Éjféli kiáltás magazin 2015 05

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

1955 2015

60 év

> > >

idoszueru korhálló idot

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu n 2015. május – 5. szám

Hogy történhetett ez meg?

• 70 évvel ezelõtt kapitulált a náci Németország. Napjainkban egy második Holokauszt veszélyes közelségbe került.

Ezt hogy kell érteni? | Luther, a zsidók és a behelyettesítõ teológia története

Zimányi József:

Norbert Liet

Marcel Malgo

Találkozás Salamonnal

Gedeon

Perspektívák Ezsdrás könyvéből

Ára: 270,-Ft k

Ár: 750 Ft.

Ára: 380,-Ft

aj

án

un

DV la D t

Éjféli Kiáltás Misszió Tízparancsolat The Ten Commandments

Ft , 9 9 9 : a Ár

amerikai animációs film (magyar szinkronnal)

ség ölt tak s o +p

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

Sípos Ete Álmos

Egyesülnek-e a vallások?

Ár: 500 Ft.

Wolfgang Bühne

Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen valaki titeket!

Ár: 750 Ft.

www.ejfelikialtas.hu

Dr. Pálhegyi Ferenc

Szex és szerelem

Ár: 650 Ft.

TARTALOM

ÜDVÖZLET René Malgotól

Bibliai üzenet 4 Hogy történhetett ez meg?

5 A kerubok tûzkörében 10 «A zsidóság nem rendelkezik világos és egységes ismerettel a Messiásról» 13 Ó, Uram, légy kegyelmes!

Nézõpontban 16 Ami maradt, az az öröm 18 Énók Istennel járt 22 Luther, a zsidók és a behelyettesítõ teológia története 24 József Jézus 27 5 Móz 32,21 27 Michael J. Vlach 28 Hitler és a Biblia

60 é ves a z É jféli Kiáltás 29 A Beth-Shalom munkájának létrejötte

3 Üdvözlet 28 Vers 30 Ámen 30 Impresszum

Köszönet Önöknek!

Az evangélium szolgálatáért.

25 éves az Éjféli Kiáltás Misszió.

25% kedvezményt adunk most a könyveinkbõl.

Címlapfotó A koncentrációs tábor bejárata Auschwitzban

www.evangeliumi.tv

Elfogadva Kedves Barátaim, véget ért egy korszak … legalábbis ebben a rovatban. Peter Malgo továbbadta e folyóirat elõszavának stafétabotját. Évtizedeken át bátorítást és megerõsítést jelentettek cikkei ebben a rovatban sok barátunknak és nekem is személyesen, mivel egy ideje én végezhettem a korrektúráját. Nos, másokon a sor, hogy átvegyék a stafétabotot.

Ebben a rovatban Missziónk világszerte tevékenykedõ munkatársai jutnak szóhoz a jövõben, és fordulnak Hozzátok személyesen. Elsõként én vettem át a stafétabotot, és szeretnék röviden bemutatkozni. Az Éjféli Kiáltás Misszió harmadik nemzedékéhez tartozom, és amint a nevem is mutatja, a Misszió alapítójának, Wim Malgonak vagyok egyik unokája. Azt lehetne gondolni, hogy az én utam az Éjféli Kiáltás keretein belül adott volt. Nem feltétlenül. A szüleim, Marcel és Rita Malgo, soha nem kényszerítettek, hogy ezt az irányt válasszam. Fiatalként valóban nem az volt a szándékom, hogy a Misszió munkatársa legyek, de a mi hûséges Urunknak más tervei voltak, úgyhogy késõbb valóban szabad elhatározásból a Misszió mellett döntöttem.

2008 óta az Éjféli Kiáltás szerkesztõségében dolgozom. Ez év márciusában a vezetõség megbízott a szerkesztõség vezetésével. Szándékom és célkitûzésem az, hogy a folyóirat Krisztus-központúságát megõrizzem, és – amennyiben lehetséges – fokozzam is. Arra törekszünk, hogy Olvasóinknak a hitben erõsítõ, felvilágosító és bibliai-profetikus cikkek gazdag választékát nyújtsuk. «Éjféli Kiáltás» – ez a név továbbra is programunk marad. Figyelmeztetni akarunk a mi Urunk, Jézus Krisztus visszajövetelére, mivel hisszük, hogy az Õ közeli eljövetelének várása segít az Úr ügyében józanul, éberen és buzgón munkálkodni.

A mi Biblia-értelmezésünk szerint a zsidó népnek fontos szerepe van Isten végidõkbeli tervében. A zsidó próféta, Dániel, a maga idejében azt az utasítást

kapta Istentõl, hogy «a szavakat», melyeket a végidõkrõl szóló látomásában kapott, zárja és pecsételje le (Dán 12,9), mert a végsõ idõkig «még sok napnak» kell eltelnie (vö. Dán 8,26). Amióta az Úr Jézus emberré lett, meghalt és feltámadt, majd felment a mennybe, már a végidõkben élünk (Zsid 1,1-2). A Jelenések könyvében pedig ezt olvassuk: «Az idõ közel» (Jel 22,10). Ezért Jánosnak már nem kellett végidõkbeli látomásának «szavait» lepecsételnie (Jel 22,10).

Való igaz: Urunk már most visszajöhet.

Országa hatalommal és dicsõséggel már most ránk köszönthet (bármely pillanatban visszajöhet, hogy az övét elragadja a nagy nyomorúság és az ítélet napja elõl).

Egyetlen ok, amiért még késlekedik, az, hogy az Úr hosszútûrõ, és minden embert meg akar menteni (2Pt 3,9; vö. Róm 11,25; 1Tim 2,3).

Mindezekre tekintettel komoly jel és figyelmeztetés számunkra az a tény, hogy a zsidó népnek már 1948 óta újra van saját állama és saját országa. Isten megígérte, hogy «újra felépíti Dávid sátorát» (ApCsel 15,16; vö. Róm 11), hogy a zsidókra kiárasztja «kegyelmének és könyörületének szellemét» (Zak 12,10) és «az elüldözött Izraelt összegyûjti a föld egyik sarkától a másikig» (Ézs 11,12). Mindezeknek a «a napok végén» kell megtörténniük, amikor Isten az etnikai Izrael népének új szívet fog adni (Jer 30,24– 31,40). Ha tehát már János idejében is (kb. Kr. u. 90) közel volt az idõ, men�nyivel inkább közel van most, amikor az ígéret népe összegyûl az ígéret földjén!

Ezért szenteljük ezt a májusi számunkat a zsidó népnek 70 évvel a szörnyû Holokauszt után. Izrael túlélése és államként való feléledése ugyanis nem kevesebbet jelent, mit hogy Isten olyan Isten, Aki betartja minden ígéretét. És ez kellene ösztönözzön bennünket a személyes követésben és szeretett Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus közeli eljövetelének várásában!

René Malgo

Éjféli Kiáltás 2015 május

3

Bibliai üzenet

Hogy történhetett ez meg?

70 évvel ezelõtt kapitulált a náci Németország. Napjainkban egy második Holokauszt veszélyes közelségbe került.

Megdöbbentõ, de igaz: A Holokauszt rémségei azzal a kényszeres vággyal állnak összefüggésben, hogy az ember saját maga teremtse meg a Paradicsomot, és ez még ma is lehetõvé teszi a Holokauszt tragédiájának megismétlését, amint azt «A kerubok tûzkörében» címû cikkünk is mutatja. «A zsidóság körében nincs világos és egységes Messiás-elképzelés» címû interjúból megtudhatod, hogyan reagál ma Izrael a Holokausztra, és milyen irányban halad az ország.

4

Éjféli Kiáltás 2015 május

A kerubok tûzkörében Az emberek újra és újra megpróbálják visszaszerezni a Paradicsomot, megtalálni az odavezetõ utat, vagy legalábbis részben leutánozni. Ez a körülmény is magyarázza, hogyan juthatott annak idején Hitler a hatalomra.

F

igyelemreméltó könyvében C.-E. Bärsch: A nemzeti szocializmus politikai vallása (München, 1998), megállapítja: «A nemzeti szocialisták sikere 1933-tól, legális uralkodásuk kezdetétõl ideológiájuk vallási tartalmán nyugodott» (183. o). Így Hitler a «gondviselés küldötteként» szinte vallásos formában tiszteltette magát (195. o). Amikor Hitler részt vett egy pártösszejövetelen, az õ beszéde mindig a rendezvény csúcspontját jelentette. Mint «Isten kiválasztottja» hirdette a népnek üdvözítõ terveit, a nemzeti megváltás reménységét (179-181. o). Ahogy telt az idõ, egyre több németet szédített meg Hitler «evangéliuma», amely szerint egy felsõbb hatalom vezetésével a német nép eljut a nemzeti üdvösség állapotába. Ez a meggyõzõdés szabadított fel Hitlerben és követõiben olyan erõket, amelyek – egyre rombolóbbakká váltak.

Nem véletlenül került felszínre ebben a kontex­ tusban a «Harmadik Birodalom» náci terminológia.

Az olasz teológus és rendalapító Joachim di Fiore (1130–1202) a középkorban kifejlesztett egy apokaliptikus végidõkbeli történelemértelmezést, melyet

követõi kibõvítettek és terjesztettek (az ún. Joachinizmus), és amely hosszútávon rányomta bélyegét a történelemre. Di Fiore három, egymást követõ birodalmat vagy kort látott: Az Atyaisten elsõ korszaka után az Ószövetségben Krisztussal beköszöntött a második, a Fiú korszaka az evangélium hirdetésével, ezt pedig a szerzetes várakozása szerint a «harmadik birodalomnak», a Szentlélek korának kellett követnie itt a földön, a szeretet és szabadság birodalmának, amelyben lezárulhatna az emberiség megváltása. Ez a harmadik korszak volt szimbolikusan tekintve az ún. «Ezeréves birodalom». Hasonló elképzeléseket vett át a nemzeti szocializmus. Adolf Hitler valóban megpróbálta, mint elõtte a kommunista Marx és utána Mao Tsetung, a földön létrehozni a Paradicsomot, persze nem a gyõzedelmes munkásosztály «mennyei birodalmát», hanem az «árja» faj fasiszta birodalmát!

Hitler «ezeréves birodalma» elgondolkodtató módon mindössze arra a «szerencsétlen» 12 évre (1933–1945) korlátozódott.

Az embereknek mítoszokra van szükségük. A modernek darvinizmussal átitatott racionalitása nem csillapítja a mítoszok iránti szükségletet, amint azt Hitler felemelkedése ijesztõ szemléletességgel megmutatta. David Lloyd Georges helyzetleírása, amit a Berchtesgadenben tett Hitler-látogatása után jelentetetett meg a Daily Express 1936. szeptember 17-i számában, megmutatja, milyen magas fokú volt a félrevezetés: «Épp egy németországi látogatásról tértem vis�sza […] Nos, láttam Németország híres vezérét, és azokat a nagy változásokat is, melyeket okozott.

Gondoljon bárki bármit ezekrõl a módszerekrõl – és ezek nem egy parlamentáris ország módszerei –, kétség sem fér ahhoz, hogy a Führer ezekkel csodálatos változást ért el az emberek szellemében, egymás iránti

Éjféli Kiáltás 2015 május

5

Bibliai üzenet

Egy kerekasztal beszélgetés során megkérdezték Hitlertõl még jóval a Holokauszt elõtt: «És a zsidók?» Így válaszolt: «Nem létezhet két kiválasztott nép!

