni. Hat új stadiont építettek kizárólag külföldi vendégmunkásokkal. Nem kevesebb, mint 7000 munkás vesztette életét az embertelen munkakörülmények és a rohammunka miatt. Az emberi jogok helyzete különben is problematikus az országban. Izrael és Katar nem tart fenn formális kapcsolatokat, jóllehet Katar pénzeszsákja Izraelt is eléri, ahonnan aztán a Hamaszhoz vándorol Gázá-

ba. Ez sok izraelit bosszant. Ennek ellenére kb. 30.000 izraeli utazott el Katarba a futballvilágbajnokságra. Már öt hónappal a kezdés előtt eldöntötték, hogy az izraeliek a ciprusi Larnacán keresztül repülnek Dohába. Az izraelieknek előre kellett jegyet venniük és szurkolói kártyát szerezniük, ezután kaptak vízumot, ami lehetővé tette a repülőjegy és szállás lefoglalását. Később direktjáratok is indultak, hogy még több látogatót vonzzanak Izraelből, köztük arab és palesztin polgárokat, akik megkapták az izraeli utazási engedélyeket. Erre az időszakra engedélyezték Izraelnek egy konzuli pont felállítását Dohában, ahol egy team konzuli szolgáltatást végzett. Végül ezt csak egy izraeli szurkoló vette igénybe. AN∎

LONDON VISSZAKOZOTT, BAKU ZÖLD UTAT ADOTT

Mégsem lesz brit nagykövetség Jeruzsálemben. Az izraeli kormányhoz tartozik a szélsőséges Itamar Ben-Gvir, ami világszerte sok bizonytalanságot váltott ki. Ben-Gvir arról ismert, hogy nagyon szeret provokálni. Úton-útfélen hangoztatja, hogy őt a fennálló megegyezések nem érdeklik, még akkor sem, ha Jeruzsálemről van szó. Vannak, akik azt rebesgetik, hogy ismét súlyos zavargásokra kerülhet sor. Ennek ellenére van egy ország, amely az izraeli választásoktól nem hagyja magát megtéveszteni: Azerbajdzsán az Izraellel fennálló 30 éves felhőtlen kapcsolat után úgy döntött, követséget nyit Izraelben. Azerbajdzsán iszlám, többségében síita ország, mindig kritikus szemmel tekintett a teheráni Ayatollah-rezsimre, ami különben Izrael számára jó hír. Jichák Herzog izraeli elnök fontos lépésnek nevezte a kétoldalú kapcsolatokban, hogy Azerbajdzsán a kereskedelmi képviselet és a turistairoda után most nagykövetséget szándékozik nyitni. Arzu Nagiyev, aki parlamenti képviselőként az Izrael–Azerbajdzsán Baráti Csoport elnöke, elmondta: «Izrael fontos stratégiai partner úgy politikai, katonai, mint gazdasági és kulturális tekintetben.» AN∎

Doha, Katar

NAGY-BRITANNIA ÚJ MINISZTERELNÖKE ÉS IZRAEL

Izrael megbízott miniszterelnökének, Jair Lapidnak, rövid szolgálati ideje alatt három különböző brit kollégája volt. Az új miniszterelnök Londonban, Rishi Sunak, ismerősei körében – ellentétben sok konzervatív pártbarátjával – az Izraelhez fűződő jó kapcsolatok erős támogatójának számít. Már hónapokkal ezelőtt Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosának ne vezte, és ugyanabban az inter júban visszautasította azt a vá dat, hogy Izrael apartheid állam lenne. Izrael számára azok is jó hírek, hogy az új miniszterel nök bejelentette egy BDS elleni törvény kibocsátását a bojkott és Izrael becsmérlésének, hi telrontásának megakadályozá sára. Augusztusban a londoni Jewish Chronicle-nak adott in terjújában Izraelt «a remény fénylő jelzőtüzének» nevez te. Izrael abban is remény kedik, hogy Nagy-Britan nia igyekszik megfékezni

az iráni nukleáris törekvéseket. Sunak e tekintetben is egyértelműen nyilatkozott: «A nukleárisan felfegyverzett Irán létezésében veszélyeztetné Izraelt , és bátorítaná az iráni terrorhálózatot az egész régióban.» AN∎

