Hirek Izraelből 2018 március by Éjféli Kiáltás Misszió

H Í RE K

2018 március / 5778

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

2018-ban növekszik a háború kockázata? Közel-keleti konfliktus

Trump közel-keleti mega egyezménye kudarcot vallott

Kultúrharc

Németország politika tárgyává teszi a Holt-tengeri tekercseket

Meghívó

Az Evangéliumot hirdetjük az Ön közelében!

Norbert Lieth Magyarországon

A Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezet és az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghívja Önt és kedves családját, a

2018.05.31. (csütörtök)

05. Igeszolgáló: Norbert Lieth 31.

18:00-kor tartandó igeszolgálatra. az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának vezetõ lelkésze

Helyszín: Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezet Miskolc, Horváth Lajos utca 5.

valamint

A Debreceni Baptista Gyülekezet és az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghívja Önt és kedves családját, a

2018.06.01. (péntek)

06. Igeszolgáló: Norbert Lieth 01.

18:00-kor tartandó igeszolgálatra. az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának vezetõ lelkésze

Helyszín: Debreceni Baptista Gyülekezet imaterme Debrecen, Szappanos u. 23. Éjféli Kiáltás Misszió

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

Címlapon: 2018-ban növekszik a háború kockázata?

Címlapon: Az Izrael és Jordánia közti feszültségek valóban megszûntek? POLITIKA

Rövid jelentések

Trump közel-keleti mega egyezménye kudarcot vallott

Németország politika tárgyává teszi a Holt-tengeri tekercseket Társadalom

Rövid jelentések

Keresztyének az izraeli hadseregben Tudomány

Rövid jelentések

Egy apró pecsét, mely szembeszáll 1,6 milliárd muszlimmal

Új leletek Qumránnál

Rómaiak és az Armageddon

Izrael konyhája

BIBLIA: Izrael Izrael, egy rendkívül különleges nép 22. rész: A babiloni fogság

Miután korábban már egyszer elhalasztották az amerikai alelnök, Mike Pence Izraelbe való utazását az USA Jeruzsálem-nyilatkozatát követõ heves reakciók miatt, utólag a látogatás mégis teljes sikernek bizonyult. Jóllehet ezt a vizitet a média kritikusai – különösen az izraeli médiáé – jelentéktelennek tüntették fel. A látogatás Amerika legfontosabb közel-keleti szövetségeseinek szólt: Egyiptomnak, Jordániának és Izraelnek. Abbasz palesztin elnök látogatása nem jöhetett létre, mert Abbasz csak akkor akar az amerikaiakkal ismét szóba állni, ha Trump elnök visszavonja Jeruzsálemnek, Izrael fõvárosaként való elismerését. A Kneszet arab képviselõi ugyancsak kijelentették, hogy elutasítják az amerikai álláspontot. Pence Kneszet elõtt mondott beszéde alkalmával olyan hangosan nyilvánították ki nemtetszésüket, hogy el kellett õket az ülésterembõl távolítattni. Mike Pence alelnök beszéde azonban általános elismerésben és szûnni nem akaró tetszésnyilvánításban részesült, pártokon átívelõ egységet eredményezve, amilyen még – az Oslói Egyezmény óta – nem fordult elõ. Egy izraeli kritikus röviddel a beszéd után a tévében ugyanakkor megjegyezte – a nemtetszés felhangjával: «Nekem úgy tûnt, mintha egy evangéliumi lelkész beszélt volna». Pence valóban olyan kijelentéseket használt, melyek bibliai értékekre támaszkodtak, és világosan tükrözték a jelenlegi Trump kormány álláspontját. Többek között így fogalmazott: «Mi Izrael oldalán állunk, mert Izrael ügye a mi ügyünk is, és Izrael harca a mi harcunk is. Azért állunk Izrael mellett, mert mi az igazságban és nem az igazságtalanságban hiszünk, hiszünk a jóban a rossz helyett és a szabadságban a zsarnokság helyett. Izrael mellett állunk, mert mi amerikaiak mindig is ezt tettük az USA fennállása óta. Izrael történelmében mindig Amerika történelmét láttuk. Az exodus történelme ez, melyben az üldöztetésbõl a szabadságba vezetett az út. Olyan történelem, amely elénk tárja az ígéretekre alapozott hit és reménység erejét. Amerika elsõ telepesei maguk is vándorok voltak, akiket az a vágy hajtott, hogy egy új ígéretföldjét teremtsenek maguknak. Izrael történelme és zsoltárai vezették õket, melyeket aztán hûségesen továbbadtak gyermekeiknek mind a mai napig. A mi elõdeink vezetést, inspirációt, útmutatást a zsidók Bibliájában találtak». Pence alelnök beszéde, röviden fogalmazva, egy olyan államférfi szívhez szóló bizonyságtétele volt, aki kiáll a bibliai értékek mellett. Beszédében semmi olyan nem hangzott el, ami bármilyen szempontból kifogásolható lett volna. Aiman Odeh, az Arab Egységpárt alelnöke, már elõre kijelentette, hogy nem fog a gyûlésen részt venni, mert nem akarja meghallgatni egy szélsõséges és rasszista politikus apokaliptikus messianizmussal átitatott beszédét. Sajnos mindig ez az elfogult és elhamarkodottan elítélõ magatartás, melyet a palesztinok tanúsítottak, volt az oka az ún. «békefolyamat» sikertelenségének, egy helyben topogásának. Mahmud Abbasz az amerikaiak elutasítása után az EU-nál keresett támogatást. Az egyik kommentátor így írt errõl: «Az amerikaiak elleni kirohanás egy olyan gyermek reakciójához hasonlít, aki magára zárta szobája ajtaját, arra gondolva, hogy így megbüntetheti szüleit». Az amerikai alelnököt bojkottálni valóban gyermekes reakció volt. Ugyanakkor önpusztító is, mert hisz a palesztinok senki máshoz nem tudnak fordulni céljaik elérése érdekében, mint Amerikához. Az EU nem igazán tud nekik segíteni. Az egyedüli, akitõl hathatós segítséget kaphatnának, az Amerika. Kína, Oroszország és az arab világ sem fog segíteni rajtuk. A palesztinok ezzel újabb taktikai hibát követtek el. Ha átgondolták volna a helyzetet, talán felismerik, hogy Pence segíthetett volna nekik. Ha meghívták volna, hogy Ramallahban is mondjon beszédet, szavai biztosan olyan ígéretesek lettek volna, mint a Kneszetben. Nyomatékosította volna Amerika elkötelezettségét, hogy megoldást találjon azokra a problémákra, melyek úgy a palesztinokat, mint Izraelt nyomasztják. Hálát adva egy olyan államférfiért, aki bátran kiáll a bibliai értékek mellett, köszöntelek Benneteket szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2018/03

CÍMLAPON

2018-ban növekszik a háború

kockázata?

Irán pozíciójának megerõsítésére törekszik Izrael északi határainál, ami gyújtópontként hat a jelenlegi feszült helyzetben. Izrael abból indul ki, hogy egy háború súlyosan érintené a civil lakosságot, inkább azt ajánlja, az elriasztás politikáját alkalmazzák az iráni földgázlelõhelyek fenyegetése által.

Hírek Izraelbõl | 2018/03

CÍMLAPON

«Ekkor így szólt hozzám az ÚR: Észak felõl tör rá a veszedelem az ország egész lakosságára» (Jeremiás 1,14). Lehet, közhelyként hangzik, ami azonban a tényen nem változtat: Izrael Állam biztonsági apparátusának becslése szerint 2018-ban valóban veszély fenyegetheti észak felõl az országot. Az ország északi határánál nagy a valószínûsége egy esetleges eszkalációnak figyelembe véve Irán azon törekvéseit, hogy Szíriában, közvetlenül Izrael kapuja elõtt, terjeszkedni akar, és meg akarja pozícióját erõsíteni. A múlt gyakorlatával szemben, az izraeli védelmi apparátus az idén egységes frontként az északi határra összpontosít. «Szíria és Libanon katonai egységgé alakult», mondta néhány héttel ezelõtt Izrael jelenlegi védelmi minisztere, Avigdor Liberman. «Mindenféle fejlemény ugyanúgy érinti a Hezbollahot, az Asszad rezsimet, és e rezsim alá tatozó minden milíciát, sõt Libanon hadseregét is». Az összekötõ kapocs e felsorolt ellenségek között a teheráni rezsim. A szíriai polgárháború tulajdonképpeni gyõztese Irán. A szír diktátornak, Bashar al-Assadnak, Irán általi támogatása odavezetett, hogy idõközben már a szír terület 70 százalékát uralja. 2017 decembere óta hadserege a Hezbollah harcosok, valamint a síita milíciák segítségével, akik Irán parancsnoksága alatt állnak, újra megszerezte a Golán-fennsík nagy területe fölött az ellenõrzést. Izrael politikai-diplomáciai eszközökkel mindenképpen meg szeretné akadályozni ezeknek az erõknek térfoglalását határai közvetlen közelében. Ez viszont szinte lehetetlen vállalkozás. Oroszország nem tartja be ígéretét, amit az ilyen helyzet megakadályozására szólt, kijelentette, hogy semmilyen felelõsséget sem vállalhat az iráni aktivitásért Szíriában, mivel az iráni erõk végül is Asszad meghívására tartózkodnak ott. Így aztán tekintettel arra, hogy a Golán-fennsíkon egyre növekszik az iráni jelenlét, Izrael kijelentette, hogy ezt nem tûri el, ezért a háború kitörésének kockázata egyre növekszik a régióban. Izrael nem kevésbé aggódik amiatt is, hogy Irán a szír hadsereg föld-föld rakétafrontját igyekszik újból kiépíteni, amit a háború szinte teljesen megsemmisített. Ha ez megtörténik, Irán abban a helyzetben lesz, hogy északon egy egységes, Szíriát és Libanont is átfogó frontról rakétatámadást indíthat Izrael civil lakossága ellen. Ehhez jön még, hogy Irán jelentõs befolyásra tett szert a Gázai-övezetben is. Ez a fenyegetettség intenzíven foglalkoztatja Izraelt, és állandó vitatéma a biztonsági kabinetben. Abból indulnak ki, hogy a civil lakosságra súlyos szenvedéseket mérne egy újabb háború. Az a nagy

rakétaarzenál, ami fölött a Hezbollah már most rendelkezik, becslések szerint legalább 100 000 különbözõ típusú és hatótávolságú rakétából áll. Néhány héttel ezelõtt beszélt a nyilvánosság elõtt errõl az izraeli vezérkari fõnök, Gadi Eizenkot altábornagy. Elmondta, hogy Irán minden évben egy milliárd dolláros támogatást nyújt a Hezbollahnak csak ebbe a fegyverkészletébe. Ezekkel a rakétákkal, melyek jelenleg Libanonban állnak rendelkezésre, jövõben Szíriában is bevethetõek lesznek, rendkívül pontosan lehet célozni, és mindenféle veszélyes robbanófejekkel fel lehet õket szerelni. Elegendõ egy ilyen rakétaarzenál ahhoz, hogy óriási anyagi károkat okozzanak, a civil lakosság körében okozott pusztításra jobb, ha nem is gondolunk. Izrael aktívan tevékenykedik – úgy rejtetten, mint nyíltan – annak érdekében, hogy egy ilyen iráni forgatókönyvet megakadályozzon. Ugyanakkor Izrael elérkezettnek látta az idõt, hogy a nyílt fenyegetések mezejére lépjen: ha az izraeli civileket támadás éri, nem fognak habozni, hogy a libanoni civil célpontokra megsemmisítõ csapást mérjenek. Azonban egy ilyen fenyegetés nem igazán érinti a teheráni vezetõ réteget. Szerintük a libanoniak esetében úgyis a Hezbollah harcosairól van szó. Irán szerint õk csupán «feláldozható ágyútöltelékek», ahogy azt nemrég Dr. Ephraim Sneh izraeli katonai szakértõ megfogalmazta, õ korábban az izraeli kormánytagok közé tartozott, és magas rangú tisztként szolgált az IDF soraiban. Dr. Sneh ebben a helyzetben a legmegfelelõbb javaslattal állt elõ: Az egyetlen fenyegetés, ami nézete szerint Irán számára elrettentõ hatású lehet, az olyan infrastruktúrák veszélyeztetése, melyek a földgázzal kapcsolatosak. Dr. Sneh meg van arról gyõzõdve, hogy a földgázlelõhelyekre mért csapás térdre kényszerítené Iránt, és továbbá kifejtette: «Izrael rendelkezik az ehhez szükséges ütõképességgel». Természetesen nem bocsátkozott részletekbe, hogyan is történne ez konkrétan. Azonban nem szükséges hozzá túl nagy fantázia, hogy ezeket a fejtegetéseket kapcsolatba hozzuk az Izraeli Légvédelmi Erõk fõparancsnokának 2017. december közepén adott nyilatkozatával: Az F-35 típusú csúcsmodern harci gépek, melyekbõl Izrael már egy évvel ezelõtt megkapta az elsõt, bevetésre készen állnak. «Ez lehetõvé teszi az Izraeli Légvédelmi Erõknek, hogy a legösszetettebb kihívásoknak is megfeleljen, olyan kihívásoknak, melyeket eddig az állandóan változó Közel-Keleten még nem ismertek», mondta Amikan Norkin tábornok, viszont magától értetõdõ, hogy részletekbe õ sem bocsátkozott. ZL∎

Hírek Izraelbõl | 2018/03

CÍMLAPON

Szíria, Izrael, Irán és a Mahdi A Szíriában található iráni létesítmények részét képezik a Mahdi megjelenésébe vetett síita-iszlám hitnek. E Messiás-megjelenés néhány verzióját a zsidó hitrendszer is tartalmazza.

