Éjféli Kiáltás 2013 november by Éjféli Kiáltás Misszió

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2013. november – 11. szám

Lemondhatunk-e a teremtéstörténetrõl? Földrészeltolódások bibliai szemszögbõl

IZRAELBÕL

HÍREK

\ Európa intézményesített antiszemitizmusa

850 Euro +repjegy

á s n do

Új

Rendelje meg! A

BIBLIAI PRÓFÉCIÁK CSODÁJA Most csak✱

2750,-Ft 3700,-Ft helyett

www.ejfe elikialtas.hu A kiadványok megrendelhetõek: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. , Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu www.ejfelikialtas.hu

A NÉGY SZERZÕ KÜLÖNBÖZÕ SZEMSZÖGBÕL KÖZELÍTI MEG A PRÓFÉTAI SZÓ EGY-EGY VETÜLETÉT. ÉRDEKES MAGYARÁZATAIK, EGYÉNI MEGLÁTÁSAIK ARRA ÖSZTÖNZIK AZ ÉRDEKLÕDÕ OLVASÓT, HOGY SAJÁT MAGA IS A BIBLIAI PRÓFÉCIÁK CSODÁJÁNAK FELFEDEZÉSÉRE INDULJON.

TARTALOM

ÜDVÖZLET

PETER MALGÓTÓL

FÓKUSZBAN A BIBLIA 4 8 10

Lemondhatunk-e a teremtéstörténetrõl? Földrészeltolódások bibliai szemszögbõl Új ég és új Föld

HÁZUNK TÁJA 12

«Az Isten nem holtaknak, hanem élõknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.» (Márk 12:27) Elia látogatása

NÉZÕPONTBAN 14 16

Ki akar már békét? Az elõfutár – egy kérdés a kritikus ítélõképességrõl

ÉJFÉLI KIÁLTÁS 18 19 19

Több mint hetven kiégett templom A mostoha kezdet Visszapillantás, betekintés, elõretekintés

OLVASÓI LEVÉL 21

A tíz király ideje már lejárt Amiért Isten nem válaszol mindig azonna

5 14 20 22 22

Üdvözlet Ima-témák Sorozat Megkérdeztük Elõzetes / Impresszum

HÍREK IZRAELBÕL 24 26 27 28 29

Európa intézményesített antiszemitizmusa Hollandia felmondta projektjét Jeruzsálemmel Az igazság izraeliekrõl és palesztinokról Ciszjordániában Ban Ki-Moon cikk-cakk menete Szíriai vegyi fegyverek és az iráni atomprogram Moral vs. politikai érdekek a szíriai konfliktusban

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éjféli Kiáltás 2013 november

«Sohasem késõ Jézus segítségét kérni!» Kedves Barátaim! Nemrég összefutottam az egyik munkatársunkkal, aki egy nagy erõvágó szerszámot tartott a kezében. «Mit akarsz ezzel a szerszámmal?», kérdeztem. Õ erre elmondta, hogy a lánya elveszítette a kulcsát. A gyerekek a fürdõ elõtt két kerékpárt egy lánccal biztosítottak le, majd a kulcsát sehol sem találták. Így ezzel a durva szerszámmal kellett a láncot átvágnia. Nagyon bosszantó elveszítni egy kulcsot! Valószínûleg ezt már te is átélted. A mi nagy épületünknél, melyben lakások és a munkatársak irodái találhatóak, ahol sok ajtón lehet ki- és bemenni, kellemetlen, ha valakinek a kulcsa elkallódik. A legtöbb esetben az ilyen pech sok utánajárással és költséggel jár. De nem csupán ez, hanem a kulcs illetéktelen kezekbe is kerülhet, és akkor tárva-nyitva áll a behatolók elõtt minden. Megtérésünkkel és újjászületésünkkel mi keresztyénekként mondhatnánk, egy kulcsot kaptunk, amely bejárást enged Istenhez, az Atyához. Ezt a kulcsot ugyan nem veszíthetjük el, de elrakhatjuk valahová. Ez aztán mindenesetre tragikusabb, mint egy valódi, szokványos kulcs esetében. A Róm 5,2 leírja ennek a bemenetelnek alapját: «…a mi Urunk Jézus Krisztus által, Õáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk.» Az Efézusiakhoz írott levélben kiemeli Pál ezt a kulcsot, ami nem más, mint a Jézus Krisztusba vetett hit: «…õbenne van bátorságunk és szabad utunk bizodalommal a benne való hit által» (3,12). E bejárás magasztossága az a kegyelem, amelyben részünk lehetett, és amit a Zsidókhoz írott levél mutat be. Ott nyomatékos figyelmeztetést is kapunk, hogy használjuk ezt a bejárást: «Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk!» (Zsid 4,16). És tovább olvasva, a Zsid 10,22-

ben ez áll: «Járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel…» Mi is történik, ha mi ezt a kulcsot, «szabad utunkat … a Benne való hit által» nem használjuk? Akkor nagyon könnyen megtörténhet, hogy a kulcs elkallódik, ha nem hordjuk állandóan magunknál. Ha Istentõl távoli helyeken tartózkodunk; ha olyan dolgokkal foglakozunk, amelyek nincsenek összhangban a keresztyén élettel; ha olyan emberekkel ápolunk közeli viszonyt, akik Isten kegyelmén kívül állnak, akkor megtörténhet, hogy egyszer csak nem tudjuk, hányadán is állunk a Jézus Krisztusba vetett hitünkkel. Ezért kezdenek egyesek, akik már nagyon is megtapasztalhatták az Úr Jézus Krisztus általi megváltást és megmentést, kételkedni az üdvbizonyosságukban.Õk a hitük bejárati kulcsát félretették valahová, és hirtelen már nem találják. Az is elõfordulhat, hogy hamis tanítások akarják elcsenni hitünk kulcsát. Jézus megfeddi korának állítólagos írástudóit: «Jaj nektek, törvénytudók, mert magatokhoz vettétek az ismeret kulcsát: ti nem mentek be, és azokat is megakadályoztátok, akik be akarnak menni!» (Lk 11,52). Lehet, hogy éppen egy nehéz helyzetben vagy, megkötöz, leláncol ez téged, és a hited kulcsát «eltetted» valahová. Sohasem késõ Jézus segítségét kérni! Õ a még oly kilátástalannak látszó helyzetbõl is meg tud szabadítani. Ez lehet akár fájdalmas is, mert az Úrnak esetleg egy «erõvágóra» is szüksége lehet, hogy a láncaidat levágja. Lehet, hogy meg kell válnunk olyan dolgoktól, amelyek elzárják a Jézushoz vezetõ utat. De az Úr ismét visszaadja a kulcsot! Adjon az Úr Jézus nekünk kegyelmet, hogy a közelében maradhassunk! Szívélyes, baráti üdvözlettel

FÓKUSZBAN A BIBLIA

CÍMLAPRÓL

Lemondhatunk-e a teremtéstörténetrõl? A modern tudomány ellentmond a bibliai teremtéstörténetnek. Egyáltalán fontos-e az, hogy a teremtéstörténetet szó szerint vagy szimbolikusan értsük? Érvelés bibliai szemszögbõl. 1. rész

«Teljesen mindegy, milyen, a fõ, hogy olaj legyen», mondta a szakács, amikor az inas megkérdezte, milyen olajat töltsön a salátára - salátaolajat, babaolajat, motorolajat vagy arcolajat. «A fõ, hogy olaj legyen», ismételte a szakács, és elõvette a babaolajat. Végül is ennek a flakonnak volt a legszebb csomagolása. Ebben az étteremben, mint mindig, a salátástál volt a leginycsiklandozóbb. A vendégek jóízûen enni kezdték a salátát, még akkor is, ha az ízét igen szokatlannak érezték. Ám végül is egy Éjféli Kiáltás 2013 november

gourmet-étterem megengedheti magának, hogy néha valami újat próbáljon létrehozni. Legalábbis így gondolták, míg az emésztés el nem kezdõdött. Fõ az olaj – mindnyájan tudjuk, hogy ez a fõzésnél nem így van. Sokféle olaj létezik, kezdve a nehézolajtól, egészen a legfi nomabb étolajig. És a rosszul megválasztott olaj az életek esetében nemcsak emésztési zavarokhoz, hanem súlyos egészségkárosodáshoz, nag yobb mennyiségben halálhoz is vezethet. Térjünk vissza a teremtéstörténethez. A Biblia elsõ 11 fejezete mondja el, honnan származunk. Elsõsorban Isten hatalmáról és nagyságáról van szó, A k i mindent megteremtett. Aztán az ember õstörténetérõl olvashatunk. A Bibliának e 11 fejezetén és fõleg a teremtéstörténeten válik el, milyen szellemi állásponton állnak az egyházak, a keresztyének. Az evangéliumi körökben is gyakran úgy járnak el e témával kapcsolatban, mint a szakács az olajjal. Vajon tényleg mindent annyira szó szerint kell venni? Nem sokkal jobban hangzanak az evolúciós elmélet tudományos magyarázatai? Itt tényleg arról van szó, hogyan keletkezett a világ? A fõ az, hogy mi egy Istenben hiszünk. A fõ, hogy hiszünk az evangéliumban. A zonban ezzel is az a helyzet, mint a rossz olajjal a salátában. Elsõ pillantásra minden olyan tetszetõsnek tûnik. Az íz, a hangsúly talán egy

kicsit más. Manapság úgy is minden olyan viszonylagos, és sok esetben csak a látszat számít. De a teremtéstörténet nem szó szerinti értelmezése végül teljesen hamis irányba visz. A végeredmény az, hogy a teljes bibliai igazság és az evangélium látja kárát. Nos, én senkit nem akarok e felfogásról meggyõzni, aki hisz a Jézus Krisztus által való megváltásban, és mégis osztja a teista evolúció elméletét, vagy azt a nézetet, mely szerint a teremtés napjai között korszakok teltek el. Azonban sokan nincsennek annak tudatában, milyen kihatásai lehetnek a teremtéstörténet nem szó szerinti értelmezésének az egész Biblia és az evangélium szavahihetõségére. Éppen ezért a teremtéstörténet esetében nem valami mellékes kérdésrõl vagy megismerésrõl van szó, hanem az egész Biblia központi témájáról. Mielõtt belemennénk annak taglalásába, milyen jelentõsége van a teremtéstörténetnek az evangélium szempontjából, még valami alapvetõ dolgot szeretnék megjeg yezni. Ha a teremtés napjainak hosszúságáról van szó, a teista evolúciós elmélet képviselõi, azok, akik úgy gondolják, Isten felhasználta az evolúciót, mint a teremtés eszközét, gyakran hivatkoznak a 2Pt 3,8-ra: «Az az egy azonban ne legyen rejtve elõttetek, szeretteim, hogy az Úr elõtt egy nap annyi, mint ezer esztendõ, és ezer esztendõ anynyi, mint egy nap.» Ez valóban így

van. Isten elõtt ezer esztendõ annyi, mint egy nap. Tehát az 1Móz 1 teremtésnapjai nagy idõszakok is lehettek. Hogy ez az igehely mégsem ezt mondja, a Bibliából vett négy érvvel szeretném alátámasztani: Elõször: A 2. Pt 3,8-at nem lehet a teremtéstörténet napjaira alkalmazni. Itt az idõ múlásáról van szó Isten örökkévalóságához viszonyítva, és arról a nagy idõtartamról, ami még hátravan Jézus visszajöveteléig. A 2. Pt 3,4-6ban az apostol még szó szerinti értelmezését is adja az 1 Móz 1-11-nek, hogy higgyünk a jövõre vonatkozó ígéretekben. Ezekben a versekben az özönvíz történelmi eseményére hivatkozik. Másodszor: Az 1. Móz 1 minden teremtésnapot ezzel a megállapítással zár le: «Így lett este, és lett reggel …» Itt a nap 24 órás héber beosztásáról van szó. Harmadszor: A napok számlálása (1. nap, stb.) a 24 órás egységekre utal. Amikor az Ószövetségben a «nap» szóhoz egy szám kapcsolódik, akkor ilyen egységekre utal (1.Móz 31,22; 34,25), azaz: a 24 órás napra. Neg yedszer: A teremtésnapok ritmusa pontosan megfelel a mi heti ritmusunk nak. Erre vonatkozik a 2. Móz 20,9-11. Nos, rá szeretnénk térni, miért olyan alapvetõen fontos a teremtésnapok történelmi megbízhatósága az evangélium megértésében.

Az 1. Móz 1 minden teremtésnapot ezzel a megállapítással zár le: «Így lett este, és lett reggel …» Itt a nap 24 órás héber beosztásáról van szó.

Éjféli Kiáltás 2013 november

FÓKUSZBAN A BIBLIA

Õ szabja meg órára pontosan az egyes uralkodók idejét éppúgy, mint a világbirodalmakét; mégpedig úgy, amint az tervének és szándékának megfelel. 1. A teremtéstörténet és a teremtõ Isten. A Biblia az 1Móz 1-ben Istennel, a Teremtõvel kezdõdik: «Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.» Tehát a Biblia Istennel kezdõdik, Aki Szavával elõhívta a teremtett világot (1.Móz 1-2), és az új éggel és földdel végzõdik, amit Isten majd teremteni fog (Jel 21-22). A teremtésben felismerhetünk valamit Isten nagyságából és örök hatalmából, amint azt a Zsolt 8,2.4-ben is olvashatjuk: «Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet!… Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó - mondom -, hogy törõdsz vele?» A Zsolt 19,2-ben ez áll: «Az egek hirdetik Isten dicsõségét, kezének munkájáról beszél a menny.» A 19-es csodálatos zsoltár, amely azt mutatja, hogy a teremtésbe vetett hit szorosan összekapcsolódik az Isten Szavának megbízhatóságába vetett hittel. Az elsõ részben Isten nagyságáról van szó, a másodikban Szavának megbízhatóságáról. A teremtés mûve által az ember nem ismerheti meg Istent személyesen. De megismerheti Isten örök hatalmát és nagyságát. Ezt tapasztalhatjuk az elsõ Római levélben. A Biblia szerint az élõ Isten hatalma és nagysága abban mutatkozik meg, hogy Szavával a semmibõl létrehív dolgokat. «Féljen az ÚRtól az egész föld, rettegjen tõle a világ minden lakója, mert amit õ mondott, meglett, és amit parancsolt, elõállott» (Zsolt 33,8-9). A Róm 4,17 Ábrahámmal kapcsolatban rámutat arra, hogy a halottak feltámadásába vetett hit ugyanaz a hit, amellyel hisszük, hogy Isten hatalmas Szava a semmibõl létrehívja a teremtett világot: «… Mert hitte, hogy Isten megeleveníti a holtakat, 6

és létre hívja a nem létezõket.» Ebben az összefüggésben megjeg yzendõ, hogy az evolúciós elmélet éppen úgy tagadta a halottak feltámadását, mint a teremtéstörténetet. Azonban e kettõ elválaszthatatlanul összefügg egymással. A Róm 4 még tovább megy. Ha ezt a fejezetet szövegösszefüggésében olvassuk, világossá válik, hogy a teremtésbe vetett hit, a feltámadásba vetett hit és a hit általi megigazulás Isten elõtt hármas egységet alkot, amit nem választhatunk szét egymástól. E fejezet alapján elmondható, hogy ugyanaz a hit az, amely mind e három dolgot igaznak ismeri el. Az alapvetõ kérdés az, hogy elhiszszük-e, amit a Biblia Isten nagyságáról és mindenhatóságáról mond, vagy úgy véljük, hogy Isten csupán a mi elképzeléseinken és kutatásainkon belül mozoghat. Ha például Dániel könyvét olvassuk, azt láthatjuk, hogy Isten irányítja a világot minden emberi tervezés és megfontolás ellenére. Õ szabja meg órára pontosan az egyes uralkodók idejét éppúgy, mint a világbirodalmakét; mégpedig úgy, amint az tervének és szándékának megfelel (Dán 2,21). Amint a teremtésben sem, úgy a történelemben sem enged az Úr teret a véletlen fejleményeknek és folyamatoknak. A Zsid 11 a hit mibenlétérõl szóló ismert fejezet. Az Ószövetség sok ismert hithõsét sorakoztatja fel. A Zsid 11,6 például így ír: «Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten elõtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy õ van; és megjutalmazza azokat, akik õt keresik.» És mivel kezdõdik ez a fejezet, amely megmutatja a bibliai hit lényegét, az összes ószövetségi hithõst elénk állítja, és arról a hitrõl beszél, amely által közel kerülhetünk Istenhez? S hit

meghatározása után (1-2. v), az Isten mindenhatóságába és a teremtésbe vetett hittel kezdõdik (V 3). Isten hatalmas Szava által, nem pedig évmilliókkal vagy hosszú folyamatokkal keletkezett a teremtett világ. Ez kizár minden olyan feltételezést, amely azt hangoztatja, hogy Isten az evolúciót használta fel a teremtés eszközeként: «Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elõ a látható» (Zsid 11,3). Más szavakkal: Isten szólt, és a dolog elõállott. A látható világ nem hosszú folyamaton át fejlõdött ki és fejlõdött tovább. Nem egy õsanyagból vagy egy õslevesbõl keletkezett. Isten hatalmas Szava hívta elõ a semmibõl a létezõ valóságba. A Jelenések köny ve is arról beszél, hogy az egész teremtett világ elválaszthatatlan kapcsolatban áll Teremtõjével: «Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsõség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett» (Jel 4,11). A teremtésbe vetett hit az egész Bibliában elválaszthatatlanul kapcsolódik az egy igaz Istenbe, az Õ örök hatalmába és mindenhatóságába vetett hithez. 2. A teremtéstörténet és Isten Szellemének munkálkodása. Az 1. Móz 1 nemcsak a teremtéstörténetet tartalmazza. Ugyanis ez az elsõ olyan fejezet, amelyben Isten lényét és Szellemét felismerhetjük. A második versben ezt olvassuk: «… a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.» Ebben a fejezetben azokat az alapvetõ vonásokat látjuk, ahogyan Isten életadó Lelke mûködött. A korinthusi gyülekezet Pál idejében úgy gondolta, hogy egy különleges Éjféli Kiáltás 2013 november

szellemi hatás kellett érvényesüljön, a m ikor m i nden feltételezhetõen spontánul, kaotikusan és eksztatikusan zajlott, bármiféle terv vagy rend nélkül. Az 1. Móz 1-ben a teremtéssel összefüggésben Isten Szellemének teljesen más hatását láthatjuk. A z egész teremtés eg yedülá lló csodamû. Isten a semmibõl teremtett mindent tervszerûen isteni megfontolással és egymást követõ sorrendben, ami az életet lehetõvé tette. Nem egyszer egy állatot, majd a fényt, és esetleg egy növényt, hanem minden teremtési nappal fokozatosan hozta létre az élet alapvetõ feltételeit, tervszerûen és csodálatos bölcsességgel, míg mindent bevégzett.