A TEL-AVIVI GOETHE INTÉZET SZENZÁCIÓJA

ATel-Avivi Goethe Intézet szenzációs rendezvénnyel döbbentette meg a közönséget, melynek ezt a címet adta: «Mások fájdalmát megérteni – Holokauszt, Nakba és a német emlékezéskultúra.» Az egész megkoronázását a rendezvény időpontja jelentette: november 9. – az a nap, amelyen a zsidó nép arra a szörnyű novemberi pogromra emlékszik, melyet Németországban a zsidók ellen követtek el 1938-ban. Amikor ez nyilvánosságra került, az izraeli külügyminisztérium «megrendülését és irtózatát fejezte ki». Döbbenten állt «a holokauszt pimasz trivializálása és az előtt a cinikus és manipulatív szándék előtt, hogy kapcsolatot teremtsenek a nakbával, aminek célja Izrael rágalmazása.» Nakba az az arab kifejezés, ami katasztrófát jelent, és ezzel nevezik meg a palesztinok elmenekülését az 1948-as háborúban, amikor Izrael kikiáltotta függetlenségét. Az izraeli Holocaust-emlékhely, a Yad Vashem, elnöke, Dani Dajan, szintén megszólalt, s a rendezvényt «a holokauszt elviselhetetlen eltorzításának» nevezte, és megbocsáthatatlannak tartja, hogy a rendezvény időpontját a szörnyű pogromnap évfordulójára tűzték ki. A Goethe Intézet, amely a rendezvényt a Rosa Luxemburg Alapítvánnyal együtt szervezte, amit a német adófizetők finanszíroznak, sajnálatát fejezte ki az időpont miatt, és a nyitást néhány nappal elhalasztotta. A tartalomra vonatkozó állásfoglalás még várat magára. A Németországban élő izraeli-arab pszichológus és publicista, Ahmed Mansour, szintén világosan fogalmazott: «Nem lehet összehasonlítani a nakbát és a holokausztot! Történelmileg, erkölcsileg, a tényekből és az időzítésből kiindulva kijelenthetjük, hogy ez egy szégyenletes esemény, amit a Goethe Intézet éppen november 9-re tett. Megismétlem, november 9-e – gyalázat!» AN∎

ANTISZEMITIZMUS AZ AMERIKAI EGYETEMI KÖRÖKBEN

Az antiszemitizmus évezredes globális jelenség, ami mindig új formákban jelenik meg. A modern antiszemitizmus a XIX. század végén terjedt el, szomorú csúcspontját a náci rezsim idején érte el, amely kísérletet tett a zsidó nép kiirtására. Azt lehetne gondolni, hogy azután változott valami az antiszemitizmus terjedésében, de az utóbbi időben főleg az amerikai egyetemi körök lettek éllovasai a világszerte egyre erősödő antiszemita hullámnak. Leginkább Izraelt tekintik céltáblájuknak ezzel a mottóval: «Mi nem vagyunk antiszemiták, mi csak Izrael-ellenesek vagyunk.» Egy újabb kutatás kimutatta, hogy az amerikai egyetemista újságok cikkeinek több mint 90%-a 2017 és

2022 között téves képet közölt Izraelről. Azokat az egyetemistákat pedig, akik kiállnak Izrael mellett, verbálisan bántalmazzák és kirekesztik. Ha figyelembe vesszük, hogy Amerikában több mint 4000 egyetemi kollégium van, és csak 30 fogadta el a Holocaust Remembrance Alliance antiszemitizmus-meghatározását, a jelenségen nem fogunk csodálkozni. A szomorú negatív rekordot ezekben a napokban az University of California tartja. Itt több egyetemista egyesület egymás után bejelentette, hogy az Izraellel szimpatizáló előadókat bojkottálni fogják. Jeruzsálem számára ez azért is elkeserítő, mert olyan diákokról van szó, akik majd a jövőbeli egyetemi elitet fogják képviselni. AN∎

Korunkat riasztó tudatlanság

A Kaliforniai Egyetem kampusza

ALBERT EINSTEIN MÚZEUM JERUZSÁ

LEMBEN

Albert Einstein nemcsak a Héber Egyetem 1925-ös felszentelésén volt jelen Jeruzsálemben, hanem később a cionista vezetők őt javasolták a megalakuló Izrael Állam első elnökének is. Ezt Einstein nem fogadta el, de 1930-tól fizikatanárként működött az államalapítás előtti Izraelben. Köztudott, hogy a Németországban született tudósnak zsidó származása miatt menekülnie kellett a nácik elől, és száműzetésben Amerikában élt. Kevesen tudják, hogy Albert Einstein teljes archívumát a Héber Egyetemre hagyta, amit a Héber Egyetem campusán, a jeruzsálemi Givat Ram városrészben