Az általános vélemény az, hogy Irán beavatkozása a szíriai polgárháborúba az irániak stratégiai pozíciójának megerõsítését és felértékelõdését szolgálja a régióban. Ezt a célt valóban el is érték. Szíria ma egy országokon átnyúló, hosszú folyosó része, amely összeköttetést teremt Teherán és a Földközi-tenger között, ez viszont tartósan hozzájárul az Iráni Iszlám Köztársaság befolyásának kiterjesztéséhez és megerõsítéséhez, valamint ahhoz, hogy a régió jelentõs nagyhatalmává váljon. Azonban a Szíriában foganatosított iráni intézkedések mögött még valami más is rejtõzik, egy sokkal nagyobb horderejû történet, mely a Mahdi megjelenésébe vetett síita hittel függ össze, akinek Mohammed próféta utódjaként a végidõkben kell megjelennie, és akirõl azt tartják, hogy megszünteti a világban az igazságtalanságot. A teheráni ayatollah-rezsim nézete szerint ennek az országok alkotta hídnak mérhetetlenül nagy vallásos jelentõsége van, mivel végsõ soron elõkészíti az utat a Mahdi megérkezéséhez, aki által végre igazság fog a világon uralkodni. A Mahdi-koncepció, amelyben a síita muszlimok hisznek, nem jelenik ugyan meg a Koránban, de a születése, felemelkedése, hatalomra jutása és a

Hírek Izraelbõl | 2018/03

jogszerûsége körül heves vita alakult ki, ami az iszlám megoszlásához vezetett, így jött létre a síita és a szunnita ág). A hagyomány szerint ez a férfi jövendölte meg, hogy sárga zászlót vivõk jönnek majd nyugatról, és beavatkoznak a szíriai háborúba. Aki esetleg nem tudná, annak elmondjuk, hogy a Szíriától nyugatra fekvõ Libanonban uralkodó Hezbollah zászlajának színe sárga! Ezért nem lehet azon csodálkozni, hogy Irán állami hírEgy rendkívül érdekes Hadith-változat szerint ügynöksége ebben a hangnemben számolt be egy parlamenti képviamikor Mahdi megjelenik, héber nyelven selõ beszédérõl, aki a Hezbollah részvételét a szíriai háborúban hirdeti ki Isten igazi nevét. Irán harcosainak oldalán ennek a próféciának beteljesedéseként érpolgárháború elõzi meg, amely Szíriá- telmezte, és kijelentette, hogy ez fonban fog tombolni, és százezrek halálát tos jele Mahdi rövidesen bekövetkezõ okozza majd. Továbbá e hagyomány megjelenésének. szerint ez a polgárháború nemcsak De ezenkívül vannak még számos, egyszer fog tombolni, hanem ki fog nagyon érdekes Hadith-változatok terjedni hosszabb idõre. Ha a harcok is Mahdival kapcsolatban. Mahegy régióban elcsitulnak, egy másik- di megjelenésének nagy eseménye ban még nagyobb erõvel lángolnak fel, néhány verzió szerint együtt jár bimíg végre megjelenik Mahdi. Egy má- zonyos zsidó jegyekkel. Így amikor sik verzió a Shia (szó szerint: követõk megjelenik, héber nyelven hirdeti ki serege) alapítóját állítja elõtérbe. Abū Isten igazi nevét. Az a bot, amit kel-Hasan ʿAlī ibn Abī Tālib unokatest- zében fog tartani, Mózes botja lesz, vére volt Mohammed prófétának, és a nyakában pedig Salamon pecsétjét miután feleségül vette a próféta lá- fogja viselni, és kezei által megjenyát, Fatimát, veje is lett. Mohammed lenik majd, napfényre kerül Izrael halála után õ lett a kalifa (az utódlás népének szent Frigyládája az isteni világot megváltó tevékenysége körüli történetek szerves része a Hadithnak, ami Mohammed próféta cselekedeteinek és kijelentéseinek gyûjteménye. Az iszlám síita áramlata, amely a Mahdi megjelenésében hisz, nem kevesebb, mint 6000 Hadith-változatot ismer Mahdival és a végidõk látomásával kapcsolatban. Az egyik ilyen vízió szerint Mahdi megjelenését szörnyû

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

jelenléttel. A Szövetség ládája fog neki segíteni városokat és országokat elfoglalni, valamint a világon megteremteni a rendet. Érdekes továbbá az, hogy ebbõl a síita végidõkre vonatkozó hitbõl egyvalami hiányzik, ami pedig a zsidó népnek rendkívül fontos: és ez Jeruzsálem. Következésképp a síiták számára vallási szempontból Jeruzsálemnek semmiféle jelentõsége sincs. A Koránban említett Al-Aksa valójában az a «messze távolban lévõ hely», amely a mennyben található, és nem Jeruzsálemben. A síita hit számára Irakban sokkal jelentõsebb mecsetek is vannak, mint a jeruzsálemi Al-Aksa mecset. Az iráni politika messianisztikus elemei Izrael számára kiemelkedõ jelentõséggel bírnak, mert azt szemléltetik, hogy az Irán és a Hezbollah terjeszkedése elleni harcnak is vallásos dimenziót kölcsönöznek. Ha ez a harcot ezáltal az erõk összeméréseként értelmezik, ami nem más, mint egy vallásháború, akkor minden történész, még ha nem is rendelkezik túl nagy tapasztalattal, azonnal felfigyel rá, és megjegyzi, hogy az emberiség történelmének vallásháborúi a leghosszabb és legelkeseredettebb háborúk voltak; egyenlõ mértékben mindkét fél számára. ZL∎

Karácsony János (LGT) CD mellékletével 352 oldal, 142x197mm

Ár: 3200,- Ft

+ postaköltség Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

ják és elvitat hez. itatták, djé Sokan elv p jogát ősei föl ekezné is igy ma is e mindig lynek a zsidók ak a he Noha a zni ann a őket az tek fárado va szétszórt feledaho a sem jólétén, yítés, soh ről és Jeisteni fen g a Szentföld ykome en az eg keztek ről, szívéb : «Ami ruzsálem hűlt helyével ly t laknté llet Sze me ri n folyói gondolkor Babilo k, ha a Sionra un kezem tunk, sírt ) «Ha megfeled meg (... bénuljon tunk». uzsálem, ragadjon rólad, Jer em! Nyelvem lékezem a jobb kez z, ha nem em tartom t he az ínyem m Jeruzsáleme ltárok ne ek!» Zso rád, ha örömömn legfőbb s. 5-6. ver 137, 1;

Kabai István Vajs Tibor

IZRAEL

egy nép történelmi panorámája

M.sz.: 3005

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványainkból!

Ára:750,-Ft +postaköltség

68 oldal, 115x180mm

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

PolitikA

Rövidesen újra megnyílnak a külföldi nagykövetségek Jeruzsálemben? Az ENSZ szavazás megmutatta, hogy nemcsak a muszlim világ háborodott fel Trump Jeruzsálem-nyilatkozata miatt, hanem világviszonylatban sem lelkesednek az ötletért, hogy a Szent várost Izrael fõvárosaként ismerjék el. Amerikával együtt – és természetesen Izraellel – mindössze kilenc állam (Togo, Mikronézia, Nauru, Palau, Marshall Szigetek, Guatemala és Honduras) szavazott az ENSZ határozata ellen, amely Trump nyilatkozatának elutasítását kezdeményezte. 2017 végén mégis úgy tûnt, hogy egyes országok fontolgatják nagykövetségük visszahelyezését Jeruzsálembe, amit 1980-ban Tel Avivba költöztettek tiltakozásként az ellen az izraeli törvény ellen, mely Jeruzsálemet Izrael fõvárosává nyilvánította. Az izraeli külügyminisztérium adatai szerint több mint tíz állam fontolgatja nagykövetségeik Jeruzsálembe helyezését, közöttük Guatemala, Paraguay, Honduras, Togo, a Fülöp-szigetek, Románia, Csehország és Szlovákia. Eddig mindössze annyi biztos, hogy semmi sem fog gyorsan történni, mert Mike Pence amerikai alelnök látogatása során az amerikai nagykövetség áthelyezése még nem volt határozott idõhöz kötve. AN∎

Az Izrael és Jordánia közti feszültségek valóban megszûntek?

Izrael 70. születésnapja elõtt Israelben lázas tevékenység folyik, ugyanis elérkeztek a 70. Függetlenségi nap ünnepi elõkészületeinek utolsó fázisához, ami a zsidó naptár szerint április 18-19-re esik. A mûvészek már rég elkötelezték magukat, a programokat összeállították. Mindenütt készülnek úgy az írásos, mint a filmes visszapillantó megemlékezések, mert hisz nagyon sokoldalú anyag az, amit össze kell foglalni, amire emlékezni kell. Miri Regev kulturális miniszter bejelentette, hogy ez alkalommal nem egyetlen napig tart a megemlékezés ünnepe, hanem több napon át. Az általa javasolt logó jelzi az ünnepségek karakterét: «Izrael – az innovációk legendája». Az ország 70 színpadán kínálnak majd elõadásokat. A Földközi-tenger partján és Tiberiastól Eilatig 70 kilométeres szakaszon hatalmas éjszakai strandpartit rendeznek. Akinek másnap ereje és ideje lesz, az különbözõ közintézményeket látogathat, melyek megnyitják kapuikat. Az állam 100 millió sékelt (24 millió eurót) szán az ünnepségekre, ami különben sokkal kevesebb, mint amennyit a 60. Függetlenségi nap megünneplésére költöttek, ami 38 millió euróra rúgott. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Jordánia a régió azon államai közé tartozik, melyek éles szavakkal ítélték el Trump nyilatkozatát Jeruzsálemmel kapcsolatban. Jóllehet Izraelt és Jordániát 1994 óta békeegyezmény köti össze, aminek biztonságpolitikai és gazdasági szempontból nagy a jelentõsége, azonban ez mégis «hûvös béke», amelyet 2017 nyarán jégkorszak dermesztett meg. Okozója egy terrorista incidens az Ammani izraeli nagykövetségen, amely során az egyik izraeli biztonsági ember reakciója következtében egy jordániai civil is életét vesztette. Azóta Einat Schlein nagykövetnõ nem tartózkodik Ammanban. Amikor a jordániai vízügyi miniszter, Hazem al-Naser, nemrég azután érdeklõdött Izraelben, hogy az izraeli fél részt kíván-e venni a Vörös-tengertõl a Holt-tengerig vezetõ csatorna kiépítésében, ismét mozgásba lendült az addig válságba fulladt együttmûködés. Izrael a projekt megvalósítását a nagykövetnõ visszatéréséhez kötötte. Jordánia ezt megtagadta, és azt követelte, hogy az izraeli biztonsági alkalmazottat állítsák bíróság elé. Végül Izrael bocsánatot kért, kártérítést fog a jordániai civil családjának fizetni, és így újra megindulhat a nagykövetség mûködése. Hogy sor kerül-e a biztonsági alkalmazott elleni perre, eddig még nem tisztázódott. AN∎