6

Éjféli Kiáltás 2015 május

viselkedésében, szociális, gazdasági önmeghatározásukban. […] Ez már nem a világháború utáni elsõ évtizedek Németországa, a lerombolt, legyõzött, megalázott, a tehetetlenség érzésétõl és félelemtõl elgyötört ország. Most telve van reménységgel és bizalommal és annak az eltökéltségnek újfajta érzésével, hogy saját életét önmaga irányítja határain kívüli bármiféle erõ beavatkozása nélkül. A világháború óta elõször vált általánossá az emberekben a biztonság érzése. Ez egy boldog Németország. Ezt mindenütt láthattam és felismerhettem.»

Hitler sikerének titka: Az állítólagos keresztyén értékek és az üdvösség ígéretének zseniális keveréke, amely az országot, az embereket és egy dicsõséges jövõt olvasztott össze. A tragikusan ördögi ebben az volt, hogy Hitler Jézust önmagával helyettesítette, és Isten választott népét a földön az «árjákkal». Egy kerekasztal beszélgetés során megkérdezték Hitlertõl még jóval a Holokauszt elõtt: «És a zsidók?» Így válaszolt: «Nem létezhet két kiválasztott nép!»

A német nép nem vette magának a fáradságot, hogy kritikai hozzáállással figyelje az eseményeket, és Hitler beszédeinek tartalmát figyelmesen és alaposan elemezze. Hitler már 1922-ben nyilvánosan kijelentette: «Ha valóban hatalomra kerülök, a zsidók megsemmisítése lesz az elsõ és legfontosabb feladatom.» A keresztyéneknek nem kellett volna már akkor tiltakozniuk? «Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztõhelyre hurcolnak! Ha azt mondanád, hogy errõl nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet õrzi, ismer; õ megfizet az embernek cselekedete szerint» (Péld 24,11-12).

Itt nemcsak arról van szó, hogy sokan aktívan is részt vettek a Holokausztban, a nagy katasztrófát a «jók» hallgatása jelentette, mindenekelõtt a németországi keresztyéneké, akiket lépre csalt Hitler evangéliuma. A világközösség passzivitása is hoz-

zájárult Hitlernek a zsidók körében vég zett népirt á sá hoz. 1938-ba n Roosevelt amerikai elnök összehívott eg y konferenciát a franciaországi Évian-les-Bainsban, hogy az európai zsidók sorsáról beszéljenek. A 30 ország közül csak három jelentette ki, hogy hajlandó néhány ezer zsidót befogadni. Nem csoda, hogy a náci informátorok ezt jelenthették Hitlernek: «Csinálhat ön a zsidókkal, amit akar. Senki nem akarja õket!»

Ehhez jön a németországi egyházak teológiailag alátámasztott antiszemitizmusa, amely lehetõvé tette a Holokausztot. Karl Jaspers filozófus 1962-ben arról beszélt, hogy Hitler pontosan végrehajtotta Luthernek «Tanácsok a zsidók ellen» címû írását.

Hitler 1933-ban azzal indokolta a zsidók üldözését egy Hermann Wilhelm Berning von Osnabrück püspökkel folytatott beszélgetésben, hogy «semmi mást nem követ el a zsidók ellen, mint amit az egyház 1500 éven át ellenük elkövetett». 1923-ban Hitler kijelentette: «Luther nagy ember volt, egy óriás. Egy mozdulattal áttörte a sötétséget, úgy látta a zsidókat, ahogy mi csak ma kezdjük látni!» Ezért nem volt véletlen, hogy a kristályéjszaka Luther születésnapján zajlott. És több mint szégyenletes volt az a helyzet, hogy megkeresztelkedett zsidók sárga csillaggal mentek az istentiszteletre.

A lutheránus egyház több képviselõje is Martin Lutherre hivatkozva kijelentette, hogy a keresztyén zsidóknak származásuk miatt nincs helyük és joguk egy evangélikus német gyülekezetben.

Julius Streicher, a Der Stürmer antiszemita hecclap kiadója szintén a német reformátorra hivatkozva igazolta magát: «Dr. Martin Luther ülhetne az én helyemben a vádlottak padján, ha a vád képviselõje ezt a könyvet figyelembe venné. Ugyanis dr. Martin Luther A zsidók és hazugságaik címû könyvében azt írta, hogy a zsidók kígyófajzatok, zsinagógáikat fel kellene égetni, õket pedig megsemmisíteni. Éppen ezt tettük!»

Streichert tíz másik náci vezetõvel

Nem volt véletlen, hogy a kristályéjszaka Luther születésnapján zajlott.

Nürnbergben kötél általi halálra ítélték.

Amikor a Vatikán konzulátusának képviselõjét a zsidók megkérték, lépjen fel az ártatlan zsidók, fõleg g yermekek deportá lása ellen a z akkori Csehszlovákia területén, ezt felelte: «Zsidó gyermekek ártatlan vére nem létezik a világban. A zsidó vér teljes egészében vétkes. Ti halált érdemeltek. Ez az elvárható büntetés azért a vétketekért [a keresztre feszítés].»

Hiányos bibliaismeret, vakság a bibliai próféciákat illetõen, a zsidó nép üdvtörténeti kiirtása, evolúciós elmélet, okkult tanok – keverve egy álvallásos, politikai üdvtan kínálatával – szörnyû szerencsétlenséget idézett elõ. Közben mind máig figyelmen kívül hagyjuk, hogy a zsidóüldözés egy még rosszabb szándék figyelmeztetõ jele volt, ami aztán a Szövetségesek gyõzelme után májusban, 70 évvel ezelõtt hirtelen félbeszakadt: Itt tulajdonképpen a keresztyénség megsemmisítésérõl volt szó!

Himmler megvetette a felebaráti szeretet keresztyén erényét, amint errõl Longerich írt: «Az irgalmasság keresztyén elvei útjában álltak [Himmlernek] tekintve az ‹alacsonyabb rendû emberekkel› való kompromisszumok nélküli bánásmódot.

Himmler arra törekedett, hog y a keresztyén értékrendet a germán eré-

nyekkel helyettesítse, mint például a szívósság, állhatatosság (ellenálló képesség), hogy az alacsonyabb rendû emberek elleni harcban felülkerekedjék. – A keresztyénség végsõ hatalmi próbáját éljük, fûzte hozzá [Himmler].»

Ca rl Goerdener, a k i a Hit lerrel szembeni német ellenálláshoz t a rtozott, és 1945 febr uá r já ba n kivégezték, már 1937-ben politikai testamentumában leszögezte, hogy Hitler szilárdan elhatározta, elõször a zsidókat irtja ki, aztán a keresztyéneket. Goebbels 1939. december 29-én ezt írta a naplójába: «A Führer mélységesen vallásos és komplett antikrisztusi módon gondolkodik.

A keresztyénséget a zsidóság utódjának tekinti, és ezért abszolút dekadensnek … és végül õk is kiirtásra kerülnek.»

A Hitler-körökben így többek között az a javaslat járta, hogy «minden vallásos felekezetet a ‹végsõ gyõzelem› után szüntessenek meg, ugyanakkor Adolf Hitlert nyilvánítsák az ‹új messiásnak›, aki, mint ‹megváltó/ megszabadító› és ‹Isten küldötte› isteni tiszteletben részesüljön». Egy belsõ stratégiai tervezet ezzel kapcsolatban elõírta, hogy «a hagyományos vallásos kultuszhelyeket», mint a templomok, «Adolf Hitler szentélyekké» nevezzék át. Hitler maga is aláírta ezt a javaslatot: «Az elsõ használható

Infobox

Martin Luther és a Holokauszt Luther okozta a Holokausztot? Dr. Carl Trueman történész és Lutherszakértõ így nyilatkozott errõl: «Igen is, és nem is.» A határozott tagadás naivság lenne, mert a nácik az õ írásait használták önigazolásként, és még továbbra is használják. Ugyanakkor egy közvetlen vonalat Luthertõl, a keresztyén reformátortól Hitlerig, az antikrisztusi diktátorig nem lehet kimutatni. Erre utal Uwe Siemon-Netto könyvében, amelynek címe: Luther Hitler útjának elõkészítõje? Éppen Luther teológiája volt az, amely a második világháború idején olyan német lutheránusokat, mint Dietrich Bonhoeffer és Carl Goerdeler ellenállásra késztetett. Luther, aki az evangéliumot visszahozta a német nyelvterületre, minden bûne ellenére egyike marad «hitbeli atyáinknak».

Éjféli Kiáltás 2015 május

7

Bibliai üzenet

tervezet. Feldolgozásra Dr. Goebbelsnek. Adolf Hitler.»

A horogkereszt a keresztyének mindenütt jelen lévõ keresztjét helyettesítette volna. A Weimari Köztársaság hanyatlásából a dicsõség birodalma támadt volna fel. Az «eljövendõ új birodalom», Németország «feltámadása» és «megváltása» lett volna a «hitleri üdvtörténet» végcélja.

Vajon tudatában vagyunk-e mi, keresztyének annak, hogy a zsidók ijesztõen magas árat fizettek értünk?

Hitler ugyanis a zsidók után a keresztyéneket akarta megsemmisíteni.

A zsidókat és a keresztyéneket a totalitárius rezsimek mindig üldözik!

A különbség csupán annyi, hogy a zsidók Hitler elsõbbségi listájának elején álltak, a keresztyének pedig valamivel mögöttük. A legtöbben ezért úszták meg baj nélkül. Adósok vagyunk, ezért emberileg minden lehetségest meg kellene tennünk, hogy Izraelt és a zsidókat támogassuk, védelmezzük és szeressük.

Hitler csak ízelítõ volt, az Antikrisztus árnyéka. Azt a módot, ahogy Hitler hatalomra jutott, egykor majd oly mértékben tökéletesítik, hogy egyetlen férfi az egész világot félrevezeti és megtéveszti. Igen sokatmondóak a vád alá helyezett háborús bûnösök és segítõik kijelentései: Õk csak a kötelességüket tették, és csak parancsot teljesítettek, és amint gyakran fogalmaztak, õk senkit sem bántalmaztak. Ebbõl láthatjuk, milyen pusztítást vitt véghez a sátáni ideológia az emberekben: teljesen képtelenné váltak a bûntudatra és megbánásra. Az ilyen szörnyûség jövõbeli megakadályozására egyetlen megoldás van: Csírájában elfojtani!

Különben, ha napjaink nyugati világát szemléljük, igencsak aggódhatunk és félhetünk. A BBC 22 országban végzett közvélemény kutatása szerint Izrael nemzeti állama éppolyan népszerûtlen, mint Észak-Korea kommunista diktatúrája. Csak Irán és Pakisztán áll rosszabbul a népszerûségi skálán. A Jerusalem Post izraeli napilap szerint ennek oka az 8

Éjféli Kiáltás 2015 május

izraeli külpolitikában keresendõ. De ez csak részben igaz. A valóságban újra feléledt a régi antiszemitizmus.