őriznek, mint nemzeti kincset. Alkalmanként kisebb kiállításokat rendeztek, azonban a dokumentumok többsége a biztosított raktárakban maradt. A könyvtárban lehetőség van arra, hogy egyszerű látogatóként is meg lehet tekinteni ennek az archívumnak bizonyos darabjait szigorú felügyelet mellett. Most döntés született arról, hogy Albert Einstein hagyatékát egy múzeumban helyezzék el. Erre a célra az időközben megválasztott kormány 18 millió eurót szentelt. A múzeum, amely a Héber Egyetem campusán Jeruzsálemben létesül, az archívum minden anyagát bemutatja. AN∎

JERUZSÁLEM ISKOLÁI A PLURALIZMUS ÉS SZÉLSŐSÉG KÖZÖTT

ASzentvárosnak vegyes, zsidó és arab lakossága van, de az ott tartózkodó külföldiek nemzetközi jelleget is kölcsönöznek neki. A kapcsolatépítéshez nagymértékben hozzájárul egymás nyelvének megértése. Az izraeli oktatási minisztérium már évek óta eltekint attól a követelménytől, hogy a zsidó iskolák tanulói arabul tanuljanak. Most azonban a jeruzsálemi önkormányzat új kezdeményezéssel állt elő, ugyanis a zsidó iskolákban új oktatási programot vezetett be az arab nyelv oktatására. A program neve Ahalan, és az a lényege, hogy nem az arab írás elsajátítására fekteti a hangsúlyt, hanem a verbális

kommunikációra, azaz a beszédre. A programot próbaként először 21

ta közreműködésével; ami szintén a két nemzet közti közeledést szolgálja. A túlnyomórészt arab keleti városrész több magániskolája azonban más utat választ, ezért Izrael oktatási minisztériuma kénytelen volt többnek is bevonni működési engedélyét, mert tananyagukban a terrorcselekményeket dicsőítették. Az ember azt gondolná, a szülők alapvető érdeke, hogy gyermekeiket ne sarkallják erőszakra, azonban nemcsak az érintett iskolák tiltakoznak a döntés ellen, hanem a tanulók szülei is egyre hangosabban tiltakoznak az ellen, hogy a gyerekek tantervét megváltoztassák

iskolában indították el a keleti városrészből jövő 12 arab egyetemis-

IZRAELI NŐ IRÁNI FÖLDÖN

«Izraeli katonanő iráni felségterületen», hangzott nemrég az egyik vezércím – egy rémálomként ható tudósítás, ami könnyen nemzetközi válsághoz vezethetett volna: egy izraeli állampolgár, mégpedig az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kötelékében szolgáló katonanő, az ellenséges ország területén! De az egész ügy néhány óra alatt lezajlott anélkül, hogy az irániak észrevették volna az izraeli katonanő jelenlétét a dél-iráni Shiraz-i repülőtéren. Ezzel együtt a hadsereg, a Moszad, az izraeli kormány, akik az üggyel foglalkoztak, egy ideig elhallgatták az esetet a nyilvánosság elől, mivel ebben az időben írták alá Libanonnal a tengeri határokról szóló egyezményt. A katonai cenzúra megszűnte után kitudódott: A katonanő családtagjait látogatta meg Üzbegisztánban.

Visszaútja Dubajon át vezetett. Az Üzbegisztán–Dubaj közti járaton sürgős orvosi beavatkozásra volt szükség, így a repülőgépnek Iránban le kellett szállnia. A katonanő tudta, ez nem jelent jót számára. SMS-en értesítette üzbegisztáni rokonait, nem vette elő izraeli útlevelét, és csak oroszul beszélt. A családja értesítette a hadsereg elöljáróit, és az Iránban tartózkodó katonanő titokban a Moszaddal is felvette a kapcsolatot. Azt az utasítást kapta, hogy semmiképp se hívja fel magára a figyelmet. Végül minden jól alakult. A szakértők szerint ez rosszabbul is végződhetett volna, és a felelős hatóságoknak minden eshetőségre gondolniuk kellene, a repülőjáratok útvonalait pedig kockázatmentesen kellene összeállítaniuk AN∎