PolitikA

Nyílt levél Mandla Mandelához Nelson Mandela unokájának szavai az izraeli füleknek különösen nagy fájdalmat okoztak. A régióban tett látogatása alkalmával nem az izraeli vezetõ személyiségekkel találkozott, hanem Rami Hamdallah palesztin miniszterelnökkel adott közös sajtókonferenciát, amelyen BDS-stílusban így nyilatkozott: «Izrael a legrosszabb apartheid állam!». Az izraeli külügyminisztérium tartózkodott a kommentálástól, azonban Dr. Avraham Neguise Likud képviselõ, aki 1985-ben Etiópiából vándorolt be Izraelbe, és a bevándorlásért, valamint az integrációért felelõs Kneszet-bizottság elnöke, csalódottságának nyílt levélben adott hangot. Soraiban emlékeztette Mandlát nagyapja tulajdonságaira, arra a férfire, «aki mindig mindenre odafigyelt, nyitott fülekkel fordult ellenfelei felé is, aki a párbeszédért és a népek közti egyetértésért küzdött». Ezeket az elveket az unoka lábbal tiporja, mert hagyta magát «a gyûlöletkampány eszközévé» tenni. Ráadásul Mandla a nagy nyilvánosság elõtt tudatlanságáról is bizonyságot tett, mert sem a zsidó nép történelmét, sem az izraeli konstellációkat nem ismeri, mint például azt sem, hogy ebben az «állítólagos apartheid államban, aminek Izraelt nevezte, a Legfelsõ Bíróság arab bírája egy volt izraeli miniszterelnököt a börtönbe küldött». AN∎

Rivlin elnök a növekvõ szakadékra figyelmeztetett Izrael és az amerikai zsidók között növekvõ szakadék figyelhetõ meg, ami többek között arra vezethetõ vissza, hogy a kormány visszavonta azt az ígéretét, hogy a Siratófalnál létrehoz egy semleges imádkozó szekciót a konzervatív és liberális zsidóság számára. Az amerikai zsidóság körében az izraeli fõrabbinátus döntésköre miatt is nõtt a frusztráció, amely ultra-ortodox irányultságú, és döntést hoz a családi állapotról, beleszól a bevándorlás, házasságkötés és a gyerekek regisztrálásának kérdéseibe. A pohár akkor telt be, amikor külügyminiszter helyettese, Tzippi Hotovely egy interjúban kijelentette, hogy az amerikai zsidók «nagyon kényelmes életet élnek, és gyermekeiknek nem kell katonai szolgálatot sem teljesíteniük». Ez úgy hatott, mint olaj a tûzre. Ezek után emelte fel Reuven Rivlin elnök figyelmeztetõen szavát: «Itt az ideje, hogy megújítsuk a szövetséget, hogy megtaláljuk a közös nyelvet Izrael és a diaszpórában élõ zsidóság között, mielõtt még túl késõ lenne. Az amerikai zsidó közösség vágyik az Izraellel való kapcsolat után, de feltételei vannak». Ezért annak az új útnak, melyet közösen határoznak meg, igazságosságon, a zsidó és emberi értékek iránti közös elkötelezettségen, valamint az egymás iránti tiszteleten kell alapulnia, amint arról Ben-Gurion miniszterelnök 1950-ben Amerika zsidóságának vezetõ rétegével megállapodott. AN∎

A Giro d’Italia 2018 átpolitizálása Májusban startol Jeruzsálemben a Giro d’Italia kerékpárverseny, hogy összekösse a zsidó nép örök városát a történelmi jelentõségû Rómával. A jeruzsálemi start és a római végcél «különleges szimbolikus jelentõséget kölcsönöz a versenynek», amint azt a két állam kormánya egyöntetûen megállapította. Izrael miniszterelnöke meghívta Ferenc pápát Jeruzsálembe a start indítására. Jóllehet lapzártáig még nem érkezett válasz a Vatikánból, már hallhatóak olyan hangok, hogy a látogatást «a palesztin néppel való szolidaritás» jegyében le kellene mondani. Ráadásul a túra Jeruzsálem státuszának különbözõ értelmezése miatt is botránykõvé vált. A Giro d’Italia szervezõi weboldalukon a start helyeként a «Nyugat-Jeruzsálem» megnevezést adták meg, ami ellen az izraeli kormány tiltakozott, és azzal fenyegetõzött, hogy lemondja a versenyt. Idõközben a «Jeruzsálem» megnevezés is megjelent a weboldalon – az izraeli kormány követelésének megfelelõen. Emellett a két államnak meg kell egyeznie abban, hogy a verseny az Óváros közelébõl indul, és amint az olasz külügyminiszter fogalmazott, «nem fog áthaladni a megszállt területen». AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/03

PolitikA

Közel-keleti konfliktus

Trump közel-keleti mega egyezménye kudarcot vallott A Jeruzsálemet Izrael fõvárosaként elismerõ amerikai nyilatkozat után a palesztinok kijelentették, hogy nem fogadják el az USA-t közvetítõként. Ezt követõen ismét egyoldalú kezdeményezéshez folyamodtak a Palesztin Állam kikiáltására.

Donald Trump amerikai elnök különleges egyezménye, melyet újra és újra kilátásba helyezett a Közel-Kelet számára, a klinikai halál állapotába jutott. Az amerikai nyilatkozatot, amelynek értelmében az amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe helyezik át, és ezzel elismerik a várost Izrael fõvárosaként, Izrael egyoldalú diplomáciai és morális hátvédjének tekintették. Ezért nem szabad azon csodálkozni, hogy ezt a palesztin oldal becsapásként értelmezte, és olyan deklarációt láttak benne, amely a békefolyamatnak végleges kegyelemdöfést ad. Ennek megfelelõen hangzik tehát a dühtõl fortyogó palesztin reakció is. «Az amerikaiak arcul csaptak bennünket… gondoskodni fogunk arról, hogy hasonlóval viszonozzuk», jelentette be a PA elnöke, Mahmoud Abbasz a PLO központi bizottságának kétnapos összejövetelén tartott megnyitó beszédében, Ramallahban. Majd így folytatta: «Semmilyen amerikai közvetítõ státuszt nem ismerünk el a tárgyalásokon». Egyben, Abbasz bejelentette a palesztinok egyoldalú kezdeményezését, hogy nemzetközi színtéren kieszközöljék Palesztina Állam megalapítását és elismerését. Elsõ lépésként beadványt nyújtanak be az Európai Unióhoz, amelyben kérni fogják egy palesztin állam elismerését az 1967-es határokon belül Kelet-Je-

Hírek Izraelbõl | 2018/03

ruzsálemmel mint fõvárossal. Ezzel egy idõben Abbasz 22 beadványt írt alá, hogy Palesztinát regisztráltassa a nemzetközi grémiumokon, ami a megfelelõ jogi státusz megadásával járna, és ez lehetõvé tenné Izrael Állam beperelését. Ezeknek a lépéseknek és intézkedéseknek legfõbb célja végsõ soron az, hogy emeljék Palesztina státuszát az ENSZ-ben. Vagyis hogy az eddigi «megfigyelõ állam státuszát», amit 2012-ben egy hasonló eljárással értek el, megváltoztatva Palesztina megkapja a teljes jogú tagállam státuszát. Trump ideiglenesen megpróbálja a palesztinokat ismét kordában tartani, amihez az általa legjobban ismert módszert alkalmazza, az egykori vállalkozó ugyanis a pénzt szólaltatja meg. Azzal fenyegette meg

õket, hogy felfüggeszti az UNRWA részére történõ amerikai kifizetéseket, ha nem térnek vissza a tárgyalóasztalhoz. Ezt a segélyszervezetet az ENSZ annak a 700 000 palesztin menekültnek megsegítésére alapította, akik az 1948-as Függetlenségi háború idején menekültek el Izraelbõl. Ez az ENSZ fennhatósága alá tartozó segélyszervezet mind máig folytatja tevékenységét. Így a pénzbeli támo-

gatást az egykori menekültek leszármazottai is élvezhetik. Az UNRWA maga beismerte, hogy 5,2 millió palesztinról gondoskodik, akik közül legalább kétmillió a Gázai-övezetben él. Õk különbözõ szolgáltatásokban részesülnek a képzés, az egészségügyi ellátás és a szakmai felkészítés terén. És ide tartoznak természetesen a szociális ellátások is. Az UNRWA költségvetése 2018-ban 1,2 milliárd dollárra tehetõ, amelynek egyharmadát, azaz 369 millió dollárt, Amerika állja. «Ha a palesztinok nem hajlandóak a béketárgyalásokat folytatni, miért kellene nekünk ilyen nagyvonalú támogatásban részesíteni õket?», tette fel a kérdést Trump elnök a Twitteren. Ez és az amerikai elnök hasonló nyilatkozatai a hivatalos izraeli körök teljes támogatását élvezik. Az utóbbi években ugyanis kiderült, hogy különbözõ terrorszervezetek, különösen a Gázai-övezetben ennek az ENSZ-segélyszervezetnek létesítményeit például fegyverraktárként használják, ahol rakétákat is tárolnak. Egy izraeli megfigyelõ szervezet kiderítette, hogy az UNRWA iskoláiban a PA tananyagát vezette be, amelyben nyílt, leplezetlen gyûlöletet szítanak a zsidók ellen, és az öngyilkos merénylõket hõsökként dicsõítik. Izrael ennek ellenére az amerikaiakat diszkréten arra kérte, ne nyúljanak ezekhez az UNRWA-nak juttatott

PolitikA

Munkafüzet és könyv együtt

pénzekhez, mivel attól tart, hogy ezáltal csökken az orvosi ellátás, és szükségszerûen elbocsátásokhoz fog vezetni a különbözõ munkahelyeken, ami végsõ soron humanitárius válságot eredményezne. Izrael azt javasolta, hogy a pénzbeli juttatást feltételekhez kössék, melyek szerint az UNRWA változtatna oktatási rendszerén, másfelõl pedig lehetõvé tenné a pénzbeli eszközök kihelyezésének jobb ellenõrzését, ezáltal kizárnák annak lehetõségét, hogy ebbõl a pénzbõl terrorszervezetek is részesüljenek. A PA elnöke, Abbasz, nem valami diplomatikusan reagált ezekre a fejleményekre: «Trump azzal fenyeget bennünket, hogy leállítja a pénzbeli támogatást, mert mi okoztuk a tárgyalások kudarcát. Pusztuljon el az õ háza! Folytattunk mi valamikor is tárgyalásokat?» E sorok írásának idején ebben az ügyben még nem született határozott döntés amerikai részrõl. Arról folyik a vita, hogy az UNRWA-nak juttatott támogatást valóban csökkenteni kell-e, és ha igen, milyen mértékben, vagy szóba kerüljenek-e esetleg más, a PA-nak juttatott amerikai segélyezési eszközök is. Izraelben attól tartanak, hogy az átok, amit Abbasz Trumpra kimondott, aki közismerten rendkívül nárcisztikus és impulzív természetû, nagyon sokba fog kerülni a PA-nak és a palesztin népnek. Izrael ennek ellenére reméli, hogy egy logikus, hûvösen mérlegelõ politika fog gyõzni, és nem a vak düh jut szóhoz, ami ebben a régióban káoszhoz vezetne. ZL∎

Ára:

1580 Ft + postaköltség A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével Ez a fontos könyv rávilágít arra, hogy hol tartunk a végidõk isteni menetrendjében. Útmutatást ad továbbá arra nézve is, hogy milyen lehetséges kifejlet felé tart a közel-keleti válság, és ez miképpen kapcsolódik a napjainkban beteljesedõ bibliai próféciákhoz. E könyv lapjain olyan, hosszú ideje tisztázatlan kérdésekre kapunk választ, mint: A holland szerzõ, Willem Glashouwer ismeretterjesztõ stílusban megírt könyvében, mely könnyen használható mind egyéni, mind csoportos Biblia-tanulmányozáshoz, világos képet fest a Közel-Keletrõl, és jó támpontokat ad ahhoz, hogy imádkozhassunk Izraelért. «egy-egy könyv egy-egy világmegváltó lépés» Az Utolsó Idõk Izraelének és Egyházának jobb megértéséhez

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+361) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2018/03

PolitikA

Kultúrharc

Németország

politika tárgyává teszi a Holt-tengeri tekercseket

Ezek a tekercsek a zsidóság legjelentõsebb kultúrkincsei közé tartoznak, és keletkezési idejüket tekintve a keresztyénség számára is nagy jelentõséggel bírnak. A Majna menti Frankfurtban azonban éppen ezek a tekercsek váltak Erisz almájává, azaz a viszály forrásává.