és Szellemének mûködésérõl. Mielõtt az élet megjelent volna a Földön, négy fajta elválasztásra került sor: a világosság és a sötétség, a vizek és a levegõég, a szárazföld és a víz, valamint a nappal és az éjszaka egymástól való elválasztására. Isten semmiféle kompromisszumot nem tûr el a bûnnel és a gonosszal. A Bibliában nem létezik kapcsolat a világosság és a sötétség között, a bûn és a szentség, a hazugság és igazság között. Mielõtt Isten Szelleme életet teremt, mindig egy elválasztásra kerül elõbb sor. Az Ef 6,17-ben azt olvassuk, hogy a Szellem kardja Isten beszéde. A Zsid 4,12 pedig arról szól, hogy ez a kard vágva mûködik.

Teremtési nap

A teremtés mûve

Teremtési nap

A teremtés mûve

1. nap

Világosság – A világosság elválasztása a sötétségtõl

4. nap

Csillagok és bolygók – A nappal és az éjszaka elválasztása

2. nap

Az ég (atmoszféra) és a tenger – a vizek elválasztása

5. nap

Az ég madarai és a vízi állatok

3. nap

Szárazföld és növények – A szárazföld és a vizek elválasztása

6. nap

Szárazföldi állatok és az ember

Nos, Isten mûve természetesen soha nem köthetõ a mi emberi rendszereinkhez. De a Biblia elsõ fejezetébõl megtanuljuk, hogy Isten Szellemének mûve összhangban van egy jól átgondolt tervvel és annak szabályos, rendszeres lefolyásával. Amint már mondtuk, az egész teremtés egy csoda. Azonban azt is láthatjuk, hogy ez a csoda tervszerûen, lépésrõl lépésre jön létre. Mintha Isten Szellemének az 1Móz 1-ben látott mûködésére emlékeztetne, amikor Pál a korinthusiaknak a gyülekezeti összejövetelekkel kapcsolatban azt írta, hogy Isten nem a rendetlenség Istene, hanem a rendé és a békességé (1.Kor 14,33). És még valamit megtanulhatunk a Biblia elsõ fejezetébõl Isten lényegérõl Éjféli Kiáltás 2013 november

Mielõtt a digitális kamerák és a számítógép megjelent, a foto-objektívekhez mindenféle szûrõre volt szükség, hogy bizonyos hatásokat elérjenek. Az egyik ilyen szûrõ az fényképezõgépek szûrõje volt. Portrék készítésénél ezzel az arcvonásokat és a bõrt szebbé, romantikusabbá lehetett tenni, mint amilyen a valóságban volt. Ma fennáll az a veszély, hogy még mindent csak ilyen szellemi szûrõn át látunk. Még minden csupán viszonylagos. Pedig már a teremtéstörténetben világossá vált, hogy Isten és az Õ Szelleme a dolgokat szétválasztva mûködteti, amikor az élet megteremtésérõl van szó. Csak ahol világos különbségtételre kerül sor a világosság és a sötétség, a hazugság és az igazság, a halál és az élet között, ott keletkezhet új élet.

3. A teremtéstörténet és az újjáteremtés. A teremtéstörténet valóságában és megbízhatóságában való kétkedés automatikusan maga után vonja az új égben és az új földben való kétkedést is, melyeket Isten majd teremteni fog. Miért? Ha a teremtéstörténetet nem vesszük szó szerint, ki mondhatja akkor, hogy az új ég és az új föld a Jel 21-22-ben valóság lesz? Vajon nem ott is csupán metaforákkal és mitológiával van dolgunk? Ha Isten a teremtett valóságot evolúció által hozta létre, honnan tudhatnám, hog y a Biblia végén leírt új teremtéssel nem ugyanez-e a helyzet? Akkor is egy évezredekig vagy évmilliókig tartó folyamatnak kellene végbemennie, hogy a Jel 2122-ben leírt új teremtés sokkal szebbé és csodálatosabbá váljék, mint ez a Föld? És a megváltott emberek a menny dicsõségében már valóban tökéletesek, vagy még egy új, hoszszan tartó fejlõdési folyamaton kell átmenniük? Csak aki hisz az 1Móz 1 teremtéstörténetének érvényességében, az tud hinni az utolsó napok végén létrejövõ új teremtett világ valóságában is. Ugyanaz az Isten, ugyanaz az alkotó erõ és teremtõ hatalom mûködik mindkét esetben. Amint elegendõ volt Isten Szava elõször létrehozni a teremtett világot, elegendõ lesz az Õ Szava «Íme, újjáteremtek mindent» az új ég és az új föld megteremtésére is. A világ teremtésébe vetett hit elengedhetetlen feltétele annak, hogy az új teremtésben is hinni lehessen. A zonban itt nem csupán a z új teremtésbe vetett hitrõl van szó. Elõzõleg említettem, hogy a 2Pt 3-ban a Jézus visszajövetelébe vetett hit elválaszthatatlan kapcsolatban áll az özönvíz elõtti világba és az ítéletbe vetett hittel, melyet az özönvíz teljesített be. A Jézus visszajövetelére vonatkozó minden jövõbeli ígéret egészen az új teremtésig csak akkor hihetõ, ha a teremtéstörténetben és abban, ami az 1Móz 1-11-ben olvasható sziklaszilárdan meg tudunk bízni és el tudjuk hinni. JOHANNES PFLAUM

FÓKUSZBAN A BIBLIA

CÍMLAPRÓL

Földrészeltolódások bibliai szemszögbõl Mikor alakultak ki a földrészek? Milyen szerepe volt az özönvíznek? És miért következik be a nagy nyomorúság? E kérdések közti lehetséges kapcsolat egyik magyarázata. inden földtörténeti esemény, melyeknek lezajlását az evolúcióban hívõ tudósok évmilliókra becsülték, az emberiség történelmének bibliai korában történt, tehát az utolsó 6000 év alatt, beleértve a teremtés hat napját is. A hetedik napot, a sabbatot sem lehet evolúciós szemszögbõl elképzelni (lsd. «Lemondhatunk-e a teremtéstörténetrõl?» címû cikket). A z elsõ Föld a z özönvíz elõtt keletkezett. A teljes szárazföldet a

földrészek eltolódása elõtt Pangäa-nak nevezték. Léteztek hegyek és völgyek (Zsolt 104,6-9), az 1. Móz 2,10-14 megnevez áramlásokat és fõvizeket: Pison, Gihon, Hiddekel és Euphrat! Az Édenkertbõl való kiûzetés után Ádám és Éva, valamint utódaik egy elképzelhetetlenül nagy, áldott és termékeny kontinensen találták magukat, a növények és állatok sokaságával betöltött bioszférában (a természetkutatók- és védõk, professzorok, doktorandusok, természetfilmesek rajongtak volna érte!). Még a mai Szahara is termékeny volt. A szauruszoknak is volt helyük. Különben a növények, az állatok és az ember már nem «paradicsomi körülmények» között éltek, mert minden élõ a halálnak volt alávetve. Az éghajlat teljesen más volt. A teremtés második napján Isten elválasztotta az eget a vizektõl, megal-

kotta a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levõ vizeket a boltozat felett levõ vizektõl (1.Móz 1,6-8). Nos, hogy az elsõ földön esett-e az esõ, és különbözõ idõközökben vetettek-e és arattak-e, nem tudom bizonyítani, de az 1. Móz 2,6 említi a ködöt a föld színén, amely nedvesen tartotta a földet. Az 1. Móz 9,13-ban említett szivárvány mindenekelõtt a Nóéval kötött szövetség jele. Hogy Isten miért semmisítette meg ezt a teremtett világot az ún. özönvíz által, és ugyanakkor miért adott menekülési lehetõséget a bárkában, elolvashatjuk az 1. Móz 6-8-ban. Nóé hatalmas ember volt, nem úgy, mint egy uralkodó, hanem mint Isten által kinevezett felügyelõ, telve hittel, tetterõvel és kitartással! A bárka hatalmas állatkertet foglalhatott magába, az emberek és az állatok számára szükséges táplálékkal Éjféli Kiáltás 2013 november

együtt (1.Móz 6,19-21; vö. 1.Móz 8,17). A «a föld minden csúszómászója» megnevezés alatt további teremtményeket, rovarokat, pl. bogarakat, pillangókat, méheket, stb. érthetünk, de mikroorganizmusokat is. A dinoszauruszok azonban meghaladták a bárka méreteit. Õket nyilvánvalóan elsodorta a katasztrofális árhullám, amirõl a mai õskori lelõhelyek tanúskodnak. A gigantikus eltolódások lehetõvé tették a tengeri populációknak geológiai rétegekbe való konzerválódását, mielõtt még ezeket a földrészeltolódások a hegyek magasságába emelték volna. Az özönvíz alkalmával megnyíltak a nagy mélységek kútjai és az ég csatornái (a boltozat fölötti vizek!) Isten a második Földet is megáldotta. Ez még mindig egy Pangäa volt (egyetlen kontinens). Az emberek ug yanazt a nyelvet beszélték, mint Nóé és utódai (1.Mo 11,1). Az utódok Sém, Hám und Jáfet sokasodtak, éppúgy, mint a növények és állatok, és betöltötték a földet. Az emberek vadászok, földmûvesek, kézmûvesek, mûvészek, katonák, papok, uralkodók lettek. Az a vonal, amelyet a Teremtõben hívõ emberek alkottak, igen keskeny maradt. A hitetlenek és bukottak világa hatalmas birodalmat alkotott, amely tetõfokát a Bábel tornyának megépítésében érte el (1.Móz 11,1-9). A nyelvek összezavarása a családok és törzsek szétszóródásához vezetett. Új népek õssejtjei alakultak ki, amelyek saját nyelvüket beszélték, amely Isten zsenialitása és fantáziája által tökéletes volt, egyáltalán nem volt primitív az ún. «primitív» népek körében, akik noha egyszerûbb életkörülmények közé kerültek, nyelvük komplex volt, amint azt például a bibliafordítók gyakran megállapították. A népeknek «fajokra» való felosztása is téves. És ezután Isten felosztotta a Földet! Az 1. Móz 10,25 (l. még 1.Kr 1,19) beszél Peleg születésérõl, aki Sém egyik utóda volt, azért hívták így, mert «az õ idejében váltak szét a föld népei». Peleg jelentése «rész», «felosztás». Isten eltolta a kontinenseket az emberekkel, növényekkel, állatokkal együtt. Isten Éjféli Kiáltás 2013 november

ujja valóban elég erõs ahhoz, hogy egy nemzedék ideje alatt (Peleg!) a világot úgy felossza, hogy a népek közben ne pusztuljanak el, hanem legyen idejük az új körülményekhez alkalmazkodni. Ugyanakkor a katasztrofális hatásokra új hegyek képzõdtek, mondhatni, a földrészeltolódások hullámhegyei (Andok, Rocky Mountains, Alpok, Himalája st.), valamint azokat elválasztó tengerek áramlataikkal és az éghajlatra és az évszakokra gyakorolt hatásukkal. Vulkánok törnek elõ a Föld repedéseibõl és hasadékaiból (a kelet-afrikai árokrendszer a Jordán völg yével, a Csendes-óceán körüli «tûzgyûrû»). A geológiai rétegek feltorlódása már komoly fejtörést okozott a geológusoknak, mivel õk tagadják Isten erejét és centiméterekben számolnak, ami az evolúciós elméletekhez és tévedésekhez vezet. Isten ezt a második földet szépnek teremtette, hogy mi, emberek örömünket leljük benne. Ugyanakkor nem gondolunk arra, hogy Isten a Paradicsomot sokkal szebbé állítja helyre.. A «Közel-Kelet» a z eltolódások alakalmával a központban maradt, mondhatni a kontinensek csatlakozási pontjában, elõre elrendelve Jeruzsálem és Izrael számára, valamint az Úr Jézus második eljövetelére! A Föld felosztása után Isten újat kezdett Ábrahámmal, «sok nép atyjával» (1.Móz 17,4), és Sárával, a «fejedelemnõvel» (1.Móz 17,15): mégpedig Izráel õssejtjét. Az eddig felsorolt igehelyek mind történelmileg értendõek. A Biblia leírásával Mózes, a próféták, apostolok és más Isten Szelleme által ihletett alkotók által Isten sok próféciát adott Jézus Krisztusról, kereszthaláláról, feltámadásáról, mennybemenetelérõl és visszajövetelérõl. Ehhez természetesen kapcsolódnak azokról a népekrõl szóló próféciák, amelyek a második Földet benépesítették, és azok történelmérõl. Krisztus második eljövetele elõtt az ítéletre megérett emberiség át kell élje a hétéves nagy nyomorúság idejét (Mt 24,3-27; Jel 6-tól). Az ítéletnek ebben az idejében, amely még a jövõben következik be, a kontinensek újra összeto-

lódnak egyetlen kontinenssé, a Pangäa eredeti állapotára. A harmadik Föld újrateremtése nem évmilliók alatt történik, hanem hét földi év lefolyása alatt az Ezeréves birodalom elõtt, Jeruzsálemmel egy hegyen, minden ország fölött, ahova minden nép elzarándokolhat Jézus imádására (Zak 14,16; Ézs 2,2-4). Jeruzsálem és Izrael az egykori kontinensek központjában! Isten nem pusztítja el a Földet, hanem paradicsomi állapotot teremt az Úr Jézus uralkodása alatt. Ez egy újabb földrészeltolódással történik, úgymond ellenkezõ irányban, amit katasztrofális események kísérnek! Ez az idõ a bûnös emberiség feletti ítélet ideje. Az Ó- és Újszövetség sok próféciája fog beteljesedni. Néhány közülük: Zsolt 46,3-4: A hegyek a tengerbe süllyednek. Ézs 24,18-20: Megrendülnek a Föld alapjai. A Föld nagy robajjal széttörik, szétszakad és széthullik. Tántorogni fog, mint egy részeg, és ide-oda lengeni, mint egy függõágy. Ézs 40,4: A völgyek kiegyenlítõdnek, a hegyek és a dombok síksággá válnak. Habakuk 3,6: Az Úr megméri a Földet, hogy a hegyeket szétzúzza. Aggeus 2,6: Az Úr megmozgatja az eget és a földet, a tengert és a szárazat. Jel 6,14: Minden hegyet és szigetet eltol a helyérõl. Jel 16,20: Minden sziget eltûnik, és egy hegyet sem lehet találni. Szörnyû ítélet ideje! Ki menekülhet meg ez elõl? Az 1. Thessz 4,13-18-ban az Úr megígéri Gyülekezetének, ami magába foglalja minden idõk véren megvásárolt hívõinek számtalan millióit, az elhunytakat is, hogy elragadja õket a mennybe, hogy az elképzelhetetlenül szörnyû eseményektõl és a Sátán mûködésétõl megvédje. Azután visszatér velük, hogy a teremtett világot újra helyreállítsa, és az áldásokban gazdag Ezeréves birodalmat felállítsa. Kedves Olvasó, ha még nem tartozol Jézushoz, akkor most térj meg Hozzá, ismerd be bûneidet, tarts bûnbánatot. Akkor az Úr Téged is megment! ULRICH WEISS

FÓKUSZBAN A BIBLIA

Új ég és új Föld

INFOBOX

A nagy nyomorúság egy új Földdel áll kapcsolatban. Azonban hova kell vajon az ún. Ezeréves birodalmat besorolnunk? Péter második levelében utal arra, milyen összefüggésben vannak ezek egymással.