TÁMADÁSOK A CISZJORDÁNIAI KERESZTÉNYEK ELLEN

Egykor Betlehem és környéke virágzó keresztény közösség otthona volt. Azonban Ciszjordánia más településein is élnek arab keresztények, akik a keleti egyházhoz tartoznak. Muszlim többség körében élnek, amely ellenséges indulattal viseltetik irántuk. Beit Sahur településen is régebben sok keresztény élt. Többségük már külföldre vándorolt. Ez a hely emlékezetes maradt, mivel kapcsolatban áll a Lukács 2,10 üzenetével: «Ne féljetek, mert, íme, nagy örömet hirdetek nektek…» Manapság sajnos nincs Beit Sahurból felhangzó angyali üzenet, sokkal inkább olyan sajtóhírek jönnek, melyek a keresztények és keresztény intézmények elleni állandó támadásokról számolnak be. Október végén a néhány ezer lélekszámú Beit Sahur kis temploma előtt muszlimok gyűltek össze, és kővel dobálták meg a templomot, több ember is megsebesült. Atallah Hanna

eit Sahur temploma

görög ortodox püspök élesen elítélte a támadást, és követelte, hogy az elkövetőket vonják felelősségre. Felszólította a Palesztin Autonómiahatóságot (PA), hogy vizsgálja ki az ügyet. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a PA a kisujját se mozdítja. AN∎

Az építészek bemutatják az Albert Einstein Múzeum terveit. © Mark Neyman

B

IZRAELBEN JÓ ÉLNI, DE NEM ANNYIRA JÓ DOLGOZNI

Az izraeliek nagyszerű patrióták. Jóllehet sokat bírálják országukat, például a magas megélhetési költségek miatt, ugyanakkor ebben az évben bejuttatták hazájukat a világ tíz legboldogabb nemzete közé. Ez valóban hízelgő Izraelre nézve, azonban egy másik nemrég végzett nemzetközi felmérés több hiányosságot is feltárt. Ilyenek a magas megélhetési költségek, a lakáshiány, a nem megfelelő munkakörülmények. Izrael e kimutatás szerint hátulról az ötödik, csak Mexikóban, az USA-ban, Dél-Kore-

ában és Görögországban rosszabb a helyzet. Az izraeliek ismerik az okokat: hosszú munkaidő, alacsony bérek, kevés szülési szabadság, a garantált anyavédelem hiánya, kevés éves szabadság, amit azonban a viszonylag sok ünnepnap kárpótol, a munkavállalóknak ugyanakkor nem engedik meg, hogy szabadon rendelkezzenek a kevés szabadidejükkel. Mérsékeltek a szociális ellátások és a munkanélküli járadék is. Ennek ellenére a gazdaság jól teljesít, mivel a fiatal vállalkozók szorgalmasan dolgoznak szinte éjt nappallá téve. AN∎

IZRAELBEN SZOMBATON IS LESZ TÖMEGKÖZLEKEDÉS?

Merav Michaeli közlekedésügyi miniszter hivatali ideje lejárt, a Munkapárt elnökeként töltötte be ezt a tisztséget a nyáron összeomlott koalícióban. A miniszter asszony egyéves szolgálati ideje alatt több szenzációval is szolgált, azonban alig akadna valaki Izraelben, aki jó jegyet adna tevékenységére. A szekuláris lakosság nagy többsége nem bocsátja meg neki, hogy elmulasztotta a lehetőséget az ultraortodox pártok nélküli koalíció idején, hogy bevezesse a szombati tömegközlekedést. Amikor egy ilyen buszjáratot személyes látogatás alkalmával Haifában, a többségében világi és multikulturális kikötővárosban fel-

avatott, az emberek elégedetlenségével szembesült. Néhány héttel a választások előtt ez a látogatás inkább a választási kampány részének tűnt, és nem a miniszter polgárokkal való törődésének. Az első utasok elégedettek voltak ugyan a buszjárattal, de értésére adták a miniszternek, hogy összességé-

ben nincsenek megelégedve teljesítményével. Ezzel a többségi lakosság véleményét is kifejezték, ugyanis a zsidó lakosság kb. 71%a támogatja a szombati tömegközlekedést. A világi zsidóság körében ez az arány eléri a 94%-ot is.