A Holt-tengeri tekercsek 2000 évesek. Minden zsidóember egész fejezeteket tud ma is olvasni belõlük, fõleg ha a bibliai szövegekrõl van szó, mint például a Zsoltárokból vagy Ézsaiás könyvébõl. Ezek nagyrészt a legrégebbi ismert bibliai kéziratok. Ez a kultúrkincs több tízezer részletet foglal magába 929 tekercsen, melyeket legalább 500 különbözõ szerzõ írt. A bibliai szövegek, valamint keletkezésének ideje miatt, ami a harmadik Krisztus elõtti és az elsõ Krisztus utáni századok közé esik, ezek iránt a tekercsek iránt a keresztyénség is különös érdeklõdést mutat. Az Izrael Múzeumban lehet õket megcsodálni a Könyv ereklyetartójában, de Ammanban is, Jordánia fõvárosában, ahol az ún. réztekercseket a

Frankfurt alpolgármestere, Uwe Becker, jelentõs megjegyzést tett ezzel kapcsolatban: «A Kumrán körüli botrány teljességgel elfogadhatatlan.» Nézete szerint az a tény, hogy Németország nem hajlandó a tekercseket Izrael tulajdonában lévõ kulturális örökségként tekinteni, és ennek megfelelõen a mentelmi jogot biztosítani, arra utal, hogy «a német-izraeli kapcsolatok alapvetõ értékrendjében drámai változás állt be.»

tintatartókkal együtt állították ki. Néhány évvel ezelõtt az Izraeli Régészeti Hatóság gondoskodott arról, hogy ezeket a tekercsdarabokat digitalizálják. Ez nagyban megkönnyíti a részleteken végzett további kirakós munkát (csak nemrég vált en-

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Társadalom

nek köszönhetõen olvashatóvá két, még mindig megfejtetlen tekercs), valamint a kutatást is, ugyanakkor ezt a kincset a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetõvé akarják tenni. Számtalan érdeklõdõ szörfözött már a portálon, azonban ez mégsem pótolja azt az élményt, ha az eredetit láthatjuk. Ezt a nézetet osztotta a frankfurti Bibliaház Élménymúzeum igazgatója is, Jürgen Schefzyk lelkész, aki a 2003-ban alapított múzeum társalapítója. Õ maga is nagy lelkesedéssel vesz részt a munkában: «Külön kiállításokat tervezni, melyek a Biblia 4000 éves történelmének egy kiválasztott területére fókuszálnak, feladataimnak egyik legfontosabb súlypontja». Így, azt tervezte, hogy a Holt-tengeri tekercsek részleteibõl is összehoz egy kiállítást, amit «valami rendkivüli, egyedülállónak» nevezett, «ami nagy örömet, energiát és kreativitást» vált ki nézõbõl és kiállítóból egyaránt. Mindez szép és jó, csakhogy ezután tört ki a botrány. Egy olyan kiállítás megszervezéséhez, mely más országok múzeumi tárgyait akarja kiállítani, sokféle kérdést kell tisztázni a tartalmi koncepció, a szállítás biztosítása, valamit a kiállítási és õrzési feltételek tekintetében. A tárgyalások eredményeként létrejött szerzõdés még a visszaadási kötelezettségvállalást is magában foglalja. De a hesseni szövetségi kormány, amely fennhatósága alá Frankfurt tartozik, nem tartja magát illetékesnek a Holt-tengeri tekercsek esetében ezt a kötelezettségvállalást megadni. Az indok: A német külügyminisztérium és a kultúráért és médiáért felelõs szövetségi megbízott szerint, amint azt a hesseni tudományért és kultúráért felelõs miniszter, Boris Rhein megfogalmazta: «a tulajdoni viszonyok tisztázatlanok». Ennek az álláspontnak alapján egy jogi kiskapu alakult ki, amely a PA-nak és Jordániának lehetõvé teheti, hogy igényt tartsanak a tekercsek tulajdonjogára, és megakadályozhatják visszaadásukat.

A PA már jó ideje bejelentette birtokigényét. A palesztinok képviselõi állítólag az UNESCO egyik bizottságának tagjaival beszéltek errõl, amely a kulturális értékek eredeti tulajdonosának visszaadásáért felel. A 20. században, felfedezésük után a tekercsek különbözõ részei változatos utazásokat tettek, ami azonban a frankfurti kiállítás körüli huzavona lényegét illeti, az a tény, hogy az agyagkorsókban megõrzött tekercseket 1946 és 1956 között egy olyan régió barlangjaiban fedezték fel, amely annakidején jordániai uralom alatt állt, ma pedig Ciszjordániához tartozik. Frankfurt alpolgármestere, Uwe Becker, jelentõs megjegyzést tett ezzel kapcsolatban: «A Qumrán körüli botrány teljességgel elfogadhatatlan!». Nézete szerint az a tény, hogy Németország nem hajlandó a tekercseket Izrael tulajdonában lévõ kulturális örökségként tekinteni, és ennek megfelelõen a mentelmi jogot biztosítani, arra utal, hogy «a német-izraeli kapcsolatok alapvetõ értékrendjében drámai változás állt be». Szakmai körök ezzel kapcsolatban megjegyzik, ez a hozzáállás Németország számára annál inkább szégyenletesebb, hogy 2013-ban Hollandia ezt a mentelmi jogot az aszeni Drents Múzeumban biztosította. Végül Schefzyknek, a Bibliaház igazgatójának, aki 2015 óta fáradozik ennek a kiállításnak megvalósításán, nem maradt más hátra, minthogy megjegyezze: «Az az álom, hogy a tekercseket, melyek a legrégebbi ismert bibliakéziratok közé tartoznak, 2019-ben, Frankfurtban kiállítsam, szertefoszlott. Azok továbbra is Izraelben maradnak. Én és a múzeumom kijelentjük partnerünknek, az Izraeli Régészeti Hivatalnak, hogy lojálisak vagyunk irántuk, és a kiállítás tervét nem adjuk fel, csak elhalasztjuk». Ezt csak sajnálni lehet, mert a Frankfurtban kiállítani szándékozott részleteket eddig «még soha nem állították ki, és külföldön soha nem mutatták be». AN∎

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet

A könyv elmélyült kutatás és teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A Bibliai kortörténet elénk tárja Isten népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén ember számára alapvetõen fontos.

Ára:

1450,-Ft + postaköltség

Internetes megrendelés esetén 20% kedvezményt adunk a saját kiadványinkból!

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu ; tel.: (061) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2018/03

PolitikA

Segíts nekünk! 2018 február / 5778

HÍrek

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

HÍREK

2017 július

5777

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

69 tény

Miért az a sok izgaloM

Jeruzsálem? amiért Izrael szerethetõ ország

69 tény amiért Izrael szerethetõ ország

körül?

Hamasz és az emberjog

A humanitárius gesztusokkal való cinikus visszaélés

Izrael morálIs gyõzelme Az UNESCO «ajándékai» Izrael Függetlenségi napjára

ArAbok IzrAelbeN

Optimista nézetek Izrael arab lakosai között

«VAskupolA» New YorkbAN

Izraeli technológia védi a New York-i elektromos mûveket

Támogasd az izraeli munkánkat! Rendeld meg magazinunkat! Hírek Izraelbõl c. újságunkból megtudhatja az aktuális híreket, tájékozódhat az aktuális gazdasági, politikai és kulturális eseményekrõl.

Megismerheti a zsidó nép szokásait, ünnepeit, ételeit. A támogatást örömmel fogadjuk az alábbi bankszámlaszámra: számlaszámunk: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 1091800100000040-71680019 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 1091800100000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343

www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Izrael kilépése az UNESCO-ból Amerika ENSZ nagykövetnõje, Nikki Haley tántoríthatatlanul ostorozza ennek a nemzetközi grémiumnak Izraellel szembeni kényszerképzetét, és 2017 végén egyik figyelemreméltó beszédében kijelentette: «Nagyon csodálkozom azon, hogy Izrael annyi ellenségeskedés és támadás ellenére úgy döntött, hogy mégis tagja marad ennek a nemzetközi fórumnak». Elismerte, Izrael mindent megtesz, hogy ne vonuljon vissza, hanem emelt fõvel továbbra is kiáll igaza mellett, noha maga is jól tudja, hogy ez nem mehet így sokáig, fõleg az ENSZ ezen orgánuma tekintetében. Így aztán 2017 végén Izrael benyújtotta nyilatkozatát, melyben az UNESCO-ból való kilépését jelentette be évvégi határidõvel. Ezt a döntését a «szisztematikus támadásokkal» indokolta, valamint azzal, hogy ez a fórum «megpróbálja tagadni Izrael földjének zsidó történelmét». Izrael ezzel az USA példáját követte, miután már azelõtt csökkentette pénzbeli hozzájárulásait tiltakozásként az UNESCO Izrael ellenes határozatai ellen. AN∎

Izraeli titkosszolgálat: mindig egy lépéssel elõrébb Nadav Argaman az izraeli belföldi titkosszolgálat vezetõjeként 2018 májusában kétéves szolgálati idejére tekinthet vissza, a titkoszsolgálat neve héber mozaikszóval Shabak. Õ azt a nézetet vallja, hogy a Shabaknak az izraeli polgárok «láthatatlan védõpajzsaként» kell mûködnie. Az éves beszámolójából, melyet a külügyi és védelmi ügyekért felelõs Kneszet-bizottságnak nyújtott be, kiderül, hogy a Shabak 2017-ben összesen 400 terrorcselekményt tudott meghiúsítani. 13 esetben tervezett öngyilkos merényletrõl volt szó, nyolc esetben pedig izraeli katonákat akartak elrabolni. Argaman szerint 2017-ben Izraelnek 54 végrehajtott terrorcselekménnyel kellett megküzdenie, 2016-hoz viszonyítva azonban, amikor 108 merényletet jegyeztek, jelentõs csökkenést értek el. E visszaesés ellenére instabilnak tartja a helyzetet, mindenekelõtt Trump Jeruzsálem-nyilatkozata után, mert azóta emelkedett a terrorcselekmények száma. Amint Argaman hangsúlyozta, a Hamasz hallgat ugyan a Gázai-övezetben, de Ciszjordániában megpróbálja a terrortevékenységet ösztönözni. AN∎

Társadalom

Ítélet a templomgyújtogató perében Yinon Reuveni, fiatal zsidó izraeli 2015-ben felgyújtotta a Kenyérszaporítás templomát Tabghában a Genezáreti-tó mellett, amely során súlyos károk keletkeztek és két személy füstmérgezést szenvedett. Emellett sokkolóan hatott az a gyûlöletjelszó is, amely rámutatott tettének hátterére. A magánszférából azonnal megindult az adakozás, az izraeli állam is hozzájárult a károk kiküszöböléséhez. Ez után a nemzetközi felháborodást keltõ szégyenletes tett után a rendõrség és titkosszolgálat nagy készültséggel indította meg a nyomozást, és a kamerafelvételeknek köszönhetõen hamar letartóztatták Reuvenit, valamint tettestársát. A tettestársat 2017 nyarán elengedték, Reuvenit azonban gyújtogatás és vandalizmus vádjával bíróság elé állították. Nemrég kihirdették az ítéletet: négy év börtön plusz két év próbaidõ és 12.000 euró pénzbüntetés. Reuveni védõje bejelentette, fellebbezni fog, mert «az arabokat, akik zsinagógát gyújtanak fel, csak kétévi fegyházra ítélik». A bíróság, amely nem vette figyelembe a 22 éves elítélt büntetlen elõéletét, hangsúlyozta a gyûlöletjelszó súlyos, elítélendõ voltát. AN∎

Becsületes emberek Az egyik péntek délben, röviddel a szombat bejövetele elõtt az ország több helységében az erõs vihar miatt áramszünet keletkezett. Tel Aviv nagytérség északi részén világosan látták, hogy a javítási munkálatok el fognak húzódni. Ezért az egyik szupermarket vezetõje a cég vezetõségével megbeszélve úgy döntött, hogy a kb. 100 vevõt, akik már telerakták bevásárlókocsijukat, és részben a kasszánál álltak, az összeszedett árukkal egyszerûen hazaengedik azzal a meghagyással, hogy majd vasárnap fizessenek. Valóban legalább egyharmaduk azonnal jelentkezett és fizetett. De többen jöttek listával vagy fotóval a kiválasztott árukról, és becsületesen kifizették mindet. Az üzlet vezetõje a tévének adott interjújában elmondta, nem gondolta volna, hogy olyan sok vevõ jelentkezik majd, és fizet az elvitt árukért. AN∎

Egy rendkívüli ultra-ortodox életmentõ A túlnyomórészt világi és hagyományosan vallásos izraeli lakosság az ultra-ortodox kisebbség követeléseit gyakran vallásos diktátumnak tekinti. Itt kell megemlíteni, hogy a Rabbinátus és a Belügyminisztérium többségében ultra-ortodox kézben van, és a vallásos pártok nagyon jól értenek ahhoz, hogy «a mérleg nyelveként» kihasználják pozíciójukat az õ világnézetük szerinti törvények meghozatalában. Sokan az ultra-ortodoxok katonai szolgálat elleni tiltakozása miatt is dühösek. Azt a gyakorlatot például, hogy a lakosságnak ez a része elkezdte az új bankjegyek megrongálását csak azért, mert azokon nõk is láthatóak, a világi lakosság «a vallásos diktátum» újabb tüneteként értékeli. Hogy ez nem éppen így van, azt egy 25 éves ultra-ortodox egészségügyi dolgozó, valamint a túlnyomórészt világi beállítottságú Ramat Hasharon város is bizonyítja. Meir Farkash évek óta önkéntesként dolgozik az United Hatzalah ortodox mentõszervezetnél. A város nemrég tüntette ki rendkívüli szolgálatkészségéért, ugyanis az elmúlt idõszakban legalább 2500 segélyhívásra reagált – mégpedig úgy, hogy saját biciklijén sietett a segítségkérõ hívásának eleget tenni. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Társadalom

forradalmi fejlemény

Keresztyének az izraeli hadseregben Izraelben ezt forradalmi fejleményként értékelik, ami nem annyira az izraeli hadsereget, mint inkább a zsidó állam keresztyén arab közösségét változtatja meg.

