Hírek izraelböl magazin 2015 06

2015 június / 5775

HÍREK

Nr.

06

www.hirekizraelbol.hu

Ariel

Ofra Modi‫׳‬in Illit Ma‫׳‬ale Adumim

BEpillantás az izraeli telepek életébe

Jeruzsálem Betar Illit Efrat Hebron

A hónap akciója!

Csak júniusban

Wim Malgo

Emberek, akik Marcel Malgo Istennel járnak Segítség a követéshez

Dr. F D Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

A három könyv És nem verik félre a harangot összértéke 4970,-Ft Karácsony János (LGT) CD mellékletével

Most csak

2500,-Ft + postaköltségg

június 30-ig

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen gy gy és g gyorsan gyy vásárolhat kiadványainkból: y http://ejfelikialtas.hu/tb Az akció érvényes 2015 június 30-ig

9

99

darabonkénti d dar da ar arabo abonké ab nké nk kénti ntti ti vá vvásárlás vás ásár sár sá árlá lás lás ás es e eseté esetén seté etté et etén én é na azz e eredeti redeti re red ed e deti etti ár et ár ér é érvényes rvén vvé én ényes yye ess e

1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

www.ejfelikialtas.hu ww w ww

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

10 29 4

Címlapon: Bepillantás az izraeli telepek életébe

8

Létrejöhet-e a palesztin állam az izraeli telepek ellenére?

10

«A nemzetközi jog Júdea és Samária vonatkozásában Izrael oldalán áll» POLITIKA

12

Rövid jelentések

13

Iránnak atombombája lesz

14

Az amerikai kongresszus bojkottálná az Izrael elleni bojkottot

15

A Palesztin Autonómiahatóság tagja lett a Nemzetközi Büntetõtörvényszéknek Bibliai földrajz

16

Kié ez a föld Társadalom

19

Rövid jelentések

20

Régi templomi rítusok élednek újra gazdaság

22

Tel Aviv ókori kocsmái

23

Az ókori zsidóság és a pogány versenyek Tudomany

24

Rövid jelentések

25

A méhnyak-rák jobb diagnózisa

26

Ritalin-alternatíva Izraelbõl

29

BIBLIA: Isten hét ígérete Izrael számára

A világ figyelmét egyre kevésbé felkeltve folytatatódnak Szíriában a különbözõ csoportosulások közti harcok, melyek közül az Iszlám Állam (IS) csupán az egyik. A harci cselekményeknek nem látni a végét, sõt sokkal inkább úgy tûnik, hogy a különbözõ iszlamista frakciók közti belsõ harcok futótûzként terjednének szét az egész iszlám világban.

Látszólag a nyugati világ még mindig azt hiszi, hogy Asszad rezsimjének megdöntésével meg lehet oldani a problémát. De egyre inkább az derül ki, hogy nem Asszad és rezsimje a tulajdonképpeni probléma, hanem a szélsõségesen radikális iszlám. Már a jelenlegi elnök, Aszad nagyapja megmondta, hogy ha a szunniták kerülnek hatalomra Szíriában, akkor ez az országban az alaviták (kb. 30 %-a a lakosságnak) és a keresztyénség végét jelentheti. A keresztyének sorsát Szíriában és Irakban már most látni lehet, egyben azt is, mennyire igaza volt ezzel a megállapításával Aszad nagyapjának.

Az Aszad rezsim helyzete és ezzel az alavitáké láthatóan egyre drámaibbá válik. Még egy külön tervet is készítetek szükség esetére, miszerint ha a fõvárost, Damaszkuszt nem tudnák már tartani, akkor feladják, és a fõvárost a tengerparti régiókba helyezik át, ahol többségében alaviták élnek. Természetesen erre addig nem kerül sor, amíg elõtte nem vívnak elkeseredett harcokat Damaszkuszért. Lehet, hogy ily módon fog beteljesedni az Ézs 17,1 próféciája, miszerint Damaszkusz nem lesz többé város, hanem romhalmazzá válik. A 2. vers más városokat is megemlít, amelyek szintén hasonló sorsra jutnak. Ha az ember megnézi a régió dokumentációit, akkor láthatóvá válik, milyen mértékben teljesedett már be ez a jövendölés.

A bibliai próféciák tartalmaztak aktuális üzeneteket az akkori kornak, de ezen felül a «mindenható Isten eljövendõ nagy napjára» vonatkozó üzenetet is. Ézsaiás könyvének a 17. fejezetében háromszor fordul elõ az «azon a napon» szófordulat. Ezzel mindig arra a drámai idõpontra utal, amely megelõzi a Messiás eljövetelét birodalmának felállítására.

Ha valóban odáig jutnánk, hogy Damaszkusz a felkelõk kezére kerülne, akkor az azt jelentené, hogy az egész környék (Izrael és Jordánia határvidéke) a felkelõk ellenõrzése alá tartozna. Hogy egy ilyen fejleménynek Izrael számára milyen következményei lennének, ebben a stádiumban még be sem látható. Pedig ebben az esetben Izraelnek ugyan csak nagy aggodalomra lenne oka, és elég indítéka arra, hogy komoly megelõzõ intézkedéseket hozzon.

Nagyon is elképzelhetõ, hogy Izrael a jövõben még sajnálkozva fog visszagondolni az «Asszad alatti régi szép idõkre», amikor még a szír-izraeli határ a legnyugalmasabb volt.

Jordánia számára is riasztóak lehetnek ezek a fejlemények, hiszen Jordánia azon országok listájának élén áll, amelyeket a radikális iszlám szintén erõszakkal akar átvenni.

Az egész folyamat Európa számára is egyre nagyobb problémát jelent, mivel menekültek tömegei igyekeznek Európába emigrálni. Az Afrikából jövõ emigráció – a Földközi-tengeren való drámai átkeléssel – tulajdonképpen a szélsõséges iszlám brutális terjeszkedésének következménye, ami miatt Afrikában sokan nem látnak saját hazájukban perspektívát a jövõre nézve, hanem az «arany Európában» próbálják azt megtalálni.

Ennek a drámai eseménysornak nem is látni a végét, sõt, amint a jelek mutatják, még rosszabb lesz.

Ezzel is egyre inkább érvényesek Jézusnak a Mt 24,6-ban mondott szavai: «Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie.» Miért nem kell megrémülnünk?

Mert ezek a dolgok azt tudatják velünk, hogy közel a mi megváltásunk.

Ebben a csodálatos reménységben, hogy a mi megváltásunk egyre közeleg, üdvözöl Benneteket szívélyes shalommal Izraelbõl

Hírek Izraelbõl | 2015/06

3

Címlapon

Címlapon

Bepillantás

az izraeli telepek életébe

Ariel

Ofra Modi‫׳‬in Illit Ma‫׳‬ale Adumim

Jeruzsálem Betar Illit Efrat

Hebron

4

Hírek Izraelbõl | 2015/06

Címlapon

I

A médiában állandóan úgy beszélnek az izraeli telepekrõl, mint amolyan homogén entitásról, mintha ott a zsidók a palesztin területeken azt tennék és engednének meg maguknak, amit csak akarnak. Az alábbiakban egy ellenvéleményt olvashatunk.

Izrael 8,2 millió lakost számlál.

Ebbõl a nemzetközi média 535.000 fõt nevez meg telepesként. A telepek száma úgy 120 és 150 között mozog, amelyek közül mintegy 100 amolyan «külsõ õrhely», és hamarosan megkaphatják a telep státuszt. Ezeknek a kis külsõ õrhelyeknek megvan a maguk története, itt most nem foglalkozunk közelebbrõl velük.

A telepkérdés Izraelben is olyan téma, amelyben erõsen megoszlanak a vélemények. «Nagy Izrael» témája az izraeli társadalmat már a Hatnapos háború után néhány héttel foglalkoztatta, de a mai napig is szerepet játszik az izraeli közbeszédben. Az izraeliek teljesen különbözõ alapon nyilvánulnak meg az izraeli jelenlét mellett, vagy ellen azon a területen, melyet ma Ciszjordániaként vagy Nyugati partként emlegetnek (a Bibliában: Júdea és Samária). Ez egy kb.

5.800 négyzetkilométeres területet foglal magába, ahol mintegy kétmillió palesztin él. Noha a vallásukat gyakorló izraeliek, többek között vallási okokból, az izraeli jelenlét mellett döntenek, vallási körökben vannak azonban ennek prominens ellenzõi is. Közéjük tartozott az 1994ben elhunyt izraeli természettudós és vallásfilozófus Jeshajahu Leibowitz.

Az ortodox zsidó tudós már közvetlenül az 1967-es háború után figyelmeztetett a visszafoglalt területek tartós megszállásának következményeire. Ennek ellenére sok izraeli, akik jobboldali beállítottságúak, vagy a vallási körökkel azonosulnak, az izraeli jelenlét mellett tartanak ki, mégpedig biztonságpolitikai mérlegelések alapján.

Az ENSZ nemrég egy jelentést tett közzé a ciszjordániai palesztin lakosság köreibõl kikerült sebesültek és halottak számadatairól, mely kimutatta, hogy itt a helyzet bár-

minek mondható, csak nyugodtnak és békésnek nem. 2014-ben 6.028 palesztin sebesült meg, és 56 halt meg a biztonsági erõk golyóitól, két továbbit pedig az izraeli civilek lõttek le önvédelembõl. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évben a lövöldözésekben megsebesült palesztinok az összes sebesült 18 százalékát tették ki, ami 2013-ban három százalék volt, akkor megállapítható, hogy a helyzet sokat romlott. Ilyen adatok állnak szemben a 15 megölt izraeli számával, akiknek esetében nem tisztázott, hogy a tettesek civilek vagy katonák voltak-e. Ezek a statisztikák azt a benyomást erõsítik, hogy e téren nem okvetlenül a rend és a jog uralkodik, és ha igen, akkor is az izraeliek érdekében.

Megállapítható az is: az idõközben számos ellenõrzõpont megszüntetése ellenére sem valósult meg a palesztin lakosság teljes mozgásszabadsága. A gazdálkodók újra és újra kénytelenek elviselni, hogy a földjeikre nem léphetnek be, vagy ott a zsidó telepesek károkat okoz-

tak. Elõfordulnak valóságos telepes kommandók, amelyek palesztin szomszédaikat zaklatják, de ez csupán az egyik oldal, és nem az összes telepest mutatja be, amint azt látni fogjuk. Ciszjordánia «megszállt területei» azért nem a «vadnyugat», ahol az izraeliek azt csinálhatnak, és engedhetnek meg maguknak, amit csak akarnak. Így Izrael Állam legfelsõbb bírósága 2015 februárjában elrendelte kilenc, már évek óta lakott lakótömb lebontását a 3.500 lelket számláló samáriai Ofrában. Ezzel helybenhagyta két izraeli emberjogi szervezetnek és öt palesztin tulajdonosnak a kérését, akik a palesztinok ingatlanjain történt építkezések ellen tiltakoztak. És 2015. március elején az izraeli katonaság egy felügyeleti rendeletet adott ki, miszerint Meir Ettinger egy éven keresztül nem léphet be Ciszjordániába, ami ellen õ fellebbezést nyújtott be. Ettinger az 1990ben meggyilkolt rabbi, Meir Kahane unokája, aki az Izraelben többek között rasszizmus miatt be-

Izrael Állam legfelsõbb bírósága 2015 februárjában elrendelte kilenc, már évek óta lakott lakótömb lebontását a 3.500 lelket számláló samáriai Ofrában.

Hírek Izraelbõl | 2015/06

5

Címlapon

A telepesek esetében inkább falvakról vagy kisvárosokról beszélhetünk, van azonban négy település városi ranggal.

Modi’in Illit

50.000 lakos

Ma’ale Adumim

35.000 lakos

Beitar Illit

37.000 lakos

Ariel

18.000 lakos

tiltott, szélsõjobboldali Kach párt alapítója volt.

Tulajdonképpen az ún. «megszállt területek» korrekt megnevezése a „vitatott területek” volna.

Jóllehet ott sem csupa napsütés az élet, a palesztinok gazdasági életét tekintve fõképp nem az, de a Palesztin Autonómiahatóság által elhanyagolt infrastruktúra sem arról beszél, (jóllehet a PA horribilis támogatási összegeket kap).

De azért mutatkozik néhány példa arra, hogy itt másként is mennek egyes dolgok, amint arról a média beszámol.

Helyismerettel rendelkezõ külföldieknek legtöbbször rögtön feltûnik, hogy az izraeli telepek szokásos módon a dombok magasabban fekvõ részein helyezkednek el. Ezt így indokolják: «Jól védhetõ.» Ám ez az állapot magyarázatra szorul: a régió arab lakossága a földjeit hivatalosan még az oszmán idõkben regisztráltatta. akkor õk mindenekelõtt a jól termõ földeket jegyeztették be maguknak, amelyek általában a völgyekben találhatók, ahol a víz folyik. Ezzel szemben sok zsidó telep kicsiben indult, gyakran néhány ember kezdeményezésére, akik «gazdátlan földeket» kerestek – tehát a dombtetõkön. A teljes kép kedvéért meg kell említeni, ez nem jelenti azt, hogy nem került, vagy nem kerülne sor földfoglalásra. A jelenleg elõforduló kisajátítások mindenesetre nem a telepek kényszerû terjeszkedését szolgálják, hanem – amint az kereken egy évvel Gush Etzion régióban történt – az útrendszer kiépítése miatt az ott élõ két népcsoport érdekében.