Yad Mordechai" mézgyár Izraelben

EZÉKIÁS KORABELI FELIRATOT FEJTETTEK MEG

Afeliratot már legalább egy évtizede felfedezték, az ókori Jeruzsálem egyik prominens helyén, a mai Dávid városi nemzeti parkban a Templomhegy déli lábánál. A felirattal Gershon Galil professzor foglalkozott, aki a Haifai Egyetemen tanít és kutat, valamint a Bibliai Tanulmányok és Ókori Történelem Intézetének vezetője. A feliratot egy néhány centiméteres töredéken találták, a betűk már elmosódottak, de Galil professzornak sikerült bibliai szövegekkel kapcsolatba hoznia, úgyhogy a szöveg hiányosságai ellenére is világossá vált. Így kétséget kizáróan megállapítható, hogy a betűk Ezékiás király nevét jelentik, aki a Kr. e. VIII. században uralkodott. Ezzel egy újabb régészeti lelet bizonyítja a Biblia adatait: Jeruzsálem megerősített erődítménnyel ellátott város volt, a kor kulturális és kultikus központja. Ez a legrégebbi felirat, amit Kánaánban találtak. A töredék ennek a királynak vívmányairól számol be, ami újdonságként további kutatás tárgya lesz, mert az izraeliták királyaiknak ritkán állítottak emlékművet, amint azt más kultúrák ebben a történelmi korban tették. AN∎

ISMÉT VONZÓ A TURIZMUS IZRAELBEN

Egyre több turista utazik Izraelbe. Az ország sokat szenvedett a koronavírus-járvány idején e fontos gazdasági ág összeomlásától még akkor is, ha egyesek ezt az időt arra használták fel, hogy a hoteleket renoválják, megszépítsék. Voltak, akik új turistalátványosságokat létesítettek, például új szálláslehetőséget a Holt-tengernél. Itt a déli részen létesített egyik mesterséges szigeten «a vízen» lehet éjszakázni cölöpökön álló házakban, melyek a Maldív-szigeti és Dubaj hasonló házainak mintájára épültek. A Holt-tenger látványosságai közé tartozik többek között az a sétány is, amelyet Ein Bokek régiójában a turisztikai minisztérium több millió eurós ráfordítással létesített. Újdonságnak számít a Ramon repülőtér is Eilatban, ugyanis több charter lé-

gitársaság bejelentette, hogy ősztől közvetlen járatokat indít onnan több vonzó európai célpont felé. Jóllehet fellendült a turizmus, azonban a 2022-es ősz még azt mutatta, hogy a koronavírus-járvány előtti szintet

nem érte el. 2022 szeptemberében 280.000 külföldi érkezett az országba, 2019 szeptemberében viszont majdnem 440.000 fő, vagyis 40%-kal többen. AN∎

Beth Shalom ifjúsági kirándulás a Galileai-tengeren, 2022. augusztus.

EGY SVÁJCI LOVAG CSALÁDI CÍMERE

JERUZSÁLEMBEN

Adrian von Bubenberg svájci lovagnak szobrot állítottak Bernben és Spiezben, az 1479-ben elhunyt lovag ugyanis Murten védője volt a burgundiai háborúban, és a későbbi századokban népi hősként élt tovább a szájhagyományokban. A krónikák megörökítették, hogy 1466-ban zarándokutat tett a Szentföldre, és nemrég derült ki, hogy von Bubenberg az Utolsó vacsora termében megörökítette látogatása idejét. Aki például a Sírtemplomot meglátogatja, láthatja, hogy a falak tele vannak bevésett iniciálékkal, dátumokkal, sőt még címert is lehet látni. De ugyanez a helyzet a Sion-hegyen is, különösen azon a helyen, ahol Jézus a hagyomány szerint tanítványaival az utolsó vacsorát elköltötte. E történelmi szempontból jelentős helyet egy idő óta az Izraeli Régészeti Hatóság vette gondozásába egy különleges program keretében. A program célja felkutatni és katalogizálni az ezeken a helyeken megtalálható keresztény és muszlim «középkori graffitiket». Eddig már 40 jelentős különböző nyelvű felitatot és családi címert fedeztek fel. A hatóság közlése szerint így kétséget kizáróan a von Bubenberg család címerét is azonosították, amit az újfajta technológia tett lehetővé, ezzel teszik láthatóvá a Holt-tengeri tekercsek már láthatatlanná vált betűit is. A von Bubenbergek családi címere a projekt eddigi legérdekesebb felfedezése, amiről azonban nem lehet biztosan megállapítani, hogy Adrian von Bubenberg hagyta-e ott, vagy a fia, aki később szintén ellátogatott a Szentföldre. AN∎