Az arab kisebbség tudatában van annak, hogy a Közel-Keleten üldözik a keresztyénséget. Sokakat ez egyre jobban eltávolít az arab közösségtõl. A keresztyének közel-keleti helyzetére tekintettel sokan hangsúlyozzák, hogy Izrael a régió egyedüli országa, ahol nem üldözik a keresztyéneket, sõt ellenkezõleg!

Hírek Izraelbõl | 2018/03

kezõleg, az 1948. május 14-i Függetlenségi nyilatkozatban ez áll: «Izrael Állam szavatolja minden polgára számára vallásra, fajra és nemre való tekintet nélkül a jogegyenlõséget. Biztosítja a hitbeli és lelkiismereti szabadságot, a nyelvhasználat, a nevelés és kultúra szabadságát…» Az államalapítás óta a keresztyén arabok mégis mondhatni egy csónakban ültek a többi arabbal, mert eleinte katonai közigazgatás alatt éltek. A zsidó állam nem tudta, mit várhat el tõlük, viszont nekik sem volt fogalmuk arról, mit fog hozni számukra a zsidó állam megalapítása. De ez már rég a múlté. Egyre több arab származású izraeli, aki áttért a keresztyén hitre, közösségük jövõjét nem az arab, hanem a zsidó társadalomban látja. E közösségbõl egyre több fiatalember dönt úgy, hogy életútjukat az izraeli zsidó fiatalok életviteléhez igazítják: Arra törekednek, hogy közszolgálatot teljesítsenek a társadalom javára. Vannak, akik integrációjuk érdekében fontosnak tartják a katonai szolgálatot az izraeli hadseregben. Az izraeli média egyre gyakrabban számol be olyan izraeli arab polgárokról, akik önkéntesként egyéves

ke r

gá

0 169

Izrael kb. 8,7 millió fõs lakosságának 75% zsidó. A 21%-ot kitevõ arab kisebbség között sok a keresztyén. 2016 végén a központi statisztikai hivatal 169 000 keresztyén polgárt számlált, akik közül 133 000 arab származású. Õk különbözõ felekezetekhez tartoznak, így maroniták, arameusok, örmények. Izraelben a többség (60%) a melkita görög katolikus egyházhoz tartozónak vallja magát. Az egy kisebbségen belüliek gyakran különbözõ életvitelt folytatnak. Az arab keresztyének Izraelben kulturális téren arab beállítottságú életet élnek. Legtöbbször a muszlimokkal és drúzokkal élnek együtt közvetlen szomszédságban. De szokásaikban mégis különböznek a muszlim lakosságtól. Fontos megjegyezni azt is, hogy Izrael keresztyén arabjai az egyik legmagasabban képzett népcsoportok egyike. A kisebbségnek ez a kisebbsége tudatában van annak, hogy a Közel-Keleten üldözik a keresztyénséget. Sokakat ez egyre jobban eltávolít az arab közösségtõl. A keresztyének közel-keleti helyzetére tekintettel sokan hangsúlyozzák, hogy Izrael a régió egyedüli országa, ahol nem üldözik a keresztyéneket, sõt ellen-

e sz t yé n p

közszolgálatot teljesítenek, úgy keresztyének, mint muszlimok. 2011 óta számuk 1500-ról folyamatosan emelkedett 2016-ban 4500-ra. Noha az iskolában tanulták a héber nyelvet, a mindennapokban alig használták. Sokan beszámolnak arról, mekkora ugrást jelent számukra – különösen a nõknek – elsõ alkalommal fejest ugrani a zsidó társadalomba. És azt is hangsúlyozzák, hogy ezzel ajtó nyílik számukra egy új jövõ felé. Ez a helyzet a katonai szolgálat vállalásakor is az (IDF) soraiban, ami számukra nem kötelezõ, mert Izrael arabjai függetlenítettek. A 21 százalékot kitevõ arab kisebbségbõl kb. egy százalék teljesít szolgálatot az IDF soraiban, fõleg drúzok, akik egy 1953-ból származó törvény értelmében szolgálnak, valamint a beduinok. Már a korai 1990-es években is teljesítettek katonai szolgálatot arab származású keresztyének az IDF soraiban. Így ez nem újdonság, azonban mégis olyan trend, amely az utóbbi években felértékelõdött. 2014-ben az IDF azt fontolgatta, hogy 800 meghívót küld ki az ország fiatal keresztyénjeinek, de aztán eltekintettek a tervtõl, mert úgy gondolták, hogy egy ilyen kezdeményezés nem járna si-

Tudomány

kerrel. Az arab-keresztyén közösségbõl jövõ kezdeményezés változtatott a helyzeten. Ebben az «Újszövetség fiai» közösség járt az élen. Alapítója a názáreti Bishara Shilyan, aki maga is szolgált az izraeli hadseregben, és gyerekei az évtized kezdetén szintén egyenruhát öltöttek. Õket követte az ún. «Izraeli keresztyének a mozgósításért» fórum, amely kapcsolatban áll az arameus maronita örökség központjával, és amely Shadi Khalul kezdeményezésére jött létre. Khalul 1993-ban fejezte be szolgálatát az IDF ejtõernyõs vadászaként Gabriel Naddaf páterrel együtt. De Carmelin Eshkar is szeretne az egyik libanoni határ melletti faluból a «Brit Achim» (A testvérek szövetsége) nevû kezdeményezésével hozzájárulni ahhoz, hogy Izrael fiatal keresztyén arab polgárai szolgálatot végezzenek hazájukért civilként, határõrként vagy katonaként. Ezzel kapcsolatban a sajtónak elmondta: «Jelenleg a keresztyén közösség és az izraeli társadalom közti kapcsolat változását éljük át. Az én egyesületem szeretne hozzájárulni az izraeli zsidók és keresztyének közti híd kiépítéséhez, és szeretné felmutatni a világnak Izrael Állam arculatát.» És a számok valóban növekednek, ha nem is olyan mértékben, mint az önkéntes közszolgálatban. 2014-ben 84 keresztyén arab szolgált az IDF soraiban, 2017-ben ez a szám már 221 volt. A tendencia növekszik még akkor is, ha ezeket a fiatalokat integrációs sikereik ellenére arab környezetük legtöbbször kirekeszti, és nemcsak a muszlimok, hanem még az izraeli keresztyének között is arról folyik a vita, hogy valóban ezt az utat kellene-e járni. Ám a különbözõ vélemények és felfogások ellenére a katonai szolgálatot teljesítõ keresztyének száma folyamatosan növekszik. AN∎

Multi-Cockpit szimulációs központ a külföldi hadseregek számára Az Elbit Systems izraeli cég világhírû a katonai optikatechnológia területén elért újításainak köszönhetõen. Az ilyen technológiát azonban, melyet gyakran a civilszektor javára is továbbfejlesztenek, meg kell tanulni kezelni. Ennek érdekében, valamint a pilóták, a földi személyzet és más csapategységek összjátékának gyakorlására az Elbit Systems kifejlesztett egy multi-cockpit szimulációs központot. Itt biztonságos környezetben rendkívül valósághû szimulációkban mindenféle forgatókönyvet lehet gyakorolni. Egy ilyen szimulációs központot egyszerre 24 katona használhat, és 18,5 millió dollárba kerül, ami azonban a megspórolt, manõverekre fordítandó hadmûveleti költségeket tekintve, nullszaldóra jön ki. A cég 2014-ben megrendelést kapott Kolumbiából egy ilyen központ elkészítésére. A szimulációs központ felszentelésénél jelen volt a kolumbiai miniszter, a katonai vezetés, az Elbit Systems cég képviselõi, valamint ebbe a latin-amerikai országba kirendelt izraeli nagykövet is. AN∎

A Vaskupola a tengeren is bevethetõ Az Izrael partjai mentén felfedezett földgázlelõhelyek rendkívül fontos gazdasági és geopolitikai jelentõséggel bírnak a zsidó állam számára, amely különben alig rendelkezik nyersanyaggal. És érthetõ módon ezek a terroristák vonzó célpontjai is. Izrael felkészült erre, félõ azonban, hogy a kitermelõhelyek rakétatámadások célpontjaivá is válhatnak. Elsõsorban a Libanonban megtelepedett Hezbollah készleteire kell gondolni. Ezért nemrég szenzációként hatott az a hír, hogy másfél évvel az elsõ teszt után most már a hajóról is bevethetõ, továbbfejlesztett Vaskupola rakétaelhárító rendszer készen áll a bevetésre. Az ország legfõbb katonai vezetõje ezt «szignifikáns mérföldkõnek» nevezte, mivel így nemcsak Izrael szárazföldje védett a többfunkciós rakétaelhárító rendszer által, hanem a kb. 10 éve felfedezett, Földközi-tengerben található földgázlelõhelyek is. Az elhárító ütegeket felszerelik a Németországból rendelt hajókra is, a szakértõk különben egyetértenek abban, hogy más országok is igénybe fogják venni létesítményeik védelmére. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Tudomány

Izrael a robotfejlesztés élvonalában Izrael a High-tech világhírû ötletkovácsaként ismert. Ez a technológia jutatta az autóiparban is a csúcsra. Noha az ország nem gyárt saját autót, a modern autóipar technikájával nem kevesebb, mint 520 izraeli újalapítású cég foglalkozik. 2013-ban mindössze 87 ilyen cég mûködött. A robotok fejlesztése terén sincs ez másként. Így kifejlesztették a fejõ robotok új generációját, a MiRobotot, mellyel tökéletesedett a fejés automatizálása. A RoboTiCan robot pedig a katasztrófahelyzetekben úgy a talajon haladva, mint repülve behatolhat a nehezen megközelíthetõ területekre is, hogy felkutassa a sebesülteket. Ugyanakkor Izrael az elsõ ország a világon, amely határainál embernélküli jármûveket vet be, melyeket felderítõ készülékekkel, valamint távirányítású fegyverekkel szereltek fel. Már ilyen jármûvek helyettesítik a szíriai határnál a járõrözõ katonákat, azonban ezeket a robotjármûveket továbbfejlesztik, hogy a föld alatt is bevethetõek legyenek. Izrael élen jár abban is, hogy a katonai területen létrehozott újításait, a civil szektorban is alkalmazza, úgyhogy az ilyen továbbfejlesztett robotokat a háztartásokban is lehet majd használni. AN∎

Wim Malgo

Jézus az Ószövetség öt áldozatában

A Technion campust nyitott Kínában A Technion Haifa Izrael legrégebbi egyetemi intézménye, ezt a technikai felsõoktatási intézményt ugyanis 1912-ben alapították, és már régóta a világ 100 vezetõ egyetemei közé tartozik. A jelenleg mûködõ fakultások 565 munkatársa között három Nobel-díjas is van. Különben négy izraeli Nobel-díjas neve kapcsolható ehhez az intézményhez. 2017 õszén a Technion a neves amerikai Cornell Egyetemmel közös campust avatott fel New York Cityben. Röviddel ezután következett egy új egyetemi campus felavatása Kínában, ami a Technion és a Shantou Egyetem közös projektje Guangdong tartományban. A campus létrehozásához szükséges pénzeszközök felét Li Ka-Shing hongkongi üzletember és filantróp állta. Adományát a kínai kormány egészítette ki. A jövõben itt 200 diák szerezhet akadémiai fokozatot vegyészmérnökként, nyersanyag-szakértõként, de a biotechnológia vagy az élelmiszertechnológia területén is. A diákok az elsõ Technion-diplomájukat 2021-ben kapják kézhez. AN∎

Jézus Krisztus tökéletes égõáldozatként jött hozzánk. Azután ábrázolta a földön szent életével az ételáldozatot, a dicsérõ és a hálaáldozatban pedig tündöklik, mint a Bárány. Mint bûnért való bûntelen áldozat, lett bûnné értünk a kereszten és végül Õ lett a vétekért való áldozat is, mert mindenféle bûnünket elvette. 52 old. 120x170 mm

Ára: 350 Ft+postaköltség

Wim Malgo

József Jézus Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia.A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28) 268 old. 115x180mm

Ára: 1450 Ft +postaköltség Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu;1135 Bp, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu,(+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Tudomány