A palesztin állam védelme csupán kifogás a baloldali méregkeverõk és az antiszemita médiamunkások számára, hogy istentelen indulataiknak és zsidógyûlöletüknek szabad utat engedjenek. Mindenekelõtt a tendenciózus tudósítások járulnak hozzá, hogy Európában a zsidókat egyre gyakrabban megtámadják. – Európa, a közel-keleti konfliktushoz való hozzáállásod a határaidon belül élõ zsidók életébe kerül!

Jeffrey Herf a Propaganda for the Arab World címû cikkében bebizonyította a német náci ideológia közvetlen «tradíció transzferét» az iszlám fundamentalizmusba. A Hitler-köszönés Izrael iszlám ellenségei körében elfogadott szokássá vált, amint azt a Heszbollahról és a Hamaszról készült képek mutatják. Míg Izrael függetlenségi nyilatkozatában «minden szomszédos államnak és lakosainak békejobbot nyújtott és jó szomszédi viszonyt igyekszik létesíteni», addig a Hamasz-charta leplezetlenül a zsidók kiirtását hirdeti az egész világon.

Vannak emberek, akik úgy vélik, hogy Izrael úgy gyûlöli az arabokat, ahogy az arab országokban a zsidókat gyûlölik. Ez a feltételezés épp annyira megalapozott, mint az a hazugság, hogy a zsidók úgy gyûlölték a németeket, mint ahogyan a nácik a zsidókat.

Izrael ellenségei meg akarják a zsidó államot semmisíteni. Az izraeliek azonban békében akarnak élni. Valóban olyan nehéz ebben a konfliktusban a helyes oldalt választani?

Amikor manapság egyesek Nyugaton kétségbe vonják a Holokausztot, és a Gázai-övezetet Auschwitzhez, a zsidókat pedig a nácikhoz hasonlítják, amikor Izmael fiainak holokausztjáról beszélnek, szemérmetlenül elferdítik a tényeket. Senki nem ébred fel, és nem veszi észre, hogy a palesztinokat a külföld (elsõsorban Irán) látja el fegyverekkel és finanszírozza, hogy az arab világ kezében lándzsahegyként szolgáljanak a zsidók megsem-

misítésére? Izráelt azzal vádolják, hogy «elfoglalta» a Gázai-övezetet. És mi történik, ha Izrael egyszerû építõanyagot, mint a cement, beenged? A csempészalagutak Egyiptom felé, és a nemrég lerombolt, Izraelbe vezetõ terroralagutak felfedték a meztelen igazságot az építõanyaggal való gigantikus visszaélésekrõl!

Ha az emberek, mint ahogy nemrég is történt, plakátokkal megjelennek a Holokauszt Múzeum elõtt ezzel a felirattal: «Mondj nemet a palesztinok holokausztjára!», akkor az színtiszta antiszemitizmus. Különben nem titok, hogy sokan az arab ligában, ideértve az Izraelben élõ arabokat is (gondolok itt a palesztinokra), azonnal készek lennének a 70 évvel ezelõtt megtörtént Holokausztot folytatni – mégpedig ha lehetõségük lenne, az utolsó zsidóig!

A Fatah és a Hamasz mesterkedései iránt kinyilvánított nyugati szimpátia a Nyugat egykori olyan értékeit, mint «jog» és «szabadság» a feje tetejére állította, és azt mutatja, hogy elindult az önpusztítás veszélyes lejtõjén.

Meddig mehet még az igazság ily méretû elferdítése? Az Európai Zsidó Kongresszus elnöke nem túlzott, amikor azt mondta: «Kézzel fogható közelségbe került egy új Holokauszt, és ez nem rémálom.»

PORTRé

Reinhold Federolf 1974 óta az Éjféli Kiáltás munkatársa Porto Alegrében, Brazíliában. Egy dél-német «lerongyolódott hippibõl», amint õ maga fogalmazott, Isten beavatkozása által «a grafikus, a misszionárius és az elõadó színes keveréke» lett belõle, aki 1982 óta prédikátorként járja Brazíliát. Mottója: «Adósok vagyunk, szeretetbõl és hálából dolgozunk, mert Jézus megváltott minket!»

A náci rezsim Jézus nélkül, a kereszt nélkül, igazi bibliai hit nélkül, bûnbánat és megtérés nélkül ígért «üdvösséget». Saját erejébõl akarta megteremteni a békebirodalmat a földön, és visszaszerezni a Paradicsomot. Siralmasan kudarcot vallott máig ható pusztító következményekkel sok ember számára az egész világon. Ma talán másként van? Aki a Paradicsomot Isten nélkül akarja visszaszerezni, kétségtelenül – jelképes kifejezéssel élve – a kerubok villogó lángpallosainak tûzkörébe fog kerülni, akik egykor az igazi Paradicsomot õrizték (1Móz 3,24).

Isten Szava nyomatékosan felhívja figyelmünket, hogy óvakodjunk a végidõk Antikrisztusától, aki kétségkívül megígéri majd a Paradicsomot (2Thessz 2; Jel 13). A Biblia megjövendölte a hittõl való nagyméretû elszakadást, de azt is, hogy akik teljes szívvel követik az igazságot, azok megmaradnak (2Thessz 2,10). Azok reménysége, akik most hisznek az Úr Jézusban az, hogy az Úr elragadja õket még az Antikrisztus fellépése elõtt, mielõtt az az egész világot elcsábítaná és a kerubok villogó lángpallosa körözni kezdene. Akkor Isten Jézus Krisztusban elõkészíti eljövetelét, Paradicsomát a földön, a valóságos Ezer éves birodalmat, Izraelt pedig megváltja. – Maranatha! Jövel, Uram Jézus!

Reinhold Federolf Arno Froese

120 kérdés a bibliai próféciákról ár:1250,- Ft

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Miért munkálkodunk a zsidó nép között?

Ezt a kérdést nagyon gyakran teszik fel nekünk. Többen azért, mert úgy gondolják, hogy a Holokauszt Isten büntetése a zsidó népen, mert nem ismerte fel Jézus Krisztusban a Messiást.

Vagyis szerintük ezért a szörnyû tragédiáért õk maguk a felelõsek.

Micsoda szörnyû tévedés!

Vannak, akik a behelyettesítõ teológiai tézisek alapján úgy gondolják, hogy Isten örökre elvetette Izraelt.

Pedig aki olvassa a Szentírást, akit az Úr Lelke (Szelleme) vezet, az tisztában van vele, hogy az Úr sohasem vetette el az Õ népét, akit kiválasztott magának.

Magyarországon manapság komoly kihívást jelent Izrael mellett kiállni és kimutatni az irántuk érzett szeretetet és keresztyén felebaráti kötelességünket.

A z Éjféli Kiáltás Misszió nem folytat direkt evangelizációt a zsidó emberek felé, de nem is hallgatja el elõttük, hogy az általuk várt Messiás nem más, mint akire mi is várunk: az Úr Jézus Krisztus.

Az általunk hirdetett evangélium feléjük: a keresztyének szeretete, amelyet kifejezünk, szóban, tettben és a mellettük való szolidaritásban.

Támogatjuk Izraelben a Messiáshívõ g yülekezeteket. A mag yarországi misszió pedig felvállalta, hogy a jövõben segít az iskolákat óvóhelyeik kiépítésében és renoválásában.

Minden évben megtartjuk az Izraeli Konferenciát, ahol azok a testvérek találkozhatnak egymással, akik szeretik Izraelt és szeretik a zsidó népet. (Így lesz ez 2015. július 18-án is a Dunán, az Európa hajón. Várunk szeretettel!)

Minden erõnkkel igyekszünk az antiszemitizmust leküzdeni és bátran kiállni Izrael mellett. Ebben kérjük a segítséget mind imában, mind

az anyagi támogatással. Nagyszerû megtapasztalni Isten áldását, mert azt mondja a Biblia: hogy „aki áldja Izraelt, az áldott lesz, aki átkozza õt, az pedig átkozott”. Többen tettek nekünk már errõl bizonyságot: Egy komoly vállalkozó, aki utolsó pénzüket is odaszánta egy izraeli konferencia kiadásaira, mire véget ért az alkalom addigra 70 méter hosszú megrendelés érkezett faxon Izraelbõl.

Ma is velük dolgozik, és milliárdos bevételei vannak. Da számos hasonló esetrõl számoltak be a testvérek.

Ez a történet is bizonyítja, hogy az Úr kijelentései igazak és örök idõre megállnak! Ha Te is szeretnél még áldottabb lenni, állj ki az Úr munkája mellett és segíts nekünk!

Támogatásodat a mellékelt postai utalványon megteheted, amit hálával és imádságos szeretettel köszönünk meg. Ha bankon keresztül kívánod utalni, akkor az alábbi számlaszámra utalhatsz: UniCredit Bank: 10 91 80 01 – 00 00 00 40 – 71 68 00 19 Isten áldjon meg érte!

Testvéri köszöntéssel és szívélyes shalommal: Nagy Erzsébet

Éjféli Kiáltás 2015 május

9

Bibliai üzenet

INTERjú

«A zsidóság nem rendelkezik világos és egységes ismerettel a Messiásról» Fredi Winkler, a Beth-Shalom idegenvezetõje és üzemeltetõje Izraelben, arról nyilatkozik, hogyan veszi tudomásul Izrael a Holokausztot, és az antiszemitizmust. Beszélgetés.

Májusban, ezelõtt 70 évvel kapitulált a náci Németország. Hogyan emlékeznek Izraelben a második világháborúra és különösen a Holokausztra?

A z a nép, amelyik pészáhkor a z eg yiptomi szabadulásra, purimkor a zsidógyûlölõ Hámán kezébõl való szabadulásra emlékszik, a náci idõk borzalmait soha nem fogja elfelejteni.

Természetesen az elmúlt 70 év hozzájárult ahhoz, hogy az eseményeket bi zonyos t ávolsá g ból szem léljék.

A zonban vannak még szemtanúk, akik a szörnyûségeket gyerekekként és fiatalokként élték meg, és vallanak is ezekrõl. Így a hihetetlen mindig megújul, és élénken megmarad az emlékezetben, mint a zsidó történelem legszörnyûbb fejezete. Az iskolák kötelességüknek tekintik megtanítani az akkor történteket, és megemlékezni a katasztrófáról. Ezen kívül emlékünnepségeket tartanak Yad-VaShemben, va la m i nt a h ivat a los Holok ausz t Emlékhelyen a Herzl-hegyen Jeruzsálemben. Ebben az évben különben, amikor «Hetven év múlt el azóta», rendkívüli megemlékezések lesznek.

10 Éjféli Kiáltás 2015 május

Nyugaton egyre növekszik az antiszemitizmus. Érzékelik ezt Izraelben? Egyáltalán érzik-e egy második Holokauszt veszélyét?

A z a nt iszemit izmus növekedése kétségtelenül aggodalommal tölti el Izraelt. Különösen Európa tekintetében, és legújabban Franciaország miatt. Azonban tudatában vannak annak, hog y ma az antiszemitizmusnak mások a mozgatórugói, mint Hitler idejében, és a szélsõséges iszlám, amely Izrael és politikája ellen küzd, mindennek a fõ oka.

Hitler, noha a bibliai keresztyénséget megvetette, mégis használt keresztyén frázisokat, hogy igazolja zsidógyûlöletét. Az izraeli társadalom kapcsolatba hozza-e az antiszemitizmust a keresztyén hittel, vagy tesz-e valamilyen különbséget?