HOGYAN VÁLTOZTATTA MEG A NEGEV-SIVATAGOT A KORAI KERESZTÉNYSÉG

Aközelmúlt egyik régészeti ásatása nemzetközi szenzációt keltett, mivel a túlnyomórészt beduinok lakta Rahat negevi városban egy nagy mezőgazdasági birtokot fedeztek fel, amely a korai iszlám időszakból maradt fenn. Az izraeli régészek már évek óta foglalkoztak ezzel a régióval, amely meglehetősen kevés régészeti lelettel szolgált. A nemrég megjelent tanulmányok kimutatták, hogy a régió keresztény uralkodói voltak azok – és nem a nabateusok, amint eddig feltételezték –, akik olyan intézkedéseket hoztak ezen a földterületen, melyek mindmáig éreztetik hatásukat. A korai keresztények és Bizánc volt az, akik a Kr. u. II. századtól egé -

szen a VI. századig ezt a régiót meghatározták, az egykori nabateus településeket újra felépítették, és előrehaladott mezőgazdaságot folytattak, amely ötletes öntözőrendszereket alkalmazott, és szőlő-, füge-, gabonatermesztéssel foglalkozott. Ők építették fel a központosított táborhelyeket, kiépítették az őrtornyokkal ellátott védelmi vonalakat. Szakértők szerint ehhez nagymértékben hozzájárult a bizánci kultúra; vannak, akik úgy vélik, hogy az akkori kedvező időjárás tette lehetővé Negev felvirágzását. A Szentföld történelmének ezt a különleges időszakát tovább kutatják, így további érdekes újdonságokra lehet számítani AN

IZRAEL CSÚCSTECHNOLÓGIÁJA MÉLYPONTON

Izrael az innovációk kovácsműhelyeként ismert. A csúcstechnológia sok területén világviszonylatban vezető szerepet tölt be. A hightech-szektor fontosságát az egész gazdaság számára éppen a koronavírus okozta válság mutatta meg. Sok üzletág csődbe ment, aki viszont digitális szolgáltatásokat nyújtott, az prosperált. A szakértők szerint Izrael kiváló hightech üzletágának kö -

szönhetően jó körülmények között vészelte át a pandémiát. Ugyanakkor ennek a gazdasági ágnak a vállalatai hozzák az országba a nagy beruházási összegeket, mégpedig a fiatal vállalatok. Azonban a legújabb statisztikák azt mutatják, hogy éppen ezek a fiatal cégek, amelyek úttörő ötletekkel állnak elő, egyre nehezebben tudnak befektetőket szerezni. Már 2022 tavaszán az üzletág majd 6000

munkavállalója elvesztette állását, és csak kevés új alkalmazott talált állást a hightech-szektorban. Jóllehet ez globális trend, Izraelt azonban különösen érzékenyen érinti, mert ez a gazdasági ága termelte az ország bruttó hazai össztermékének tetemes részét. Szakértők szerint a trend folytatódik, és főleg a fintech és az e-commerce területeit érinti. AN∎

AZ ENSZ

IZRAELLEL KAPCSOLATOS POZITÍV KÖZLEMÉNYE

Jóllehet a pozitív hírek «csak» részterületekre vonatkoznak, de, mivel az ENSZ Izraelre vonatkozóan általában csak negatívumokat emel ki, ezt a kis elismerést is nagyra kell értékelni. Az ENSZ COP27 elnevezésű klímaváltozással kapcsolatos konferenciáján, amit az egyiptomi Sínai-félszigeten tartottak, első alkalommal tíz izraeli cég is részt vett, melyekről az innovációkért felelős izraeli hatóság elmondta: «Ezek az izraeli cégek az úttörő kutatások élvonalában állnak, és rendkívüli szakértelemmel járulnak hozzá a klímaválság elleni küzdelemhez.» Ezek a cégek rendkívül specifikus területekkel foglalkoznak, és legfőbb céljuk a segít-

ségnyújtás olyan területeken, mint például a modern élelmiszeripar különböző ágai, az agrártudomány, az ún. CleanTech, vagy a kémia különböző területei. Az egyik világszerte ismert cég a Beewise, ez olyan önműködő méhkaptárt fejlesztett ki, amelyben kétmilliós méhraj is elfér, és ennek egészséges tartásához a számítógépes képalkotást, a mesterséges intelligenciát és a precíz robotikát használja. A másik jó hír az, hogy elfogadták Izraelnek az ENSZ Emberjogi Tanácsához benyújtott határozatát, amely az internetes támadások elleni védekezéshez nyújt segítséget. A határozat nagy tetszést aratott, és «kiemelkedő izraeli diplomáciának» nevezték. AN∎