A héber ABC

Bét, azaz ház. Az héber ábc második betûje, egyben a Biblia – Mózes elsõ könyve, elsõ szavának az – elsõ betûje. Számértéke kettõ, illetve segédjelekkel lehet még 2000 vagy 20 000 is. A zsidó irodalomban a hét napjai közül a hétfõnek, a teremtés második napjának a jele. Az õsi formája, a proto- szináji-kánaáni, máskor ó-héberként is emlegetett alakja valóban emlékeztet egy védett, a külvilágtól falakkal elzárt terület, épületre, illetve annak alaprajzára felülnézetbõl. A modernebb, ma is használt kvadrátbetûs írás is egy három irányból védett, csak egy irányban nyitott «alaprajzot» mutat. Ehhez a betûképhez hozzákapcsolódik az a képzet, hogy azért a teremtésnek és a kezdet kezdetének a betûje a bét, hogy kizárja annak a lehetõségét, hogy a kezdet mögé tekintsünk, ugyanezt garantálja, hogy fent és lent is határolt a megkérdõjelezhetetlenre, a transzcendensre utal. Ugyanerre utal még az a formai tény is, hogy az abc-ben a bét «háttal áll» az õt megelõzõ álefnek, az Egyet, azaz az Örökkévalót szimbolizáló betûnek. Zárt a kifürkészhetetlen felé, mert számára csak a teremtés többi dolga kifürkészhetõ. Az, hogy a számértéke 2, a fizikai világunk kettõsségét mutatja meg, illetve hogy morális szinten, de az élet más területein is az ellentétpárok szembenállása határozza meg az életünket: Ég és föld, ellenség, barát, jó és rossz, hamis és igaz. De akár a férfi és nõ párja is idetartozik. Erre utal

az is, hogy a héber sorszámok között csak a kettõ, a «stájim» van többes�számban, míg az összes egyesszámban van. Az Örökkévaló egy és belõle áradt ki minden, ami részekbõl áll, minimum kettõbõl. Más nézõpont szerint a két tanításra is utal a kettes számérték, az írottra és a szóbelire (Torá sebktáv, Torá sebeálpe), a statikusra és a progresszívre, a spontánra is. Jelenti az elv és a gyakorlat – vagyis az isteninek a fizikaiba való »átültetése» – párkapcsolatát. A bét betûvel alkotott ház szó, fontossága, alapszó mivolta miatt vált talán a betûnek a nevévé, a bibliai történetekbõl magyarul is legalább tulajdonnév alkotóelemeként ismert, hiszen a Betlehem szónak (kenyér ház) is része. A bét elõnévvel (valaminek a háza) sok mindent ki lehet fejezni héberül. Pl. Bét-Szerfer=Könyv háza, azaz iskola, Bét Cholim=betegek háza, azaz kórház, Bét-Din=ítélet háza, azaz bíróság, Bét-Kneszet=gyülekezet háza, azaz zsinagóga, de azt szokták Bét Tefilának azaz ima házának is nevezni. A Bét Szohár a Kerek gödrök háza, azaz börtön míg a világ közepén elhelyezkedõ, illetve azt képezõ Bét Hámikdás, «A Szent Ház», a jeruzsálemi Szentély elnevezése. A Bét Málon alvás háza, azaz szálloda, a tanulásé Bét Midrás, a kutatás háza míg a Bét-Kvárot, a halmok (magaslatok) háza, vagy Bét-Olám, az örök ház a temetõt jelenti. A zsidó közösséget is nagyon sokszor nevezik Bét Iszráélnek, azaz Izrael, vagyis

Jáákov házának. De a bibliát forgató embernek ismerõs Bét-Él, vagyis Isten háza, a név, amelyet Jáákov a «lajtorjás» álma után adott alvóhhelyének ébredése után, akárcsak Bét Seán, ennek a városnak a falára akasztották Saul – az elsõ zsidó király – holtestét (1Sámuel 31,10). Míg a bét betûben lévõ pont a «v» hangot jelöli, addig a pont nélküli betû a «b» hangot. Az eltérõ olvasói hagyomány és szabályértelmezés miatt van különbség Ávrahám és Ábrahám, Jákov és Jákob stb... között. Több fontos szó kezdõdik béttel, aminek a hagyomány, fõleg a fentebb említettek fényében, különleges jelentõséget tulajdonít. Ben-fiú, Bnéj Ádám, Ádám gyermekei tehát az emberiség, de pl. Bnéj Jiszráél, Izrael fiai, a zsidóság megnevezése is idetartozik. A Bát – leány, Brit – szövetség, Bászár – hús, Beszorá – örömhír, Brijá – teremtés, Biná vagy értelem (megérteni valamit valamibõl), de talán a legérdekesebb az áldás szó, a BeRáCHá, mert gyökbetüinek, (B, R, CH) számértéke 2, 200, illetve 20, ami az áldás és a kettes szám különös kapcsolatát érzékelteti. A Bét betû esetragként is szerepelhet fõnevek elõtt. A Bét egy szóhoz kapcsolva jelenthet «nál, -nél»-t, -ban, -ben-t, kor-t, -val, -vel-t is. Tehát még a nyelvtan is visszaadja a tér és idõ teremtésének összekapcsolódását, hiszen ragként utalhat térre (ban-ben) és idõre (ekkor-akkor) egyaránt. Finali Gábriel rabbi ∎

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Tudomány

jelentõs lelet

Egy apró pecsét, mely szembeszáll 1,6 milliárd muszlimmal Azon a héten, amikor a muszlim világ kihirdette, hogy Jeruzsálem az õ városuk, az is volt mindig, és az is fog maradni, Izrael bemutatott a nyilvánosságnak egy csöppnyi pecsétet, amely a város 2700 éves zsidó történelmét bizonyítja.

20 Hírek Izraelbõl | 2018/03

A muszlim világ dühtõl fortyog az amerikai nyilatkozat miatt, amely Jeruzsálemet elismerte Izrael fõvárosaként. Bangladestõl Washingtonig utcára vonultak a muszlimok, milliók tüntettek Trump nyilatkozata ellen, amely történelmi, vallási és politikai vitát váltott ki világszerte, és ez a vita képezi tulajdonképpen az izraeli-palesztin konfliktus magvát is. A vita lényegét ezzel a kérdéssel lehet összefoglalni: Kié valójában Jeruzsálem? A helyzetet tovább élezte a Fehér Ház egy magas rangú képviselõjének kijelentése egy héttel késõbb a nyilatkozat után: «Számunkra elképzelhetetlen helyzet, hogy a Siratófal nem a szuverén zsidó állam tulajdona.» Világos volt, hogy ez támadás ez ellen a kijelentés ellen: «Jeruzsálem a palesztin nép fõvárosa», ami Mahmoud Abbasz, PA-elnök szájából hangzott el, aki megerõsítõleg még hozzáfûzte: «Ez mindig is így volt, és így is fog maradni.» Ehhez a szólamhoz csatlakoztak mások is, többek között a malaysiai miniszterelnök, Najib Razak, aki Kuala Lumpurban egy tömeggyûlésen kijelentette: «Jeruzsálem a miénk. A világon 1,6 milliárd muszlim él, és mindössze 13 millió zsidó. Egyszerûen nem logikus, hogy 1,6 milliárd muszlim veszítsen ennyi zsidó ellen.» De semmiféle kinyilatkoztatás sem változtathatja meg a múltat, jöjjön az akár emberek milliárdjaitól is, azt a múltat, amelyet kézzelfogható bizonyítékok támasztanak alá. És éppen egy ilyen kézzel fogható, fizikai bizonyíték került elõ a múltból a heves érzelmektõl fûtött tömeges kinyilatkoztatások közepett, mintha a történelem egy ironikus mestervágást akarna a hangoskodó proklamációkra mérni. Jeruzsálemben ugyanis felfedeztek egy aprócska pecsétet, amely egyértelmûen bizonyítja Jeruzsálem zsidó gyökereit, mégpedig már 2700 évvel ezelõtt, vagyis 1550 évvel Mohammed próféta születésének állítólagos idõpontja elõtt. A leletet, amely mindössze 13 x 15 milliméter nagyságú, vagyis akkora, mint egy hüvelykujj körme, közvetle-

nül a Siratófal mellett találták meg. Felsõ részén két emberi alak látható, akik alatt ókori héber nyelven ez a felirat olvasható: «LeSar HaIr», vagyis: «A város kormányzójáé». Abban a régióban, ahol ezt a leleltet felfedezték, az elmúlt években a régészek több tucat pecsétet találtak héber feliratokkal. Egyeseken közülük az Ószövetségben is említett nevek olvashatóak. De ez a nemrég felfedezett kis pecsét mégis egyedülálló, mert ez az elsõ olyan lelet, melyet hivatalos ásatáson fedeztek fel, és amely kétségkívül az elsõ Templom idejébõl származik, vagyis bizonyítja, hogy Jeruzsálem 2700 évvel ezelõtt zsidó kormányzás alatt állt. Az Ószövetség kétszer említi Jeruzsálem városának kormányzói pozícióját: Jehósua városparancsnok (2Királyok 23,8) és Maaszéjáhú városparancsnok (2Krónika 34,8), mindketten Jósiás uralkodása alatt. Jeruzsálem polgármestere, akinek a leleltet átnyújtották, hogy a közeljövõben a városi önkormányzat bejárati csarnokában állíthassák ki, élt az alkalommal, és a múltat az aktuális politikai helyzettel kapcsolta össze: «Rendkívül megható üdvözletet kapni az elsõ Templom idejébõl … Jeruzsálem a világ egyik legrégebbi fõvárosa … A városban 3000 év óta megszakítás nélkül élnek zsidók … Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy egy olyan városban élhetünk, amely ilyen pompás múltra tekinthet vissza, és ígérjük, hogy hatalmát az eljövendõ nemzedékek számára is fenntartjuk és megõrizzük». Azonban sem Izraelnek, sem a zsidó népnek kincs szüksége ilyen pecsétekre, hogy Jeruzsálem városához fûzõdõ történelmi és vallásos kötõdését bizonyítsa. Tulajdonképpen nem telik el úgy hét, hogy ne találnának bizonyító lelelteket a zsidóságnak Jeruzsálemhez való évezredes kötõdésérõl. De a forrongó muszlim világgal a háttérben egy ilyen felfedezés természetesen kiemelkedõ jelentõséggel bír. Hiszen több mint irónia az a tény, hogy egy ilyen apró régészeti lelet képes a hangoskodó muszlim világ követeléseinek vitorláiból kifogni a szelet. ZL∎

Tudomány

régészet

Új leletek Qumránnál 60 év óta elõször találtak Qumrán térségében a Holt-tengernél utalásokat újabb írástekercsekre.

1946-ban egy beduin pásztorfiú a kecskéjét kereste, mely elkóborolt a nyájtól, és a Holt-tenger térségének pusztájába vette be magát. A kecskéje helyett azonban egy barlangot talált különös, nagy agyagkorsókkal és bennük azokkal az elsõ leletekkel, melyeket a Holt-tengeri tekercsek néven ismerünk. Késõbb egy évtized leforgása alatt 929 írástekercset fedeztek fel, amelyek már nemcsak a régészeket foglalkoztatják, hanem számtalan más tudóst is lenyûgöznek, és a teológusok között soha nem látott vitát váltanak ki. Ez egyedülálló kincs az emberiség történelmében. A Holt-tengeri tekercseket 1956ban egy Qumrán térségében lévõ barlangban fedezték fel. Azon a területen, ahol a tekercseket megtalálták, 240 barlang, valamit számtalan sziklahasadék található, mind alkalmas arra, hogy ott elrejtsenek valamit. 1956 óta azonban csak kevés régészeti kutatást végeztek itt, jóllehet egyszer, mondhatni, mindenhová benéztek, de rendszeresen nem kutatták át a barlangokat. Sokan úgy vélték, és ma is úgy gondolják, hogy már azt, amit lehetett, megtalálták, és ha még maradt is valamilyen jelentéktelen részlet, azokat rég elhordták a mûkincsrablók. Vagyis sokan úgy tartják, hogy értelmetlen a kutatást folytatni. Ennek ellenére 2017-ben mégis szerveztek egy régészeti felfedezõ túrát, és az egyik barlangban kétséget kizáróan megállapították, hogy ott is rejtettek el anyagkorsókat, melyeket különben már kiraboltak. Agyagcserepeket, korsókat, tálakat találtak, amelyek a második Templom idejébõl származnak. Emellett szerves maradékokra is bukkantak (olajbogyó és datolya magvakra, diómaradékokra), melyek szintén ebbõl a történelmi korból származnak. Az agyagcserepeken tüzetesebb vizsgálat után felgöngyölt bõrmaradványokat találtak, melyek nem tûnnek az írástekercs részeinek, inkább feldolgozás alatt álló bõrdarabokról lehet szó. De ahogy a régészek mélyebbre hatoltak a barlangba, egy sziklakiszögelés alatt három nagy összetört korsóra bukkantak. A viszonylag nagy cserepek és a fedõ maradványai alapján kétségkívül megállapítható: Itt valóban írástekercseket rejtettek el egykor. Olyan anyagdarabokat is találtak, melyekbe ezeket a tekercseket csavarták. Bõrszíjak