A Hitler óta eltelt 70 évben sok minden megváltozott a zsidó társada lomba n. A Holokauszt ut á n számtalan könyv jelent meg, melyek az antiszemitizmus okaival és a nácik felemelkedésével foglalkoztak.

Ezekben egyre gyakrabban nevezik meg a keresztyénséget és különösen az Újszövetséget felelõsként. Még 40 évvel ezelõtt izraeli cikkekben azt lehetett olvasni, hogy a zsidóság és az iszlám között nincs is olyan nagy különbség, és a kapcsolat is viszonylag jó, miközben a zsidóság

és a keresztyénség között a különbség nagy, és a kapcsolat is rendkívül problematikus. Idõközben sok minden megváltozott e tekintetben. A zsidók kénytelenek voltak megállapítani, hogy a fundamentalista iszlám legádázabb ellenségükké vált, míg a keresztyének, fõleg akik hisznek a Biblia igazságában, a legjobb szövetségeseik lettek.

Egyesek messiási ébredésrõl beszélnek Izraelben. Saját megfigyeléseid alapján meg tudod-e ezt erõsíteni?

Ezt biztosan nem lehet így kijelenteni. Ugyanakkor különbséget kell tenni, ha «messiásiról» beszélünk.

A zsidóság körében va n na k különbözõ ún. messiási mozgalmak.

Például a lubavisták. Õk Menachem Schneerson rabbi követõi, aki 20 évvel ezelõtt halt meg, és követõi messiásnak tekintették. Ug yanez történt Nachman von Breslav rabbival, aki már 200 éve halott, õt is messiásként tisztelik követõi.

Izraelben létezik egy ún. politikai messianizmus is különbözõ árnyalatok ka l. A meg vá ltásna k ebben a r e m é n y s é g éb e n n e m v á r n a k személyes Messiást. Általában azt

PORTRé

Fredi Winkler Három fiú és hat lány apja, akik már mind házasok és az Úr Jézus követõi, valamint 22 unoka boldog nagyapja. 1969 óta az Éjféli Kiáltásban dolgozik. 1990 és 1992 között idegenvezetõi képzésen vett részt.

Feleségével, Beate Malgóval vezeti a Beth-Shalom hotelt Haifán. Ma már több mint 40 éves gazdag tapasztalatra tekinthet vissza.

Általában elmondható, hogy az izraeli társadalom nagyon pluralistává vált. Íg y a különbözõ keresztyén közösségek is elfogadott részei az izraeli társadalomnak. Akkor válhat problematikussá a helyzet, ha a zsidókat is téríteni akarják.

Az antiszemitizmus növekedése kétségtelenül aggodalommal tölti el Izraelt.

Különösen Európa tekintetében, Kép: Anti-Izrael-demonstráció Berlinben

lehet mondani, hogy a zsidóság nem rendelkezik világos és egységes elképzeléssel a Messiásról.

Nos, ha azokat a zsidókat tekintjük, akik Jézusban, mint a Messiásban hisznek, elmondhatjuk, hogy számuk elenyészõen kicsi, és semmilyen befolyást nem gyakorolnak a társadalomra. Ám azt is el kell mondani, hogy amikor Jézus a földön járt, akkor is egy kicsi sereg követte.

Mégis elérte ez a kis sereg az egész világot a Jézusról szóló örömhírrel.

Milyen Izraelben a politikai légkör a keresztyének számára – legyenek ezek arabok, külföldiek vagy zsidó messiáshívõk?

A te megítélésed szerint Izrael Állam milyen politikai és társadalmi jövõ elé néz?

Ezt nem könnyû megjósolni. Általában tekintve abból kell kiindulni, hogy a nép körében két tábor körvonalazódik: egyfelõl a nemzeti va llásos tá bor, másfelõ l pedig a liberális világi tábor. Létezik még eg y harmadik csoport, az izraeli lakosság mintegy 20%, akik arabok.

Izraelben végsõ soron minden attól függ, hog yan alakul a biztonsági helyzet. Háborús helyzetben mindig úgy volt, hogy a nép a nemzeti tábor mögé állt. Másfelõl azonban elege van a népnek a háborúból, és a sürgõs társadalmi és szociális problémákkal szeretne foglalkozni.

Vagyis minden attól függ, hogyan alakul a biztonsági helyzet a Közel-Keleten.

Ha a kétállamiságú megoldást valóban bevezetik, ellentmond-e a bibliai próféciáknak? Úgy gondolom, nem. Vannak, akik úg y gondolják, hog y most, a mi idõnkben minden, Izraelre vonatkozó bibliai próféciá nak be kell teljesednie. A Biblia kijelenti, hogy a teljes beteljesedés csak Jézus Krisztus visszajövetelével és az Ezeréves birodalom felállításával jön el. A Jóel 4,2 különben kijelenti, hogy a nemzetek felosztják az országot. A kontextus bizonyos részei nem illenek a mi idõnkre, noha a fejezet a végidõkrõl beszél. Ez semmiképpen sem ellentmondás. A próféták saját korukat szólították meg ugyan, de rámutattak a végre is, amikor Isten végérvényesen leszámol, és ítéletet tart. A Jóel 4,2 szerint az országnak a nemzetek általi felosztását egyenesen szükségesnek is tekinthetjük.

60 éve hirdetjük, hogy «Jézus nemsokára visszajön!» Mennyire érett Izrael erre a nagy eseményre?

A bibliai prófécia azt feltételezi, hogy a zsidó népnek részben vis�sza kell térnie országába, amikor a Messiás dicsõségben visszajön. Isten Szava egy másik összegyûjtésrõl is beszél, mégpedig az Ezeréves birodalom kezdetén. Akkorra az egész nép visszatér. És már létezik a zsidó állam Jeruzsálemmel a fõvárosaként. Ebben az értelemben Izrael «érett» az Úr visszajövetelére. Én azonban azt gondolom, hogy az Ez 38 kijelentései szerint elõször egy politikai békeszabályozásnak kell létrejönnie.

Mit kívánsz Izraelnek, ha az Úr vis�szajövetelére gondolsz?

Hogy az történjék, amit Malakiás, az Ószövetség utolsó prófétája utolsó versében mondott, és amit Gábriel Zakariásnak, keresztelõ János apjának János jövõbeli feladatáról (Lk 1,17): Hogy Izrael egy jól felszerelt és felkészített nép legyen, kész arra, hogy fogadja a visszatérõ Messiást.

Norbert Lieth

Az idõ közel ár:950,- Ft

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2015 május

11

Bibliai üzenet

«Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az asszony utódja közt: õ a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod.» (1Mózes 3,15) A bûnbe esett ember számára ez az elsõ ígéret. Benne van az egész evangélium és a kegyelmi szövetség lényege. Nagyrészt már beteljesedett. Az asszony magvának? Jézus Krisztusnak bizony mardosta a sarkát a Sátán, és ez rettenetes mardosás volt! De milyen rettenetes a kígyó fejének végleges széttiprása!

Ez lényegében már megtörtént, amikor Krisztus eltörölte a bûnt, legyõzte a halált és megtörte a Sátán hatalmát; de végsõ beteljesedése Urunk második eljövetelére és az utolsó ítélet napjára vár. Számunkra ez az ígéret azt a jó hírt jelenti, hogy

bár a gonosz nagy erõvel támadja testi természetünket, mintegy a «sarkunkat mardossa», mi azonban gyõzedelmeskedhetünk a Krisztusban, aki lábával az õsi kígyó fejére taposott. Egész éven át tapasztaljuk majd ezen igevers elsõ felét, a Sátán kísértéseit és a Sátán magvából való gonoszok támadásait. Lehet, hogy úgy sarkunkba marnak majd, hogy belesántulunk; de ragadjuk meg igénk második felének biztatását, és akkor nem csüggedünk el. Hit által örvendezzünk, hogy mégis gyõzni fogunk Jézus Krisztusban, az asszony magvában.

«A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan» (Róma 16,20).

Ez az ígéret jól kapcsolódik a fentiekhez. Nyilvánvalóan hasonlóvá kell lennünk Urunkhoz nemcsak abban, hogy az ellenfél a mi sarkunkat is mardossa, de abban is, hogy mi is legyõzhetjük a gonoszt. Még a mi lábunk is el tudja taposni az õsi sárkányt! A római hívõket megszomorította a gyülekezetükben támadt viszály; de Istenük a “békesség Istene» nyugalmat adott lelküknek. Azoknak, akik nem voltak résen, gáncsot vetett az “õsellenség», és megcsalta õket, de pórul járt, mert azok tapostak a fejére, akiket megkísértett. A gyõzelmet Isten népe nem a saját ügyességével vagy erejével vívta ki, hanem maga

Isten Jézus Krisztus által taposott a Sátán fejére. A széttiprás a hívõk lába alatt kell hogy megtörténjék, de a gyõzelem mindenestõl az Úrtól való.

Csak tapossunk bátran a kísértõ fejére! Nemcsak az alárendelt szellemek, hanem magának a sötétség fejedelmének hatalma is meg kell hogy törjön elõttünk. Isten iránti határtalan bizalommal számítsunk a gyors gyõzelemre. Milyen vigasztaló szó ez: “hamarosan». Hamarosan az õsi kígyó fejére taposunk!

Milyen nagy lesz örömünk, ha legyõzzük a gonoszt. Micsoda szégyen a Sátánnak, hogy az ember tapos a fejére! A Krisztus Jézusba vetett hittel tiporjuk le a kísértõt!

C.H.Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

12 Éjféli Kiáltás 2015 május

+postaköltség

Ára: 1750,-Ft

Próféciaipéldázatok

+postaköltség

Ára: 1450,-Ft

9 csodajel János evangéliumában

Ára: 950,-Ft

+postaköltség

A keresztyének jövõje

Norbert Lieth

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb

Elhunyt Füle Lajos

Ó, Uram, légy kegyelmes!

„Legyen világosság, fejekben és szívekben egyaránt – akár ez is lehetne a mottója annak a hitre hívó és hitben erõsítõ költészetnek, amellyel Füle Lajos költõ megajándékoz minket, rá jellemzõ szelídséggel, de a bizonyosság erejével is" – mondta az elmúlt hétvégén Vásárosnamény polgármestere a kilencvenéves költõ tiszteletére adott versszínházi elõadás elõtt. Füle Lajos nem sokkal ezután, április 19-én vasárnap tért meg Teremtõjéhez.

Így szóljanak nevemben Izráel fiaihoz, és én megáldom õket.

Por lesz a por, s így jó, a lélek él!

Egy mondat már a múlt: A LEGMÉLTÓBBAT szolgálhattam én – m é l t a t l a n u l.

(Füle Lajos)

Urunk, Istenünk, noha mások uralkodtak rajtunk, nem te, mi azért egyedül téged, a te nevedet emlegetjük. – Olyanok lettünk, mint akiken nem te uralkodtál öröktõl fogva, akiket nem a te nevedrõl neveztek el. Bárcsak szétszakítanád az egeket, és leszállnál! Színed elõtt a hegyek megrendülnének! És látni fogja a föld minden népe, hogy te az Úr nevét viseled, s félni fognak tõled. – Akkor az Úr, tekintettel az õ nagy nevére, nem hagyja el népét, hiszen megesküdött az Úr, hogy népévé tesz titeket.