Önműködő méhkaptár az izraeli Beewise vállalat fejlesztése

IZRAEL FELISMERI A VÍZVEZETÉKEKBEN KELETKEZŐ CSŐTÖRÉST

Acég a földalatti vízvezetékekben keletkező csőtörés felismerésére specializálódott. Egy továbbfejlesztett technológiai eljárással dolgozik, ami felkeltette a nemzetközi érdeklődést is. Mivel világszerte egyre gyakoribbak a száraz időszakok, és egyre súlyosabb a vízhiány, ez a megoldás nagy segítség különösen a nagymértékben érintett régiókban, ahol különben is nagy a szegénység. A fel nem fedezett csőtörések miatt ijesztően nagy mennyiségű ivóvíz vész kárba: Spanyolországban a vezetékes víz 28%-a vész el, Olaszországban ez 37%, Máltán pedig 42%. Az izraeli új alapítású Asterra cég kifejlesztett egy technológiát, amely 600 km-es

magasságból készített műholdfelvételeket mesterséges intelligencia, algoritmusok és gépi tanulás segítségével elemez, és különbséget tesz az ivóvíz, a talajvíz és a szennyvízcsatorna között. Az így nyert ismeretek alapján az Asterra figyelmezteti az érintett vízműveket a meghibásodott vezetékek helyét is meghatározva. Az Asterra eredetileg ezt a technológiát a Marson lévő talaj alatti víztartalékok felfedezésére fejlesztette ki. Az Asterra cég 2013-ban alakult Kfar Saba helységben, és 2016-ban egy másik céggel fuzionálva kapta ezt a nevet. Az általa kifejlesztett újfajta technológia eddig már 65 országban szerzett neki ügyfeleket. AN∎

Izrael mint az innovációk kovácsműhelye, sok területen járul hozzá a világ növekvő lakosságának élelmezéséhez. Az egyik világszerte ismert újítás a cseppöntözéses rendszer, amely már évtizedek óta segíti a víztakarékos gazdálkodást, és a terméshozam növelését. Most Izrael Bahreinnel együtt új projektbe fogott: a két ország mezőgazdasági minisztériuma nagyarányú nemzetközi konferenciát rendezett az izraeli üdülőközpontban, Eilatban, ezzel a témával: «Élelmiszer technológiák tengertől a sivatagig». Egyesített erőkkel szeretnék a szakismeretek és technológiák részeit összeilleszteni, hogy a mezőgazdasági termékek skáláját, valamint menynyiségét és minőségét növeljék. Ez volt az első ilyen konferencia Afrika, Ázsia, Európa, Amerika és a Közel-Kelet országaiból érkező magasrangú kormánytisztviselők részvételével. Izrael mezőgazdasági minisztere, Oded Forer bahreini kollégájával, Wael Bin Nasser al Mubarak miniszterrel együtt áttörő sikernek nevezték a konferenciát, amely megmutatta, hogyan lehet hozzájárulni az egyre növekvő emberiség táplálásának biztosításához. Tekintettel a tartalékok körüli állandó konfliktusokra, a konferencia kezdeményezői arról is meg vannak győződve, hogy ezzel jelentősen elősegíthetik a béke megteremtését a világban. AN

NARANCSSÁRGA ZÖLDSÉGLEVES CSICSERIBORSÓVAL IZRAEL KONYHÁJA

Az ebéd első fogása lesz ez a narancssárga színű csicseriborsós zöldségleves. Érdemes tudni, hogy tipikus izraeli levesünk nagyon finom, egészséges, vegetáriánus, és vegán, valamint könnyen és gyorsan elkészíthető, tetejébe még szép is.

Hozzávalók (4 főre):

• 2 evőkanál olívaolaj,

• 1 póréhagyma szár – csak a fehér és világoszöld része, vékonyra szeletelve,

• 500 g sütőtök, meghámozva, felkockázva,

• 1 Dalorit (tökféle, angolul: Butternut squash, latinul: Cucurbita moschata), meghámozva és közepes kockákra vágva (épp elfogyott a boltban, így édeskrumplival /batata/ cseréltem fel),

• 1 kiskanál római kömény,

• 1 liter (4 pohár) húsleves vagy zöldségleves (levesporból),

• 2 babérlevél,

• 1 pohár (200 g) csicseriborsó (előre megfőzve, vagy konzerv, vagy fagyasztott és felolvasztott),

• só,

• fekete bors.

Elkészítés:

Az olívaolajat egy nagy fazékba öntjük és felmelegítjük. A karikákra vágott póréhagymát közepes lángon kb. három percig sütjük. Hozzáadjuk a tököt és a daloritot és további két percig sütjük.

Hozzátesszük a köményt, a levest, a babérlevelet és a csicseriborsót, és felforraljuk. Lejjebb vesszük a lángot és kb 20 percig főzzük, míg a sütőtök és a dalorit megpuhulnak és szétesnek a levesben.