Az elsõ izraeli telepek a korai 1970es években létesültek, többségük azonban a 1980-as években. Ez

6

Hírek Izraelbõl | 2015/06

azt jelenti, hogy a ciszjordániai telepek hosszú ideje már, mint zsidó lakótelepek léteznek. Bizonyos régiókban, mint a pátriárkák városában, Hebronban, a bibliai idõk óta élnek zsidók, rövid megszakításokkal (ilyen volt 1929-tõl 1967-ig egy vérengzést követõen). A telepek esetében hajlik arra az ember, hogy falvakra, jobb esetben városkákra gondoljon, ami legalábbis a telepek felére igaz, mivel ezekben 1.000nél is kevesebben élnek. Négy település viszont kiemelkedik közülük, ezek városi ranggal rendelkeznek: Modi’in Illit majd 50.000 lakossal, Beitar Illit több mint 37.000 lakossal, Ma’ale Adumim kb. 35.000 lakossal és Ariel több mint 18.000 lakossal.

E telepek kapcsán az is megmutatkozik, hogy olyan helyekrõl van szó, melyeknek lakosai nem a média által oly gyakran bemutatott telepes portréknak felelnek meg – akik politikailag motiváltak, kegyes és /vagy jobboldaliak, valamint harcrakészek és agres�szívak. A Samáriában lévõ, 1978ban alapított Ariel lakossága többségében világi. A népesség fele a volt Szovjetunió köztársaságaiból bevándorolt zsidó, akik között nem zsidók is vannak. Aki egyszer karácsonykor látogat el Arielbe, gyönyörködhet az utcai karácsonyi dekorációkban. A városban él egy kis messiáshívõ (zsidókeresztyén) közösség is. Ariel 1982-tõl egy akadémiai fõiskolával is büszkélkedhet, amely ma kereken 15.000 diákot oktat, akik között több száz izraeli arab is van.

Ma’ale Adumim Jeruzsálem kapui elõtt fekszik. 1975-ben alapította két tucat család, 1991-ben pedig városi rangra emelték. Je-

ruzsálem közvetlen közelsége, valamint a kormány által irányított ingatlanárainak vonzereje miatt a bibliai nevû város (Józsué könyvének leírása szerint) különösen a fiatal családok számára érdekes.

Ma’ale Adumim is többségében világiak által lakott. A város egy ideje bizonyos változásokon ment át a hozzácsatolt ipari terület, Mishor Adumim miatt. Az egyik legnagyobb munkaadó a SodaStream (1.300 alkalmazott), politikai nyomásra a Negevben épít fel egy gyártóüzemet, és az elbocsátások már megkezdõdtek. Ez az összes alkalmazottat egyformán érinti: 350 zsidó izraelit, 450 arab izraelit és 500 palesztint.

Ha Modi’in Illitet vesszük szemügyre, egy más képet látunk: 1994-ben alapították Jeruzsálem és Tel Aviv között félúton, ez a leg�gyorsabban növekvõ izraeli telep, ez nemcsak a beáramlásnak és az építkezéseknek köszönhetõ, hanem a népesség specifikus jellegének is. 2006-ban a gyermekszületések aránya asszonyonként nyolc volt.

Ez a legmagasabb egész Izraelben, mivel a lakosság többsége ultra-ortodox. Hasonló a helyzet Beitar Illitben is.

Ez a néhány példa érzékelteti, hogy a telepes népesség tulajdonképpen mennyire sokrétû. Hogy a képet még színesebbé tegyük, megemlíthetjük Efrat települést is.

Efratban élni – más, mint Arielben vagy Ma’ale Adumimban – ideológiai-politikai nyilatkozatot jelent.

2015-ben az ott lakók 55 százaléka Bennet pártjára szavazott, amely a Nagy Izrael elv szószólója, és 31 százalék a jobboldali Likudra.

Efrat (Efratának is nevezik, vö.

1Móz 35,19; Mik 5,1) Gush Etzion

Tuvia Gelbard

Élet a terror árnyékában

Ára: 1 000,-Ft +postaköltség

Wim Malgo

144 000 + 2 tanú Kik azok?

+ postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Ára: 1250,-Ft

telepes övezetéhez tartozik, 1980ban rakták le alapjait. Lakosainak száma 7.500, és – ideológiai irányultsága ellenére az egyik olyan település, amely mindenki elõtt nyitva áll. Ez azt jelenti: Shlomo Riskin rabbi, Efrat egyik alapítója, nemcsak beszél az együttélésrõl, hanem meg is éli azt: a települést nem választja el kerítés a palesztin falvaktól – Betlehemtõl és Beit Dzsalától – , a postán, a bankban, az üzletekben látni palesztin ügyfeleket és vásárlókat is. És Efratban van a környék egyetlen elsõsegély állomása is, amely természetesen a palesztin polgárok számára is nyitva áll.

Ezzel összefüggésben említésre méltó még Avi Na’im, a samáriai Beit Aryeh-Ofarim községi közigazgatás polgármestere, aki 2014 elején újra halálos fenyegetést kapott a szélsõséges iszlámistáktól. Õ ugyanis saját szájaíze szerint épít ki jó kapcsolatokat a szomszédos arab falvakkal. Szintén 2014 elején jelentette az izraeli sajtó, hogy két palesztin talált menedéket Beit Aryeh-Ofarimban. Azzal indokolták menekülésüket, hogy a PA biztonsági szolgálata üldözte és meg akarta ölni õket. Beengedték õket, miközben hívták az izraeli biztonságiakat is, akik a környéken valóban négy PA rendõrre bukkantak, akik illegálisan tartózkodtak ott, mivel az érvényben lévõ nemzetközi szerzõdések értelmében Beit Aryeh-Ofarim C státuszú területen fekszik, amely minden tekintetben Izrael fennhatósága alatt áll. Így a kép Ciszjordániában egyfelõl kevésbé egységes, másfelõl jelentõsen komplexebb, mint ahogy azt a nyugati média általában lefesti.

Antje Naujoks

Az iszlám fundamentalizmus gyorsan terjed szerte a világon. Ez az iszlám teljes mértékben különbözik Mohamed iszlám vallásától, ami toleranciát és nyitottságot hirdetett. Ez az iszlám a szélsõségekbõl nyer értelmet, a dzsihádon, a gyûlöleten, háborúzáson alapszik, mindenki ellen irányul (akár zsidó akár keresztény). Mindenkinek meg kell halnia, aki nem muszlim, mert tisztátalan.

Lehetséges, hogy Izrael népe jelenti az utolsó mentsvárat az e fajta iszlám terjedésével szemben, nem csak Izraelben, hanem az egész világon. Nagyon nehéz körülmények között élnek, mégis õk még építenek és alkotnak, míg mások halált és pusztulást hoznak.

Hírek Izraelbõl | 2015/06

7

Címlapon

Létrejöhet-e a palesztin állam az izraeli telepek ellenére?

Erre a kérdésre ugyanúgy lehet igennel is, meg nemmel is válaszolni. A válasz egyszerûen attól függ, kinek teszi fel az ember a kérdést.

A

A telepek egyre inkább válnak az amerikai kormány és az EU támadásainak céltábláivá, mert azokban látják legjelentõsebb akadályát a Jordán két partján létrehozandó két államnak. Irán atomfegyverkezése mellett idõközben ez vált a legégetõbb problémává, aminek következtében mindig felvetõdik a kérdés: Reális opció-e egy palesztin állam létrejötte állandó és egységes felségterülettel, tekintve a lakosok sokféleségét és a Júdeában és Samáriában mindenütt szétszórt izraeli telepeket? Éppen ez az a kérdés, amely az izraeli társadalom jobb- és baloldali politikusai között folyó vitában már évek óta központi helyen szerepel.

Izrael Állam statisztikai hivatala

8

Hírek Izraelbõl | 2015/06

eddig csupán számadatokat tett közzé 2013-ra vonatkozóan. Ezek szerint 535.000 zsidó izraeli nem lakik az anyaországban, vagyis az 1949-ben megállapított országhatárok között, hanem az úgynevezett zöld vonal mögött. Közülük kb. 200.000 izraeli él a szomszédságban, akik Jeruzsálemhez tartoznak, és ugyancsak a zöld vonal mögé esnek. 354.308 zsidó él a kb.

122 - 150 telepen (számukról nincs hivatalos adat) Júdeában és Samáriában. A legtöbben – 285.214 személy – a nagyvárosokban élnek, melyek részben településgyûrût is képeznek, ilyenek Modi’in Illit, Beitar Illit, Ma’ale Adumim és Ariel városok, valamint a nagyobb szatellit-telepen, Givat Zeevben, Jeruzsálem közelé-

ben vagy az ún. Gush Etzionban. A telepek összességükben Ciszjordánia területének 5%-át teszik ki. Az eddig megkötött és nemzetközileg ratifikált egyezmények kimondják, hogy az egy gyûrût alkotó, egymásba záródó telepek a palesztin állam megalapítása esetén Izrael Államhoz csatolandók. Abból lehet kiindulni, hogy ez Jeruzsálem környékén kézenfekvõ, mivel itt Ciszjordánia összterületének 1%-áról van szó. A palesztin állam más régiókban kapná meg az e százalékaránynak megfelelõ területet. Ha tehát sor kerül a területek felosztására, a telepek nem fognak «akadályt jelenteni a béke útjában», ugyanis Ciszjordánia 94 százaléka összefüggõ területként áll rendelke-

zésre egy palesztin állam megteremtéséhez.

Egy másik aspektus, melynek ideológiai-politikai töltete van és ezért igencsak vitatott, a kitelepítendõ telepek sorsával függ össze.

Ezek szétszórt telepek, amelyek nem tartoznak a már említett telepgyûrûhöz. Mivel ebben a vonatkozásban sem állnak biztos számadatok rendelkezésünkre, és amint mondtuk, a téma politikai jellegû, két adat áll egymással szemben. Az izraeli baloldal abból indul ki, hogy itt kb. 80.000 személyrõl lehet szó, míg a jobboldali politikusok legalább 120.000 - 160.000 hazájuktól megfosztandó személyrõl beszélnek. Mivel itt egy, a hatóságok, ill. a kormány által elrendelhetõ kiköltözésrõl van szó, a rendeletnek nagy jelentõsége van.

A közvélemény kutatás eredménye megmutatta, hogy e személyek nagy része kész önkéntesen elhagyni hazáját, természetesen akkor, ha megfelelõ kártalanítást kapnak. Mások a világ minden kincséért sem hajlandók elmenni. Ezek az ideológiailag motivált telepesek. Az õ kitelepítésük egyáltalán nem látszik egyszerû esetnek, ezt mutatták a 2005 nyarán, a Gázai-övezetbõl történt izraeli kivonulás eseményei is. Az izraeli társadalom emlékszik még az ott lejátszódott siralmas jelenetekre.

Akkor «csak» 8.600 telepesrõl volt szó. Következésképp az ideológiailag motivált telepesek kényszer-kitelepítése Ciszjordániából sokkal mas�szívabb akció lenne, mint amilyen a gázai telepesek evakuálása volt. Ide számítandók még az ezzel kapcsolatos költségek. A kb. 9.000 telepes kiköltöztetése és minden Gázában élõ izraeli kártalanítása 2005-ben 9 milliárd sékelt emésztett fel (több mint 2 milliárd euró), amibõl csak a rendõrség, katonaság és biztonságiak bevetése 2,5 milliárd sékelbe került.

Elméletileg a töredék izraeli telepek ilyetén való kiürítése Júdeában és Samáriában lehetséges, ami egyáltalán nem kérdéses. Mégis mindegyik izraeli kormánynak – fõleg a jobb konzervatív kormánynak – alaposan mérlegelnie kell, hogy egy ilyen akció mellett dönt-e, és végre is hajtja-e azt.

Zwi Lidar

Címlapon

Munkafüzet és könyv együtt

Ára:

1580 Ft + postaköltség A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével

Ez a fontos könyv rávilágít arra, hogy hol tartunk a végidõk isteni menetrendjében. Útmutatást ad továbbá arra nézve is, hogy milyen lehetséges kifejlet felé tart a közel-keleti válság, és ez miképpen kapcsolódik a napjainkban beteljesedõ bibliai próféciákhoz. E könyv lapjain olyan, hosszú ideje tisztázatlan kérdésekre kapunk választ, mint: • Mit jelent Jeruzsálem a zsidóknak, a keresztényeknek és a muszlimoknak?

• Miben áll Izrael országának és a zsidó népnek az egyedülállósága?

• Hogyan kapcsolódik egymáshoz Izrael és a keresztény egyház?

• Miért térnek vissza a zsidók Izraelbe?

• Hogyan bontakoznak ki a bibliai próféciák a Közel-Keleten?

• Miértgyûlölik olyan sokan Izraelt?

A holland szerzõ, Willem Glashouwer ismeretterjesztõ stílusban megírt könyvében, mely könnyen használható mind egyéni, mind csoportos Biblia-tanulmányozáshoz, világos képet fest a KözelKeletrõl, és jó támpontokat ad ahhoz, hogy imádkozhassunk Izraelért. „egy-egy könyv egy-egy világmegváltó lépés” Az Utolsó Idõk Izraelének és Egyházának jobb megértéséhez

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2015/06

9

Címlapon

«A nemzetközi jog Júdea és Samária vonatkozásában Izrael oldalán áll»

A

Ez a véleménye a zsidó és a nemzetközi jogban járatos professzornak, nevezetesen Emeritus Eliav Shochetmannak a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl, amihez még hozzáfûzi: «Tulajdonképpen miért nem él Izrael ezzel?»