Hallgass meg, Uram! Légy kegyes, Uram! Figyelj ránk, és cselekedj önnön kedvedért késedelem nélkül, Istenem, hiszen a te nevedet viseli városod és néped!– Segíts rajtunk, szabadító Istenünk neved dicsõségéért és ments meg minket, bocsásd meg bûneinket a te nevedért!

Mérnöki pályája Füle Lajos 1925-ben, Cegléden született. Középiskolai tanulmányai befejeztével a budapesti Mûszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. 1950-tõl a fõvárosi Városépítési Tervezõ Intézet szakmérnöke. Városrendezéssel foglalkozó szakemberként kezdte járni az országot, sikeres tervpályázatai alapján több új városrész rendezési tervének elkészítésére kapott megbízást. Eleinte Budapesten, majd Szegeden dolgozott. Mérnöki munkájáért többször részesült elismerésben: Szegedi mûvészeti díjjal, Alpár Ignác- és Hild János-emlékéremmel, valamint Ybl-díjjal is kitüntették.

Mûvei Noha iskolás kora óta írt verseket, a lelki ébredését követõen kezdte megtalálni azt a medret, amelyben késõbb is folyt költészete. Ekkoriban még szó sem lehetett arról, hogy verseit kiadják, ám keresztyén körökben egyre többen olvasták Isten csodáiról, szeretetérõl és saját megtapasztalásairól szóló sorait. Gyakran szolgált verses bizonyságtételeivel, versei gépelt formában terjedtek, valamint az akkor még külföldön kiadott Vetés és Aratás folyóiratban jelentek meg.

Elsõ kötete 1989-ben jelenhetett meg A hamu tanítása címmel. Ennek elõszavában Bolyki János néhai teológiaprofesszor így ír: „Ezek a versek valahogyan az örökkévalóságot tükrözik (...) felfedezõútra visznek, megtanítanak felfedezni Isten apró jeleit az életünkben."

A költõ további kötetei: Ne félj!; Akkor jön el; Építsd velünk!; Ne nyugodj bele!; A templom áll; Utak és kapuk; Hoztál-e napsugárt?; Ének a cseresznyefáról; 365 napon; Szent ámulással; Ünnepeink versekben; Futás.

A verseskötetek mellett két hangzó anyaga is megjelent, amelyek archívumunkból letölthetõek: Hazafelé; Vallomás.

Mûvei mint megannyi bizonyságtétel gazdagítják keresztyén hitünk vers- és énekvilágát, költeményeit számos felekezet hívei magukénak érzik.

Miért mondják a pogányok között: Hol van az õ Istenük? – Az Úr neve erõs torony, hozzá menekül az igaz, és biztonságban van.

4Móz 6,27; Ézs 26,13; 63,19; 5Móz 28,10; 1Sám 12,22; Dán 9,19; Zsolt 79,9-10; Péld 18,10. Világosság minden napra címû kötetbõl.

Családi élete Füle Lajos 1952-tõl feleségével, majd gyermekeivel a Kispest-Rózsatéri református gyülekezetbe járt, ahol évtizedeken át missziói gondnokként is szolgált. 1994-ben Vásárosnaményba költözött feleségével, akinek 1996-ban bekövetkezett halála óta egyedül élt. Ám – ahogy arról versei is bizonyságot tesznek – nem magányosan.

Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! Ézsaiás 43,1 Krisztus elõtt hajtott térdet.

Halála elõtt néhány nappal Vásárosnaményban versszínházi esttel köszöntötték a kilencvenéves költõt.

Szomorú szívvel, de Isten végzését elfogadva tudatjuk, hogy drága szerettünk, FÜLELAJOS 2015. április 19-én, 90. évét betöltve visszaadta lelkét teremtõjének. Forrás: parokia.hu

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió elérhetõségein

Éjféli Kiáltás 2015 május

13

Innen-onnan

Az Úr kétszeres dicsõsége Salamon Templomával kapcsolatban kétszer olvashatunk Isten dicsõségérõl, egyszer a mennybõl leszálló tûzzel együtt és egyszer anélkül (2Krón 5,1314; 7,1-2). Ez a tény összehasonlításra nyújt lehetõséget: Jézus elsõ eljövetelérõl ezt olvassuk: «Láttuk az Õ dicsõségét …» (Jn 1,14). Eljött, hogy kegyelmet hozzon, és nem az ítélet tüzét (Jn 12,47; vö. Lk 9,54-55). De amikor másodszorra «nagy hatalommal és dicsõséggel» jön el (Mt 24,30), ezután az ítélet tüze is lehull majd a mennybõl (Jel 6 - 19). nol

Új könyv az Apostolok Cselekedetérõl

E

gy hosszabb elõkészület után a z a merikai Éjféli K iá ltás új könyvet jelentetett meg: The Sure F oun d at ion of t h e C hu r c h (A Gyülekezet biztos alapja). Az angol nyelvû, 544 oldalas könyv az Apostolok Cselekedetének versrõl

versre ha ladó, a lapos elemzése (megtalálható: midnightcall.com).

A cím a jeruzsálemi gyülekezetalapítás megismételhetetlen történelmi eseményére utal. Az alapot az apostolok és a próféták képezik, Jézus a sarokkõ. arf

Különleges Izrael-bírálat

G

eorg Dietz a spiegel.de weboldalon megjelent kommentárjában a Németországban egyre növekvõ antiszemitizmusról fejti ki véleményét, amely már az ún. Izrael-kritika is teret hódít. Többek között utal egy zsinagóga felgyújtására, amelyet «Izrael elleni kritikaként» emlegettek, és emiatt a tetteseket csak «õrizeti fogságra

ítélték». A bíró kijelentette, «semmi támpont nincs arra, hogy antiszemita indíttatású tett lenne.» Dietz felteszi a kérdést: «Ha a jövõben a szélsõséges jobboldali erõk felgyújtanak egy mecsetet, hivatkozhatnak arra, hogy a Szaúd-Arábiában lépten-nyomon megfigyelhetõ emberi jogok megsértése ellen tiltakoznak?» mnr

A zsidó élet kevesebbet ér

A

z ENSZ Biztonsági Tanácsa «a legélesebb formában» ítélte el azt az esetet, melyben egy spanyol kéksisakos katona életét vesztette, amikor izraeli találat ért egy Heszbollah-állást Dél-Libanonban. A terrormilícia azelõtt két izraeli katonát ölt

meg. Ez egyáltalán nem érdekelte a Biztonsági Tanácsot. «A Biztonsági Tanács nyilvánvalóan azt hiszi, hogy az egyik ember élete többet ér, mint a másiké», mondta az izraeli ENSZ nagykövet, Ron Prosor. mnr

A nácik segítettek Izrael ellenségeinek

Az agresszió károsan hat az egészségre A Pennsylvania Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy «jelentõs összefüggés» van «a Twitteren megjelenõ agresszió és szidalmazás», valamint «a szívbetegségekben való elhalálozás kockázata» között, amint arról a shortnews.de. honlap beszámolt. mnr

14 Éjféli Kiáltás 2015 május

A welt.de honlapon megjelent riportban, amelynek címe: «A nácik titkos megbízatása a Közel-Keleten», Géraldine Schwarz beszámol arról, hogyan bérelt fel Egyiptom és Szíria «náci háborús bûnösöket, hogy egy hadsereget hozzanak létre az Izrael ellen folytatandó harcra.» A német szövetségi kormány Konrad Adenauer alatt tudott errõl, de semmit nem tett ellene, mivel «nagyon érdekelt volt a katonai tanácsadó csoportokkal való kapcsoltat kiépítésében», amint Becker történész megállapítja, «azt remélte ugyanis, hogy ezáltal jövedelmezõ gazdasági megbízások születnek a német cégek számára». mnr

Playmobil-Luther a gyerekszobákba

A

2017-es Luther év alkalmából (500 évvel a «95 tétel» után) a Playmobil kibocsátott egy Luther figurát írótollal és Bibliával a kezében. A 34.000 Luther-emberke februárban egy pénteki napon jelent meg, és hétfõre már elkapkodták. A Playmobil ezek után további 50.000 kis mûanyag Luthert állított elõ. mnr

Hollywood egy új Ben Hur filmen dolgozik

L

ew Wa l lace (1827–1905) Ben Hur-ja amerikai regény egy zsidó hercegrõl, aki Jézus idejében keresztyén hitre jutott. Híressé az 1959-ben készült filmmel vált, Charlton Hestonnal a fõszerepben. Most újra filmre viszik a történetet. A sajtóközlemény hangsúlyozza, hogy a film vissza akar

Veszélyben az akadémiai szabadság Amerikában

térni «Lew Wallace epikus regényének szívéhez, és nem akar utánzata» lenni az elõzõ filmnek. Ha ez valóban igaz, a filmnek nagyon Krisztus-központúnak kell lennie. Félõ azonban, hogy Hollywood a «szív» alatt valami mást értett … rem

Az Evangélikus Szövetség iszlámkérdésekért felelõs intézete Németországban beszámolt arról, hogy muszlim egyetemisták Amerikában különbözõ egyetemeken «bekiabálásokkal, fenyegetésekkel több egyetemi elõadást vagy szemináriumot» megzavarnak, lehetetlenné teszik megtartásukat. Dr. Anat Berko amerikai kriminológus szerint «félelemmel tölt el megélni, az akadémiai szabadságot egy olyan nagy demokráciában, mint amilyen Amerikáé. Az egyetemek, nyilvánvalóan félelembõl, érvényesülni hagyják a rendzavarókat». mnr

Bûncselekmény megelõzése elkövetése elõtt?

S

teven Spielberg tudományos fantasztikus filmje, a Minority Report olyan világot ír le, amelyben a bûnözõt tette elkövetése elõtt tartóztatják le. A Person of Interest tévésorozat hasonló témával foglalkozik, és olyan szuperkomputert mutat be, amely összegyûjt az internetrõl minden adatot, és a tervezett bûncselekményeket már elõre felfedi. A

«Keresztyén vagy» szitokszó az általános iskolában A német Új-Ulmban, ahol sok radikális muszlim él, az egyik iskolában rendõrségi intézkedésre került sor. Több, még nem büntethetõ tanuló a «te, keresztyén» vagy «zsidó» szavakat szitokszóként használta, és «iszlám kifejezésekkel» hívta fel magára a figyelmet. mnr

n-tv.de cikke szerint, amelynek címe: «A rendõrség ‹piszkos titka›», a német rendõrség egy «egy szoftvermonstrumot szeretne, amely az áramfogyasztástól a bevételi viszonyokig mindent összefog és értékel», hogy a bûnözõket még tettük elkövetése elõtt felkutathassa, és ártalmatlanná tegye. Úgy tûnik, már vannak konkrét tervek és lehetõségek. mnr

Szövetségi alkotmánybírósági ítélet a keresztyénség ellen

Az Iszlám Állam olyan világi, mint a Nyugat?