2. Pt 3,8-13 Az az egy azonban ne legyen rejtve elõttetek, szeretteim, hogy az Úr elõtt egy nap annyi, mint ezer esztendõ, és ezer esztendõ annyi, mint egy nap. Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levõ alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! De új eget és új földet várunk az õ ígérete szerint, amelyben igazság lakik.

éter apostol elmagyarázza, hogy az özönvíz elõtt – «az elõidõkben» – az égbolt és az egyetlen földrész létezett, és arról beszél, hogy «az akkori világ» özönvíz által elpusztult (2.Pt 3,5-6). Így keletkezett a hegyek többsége, melyeket ma ismerünk: «Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz. Dorgálásodra lefutottak, mennydörgõ szavadra elszéledtek. A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik. Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a földet» (Zsolt 104,6-9; vö. 1.Móz 9,11). Ez nem azt jelenti, hogy elõzõleg ne lettek volna kisebb hegyek. És valószínûleg a Föld késõbbi felosztása által Peleg idejében további hegyláncok is keletkeztek, amint azt Ulrich Weiss a «Földrészeltolódások bibliai szemszögbõl» címû írásában kifejti (1.Móz 10,25). Mindenesetre a mai ég és föld az özönvíz után keletkezett (vö. 2.Pt 3,7). Azután a föld alakzata olyanynyira megváltozott az özönvíz által, hogy egy «új világról» lehet beszélni,

azaz egy «újjászületésrõl». A Földet, amelyet ma ismerjük, az apokalipszis tüze pusztítja el (Jelenések könyve). Ez a világot és az eget ismét úgy megváltoztatja, hogy egy új ég és új Föld jön majd létre (2.Pt 3,13, vö. a «Földrészeltolódások bibliai szemszögbõl» cikkel). Ez is «újjászületés» lesz. Ezért ígéri az Úr Jézus tanítványainak ezekre az idõkre tekintettel: «Bizony, mondom néktek, hogy ti, akik követtek engem, a megújult világban, amikor az Emberfia beül dicsõségének királyi székébe, ti is tizenkét királyi székbe ültök, és ítéletet tartotok Izráel tizenkét törzse felett» (Mt 19,28). A teremtett világ sóvárgása és sóhajtozása a Róm 8,18-22 versek szerint szintén erre a jövõbeli újjászületésre utal. Az egész teremtett világ szenved és sóhajtozik Isten fi ainak megjelenése és a halál fogságából való szabadulás után. Az átmenet a végleges új ég és új föld létrejöttéig ezer éves idõintervallum lesz (millennium); azt is lehet mondani, hogy «egy Isten szerinti napig» tart (vö. 2.Pt 3,8-10). Véleményem szerint ezzel a megjegyzéssel: Éjféli Kiáltás 2013 november

«az Úr elõtt egy nap annyi, mint ezer esztendõ, és ezer esztendõ annyi, mint egy nap» Péter az elsõ újszövetségi utalást adja a Jel 20-ban hatszor említett ezer esztendõre, amikor az Úr az Õ szentjeivel a Földön kormányozni fog, a Sátán pedig megköttetik. Az apokalipszis ideje (Jelenések könyve) a Bibliában egészen ennek az ezer évnek a végéig «az Úr napja» megnevezéssel szerepel (2.Pt 3,10). Az Úr napjának végén kerül sor a Sátán végleges megítélésére és a tökéletes új ég és új Föld létrejöttére, amikor a régi elemei égve megolvadnak (vö. Jel 20,7-10; 21,1). Az Ezeréves birodalom egyrészt a z Úr napjá na k r észe, má sr ész t egy átmenet idõszaka. Az Úr Jézus Krisztus messiási birodalma ezen a Földön ugyanis már az új éghez és az új Földhöz tartozik. Ez úgymond az elsõ szakasz. Ez «az Úr napja», a Király megjelenése a Földön Atyja dicsõségében úgy jön el, mint éjjel a tolvaj (Jelenések könyve), és véget vet az elemek felbomlásának (2.Pt 3,11). A Jelenések könyvének/apokalipszisnek minden eseménye (a nagy nyomorúság, az ítélet, Jézus Krisztus visszajövetele és ezeréves uralkodása) képezik együtt az Úr napját. Így tárja elénk a Jelenések könyve részletesen és lezárva mindazt, amit az apostol a 2Pt 3,8-13-ban röviden összefoglalt. Éjféli Kiáltás 2013 november

Amikor az Úr napjának ezer esztendeje elmúlt, következik «Isten napja», amint Péter magyarázza (2.Pt 3,8-13). Ez minden kinyilatkoztatás végleges beteljesítése, az új ég és az új Föld végleges állapota. Ezen a napon, amelyet «az örökkévalóság napjaként» is emlegetnek, szentül és kegyesen kell élnünk (2.Pt 3,11-13). Erich Sauer A világmegváltás hajnala címû könyvében ezzel kapcsolatban igen fi gyelemreméltóan megjegyzi: «Õk [a próféták] jövendölnek a végidõkrõl, a Messiás birodalmáról, az új égrõl és az új Földrõl (Ézs 65,17; 66,22); de hogy a messiási birodalom két fejezetbõl áll, ezer évbõl a régi (Jel 20,2.4-7) és az örökkévalóságból az új Földön (Jel 21,1; 22,5), és hogy a világ feletti ítélet, a világvége és a megdicsõülés (Jel 20,9-15) ezek között van – azt nem látják.» Az Éjféli Kiáltás 2012. szeptemberi számában már foglalkoztunk ezzel a témával: «Az Újszövetség fényében tudjuk, hogy a Föld ‹újjászületésének› két szakasza van (Mt 19,28; Róm 8,1823). Az elsõ szakasz Jézus ezeréves ura lkodása Jeruzsá lemben a régi Földön (Jel 20; Zak 14). A második szakasz Istennek és Jézusnak örök uralkodása az új Jeruzsálemben, az új Földön (Jel 21-22). Az Isten örök királyságáról és az új égrõl és új Földrõl

«Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz. Dorgálásodra lefutottak, mennydörgõ szavadra elszéledtek. A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik. Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a földet»

szóló ígéret beteljesedése az Ezeréves birodalomban kezdõdik, és egy új univerzum tényleges megteremtésével fejezõdik be.» Ezt a beteljesedést, «az Úr napját» várnunk és siettetnünk kell (2.Pt 3,13), vagyis minden bibliai prófécia beteljesedését, az üdvtörténet lezárását és Istennek összes végzését. Péter is errõl beszél: «várjátok és siettetitek». Más fordítások ezeket a fogalmakat a «törekedni» és «felgyorsítani» szavakkal adják vissza. Mi nem gyorsíthatjuk fel az Úr napját, mert ez az Ezeréves birodalom után következik. Értelme annak van, ha a beteljesedés napját buzgósággal várjuk, és gyakorlati életünket is e várakozás fényében éljük. Úgy kell élnünk és tevékenykednünk, mintha már ma elkezdõdne. Ezért kell imádkoznunk, errõl kell beszélnünk és eszerint cselekednünk! NORBERT LIETH

HÁZUNK TÁJA

«Az Isten nem holtaknak, hanem élõknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.» (Márk 12:27) z egyház a Krisztus teste, és a benne hívõk gyülekezete. Az örökké élõ Krisztusban hívõk is örökké élnek. Vannak, akik már elköltöztek az Úrhoz és várják a boldog feltámadást, mások még itt a földön küzdenek és várják az Úr Jézust, aki eljön értük és magához veszi õket, de még utánunk is jönnek, akiket az Úr elhív, megigazít és megdicsõít. Aki hisz a Fiúban, örök élete van. Akkor miért ünnepelik az emberek az úgynevezett „Halottak Napját”? Isten sehol nem rendelt ilyen ünnepet, mert Õ az élõknek Istene. Az egyház történelme során sajnos sok pogány szokás és hagyomány vegyült a tiszta evangéliumi tanítás közé. A világban élünk, de nem e világból valók vagyunk. Ezért volt szükség a reformációra, hogy az egyház visszatérjen a tiszta evangéliumi forráshoz, és megtisztítsa az egyházat a Bibliával ellenkezõ tévtanításoktól. Sajnos, ma már a reformátusok többsége sem ismeri a teljes Szentírást, még kevésbé a hitvallásainkat. Ezért érzem a felelõsséget, hogy az egyre jobban terjedõ halott kultusz veszélyére felhívjam kedves Testvéreim figyelmét. A Szentírás azt parancsolja, hogy a hívek testét, mint a Szent Lélek templomát, amelyrõl helyesen hisszük, hogy fel fog támadni az utolsó napon, tisztességesen és babonaság nélkül át kell adni az anyaföldnek, sõt azokról, akik az Úrban szentül elaludtak, tisztességesen meg kell emlékezni és a hátramaradottak, vagyis özvegyeik és árváik iránt minden kegyeletes kötelességet teljesíteni kell. Elítéljük tehát azokat, akik a holttestekkel nem törõdnek, vagy pedig a lehetõ leghanyagabbul hányják õket a földbe. Elítéljük viszont azokat is, akik a halottakért áldoznak és pénzért bizonyos imádságokat mormolnak. Ilyenféle szolgálataikkal akarják kiszabadítani övéiket azokból a gyötrelmekbõl, melyekbe a halál révén jutottak.

Hisszük ugyanis, hogy a hívõk a testi halálból egyenesen Krisztushoz költöznek és ezért egyáltalán nem szorulnak rá az élõk közbenjárására, a halottakért való könyörgéseire, egyszóval azoknak bárminemû szolgálatára. Hisszük továbbá azt is, hogy a hitetlenek egyenesen a pokolba vettetnek, ahonnan az élõknek semmiféle buzgólkodása sem nyitja meg az istentelenek számára a szabadulás útját. Az pedig, amit egyesek a tisztítótûzrõl tanítanak, ellentmond a keresztyén hitnek: „hiszem bûneinknek bocsánatát és az örök életet”, a Krisztus által való teljes megtisztulásnak és Krisztus Urunk e szavainak: Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van, és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. (Ján.5:24) Amit pedig a szellemekrõl vagy a holtak lelkérõl mondanak, hogy néha megjelennek az élõknek és tõlük olyan

szolgálatokat kérnek, melyek által megszabadulhatnának, az ilyen kísérteteket az ördög incselkedései, mesterkedései és ámításai közé soroljuk, mint ahogy az ördög a világosság angyalának tudja magát álcázni,úgy igyekszik az igaz hitet vagy felforgatni, vagy kétségessé tenni. Az Úr az Ótestamentumban megtiltotta, hogy az igazságot a holtaktól tudakoljuk és hogy bármilyen kapcsolatot tartsunk fenn a szellemekkel. (5 Mózes 18:11) A kárhozatban gyötrõdõ gazdag, ahogy az evangélium elbeszéli, nem kap engedélyt az övéihez való visszatérésre, mert amint az Isten szava kijelenti: Van Mózesük és prófétáik, hallgassák azokat. Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem gyõzi meg õket, ha valaki a halottak közül feltámad.(Luk.16:29-31) Elhúnyt szeretteink sírjait nemcsak egy napon, hanem bármikor lehet és kell is gondozni, virággal ékesíteni, de ebben is kövessük az egyszerûséget, és kerüljük a pompát. A „halottak” mindig temetik a halottaikat, mi pedig várjuk az Úr Jézust. Ha mi, református hívõk is követni fogjuk a világot a gyertyagyújtással, a koszorúzással, innen már csak egy lépés választ el a szentelt víztõl s attól, hogy halottainkért „engesztelõ áldozatot” hozzunk, misét szolgáltassunk, lelki üdvükért imádkoztassunk, és becsapjon az ördög azzal, hogy a halál után is lehet változtatni az ember állapotán. Akinek életében nem kell az üdvösség Krisztusban, az immár elkárhozott, nem segít rajta az sem, ha a világ összes gyertyáját elégetik a sírja felett. Aki pedig a Krisztusé, annak nincs szüksége ott az örök fényben pislogó mécsvilágra. Isten nem a holtaknak, hanem az élõknek Istene. Ha némelyek mégis közületek ünnepet szentelnek a halottaknak, hallják meg Jézus szavát: Ti tehát igen tévelyegtek. Horkay László ny. ref. püspök

Éjféli Kiáltás 2013 november

Elia látogatása 2013. szeptember 24. és 30. között vendégünk volt Elia Morise (57), a svájci Éjféli Kiáltás egyiptomi származású evangélistája. Elia (Illés) 14 éves korában tért meg, és azóta tudatosan készült elhívására. Néhány évvel ezelõtt találkozott a svájci Misszió munkatársaival, akik felkérték az akkor induló Radio Neue Hoffnung (Új Reménység Rádió) adásaiban való közremûködésre. Ezek az adások eljutnak a Közel-Keletre is, így Elia arab nyelvû bibliai üzeneteket mondott fel, amelyek késõbb adásba kerültek. Németországban élõ arab testvérünk most német feleségével, Ingeborggal érkezett hozzánk Budapestre, szabadságra. Elõtte meglátogatták a romániai misszió munkatársait is Aradon. Bár pihenni jöttek, mégis örömmel vállalt el néhány magyarországi szolgálatot, amit rövid idõ alatt sikerült megszervezni. 26-án, csütörtökön Fodor Gusztáv és Szabó László Konrád lelkipásztorok jóvoltából szolgálhatott a tiszafüredi református templomban. (1. kép) Egy, a hallgatósághoz intézett kérdéssel kezdte prédikációját az Úr asztalán elhelyezett gyönyörû virágcsokorra mutatva: Mit gondoltok, ez mûvirág vagy valódi? Ebbõl kiindulva sorolta fel, mi lehet a különbség az igazi és a mûvirág között: A valódi egy apró palántából fejlõdik és növekszik, míg a mûvirág erre nem képes. Az igazi virág jó illatot áraszt, a mûvirág nem. Egy valódi növény, miután télen elhal, tavasszal újra kihajt és megújul, miközben a plasztik virág mozdulatlanul áll és porosodik. Ezzel az összehasonlítással vezette be mondanivalóját, mely a névleges és a Jézushoz megtért, valódi keresztyének közötti különbségeket taglalta. Ezen az áldásos délutánon jelen volt még Gilícze András nyug. Csongrád megyei ref. esperes is, aki szintén igehirdetést tartott, melynek lényegi mondanivalója az volt, hogy vegyük észre embertársainkban, közeli munkatársainkban is a rejtõzõ értékeket, amelyek örömmel tölthetnek el bennünket (Filemon 7 alapján). Másnap Takács Ferenc testvérünk meghívására vendégei lehettünk az újra induló Bugapest-Európa TV-nek, ahol interjú felvételére került sor Eliával. Reméljük, hogy ebbõl is áldást nyernek az adás nézõi. (2. kép) Péntek délután az Ózdi Autonóm Gyülekezethez utaztunk le. A fõként roma testvérekbõl álló népes közösség Éjféli Kiáltás 2013 november

egy iskola dísztermében jön rendszeres istentiszteletre össze. Lelkipásztoruk, Lakatos Béla és Ernõ vitt le bennünket, ahol a gyülekezet szeretetteljes várakozással fogadta a vendéget. A több mint egyórás dicsõítõ szolgálat után Elia szólt a jelenlévõ mintegy háromszáz fõs hallgatósághoz. A bibliai Onézimoszról szólt mondanivalója (Pál levele Filemonhoz), aki Pál által a börtönben tért meg és vált haszontalan bûnelkövetõbõl hasznos munkatárssá. A levél kapcsán a családon belüli imádkozás fontosságára hívta fel a figyelmet. (3. kép) Vasárnap kora estére pedig a budapesti Autonóm Gyülekezet vendégei lehettünk, ahol egy dicsõítõ zenei rendezvény keretében prédikálhatott Elia testvérünk. (4. kép) Bevezetésként szomorú felvételek vetítésével kísérve próbálta meg bemutatni az utóbbi hónapok és hetek tragikus egyiptomi eseményeit, amelyek során 73 keresztyén templomot és imaházat gyújtottak fel az iszlamisták. Ez Ózdon is látható volt az elõzõ napon. Majd ezt követõen bibliai üzenetében azokról a bibliai hithõsökrõl beszélt, akik képesek voltak nem-et mondani a csábítónak, a bûnnek. Név szerint: Mózes, József, Dániel, Vásti királyné, Nehémiás és Pál. Majd hetedikként magát a hívõ embert nevezte meg, és egyben feltette a hallgatóságnak a kérdést: «Hogyan állnak a legnehezebbel, az ember saját énjének legyõzésével? Képesek vagyunk-e Krisztusért nem-et mondani a csábításokra?» Végül felkérte azokat, akiknek ilyen jellegû problémáik vannak, vagyis nehezen tudnak ellenállni a kihívások idején, jöjjenek ki, és mondják el neki õszintén kétségeiket. Hat fiatal ment elõre, akiket meghallgatott, és próbálta megerõsíteni õket hitükben. Az Úré legyen a dicsõség, az egyikõjük egy új megtérõ volt. Bizonyosan nagy öröm van a mennyben is! Nagyon hálásak vagyunk Elia testvérünknek, de mindenekelõtt az Úrnak, hogy szabadságának jelentõs részét hajlandó volt szolgálatban tölteni, amibõl bizonyosan sokan épülhettünk. Kérünk titeket, hogy imádkozzatok Elia Morise további szolgálatáért, amely sokszor bizony komoly veszélyeket is rejt magában, mivel õ a muszlimok között is hirdeti, hogy Jézus a Megváltó, Aki hamarosan visszajön!