Az õ alapvetése a következõ: «Az államok által elismert nemzetközi jog dokumentuma alapján a Júdeához és Samáriához fûzõdõ jogok kizárólag a zsidó népet és nemzeti hazájukat illetik meg.»

Shochetman egyben felveti a kérdést, amirõl jelenleg is sok vita folyik: Izrael többnyire biztonságpolitikai okokra hivatkozik, amennyiben a vitatott területekrõl van szó.

Miért nem játssza ki Izrael végre a «legjobb kártyáját», ami a kezében van? Egy lapot, amirõl az ember tudja, hogy van, de amit továbbra is figyelmen kívül hagy.

10

Hírek Izraelbõl | 2015/06

A választ a jogtudós abban látja, hogy Izrael és az izraeli lakosság egy fogalmat már-már elfogad: megszállás. Shochetman professzor szerint mindenesetre, ha a nemzetközi jog területérõl kivonjuk a dokumentumokat, akkor ez a szó már nem nyomhatja rá bélyegét a tárgyalásokra, mivel ezek a területek jogosan illetik meg Izraelt. Érvelésének szemléltetésére Shochetman professzor a történelmi események lefolyását szinte a leglényegesebb pontjára redukálva foglalja össze: «Az izraeli nép jogát Izrael földjére, az országra az elsõ világháború végén, 1921-ben a Népszövetség ismerte el. Ez a nemzetközi szervezet határozott az államok felosztásáról, ami az Oszmán Birodalomban és Európában végbement változások következményeként szükségessé vált. E megállapítás keretein belül elismerték Izrael népének jogát Izrael országára.»

Ennek az elismerésnek az átvételénél fontos szerepet játszott az 1926-os Balfour-nyilatkozat. Kezdetben ezt csak Nagy Britannia vette át, majd késõbb a nemzetközi államközösség is. «Ezt a döntést San Remóban a szervezet 52 tagállama egyhangúlag elfogadta.»

Ezzel elismerték a zsidóknak a számûzetésbõl történõ visszatéréshez való jogát. Ennek az elismerésnek gyakorlati megvalósulását a brit mandátum hatóságai által kiadott szöveg rögzítette a megfelelõ területek átvételekor. Ezentúl Izrael földjét a zsidók hazájaként emlegették. Sõt, határozatokat is fogalmaztak, hogy biztosítsák a zsidó bevándorlást. Ráadásul ekkor nem tettek különbséget az ország nyugati és keleti fele között, vagyis: a Jordán folyó keleti- vagy nyugati partja között. Bár ezen némiképp változtatott a Nagy Britanniában bekövetkezett kormányváltás, ami a mai Jordánia megalapításához vezetett, de amint azt Shochetman professzor levezeti, semmivel sem nyirbálta meg a zsidó haza legitimációját a nyugati oldalán.

A második világháborút követõen a Népszövetség helyett az ENSZ-t hívták életre. Az ENSZ chartájában lefektették, «hogy minden jog, amelyet a Népszövetség elismert, továbbra is érvényben marad és kötelezõ érvényû.» (A 80. toldalék, ez Shochetman professzor szerint a szakzsargonban «palesztin záradékként» ismert.) Ezzel a háttérben az izraeli professzor így vonja le a következtetést: «A nemzetközi jog nem ismert olyan dokumentumot, amely a zsidó népen kívül bárki másnak is jogot adna a terület birtoklására.»

AN∎

Zsidóság

Az antiszemitizmus fellángolása a második világháború idején 3.rész A figyelmeztetések sorát most fejezzük be Révész Imre püspök 1939. évi újévi nyilatkozatából vett idézettel: «a magyar református egyház sohasem állhat be azok Révész Imre táborába, akik idegen hatás alatt, kritika és szükség nélkül faji mítoszt csinálnak a zsidókérdésbõl, s ezáltal a bibliai kijelentés mozdíthatatlan tételeivel kerülnek tudatlanul vagy nagyon is tudatosan szembe.» A Krisztushoz igazán megtért zsidókat, a zsidó-nemzsidó házasságból származó komoly keresztyéneket «a magyar református egyháznak még esetleges nagyon súlyos hátratételek árán is oltalmaznia kell a terror és brutalitás ellen, ahol és amikor csak az - a maga kizárólag lelki lehetõségei szerint - módjában van. Igazságtalanságok és embertelenségek - igazában istentelenségek- elkövetése ellen pedig a magyar református lelkiismeretnek Krisztus nevében még akkor is tiltakoznia kell, hogyha azok a Krisztushoz meg nem tért, de különben az Isten tízparancsolatát becsületesen megtartó... zsidó családok tagjain követtetnek el...

Azt pedig a legalább közmondásos magyar kálvinista józanságnak tisztán kellene látnia, hogy a fajok lefelé való osztályozása - ha egyszer az »árja« ideológia alapján történik nem egyedül a sémi fajra nézve jár súlyos következményekkel. Tessék nyugodtnak lenni: mi finnugorok és töröktatárok sem fogunk a létra fokán sokkal magasabbra kerülni.»

Révész Imre ezt helyesen látta, az embertelenségek elleni harcba hívás pedig rendkívül idõszerû volt.

Ravasz László többször is hangoztatott véleményébõl, továbbá az elõbbiekben hangsúlyozott ténybõl - hogy egyházi vezetõink sem érzékelték a zsidókérdés problematikájának megváltozását - következett, hogy a zsidótörvényekkel fémjelezhetõ harcba úgy mentek bele, hogy nem látták az ellenséget, a veszélyeket. Pedig a figyelmeztetõ szó az egyre válságosabbra forduló helyzetben sem hiányzott. A Protestáns Szemle egyik 1940. évi számában pl. ezt olvashatjuk: «Mintha a magyar nemzet élõ lelkiismerete szólalt volna meg, olyan egyöntetû felháborodás utasította vissza országszerte a nyilasok nemzetiségi »törvényjavaslatát«. Nemrégen azt írtuk,

hogy mint keresztyéneknek, mint magyar protestánsoknak nem lehet ezekhez az urakhoz semmi közünk. Álláspontunk szomorú igazolást nyert, s most már mint magyarok sem tarthatunk velük semmi közösséget: az imént még »csak« a felekezeti iskolák és az egyházak politikai mûködése ellen hirdettek harcot, ma már az erõszakos asszimilációt akarják végrehajtani. Mindenesetre le kell végre számolnunk azzal, hogy egy politikai alakulat, mely az egyházakat a nemzet sorsának irányításából ki akarja zárni, ezt csak azért teheti, mert olyan dolgokat készül elkövetni, melyek ellen az egyházaknak Istentõl kapott parancsnál fogva teljes erejükbõl tiltakozniuk kell.» Úgy tûnik, hogy egyházunk vezetõi csak a harmadik zsidótörvény napirendre kerülésekor ébredtek rá a valóságra. Errõl nagyon õszintén vall Bereczky Albert. Úgy gondolták, hogy «az elsõ zsidótörvény célja a zsidókérdés kiélezõdésének elkerülése és az antiszemitizmus leszerelése volt.» Csak utólag döbbentek rá a valóságra: «ma már nyilvánvaló, hogy ez a törvény csak elsõ állomás volt azon a démoni úton, amelyet Hitlerék a zsidóság, de az egész ország elvesztésére is pokoli tervszerûséggel kigondoltak.» A második zsidótörvényt már kényszerhelyzetben, a nyilas hatalomátvétel idõpontja eltolása érdekében szavazták meg. De e politikai kényszer és célszerûség mögött ott volt a politikai és a theológiai tisztánlátás hiánya is. Ez tûnik ki Ravasz László országházi beszédébõl.

A második zsidótörvényt Ravasz a következõ megokolással szavazta meg: «én a zsidókérdés megoldásául az asszimilációt tartom és vallom. De kétségtelen, hogy az asszimiláció nem fejezõdött be, nem érte el célját, ennélfogva itt-ott egyre hangosabban jelentkezik a kifogás: »az asszimiláció elvileg lehetetlen, a zsidó lélek sohasem lesz más, mint a zsidó lélek« - mondják. Állítják, hogy ettõl káros fajrontás következik be, ennélfogva meg kell akadályozni. A megakadályozás külön intézményes úton mehet csupán végbe, és itt a törvényhozásnak nem szabad az egyéni sérelmekre és sebekre nézni. Tehát így jutunk oda, hogy itt is, ott is, holnap másutt is - mert ez a kérdés menni fog tovább - felvetõdik a zsidókérdés és az úgynevezett zsidótörvény meghozásának szükségessége. Az elmondottak alapján kétségtelenül meg kell tehát állapítanom, hogy elvileg a zsidótörvényt visszautasítani nem tudom. A zsidótörvény a keresztyén anyaszentegyház nagy mis�-

sziói feladatát nem érinti és nem érintheti.

Nem fogunk ígérni, mint ahogy nem ígértünk eddig sem a keresztséggel földi elõnyöket, társadalmi javakat, jogi kiváltságokat; lelket és igét ígérünk csupán.» Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyház az áttérõknek nem nyújt menedéket az üldözés, a deportáció ellen. Ha valóban csak politikai taktikázásból szavazták meg a zsidótörvényt, akkor ilyen megnyilatkozásnak nem lett volna szabad elhangozni. Ugyanez érvényes Ravasz Lászlónak arra a megnyilatkozására is, ami a Lelkészegyesület 1939. évi XII. évfolyamának 5. számában olvasható. Ravasz kifejti, hogy a második zsidótörvényt keresztyénellenesnek tartja, de e kitétel megmagyarázása során egészen más következik, mint amit várnánk: «A keresztyénség-ellenességet nemcsak abban találom, hogy sok egyéni tragédiával, családok, néprétegek összeomlásával jár és nem nyújt módot arra, hogy a kíméletnek és a felebaráti szeretetnek a parancsa érvényesülhessen. Ez minden zsidótörvényben benne van s lehet azzal érvelni, hogy ha egy törvény magának a nemzetnek az életét megmenti, gyarapítja, felvirágoztatja, a kíméletnek és gyöngédségnek szempontjait lehet második helyre tenni, mert kivételes helyzet kivételes intézkedéseket kíván. A törvényjavaslat keresztyénellenes voltát abban látom, hogy az alkalmazás során az izráelita vallású zsidó és a zsidó származású keresztyén között nem tesz különbséget, ha pedig tesz, sokszor az utóbbi rovására. Egészen bizonyos, hogy a vállalatok a nekik engedélyezett hat, tizenkét vagy magasabb százalékos keretet tisztán aktív zsidókkal töltik be és így megtörténhetik, hogy valaki elveszti az állását azért, mert keresztyén, a másik pedig megtartja az állását azért mert zsidó. A törvény alaphibája, hogy olyan emberek, akiknek asszimilációja egyéni érzésük, de a nemzeti közvélemény szerint is már befejeztetett, a törvény következtében visszaesnek ama népcsoport körébe, amelynek tragikai bûne, hogy idegen, sõt ellenséges a magyarsággal és keresztyénséggel szemben. Semmi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, mint az, hogy a törvény hatása következtében több lesz a zsidó Magyarországon, mint amennyi eddig volt, mert ez a törvény azt is zsidóvá teszi, aki már nem az, aki pedig még zsidó, de szeretne nem lenni az, örökre bezárja elõtte az asszimiláció útját.»

Dr. Nagy Antal Mihály: Örök szövetség A könyv kapható az Éjféli Kiáltás Missziónál Hírek Izraelbõl | 2015/06

11

PolitikA

Újra lövik Izraelt Április végén az izraeli Függetlenségi nap estéjén hónapok óta elõször újra légiriadó volt Sderot régiójában. Az utolsó háború befejezése óta (2014. augusztus 28.) már harmadszor fordult elõ. Károk nem keletkeztek, mert nem lakott területeken csapódtak be a rakéták. A belövés nagy valószínûséggel a Gázában uralkodó Hamasz és más iszlám csoportok közti konfliktusra vezethetõ vissza.

AN∎

Olmert újra elítélve Jeruzsálem egykori polgármesterét és az egykori miniszterelnököt, Ehud Olmert-et egy újabb bírósági eljárás során újból elítélték. Hogy Olmertnek meddig kell korrupció és megvesztegetés miatt börtönben ülnie, egyelõre nem tisztázott. AN

Palesztin fogoly befejezte «izraeli tanulmányait» Egy Izraelben fogvatartott palesztin mesterdiplomát szerzett az «Izrael-tanulmányok» szakon.

Mivel Izrael Állam legfelsõ bírósága nemrég visszautasította, azt a beadványt, amely az Izraelben fogvatartott palesztinok felsõoktatásban való részvételét akarta megtiltani, a palesztin foglyok ezentúl Izrael Open University intézményében egyetemi végzettséget szerezhetnek.

AN∎

Arno Froese 120 kérdés a bibliai próféciákról

Az IS miatt vádat emeltek egy izraeli arab ellen Jeruzsálemben ismét vádat emeltek egy izraeli arab ellen. Szíriába ment, hogy az IS terrorszervezet soraiban harcoljon.