is voltak mellettük, melyekkel összekötötték a tekercseket. Az egyik mélyedésben két modern szerszámot is találtak, melyekkel valószínûleg a rablók a korsókat törték össze. A korsók tartalma persze eltûnt, és soha nem is fog elõkerülni. Noha e régió földje nem rejt fekete aranyat méhében, mégis nagy jelentõséggel bír, mert egyedülálló felfedezések színtere. Israel Hasson az Izraeli Régészeti Hatóság vezetõje ezzel kapcsolatban elmondta: «Egy újabb barlang felfedezése, melyben egykor írástekercseket õriztek, arra utal, hogy még sok munka vár ránk a Júdabeli pusztának ezen a részén, és még mindig van esélyünk arra, hogy egyedülálló kultúrkincseket fedezzünk fel. Különben az is világos, hogy versenyt kell futnunk az idõvel, mert különben a mûkincsrablók ebben a legutolsó fordulóban is megelõznek bennünket.» Fejtegetései végén Hasson arra szólított fel, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges pénzeket, hogy «egy történelmi hadmûveletet indíthassanak, amelybe bevonnák a világ közvéleményét is. Ezt a régiót végre szisztematikusan át kell kutatni.» Ezt a felhívást követte nemrég egy csoport, amely «Qumráni barlangprojekt» név alatt jött létre, és régészekbõl, valamint laikusokból áll, akik Hasson nézetét vallják, mely szerint a régió több száz barlangjában biztosan lehet még további kultúrkincseket találni, melyek nemcsak Izrael és a zsidó nép számára bírnak nagy jelentõséggel, hanem az egész emberiség számára. A projektet Dr. Oren Gutfeld régész vezeti a Jeruzsálemi Héber Egyetemrõl. A projektben résztvevõk közül egyesek úgy vélik, hogy itt nemcsak írástekercsekre bukkanhatnak, hanem rituális kegytárgyakra is, melyeket közvetlenül a második Templom lerombolása elõtt rejthettek el itt. Az ún. réztekercs, melyet Ammanban õriznek, valóban tartalmaz erre való utalásokat. Ennek a területnek szisztematikus átkutatása igencsak költséges vállalkozás. Egyes amerikai szervezetek már megkezdték az adományok gyûjtését. Elsõsorban az amerikai evangéliumi keresztyének érdeklõdnek a projekt iránt, és bejelentették, hogy pénzbeli támogatást is nyújtanak. Eközben a helyszínen terveket készítenek, és a közeljövõben vélhetõen meg is kezdik a munkát. ML∎ Hírek Izraelbõl | 2018/03

Tudomány

ásatások

rómaiak és AZ Armageddon Megiddo az ókorban a Via Maris kereskedelmi út mentén terült el, és nagy geopolitikai jelentõséggel bírt. A Jelenések könyve is említést tesz fontosságáról. A régészek nemrég egy római katonai tábort fedeztek fel ott.

A NASA számára Izraelben kifejlesztett anyagot a mûtéteknél is alkalmazzák Az amerikai ûrhajózási hivatal, a NASA megbízásából az izraeli tudósnõ, Alisa Buchmann, aki egy Naharijában mûködõ bioanyag cég munkatársa, amerikai kollégájával, Rob Bryant professzorral kifejlesztett egy új anyagot, melyet MP1 néven regisztráltak. Az új anyag polimerekre épül, és arra tervezték, hogy a harci gépeknél használt acélt egy könnyebb, ugyanakkor ellenállóbb és tartósabb anyaggal helyettesítse. Ez sikerült is két tudósnak, mert ez az anyag szinte súlytalan. Más tulajdonságai alapján az ortopédia is érdeklõdik iránta, mert rendkívüli terhelhetõsége és tartóssága folytán lehetõvé teheti, hogy a betegeket ne kelljen ismételt mûtéteknek alávetni. Klinikai tesztek során ÚJ-Zélandon hajtottak végre ezzel az anyaggal mûtétet. Most azonban Izraelben is elvégezték az elsõ ortopédiai mûtétet az MP1 felhasználásával. Mivel ezt az anyagot a fogászat is fel tudja használni, fõleg implantátumok formájában, az Európai Unió 1,5 millió eurós összeget szavazott meg az MP1 továbbfejlesztésére. AN∎

22 Hírek Izraelbõl | 2018/03

Tudomány

Megiddó ókori város volt a Jesreál-fennsíkon Izrael északi részén. Az antik helyet Tel Megiddo néven az UNESCO 2005-ben a világörökség kultúrkincsévé nyilvánította. Közelében fekszik a modern Megiddó kibbuc. Ez valószínûleg a bibliai régészet egyik legjelentõsebb helye Izraelben, Megiddót ugyanis a Biblia több helyen is említi, amit a korabeli egyiptomi források is alátámasztanak. Már akkor is minden a geopolitikai jelentõség körül forgott, mivel itt zajlott III. Thutmosis egyiptomi fáraó 1. hadjárata (Kr. e. a 14. században), és a 2Királyok 23,29 szerint ez a hely volt a színhelye II. Necho fáraó egyik jelentõs csatájának (Kr. e. a 6. században). Aki a helységet egyszer meglátogatta, még ha nem is katonai szakértõ, azonnal észreveszi a hely stratégiai jelentõségét, mivel innen több kilométeres távolságra is el lehet látni. Így nem csoda, hogy Megiddóval kapcsolatban az ún. Palesztina-csatát is meg kell említeni, amely 1918-ban a britek és az oszmánok között zajlott. A Biblia szerint ez a terület Manassé törzsének származási helye (1Krónika 7,29). A Jelenések könyve (16,16) a helységet Harmageddonnak nevezi, amibõl késõbb lett Armageddon, az a név, mellyel az egész világon a jó és rossz közötti végsõ bibliai csatát hozzák összefüggésbe. A területen intenzív régészeti kutatások folynak. Elsõként a 20. század elején német régészek ástak itt, akiknek munkáját izraeli kollégáik 1960-tól folytatták, aminek következtében 20 különbözõ településréteget tártak fel. Az ásatások továbbá azt bizonyítják, hogy a város idõnként lakatlan volt és nemcsak a csaták, hanem a tûzvészek miatt is. Különben itt a régészek mind olyan leletre bukkantak, amely megdobogtatja a professzionális régész szívét, így feltárták többek között különbözõ korok lakó- és üzletházait, oltárokat rituális kegytárgyakkal, egykori palotaépületeket és egy földalatti ivóvíz tározót. Alig hihetõ, hogy a közvetlen közelben a nagy régészeti felfedezések mellett egy másik szenzációs leletre is bukkantak. Az ásatás társigazgatója, Dr. Matthew J. Adams, aki a brit régészeti intézet, az Albright Instituts igazgatója, elmondta, hogy egy teljes római légiós tábort fedeztek fel ilyen messze Keleten az egykori Római Birodalomtól. Ugyanakkor ez azt is bizonyítja, hogy több szakértõ véle-

ményével ellentétben a rómaiak még a 2. és 3. században is erõs katonai jelenléttel bírtak a régióban. A területen talált leletmaradványok a 6. Római légió tulajdonát képezték, amely a Legio VI Ferrata (Vaslégió) néven ismert, a legendás Caesar alapította, és Kr. e. 52-tõl Kr. u. 260-ig állt fenn. Teljes bizonyossággal tudják, hogy ez a légió tartotta fenn a római uralmat, és Libanonban Latakiánál, Szíriában Homsnál, valamint Törökországban Samsatnál állomásozott. Azt is tudták, hogy Galileában is jelen volt, de azt nem, hogy pontosan hol. Az 1948 óta lakatlan arab falu neve Al-Lajjun, Tel Megiddónál hasonlít a római légió kifejezésre, de csak 2014-ben kezdték itt meg az ásatásokat, és 2017 végén bukkantak erre a szenzációs leletre. «A 6. Római légió nagy és véres múltra tekinthet vissza, amit alapítója, Julius Caesar határozott meg», mondta a Cornell professzora, Barry Strauss az izraeli médiának. «Ez a légió Caesar leghíresebb harcaiban vett részt Franciaországban, és Törökországban.» A Szentföld régiójában ez a légió verte le a Bar Kochba felkelést is Kr. u. 132-ben. Más leletek alapján megalapozott az a feltevés, hogy épp e légió katonái között voltak az elsõk, akik keresztyénekké váltak. 2017 nyarán a régészek elõször egy monumentális kapu maradványait találták meg, amit a rómaiak principia-nak neveztek, és egy római katonai tábor központi épületének legfontosabb részét képezte. Itt tartózkodott a parancsnokság, itt volt az élelmiszertartalék, a fegyverraktár, de a légió zászlószentélye is, aminek óriási volt a szimbolikus hatása. A megtalált feliratok súlyosan károsodtak, ezért még nem fejtették meg õket. Más leletek is érdekesek, például egy emberkéz alkotta barlang a táboron belül, amelyben egy elszenesedett emberi testet tartalmazó edény található; ami szokásos temetkezési mód volt a római katonák között. De felfedezték különbözõ fegyverek részeit is, valamint szandálok csatjait és agyagsípokat. Különösen bõséges anyaggal szolgáltak a latrinák, amint ugyanis Adams professzor elmondta, ez nem csoda, mert «a latrinákba dobtak más, mindenféle hulladékot is». Itt fedeztek fel üveget, edénydarabokat, állati csontokat, valamint több mint 200, a 2. és 3. századból származó római érmét. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/03

Izrael konyhĂĄja

Ratatouille saksuka

A saksuka kicsit a ratatouille-hoz vagy a lecsĂłhoz hasonlĂtĂł, tuniszi eredetĂť ĂŠtel, mely alacsony lĂĄngon paprikĂĄval, paradicsommal ĂŠs hagymĂĄval fĂľtt tojĂĄsbĂłl kĂŠszĂźl. Izraelbe az Ă&#x2030;szak-AfrikĂĄbĂłl (MarokkĂł, TunĂŠzia, AlgĂŠria, LĂbia) bevĂĄndorlĂł zsidĂłk hoztĂĄk, ĂŠs hamar nagyon nĂŠpszerĂť ĂŠlelmiszerrĂŠ vĂĄlt. Az ĂŠtel alapja ĂĄllandĂł: paradicsom, olĂvaolaj ĂŠs tojĂĄs, de elkĂŠszĂtĂŠse orszĂĄgonkĂŠnt kissĂŠ vĂĄltozik. A hagyomĂĄnyos ĂŠs legismertebb vĂĄltozatĂĄban, melyet sok izraeli munkĂĄsĂŠtkezdĂŠben szolgĂĄlnak fel, a tojĂĄssĂĄrgĂĄja â&#x20AC;&#x201C; mint a tĂźkĂśrtojĂĄsban â&#x20AC;&#x201C; egĂŠszben marad. Egy mĂĄsik vĂĄltozatban a rĂĄntottĂĄhoz hasonlĂłan a tojĂĄst Ăśsszekeverik. Izraelben a kĂŠt legelterjedtebb vĂĄltozat a paradicsom, fokhagyma ĂŠs fĂťszer alapĂş tripoli, valamint az ennek az alapnak hagymĂĄval bĂľvĂtett, tunĂŠziai vĂĄltozata. TermĂŠszetesen az izraeli ĂŠttermek rengeteg mĂĄs vĂĄltozatot is kĂŠszĂtenek, mint pĂŠldĂĄul a feta sajttal ĂŠs fĂťszernĂśvĂŠnyekkel gazdagĂtott balkĂĄni saksuka, vagy a spenĂłtos saksuka. Izraelben a saksukĂĄt reggelire, vagy vacsorĂĄra fogyasztjĂĄk. Sok kenyĂŠrrel szokĂĄs enni, szeretik vele mĂĄrtogatni a tojĂĄst ĂŠs a mĂĄrtĂĄst. Ă ltalĂĄban abban a tepsiben tĂĄlaljĂĄk, melyben kĂŠszĂźlt, sok helyen 1-2 szemĂŠlyes kis serpenyĂľket hasznĂĄlnak.