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

És imádkozzatok Egyiptomért is, hogy az ott élõ emberek is hitre jussanak Jézusban, mert a Szentírás Egyiptomnak is dicsõ jövõt ígér: «A Seregek URa pedig ezt az áldást mondja: Áldott Egyiptom, az én népem, és Asszíria, kezem alkotása, meg Izráel, az én tulajdonom!» (Ézs 19,25). Bízzunk abban, hogy Eliát jövõre is üdvözölhetjük Budapesten. Dálnoki László

IMA-TÉMÁK Kedves Barátaink! Az Éjféli Kiáltás Misszió 2014-ben az új egyesülettörvény szabályai szerint néhány módosító intézkedést kell, hogy foganatosítanunk! Többek között tudnunk kell azt is kik azok a testvérek, akikre számíthatunk 2014-ben is. Imádkozó háttér nélkül nem mûködhet egyetlen keresztyén szervezet sem. E nélkül csak egy vallásos szervezet lehet, igazi tartalom nélkül. A meglévõ Baráti Kör tagjait szeretnénk 3 alternatív csoportba osztani: c./ önkéntes Baráti Kör tag, akik imával és ha lehetõségük adódik, aktív önkéntes munkával segítik a misszió munkáját (pl.: imaháttér biztosítás, traktátusok osztogatása, hírlapunk kiajánlása stb) b/ azok a testvérek, akik vállalnák, hogy havi 200,-ft, azaz évi 1400,-ft-al támogatják a munkánkat, de más közvetett vagy közvetlen munkát nem tudnak végezni. (bármilyen okból kifolyólag pl.: távolság, kor stb) a/ azok a testvérek, akik aktívan szeretnének a vezetõségi tagságban úgy is mint választó tag részt venni és gondoskodni a felmerülõ havi kiadások megoldásához és a Misszió alaptevékenységét támogatni (pl.: önfenntartás – ebbe tartozik a villany, gáz stb. – szolgálati utak anyagi támogatása (benzin és egyéb) – és még sok-sok más költségeket. Bizonyára tudjátok, hogy az Éjféli Kiáltás Misszió eddig még sohasem kért és nem kapott állami támogatást. Ezzel is követve alapítónk Wim Malgó szellemi örökségét: „Aki Istennek tetszõen végzi a munkáját, arról az Isten gondoskodik” Nos, Testvéreim Isten soha nem a hitetlenektõl kér az Õ munkájára pénzt vagy támogatást, hanem a saját gyermekeitõl. Így kamatoztatja a befektetéseket a mennyei bankban. Köszönjük, hogy Rád is számíthatunk. Kérlek, hogy levélben vagy e-mailban jelezd vissza nekünk, hogy melyik kategóriában segítesz nekünk. Az Úr Jézus szeretetével: Nagy Erzsébet 14

KORTÖRTÉNET

Ki akar már békét? Izrael azon fáradozik, hogy békét kössön. A Nyugat ugyanezt hiszi Izrael ellenségeirõl is. Akkor vajon miért teszik ki magukat mindig a béketárgyalások idején ilyen kétes kommentároknak? zrael õszintén törekszik a békére. Ezt azonban ellenségeirõl egyáltalán nem lehet elmondani. Ellenkezõleg, úgy tûnik, a valóságban nekik nem áll érdekükben Izraellel békét kötni. Éppen a nyári béketárgyalások idején, melyekért Amerika, Izrael és az EU is annyit fáradozott, Erdogan, a török miniszterelnök provokatív összeesküvés elméletekkel állt elõ. A Die Welt német napilap augusztus 20-án ezt írta: «A török miniszterelnök szemében Izraelnek félelemkeltõ ereje van: Erdogan szerint Izrael áll az egyiptomi zavargások, de a brazíliai és a törökországi tiltakozó megmozdulások mögött is.» Ez van mindenfelé, és Boris Kalnoky a Welt-ben megjelent cikkében valóban elgondolkodtató kijelentést tett: «Törökország befolyása a részben török pénzekkel finanszírozott Hamaszra igen tetemes, és a Hamasz viszonylagos nyugton maradása nagyon fontos a béketárgyalások sikere szempontjából. Ankara Izrael-ellenes retorikájának

felerõsödése tulajdonképpen a békefolyamat megnehezítéséhez járulhat hozzá.» Vajon az is véletlenül történt, hogy a béketárgyalások után röviddel, augusztus 22-én éjjel rakétát lõttek ki Libanonból Izraelre? Szinte azt lehetne gondolni, hogy Libanon terroristái Erdogan kijelentését rakétájukkal még egyszer külön alá akarták húzni. Itt tulajdonképpen a béke lehetõségére tüzeltek, mivel egyesek nyilvánvalóan nem akarnak békét. Az ENSZ fõtitkára, Ban Ki-Moon nemrég Izraelben elismerte, hogy «Izraellel és kormányával szemben ingadozó álláspont alakult ki – amit õ ‹szerencsétlen helyzet›-nek nevezett», áll Izrael Állam követségének 2013. augusztus 19-i hírlevelében. «A zsidó állam ug yanis az ENSZ tagja, és ezért úgy kellene kezelni, mint a 192 tagállamot. Izraelt sajnos bírálják a Közel-Kelet konfliktusáért és gyakran részesítik megkülönböztetésben.» Éjféli Kiáltás 2013 november

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a béketárgyalások keretében megjegyezte Ban Ki-Moon-nak, aki külön ezért utazott Izraelbe: «Fõtitkár úr, én tudom, hogy Ön éppúgy, mint én, a békefolyamat sikeres alakulásában reménykedik. Ön is tudja, jelenleg az a legfontosabb, hogy a résztvevõ országok a békére szavazzanak. Ezért biztos vagyok abban, hogy Ön az UNRWA-táborainak (az ENSZ palesztin menekülteket segélyezõ és munkaközvetítõ hivatala) visszaéléseit ki fogja vizsgálni, melyek feltehetõen béketáborok, és amelyekben mégis az Izrael elleni gyûlölettel oltják be a palesztin gyerekeket. Nehéz lesz a jövõ nemzedéket a békére felkészíteni, ha a palesztin gyerekeknek azt tanítják, hogy a zsidók a disznóktól és a majmoktól származnak, és hogy a zsidó államnak nincs is létezési joga. Bízom abban, hogy Ön véget vet az ENSZ céljaival és alapelveivel ily módon való visszaélésnek.» Netanjahu hangsúlyozta, az izraeli-palesztin konfl iktus magját Izrael el nem ismerése képezi, és nem az izraeli

telepek, amint állandóan hangoztatják. «A konfliktus még az elsõ telep megjelenése elõtt kezdõdött, és miután Gázában minden telepet evakuáltunk, a támadások tovább folytatódtak. Úgy gondolom, fontos megérteni, hogy azok az új lakások, amelyeket Giloban vagy Ramotban, vagy Jeruzsálem más zsidó negyedében építünk, Izrael jövõbeli béketérképének részei lesznek – ez minden érintett számára, még a palesztin tárgyalócsoport számára is világos. Az egyedüli kérdés az, hogyan lehet rávenni a demilitarizált palesztin államot, hogy elismerje a zsidó államot.» Mennyi idõre van még a Nyugatnak szüksége, minek kell még történnie ahhoz, hogy végre elismerje, a szemben álló oldal egyáltalán nem törekszik a békére. Már az Éjféli Kiáltás legutóbbi számának egyik rovatában is feltettük a kérdést, hogyan mûködhetnek a béketárgyalások, «ha ugyanabban az idõben a Gázai-övezetben lévõ palesztin gyerektáborokban a palesztin gyerekeket arra oktatják, hogyan raboljanak el izraeli katonákat». A jelenlegi helyzet Izraelben és Izrael körül két zsoltáridézetre emlékeztet, melyek soha nem voltak olyan aktuálisak, mint napjainkban: «Ellenségeim szüntelenül bosszút lihegnek, sokan támadnak rám kevélyen» (Zsolt 56,3).

«Én békét akarok, de amint megszólalok, õk mindjárt harcra készek» (Zsolt 120,7). Az egyetlen megoldás a Közel-Keleti konfliktusra valójában Urunknak, Jézus Krisztusnak, Izrael Messiásának visszajövetele, Aki dicsõségben való eljövetelekor szabályszerû békét parancsol a népeknek. Másképp teljesen lehetetlen a béke. A Zak 9,10 ezt írja: «…békét hirdet a népeknek.» Az Ézs 26,12 így jövendöl Izraelrõl: «URam, te szerzel nekünk békességet, hiszen mindent te tettél, ami velünk történt.» Oslóban minden évben odaítélik a Nobel-békedíjat. Olyan személyek vagy egyesületek kapják, amelyek «a legtöbbet tették a népek közti testvériségért, a fennálló hadseregek leszereléséért vagy csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megszervezéséért és támogatásáért». 100 év óta ítélik oda ezt a díjat, de még mindig háború és békétlenség uralkodik a Földön. Nem elegendõek az emberi törekvések, egy emberfeletti békére van szükség attól, Aki az emberek felett áll. Ezt a békét az Úr Jézus hozza el, amelyet Õ a golgotai kereszten megszerzett nekünk. «… hiszen mindent te tettél, ami velünk történt» – «Elvégeztetett» (Jn 19,30). NORBERT LIETH

«Ellenségeim szüntelenül bosszút lihegnek, sokan támadnak rám kevélyen» Fotó: A török miniszterelnök Erdogan mindig agresszív, Izrael ellenes retorikájával tûnik ki.

Éjféli Kiáltás 2013 november

NÉZÕPONTBAN

Amint Cahn különválasztja az Ézs 9,9-et és szimbolikusan interpretálja, hogy a dzsihádtámadásra ráillessze, amely 2001 szeptemberében Amerikát érte, kimondottan abszurd.

KÖNYV

Az elõfutár – egy kérdés a kritikus ítélõképességrõl Amerikában bestseller volt: The Harbinger Jonathan Cahn-tõl. Nos, ez a regény, amely állítólag bibliai próféciákon alapul, most németül is megjelent, címe: Az elõfutár. Vajon kiáll-e ez a könyv egy kritikus vizsgálatot? Az elõfutár egy regény, amely Amerikában úgy a keresztyének, mint a nem keresztyének körében nagyon népszerû. Sõt felkerült a New York Times bestseller-listájára is. Azért döntöttünk úgy, hogy e könyvvel foglalkozzunk, mert fontos alkalmat nyújt a hívõknek arra, hogy kritikus ítélõképességüket gyakorolják. Ebben az esetben a szerzõ, Jonathan Cahn, azt hiszi, hogy az Ószövetségben Istentõl származó profetikus jeleket fedezett fel, amelyek közvetlenül az Egyesült Államokra vonatkoznak. Ennek kapcsán különösen a 2001. szeptember 11-i terrortámadás körüli eseményekre összpontosít. Mivel Az elõhírnök kitalált regény, nagy adag szakanyaggal (a Szentírásból) kiegészítve, ez a könyvismertetõ két aspektust ölel fel: 1) egy személyes, szubjektív véleményt és 2) annak a kérdés sokkal objektívebb felmérését, hogyan alkalmazza a szerzõ regényében a Szentírást. A mikor eg y k it a lá lt történetet olvasunk vagy fi lmen látunk, megítélésünk szinte mindig szubjektív (azaz, megfogalmazzuk, mi tetszik és mi nem benne). Amint azt egy képzetlen mûkritikus mondaná: «Nem sokat 16

tudok a mûvészetrõl, de azt tudom, mit szeretek!» Azonban még egy mûvészetismerõ is szaktudásával együtt gyakran jut szubjektív véleményre, jóllehet õ egész sor kritériumot állít fel, szakavatottabban vizsgálódik, mint a mindennapi mûvészetbarát. Végül mindig csupán saját véleményét fogalmazza meg. Véleményem szerint Az elõfutár rossz írás, mivel ezt inkább forgatóköny vként, mint regényként lehet olvasni, és szinte minden olyan alkotórész hiányzik belõle, amely egy mûvet elsõrangú regénnyé tesz. Az olyan holly woodi filmek mûfajába próbál beilleszkedni, mint a Templomosok öröksége és a Da Vinci kód – Szent ség törés, a zon ba n nézetem szerint siralmas kudarcot vallott – és én nem igazán vagyok a Da Vinci kód csodálója. Az egész könyvben túl sok a fölösleges bonyolítás, ami szinte elviselhetetlen. Ha azt mind elhagyná, Az elõfutár csak fél olyan vastag lenne. Azonkívül a párbeszédek állandóan ismétlõdnek, a történet alakjai pedig elmosódott figurák, alig van jellegzetes vonásuk. Ebbõl az következik, hogy nem ismerjük meg õket jobban, mint

azt az idegent, aki három perces utazás során mellettünk ül a metrón. A jó elbeszélõ irodalom izgalmas. Az elõfutár úgy olvasandó, mint egy kilenc részes szeminárium, amely két fejezetbõl álló cselekménnyel végzõdik. A valóság az, hogy az utolsó két fejezet egyes részeit szerettem is (noha azt gondolom, talán azért, mert ez elõzõeket végigszenvedtem). Ha az evangélium világos bemutatása jelenne meg bennük, ez a két fejezet egy jó értekezés alapjait képezhetné – nem pedig egy fi ktív történetét. Még egyszer hangsúlyozom, ez pusztán az én nézetem. Azonban nem kételkedem abban, hogy mások más véleményen vannak, különösen azok, akik ennek a könyvnek a rajongói. Jóllehet Az elõfutár kitalált történet, amelyet leginkább szubjektíven ítélnek meg, másfelõl azonban számos olyan feltételezést erõsít meg, hogy Isten által küldött jelek és követek valóban léteznek – és a regény megpróbálja ezt a Szentírásból vett igehelyekkel bizonyítani. Hiszen Isten Szava nem fi kció. Így Az elõfutár tényszerû megítélésnek vethetõ alá, mivel Isten Bibliája objektív valóság. Ezért vonhatjuk Éjféli Kiáltás 2013 november

Cahn állításait objektíven kétségbe, miközben a Szentírásban kikeressük, hog y va lóba n úg y va n- e (ApCsel 17,11). Amint Ézsaiás írta: «Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézõkhöz és jövendõmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élõ helyett? A törvényre és intelemre figyeljetek! Hiszen õk olyan dolgokról beszélnek, amelyeknek nincs jövõje» (Ézs 8,19-20). Jézus még fokozza Ézsaiás intelmét a hívõkért mondott imájában, amikor Atyját arra «Szenteld meg õket az igazsággal: a te igéd igazság» (Jn 17,17). Az elõfutár ébresztõ felhívása meglehetõsen õszintének tûnik, amellyel minden keresztyén egyetérthet, és felszólítja az amerikai népet, hogy térjen meg gonosz útjáról, tartson bûnbánatot, és forduljon igazságban Istenhez. Áment mondok én is erre. Azonban a fõ probléma az a mód, ahogyan a kitalált történet megpróbál bûnbánatra ösztönönözni. Azt hirdeti, hogy Isten jelet küldött az Egyesült Államoknak – kilenc elõfutárt – mint ébresztõ felhívást, hog y az ország fig yeljen Isten fenyegetõ ítéletére, tartson bûnbánatot, és így térjen meg. Ha Cahn a követek esetében téved, és nagyszámú ember hisz abban, amit állít, akkor õ azokat félrevezeti. Ez súlyos következményekkel járó helyzet, hiszen õ így a tévtanító szerepébe kerül. Isten népét hamis tanításokkal félrevezetni «súlyosabb ítéletet» von maga után (Jak 3,1). A történet fõszereplõi egy újságíró és egy titokzatos próféta. A központi, kortárs esemény a z elõfutárok kal kapcsolatban a 2001. szeptember 11-i támadás a World Trade Center ellen New York City-ben. Ahogy a történet kibontakozik, oly mértékben válik nyilvánvalóvá, hogy a figyelmeztetés és az ítélet elõhírnökei közvetlen kapcsolatban állnak egy próféciával, amely Ézsaiás könyvében található. A könyv fõ tétele másként értelmezi Ézsaiás próféta felhívását az Ézs 8,20-ban: a szerzõ, Jonathan Cahn, «nem Isten Szava szerint» beszélt, hanem abban Éjféli Kiáltás 2013 november

a próbálkozásban, hogy saját állításait Az elõfutár teljes terjedelmében alátámassza, hamisan alkalmazta a próféta szavait. Cahn szinte az összes kijelentését azzal a kölcsönös viszonnyal kapcsolatban, amely Amerikát egy próféciával Izraelhez köti, egyetlen igeversbõl vette, az Ézs 9,9-bõl. Ez a vers mindenekelõtt Izrael északi részének törzseire alkalmazható, amelyek Júda déli tartományával együtt Isten szövetséges népét alkotják. A szerzõ a regényben végig az Egyesült Államokat fenntartás nélkül Istennel szövetségben lévõ nemzetként mutatja be. Istennek azonban egyetlen szövetséges nemzete van – Izrael nemzete! Ez döntõ tévedése a regénynek. Jóllehet vannak, akik ezt nem veszik fi gyelembe, mivel azon vannak, hogy az Egyesült Államokat Ézsaiás próféciájába belemagyarázzák, ám ezt az igeverset a teljes szövegöszszefüggésben kell értelmezni, az pedig a 7. verstõl a 20-ikig tart. Cahn váltogatja Isten ítéletét Isten figyelmeztetésével, és inkább az utóbbit hangsúlyozza, miközben a következõt hajtogatja: Az Egyesült Államoknak meg kellene szívlelnie a figyelmeztetést, bûnvallást kellene tennie, és vissza kellene térnie Istenhez, akkor megújulás és áldás következne. Jóllehet ez minden egyénre is vonatkozik, aki Istenhez fordul, Cahn nem a megfelelõ igehelyet választotta ki egy reményteljes figyelmeztetéshez Amerika számára. Az Ézs 9,7-20 teljes szövegösszefüggése valójában egy rendkívül súlyos ítélet próféciája. Isten arról ad hírt, hogy elküldi Izráel ellenségeit, akik a gõgös, dölyfös szívû népet «felfalják» (11. v), korrupt vezetõit és hazug prófétáit kiirtják (13-15. v), «senkitõl sem» fordul el az Õ haragja, és haragjában nem lesz együttérzõ a néppel. A mészárlás az Izráel törzsei közt dúló polgárháborúban – amikor testvér testvér ellen támad – rendkívüli pusztítással, éhínséggel, kannibalizmussal ér véget (18-19. v), végül pedig ellenségeik fogságba hurcolják õket. Ennek ellenére: «Mindezzel nem múlt el haragja, keze még ki van nyújtva» (20. v). Ezekben a versekben aztán egy leheletnyi «figyelmezetés» sincs.