Idõközben az izraeli hatóságok ezt a jelenséget «aggodalomkeltõnek» nevezték.

Szinte ugyanebben az idõben vált ismertté, hogy az utóbbi hetek IS-elesettjei között egy izraeli arab is volt.

AN∎

Az EU visszavonja a Hamaszra vonatkozó döntését Izrael örömmel fogadta, hogy az EU a 2014. decemberi döntését felülvizsgálta, úgyhogy a Hamasz továbbra is terrorista szervezetek listáján marad.

AN∎

Az út A jó út

…életünk Jesuával Izrael földjén

Két ultraortodox zsidó megtérésének története

Ára 1500, -FT Ára:

1 250, -Ft +postaköltség

+ postaköltség

Johannes Gerloff

Átok alatt és Krisztustól elszakítva

Ára 1200, -FT

+ postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

12

Hírek Izraelbõl | 2015/06

Megrendelhető az Éjféli Kiáltás Misszió elérhetőségein • 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Tel.:(061) 3500-343. www.ejfelikialtas.hu

PolitikA

Idõ kérdése

Iránnak atombombája lesz Akármit is tartalmazzon a nyugati nagyhatalmak Iránnal kötendõ szerzõdése, egy világos: Iránnak elõbb vagy utóbb atombombája lesz.

E tényt idõközben még Obama amerikai elnöknek is tudomásul kellett vennie.

N

New York City – Ha az ember kiértékeli, amit a hivatalban lévõ amerikai elnök, Barack Obama nemrég a New York Times-nak adott interjújában az Iránnal kötendõ megállapodásról mondott, akkor érthetõvé válik, hogy nemcsak Izrael, hanem az egész világ nagy gondokkal nézhet szembe. «Nagyon világosan ki kell jelentenem», mondta Obama Thomas Friedmannak, aki az interjút készítette vele, «hogy az én hivatali idõszakom alatt Irán nem fog atomfegyver birtokába jutni.» Nem kell sokáig találgatni, hogy mi is értendõ ezalatt: Hosszantartó és idegfeszítõ tárgyalásokat követõen a hivatalban lévõ amerikai elnök nincs abban a helyzetben, hogy biztosítsa a közvéleményt, miszerint 2017. január 20. – azaz Obama második hivatali ciklusának befejezése – után Irán nem lesz atomfegyver birtokában.

Egyiptomban, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és a többi Öböl-menti országban épp olyan végkövetkeztetéseket vontak le, mint Izraelben. Idegesek és aggódnak, hogy az USA ilyen megállapodást nemcsak hogy megenged, hanem még forszírozza is.

Azt is világosan kellene látni, hogy az irániak a megállapodáson a létezõ összes rést és kiskaput meg fogják találni, és ki is fogják használni. Márpedig ilyen résekben nincs hiány. Bármit meg fognak tenni annak érdekében, hogy szert tegyenek atomütõerõre, akár a megállapodás alatt, akár közvetlenül annak lejárta után. Ezért a régió országai aggodalommal tekintenek Iránra, Amerikára pedig nagy csalódással. Bár nyilvánosan még nem

fogalmazódott meg, de a Közel-Kelet új geopolitikai és katonai konstellációk elõtt áll. Az egyik ilyen kézzelfogható megnyilvánulás a szaúdiak jemeni akciója, amellyel házuk ajtaját kívánják bereteszelni az iráni befolyás elõtt.

Szaúd-Arábia és az Öböl-menti országok lendületbe hozták a fegyverkezést a régióban. 2014 során összesen mintegy 8,7 milliárd dollár értékben vásároltak haditechnikát. 2015 elsõ hónapjaiban mindenesetre már 11 milliárdot költöttek fegyverekre: Egyre több nyugati hírszerzõi szolgálat véleménye az, hogy egyes Öböl-menti országok arra törekszenek, hogy, mint Irán, nukleáris eszközökhöz jussanak.

Egyetlen olajban gazdag állam sem állíthatja azt, hogy civil energiaellátás céljából végez atomkutatást.

Habár a régió sok országa aggódik, úgy tûnik, Izraelnek van leginkább oka az aggodalomra, különben az izraeli kormány nem helyezett volna további követeléseket kilátásba. Azt akarja, hogy az USA kötelezze Iránt a megállapodás egy kitételében arra, hogy ismerje el Izrael létezéshez való jogát. Még Obama is elismerte az utóbbi idõben – nem nyilvánosan ugyan, hanem egyes bizalmas beszélgetések során – , hogy az iráni vezetést keményen Izrael-ellenesnek és antiszemitának tartja. Õ is úgy hiszi, hogy az irániak nem haboznának világnézetüket gyakorlatban is bizonyítani. Így egyáltalán nem meglepõ a megjegyzés, amit nemrég Mohammed Ali Dschafari vezérõrnagy, Irán Forradalmi gárdájának parancsnoka tett az izraeli követelésre: «Egyáltalán nem

vita tárgya az a kérdés, hogy Izraelt meg kell semmisíteni.»

A végsõ megállapodás aláírásáig Izrael minden eszközzel azon lesz, hogy ezt megakadályozza, mert amint azt a helyzet mutatja, Irán e megállapodás ellenére (vagy emiatt) 13 éven belül eljuthat egy pontra, amit Izrael a «nulladik óraként» definiált. Akkor Irán atomkutatásaival olyan elõrehaladott állapotban lesz, amikor már nem lehet megakadályozni az atombomba birtoklásában. Obama amerikai elnök is elismerte, hogy az irániak akkor «szinte azonnal» rendelkezhetnek atomfegyverrel. Netanjahu egyik kabinetülésén kifejtette, aggódik amiatt, hogy az irániak esetleg tartják magukat a megállapodáshoz, hogy azután egy «szerzõdésben rögzített» legitimációra hivatkozzanak, így fedezve atomfegyverkezésüket.

Az izraeli védelmi minisztérium már most érthetõvé tette, hogy a védelmi költségvetés kiegészítésére lesz szükség, kerek két milliárd sékel (1,7 milliárd euró) értékben. Erre sürgõsen szükség volna. Azt is bejelentette a védelmi tárca, hogy egy további nagyobb összegre is igényt tart egy késõbbi idõpontban. Lehet találgatni, mire is kellene ez a nagyobb összeg … Ezen felül minden nyugati hírszerzõ szolgálat készpénznek veheti az izraeli légierõ parancsnokának, Meir Eshel tábornoknak a szavait. Az izraeli nemzeti függetlenség napjának elõestéjén mondta egy interjúban: «Az izraeli légierõ felkészült, és abban a helyzetben van, hogy elvégezze a munkát.»

ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2015/06

13

PolitikA

új kezdeményezések

Az amerikai kongresszus bojkottálná az Izrael elleni bojkottot Az amerikai kongresszus fel akar lépni az Izraellel szembeni bojkott ellen, nemcsak az USA-ban, hanem a világban is véget kíván ennek vetni.

W

Washington, D.C. – Az Izrael Állam elleni bojkott, amit a BDS (Boycott, Divestment and Sanctions, magyarul Bojkott, Tõkeelvonás, Szankciók) nevû szervezet hirdetett meg, és ami az USA-ban, valamint Európában idõközben hatalmas hullámokat vetett, elõször ütközik komoly ellenállásba. Az amerikai kongresszus olyan törvénytervezetrõl tanácskozik, ami által ennek az antiszemita cunaminak megálljt tudnának parancsolni.

E fontos kezdeményezés a képviselõház republikánus tagjának, Peter Roskam törvénytervezetére vezethetõ vissza. Az Illinois államból származó politikus tilalmat rendelne el azon államok, nemzetközi szervezetek és cégek ellen, amelyek politikai indítékból bojkottálják Izraelt. A törvény odáig menne el, hogy képes legyen a «büntetést, a kereskedelem korlátozását, a hátrányos helyzetbe hozást vagy szankcionálást» megtiltani, amelyek most «az izraeli árucikkeket, a kulturális és/vagy akadémiai intézményeket» sújtják. Minden egyes cég, amely az amerikai tõzsdére kíván menni, nyilatkozatban kötelezné magát, hogy Izraelt nem bojkottálja. Ezen felül a

kormány állíthassa bíróság elé azt a céget, amely Amerikában valamilyen jogi eljárásban érintett, vagy amerikai bankkal áll kapcsolatban, és nem tesz egy ilyen önkéntes nyilatkozatot a bojkott elutasítása mellett.

Ez a Roskam-féle törvényjavaslat magában foglalt egy további republikánus kezdeményezést azzal a céllal, hogy a BDS szervezet tevékenységét beszûkítse. Két republikánus képviselõ ennek megfelelõen tervezetet nyújtott be ezzel a mottóval: «Ellenségeinket bojkottáld, ne Izraelt!».

E republikánus politikusok esetében a Coloradóból származó Doug Lambornról és a floridai Ron Desantisról van szó. Ez a törvénytervezet azt irányozza elõ, hogy az USA szövetségi intézményei nem köthetnek szerzõdéseket olyan testületekkel, amelyek valamilyen formában – aktív vagy passzív módon – részt vesznek az Izraellel szembeni bojkottban. A két politikus kijelentése szerint ily módon szeretnék «a palesztin szervezeteket megakadályozni abban, hogy cégekre és testületekre nyomást gyakoroljanak».

Mindkét törvénytervezet kiemelkedõ jelentõségû, semmiképpen sem ún. «író-

asztalfiók-törvények», ezek az amerikai hatóságokat keményen lépéskényszerbe hozhatják. Hasonlítsuk ezt össze a legújabb európai fejleményekkel, ahol olyan törekvések kaptak lábra, hogy minden terméket meg kell jelölni, amely az ún. «megszállt területrõl» származik. E törekvésekhez az EU 28 tagállamának 16 külügyminisztere csatlakozott. Abból indulhatunk ki, hogy sok nagy cég, ha elfogadják az amerikai törvénytervezetet, tartózkodni fog attól, hogy együttmûködjön egy ilyen európai elõírással. Mindenekelõtt az amerikai felsõoktatási intézményekre lesz ez érvényes, amelyek a szövetségi államoktól és kormányoktól támogatási pénzekben részesülnek, de sok céggel is együttmûködnek. Ez különösen fontos kitörési pont, mivel éppen az amerikai felsõoktatási intézmények azok, amelyek már rég az Izrael-bojkott hangadóinak számítanak.

Mivel nemrég kiderült, hogy az amerikai akadémiai intézmények diákjai a kormány 1,1 trillió dolláros pénzügyi injekciójában reménykednek, Izrael, tekintettel az ilyen törvénytervezetekre, szintén reménykedve tekinthet a jövõbe.

ZL∎

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért?

Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

14

Hírek Izraelbõl | 2015/06

Ár: 3200,- Ft

Megrendelhetõ:

www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ; ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

PolitikA

a 123. tag

A Palesztin Autonómiahatóság tagja lett a Nemzetközi Büntetõtörvényszéknek A palesztinoknak most már lehetõségük van arra, hogy Izraelt nemzetközi fórumon pereljék, de ezzel párhuzamosan õk maguk is vádlottakká válhatnak.

D

Den Haag – A Palesztin Autonómiahatóság már hónapokkal ezelõtt beadta kérelmét. 2015 áprilisában aztán «Palesztina Állam» a Nemzetközi Büntetõtörvényszék 123. tagja lett.

Ez a fejlemény a nemzetközi sajtó berkeiben nagy feltûnést keltett, mintha idõben ezzel párhuzamosan az Iránnal folyó tárgyalások nem is lettek volna.

De ha ez az esemény a másik hírt árnyékba is borította, az még attól nem lett kisebb jelentõségû. Ez a tagság a palesztinokat még egy lépéssel közelebb vitte a szuverén állam kikiáltásához.

Az esemény mégis inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentõségû.

Izraeli szemszögbõl úgy tûnik elsõ pillantásra, hogy valójában nem sok mindenen változtat. Az egész ügy már 2015 januárjában kezdõdött azzal, hogy a Mahmoud Abbasznak, a PA elnökének jogot biztosított arra, hogy «utalást tegyen a megszállt területeken történt háborús bûnökre, és ezért vádemelést követeljen». E döntés hátterében állt az, hogy Fatou Bensauda fõvádlónõ engedélyezte egy esetleges vád vizsgálatát. Ez a vizsgálat több évet is igénybe vehet. Amennyiben a vizsgálati eredmények igazolják a vád indítékait, akkor is elõbb hosszan tartó tárgyalás kezdõdik arról, hogy egy ilyen vádat érdemes-e egyáltalán erõltetni. Csak egy ilyen éveket felemésztõ folyamat után, ha minden aspektusból pozitív döntés születik, kerülhetne sor egyáltalán egy formális vádemelésre.

Tekintettel a közel-keleti folyamatok gyorsaságára, ez olyan hosszú idõszak lenne, hogy ennek a pernek gyakorlati kihatása elmaradna. Az ügy ezen

vonatkozása a palesztin vezetõi réteg elõtt természetesen ismert. Ezen kívül azzal is tisztában vannak, hogy egy ilyen jogi kard, amit elõrántottak, és most erõteljesen suhogtatnak, akár bumerángként is viselkedhet.