Sóval és borssal fűszerezzük. frankpeti.net

Jelentkezés:

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszíneinek jobb megismerése és tanulmányozása.

időpont!

1. nap HÉTFŐ, NOVEMBER 13.

Repülőút Tel-Avivba, utazás Haifába. Könnyű vacsora. Szállás: Hotel Beth-Shalom (Haifa)

2. nap KEDD, NOVEMBER 14.

Utazás a Golánra (1Krónika 6,56) Kazrinba, Golán fővárosába egy pincészet meglátogatásával egybekötve; felmegyünk a Ben Tal hegyre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Szíriára. Ebédszünet Birkat Ramban, megkóstolhatjuk a falafel ételeket a drúzoknál; innen lemegyünk a Hule-völgybe a Banias-forráshoz, majd a bibliai Cezárea Filippi következik (Máté 16,13-46); aztán megnézzük a Banias vízesést. Szállás: Hotel Beth-Shalom (Haifa)

3. nap SZERDA, NOVEMBER 15.

Utazás a Genezáreti-tóhoz (Máté 8, 23-27): a Boldogmondások hegye (Máté 5,7), Tabgha (János 21,1-14), a Jézus feltámadása utáni csodálatos halfogás helye; látogatás Kapernaumba (Máté 4,12-17). Utazás tovább Ginossarba, majd csónakázás a Genezáreti-tavon (Máté 8,23-27). Utazás a kibbuc piacra, ahol izraeli termékeket vásárolhatunk, pl. datolyát, stb. Szállás: Hotel Beth-Shalom (Haifa)

4.

nap CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 16.

Cezárea meglátogatása (ApCsel 10,23-48) a tenger mentén, utazás tovább Názáretbe, a város és a Letaszítás hegyének megtekintése (Lukács 4,14- 30); Ebédszünet! Tovább Meggidóba (1Királyok 9,15), az izraeli királyok egyik legfontosabb városába. Szállás: Hotel Beth-Shalom (Haifa)

6. nap PÉNTEK, NOVEMBER 17.

Utazás a Jesreel-völgyön (Jelenések 16,13-16) és a Jordán-völgyön át Kasr Al Yahudba (János 1,29; Lukács 3,21-22), amely keresztelőhely a Jordán mentén, Keresztelő János valószínűleg itt keresztelt; utazás tovább Kumránba, ahol a Holt-tengeri tekercseket megtalálták, látogatás, majd fürdési lehetőség a Holt-tengerben (4Mózes 34,12), az északi végén! Időjárástól függően! Szállás: Hotel En Kerem (Jeruzsálem)

6. nap SZOMBAT, NOVEMBER 18.

A Sírkert meglátogatásával kezdünk (János 19,30-42)! Tovább megyünk a Damaszkusz-kapun át az Óvárosba: Via Dolorosa (János 19,16-17), Sír- templom, óvárosi bazárok vásárlási lehetőséggel, ebédszünet az Óvárosban! Tovább megyünk a Sion-hegyhez, az utolsó vacsora termének megtekintése (Lukács 22,7-20); majd a Kakaskukorékolás-templom meglátogatása (Lukács 22,54-71). A hagyomány szerint itt állt Kajafás főpap palotája. Szállás: Hotel En Kerem (Jeruzsálem).

7. nap VASÁRNAP, NOVEMBER 19.

Utazás a Heródeumhoz, Heródes egyik palotájához és sírjához; tovább Betlehembe (Mikeás 5,1-2; Lukács 2,1-7), a város és a pásztorok földjének megtekintése. Ebédszünet Betlehemben. Majd a Haas-sétánynál lévő vízvezeték megtekintése, amely Betlehemből Jeruzsálembe vezetett a második Templom idején. Szállás: Hotel En Kerem (Jeruzsálem)

8. nap HÉTFŐ, NOVEMBER 20.

A Templomhegy maglátogatása, majd utazás az Olajfák hegyére (Máté 21,1-11; Zsoltár 125,2) és a Könnyek kápolnájához (Lukács 19,41-44), aztán a Gecsemáné-kertbe (Máté 26,36-46); ezt követően megtekintjük a Siratófalat, végül szabad időtöltés Jeruzsálemben! Utazás vissza a hotelhez. Szállás: Hotel En Kerem (Jeruzsálem)

9. nap KEDD, NOVEMBER 21.

Utazás a Ben Gurion repülőtérre Tel-Avivba. Utazás haza. Beth-Shalommal Izraelt átélni: Egyedülálló és felejthetetlen! Shalom ve Lehitraot.