Amint Cahn különválasztja az Ézs 9,9-et és szimbolikusan interpretálja, hogy a dzsihádtámadásra ráillessze, amely 2001 szeptemberében Amerikát érte, kimondottan abszurd. (Az is nagyon figyelemreméltó, hogy a könyvben sehol nem említi az iszlám vagy a muszlim fogalmát.) Ha még olyan tragikus is volt a szeptember 11., melyik józanul gondolkodó embernek jutna eszébe ezt Ézsaiás leírásával összehasonlítani, amely Istennek Izráel északi tartományát sújtó ítéletét tartalmazza? Ha csupán egy futó pillantást vetünk Amerika történetére, sokkal pusztítóbb eseményeket is láthatunk, mint a 2011. szeptemberi volt, kezdve Washington kirablásával és felégetésével az 1812-es háborúban, folytatva a Pearl Harbor-i eseménnyel és a vietnámi vereséggel, stb. Cahn fi gyelmen kívül hagyja az ilyen eseményeket, és kapva kap a «Ground Zero» szerinti pusztításon, mint annak igazolásán, hogy Isten «védõhálóját» levette az Egyesült Államokról. Nyugtalanító az a mód is, ahogyan Cahn eldönti, hogy a jelenkori történelem mely eseményeit használja fel Isten saját specifikus szándékainak megfelelõen. Ezek vajon Cahn saját, profetikus meglátásai, vag y puszta spekulációk? Ha az elsõ igaz, akkor õ nagyon bizonytalan talajon áll. Az Ézs 9,9-et nem lehet Amerikával és 2011 szeptemberével azonosítani. Ez minden, amit meg kell érteni ahhoz, hogy Cahn köny vét visszautasítsuk. Ezek a túlpörgött és szédítõ hanyatlás napjai. Ezért minden dolgot a Szentírás alapján kell megvizsgálnunk, hogy Isten igazságától «el ne sodródjunk» (Zsid 2,1). Imádkoznunk kell Krisztusban lévõ testvéreinkért, és bátorítanunk kell õket, hogy mindnyájan bibliai szemszögbõl különbséget tudjunk tenni a legújabb mozgalmak, t rendek , va g y népszer û köny vek között, amelyek nagymértékben behatoltak Krisztus testébe, és befolyást gyakorolnak rá. T. A. MACMAHON

Elõször megjelent: thebereancall.org; rövidített kivonat. 17

ÉJFÉLI KIÁLTÁS

Egy kiégett evangélikus templom Minyában

Több mint hetven kiégett templom ELIA MORISE, NÉMTORSZÁG /EGYIPTOM

uhammed Murszi kormányzásának egyéves idõszakában az egyiptomi helyzet egyre rosszabb lett. Például már nem lehetett benzint kapni – hihetetlenül sok lopás történt –, naponta többórás áramszünet volt, a péküzletek elõtt egyre hosszabb sorok várakoztak, mind kevesebb turista jött, mert féltek, ezáltal nõtt a munkanélküliség, és így tovább. Kezdetben még nem lehetett tudni, hogy Murszinak és kormányának nagyon szoros kapcsolata van a Hamasszal és az Al-Kaidával. Csak amikor minden pénteken ezeknek a mozgalmaknak a zászlai lengtek Egyiptom valamennyi helyiségében, ismerték fel lassan az emberek, hogy mi történt valójában. Ebben az idõben kezdõdtek a gyûlöletprédikációk a keresztyének ellen. 2013. július 30-án elõször mentek ki az emberek az utcákra, hogy ez ellen tiltakozzanak. A muszlim testvérek azonnal lõfegyverekkel válaszoltak. Kétségbeesésük ben a z emberek a hadsereghez fordultak, és szó szerint segítségért kiáltoztak. A hadsereg beavatkozott, és eltávolította a hatalomból Murszit. A muszlim testvérek

ezután Kairó két nyilvános terén gyûltek össze, és lezárták a fõ közlekedési utakat. Késõbb megállapították, hogy ez a két gyûjtõhely valóságos katonai tábor volt. Ezekben a táborokban sok halottat találtak, akiket odahurcoltak, és halálra kínoztak. Végül reagált az éppen hatalomra jutott átmeneti kormány, és a hadsereggel, valamint a rendõrséggel együtt közbelépett. Mindkét oldalon sok halott és sebesült volt. A muszlim testvérek elhagyták táboraikat, és szétszóródtak az egész országban – különösen Felsõ-Egyiptomban, ahol sok keresztyén él. Ott felégettek több mint 70 templomot, keresztyének autóit és üzleteit semmisítették meg, és sok ember megöltek (mindenkit, aki keresztezte útjukat, különösen katonákat és rendõröket). Az istentiszteletet azokban a templomokban is beszüntették, amelyek még megvoltak. Mivel a keresztyének támadásoktól tartottak, magánházakban gyûltek össze imádkozni. Idõközben a Muszlim Testvériség szinte minden vezetõjét letartóztatták. De még mindig vannak zavargások. A pénteki ima után sok muszlim testvér

kimegy az utcákra tüntetni. Sajnos nem mindig érik be ennyivel. Mindig elõfordulnak erõszakos összetûzések is. Hogy Amerika és Európa miért állt olyan támogatólag a muszlim testvérek mellé, a legtöbb egyiptomi nem tudja megérteni – különösen a keresztyének nem. A sok negatív esemény ellenére, jó dolgokról is beszámolhatunk. A Keleten végbemenõ jelenlegi események hatására sok muszlim emberben merültek fel kétségek, és sok megingott hitében közülük. Körülbelül 2,5 millió muszlimról beszélnek, akik feladták vallásukat. Egyesek közülük elfogadták Jézust saját Megváltójuknak. További pozitív mellékhatásként könyvelhetjük el a keresztyének szorosabb összetartását Egyiptomban. Még soha nem gyûlt össze ennyi testvér a különbözõ eg yhá zak ból eg yütt imádkozni és közbenjárni. Kérlek, imádkozz a z egyiptomi testvérekért.

Éjféli Kiáltás 2013 november

USA

A mostoha kezdet MATIAS ÉS SUSI STEIGER, GILBERT (DÉL-KAROLINA)

SVÁJC

Visszapillantás, betekintés, elõretekintés RENÉ MALGO, DÜBENDORF (ZÜRICH)

Július 28-án, éjszaka sürgõsen kórházba kellett mennünk, mert Susinak súlyos problémái lettek a vérnyomásával. Az orvos semmi biztosat nem tudott megállapítani, de Susi kapott egy kis adag gyógyszert vérnyomás ellen. Ezután jobb lett ugyan a vérnyomása, de elvesztette étvágyát, és komoly nehézségei adódtak az alvással. – Ehhez jöttek még a harántbénulásának fájdalmai. – Ezt követõen helyzete bizonyos mértékig normalizálódott. Azonban nem tudott 1 – 2 óránál többet aludni éjjelenként. Ezek a problémák akkor jöttek elõ, amikor a spanyol nyelvû munka Amerikában olyan jól beindult. Matias több héten át hosszabb, rövidebb ismertetõket írt több mint 200 könyvrõl a spanyol nyelvû online-shop számára. Idõközben az Éjféli Kiáltás teamje 47 csomag spanyol és portugál nyelvû irodalmat küldött hajón Porto Alegrébe, Brazíliába, melyek összsúlya 1413 kiló volt, ezeket Amerikában akartuk szétosztani. Aztán szeptemberben kinyomtattuk az elsõ spanyol nyelvû Éjféli Kiáltást Amerikában. Az újságot kiküldtük Arno Froese Jelenések 13 címû könyvével együtt ezer háztartásba azzal a reménnyel, hogy elõfizetõket szerzünk. Matiasnak sikerült e-mailen keresztül jó kapcsolatokat kiépíteni más keresztyénekkel, akik nagy érdeklõdést mutattak a mi irodalmunk iránt. A második fiunknál, Patricknál az autizmus gyenge, majd közepesen súlyos tüneteit észlelték. Nagyon hálásak vagyunk a jó gondozásért, amit az iskolában kap. A nyári hetek, amelyekben még Susi egészségi problémái is elõjöttek, nem mindig bizonyultak egyszerûeknek, de mi megtanultuk, hogy sokat kell imádkozni, és izgalommal várjuk, mi mindent fog az Úr életünkben még cselekedni. ■

Éjféli Kiáltás 2013 november

Visszapillantás: A 2013-as évnek lassan vége, sokan közülünk már megünnepelték születésnapjukat, eg y év vel idõsebbek lettü nk … amint a Missziónk is! Visszatekintve hálásan nyugtázhatjuk határaink kibõvülését és a kapott áldásokat. Amint biztosan észrevettétek, egy s más megváltozott folyóiratunkban. Újak a «Sorozat» és a «Megkérdeztük» rovataink, míg a «Brennpunkt Bibel» és a «Blickfeld» rovataink pontosabb bibliamag yarázatokkal és kommentárokkal napjaink eseményeit akarják világosabbá, érthetõbbé tenni. Hálásak vagyunk az új Layout-ért is. Sokkal modernebb és áttekinthetõbb. És nem utolsó sorban hálásak vagyunk barátainkért és támogatóinkért. Betekintés: Folyóirataink ügyében tartott megbeszéléseinken gyakran kerül sor heves vitákra is, melyeket azonban testvérekhez illõen imában hordozunk. Az eredmény – reményeink szerint – szellemi áldás Olvasóink számára. Soha nem volt olyan sürgetõ és fontos a bibliai próféciák hirdetése és hangsúlyozása, mint napjainkban. A Mt 24,45-51 szerint a keresztyének ismertetõjele az Úr visszajövetelének várása. Ha azonban nem várjuk az Urat, negatív fejleményeket idézünk elõ. Az utóbbi missziós belsõ tanácskozások a következõ eredményekkel jártak: Kitekintés: A jövõben több hírt akarunk a Missziónkról továbbadni, és mindig valamilyen, számunkra fontos ima kérést meg jelentet ni. Ezek a kérelmek a helyszûke miatt az Olvasói levelek helyett jelennek meg. E sorok fogalmazásának idején Norbert Lieth és Jonathan Malgo hosszú utazásra készülnek Guatemalába (missziós látogatásra), az USA-ba és Brazíliába (Biblia-konferenciára). Ez bizonyos feszültséggel jár együtt.

Az amerikai légitársaság már több alkalommal is változtatott a repülési idõponton. Az USA-ba való beutazás szabályait megszigorították, és a jelenlegi politikai-gazdasági helyzet Amerikában olyan, hogy csak remélni tudjuk, munkatársaink nem kényszerülnek majd valamelyik repülõtéren várakozni. Örülünk, hogy a november elseji közg yûlésünkön Sindelfingenben A lexander Seibelt, mint vendégelõadót, ismét magunk között tudhatjuk. Ehhez kapcsolódik Jonathan Malgo és Norbert Lieth németországi turnéja novemberben, melynek fõ témája «Nyomok Dávid életében». E témával kapcsolatos új könyvet is bemutathattunk, amelynek Norbert Lieth a szerzõje. Ezt a köny vet a turné után Missziónk kiadásában is meg lehet majd decembertõl kapni. (csak német nyelven) Különös kihívást jelent minden évben az újévi közgyûlés megszervezése, amely most a következõ téma fényében zajlik: «Valami más kinyilatkoztatás». És már a húsvéti fõtémánkat is leszögeztük: «Jézus – megment, él, eljön». Vendégelõadóink a kanadai Wilfred Hahn lesz, aki valószínûleg ismert a már megjelent két könyve kapcsán: A végidõk pénzromlása és A megjövendölt pénzügyi világválság, de az Éjféli Kiáltás-ba is szokott írni, valamint Arno Froese, amerikai kirendeltségünk igazgatója. A 2014-es évre tíz németnyelvû izraeli utat tervezünk. Ugyanakkor egy új, missziós segély-projektet is a szívünkön hordozunk, amelyrõl a közeljövõben bõvebb tájékoztatást adunk. Egy új idõsek otthonáról van szó gondozó állomással a koros, Jézusban hívõ zsidó emberek számára egész Izrael területérõl, hogy életüknek utolsó szakaszában ne kelljen letérniük Jézus útjáról. Há lása k vag y unk m i nden Barátunk és Olvasónk hûségéért és imatámogatásáért. 19

FÓKUSZBAN A BIBLIA

SOROZAT

Különbözõ vélemények az Újszövetségnek az Ószövetséggel való bánásmódjáról Hogyan használja az Újszövetség az Ószövetséget? 2. rész Úgy vélem, a tudósok között hét különbözõ felfogás terjedt el azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogyan használja az Újszövetség az Ószövetséget. Ebben a cikkben kettõt szeretnék közülük bemutatni (a többi ötöt pedig a 3. részben). Én különben ezen álláspontok egyikét sem osztom, vagy cáfolom, csupán nagyvonalakban mutatom be õket. Figyelmetekbe ajánlom, hogy én csak rövid, felületes leírást adok, és nem megyek bele az egyes táborokon belüli osztályok és alosztályok részletezésébe. Azonban úgy gondolom, hogy a most következõ lista alapvetõ értelmezést ad arról, hog y milyen táborok és megközelítési módok léteznek, ha arról a kérdésrõl van szó, hogyan használták az újszövetségi szerzõk az Ószövetséget. A következõ cikkekben fogom értékelni az egyes látásmódokat. 1. Látásmód: Az Újszövetség tartja magát az ószövetségi jelentéshez): Noha az ószövetségi fejezeteket különbözõ módon lehet felhasználni, az Újszövetség mindig tartja magát ahhoz, amit a megfogalmazó ember (és ezzel Isten az Õ ihlete által) az Ószövetség idézett helyén mondani akart. Az újszövetségi szerzõk nem fûznek új vagy más jelentést az ószövetségi igehelyekhez. Nem is változtatják meg, és nem is lépik túl az Ószövetség eredeti kijelentéseit a történelmi-grammatikai hermeneutikának megfelelõen (l. Infobox). Az újszövetségi szerzõk, jóllehet különbözõ módon használnak fel ószövetségi fejezeteket, és bizonyos teológiai elveket is fi gyelembe kell venniük (például a tipológiát), azonban soha nem idéznek az Ószövetségbõl a szövegösszefüggésbõl kiemelve, vagy olyan módon, amely az eredeti jelentésnek ellentmondana. Ez a látásmód elveti az ún. sensus plenior elvét is, amely szerint bizonyos kiegészítõ jelentést hozzá lehet fûzni, amelyet az ószövetségi szerzõ nem adott meg. (Fõ képviselõ: Walter Kaiser.) 2. Látásmód: sensus plenior (teljesebb, mélyebb jelentés): Egyes ószövetségi igehelyek rendelkeznek olyan pótlólagos, teljesebb/mélyebb jelentésekkel, amelyeket az ószövetségi szerzõ nem látott. Eszerint az ószövetségi szerzõ nem értette meg mindig a teljes jelentését annak, 20

amit leírt, ugyanakkor Isten ezt tudta. Alkalomadtán Isten nagyobb jelentõséget szánt közlendõjének annál, amit a lejegyzõ ember felfogott. Az Újszövetség mélyebb kinyilatkoztatása felfedi ezeket a pótlólagos, vagy mélyebb jelentéseket, melyek meghaladták az ószövetségi szerzõk felfogóképességét. Ez a látásmód nem tagadja a történelmigrammatikai igemagyarázat fontosságát, de amellett érvel, hogy ez egyedül nem fedi fel mindannak teljes jelentését, amit Isten közölni akart. (Fõ képviselõk: S. Lewis Johnson; J.I. Packer.) DR. MICHAEL J. VLACH

Elõször megjelent: theologicalstudies.org; Michael J. Vlach a teológia professzora a Master’s Seminaryn, Sun Valley, Kalifornia, a Has the Church Replaced Israel? (Broadman & Holman) címû könyv szerzõje.