A Nemzetközi Büntetõtörvényszék-i tagság által a PA teljesértékû jogi entitással bírhat, ami által joga van vádemelést követelni, de maga is beperelhetõ például háborús bûnök miatt. Ilyen háborús bûnök közé tartozik a polgári lakosság lövetése rakétákkal, ami úgy az izraeli civilekre, mint a palesztinokra vonatkozik, akiknek a lakókörzeteibõl az ilyen rakétákat indították. A PA maga is háborús bûnnek tekintette a Hamasz 2014 nyarán elkövetett tetteit. A PA elnöke, Abbasz ezt jelentette ki az Arab Liga 2015. március 28-i összejövetelén, a Sínai-félszigeten lévõ Sharm al-Scheichben.

Akkor Abbasz arra panaszkodott az Arab Liga képviselõi elõtt, hogy azok semmit sem tettek, a Hamasznak a Gázai-övezetben végrehajtott tettei ellen.

Az Izrael elleni jogi fenyegetések további károkat okoznak az ország megítélésében. De még más céljaik is vannak ezzel: emelni kívánják általa a palesztin nép morálját, amely saját vezetõitõl életfeltételeinek javítására hozott intézkedéseket várna.

Izrael ezeket a folyamatokat higgadtan szemléli, noha bosszantják is, mivel a Nemzetközi Büntetõtörvényszékhez beadott tagság iránti kérelem a PA egyoldalú lépése volt, ami ellentmond az Oslói egyezménybe foglalt megállapodásoknak, melyek Izrael palesztinokkal folytatott tárgyalásának alapját képezik. Hogy e nem-

A Nemzetközi Büntetõtörvényszék-i tagság által a PA teljesértékû jogi entitással bírhat, ami által joga van vádemelést követelni, de maga is beperelhetõ

tetszését kifejezésre juttassa, Izrael néhány hónapra befagyasztotta azon adók átutalását, amiket a PA nevében és megbízásából szed be, ezek már több milliárd dollárra rúgnak. A PAnak havonta kereken 200 millió dollárt kell kifizetnie 180.000 alkalmazottjának, és a kimaradó adópénzek miatt majdnem fizetésképtelenné vált. Végül Izrael feloldotta e pénzek befagyasztását. Mindkét oldal felfogta, hogy ebben a fázisban nem bölcs dolog további válságokat provokálni. Ehelyett felkészülnek a Biztonsági Tanács elõtti folyamatokra, mivel a PA a következõ lépésben megkísérli, hogy Palesztinát teljes jogú tagként felvegyék az Egyesült Nemzetek közösségébe.

ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2015/06

15

TUDOMÁNY Bibliai földrajz

Az ígéret földje

KIÉ EZ A FÖLD? 2.rész

A

A Palesztina név a héber «Pöleset» szó görögös alakja, ami Filisztea (Filiszteusok földje) néven vált ismerté az Ószövetség történeteibõl. Júdea és Izráel nevévé a középkorban vált, sõt az újabb korban is, nagyjából Izrael Állam megalakulásáig általánosságban használatos volt. Filisztea eredetileg a Szentföld klasszikus határaitól délnyugatra feküdt a Földközi-tenger keleti partján, és nem a Szentföld, hanem a Filiszteusok országának neve volt. Neve ebben a formában a beljebb fekvõ területekre csak Hérodotosz óta vált használatossá, amikor a rómaiak az utolsó zsidó felkelést, a Bar-Kochba lázadást leverték (Kr. u. 135), és a Júdea nevet is teljesen ki akarták törölni az emlékezetbõl.

Izráel honfoglalása elõtt Kánaán volt az ország neve. Isten ezt az országot ígérte az õsatyáknak, akik vándorlásuk során e földet tekintették letelepülésük céljának. (1Móz 11,31;2,5), «egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és jebúszi nép helyére» (2Móz 3,8). Ebben az értelemben szimbolikus tartalmat nyert szó a «Kánaán». A világ keresztyén civilizációjában, a magyar irodalomban is ily módon találkozunk vele.

«Akkor megvette Samária hegyét Semertõl két talentum ezüstért, majd beépítette a hegyet, és elnevezte azt a várost… Az északi országot Samáriának is nevezték»

16

Hírek Izraelbõl | 2015/06

Babiloni szövegekben Kánaánnak megfelelõ szó a Kinnahu, ami eredetileg a piros bíbort jelentette. A tengerbõl halászott bíborcsiga felhasználásával készült festéket nevezték így. Eszerint Kánaán azt jelenti, hogy Bíbor-ország, és ugyanezt jelenti a görög Fönícia (Foinikisszá).

Régi babiloni feliratokon e terület neveként az Amurru szerepel. Ez a Kr. e. III. évezred közepétõl majdnem ezer éven át fennálló olykor önálló birodalom, máskor keletrõl vagy nyugatról hódító politikát folytató nagy birodalmak befolyása alatt lévõ terület volt. Az Amurru név nyomát megtalálhatjuk Kánaán õslakossága egyik nevében, mint emóriak, vagy ámoriták. Ezt a népet a Jordánon túliak hadai több hullámban meghódították.

Kánaán földje a korai egyiptomi feliratokon Charu vagy Retenu néven

szerepel. E kettõnek a jelentése ma még bizonytalan.

A bibliai korban a választott nép nevérõl nevezték a Közel-Keletnek a Libanon- hegységtõl délre, a Negev-sivatagtól északra fekvõ, délkeletrõl az Arab-sivatag, északkeleten a Szír-felföld által határolt területet Erec-Jiszráélnak, Izráel országának (1Sám 13,19), vagy Izráel földjének nevezték az ótestamentumi korban az izraeliek. Amikor Salamon király halála után az ország kettészakadt, Izráel Efraim vagy Jákób, az északi részt, Júdea néven a délit értették.

Az Ószövetségben az északi részt gyakran találjuk Efraim néven említve (a vezetõ törzs neve után, pl.: Hós 5,12). A próféták úgy emlegették az északi országrészt, hogy Jákób (Hós 12,3). Nyilván az õsatyára utaltak e névvel, megkülönböztetve a tíz törzset Júdától, amely ekkor önálló ál-

BibliaiTUDOMÁNY földrajz lam volt. «Akkor megvette Samária hegyét Semertõl két talentum ezüstért, majd beépítette a hegyet, és elnevezte azt a várost… Az északi országot Samáriának is nevezték» (Mik 1,5). Jézus Krisztus idejében is ezen a néven emlegetik az evangélisták ezt az országrészt (Jn 4,5). A fogság utáni idõben az országot megszálló hatalmak többféleképpen nevezték el, különbözõ provinciákként említve, hol Júdának, hol Szíriának, attól függõen, hogy a perzsa helytartóság Jeruzsálemben volt-e, vagy pedig ezt a részt alárendelték a szír satrapiának.

Ezt követte Jézus Krisztus idejében Nagy Heródes kora, majd a Heródes családjából származó örökösök közti elosztás idõszaka (Lk 3,1-2).

Ebben a korban a déli részt Júdeának, az északit Galileának nevezték.

A kettõ közé ékelõdött Samária. A Genezárettõl délre esõ, és a korábban Ruben és Gád által birtokolt területeken görög városok szövetsége jött létre, amelynek neve Dekapolisz, magyarul Tízváros. Az ettõl délre, a Holt-tenger keleti sávját is magába foglaló területet Péreának nevezték.

A Júdeától délre esõ terület neve Idumea volt.

Amikor a keresztyénség a középkorban keresztes hadjáratokat indított, - hogy felszabadítsa Jézus Krisztus «Szenthonban reszketõ sírját» és környékét - az országot a pápák és a keresztes lovagok Szentföldnek nevezték.

Sok évszázados muzulmán majd angol megszállás után az 1948-ban újra szervezõdõ mai zsidó állam a bibliai héber elnevezést választotta ( Erec-Jiszráél = Izráel országa, v. földje).

A 12 törzs területe a zsidó honfoglaláskor

Izráel földje Izráel földje az ókorban Egyiptom és a különféle mezopotámiai nagyhatalmak közötti ütközõállamot képezte. A két világrész karaván útjai, majd óriási hadseregek nyomultak át rajta, mintegy felvonulási területként használva. Két nagy folyó, a Nílus és az Eufrátesz környékén kialakult államok mûveltsége hatott e föld lakosságára, mégpedig hol kedvezõen, hol kedvezõtlenül.

Politikailag ez határozta meg a rajta élõ népek és országok sorsát. E terület fontos volt az ókorban mind katonai, mind pedig kereskedelmi szempontból. Az Arab-sivatag arra is alkalmatlan, hogy utak szeljék keresztül. Ezért Izráelen (Palesztinán) haladtak át a kereskedelmi és hadi utak. A hívõ emberek Istennek, a történelem Urának szándékát ismerik föl abban a tényben, hogy a kinyilatkoztatás népe ezt kapta az ígéret földjeként. Izráel történelmével az ókor népeinek szükségszerûen érintkezésbe kellett lépniük.

Ha Dántól, az ország legészakibb pontjától lefelé indulunk, 35 km-re érjük el a Hule (vagy Merom)-tavat, amelynek mára csak lecsapolt mocsaraival találkozunk. Innen további 64 km Názáret, az Úr felnevelkedésének helye. Názárettõl Megiddóig az út a régi Via Marison csupán 20 km. Megiddónál kétfelé válik az út. A Via Maris a tengerpartot követi. A Garizim-hegyén Jákób

forrása egy ettõl keletre, az ország belsején és hegyein átvezetõ úton 50 km-nyire van. Innen Jeruzsálem 66 km. Jeruzsálemtõl Hebron mintegy 40 km, innen Beér-Seba további 45 km. Tehát Dántól Beér-Sebáig az út 320 km, ami légvonalban mindös�sze 240 km. A Földközi-tenger és Jerikó között a távolság légvonalban 70 km. Júdeától délre a Holt-tenger árkának távolsága 150 kilométerre növekszik. Északon viszont Tibériás és Dán mindössze 35 kilométerre van a tengerparttól.

Az ország határai a történelem folyamán sokszor változtak, ezért amikor az ország kiterjedésérõl beszélünk, azt mindig csak egyes történelmi korszakok függvényében tehetjük meg.

Tulajdonképpen állandó területnek tekinthetõ az a föld, amit a fogság elõtti korban az izráeliták benépesítettek. Ennek jelentõs része a Jordántól nyugatra esik. Bibliai kifejezéssel élve, amint az imént végigjártuk: «Dántól - Beér-Sebáig» tartott a valódi kánaáni ország, a Libanon-hegységtõl az Araba-vádiHírek Izraelbõl | 2015/06

17

Bibliai TUDOMÁNY földrajz

ig (2Sám 24,15). Nyugati határa a Földközi-tenger. Északon a Földközi-tenger partjától, Szidón határától indul kelet felé, a Libanon-, majd a Hermon-hegység déli részétõl a Szír-sivatagig. Innen délkeletre fordul Astarót-Karnajim felé, a hegyek vonulatát követve az Arnon-folyóig, kb. a 36. hosszúsági fok vonalán.

Azután az Arnon mentén a Sós-, vagy Holt-tengerig. A Sós-tenger vonalát követve Kádes-Barneáig, azután nyugatra fordul, majd az Egyiptom patakját követve érkezik meg újból a Földközi-tengerhez. Az ország déli határa a Negev-sivatag.

Keleti határa, a hatalmas Szír-Arabpuszta a legváltozóbb. Fénykora idején az északi királyságot Salamon vagy Jéhu uralma alatt szíriai területekre is kiterjesztették. Egy-két évtizeden át megerõsödött az ország, ám bálványimádatuk miatt gyorsan bekövetkezett a pusztulása.

A Szentföld mai területe hozzávetõleg 27-30 ezer km2. A nyugati országrész valamivel nagyobb a keletinél. A mai Izrael Állam adatai szerint 28 000 km2. Hossza észak-déli irányban 426 km. A legkeskenyebb részén mindössze 14 km. A legszélesebb része kelet-nyugati irányban van, 112,5 km. 1965-ben a lakosság

Izráel földje az ókori karavánutak találkozási pontján volt

mindössze 2,5 millió volt, de számuk rohamosan növekedett, és ma már meghaladja a 7,5 milliót. Ma a népesség több mint 70 különbözõ nyelvet beszél. Az ország kicsinysége nincs arányban ennek a földdarabnak a történelmi jelentõségével.

Sokat vitatott hely volt lesz és marad is. Tobzódnak a pogányok Izrael határai körûl.

De ma már egy öntudatos, élni akaró néprõl van szó, akit nem lehet

Hule tó

Galileai-tenger és Tiberias látképe

18

Hírek Izraelbõl | 2015/06

olyan egykönnyen többé a térképrõl letörölni. Ben Gurion mikor 1948 május 14-én kihirdette Izrael Állam létrejöttét, így fogalmazott: Izrael kész fogadni a Messiást! Így legyen!

Hegyi András ∎

Történelem

Holokauszt-túlélõk Izraelben

Izraelben még 189.000 Holokauszt-túlélõ él. Átlag életkoruk valamivel több, mint 83 év. Kereken a negyedének a szegénységi küszöböt épphogy elérõ bevételbõl kell kijönnie. Gyermekeiknek és unokáiknak a fele nyilatkozta, kénytelenek szüleiket támogatni, hogy élelmiszerben, gyógyszerekben ne szenvedjenek hiányt.