A német alkotmánybíróság Karlsruheban olyan ítéletet hozott, amely az általános fejkendõ tilalmat az iskolákban enyhítette. Az ebben érintettek «élesen» támadták a bírókat, mivel azt kifogásolták, hogy négy szövetségi állam iskolatörvényében elõnyben részesíti a keresztyéneket. Dietmar Hipp a spiegel. de honlapon megjegyzi: «Eközben az alkotmánybírák itt-ott már szinte görcsösen úgy fogalmaztak, hogy a megfelelõ passzusok nemcsak a muszlim fejkendõre vonatkoznak, hanem minden vallási szimbólumra – úgy, mint a keresztyének keresztjének, a Jézusjelnek, a halnak, vagy a zsidó kippának használatára.» m nr

N

icolas Henin francia újságíró tíz hónapig volt az IS terrormilícia foglya.

Franciaország váltságdíjjal kiváltotta, majd a BBC-nek mesélt az IS fogságában töltött idõrõl. Henin megfigyelte, hogy a «dzsihádistáknak nem sok közük van a helyi arab vagy muszlim kultúrához. Õk a mi nyelvünket beszélik, azokat a filmeket nézik, melyeket mi. Azokat a videojátékokat játsszák, melyeket a mi gyerekeink is játsszanak.» mnr

Társadalmunk egoistákat nevel

E

gy holland-amerikai kutató csoport Eddie Brummelman vezetésével, aki az Amsterdam Egyetem munkatársa, megállapította azt, amit a Biblia már régóta tanít. Aki a gyerekeibe azt suly-

kolja, hogy õk egészen különlegesek, kis egoistákat nevelnek belõlük, akik fölötte érzik magukat másoknak, és végsõ soron árthatnak a társadalomnak. Ahogyan túl nagy jólét is ártalmas lehet. mnr

Éjféli Kiáltás 2015 május

15

Nézõpontban

mennybemenetel

Ami maradt, az az öröm Mi köze Jézus mennybemenetelének a mi örömünkhöz? Miért örülhettek a tanítványok, és hogyan nyerhettek bátorítást abból, hogy az Úr elhagyta õket, és felment a mennybe? Lelki gondozói magyarázat.

M

ajdnem kétezer évvel ezelõtt a feltámadott Úr Jézus maga mellé vette t a nít vá nya it, amikor felment az Olajfák hegyére, hogy tanúi legyenek, amikor szemük láttára felemeltetett a mennybe (ApCsel 1,9) – ezt már jóval azelõtt kijelentette (Jn 6,62). Ez az esemény mindenképpen leny ûgözõ volt a tanítványok számára, egyedülálló, semmihez sem hasonlítható. Csak próbáljuk elképzelni: Röviddel azelõtt szenvedett az Úr a kereszten, és nyomorúságos körülmények között meghalt. Most pedig 40 nappal a feltámadása után – miközben tanította õket – elbúcsúzott tanítványaitól, szemük láttára felemelkedett a mennybe. És ez még nem volt elég, angyalok is jöttek, és megígérték visszajövetelét (ApCsel 1,11), mégpedig az Úr Jézus

16 Éjféli Kiáltás 2015 május

látható visszatérését hatalommal és dicsõséggel, amint azt már Zakariás próféta is megjövendölte: «Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén» (Zak 14,4). – Micsoda vigasztalás volt ezekben a szavakban, a bizonyosság, hogy az urak Ura és a királyok Királya vissza fog jönni, és a tanítványok viszontláthatják Õt!

Mindaz, ami a tanítványok szeme láttára a mennybemenetel kapcsán történt, nagy örömmel töltötte el õket – ellentétben Jézus elfogatásá-

val a Gecsemáné kertben, amikor pánikba estek, és végül félelmükben elbarikádozták magukat. Hog yan lehetett ez? Hogyan történt ez a véleményváltozás? Uruk és Mesterük most végleg elment, a rómaiak és a papok pedig, akik ellenséges érzülettel voltak irántuk, itt maradtak. De nem kérdeztek semmit, nem kértek és nem panaszkodtak, amint Jézus tanítványainak megjövendölte: «… azon a napon nem kérdeztek éntõlem semmit» (Jn 16,23). De ha a tanítványok nem is küzdöttek azért, hogy Uruk velük maradjon, hanem láthatóan beletörõdtek sorsukba, én mégis elvártam volna legalább azt, hogy ezt olvassam róluk a Bibliában: «És visszatértek Jeruzsálembe ag goda lmasa n, megszomorodva, elbizonytalanodva.» Ehelyett ezt olvassuk: «…nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe, mindig a templomban voltak és áldották Istent» (Lk 24,52-53). Örömük megmaradt a megkövezésig, a lefejezésig, a keresztre feszítésig, a halálig … Miért? Mert ez az öröm rendíthetetlen alapon nyugodott, mégpedig Isten csalhatatlan Szaván, a feltámadás tényén és mindazon, amit az Úr Jézus tanítványainak tanított, kinyilatkoztatott, például a visszajövetelével kapcsolatban, az örök élet biztos ígéretével kapcsolatban, amit Istennek, az Atyának, és Istennek, a Fiúnak közvetlen közelségében fognak eltölteni. A tanítványok hitték, mégpedig a Szentlélek erejével, Aki késõbb kitöltetett rájuk (ApCsel 2). Az öröm a Lélek gyümölcse (Gal

5,22). Ez azt jelenti, hogy örömüket végülis Istentõl kapták.

A mennybemenetel a tanítványoknak és nekünk is azt mutatja, hogy Jézus Krisztus teljesítette feladatát, és most már Isten jobbján ül, hogy közbenjárjon a mennyei At yánál az Õ megváltottjaiért (Zsid 10,12; 9,24; Róm 8,34). Övéi elõtt elment a mennyei dicsõségbe, hog y utat készítsen a benne hívõknek (Zsid 6,20). – Ami maradt, az az öröm. Öröm afelett, hogy Isten egy napon minden könnyünket letörli (Jel 21,4).

Annak az igazságnak öröme, hogy van Vigasztalónk, Aki elé minden gondunkat odavihetjük.

Péter késõbb arról beszél, hogy az Úr Jézus a mennybemenetellel átvett minden hatalmat, és mindent Maga alá vetett (1Pt 3,22). Milyen leny ûgözõ ez! Noha a jelen ben élünk, de a gyõzelem már a miénk, mert a z Úr Jézushoz tartozunk, Akinek minden alávettetett. Ez a tény késztette a tanítványokat, hogy örvendezzenek, amikor látták men�nybemenetelét. Micsoda öröm! Ez az öröm kíséri Isten gyermekeit a jövõben is, mindaddig, míg Urunkhoz és Megváltónkhoz költözünk, hogy úgy legyen, amint az Úr mondta: «… ahol én vagyok, ott legyetek ti is» (Jn 14,3).

Thomas Lieth

Wim Malgo A bibliai keresztség

Az Isten Báránya

A keresztyén egyházakon és felekezeteken belül köztudottan sok az eltérõ értelmezés és magyarázat a Biblia eseményei, kijelentései és tanításai vonatkozásában. Ezek egyik igen lényeges pontja a keresztség kérdése. Erre kíván választ keresni és adni a szerzõ, Wim Malgo a Biblia alapján. 16 old.

Keresztelõ János hirdette az embe­rek­nek, hogy bánják meg bûneiket. Hirtelen meg­­­ állt, majd valakire rámutatott a tömegben.

Mindenki odanézett és úgy hallgatták János szavát: «Ímé, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bû­nét!» Nem az a döntõ kérdés az életedben, hogy melyik egyházhoz tartozol – hanem az, hogy a Bárányhoz-e? 20 old.

Ára: 350,- Ft

+postaköltség

Ára: 350,- Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2015 május

17

Nézõpontban

Énók Istennel járt Közösség Istennel

É

n ók kétségtelenül állandó kö-

zösségben volt Istennel. Ha mi is a mi Urunkkal, Istenünkkel akarunk járni, folyamatosan beszélõ viszonyban kell lennünk Vele. Képzeljünk el eg y há zasságot, ahol a férj minden reggel megreggelizik, elmeg y dolgozni úgy, hogy a feleségéhez egy szót sem szól. Este hazajön, megeszi a vacsorát, és egyetlen szó nélkül elmegy lefeküdni. Mit gondolsz, hogy mûködik egy ilyen házasság?

Sehogy! És mégis sok házasságban ez a szomorú valóság. Minden házassági tanácsadónak és lelki gondozónak az a véleménye, hogy egy jól mûködõ kapcsolat alapja a folyamatos párbeszéd. És hogy mûködik a párbeszédünk Istennel? Nagyon egyszerûen: Õ szól hozzá nk a Biblia, a Szava által, mi pedig felelünk Neki imádságban. Sajnos, sok kereszt yén Istennel való kapcsolata hasonlít az elõbb leírt házaspáréhoz. Az Úr akar velünk beszélni, de nekünk nincs Õrá idõnk. Fontosabb dolgaink vannak, mint Istenre figyelni, akár egy félórára is. Úgy tûnik, mintha a szeretet magától értetõdõ lenne. A szeretet azonban úgy nyilvánul meg, hogy mindenben részt veszünk, ami a másikat érdekli. A jó barátságokat az jellemzi, hogy a barátok órák hosszat tudnak eg ymással beszélni, miközben teljesen megfeledkeznek az idõrõl. olyan sok mondanivalójuk van egymás szá18 Éjféli Kiáltás 2015 május

mára, és mindent tudni akarnak egymásról.

Kérdezz csak meg eg y lá ny t, mit tesz, amikor szerelmesétõl egy levelet vagy e-mailt kap? Látni fogjuk, már alig várja, hogy olvassa a kedves sorokat. És minden bizon�nyal nem egyszer fogja elolvasni, hanem olyan sokszor, hog y már szinte kívülrõl tudja. A feleségem és én is megõriztünk ilyen leveleket, képeslapokat, melyeket egykor egymásnak írtunk, és azt hiszen ezzel nem vagyunk egyedül.

Ugyanígy kellene szeretetünk a mi Urunk iránt is megmutatkozzék, ugyanígy kellene vágynunk a Vele való közösségre és a Vele folytatott párbeszédre. Ha nem állunk beszélõ viszonyban Istennel, az

meglátszik az életünkön, magatartásunkon, kedélyállapotunkon.

Olyan az, mintha térkép, GPS vagy más segédeszköz nélkül vetném bele magam egy idegen város nagy forgalmába, vag y eg y számomra ismeretlen, bonyolult gépet akarnék üzembe helyezni a használati utasítás elolvasása nélkül. Egyértelmû, hogy az eredmény nem lenne megfelelõ. Hiszen tudjuk, hog y mindennapi harcunkban egyedüli feg y verünk az imádság és Isten Szava: «Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

M i nden i m á d s á g ot ok b a n é s könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által. Éppen azért legyetek éberek, teljes állha-

tatossággal könyörögve az összes szentekért» (Ef 6,17-18). Úgy gondolom, sok keresztyén eredménytelenségének és elbukásának az az oka, hog y hiányzik közösségük Istennel. Énók csak az Istennel való bensõséges közösség által maradhatott meg állhatatosan és kitartóan abban a velejéig romlott, özönvíz elõtti társadalomban. Õ Istennel járt. Dánielrõl is tudjuk, hogy a bálványimádás, intrikák és merényletek korában hû maradt, mert Istennél keresett segítséget.

Naponta háromszor imádkozott Hozzá. A legnagyobb példát azonban Jézus Krisztus adja. Õ állandóan az Atyával való közösséget kereste. És ha Õ ennek szükségét érezte, mennyivel inkább szükséges ez a mi számunkra!

Sokan úgy gondolják, hogy kapcsolatuk Istennel rendben va n.