INFOBOX

Történelmi-grammatikai hermeneutika Aki a történelmi-grammatikai hermeneutikát (történelmi-nyelvtani igemagyarázat) alkalmazza, az meg van gyõzõdve Isten Szavának ihletettségérõl, tévedhetetlenségérõl és tekintélyérõl. E módszernél az igemagyarázó megpróbálja elsõsorban a szerzõ szándékát visszaadni. Ez azt jelenti, hogy felteszi a kérdést, miért írta a Biblia szerzõje abban az idõben azt, amit írt, és kik voltak azok, akiknek írta. Csak miután a szövegmagyarázó világosan meghatározta a bibliai szöveg eredeti jelentését, azután tér át annak a jelenre való alkalmazására. Ez az igemagyarázó módszer alapvetõen abból indul ki, hogy a Bibliát szó szerint (grammatikailag) kell érteni és nem úgy, mint egy legendagyûjteményt (tehát történelmileg, ahol valóságos helyekrõl, valóságos eseményekrõl és valóságos személyekrõl van szó).

Éjféli Kiáltás 2013 november

OLVASÓI LEVÉL

A tíz király ideje már lejárt A «Várható-e a közeljövõben a tíz király megjelenése?» címû cikkhez (2013/9) «Várható-e a közeljövõben a tíz király megjelenése?» címû cikkrõl azt szeretném mondani, hogy a tíz király (tíz szarv) megjelenésének és uralkodásának ideje már lejárt. Nekik a «fenevaddal» együtt egy óra hatalmuk (uralkodási idejük) van, mint királyoknak (Jel 17,12). A «fenevad»

1956-ban az EWG-ként (ma EU) lett megalapítva. A tíz király a fenevaddal (kereken) 1970 óta 2010-ig kormányzott. Mivel a 2. Pt 3,8szerint az Úrnál egy nap annyi, mint ezer esztendõ, 1000 : 24 = 41 2/3 év, így tehát az annyi, mint 41 és 2/3 év. Ez az 1970-tõl 2010-ig számított idõnek felel meg. 1970 mínusz 3 = 1967 (Izrael 6-napos háborúja és Jeruzsálem visszafoglalása). 1970 plusz 3 = 1973 (Izrael Jom-Kippur háborúja). Hogy a nyugati világ a tíz király, az nem is kérdés. Hogy ebben a nyugati világban gyakorlatilag minden polgár e kereken 40 évben úgy élt, «mint a király», még

a legszegényebbek és munkások is, az bizonyos. Az összes korábbi évszázad és évezred során a lakosság nagyobb része nem élt oly biztonságban és feudális módon, mint a 20. század második felében. A tíz király uralkodásának ideje lejárt. A hatnapos háború (1967) és a Jom-Kippur háború (1973) között napra pontosan 2.300 nap, ill. 2.300 este és reggel van. Lásd Dániel 8,14-et.1967-tõl (Jeruzsálem visszafoglalása) visszaszámolva 2.300 évet eljutunk Nagy Sándor isszuszi csatájához, Sándor hatalmas birodalmának a Kr. e 333-as kezdetéhez. CHRISTINE KRAUTER-RAITH, ILSFELD

Amiért Isten nem válaszol mindig azonnal óllehet havi folyóiratunkban, az «Éjféli Kiáltás» Kérdés - Felelet rovatában az évek során igen sok kérdést megválaszolhattunk a Szentírás alapján, azonban annak is tudatában vag yok, hog y va nnak Olvasóink, akik elõtt még sok nyitott kérdés áll. Ugyanis mindnyájunknak egészen személyes létkérdéseink va nnak, melyekkel belsõleg küzdenünk kell, és amelyekre még nem kaptunk választ, jóllehet az Úr ezt mondta: «Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekrõl nem tudhatsz!» (Jer 33,3). A z én személyes életemben, a családom életében és a szolgálatom során is olyan kérdések vetõdtek fel, amelyre nem találok feleletet. Ám ha egy olyan dologban, amelyre valóban sürgõs választ kell találnom, Istenhez kiáltok segítségért, akkor Õ meg is adja azt, amit kérek. Ha azonban bizonyos dolgok felõl sötétségben hagy, mint Pétert, akinek az Úr Jézus ezt mondta: «A mit én teszek, most még nem érted, de késõbb majd megérted» (Jn 13,7), akkor azzal vigasztalódom, hogy majd a kellõ idõben felvilágosít az Úr. Lehet, neked is vannak az életedben olyan kérdések, amelyekre az Úr még nem válaszolt. Ebben az esetben az Õ hallgatását fogadd el a legmélyebb válaszként az életedben. Ugyanis lehetnek dolgok, amelyeket még nem tárhat fel elõtted, mivel azokat még nem vagy képes felfogni

Éjféli Kiáltás 2013 november

vagy megérteni. Ha egy kisgyerekkel beszélek, kérdéseit nagyon egyszerûen kell megválaszolnom, mivel õ bizonyos dolgok at eg y szer ûen nem képes megérteni. Így van ez a hívõ szellemi életében is. Amikor a Zsidókhoz írott levél szerzõje Jézus fõpapságáról beszélt, hirtelen abbahagyta ezt a csodálatos témát és ezt mondta: «Errõl nekünk sok mondanivalónk van, amit nehéz megmag yará zni, minthog y eltompu lt a ha l lá sotok . Ug y a n is ennyi idõ múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét sz ü k ségetek , hog y t iteket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú» (Zsid 5,11-13). Minél jobba n megújulunk szív ü n k ben a Szent lélek á lt a l a Szentírás ta nítása szerint, a nná l többet tud Isten közölni velünk, és válaszolni is õszinte kérdéseinkre. Ezért az a feladatunk, hog y ne a v i l á g ho z a k a r j u n k m i n d j o b b a n alkalmazkodni, hanem sokkal inkább meg kell vá ltoznunk a Szent írás tanítása szerint: «…és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával.» Miért? «… hog y megítélhessétek: mi a z Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetszõ és tökéletes» (Róm 12,2). A Károli Bibliában így olvassuk: «És ne szabjátok magatokat e világhoz,

hanem változzatok el a ti elméteknek meg úju lá sa á lt a l», még p ed ig a z újjászületés által történõ megújulással. Mer t m i nden k ire vonat kozik a z igevers, aki az Úr Jézus Krisztust a szívébe fogadta: «Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre» (2Kor 5,17). E tény következtében a zonba n szükséges növekednünk a meg úju lásba n, és Jézus szavát megszívlel nü n k: «De keressétek elõször az õ országát és igazságát» (Mt 6,33). Ez a változás, «értelmetek megújulása» a mi, e világhoz való, belsõ viszonyulásunkra vonatkozik. Ennek a viszonyulásnak úgy meg kell változnia, hogy szívünkben az elsõ helyet állandóan az Úr Jézus foglalja el, és mindig Õt kövessük, hiszen így hangzik az Õ fi gyelmeztetése: «Így tehát, aki közületek nem mond le minden vagyonáról, nem lehet az én tanítványom» (Lk 14,33). A mi akaratunkat soha nem lehetne kielégíteni, ha mindig az történne, a mi utá n vág y unk. Ha a zonba n Jéz us kedvéér t lemondu n k saját akaratunk ról, a zonna l k i lesz a z elégítve, mert akkor azt Õ, Isten Fia elégíti ki, és mi is elmondhatjuk akkor Aszaffal együtt: «Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. Ha elenyészik is testem és szívem, szívem nek kõsziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké!» (Zsolt 73,25-26). WIM MALGO

ELÕZETES/ IMPRESSZUM

MEGKÉRDEZTÜK

A következõ szám 2013. 11. 12. után jelenik meg többek között e témával*:

«Jézus valóban Immánuel?» *A változtatás joga fenntartva!

Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven. Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre. Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

Hogyan jutott hitre Jézus Krisztusban?

Olyan családba születtem bele, ahol a szüleim magukkal vittek a gyülekezetbe. Amikor 17 éves lettem, akkor tudatosodott bennem, hogy mi Izraelben csak egy nagyon kis mozgalomhoz tartozunk. Sok negatív reakciót kellett elszenvednünk, és féltünk is azoktól, akik nem Jézushoz tartoztak. Akkor elhatároztam, hogy képezni fogom magam. Nem akartam szüleim döntése miatt szenvedni anélkül, hogy én magam egyedül ne döntenék. A téma, amirõl tanulni kezdtem Jézus volt az Ószövetségben. – Jézus a fordulópont és senki más. – És így tanultam az ószövetségi messiási próféciákról, melyeket kívülrõl megtanultam, egyiket a másik után. Számos rabbinikus kommentárt olvastam, és ellenõriztem azokat állandóan. Végül felismertem, hogy Jézus az a Személy az istenségben, Akit szemtõl szemben láthatok. Õ az egyetlen Izraelnek, Õ az Úr angyala, Õ a Messiás.

Meno Kalisher, pásztor, a jeruzsálemi Assembly House of Redemption-tól

«Jézus a fordulópont és senki más»

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu

Mi az Ön kedvenc könyve a Biblián kívül?

Ezek csakis bibliakommentárok lehetnek. Azok a kommentárok, amelyek bibliai ismeretemet elõsegítették John MacArthurtól, Arnold Fruchtenbaumtól, Keil és Delitzschtõl származtak.

In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet tartunk Szeretettel várunk mindenkit. 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem! Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat. INITIALEN DER AUTOREN IN DIESER AUSGABE mnr = Mitternachtsruf; nol = Norbert Lieth; rem = René Malgo

A Biblia mely könyvét olvassa a legszívesebben? És miért?

A könyv, amit a leginkább olvasok, Ézsaiás könyve. A keresztyénség mely történelmi személyiségét értékeli a legmagasabbra? És miért?

Pált. Az Újszövetség legtöbb könyvét õ írta. Azt mondanám tehát, embereket, akik a Bibliát írták. Ha még valakit meg kellene neveznem az egyháztörténelembõl, akkor Spurgeont mondanám. Az õ áhítatai rendkívüliek. Mi jut eszébe, ha meghallja Jézus ígéretét: «Hamar eljövök»?

János 14,1-3. Mire gondol az «apokalipszis» fogalma hallatán?

Arra gondolok, hogy a mennyben leszünk. Ha valamit megváltoztathatna a világban, mi lenne az?

Hogy megmenekülhessen a második lányom is. Négy gyermekem van, a második még nem tért meg. Ezen azonnal változtatnék. A szerkesztõség megjegyzése: Meno Kalisher második lánya az interjú készítésekor még nem volt megváltott. Az Úr kegyelmébõl ez megváltozott. Nyáron merítkezett be. Éjféli Kiáltás 2013 november

Izraeli cég, mint a NATO beszállítója • 21

A Hamasz: Háttal a falnak • 14

IZRAELBÕL ISRAEL HÍREK IZRAELBÕL

2013. november - 11. szám

HÍREK IZRAELBÕL

BETH-SHALOM

www.hirekizraelbol.hu

Európa intézményesített

antiszemitizmusa

Rövid jelentések

BETH BE BETH-SHALOM TH-S TH -SHA -S HALO HA LOM LO M

Kedves Izrael-barátok! A Jerusalem Post angol nyelvû izraeli napilapban Michael Freund riporter nagyon figyelemreméltó cikket közölt a következõ címmel: «Visszahozni Istent az izraeli hadseregbe». Egy olyan záróünnepségén vett részt, ahol a katonák kiképzésük befejezését ünnepelték. Ebben a cikkben az ott felmerült gondolatait írta le, amint következik: «Csodálattal szemléltem a bõrük és hajuk színében annyira különbözõ fiatal katonákat, amely a feketétõl a szõkéig változott, és azon csodálkoztam, hogy az egész világra szétszóródott Izrael milyen csodálatosan összegyûjtetik, noha e meglepõ folyamatnak gyakran nem szentelnek kellõ figyelmet. Izgalommal vártam a hagyományos bejelentéseket a katonai szolgálat fontosságáról, a haza védelmérõl, amelyek egy ilyen alkalmon szokás szerint elhangzanak. Elvárásaim azonban, sajnos nem lettek kielégítve, mivel a szónoklatok kevés kifejezõ erõt és lelkesedést tartalmaztak. Azonban volt valami, amit hiába vártam, hogy elhangozzék, egy szó, ami annyira központi fontosságú közösségi és egyéni életünkben, úgyhogy hihetetlen csodálkozás lett úrrá rajtam, amikor az alkalom véget ért. Egyetlen Istenre tett utalás sem hangzott el. Annál több figyelmet szenteltek az izraeli hadsereg technikai képességeinek és katonai tudásának. Nem volt tapasztalható azonban a legcsekélyebb megnyilvánulása sem a szerény alázatnak vagy egy hálás szónak a Mindenható felé, Aki õrködik népe, Izrael felett. Nem jött, hogy elhiggyem.» Freund utalt az amerikai katonákra, akik hûségesküjüket ezekkel a szavakkal zárják «Isten engem úgy segéljen». A brit katonák is a mindenható Isten nevében teszik le esküjüket. «Az izraeli hadsereg, annak a népnek a képviselõje, melybõl olyan sokan áldozták életüket Isten nevének megdicsõítéséért, hirtelen elfejeltette Isten nevét? De ettõl még rosszabb következett. A ‹Jiskor›-ból, az elesett katonákért mondott imából Isten nevének mindenfajta megjelölését kihagyták. Egy két évvel ezelõtti botrányos döntés értelmében a hagyományos ‹Az Úr emlékezzék meg a lelkükrõl› szavakat az ‹Izrael emlékezzék› szavakkal helyettesítették.» Továbbá Michael Freund megjegyezte: «Nem szeretném, ha tévesen értelmeznék szavaim. Nem várok prédikációt a katonai vezetõktõl. Ha azonban a nyugati országokban általános gyakorlat Isten nevének megnevezése a katonai ceremóniákon, akkor miért kell ennek Izraelben másként lennie?» – kérdezi Freund. A nagy hadvezérek csata elõtt mindig imádkoztak. «Az egyik legmeghatóbb példa a jelenkori történelemben George S. Patton amerikai tábornok volt a második világháborúban, aki hitte, hogy minden sikeres stratégiában számolni kell Istennel. Egyszer azt mondta: ‹Én szilárdan hiszek az imádságban. Három dolog van, ami által az ember eléri, amit akar: Tervezés, munka és imádság által.› Amikor 1944. december elején eltervezte a legendás ardeni támadást, és aggodalom gyötörte, hogy a rossz idõ megakadályozhatja a dolgot, félbehagyta a tervezést és elõszólította James O’Neil tábori lelkészt, hogy egy speciális imádságot állítson össze a jó idõért és az ellenség feletti gyõzelemért, amely így hangzott: ‹Uram, adj nekünk jó idõt. Hallgass meg bennünket a Te kegyelmedbõl, amely által mi, katonák Tehozzád kiáltunk. Add nekünk a Te erõdet, hogy gyõzelemrõl gyõzelemre haladjunk, hogy a zsarnokságot és az ellenség szörnyûségeit leromboljuk, hogy ezáltal a Te igazságod uralkodjék az emberek között. Ámen.› Utasítására 250.000 kártyát nyomtattak ki ezzel az imádsággal, melyeket az õ parancsnoksága alatt álló katonák között osztottak szét.» A Hitler rémrezsimje feletti gyõzelem után nem önmagának tartotta meg a dicsõséget, hanem Istennek tulajdonította. Patton tudta, hogy az emberi büszkeség hamar vezethet gõgös arroganciához. És végül Freund is így fogalmazott: «Legfõbb ideje, hogy Istent visszahozzuk az izraeli hadseregbe, mivel most, amikor a veszélyek Izrael körül egyre nõnek, sokkal nagyobb szükségünk van Rá, mint azelõtt bármikor.» Tekintettel az Úrra, Aki az igazi segítség, köszöntelek benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