AN

A színész a legmagasabb izraeli kitüntetésben részesült Chaim Topol, aki az 1971-ben forgatott Anatevka filmmusicalben játszott tejesember szerepébõl ismernek, ebben az évben életmûvének elismeréseként Israel-díjjal tüntették ki, ami Izrael Állam legmagasabb kitüntetése.

AN∎

Arany az izraeli csokoládénak

A csokoládé elõállítók globális olimpiáján Londonban a Tel Aviv-i Ika Cohen Zatar csokopralinéja gyõzött 950 versenyzõ közül, és kategóriájában ezt aranyéremmel jutalmazták.

AN∎

«Bibliai» Marathon-táv A Marathon fogalma Görögországhoz kötõdik, de a Bibliában is megjelenik az ilyen hosszú-távfutás. Az 1 Sám 4,12-ben ez áll: «Egy benjámini férfi elfutott a csatatérrõl, és még aznap megérkezett Silóba ...» Érdekes módon az Even Ezertõl (a mai Rosh HaAyin) Silóig tartó táv, ahova a férfi az izráeliták és filiszteusok közti háború végének hírét vitte, megfelel a mai Marathon-távnak.

Tavasszal éppen ezen a szakaszon rendezték meg újra a Marathon-versenyt.

AN∎

Törökország zsinagógát restaurál A török kormány állami költségen az ország nyugati részén lévõ Erdine nagy zsinagógáját restauráltatja. Az 2,3 millió eurós beruházás ebbe a zsinagógába, amely egykor egy 20 000 fõs közösségnek volt az imaháza, kétségkívül presztízs jellegû, ill. alibi projekt, mivel a városban már alig élnek zsidók.

AN∎

75.000 zsidó papleszármazott a Siratófalnál A hagyományos papi megáldásra, amire a Pessach-ünnep hetén került sor, idén 75.000 zsidó jött össze a Siratófalnál, akiknek elõdeik, mai nevük alapján, az ókorban valószínûleg Templomi papi szolgálatot teljesítettek.

AN∎

Holokauszt aggodalmak Izraelben Az izraeliek 46 százaléka tartja lehetségesnek, hogy bekövetkezhet egy újabb Holokauszt. Az izraeli Holokauszt-túlélõk és leszármazottaik közül 46 százalék tart attól, hogy a zsidó nép történelmének egy ilyen fejezete megismétlõdhet. Egyben az összes zsidó izraeli hiszi azt, hogy a Holokauszt a globális közbeszédben egyre inkább elveszti jelentõségét.

AN∎

Hírek Izraelbõl | 2015/06

19

Társadalom

zsidó templom-mozgalom

Régi templomi rítusok élednek újra A Templomheggyel kapcsolatban eléggé törékeny status quo áll fenn, ami Izraelben egyre jobban kiélezõdõ vitára ad alkalmat.

J

Jeruzsálem – Az Ézs 2,2-ben ezt az ígéretet olvassuk: «Az utolsó napokban szilárdan fog állni az ÚR házának hegye a hegyek tetején. Kimagaslik a halmok közül, és özönlik hozzá valamennyi nép.» Ez a nap még nem jött el.

Az «ÚR házának hegye» (a Templomhegy) körül összegyûlt népek még nem kovácsolnak «kardjaikból kapákat, lándzsáikból (sem) metszõkéseket» amint azt Ézsaiás a továbbiakban ígéri (4. v); épp ellenkezõleg. Sokan «vitatott hegynek» nevezik. Amikor Izrael 1967-ben, a Hatnapos háborúban ezt a területet elfoglalta, az izraeli katonai rabbi, Shlomo Goren többek között kijelentette: «Most bevettük Isten városát, belépünk a zsidó nép messiási korába [...] soha nem fogjuk ezt a helyet elhagyni.» Nemcsak õt, hanem másokat is sokkolt az a tény, hogy Mosche Dayan védelmi miniszter ezt a helyet átengedte a muszlimoknak, és beleegyezett, hogy noha beléphetnek oda a zsidók, nem imádkozhatnak ott.

Még miniszterelnökké választása elõtt (teljesen váratlanul) Menachem Begin 1977-ben azt bizonygatta, hisz abban, hogy a harmadik Templom úgy, amint azt Ezékiel leírta, «még a mi nemzedékünk korában megépül». Jitzhak Shamir miniszterelnök állítólag a 1980-as évek végén Gershon Salomon rabbinak, a «Templomhegy hûségesei» szószólójának megígérte támogatását. És elsõ alkalommal történt miniszterelnökké választása elõtt Benjamin Netanjahu

20 Hírek Izraelbõl | 2015/06

1996-ban kijelentette: «A zsidó nép jogát szent helyéhez, a Templomhegyhez nem lehet kétségbe vonni.» Ariel Sharon e férfiak szavait tettekre váltotta.

Az ellenzék elnökeként 2000-ben felkereste a Templomhegyet; számára ez az «Oslói egyezmények tesztje volt». Ez is, mint annyi más a hegy körül súlyos zavargásokat váltott ki. A status quo 1967 óta jelentõs vitatémává lépett elõ, azonban az utolsó két évben került igazán rivaldafénybe.

Hogy a muszlimok status quojukat nemcsak megõrizni akarják, hanem kiépíteni is, nem újdonság – amint az ott folyó építkezések, a zsidó történelmi jelenlét régészeti leleteinek megsemmisítése és a nagy földalatti mecset Salamon istállóiban mutatják. Csak nemrég is azt láthattuk, hogy az iszlám oldal véres tettektõl sem riad vissza. Így a Templom-mozgalom legnevesebb zsidó-izraeli aktivistája, Jehuda Glick, 2014 októberében majdnem az életével fizetett. Egy konferencián vett részt Jeruzsálemben, melynek témája a Templomhegy volt, meglõtték, és életveszélyesen megsebesült.

Miközben egyes, a jobboldali politikai spektrumhoz tartozó, vallásos cionista zsidók az 1980-as, 1990-es években csoportokba tömörültek, és megpróbálták erõszakkal a Templomhegy status quoját megingatni, addig ma a «Templom-aktivisták» más területeken mûködnek. A legkülönbözõbb

csoportosulások léteznek, melyeket itt fel sem tudunk sorolni. Ezek összességükben több tízezer követõt számlálnak. Jelentõségük abban áll, hogy régi templomi rítusokat keltenek életre. Így már a ruházatot, az eszközöket, a hangszereket és hasonlókat az ószövetségi leírásokhoz hûen el is készítettek, hogy – ha az idõ eljön – kész legyen a harmadik Templom megépítéséhez. Ezek a korhû tárgyak a méretarányos templommodellel Jeruzsálemben egy kiállítás keretében láthatóak. Ezek a zsidók mindemellett még ókori rítusokat is gyakorolnak, mint például a templomhegyen felépítendõ Templom «alapköveinek» lerakása. Az egyik legjelentõsebb ilyen próbálkozás 2004-ben volt, amikor «a Templomhegy hûségesei» egy ilyen «alapkõvel», melyet a bibliai törvények szerint készítettek el, nagy feltûnést keltõ ceremóniával a Templomhegyhez vonultak.

Ide tartoznak az olyan törekvések is, melyek során a papi törzsek leszármazottai gyermekeiket úgy nevelik, hogy lehetõvé váljék egy «megtisztított papi kaszt» létrehozása, amely már birtokában van a hívõk rituális tisztálkodási eszközeinek. « Egy tiszta ember szedje össze a tehén hamvát, helyezze el a táboron kívül egy tiszta helyre, és legyen az Izráel fiai közösségéé, hogy vétektõl megtisztító vizet készítsenek vele» (4Móz 19,9). Az elõírásoknak megfelelõen egy teljesen piros szõrû

Társadalom

Így már a ruházatot, az eszközöket, a hangszereket és hasonlókat az ószövetségi leírásokhoz hûen el is készítették, hogy – ha az idõ eljön – kész legyen a harmadik Templom megépítéséhez.

tehet kellett feláldozni. 1997-ben nagy szenzációt keltett Izraelben egy ilyen tehén megjelenése, de amint késõbb kiderült, egy pár fehér szõrt is felfedeztek rajta. Továbbá néha-néha elvégezték a «Nisuah HaMayim» szertartást is. Ez a Misnában leírt rituálé az elsõ Templom idejébõl, amelynek középpontjában a Siloá-forrás vize áll. Ilyen módon egyes aktivisták többek között 2004-ben a világias Sharon-kormány végét akarták elõidézni.

Nagyobb szerepet játszanak az állatáldozatok, amelyeknek a Tórából öt fajtája ismeretes: égõ, étel, hála, bûnért

való és vétekért való áldozat. Így már 1999-ben az említett Salomon rabbi állatáldozatot mutatott be olyan helyen, ahonnan Mória hegyére lehetett látni.

2015-ben a páska ünnepén Jeruzsálemben a páskabárány rituális levágására került sor. Ebben központi szerepet játszott a merénylet során súlyosan megsebesült és éppen lábadozó Glick. A sajtónyilatkozatokban hangsúlyozták, hogy egy «általános fõpróbáról» van szó.

Be akarják gyakorolni az ókori rítust, hogy készek legyenek, amikor az idõ eljön.

Jelenleg ez a Templom-mozgalom

Ruth könyve

elvi vitában áll az izraeli társadalom egy másik nagy népcsoportjával, mégpedig az ultra-ortodoxokkal, akik azt vallják, hogy a zsidóknak egyáltalán nem is szabad a Templomhegyre belépniük, mert végül is nem lehet tudni, hogy a Szentek szentje hol volt valójában, ahova csak a fõpap léphetett be Jom Kippur napján.

De Glick követõi és más aktivisták azt hiszik, hogy hamarosan eljön az õ órájuk, ezt a reményüket három miniszter is alátámasztja az új kormányban, akik megígérték, hogy kiállnak a status quo megváltoztatása mellett a Templomhegyen.

AN∎

Gedeon

az üdvtörténet fényében – Az aktuális események tükörképében

Ára: 750,-Ft +postaköltség

Ára: 550,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2015/06

21

Történelem

régészeti felfedezések

T

Tel Aviv ókori kocsmái

A Tel Aviv régiójában végzett régészeti ásatások szenzációs leleltet hoztak a felszínre. A régióban már 5000 évvel ezelõtt fõztek és fogyasztottak sört!

Tel Aviv –Tel Avivval kapcsolatban már sok év óta az a mondás járja, hogy «záróra nélküli város», vagyis az élet ugyanúgy zajlik éjjel is, mint nappal, sõt akkor él csak igazán, ugyanis nagyon sok itt a bisztró, étterem és végtelenül sok a kocsma. Nemrég kiderült, hogy már 5000 évvel ezelõtt is ebben a régióban, ahol jelenleg Tel Aviv metropolisza terül el, igencsak vidám és önfeledt lehetett az élet, a régészeti ásatások során felfedezték ugyanis egy sörfõzde maradványait, melyek eredete a bronzkorszakra datálható.

A leletek egy irodaház építkezésénél kerültek elõ. Amint ilyen esetekben Izraelben szokásos, azonnal értesítették a régészeti hatóságot, amely az építkezési helyet feltárás céljából átvette. A helyszínen 17 lyukat fedeztek fel a földben, melyekben gabonát tároltak, és sok olyan edénymaradványt találtak, amilyenre eddig a régióban nem bukkantak.

Ezeket agyagból és szalmából készítették, ami erre a régióra nem jellemzõ. Ez olyan eljárás, amilyen a régészek szerint Egyiptomban fordult elõ, és a Szentföldön nem volt szokásos. Az

22 Hírek Izraelbõl | 2015/06

itt talált medence felépítése arra enged következtetni, hogy sört állítottak elõ benne. A bronzkori datálása, az építési módja és a szerves maradványok alapján az izraeli régészek arra következtetnek, hogy itt olyan berendezésrõl van szó, amely egyiptomi megszállók településeire jellemzõ. Ha a további vizsgálatok megerõsítik ezt a megállapítást, akkor itt a legészakibb bizonyítékát találták meg a régió egyiptomi megszállásának i. e-i 3. évezredben.

«Már korábbi ásatásaink során is bukkantunk olyan leletekre, melyek idejét a bronzkorra tehetjük», mondta Diego Barkan, aki a feltárást az izraeli régészeti hatóság megbízásából vezette. «Azt tudjuk, hogy az egyiptomiak a Negev-sivatag térségében jelen voltak, és behatolnak annak északi területeire is. Negev nyugati résztét szállták meg egészen a tengerpartig. Eddig Lod város magasságáig találtunk egyiptomi berendezéseket. Meg sem fordult a fejünkben, hogy Tel Aviv térségében ebbõl a történelmi korból származó maradványokra bukkanhatunk. Ez a feltárás bizonyítja, hogy az egyiptomiak sokkal északabbra

hatoltak be hazánkba.»

Az ókorban a sör Egyiptom nemzeti itala volt. Az egyiptomi kultúrában a sör éppúgy, mint a kenyér alap élelmiszernek számított. Barkan izraeli régész szerint az egyiptomiak státuszra, gazdasági vagy társadalmi helyzetükre való tekintet nélkül sört ittak. Ezt az italt az árpa és a víz keverékébõl állították elõ. A különbözõ ízek elérése érdekében gyümölcsöket adtak a folyadékhoz. Fogyasztás elõtt a gyümölcsdarabokat eltávolították az italból. A sör azért is volt olyan kedvelt az egyiptomiak körében, mert ez már nem tartalmazott baktériumokat ellentétben a vízzel, amely az egészségre kockázatot is rejtett magában. Ugyanakkor, és ez nem volt kevésbé fontos, ennek a sörnek nagyon csekély volt az alkoholtartalma. Lehetett bátran inni, mégsem részegedtek le tõle, úgyhogy a munka folyhatott a megszokott rendben.