Hogy valóban így van-e, nagyon könnyen megállapítható. Vizsgáld meg egyszer, mennyi idõt töltesz a Biblia tanulmányozásával, men�nyi idõt szánsz az imádkozásra, és mennyire értékesek számodra Isten dolgai. Isten közösségben akar lenni, kapcsolatot akar velünk, de sajnos mindig ezt kall hallania: Ezt a számot nem lehet kapcsolni. A te összeköttetésed milyen Istennel?

Téged el tud-e érni Szavával, imádkozva megteremtetted-e a Vele való kapcsolatot?

A m i kor a z eg y i k szí nész nõ, aki karrierje csúcspontján ismert, és ü n nepelt volt, öregen na g y szegénységben és elhag yatottan meg ha lt, elá r verezték hol miit.

Ezek között egy Biblia is volt. Ez senkit sem érdekelt, végül egy férfi egy pár centért megvette. Amikor kinyitotta, minden oldalon egy-egy százdollárost talált. A színésznõ karrierje során sok ajándékot kapott, többek között egyik barátjától ezt a Bibliát. Udvariasságból megköszönte, de soha nem lapozott bele. Ha kinyitotta volna, nemcsak földi gazdagsághoz jut hozzá, hanem az örökkévalóság kincseihez

is hozzáférhetett volna, melyeket Isten mindenkinek rendelkezésére bocsát, aki Hozzá közeledik. Isten ma veled szeretne beszélni. Kész vagy-e fogadni ezt a beszélgetést?

Mi történt a két tanítvánnyal, akik Jézus halála után Emmausba mentek (Lk 24)? Megjelent nekik Jézus, beszédbe elegyedett velük, magyarázta nekik a Szentírást, és megértette velük, minek kellett a Messiással történnie. Miután felismerték Jézust, és Õ eltûnt a szemük elõl, így szóltak egymáshoz: «Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta elõttünk az Írásokat?» (Lk 24,32).

Ez az, aminek történnie kell, ha Isten Szavát tanulmányozzuk. Legbensõbb érzéseinkig kell hatolnia.

Hev ü l- e a szíved bi bl iaolva sá s közben? Ha Istennel akarsz járni, bensõséges kapcsoltban kell lenned Vele!

Egyetérteni Istennel

«Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg?» (Ám 3,3). Hogy Istennel járjon, Énók nak eg yet kellett értenie Vele, el kellett fogadnia Isten akaratát az életével kapcsolatban. Énóknak nem volt

akkor Bibliája, amelybõl kiolvashatta volna Isten akaratát az élete minden kérdését illetõen, mint ahogy ma nekünk ez megadatik.

De ismerte Ádám és Éva történetét, tudott arról, miként járt el velük Isten, tudott Káinról és Ábelrõl. Ezen kívül lelkiismerete is mindig figyelmeztette, ha nem Isten akarata szerint cselekedett, és õ hallgatott ezekre a hangokra, hiszen Istennel járt.

Isten akaratát a mi életünkkel kapcsolatban a Szentírásból olvashatjuk ki. Elõször azt kell tisztáznunk, hogy egyetértünk-e azzal, amit a Biblia ír például a teremtésrõl, a csodákról, amilyen a Jónás csodája, aki egy cethal gyomrában került ki a tengerbõl, vagy az apostolok cselekedeteirõl. Igaznak ismerjük-e el ezeket, vagy csak érdekes meséket látunk bennük?

A Biblia k ijelent i önmagá ról: «A teljes Írás Istentõl ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített» (2Tim 3,16-17).

Ezek a sorok mutatják, hogy a teljes Írást Isten ihletett Szavaként kell elfogadnunk. Nem lehet úgy járni

Éjféli Kiáltás 2015 május

19

Nézõpontban

Istennel és engedelmeskedni Neki, hogy Szavát kétségbe vonjuk.

Nos, elhisszük-e mindazt, ami a Bibliában áll? Ezután következik a következõ lépés, az engedelmesség.

Az Úr Jézus mondja: «Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat… Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom õt, és kijelentem neki magamat» (Jn 14,15.21). Ha engedelmeskedünk Istennek, kifejezzük iránta való szeretetünket és azt, hogy Vele akarunk járni.

Isten útjára lépni, és azt soha el nem hagyni

Istennel járni azt is jelenti, hogy az úton végigmegyünk az Úrral, anélkül, hogy elbátortalanodnánk.

Sokan nagy örömmel indulnak el ezen az úton, és amíg virág borította mezõkön haladnak, és enyhe szellõ frissíti õket, nincs semmi problémájuk. Lelkesen lépkednek, vidáman énekelve. De amint az út egyenetlenné, kövessé válik, és a dél heve rájuk süt, a vidék pusztává válik, és egyedül maradnak, vagy sötét völgyeken kell áthaladniuk, esetleg betegségekkel küszködve, a halál elragadja szerettüket, akkor letérnek az útról, elhagyják az Urat.

Mi történik ilyenkor? Isten megváltozott? Nem, természetesen, nem!

Ha valaki elhagyja az utat, akkor biztosan a hamis irányba tekintett, levette tekintetét Jézusról.

Dél-Amerikában ismert egy fiatal uruguayi története, aki a földeken dolgozott. Meg akart tanulni szántani. A traktorok akkor ismeretlenek voltak, ezért vagy lóval, vagy ökörrel szántottak. Elmondták a csoportvezetõnek a fiú kívánságát, így az magával vitte a mezõre, hogy megta nítsa szá nta ni. Elmondta neki, az a legfontosabb, hogy az elsõ barázdát eg yenesre húzza.

A fiú megkérdezte, hog yan kell azt csinálni. A csoportvezetõ így 20 Éjféli Kiáltás 2015 május

felelt: Ki kell nézni a távolban egy biztos pontot, és a lóval egyenesen afelé haladni. Természetesen nem szabad sem jobbra, sem balra, de fõleg hátra nézni. A fiú azt felelte, hogy az gyerekjáték, és nagy lendülettel elindult. Kis idõ múlva jött a csoportvezetõ, hogy ellenõrizze a munkát. Már messzirõl kiáltott a fiúnak: Ember, mit csinálsz? Hova tetted a szemed? Milyen biztos pontot választottál ki? Ennek a barázdának több kanyarja van, mint eg y heg yre vivõ szerpentinnek!

A fiú döbbenten nézett vissza a cikk-cakkban kanyargó barázdára, aztán egy fekete-fehér pontra mutatott a távolban, ami nem volt más, mint egy tehén. Legelészve ide-oda járkált, így alakult ki aztán a cikk-cakkos barázda.

Egyfelõl vidám kis történet, másfelõl azonban szomorú valóság ez sokak életében, akik elkezdtek az

Úrral járni. Ahelyett, hogy tekintetüket Jézusra irányítanák, más dolgokra fordítjuk figyelmünket.

Ezek sokszor önmagukban nem is bûnös dolgok, mint a történetben a tehén, de az eredmény az, hogy a barázda nem lett egyenes. Gyakran állítunk figyelmünk középpontjába embereket, de bármennyire is szellemi beállítottságúak, mégis csak emberek, akik hibákat követnek el, és el is bukhatnak. Ezért példaképünk és célpontunk egyedül az Úr legyen.

Ugyanakkor gyakran elõfordul, hogy játszunk a bûnnel. Gondolatban olyan dolgokkal foglalkozunk, melyekre titkon vágyunk, melyeket még nem vittünk a kereszt alá.

Ezek a dolgok akadályoznak abban, hogy egyenes barázdát húzzunk, és nem ritkán minden tragédiába torkollik. Jól ismert Lót feleségének története. Az angyalok kihozták

Lótot, a feleségét, két lányét Szodomából, hog y meg védjék õket e bûnös várost sújtó ítélettõl. A parancs az volt, hogy nem szabad megállni és hátra tekinteni. Lót felesége valószínûleg fájó szívvel gondolt mindarra, amit ott kellett hagynia, pozíciójára, vagyonára, büszkeségére, a z ékszereire, a kényelemre, vagy talán egy rejtett bûnre. Így visszatekintett, és abban a pillanatban sóbálvánnyá változott (1Móz 19). Lehetetlen az Úrral járni, és hátrafelé tekintgetni. Aki a szántásra nem alkalmas, az a vetésre sem alkalmas. Jézus maga beszélt errõl az elvrõl: «Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára» (Lk 9,62). A Zsid 12,12-ben ezt olvassuk: «… tegyünk le minden ránk nehezedõ terhet, és a bennünket megkörnyékezõ bûnt, és állhatatossággal fussuk meg az elõttünk levõ pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzõjére és beteljesítõjére…»

Isten Jeremiás próféta által így intette népét: «Hallgassatok a z én szavamra, akkor én Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. Mindig azon az úton járjatok, amelyet én mutatok nektek, hogy jó dolgotok legyen! De nem hallgattak

és nem figyeltek rám, hanem megátalkodott gonosz szívük tanácsát követték, hátukat fordították felém, és nem arcukat» (Jer 7,23-24). És mivel elfordultak Istentõl, lesújtott rájuk az ítélet.

Van-e az életedben valami, ami megakadályoz Isten gyümölcsözõ szolgálatában? Ha a Szentlélek emlékeztet valamire, mit teszel? Itt az idõ, hogy a rejtett bûnök napfényre kerüljenek. Lehet az rosszindulat, ellenszenv eg y testvérrel szemben, vagy féltékenység, irigység az iránt, amit más megszerzett vagy tett. De lehet gõg, kevélység is, ami a barázdát félreviszi. Egy bûnös szokás is lehet, amitõl nem tudu n k sza badu l n i. Isten még egyszer figyelmeztet: «tegyünk le minden ránk nehezedõ terhet, és a bennünket megkörnyékezõ bûnt, és állhatatossággal fussuk meg az elõttünk levõ pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzõjére és beteljesítõjére» (Zsid 12,1-2). E pályafutás legnagyobb példaképe Maga Jézus.

Példaképünk Õ az odaadó szolgálatban, a szeretetben, a megbocsátásban, a szentségben. «Õ Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez

hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig» (Fil 2,5-8). De a szenvedésben is Õ a példaképünk. Engedte, hogy megalázzák, kimondhatatlan kínokkal kínozzák, hogy bennünket megváltson (1Pt 2, 21-24). Ezért emeltetett fel, és vált a mi felemeltetésünk jelképévé is. Ezért kövessük õt, amint a Kol 1,10 írja: «hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az õ tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében».

M inden döntés elõtt fel kell tennünk a kérdést, Jézus hogyan cselekedne ebben a helyzetben? Õ mit mondana? Azt tenné-e Õ is, amit én teszek? A helyemben Õ hogyan járna el?

(Részlet a rövidesen megjelenõ Stefan Beitze: Énók c. köny vébõl)

Elõzetes

A könyv hamarosan megjelenik magyarul is!

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2015 május

21

Nézõpontban

Egyhá z történet

Luther, a zsidók és a behelyettesítõ teológia története A nemzeti szocialisták a Holokauszt «morális» legitimációjához Martin Luther német reformátorra hivatkoznak. Visszapillantás a behelyettesítõ teológiára.