24 HĂrek IzraelbĂľl | 2018/03

HozzĂĄvalĂłk: 1 hagyma 1 sĂĄrgarĂŠpa 1 piros paprika 2 ĂŠrett paradicsom 1 padlizsĂĄn 1 cukkini 1 pohĂĄr paradicsomlĂŠ 2 evĂľkanĂĄl mĂŠz 100g ricotta fresca

ElkĂŠszĂtĂŠs: Minden hozzĂĄvalĂłt aprĂł kockĂĄkra vĂĄgunk, aztĂĄn kĂźlĂśn-kĂźlĂśn megpirĂtjuk az egyes ĂśsszetevĂľket. SĂłval, borssal fĂťszerezzĂźk, ĂŠs egy kis kakukkfĂźvet teszĂźnk hozzĂĄ. Mindent ĂĄtteszĂźnk egy tepsibe, paradicsomlĂŠt ĂśntĂźnk hozzĂĄ, ĂŠs kis lĂĄngon kĂśrĂźlbelĂźl 20 percig fĂľzzĂźk. RikotĂĄt morzsolunk hozzĂĄ, beletĂśrjĂźk a tojĂĄsokat ĂŠs addig fĂľzzĂźk, mĂg kĂŠsz nem lesz a saksuka. HurrĂĄ!! đ&#x;&#x2122;&#x201A;

/frankpeti/

Biblia

Izrael egy egészen különleges nép 22. rész

A babiloni fogság

Az izráeliták Istenhez kiáltottak, de nem azért, hogy beismerjék hibáikat, és bocsánatért esedezzenek, hanem hogy Istent vádolják: «Hol vagy Isten, miért engeded meg ezt a szerencsétlenséget?»

Thomas Lieth Izráel babiloni fogsága Kr. e. 606tól 536-ig tartott. (l. Jeremiás 1,13-16; 27,6). Júda déli birodalma tovább fennállt, mint az Északi Birodalom, úgy 345 évig. A Déli Birodalom nem volt an�nyira hitehagyott, mint az Északi. Jóllehet itt is uralkodtak királyok, akik nem tartották be Isten parancsolatait, azonban nem úgy, mint Izráelben, itt mindig akadtak istenfélõ királyok is. Júdában olyan királyok uralkodtak, akik Dávid házából származtak. Különösen Ezékiás királynak és az õ reformjainak, valamint istenfélelmének volt köszönhetõ, hogy Júda csak évekkel késõbb került az asszírok kezébe Izráellel ellentétben. Miután Ezékiás õszinte szívvel Istenhez kiáltott segítségért, a hatalmas asszír sereget, amely körülvette Jeruzsálemet, Isten angyalai megsemmisítették (2Krónika 32). Így Júdának adatott még egy

kegyelmi idõ, egy újabb esély. Végül azonban Júdát sem kímélte meg Isten ítélete, a babiloniak, az akkori világ urai, betörtek az országba Kr. e. 606 körül, és elfoglalták Jeruzsálemet. Lerombolták a várost és felégették a palotát. Így Júda is babiloni fogságba került. A számûzetés 70 évig tartott. Jójákim uralkodása alatt kezdõdött Kr. e. 606/605-ben, amikor Dánielt is Babilonba hurcolták, és folytatódott Jójákin alatt Kr. e. 597-ben is (l. 2Krónika 36,5-7.9-10). Az elsõ években azonban csak a királyi házat, és az elõkelõ családokat hurcolták el Babilonba, így Ezékiel prófétát is. Majd Kr. e. 586-ban, amikor Cidkijjá lett Júda királya, hurcolták el az egész népet. Csak a legszegényebbek maradtak az országban. A zsidó vezetõket szinte mind megölték, a Templom eszközeit is Babilonba vitték. Így Nabukodonozor lerombolta Jeruzsálemet és a Templomot is (Jeremiás 52). Azóta

a Szövetség ládájának, a Frigyládának nyoma veszett, abban õrizték a Tízparancsolatot tartalmazó két törvénytáblát, valamint az szimbolizálta Isten jelenlétét. A legvadabb szóbeszédek keltek róla szárnyra, de eddig még senki nem találta meg (l. 2Krónika 36,11-21; vö. Jeremiás 25,11; 29,10). A birodalom felosztásának kora, valamint Júda és Izráel elhurcolása komolyan figyelmeztet arra, mennyire fontos Istennek engedelmeskedni. Az áldás a nép és a király számára Istenhez való hûségüktõl függött. Minden királyt Dávidhoz mértek, de egyik sem közelítette meg Dávid Fiát, a Messiást, Aki ígéret szerint eljövendõ. Ez úgy Izraelnek, mint nekünk is megmutatja: Az igazi Király Dávid házából még nem jött el. Ez a szomorú történet rávilágít arra, hogyan tette tönkre Izráelt az emberi gyengeség és engedetlenség. A fõ bûn a bálványimádás volt, és ezzel a parancsolat megszegése: «Ne legyeHírek Izraelbõl | 2018/03

BibLIA

nek más isteneid rajtam kívül!» Ezékiel próféta felsorolja Izráel bûneit (ld. Ezékiel 20,1-31; Zsoltárok 78). Isten parancsolatait az emberek védelmére adta, mert az embernek, ha Istentõl elfordul, viselnie kell a következményeket is. Így volt ez az izráeliták idejében is, akik a pogány bálványokhoz fordultak. Azok törvényei megkívánták az elsõszülöttek feláldozását, amit Isten szigorúan megtiltott (3Mózes 20,1-5) Mindig az ember az, aki vétkezik, és feleslegesen nehezíti meg az életét. Elõször a bûneset által jött a világra a szenvedés, a nyomorúság, a halál. Nem azt kell kérdezni, miért engedi meg Isten a szenvedést, hanem azt, hogyan jutott az ember odáig, hogy így elszakadjon Istenétõl. Az izraelitáknak nem kellett volna saját fiaikat megölniük, amit Isten legjobban elítélt, hanem követni az Úr parancsát, és fiaik helyett állatokat kellett volna áldozniuk (2Mózes 13,2.12.15). A nép ezek alatt a gyenge vagy gonosz királyok alatt nem tudta az elsõ parancsolatot betartani. És amikor az elsõ parancsolatot áthágták, azután már a többi parancsot sem tartották be (ld. Zofóniás 1,4-6.12-18; 3,1-5). A Zofóniás 1,4-6-ban láthatjuk, hogy lehetetlen két urat szolgálni (Mt 6,24). Amint a házaséletben, úgy van az Istenhez való kapcsolatunkban is. Ez a kapcsolat is sérülhet hitéletünkben, ha idegen utakra tévedünk, és azt gondoljuk, hogy az Úr mellett, Akit mi magunk választottunk Urunknak, még másik urat is szolgálhatunk (ld. Mikeás 3,11; vö. Malakiás 1,6-14). Az izráeliták újra és újra Istenhez kiáltottak, amikor nagy bajba jutottak, de nem tartottak bûnbánatot, nem tértek meg bûnös útjaikról. Istenhez kiáltottak, de nem azért, hogy beismerjék hibáikat, és bocsánatért esedezzenek, hanem hogy Istent vádolják: «Hol vagy Isten, miért engeded meg ezt a szerencsétlenséget?» De vajon melyik istenhez kiáltottak, melyik istent vádolták? Hisz nem õk voltak azok, akik Istenüket elhagyták? Lebecsülték Isten figyelmeztetését, semmibe vették parancsolatait. Nézzük csak meg Jeremiás könyvét! Isten megbízásából milyen komolyan figyelmeztette a próféta

HÍREK IZRAELBÕL

Impresszum honfitársait, de azok nem hallgattak rá, és Istenre sem. Dacosan megtagadták, hogy visszatérjenek Istenükhöz (Jeremiás 22,21). Mi hogyan reagálunk, ha megtévedünk, vagy szerencsétlenség ér bennünket? Bûnbánattal Istenhez kiáltunk, beismerjük vétkünket, és megbánjuk azt? Vagy szemrehányóan kiáltunk, vádlón és dühösen, mert Isten nem segített? Ha a brazíliai õserdõben egy bennszülött vezetõre bízom magam, de figyelmeztetéseit, utasításait, létfontosságú szabályait nem tartom be, sõt megvetem azokat, akkor ne csodálkozzak, hogy menthetetlenül eltévedek az õserdõben. Ha nem félem Istent, nem adom meg Neki a kellõ tiszteletet, akkor már csak egy lépésre vagyok a nagy bûnöktõl, a gyilkosságtól, a házasságtöréstõl, a lopástól, és a többi súlyos bûntõl. Ha problémák vannak az Istenhez fûzõdõ kapcsolatban, akkor a társadalomban is gondok, problémák mutatkoznak. Ezt tapasztaljuk ma is népünk körében. Merem állítani, hogy nekünk nem a munkanélküliség, a környezetszennyezés, sem a szélsõjobboldali elõrenyomulás a problémánk. Társadalmunknak sokkal inkább Istennel van problémája. Isten népe is kudarcot vallott. Szó sincs arról, hogy dicsõítenék Istenüket. A nemzetek eltiporták a népet. A pogányság kora tört rájuk. Attól kezdve a pogány nemzetek tartották kezükben és irányították Izráel sorsát, miközben Izráel nemzetként rövid kivétellel semmilyen jelentõs szerepet nem játszott (Habakuk 1,6). A pogányok kora csak akkor ér véget, amikor Isten létrehozza békebirodalmát, és ezzel beteljesednek a dávidi szövetség ígéretei. Isten visszahúzódott népétõl, és a pogány népek felé fordult, akiket fokozatosan bevon üdvtervébe. Izráel kudarcot vallott. Ez pedig fenyítéshez vezetett, de nem Isten népének elvetéséhez (Jeremiás 33,4-9). Isten nem hagyja cserben népét minden bûne, engedetlensége ellenére sem. Népének hûtlensége és gonoszsága ellenére Isten hûséges marad szövetségének népéhez. Isten megtartja ígéreteit!

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 06 30 630 7823 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu Kérjük támogassa adományával A Zsidókeresztény munkánkat! Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu In memoriam Wim Malgo Magyarországon kiadja Éjféli Kiáltás Misszió

Magyarországon felelõs fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl« megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Az újság ára: 450,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés: 5040,-Ft +postaköltség, postai díjszabás alapján. Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 60 EUR A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad! Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Állandó programjaink Minden hónap utólsó szombatján: Asszonykör – érdekes témák, érdekes elõadók Minden vasárnap 17 órai kezdettel Istentiszteletet tartunk! 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36-1) 35-00-343, 236 0895 Mobil: (+36-30) 630-7823

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9:00-tól 16:30 óráig fogad telefonhívásokat.

facebook.com/hirek.izraelbol

26 Hírek Izraelbõl | 2018/03

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl !

Megrendelhetõ: rendeles@ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel.: (+36 1) 3500-343

Könyvajánló Dr. Békeffy Lajos

Isten diplomatája

Ki volt az a férfi, aki 56 évesen, diplomáciai szolgálata zenitjén, az ENSZ fõtitkáraként tragikus repülõgép-szerencsétlenség következtében fejezte be földi életét? Akinek halála után elõkerült titkos lelki naplója meglepte az akkori egész világot? Lelki naplója, az Útjelzõ valamennyi világnyelven lelki sikerkönyvvé vált, nálunk pedig életét, naplóját is alig ismerik. Miért? Errõl is szól ez a könyv.

Ár: 1980 Ft+postaköltség

Wim Malgo

Sámson

Sámson életének kezdete ígéretes. A bûn azonban erejét vesztetté tette. De volt számára visszatérés: a bûnbánata után. Feladott életével láttatja a haldokló Bárányt, aki minden ellenségét legyõzte önmaga halálba adásával.

Ára: 350,-Ft+postaköltség

Norbert Lieth

Ruth könyve az üdvtörténet fényében

Ruth könyvébõl érthetõvé válik az a mindenkorra érvényes igazság, hogy az Úr hûséges az Õ szeretõ, gondoskodó szeretetében: menyasszonyi Gyülekezetét és népét Izraelt, az idõk minden zaklatottsága és nyomorúsága ellenére is elvezeti a gyönyörû célig!

Ára: 750,-Ft + postaköltség

Arno Froese

120 kérdés a bibliai próféciákról

Mond a Biblia a jövõnkrõl valamit? Arno Froese az Éjféli Kiáltás (Midnight Call) és a Hírek Izraelbõl (News from Israel) folyóiratok amerikai kiadásának fõszerkesztõje a végidõk történéseinek 120 égetõen aktuális kérdésére válaszol.

Ár: 1250 Ft + postaköltség

Marcel Malgo

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl

Marcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét.

Ára: 380,-Ft + postaköltség

Bibliai

tanulmányút

70 éves 2018 október 14-22 FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a Beth Shalom (Haifa) végzi. A zarándokút célja: a Biblia és a Szentföld helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása lelkigyakorlatok és feltöltõdés, kikapcsolódás.

Testközelben

a Biblia

Jelentkezés: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2

Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: info@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Az újság ára: 450,-Ft