«Az egyiptomiak a nap minden szakában sört ittak, úgy a szegények, mint a gazdagok», magyarázta Barkan. «Látszólag a modern Tel Aviv története, ahol különösen sok a kocsma, olyan alapokon nyugszik, melyek több ezer éves múltra tekintenek vissza.»

AN∎

Történelem

«kenyér és játékok»

Az ókori zsidóság és a pogány versenyek A zsidó nép az ókorban nem hagyta magát más etnikumok és vallások kultuszaitól, rítusaitól befolyásolni, a rómaiak pogány kultuszától sem, akik sokáig megszállva tartották területüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen távol tartották volna magukat ezektõl.

A Cezárea park nemcsak ezen intézmények miatt egyedülálló, hanem kikötõje (ma víz alatt áll) és a különbözõ történelmi korokból származó közhasznú és szakrális épületei miatt is.

J

Jeruzsálem – A panem et circenses kifejezés (kenyeret és cirkuszt) Juvenalis római szatíraköltõtõl származik, aki Kr. u.

50 és 130 (?) között élt. Ezzel bírálatának adott hangot, amiért a római választókat semmi más nem érdekelte. A szakirodalom arról ír, hogy a római választók már jóval korábban is «kenyeret és játékot» követeltek uralkodóiktól. A Római Birodalom minden régiójában, amely különbözõ formákban több mint 1.000 évig tartotta meg uralmát, olyan nyilvános intézmények maradványaira bukkantak, amelyekben elõadásokat tartottak. A rómaiak háromfajta ilyen intézményt ismertek: a színházat, az amfiteátrumot, és a hippodromot. A színházak voltak a legkisebb építmények, és inkább városi környezetben fordultak elõ, míg a nagyobb amfiteátrumok és hippodromok a fõ útvonalakon kívül helyezkedtek el.

Végül is olyan ókori helyek voltak ezek, ahol zsidó és késõbb keresztyén szemszögbõl is, pogány szokásokat gyakoroltak. A római színházi elõadásoknak eleinte vallásos jellegük volt, de már néhány évszázaddal a fordulópont elõtt görög tragédiákat, komédiákat és szatírákat is felvettek játéktervükbe. A kerek vagy ovális kialakítású amfiteátrumok a gladiátorok küzdelmeinek vagy az állatokkal vívott harcaiknak is színhelyei voltak, ugyanakkor itt rendezték a sportversenyeket is. A hippodrom a ló- és fogatversenyek színtere volt.

Ezeknek az intézményeknek mindhárom típusa megtalálható volt Levante (Izrael) római provinciában is. Ebben a tartományban különbözõ népcsoportok: zsidók, keresztyének, pogányok éltek egymás mellett, különbözõ kultúrát képviselve és egymástól eltérõ kultuszokat ûzve.

Az építkezést és szórakozást – valamint az épületek karbantartását, az elõadások megrendezését – minden város a beszedett adókból finanszírozta. Ezen kívül a gazdag emberek presztízskérdésbõl is nagyobb összegekkel járultak hozzá a városok költségvetéséhez. Ez azonban nem vonatkozott Júdea, Galilea és Samária területeire, mert itt senki más nem építkezhetett, csak Heródes király, e régió legnagyobb ókori építésze. Az õ parancsára építették meg ezeket a «kenyeret és játékokat»-intézményeket az uralkodása alá esõ területeken. A Jordántól nyugatra, tehát a nagy létszámú zsidó lakosság területein, Jézus korában már mindhárom intézmény nagy létszámban megtalálható volt: egy tucat színház, öt-öt hippodrom és amfiteátrum, történelmi források szerint (Flavius Josephus) Jeruzsálemben is létezett egy amfiteátrum, amelynek azonban mindeddig még nem kerültek elõ régészeti leletei. Az ókori városok közül magasan kiemelkedik Cezárea. Az ottani nemzeti park nemcsak ezen intézmények miatt egyedülálló, hanem kikötõje (ma víz alatt áll) és a különbözõ történelmi korokból

származó közhasznú és szakrális épületei miatt is.

A Talmud jeruzsálemi változata világosan megfogalmazza: «Azt, aki a színházat látogatja, úgy kell tekinteni, mintha bálványimádást követne el» (Jeruzsálemi Talmud, Avoda Sara 2,7). Sokáig úgy vélték, hogy a zsidó lakosság tartotta magát ehhez a tilalomhoz, de a fennmaradt források behatóbb tanulmányozása és a legújabb régészeti leletek arra késztették Zeev Weiss professzort a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl, hogy kételkedjék ebben.

Miután 1990-ben amfiteátrum-maradványokat találtak Tiberiásban, újra felvetõdött a kérdés, hogyan jöhetett létre a Kr. utáni elsõ évszázadban alapított zsidó városban ilyen létesítmény. Weiss profes�szor ebben a témában írta 1995-ös disszertációját, késõbb pedig könyvet is adott ki ezzel kapcsolatban. Összehasonlítva a Talmud kijelentéseit a régészeti leletekkel arra a következtetésre jutott, hogy a rabbik tilalmukat csak azért fogalmazták meg olyan gyakran, és látták el különbözõ intelmekkel, mert a zsidók nagyon is szívesen látogatták ezeket az elõadásokat; különben nem lett volna szükséges olyan gyakran emlegetni.

Ha esetleg az arénák véres játékaiban zsidók is küzdöttek életükért, a rabbik kötelességüknek tekintették elrendelni, hogy zsidók is legyenek a nézõk között.

Ezt két gyakorlati okból tették: Sor kerülhetett arra, hogy dönteni kellett élet és Hírek Izraelbõl | 2015/06

23

TUDOMÁNY

halál felett, akkor esély volt rá, hogy a zsidó publikum befolyásolja a döntést, másfelõl pedig a rabbik azt akarták, hogy zsidó tanúi legyenek hittestvérük esetleges halálának, mert így feleségét özveggyé nyilváníthatta a rabbinátus, és újra férjhez mehetett.

Weiss professzor a történelmi források és sírfeliratok tanulmányozása során kiderítette, hogy a zsidók is a «gyalázatos mammon» szolgálatába szegõdtek, a színházakban zsönglõrökként és pantomim-játékosokként léptek fel. Amulettek a hoppodrom-já-

ték szövegeivel, vagy a sírköveken talált gladiátorjelenetek azt bizonyítják, hogy a zsidók aktívan részt vettek ezekben. Késõbbi évszázadok tanulmányozása során Weiss professzor keresztyén közösségek régióiban is ugyanezt találta.

AN∎

Elektromos lencsék az élesebb látásért

Vérteszt a tüdõrák korai felfedezésére Tamar Paz-Elizur a rehovoti Weizmann Intézettõl a tüdõrák korai felismerésére szolgáló vérteszt kifejlesztésén dolgozik. Ez lehetõvé teszi a diagnózis felállítását még azelõtt, hogy a röntgenfelvétel valamit kimutatna. Az elsõ tesztek sokat ígérõen zajlottak le.

AN∎

A DeepOptics új alapítású izraeli cég hozzájárulhat ahhoz, hogy hamarosan élesebben lássunk. A multifokális szemüvegek viselõinek gyakran van problémájuk, a megfelelõ csiszolást kell eltalálni. A kifejlesztett elektronikus lencsék errõl teljesen automatikusan gondoskodnak, amint a cég nemrég a szakközönség elõtt azt bemutatta. AN∎

Izraeli szabadalomözön

A mált évbe izraeli vállalatok Amerikában 3.555 szabadalmat regisztráltattak. Így az izraeli szabadalmak a japán és taiwani beadványok után a harmadik helyen állnak. 2013-mal összehasonlítva ez 21 százalékos növekedés. Izrael megelõzi e tekintetben Németországot, Svédországot, Hollandiát és Franciaországot.

AN∎

Új oltóanyag a HIV és az Ebola ellen

Egy izraeli vállalat új oltóanyagon dolgozik, amely többek között a HIV és az Ebola ellen is védelmet nyújt. Szintetikus összetételének köszönhetõen a lehetséges egészségkárosítást minimálisra csökkenti.

AN∎

24 Hírek Izraelbõl | 2015/06

Okostelefon-alkalmazás elveszett tárgyakat talál meg Az Izraelben kifejlesztett Pixie alkalmazás segít az okostelefon tulajdonosainak gyakran keresett tárgyakat megtalálni, mint például a pénztárcát, a kulcsot.

Ezekre kis matricát ragasztanak, melyek reagálnak a telefon hívására.

AN∎

TUDOMÁNY

új fejlesztés

A méhnyak-rák jobb diagnózisa A méhnyak-rák világviszonylatban a második helyen áll a halált okozó rákos megbetegedések listáján. Egy újfajta izraeli kamerarendszer lehetõvé teszi a jobb felismerést a betegség korai szakaszában.

N

Netanya – Sok nõ rendszeresen jár ellenõrzõ vizsgálatokra. Jól tudják, milyen fontos a mell-, a petefészek-, a méhnyak-rák korai felismerése. Sokan ismerik a Pap-tesztet, egy sejtmintát, melyet a nõgyógyászati vizsgálat során vesznek, hogy a méhnyak-rákot diagnosztizálják. Jóllehet ez a teszt, melyet egy görög orvos, név szerint George Papanicolaou fedezett fel 1928-ban, megbízható, azonban a laboreredményekre mindig sokáig várni kell.

Egy izraeli új alapítású cégnek egészen más irányú gondolatai támadtak: A nõk millióinak a világon, de különösen a harmadik világban, nincs meg az a lehetõségük, hogy ilyen laborvizsgálatokat végeztessenek. Ezért a 2013-ban alapított Biop Medical cég újfajta eljárás kifejlesztését tûzte ki célul, amely felhasználja a modern technológiát, ugyanakkor kedvezõ árú, és megbízható, valamint a laborvizsgálatokat fölöslegessé teszi. Egy kamerarendszerrõl van szó, amely percek alatt diagnosztizálja a méhnyak-rákot.

össze. Az egyik szakközleményben ezt írták róla: «A szoftver lehetõvé teszi, hogy már egy percen belül megkapják a leleltet.»

Ezt a Biop Medical üzletvezetõje, Ilan Landesman is megerõsítette: «Mivel itt egy azonnali diagnózisról van szó, az orvosoknak és a betegeknek gyors választ ad, a készüléket elsõsorban a fejlõdõ országok tudják jól alkalmazni.»

Landesman elmondta, hogy a klinikai teszteket Amerikában és Európában is elvégezték, melyek közben már Izraelben is elterjedek, és ezek kimutatták, hogy az eredmények legalább 90%-ban megbízhatóak.

Hogy mennyire fontos a korai felismerés, a következõ statisztikai adat is mutatja: Közép-Európában, ahol rendszeres orvosi ellenõrzés folyik, és a szolgáltatások rendszere is jó, 25%-os csökkenést jegyeztek a méhnyak-rákban megbetegedettek körében, vagyis a korai felismerés közvetlen kapcsolatban áll a lakóhellyel, és az ott meglévõ laboratóriumi rendszerrel.

A Biop Medical üzletvezetõje, Ilan Landesman is megerõsítette: «Mivel itt egy azonnali diagnózisról van szó, az orvosoknak és a betegeknek gyors választ ad.

A készülék egy hordozható szonda egy optikus szkennerrel. Felvezetik a méhnyakig, az ott felvett képeket egy IBM-szerverre küldi, amely elemzi azokat. A felvételeket aztán egy rendkívül átfogó képarchívummal hasonlítják

A Netanya helységben székelõ Biop Medical cég a diagnosztizáló készülék prototípusát készítette el, amely az egészségügyi hatóságok megfelelõ engedélyével még a részleteket kidolgozó termelési fázison fog átmenni.

AN∎

Norbert Lieth

MIÉRT ÉPPEN

IZrael?

Á r a :1.450,-Ft + postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc u. 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2015/06

25

TUDOMÁNY

«titkos tipp»

Ritalin-alternatíva Izraelbõl Még csak 22 éves, egy izraeli arab faluból származik, és már a második cégét alapította. Õ nemcsak Izraelben számít titkos tippnek a gyógyászati technológiai hightech alkalmazások piacán.

T

Tel Aviv – Aziz Kaddan elsõsorban a nemzetközi «BrainTech2015»-ön, a Tel Avívban megrendezett konferencián keltett nagy feltûnést, amely az agykutatás újításait mutatta be.

Anas Abu Mukhkal, egy másik fiatalemberrel szülõvárosából, Bakar alGharbiya-ból, amely Hadera térségében található, 2014-ben alapított egy céget ezzel az ambiciózus céllal: egy megfizethetõ alkalmazást kifejleszteni mindenki számára, aki figyelemzavarral vagy koncentrációs problémákkal küzd. Cége, a «Myndlift» alapítása után nem sokkal egy tekintélyes amerikai fejlesztéstámogató program nyertese volt, és idõközben már elsõ fejlesztései meg is jelentek a piacon.