• A népesség az elõzõ zsidó újév óta összesen 1,8 százalékos növekedést mutat: 163.000 gyermek jött a világra, 22.988 új bevándorlót és visszatérõt regisztráltak. Izrael 8.081.000 lakosából 6 millió zsidó. Õk képezik a népesség 75 %-át. Minden 5. polgár arab származású (1,67 millió személy). Ehhez jön még 345.000 (4,2 %) nem arab keresztyén, más vallási irányzatok képviselõi és a vallás nélküliek. • Az izraeli hadsereg által februárban a szíriai határ mentén felállított tábori kórház betelt. De az északon mûködõ izraeli kórházak is egyre több szír pácienst kezelnek – úgy civileket (mindenekelõtt gyerekeket), mint lázadókat is. Az ilyen bürokráciamentes segítségnyújtás költsége már több milliós összegre rúg. • A Boston Globe amerikai újság szerint Tel Aviv a kaliforniai Szilikon-völgy után világszerte a második helyen áll, mint a feltörekvõ cégek számára legkedvezõbb város. Harmadik helyen Los Angeles áll. • Nemrég a Negev városa, Mitzpe Ramon egy meteorvihar színhely volt. A középületek kivilágítatlanok maradtak, hogy ne zavarják a látványt. Számos izraeli polgár utazott a helyszínre az országból, hogy megcsodálja ezt a természeti jelenséget. • Yitzhak Pundak az 1948-as Függetlenségi háborúban katonatisztként szolgált. 100 éves korára való tekintettel végre altábornaggyá léptették elõ. Ezzel Gantz jelenlegi vezérkari fõnök beváltotta Moshe Dayans 1954-es ígéretét. • Az izraeli kormány követte a környezetvédelmi minisztériumnak a kipufogógáz csökkentésérõl szóló tervét. A régi jármûveket kivonják a forgalomból, az ingázókat a tömegközlekedés igénybevételére buzdítják, és a városi személyszállításban egyre inkább a gázmeghajtású buszokat részesítik elõnyben. Ezen felül a hibrid meghajtású autók árainak csökkentését is latolgatják. ■

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK CÍMLAP TÉMA IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/11

VENDÉGKOMMENTÁR

Európa

Yuval Canfi a Jediot Acharonot újság izraeli olvasói számára elsõsorban kommentátorként ismert. Az egyik legutóbbi kommentárjában olyan témát vetett fel, amely az izraelieket állandóan foglalkoztatja: Az Európában részben mélyen gyökerezõ antiszemitizmus..

intézményesített antiszemitizmusa

25 «1929-ben élte át a világ az elsõ gazdasági világválságot. Amerikából a ‹Great Depression› hamar begyûrûzött Európába is, az öreg kontinenst telibe találta az infláció és a munkanélküliség, amelyek az emberekben nagy félelmet keltettek. A NSDAP politikailag felhasználta ezt a helyzetet arra, hogy a tömegeket zászlaja alatt egyesítse. Önmagát egyfajta alternatívaként mutatta be a gazdasági válságból kivezetõ úton. A zsidókat pedig, mint a kialakult helyzet egyik okozóját állította pellengérre. Azt hangoztatta, hogy a fajok tisztaságának és a zsidók kirekesztésének kell majd áldást hoznia Németországra és a német népre, és vezet ki a válságból. 90 évvel késõbb Európa ismét egy gazdasági válság romjain vesztegel. Görögország az államcsõd elõtt áll, Spanyolországnak 25 százalékos munkanélküliséggel kell számolnia, Olaszország elmerült az adósságok tengerében, és az euró közel áll az összeomláshoz. Európa újra beteg. És mint mindig, egy beteg testben újabb vírusok kapnak lábra. Néhány év óta szinte már egész Európában megfigyelhetõ, hogy a szélsõséges, ultra-nacionalista csoportok hasonlóan a gomba spóráihoz, csak az elsõ esõre várnak, hogy aztán fénysebességgel terjedjenek szét az egész talajon. Világos ideológiájuk van: nem akarnak zsidókat, bevándorlókat, kisebbségeket. Noha ezek a csoportok már rég jelen vannak politikai pártokként saját országukban, mindeddig nem jutottak hatalomra, hiszen ideológiájuk ellentétben áll a nyugati demokratikus gondolkodással. Idõközben azonban megerõsödött e csoportok és pártok hatalmi pozíciója egész Európában. Vezéreik zárják soraikat, hogy országukat úgymond a ‹hanyatlástól› megóvják. Ezek a mozgalmak és vezéreik manapság éppen úgy, mint a múltban, bûnbakot keresnek, hogy biztosítsák felemelkedésüket. E szerepnek ki felelhetne meg jobban, mint a zsidók? Az antiszemitizmus kézenfekvõ, megfogható közelségben van, hiszen különben is nyíltan vagy rejtetten, de terjed. Az antiszemitizmus soha nem halt ki, egyszerûen fel kell ébreszteni szendergésébõl, csak a megfelelõ alkalmat kell kivárni. Európának ezt az ádáz valóságát jól szemléltetik a közelmúlt bizonyos eseményei. Ide tartozik a ‹Jobbik› párt, amely a magyar parlamentben a harmadik legnagyobb párt, és amelynek

«1929-ben élte át a világ az elsõ gazdasági világválságot. A fajok tisztaságának és a zsidók kirekesztésének kell majd áldást hoznia Németországra és a német népre, és vezet ki a válságból.

egyik parlamenti képviselõje 2012-ben arra szólított fel, hogy a parlament zsidó képviselõit, mint olyanokat vegyék számba, akik ‹nemzeti fenyegetettséget› jelentenek. Görögországban az ‹Arany hajnal› nevû párt hallat magáról. Ez a párt, amely a legutóbbi választáson 18 – 300 parlamenti mandátumot szerzett, kétségkívül neonáci retorikát használ. Néhány héttel ezelõtt ingyen osztott élelmiszert a szükségben lévõ lakosságnak. És magától értetõdik, hogy a zsidók és a bevándorlók nem részesültek ebben a támogatásban. Az ilyen szélsõ jobboldali, ultra-nacionalista pártok megtalálhatóak egész Európában: Ukrajnában a ‹Svoboda›, Bulgáriában az ‹Ataka›, de Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Dániában és a többi országban is jól ismertek az ilyen mozgalmak és pártok. Így aztán már nem kell meglepõdni azon, hogy az antiszemitizmus, tekintettel ezekre a fejleményekre, Európában újra szalonképes lett. Megtalálható az iskolákban, a szórakozóhelyeken, sõt a jogrendszerekben is. Sem a rendõrség, mint feltáró intézmény, sem

az államügyészség, mint az igazságszolgáltatás bûntetõ szerve nem izgatta magát túlságosan 2012 márciusában, amikor három zsidó embert öltek meg Toulouse-ban. Hasonló volt a helyzet Oroszországban a múlt júliusban, amikor egy rabbi ellen követtek el egy meghiúsult gyilkossági kísérletet. A hatóság Spanyolországban sem lépett közbe, amikor a Torero arénában Hitler jelszavas poszterek tûntek fel, Bulgáriában népmûvészek a színpadról terjesztik az antiszemita jelszavakat, Franciaországban pedig az iskolás gyermekek kénytelenek társaik csúfolását elviselni pusztán azért, mert zsidók. Ez csak egy kis ízelítõ, ugyanis Európában az antiszemitizmus társadalmi szinten újra elfogadott, neves személyiségek, akik a nyilvánosság rivaldafényében állnak, legalizálják az antiszemitizmust, amit már sok helyen újra intézményesítettek. Egyes, 90 évvel ezelõtti jelenségek kezdenek viszszatérni, úgyhogy felvetõdik a kérdés: Hova vezeti ez, Európát?» ■ Feldolgozta: AN

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK CÍMLAP TÉMA IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/11

Hollandia felmondta projektjét Jeruzsálemmel Már szeptemberben beszámoltunk az EU új irányvonaláról és annak Izraelt érintõ hatásairól. Nos, az elsõ következmények már érezhetõek, a holland kormány ugyanis országa egyik konszernjére nyomást gyakorolt, hogy mondja fel közös projektjét Jeruzsálemmel. Az EU sok hivatalos képviselõje ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy ez a vonal folytatandó, és az EU irányvonalának nem megfelelõ izraeli törekvéseket gyengíteni kell.

Hollandia valamikor Izrael Állam megbízható barátjának számított. És mégis éppen Hollandia az az elsõ európai ország, amely az EU új irányvonalának bevezetése mellett kardoskodik. Idézzük fel, mit is jelent pontosan ez az új irányvonal: Minden szerzõdésben, amelyet 2014-tõl az EU-val köt, az izraeli kormánynak alá kell írnia, hogy az egyezmények Izrael számára kizárólag az 1967-es határokon belül érvényesek. Ezáltal az izraeli telepek Ciszjordániában, Kelet-Jeruzsálemben és a Golán-fennsíkon a jövõbeli támogatási programokból ki lesznek zárva. A holland kormány néhány héttel ezelõtt kapcsolatba lépett a nemzetközi vonalon tevékenykedõ Royal Haskoning mérnöki tanácsadó céggel. Ez a holland nagykonszern szerzõdést kötött Jeruzsálem önkormányzatával, hogy egy infrastruktúrafejlesztés-

sel kapcsolatos projektet valósítson meg Jeruzsálem keleti részében. Ezt a projektet a Kidron folyó túlságosan fertõzött vizének megtisztítására indították a vízellátásért és szennyvízelvezetésért felelõs jeruzsálemi céggel. E projekt keretében többek között egy modern víztisztítónak is létre kellett volna jönnie Kelet-Jeruzsálemben, hogy a Kidron vize többé ne bûzölögjék, amely falvakon át folyik a Holt-tenger irányába. Mivel a Kidron a város keleti részében folyik, a tisztítónak ott kellett volna felépülnie, Jeruzsálem arab negyedében, amely 1967-ig jordán fennhatóság alatt állt. A Royal Haskoning vezetõségének egyik közleményében ez áll: «Cégünk projektjeit a nemzetközileg érvényes törvényekkel összhangban valósítja meg. Különbözõ grémiumokkal folytatott beható tanácskozások után arra a felismerésre jutottunk, hogy részvételünk Jeruzsálem önkormányzatának projektjében a nemzetközi jog megsértését jelenti, ami arra késztet bennünket, hogy visszavonjuk a projektben való közremûködésünket.» Két héttel e hivatalos közlemény elõtt a Haarec izraeli napilap hírt adott arról a nyomásról, melyet a holland kormány ebben az ügyben a Royal Haskoning-ra gyakorolt. Ebben az idõpontban az izraeli külügyminisztérium már rég bekapcsolódott, és kereste a párbeszédet a

holland kormánnyal. Mindenképp meg akarták kísérelni, hogy megakadályozzák a Royal Haskoning közremûködésének felmondását ebben a környezetvédelemben és a régióban élõ emberek számára rendkívül jelentõs projektben. A hivatalos izraeli körök éles szavakkal reagáltak a Royal Haskoning közleményére. Az izraeli külügyminisztérium szóvivõje, Yigal Palmor, hangsúlyozta, hogy a projekt semmiképpen sem sérti a nemzetközi jogot. «Itt azt a céget, amely egy fontos projektben akart közremûködni, nyomás alá vonták. Ez egy politikamentes projekt, amely a régió lakosságának javát szolgálja, valamint a környezetvédelmet, de ez a nyomás egyértelmûen politikai színezetû, Izrael-ellenes lépés.» A továbbiakban Palmor hozzáfûzte: «A holland cég visszalépésének tulajdonképpeni áldozatai a palesztin lakosok a Kidron térségében, akik a bûzlõ szennyvíztõl szenvednek. Számunkra elképzelhetetlen, hogy ez a lemondás európai érdekeket szolgálna.» Európában a Royal Haskoning cég visszalépése nagy sikert aratott. Az EU sok hivatalos képviselõje ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy ez a vonal folytatandó, és az EU irányvonalának nem megfelelõ izraeli törekvéseket gyengíteni kell. Hangoztatták, hogy fenntartják álláspontjukat és kitartanak mellette, amint azt a holland kormány tette a kelet-jeruzsálemi projekt esetében a Royal Haskoning céggel szemben. Tizenöt neves aktív vagy egykor aktív EU politikus hangoztatta ezt egy általuk kiadott írásban. Maguk mögött tudhatták Hanan Ashrawi palesztin politikusnõ támogatását, aki a kezdetektõl hevesen ellenezte Jeruzsálem önkormányzatának minden tervét. Ezzel kapcsolatban többször hangsúlyozta a sajtóban, hogy ebben a projektben véleménye szerint «az egész Jeruzsálem izraeli kisajátítása nyilvánul meg». ZL ■

Az igazság izraeliekrõl és palesztinokról Ciszjordániában A médiában az izraeli telepek mindig beékelt területekként jelennek meg, amelyek csúcsokhoz hasonlóan kiemelkednek az idegen környezetbõl. Arról azonban, hogy ezek többek között a palesztinok számára is óhajtott munkaadók, mélyen hallgatnak. Barkan ipari parkja Samáriában terül el, félúton Tel Aviv és Nablus között, tehát Ciszjordánia északi részén. Ez az iparvidék naponta az izraeli-palesztin mindennapi élet színtere, amelyrõl külföldön igen keveset tudnak. Ez a terület 5.000 palesztin munkavállaló munkahelye. Sokan már évek óta, ha nem évtizedek óta dolgoznak itt. Ezek az emberek együtt dolgoznak az izraeliekkel. Õk is az Izraelben biztosított minimálbért kapják, amely több mint kétszerese a Palesztin Autonómia területén szokásos fizetésnek. Sokan közülük jóval többet is keresnek, mint a minimálbér. Most azonban sötét felhõ homályosítja el ezeket a mindennapokat. Nemcsak a Barkanban, hanem más izraeli telepeken foglalkoztatott palesztinoknak is aggódniuk kell munkahelyeik miatt. A történelem nagy iróniája az, hogy ez nem Izraelre vezethetõ vissza, hanem az új EU irányvonalra. E miatt az irányvonal miatt a barkani ipari park üzemei gazdasági problémák elõtt állhatnak, úgyhogy nemcsak az izraeli, hanem a palesztin munkavállalók is – akik az ott foglalkoztatottak nagy többségét teszik ki – elveszíthetik munkahelyüket. Az európaiak nemcsak a támogatási pénzeket és azokkal az izraeli intézményekkel és üzemekkel való gazdasági együttmûködést akarják megszüntetni, amelyek Ciszjordániában találhatóak, hanem bojkottot is hirdetnek a régióból származó izraeli termékekre. Így a holland kormány már utasítást adott egyes, az országában jelenlevõ élelmiszerkonszernnek – többek között az Aldi és a Jumbo szupermarketeknek – , hogy az olyan izraeli termékeket, amelyek Ciszjordániából származnak, vegyék ki a kínálatukból. Éppen Barkan ipari parkját érintheti érzékenyen ez az új EU irányvonal és a bevezetett bojkott, mivel termékeinek 80 százaléka exportra megy, ez a terület ugyanis 120 üzemben és gyárban mûanyag- és fémfeldolgozással foglalkozik, valamint az élelmiszer- és

A holland kormány már utasítást adott egyes, az országában jelenlevõ élelmiszerkonszernnek – többek között az Aldi és a Jumbo szupermarketeknek –, hogy az olyan izraeli termékeket, amelyek Ciszjordániából származnak, vegyék ki a kínálatukból.

textilágazatban termel. «Én és a cégem valahogy túléljük a bojkottot», mondta Rafi Levy, a Mega Print textilcég üzletvezetõje. «Ha át fogjuk helyezni a termelési székhelyet, ami valahogy sikerülni fog, az az 50 palesztin munkavállalómnak katasztrofális lesz. A Palesztin Autonómia területein alig van esélyük, hogy új munkahelyet találjanak. Ki fogja eltartani a családjukat? Az Európai Unió?» Ezzel egyetértett a cég egyik palesztin munkása is. A 30 éves Amjad, aki már 12 éve dolgozik ennél a cégnél, így fogalmazott: «Ezt is a mi kárunkra fogják intézni. A feleségem tanul. Építettünk magunknak egy házat, sõt nemrég egy autót is megengedhettünk magunknak. Ha a gyár itt bezár, akkor munka nélkül az utcára kerülök. Mindenki fennhéjázóan ennek a bojkottnak a jelentõségérõl beszél, de közben gondol-e valaki rám és a családomra, meg a többi palesztin munkásra?» Õ tudja, mirõl beszél. Félévvel ezelõtt már 200 palesztin munkást bocsátottak el ezen az ipari parkban.

Akkor az Unilever konszern állította le a termelést, és röviddel utána a MultiLock cég is elköltözött. Amjad nem tartozott az elbocsátottak közé, hogy új munkahelyet kellett volna keresnie. Ezzel kapcsolatban a barkani ipari parkban székelõ cégek egyikének üzletvezetõje a következõket mondta: «Mi vagyunk a legnagyobb munkaadók a régióban. A majdnem 5.000 palesztin alkalmazottal, akik ráadásul jóval a szokásos palesztin átlagon felül keresnek, a legtöbb család táplálói mi vagyunk. De még ennél is több: Az itteni keresetnek köszönhetõen házat építenek maguknak, autót vesznek, és gyermekeiknek magasabb képzést biztosíthatnak. Ha ezt az EU irányvonalat bevezetik, ez a régió újra elszegényedik. A szegénység nemcsak azt jelenti, hogy anyagilag rosszabb helyzetbe kerülnek, hanem azt is, hogy nincs elõttük semmi remény. Olyan gyakran láttuk, hogy ez egy olyan tényezõ, amely erõszakhoz és terrorhoz vezethet. Miért nem veszik észre az európaiak, hogy itt izraeliek és palesztinok egymás mellett békésen dolgoznak?» ZL ■

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK CÍMLAP TÉMA IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/11

Ban Ki-Moon cikk-cakk menete Az egyik jeruzsálemi beszédében Ki-Moon elismerte, hogy az ENSZ megkülönböztetésben részesíti Izraelt. Nem sokkal késõbb cáfolta, hogy ilyen kijelentést tett volna. Ugyanakkor arra kényszerült, hogy az UNRWA szünidei tábor botrányával foglalkozzék. Ez volt a hivatalban lévõ ENSZ fõtitkár, Ban Ki-Moon hatodik látogatása Izraelben és a Palesztin Autonómiahatóság területein. E rövid ott tartózkodása idején beszédet mondott az izraeli egyetemisták elõtt Jeruzsálemben. Az elõadás során kitért többek között a közel-keleti békefolyamatra is, és kijelentette: «Az izraeli és a palesztin nép szomszédok, és nincs más választásuk, minthogy harmóniában és békében éljenek egymás mellett.» A szíriai és egyiptomi helyzettel kapcsolatban azt közölte, hogy errõl inkább izraeli tartózkodása idején nem nyilatkozik. Azonban az ENSZ fõtitkár egy másik kijelentése különös visszhangot kapott az izraeli hírekben: Ki-Moon elõadása során elismerte, hogy az Egyesült Nemzetek Izraellel szemben «elfogult». Izrael a nemzetközi szervezetben «diszkriminált» helyzetben van, mondta. Izrael egyike a 193 tagállamnak, «következésképp ugyanazokkal a jogokkal és lehetõségekkel kellene rendelkeznie [mint minden más tagállamnak], egyoldalúság, diszkrimináció nélkül. Ez alapvetõ jellemvonása az ENSZ-nek.» Az izraeliek országszerte felhördültek. Sokaknak megfordulhatott a fejében: «Hogy mi az ENSZ-nél mindig jogtalanul és alaptalanul kereszttûzbe kerülünk, azt a választási eredmények is bizonyítják, de hogy ennek a szervezetnek a fõtitkára ezt így nyíltan és önként be is ismerje …» Hiszen végül is az ENSZ csak 2012-ben öszszesen 21 Izraelt elítélõ végzést hagyott jóvá, de csak háromszor kért szót az emberi jogok megsértése miatt Szíriában, Dél-Koreában és Iránban. Így aztán Ki-Moon kijelentése az izraeliek számára egyfajta elégtételnek számított. Ez azonban, sajnos, nem tartott sokáig. Alig tért vissza New Yorkba, az ENSZ fõtitkár cáfolta mindazt, amit néhány nappal azelõtt Jeruzsálemben mondott. Ez aztán úgy feldühítette az izraeli ENSZ nagykövetet, Ron Prosort, hogy nyilvánosan éles kritikával illette Ki-Moont: «Nem szükséges Agatha

Christi nyomozó képességével rendelkezni ahhoz, hogy megállapítsuk Izrael ENSZ általi egyoldalú megítélését. Izrael1949 óta tagja az ENSZ-nek, azonban 51 évre megtagadták államomtól, hogy csatlakozzék bármiféle regionális bizottsághoz. Ezt Izraelnek elõször 2000-ben engedélyezték. Tekintettel ezekre az Izrael-ellenes rendelkezésekre, van-e még valaki, aki azt állítaná, hogy Izrael nem szenvedett megkülönböztetést e nemzetközi grémium részérõl? Ez az egyoldalúság mindaddig fenn fog maradni, amíg az ENSZ magasabb pozíciójú döntéshozó szervei meg nem vitatják a nyilvánosság elõtt.» Szinte ugyanebben az idõben keltett szenzációt egy rövidfilm, amelyet a «Közel-Keleti politikai tanulmányok Nahum Bedein Központjának» egyik csoportja készített az UNRWA (United Nations Relief and Work Agency) segélyszervezet táboráról. Ebben a filmben, amely bepillantást enged több olyan szünidei táborba, ahol általános iskolás korú palesztin gyerekek nyaraltak, megszólalnak tanárok, szociális munkások, de gyerekek is. Egy kislány például a következõket mondta: «Itt a táborban azt tanuljuk, hogy nekünk fel kell szabadítanunk Palesztinát…», míg egy másik táborban egy másik kislány kijelentette: «Én le fogom gyõzni a zsidókat. Õk a hitetlenek és keresztyének bandája. …» A felelõs pedagógusok elmagyarázták a filmben, hogy a gyerekek

«megismerik eredetüket, és fõleg a Nakba kultúrájáról [katasztrófa, azaz Izrael Állam megalapításának következményei a palesztin nép számára] tanulnak.» Így például ismerniük kell azoknak a helységeknek a neveit, ahonnan elõdeik elmenekültek, hogy egy napon «hatalommal és tisztességgel [oda] visszatérjenek. A nevelés és a Dzsihád segítségével vissza fogunk térni.» A film be akarta mutatni az UNWRA pénzelõinek, milyen ideológiai nevelést támogatnak. (Az USA az ENSZ segélyszervezetnek, amely becslések szerint 4,6 millió palesztint támogat, 180 millió, az EU pedig majdnem 125 millió dollárt ad.) Ezt azonban az UNRWA azonnal élesen visszautasította. Egy állásfoglalásában leszögezte, hogy noha a üdülõtáborok a szervezet által fenntartott létesítményekben vannak, magát a tábort nem a szervezet valósította meg, hanem egy «harmadik párt», amelytõl idõközben megvált, mivel sajnálja «mindazt a kárt, amit a film az UNRWA-nak és az Egyesült Nemzeteknek okozott». Érdekes azonban, hogy UNRWA a hírnevén esett foltot sajnálja, és nem azt, hogy ezekben a menekülttáborokban a palesztin gyerekeknek minden évben újra zsidóellenes ideológiát tanítanak. AN ■ A film látható: http://www.timesofisrael. com/palestinian-kids-taught-to-hate-israelin-un-funded-camps-clip-shows/

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL 29 POLITIKA

Szíriai vegyi fegyverek és az iráni atomprogram «Mosolykampány» Ez az uj iráni elnök, Rohani egész barátságos figura

Obama amerikai elnök egy világos vörös vonalat állapított meg. Az amerikai haditengerészet hajói felvonultak. A Szíria elleni csapás mégis elmaradt. Az oroszok a diplomáciai megoldás irányába annál inkább meghúzták a gyeplõt. Milyen tanulságot vannak le ebbõl az irániak? Elsõ pillantásra úgy tûnik, mintha Iránban megértették volna, hogy mit jelent a szíriai kérdés diplomáciai megoldása saját országukra nézve. A békülékeny hangok az iszlám rezsim szellemi szószólójától, Kamenei ajatollahtól jöttek. Õ az elsõ exkluzív interjút kizárólag nyugati újságíróknak adta. «Szilárdan hiszek abban, amit már évekkel ezelõtt ‹hõsies engedékenységnek› neveztek. Engedékenység, ill. rugalmasság, a belátás – csak nem jelenthet problémát. Egyes területeken ezek jó dolgok», így Kamenei, aki korábban egészen más hangokat ütött meg. Izraelben ezt Mahmud Ahmadinedzsád utódjának új politikai vonalára vezetik vissza. Hasszan Rohani, az új elnök elindította a «mosolykampányt», ahogyan azt Izraelben nevezik. Az amerikai NBC hírcsatornának adott interjújában a következõt állította: «Sohasem törekedtünk az atombombára.» Ehhez csatlakozott Ali Akbar Salehi is, aki korábban alelnökként és külügyminiszterként is tevékenykedett, ma mindenesetre az iráni nukleáris hatóság vezetõje. Õ azt közölte, hogy országa a dúsított urán mennyiségét 42 százalékra csökkentette, mivel az atomtechnológiát kizárólag polgári célokra kívánják használni.

Már ezen bejelentések elõtt, melyeket túlnyomó részt a Nyugatnak szántak, Barack Obama amerikai elnök világosan értésre adta, hogy országa mindig kész a tárgyalásokra, de csupán Iránon múlik az, hogy elõtte bizonyítani tudja, miszerint az atomenergiát kizárólag polgári célokra kívánja használni. Még ha hivatalosan nem is erõsítették meg, politikai szakértõk bizonyosak benne: E két nyilvános bejelentés arra utal, hogy Irán és az USA már régen titkos tárgyalásban vannak a konfliktus diplomáciai megoldásának érdekében. Az iráni vezetõréteg a nyilvános tevékenység egy másik útjára is rálépett. Ez arra szolgál, hogy maga iránt megbízhatóságot ébresszen. Izrael mindenesetre ezt nem nyeli le Irántól. Úgy hiszik, hogy Irán részérõl ez csupán egy jól kitervelt show mûsor, melyben Irán körüludvarolja a Nyugatot, és közben mégis folytatja nukleáris törekvéseit. Izrael emlékeztet rá, hogy Iránt a múltban többször is lefülelték, amint széles mosollyal a száján intrikus hazugságokat terjesztett. Izraelben meg vannak gyõzõdve arról, hogy Irán azért kezdett bele ebbe a taktikába, mert az ország már csupán egy kis lépésre lehet tulajdonképpeni céljá-

tól, mármint a valódi atom-ütõképesség elérésétõl. Ennélfogva Netanjahu értésre adta egyrészt, hogy õ bizonyos feltételeket szabna ahhoz, hogy a diplomáciai tárgyalásokat sikeresnek lehessen nevezni, másfelõl viszont a sorok között hozzáfûzte, hogy Izrael továbbra is kész saját erejébõl csapást mérni az iráni atomfegyver-programra. Az izraeli haditengerészet egyik ceremóniáján, amit sorkötelesek tisztavatására rendeztek, többek között elmondta: «Én miniszterelnöki szolgálatom alatt mindig is egyetlen vonalat követtem, mely most talán aktuálisabb, mint a múltban volt: Mi csak magunkra számíthatunk. Izraelnek mindig abban a helyzetben kell lennie, hogy megvédhesse magát.» Ezalatt az USA nagy erõfeszítéseket tesz arra, hogy Izraellel tudassa, nem veszítette szem elõl az Irán elleni katonai fellépés lehetõségét. Kiáll amellett, hogy Irán nem birtokolhat atomfegyvert, és eljöhet az az idõpont, amikor már nem lehet az óra mutatóját visszatekerni. Ugyanakkor Izraelre továbbra is nyomást fog gyakorolni, hogy ne csak katonai megoldáson gondolkodjék. Izraeli szemszögbõl ez mindenesetre egyet jelent: Az idõ továbbra is Iránnak dolgozik. ZL ■

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/11

POLITIKA

Moral vs. politikai érdekek a szíriai konfliktusban Neves izraeli kommentátorok foglalkoznak sajtókommentárjaikban a Szíriában lejátszódó eseményekkel, a nemzetközi államközösség hozzáállásával és ennek Izraelre gyakorolt kihatásaival.

Az izraeli újságíró, Eldad Beck többek között a Yediot Acharonot-ban írt, és a következõ témával foglalkozott: «Tanulságok Izrael számára a szomszédos országok tragédiájából». Õ többek között megállapítja: «Az 1960-as évek elején, amikor az egyiptomi hadsereg beavatkozott a jemeni polgárháborúba, vegyi fegyvereket alkalmazott. A világ hallgatott. Késõbb Egyiptom Szíriát és Irakot is felfegyverezte ezekkel a fegyverekkel. A világ tovább hallgatott. Az 1980-as években az Irán és Irak közötti háborúban is bevetettek a felek kémiai fegyvereket. A világ persze hallgatott. És továbbra is hallgatott, amikor Szaddam Husszein 1988-ban szintén ilyen fegyvereket vetett be országának kurd kisebbsége ellen. 2004-ben szír különleges egységek C-fegyvert alkalmaztak a szudáni Darfurban az ottani lakosság ellen. A világ hallgatott. Jó ideje már vannak bizonyítékok arra, hogy a szír Ba’ath rezsim saját lakosságával szemben is vegyi fegyvert vetett be. Csak most, jóval késõbb, tudott az USA és néhány európai, valamint közel-keleti szövetségese erre reagálni. Túl késõn a több mint 100.000 ember számára, akik addigra életüket vesztették a szír polgárháborúban.

Izrael csakis egyetlen tanulságot vonhat le a szír tragédiából: Sohasem hagyatkozhat a világközösségre vagy a Nyugatra. (…) A nemzetközi ajánlatokat, garanciákat Izrael biztonságának érdekében egy lehetséges békemegoldás keretében nem lehet komolyan venni. Hiszen, ha Izraelt megtámadnák, a világ ismét azt tenné, amit a legjobban tud: hallgatna. A Közel-Kelet a világ egyetlen régiója, ahol a második világháború vége óta tömegpusztító fegyvereket használtak anélkül, hogy a világ reagált volna rá. Ha tehát Irán azt nyilatkozza, hogy Izraelnek el kell tûnnie, és egyben nukleáris fegyverkezésbe kezd, akkor abból kell kiindulni, hogy az iráni rezsim úgy is gondolja, ahogy mondja. Izrael csupán önmagában bízhat. Mindaddig, amíg a Közel-Kelet nem változik meg radikális módon, ez így is marad.» A nyugállományú politológus professzor, Shlomo Avineri Jeruzsálemben tartott elõadást, melyben elmagyarázta, hogy az amerikaiak idõhúzása azon a szükségszerûségen alapszik, hogy tekintettel vannak az oroszokra, és egy katonai csapás elõre nem látható következményeit is szeretnék elkerülni. Ezzel összefüg-

gésben említette meg az európaiak «klasszikus gyengeségeit». A britek és a franciák ellentmondásos kijelentései Európának azon képtelenségérõl tanúskodnak, hogy meghúzzák a gyeplõt. Ez már a koszovói háborúban érthetõvé vált. Utalt arra, hogy az amerikaiakat a semmittevésükkel ez ügyben a hitelvesztés fenyegeti. Nemcsak szoros szövetségesei, mint Izrael, hanem Japán és Dél-Korea is kételkedhetnek szövetségesük megbízhatóságában. Nézete szerint az arab világban is porladozik az USA-ba vetett bizalom. Miután a szíriai mérgesgáz raktárak kérdésének diplomáciai megoldása az asztalra került, az amerikai külügyminiszter John Kerry Izraelbe utazott. A Kerryvel való találkozója végén az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elmondta: «Mi figyelemmel kísérjük az amerikai erõfeszítéseket a szír rezsim vegyi fegyvereinek megsemmisítése ügyében, és támogatjuk azokat. Ezeket a fegyvereket Szíriának le kell adnia az egész régió biztonsága érdekében. A világnak gondoskodnia kell arról, hogy radikális rezsimek ne rendelkezhessenek tömegpusztító fegyverekkel, amint azt Szíriánál megtapasztalhattuk. A lator államok, amelyek ilyen fegyverekkel rendelkeznek, használni is fogják azokat. A világ közösségének elszántsága Szíriával szemben közvetlen befolyást fog gyakorolni annak patrónusára, Iránra is. Iránnak ismernie kell azokat a következményeket, amikkel az jár, ha figyelmen kívül hagyja a világszervezet akaratát, és atomfegyverre törekszik. Az utóbbi napok felismerései megfelelnek annak, amit én már régóta mondok: A diplomáciai siker esélyének érdekében szükség van hiteles katonai fenyegetésre. Ami érvényes Szíriára, az érvényes Iránra is.» Izraelben szkepticizmus uralkodik. Sokan kételkednek abban, hogy sor kerülhet-e a szíriai mérgesgáz-készletek megsemmisítésére. AN ■

IZRAELBÕL ISRAEL Nr. 9 – September 2013 2014. január - 1. szám

www.hirekizraellbol.hu



Januártól újra megjelenik nyomtatásban is BETH-SHALOM

Elõrendelhetrõ az Éjféli Kiáltás Missziónál www.ejfelikialtas.hu – ejfel@t-online.hu Tel.: 061 3500-343

2 0 13 december 6-7.

Keresztyén Karácsonyi Könyvvásár

Pé n te k (dec . 6 .) 1 4 00- 200 0 S zomb a t (dec . 7 .) 9 00 - 170 0

Ára: 350,-Ft

LÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM KINIZSI U. 1-7.

Bibl i á k, k ö n y ve k , a j á nd éktá r gya k h a taa l ma s vá l a szték b an. an