Aziz Kaddan 19 éves volt, amikor számítástechnika szakon befejezte egyetemi tanulmányait. Ekkor már két éve alapítója és tulajdonosa volt a «Kaddan Neuro Solutions» (KNS) cégnek, amely a figyelemzavaros és hiperaktivitásban szenvedõ páciensek (ADHS) számítógépes diagnosztizálásával foglakozott. Míg az apja, aki neurológus, azt akarta, hogy a fia is orvos legyen, a fiatalember barátai tanácsára inkább a hightech-szektor felé orientálódott. Cégalapítása mellett jól fizetõ hightech állást is vállalt. Környezete megbotránkozására Abu Mukhkal egy újabb céget alapított.

26 Hírek Izraelbõl | 2015/06

Az Israel21c izraeli tudományos internetportálnak adott interjújában kijelentette, õ biztos abban, hogy új terméke úttörõ jelentõségû sok ember számára. A helyzetet ismeri otthonról. Két testvére Ritalint szedett, hogy a figyelemzavar és koncentrációs problémák tüneteit kezelje. Jóllehet a Ritalin megoldja ezt a problémát, miközben újakat okoz. A legtöbb ember, aki ezt szedi, többféle mellékhatástól is szenved. Ezért alkalmazása különösen a fiataloknál igencsak vitatott.

Kaddan a neuro-feedback területén végzett kutatásokat, amit még EEG-Feedback-nek is neveznek (elektroencefalografia-feedback). Itt az agyi áramlatok görbéit azonnal elemzik, frekvenciarészekre bontják, és a számítógép képernyõjén megjelenítik. Az így közvetített frekvencia-eloszlás, amely a figyelem állapotától függ, alkalmazható a figyelem és koncentráció fejlesztésére végzett tréningeken. «A neurofeedback-et már legalább 20 éve ismerjük, és a sikerekrõl is tudunk, melyeket elértek», mondta el Kaddan. Hogy itt még nem értek el áttörést, azzal magyarázza, hogy a szülõknek legalább egyszer havonta el kell vinniük gyerekeiket a klinikára és horribilis ös�szegeket kell fizetniük a kezelésért.

«Ez sem a gyerekeknek, sem pedig a

szülõknek nem kedvezõ. A mi termékünk változtat ezen: Mi a klinikáról haza visszük a neurofeedback-et, és így mindig lehet vele gyakorolni.» Ráadásul nem is olyan drága.

Jóllehet be kell szerezni egy különleges fejhallgatót, amely segít a fókuszálást gyakoroltató speciális videójátékokat megtanulni, a Kaddan és Abu Mukh által kifejlesztett alkalmazás azonban ingyenes, a prémiumváltozat is mindössze 14 euróba kerül. Sokan tanácsolták már nekik, hogy emeljék meg áraikat, de a két fiatalember vonakodik ettõl. A termék megfizethetõségét a szociálisan hátrányos helyzetûek számára missziójuk egy részének tekintik. Tudják, hogy a nagy konszernekkel szemben, amelyek ugyancsak ezen a területen fejlesztenek, nehezen tudnak megállni, de meg vannak gyõzõdve, hogy éppen ez lesz – eltekintve a magas technológiai standardtól – egyik pluszpontjuk.

Egy játékuk már piacon van, ebben a páciens a számítógéppel játszik, és itt az a fontos, hogy a páciens figuráját csak koncentrációval lehet irányítani.

A további játékokat jelenleg nemcsak Kaddan testvérei tesztelik, hanem több tesztszemély is. A «BrainTech 2015»-ön tartott prezentációjuk után a szakma világa még sokat fog hallani errõl a két fiatalemberrõl.

AN∎

TUDOMÁNY

I Z R A E L

Kedves Barátaink!

Kedves Olvasóink!

Izraelnek barátokra van szüksége. Milyen jó, hogy a Hírek Izraelbõl olvasói olyan emberek, akik ha Izraeli munkáról vagy Izrael melletti szolidaritásról van szó, akkor ebben is komoly partnerek.

Most ebben a reményben fordulunk az újság olvasóihoz, hogy segítséget kérjünk tõlük és kérjük, hogy támogassák az Éjféli Kiáltás Misszió izraeli munkáját.

Kérjük, hogy segítse, vásárolja, rendelje meg és adja tovább a Hírek Izraelbõl magazint!

A folyóirat fordítása, nyomdai elõkészületei, nyomtatása és postázása rendkívül nagy anyagi megterhelést jelent a Missziónknak. Ez közel havi egy millió forint. A befolyt adományok, elõfizetések pedig a kiadások tizedét sem fedezik.

Az igény azonban olyan nagy a Hírek Izraelre, hogy nagy kár lenne ezt a munkát abbahagyni.

Sokak számára, akik nem tudják Izraelt a mindennapi életben hová tenni vagy egyáltalán egy hamis kép él bennük Izraelrõl, ez a folyóirat komoly támpontot jelent. Segítség a zsidó embereknek is megismerni a keresztény értékrendet, megismerni azokat az embereket, akik szeretik õket és kiállnak mellettük!

De mindezt adományok és támogatások nélkül nem tudjuk megtenni. Kérünk minden Barátunkat, hogy ne feledkezzen meg a Misszió izraeli munkájáról és anyagiakban is támogasson bennünket. Így köszönöm meg az Izrael Istene nevében, már elõre az adományokat.

Nagy Erzsébet Éjféli Kiáltás Misszió

Adományokat és támogatást a mellékelt csekken vagy az alábbi bankszámlára kérjük:

www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc u. 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

UniCredit Bank Hungary ZRT. HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; HU44 10300002-20510628-00003285

Hírek Izraelbõl | 2015/06

27

Norberth Lieth

Messiási fény Izrael sötétjében

A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ára: 750,- Ft + postaköltség

Vajs Tibor

Izrael egy nép történelmi panorámája A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

atják és elvit vitatták, ldjéhez.

Sokan el p jogát ősei fö yekezig né ma is e idók mindig is a zs helynek a k Noha a na őket az dozni an tek fára ova szétszórta feledah m n, se té jólé soha Jenyítés, ldről és isteni fe Szentfö omeg a az egyk keztek ívében «Amimről, sz lyével: ruzsále he lt ly hű tt lakri Szenté n folyói melle gondollo kor Babi nk, ha a Sionra ezem tu dk tunk, sír «Ha megfele n meg .) ljo (.. nu tunk». m, bé ruzsále ragadjon rólad, Je m! Nyelvem ze lékezem a jobb ke z, ha nem em tartom mhe met ále zs az ínye ru k nem Je Zsoltáro » ha k! d, ne rá örömöm legfőbb 6. vers.

51; 137,

Ára: 900,-Ft + postaköltség

58

M.sz.: 300

Norberth Lieth

A zsidó állam

a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc u. 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

28 Hírek Izraelbõl | 2015/06

Biblia

Biblia

Isten hét ígérete Izrael számára 2. rész Mi Izrael?

Burkhard Vetsch (1920–2008) Az Izrael szót hallva spontán módon mi fut át agyadon és szíveden?

Mit vált ki benned ez a szó? Érdektelenséget? Ellentmondást? Elutasítást? Gyûlöletet? Vagy barátságot?

Esetleg szeretetteljes tiszteletet? Így vagy úgy, bárhogy is álljunk Izrael témájához, ellene vagy mellette, manapság a világ számára ez a téma egyre inkább az elsõ számú politikai kérdéssé válik. Izrael neve a mai világban szinte már szitokszóvá vált.

A nemzetek megütközéssel tekintenek rá, nem akarják elismerni, hogy Izrael Isten választott népe. Olyan ez, mint ahogy Zakariás próféta jövendölte: «Íme, én részegítõ pohárrá teszem Jeruzsálemet a körülötte levõ népek számára» (Zak 12,2).

Ezért egyre nagyobb az elutasítás.

Mint a részegek és elvakítottak, úgy bánnak a nemzetek Izraellel, míg, … míg Isten Maga be nem avatko-

zik, és Izrael segítségére nem siet, amikor a zsidók felismerik Messiásukat és Megváltójukat.

Aki Izrael gyökereit nem ismeri, az soha nem lesz képes ezt az országot és népét igazságosan megítélni. Az egész világnak tudomásul kellene vennie, amit Isten az 1Móz 12,2-3-ban Ábrahámnak ígért (akkor még Ábrámnak hívták), mert az abszolút kötelezõ érvényû mind a mai napig: «Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége!» Istennek Izraellel kapcsolatos üdvtervének ez az egyik szellemi csúcspontja, ezt soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Izrael Isten választott népe, és az is marad. Ez a feltétel nélküli ígéret végigvonul az egész Szentíráson egész a Jelenések könyvéig.

Az Izráel név jelentését az 1Móz 32,28-29-ben találjuk; itt olvashatunk Jákób találkozásáról Istennel Penúélnél. Ott kérdezte meg Isten Jákóbot: «Mi a neved? Õ így felelt: Jákób!», ekkor így szólt Isten: «Nem Jákób lesz ezután a neved, hanem Izráel, mert küzdöttél Istennel és emberekkel, és gyõztél!»

Tehát Isten Maga adott új nevet Jákóbnak, Izráelnek nevezte el (1Móz 35,10-11).

A harc határozta meg Jákób életét. Harcolt 1. testvérével, 2. apjával, 3. apósával, 4. feleségeivel, 5. Istennel.

Az 5Móz 32,10-ben olvasunk Izráel eredetérõl: «(Isten) puszta földön talált reá (Izráelre), kietlen, vad sivatagban. Körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét.»

Izrael Isten szemefénye! A Szentírás

1. Móz 12,2-3 «Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.

Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége!»

Hírek Izraelbõl | 2015/06

29

Impresszum

Biblia

HÍREK IZRAELBÕL

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 Köszönjük, hogy adományával támogatja az Éjféli Kiáltás Misszió munkáját!

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Izrael Isten kiválasztott népe és örökre az is marad!

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

ennél többet is mond: «Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!» (Zak 2,12).

Izráel kiválasztásának okáról a Szentírás az 5Móz 7,6-7-ben beszél, ahol arról olvasunk, hogy Isten kegyelmének mérhetetlen gazdagságában a legkisebbet választotta ki: «Hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az ÚR, hogy tulajdon népe légy valamennyi nép közül, amelyek a föld színén vannak. Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt.»

Gyakran megélhetjük ezt mi is, keresztyének. Isten a legkisebbet választja ki, ez isteni elv. «Fölemeli a porból a nincstelent, és kiemeli a szemétbõl a szegényt» (Zsolt 113,7). «Bár fenséges az ÚR, meglátja a megalázottat, és messzirõl megismeri a fennhéjázót» (Zsolt 138,6). «A kevés is ezerré nõ, a kicsiny is hatalmas néppé. Én, az ÚR, rövid idõ múlva megvalósítom ezt!» (Ézs 60,22).

Izrael Isten kiválasztott népe, és

30 Hírek Izraelbõl | 2015/06

örökké az is marad. Héberül a «kiválasztott nép» am segula. Abban az idõben ugyanis, amikor Isten elhívta népét, körül volt véve a kánaánita pogány népektõl. David Ben Gurion használta ezt a kifejezést – «am segula» –1948. május 14-én elsõ izraeli miniszterelnökként államalapításkor miniszterei jelenlétében.

Ezzel arra emlékeztetett, ami az Ézs 41,8-10-ben is olvasható: «De te, szolgám, Izráel, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda! A föld végén ragadtalak meg, annak szélérõl hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek meg!

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!

Megerõsítlek, meg is segítlek, sõt gyõzelmes jobbommal támogatlak!»

Izrael tragédiája az, hogy nem követte isteni elhivatottságát, hûtlen lett Istenhez az által, hogy 1. megszegte a Törvényt, 2. üldözte a prófétákat, 3. keresztre feszítette a Messiást.

Mindezek ellenére Isten nem vetette el népét, amint azt a következõ részekbõl látni fogjuk.

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés: 8400,-Ft Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 10:00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:30-tól 17:00 óráig fogad telefonhívásokat.

A hónap fotója

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl ! facebook.com/hirek.izraelbol

Turnusok: 2016 március vége 2016 augusztus 2016 szeptember vége

2015-ös utazási alapba befolyt összeg összesen 98.000,-Ft Ezt az összeget az Éjféli Kiáltás Misszió 200 dollárral kiegészítette.

Nyertes: Nagy András (Érd) A pályázónak mindösszesen 750 USD kellett fizetnie a teljes utazásért, beleértve a repülõjegyet is!

Legyen az útján Isten áldása és mi is köszönjük a bizalmat.

Az UTIALAP újra indul.

Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex Tours (Haifa) Ltd izraeli utazási irodával együttmûködve végzi.

V. Nemzetközi Izrael konferencia Budapesten a Dunán 2015. július 18.

Igei szolgálat:

Norbert Lieth lelkipásztor

(Svájc)

Gazdag zenei program

Regisztrálj már most!

Levélben: 1135 Bp, Palóc u. 2.

Emailben: ejfel@t-online.hu Interneten: www.ejfelikialtas.hu Telefonon: +36 1 3500 343

Ára: 720,-Ft

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ! 2000,- Ft/fõ +Étkezési hozzájárulás: 500,-Ft/fõ

Ah ely 50 ek % tö me bb gte m lt! int

Regisztrálás kötelezõ. A rendezvény zártkörû!

www.ejfelikialtas.hu

A hajón italfogyasztást (üdítõk, ásványvíz) és szenvicseket biztosítunk