M

artin Luther nézetei a zsidókról és a zsidóságról számos vita témáját képezték. H. J. Hillerbrand szerint «a tudósok megegyeznek abban, hogy Luther tevékenységének korai szakaszában jóindulatú és pozitív kijelentéseket tett a zsidókról». Luther imádkozott a zsidókért, és támogatta az irántuk való barátságos bánásmódot. Így írt ebben az idõben: «Nem szabad olyan barátságtalan szellemben bánnunk 22 Éjféli Kiáltás 2015 május

a zsidókkal, mert vannak jövõbeli keresztyének közöttük, és minden nap vannak, akik megtérnek közülük.» Luther hitte, hogy a zsidók különleges helyet foglalnak el Isten tervében: «Azon kívül az övéké, és nem a miénk, pogányoké az az ígéret, hogy Ábrahám magva között mindig lesznek keresztyének, akik elismerik a megáldott magot.»

Az 1523-ban megjelent mûvében: Ez a Jézus Krisztus zsidóként született Luther optimista hangon nyilatkozik, hogy «sokan közülük igazi keresztyének lesznek, és visszatérnek atyáik, a próféták, és a pátriárkák hitéhez».

Ha ns Küng Lut her k ijelentésére utalva megjegyzi, hogy a reformáció

kezdetével «a zsidók számára is új korszak kezdõdött».

A késõbbi években azonban drámai módon megváltozott a zsidókkal kapcsolatos állásfoglalása. Hillerbrand így ír errõl: «Az 1530-as évek végétõl [...] már más hangnemet t a lá lu n k Lut her írá sa iba n. Má r kevésbé volt optimista a zsidó megtérés lehetõségét illetõen.» A zsidók megtérésével kapcsolatos optimizmus eltûnése lehetett Luther kemény szavainak kiváltója a zsidók ellen.

Luther legélesebb kritikáját az 1543-ban megjelent írásában talá ljuk, ennek címe: A zsidók ról és hazugságaikról. A zsidókat itt «nyomorúságos és átkozott népnek» nevezi. Luther zsidók elleni intoleranciája az ilyen kifejezésekben is megnyilvánult: «Mit kellene nekünk, keresztyéneknek ezzel a kitaszított és átkozott néppel, a zsidókkal tennünk?

Mivel közöttünk élnek, már nem tûrhetjük viselkedésüket, hiszen látjuk hazugságaikat, g yalázkodásaikat, istenkáromlásukat.»

Antiszemita retorikáját kiegészítve Luther olyan kijelentéseket is tett, amelyek megegyeztek a behelyettesítõ teológia azon tanaival, amelyek a zsidók eltaszítottságát büntetésként magyarázták (szupercesszionizmus).

Jeruzsálem és a Templom Kr. u. 70ben történt lerombolását annak bizonyítékaként tekintette, hogy Isten eltaszította a zsidókat: «Figyelj ide, zsidó, tudatában vagy annak, hogy Jeruzsálem a te szuverenitásoddal, a templomoddal, papságoddal együtt már több mint 1460 éve romokban hever? . .. Istennek ez a szenvedélyes haragja elegendõ bizonyíték arra, hogy a zsidókat kétségkívül eltaszította, és már nem tekinti õket népének, Õ pedig már nem a zsidók Istene.»

Azzal az ígérettel kapcsolatban, hogy Ábrahám utódai «nagy néppé» lesznek, Luther íg y fogalmazott: «Ennek következtében a zsidók elveszítették ezt az ígéretet, bárhogy is dicsekedjenek atyjukkal, Ábrahámmal. ... Õk már nem számítanak Isten népének.»

Luther úgy vélte, hogy Izráel és a zsidó kifejezések is jelentésváltozáson mentek át. Az õ számára azok voltak az igazi izraeliták, akik elfogadták az új szövetséget: «Ezáltal minden pogány, aki keresztyénné lett, igazi izraelita és új zsidó lett, Krisztusban újjászületve, Aki a legnemesebb zsidó.»

Hillerbrand késõbb így foglalta össze Luther szupercesszionista (ez a tan azt vallja, hogy a Gyülekezet helyettesítõje vagy beteljesítõje Izraelnek és a neki adott ígéreteknek) nézeteit Izráelrõl és a zsidókról: «Már nincs ígéret Izráel számára, Isten hallgat. Isten hallgatása a haragját fejezi ki Izráellel szemben. ... Késõbbi írásaiban Luther feladta Izráel kiválasztott voltának elméletét.»

A behelyettesítõ teológ ia mélyen gyökeret vert az egyház történetében. A z eg yházatyák korát a szupercesszionizmus jellemezte, amely szerint Izráelt engedetlensége miatt Isten eltaszította. Ugyanakkor a Gyülekezetet, amely nag yrészt pogány keresztyénekbõl állt, az új Izráelnek tekintették. Justinus volt az elsõ egyházatya, aki kifejezetten a Gyülekezetet tekintette az új Izráelnek. Origenes az Írás allegorikus magyarázatával megvetette a hermeneutika alapjait, amely szerint az Izráelnek adott ószövetségi ígéretek szellemi értelemben átruházódhattak a Gyülekezetre. Augustinus volt az, aki jelentõs érvvel indokolta a zsidók létjogosultságát, amennyiben bizonyítékként tekintette õket a Biblia és a keresztyénség igaz voltára.

Noha annak a kornak Gyülekezete a behelyettesítõ teológiát képviselte, hitt Izrael jövõbeli megváltásában az ószövetségi szövegek és a Róm 11 alapján.

A középkorban általános volt az a nézet, hogy a Gyülekezet hos�szú távon helyettesíti Izraelt Isten tervében, noha ugyanúgy hittek a zsidók jövõbeli megtérésében is. A kor mûvészete tükrözte az általánosan elterjedt behelyettesítõ teológia

elveit. Aquinói Tamás is osztotta az általánosan uralkodó szupercesszionista látásmódot, noha a Róm 11 alapján meg volt gyõzõdve a zsidók jövõbeli megtérésérõl.

A reformáció korát a behelyettesítõ teológiáról kialakult ellentmondásos nézetek jellemezték. Luther késõbbi éveiben Izraellel és a Gyülekezettel kapcsolatban szigorúan szupercesszionista elveket vallott.

Kálvin inkább mérsékelt formában osztotta ezeket a tanokat: A Gyülekezetet az új Izraelnek tekintette, de számolt a zsidók megtérésével is. Az angol és a holland puritánok, teológusok pozitív látásmódot képviseltek a zsidók jövõbeli megtérésével kapcsolatban.

Az újkorban is megtalálhatóak a behelyettesítõ teológia különbözõ perspektívái. Kant és Schleiermacher a strukturális szupercesszionizmus egyik formáját terjesztették, amely bagatellizálta Jézus zsidó származását, és a héber írásokat messzemenõen ig norá lta. Bart h elvetette ugyan a kemény vonalú szupercesszionizmust, ám a gazdasági szupercesszionizmus egy fajtáját támogatta, amely szerint Izrael népének különleges szerepe Isten üdv ter vében megszûnt K risztus eljövetelével.

A Holokauszt és a modern Izrael Állam megalakulása 1948-ban odavezettek, hogy a szupercesszionizmus tanát kritikai vizsgálat alá vonták, és Isten kapcsolatát Izraellel átértékelték. Ugyanakkor a legutóbbi kutatások a történelmi Jézussal kapcsolatban ahhoz a következtetéshez vezettek, hogy Jézus küldetése elválaszthatatlan kapcsolatban állt Izrael népének helyreállításával. Ennek következtében a múlt évszázad tanúja lehetett a szupercesszionizmus elleni széleskörû bírálatnak, amely sok gyülekezetben és felekezetnél a szupercesszionizmus nézeteinek elutasításához vezetett. Michael J. Vlach Részlet: A Gyülekezet helyettesítette Izraelt? címû könyvbõl 81–83. és 103–105. old

INFOBOX

Szupercesszionizmus A szupercesszionizmus egy másik kifejezés a behelyettesítõ teológiára. A szupercesszionista abban hisz, hogy a Gyülekezet Izraelt, mint Isten népét helyettesítette. A «punitív szupercesszionizmus» kijelenti, hogy Isten Izraelt büntetésbõl, engedetlensége miatt vetette el. Ezt a nézetet ma már nem sok keresztyén vallja. A legtöbb behelyettesítõ teológiát valló keresztyén a «gazdasági» szupercesszionizmus nézeteit vallja, amely szerint a Gyülekezet egyszerûen Izrael folytatása, és mindig is ez volt Isten terve. mnr

Elõrendelhetõ!

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2015 május

23

Nézõpontban

«Jákob pedig Kánaán földjén telepedett meg, ahol apja mint jövevény élt. Jákob nemzetségtörténete a következõ. József tizenhét esztendõs korában, még mint ifjú, a nyájat legeltette testvéreivel. Bilhának és Zilpának, apja feleségeinek fiai mellett volt. Egyszer valami igen nagy vétek miatt bevádolta testvéreit apjánál. Izrael ráadásul minden fiánál jobban szerette Józsefet, mert öregségében nemzette, ezért készíttetett neki egy tarka köntöst. Amikor testvérei látták, hogy apjuk õt minden fiánál jobban szereti, meggyûlölték, és egy jó szót sem tudtak szólni hozzá» (1Móz 37,1-4) I József élete prófétai élet volt

Próféta az, akin keresztül Isten szólni tud: «Isten szócsöve». Ezért nemcsak József beszédei és két álma, hanem egész élete, tapasztalatai, megaláztatásai és cselekedetei prófétai jelentõségûek. József életén át kristálytisztán tündöklik az Úr Jézus élete itt a földön. Ismerjük jól történetét. Testvérei, mikor kereste õket, kivetették maguk közül, eladták, mint az Úr Jézust, megaláztatott.

Gödörbe dobták onna n fogság ba 24 Éjféli Kiáltás 2015 május

került, késõbb felmagasztaltatott, és a trónra ült.

Miért prófétai Jézus élete a testvérei életével ellentétben? Isten gyermekének nagyon fontos ezt tudnia, hiszen a mi életünknek is prófétainak kell lennie. Isten ma olyan embereket keres, akiknek életét kinyilatkoztatássá, próféciává teheti. Isten nemcsak arra vágyik nagyon, hogy mi a mennybe jussunk, hanem elsõsorban arra, hogy gyermekei által kijelentse Fiát, és így neve dicsõíttessék. Istennek ez a célja, ahogy a Bibliában újra és újra olvashatjuk. Isten «… akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így õ elsõszülött legyen a sok testvér között» (Róm 8.29). Ez egy prófétai élet! ha az ilyen embereket nézzük, az Úr Jézust látjuk. Cselekedeteik, tapasztalataik, életmódjuk épp olyan, mint az Úr Jézusé. Ez így volt Józsefnél is.

Mi volt hát prófétai életének titka? Élete fölött ott volt a halál felhõje!

József testvéreivel ellentétben olyan férfi volt, aki a halál útját járta, mert a zt kellett járnia. Engedte, hog y Isten a halál útján vezérelje. Kön�nyû beszélni a meghalás útjáról és a

meghalásról, de különbség van halál és halál, lemondás és lemondás között.

Világosan tanít erre Pál apostol: «… állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkben. Mert minket, élõket, szüntelenül halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen halandó testünkön» (2Kor 4,1011). Mindenkor testünkben hordozni Jézus halálát – ez a prófétai élet. Noha József Jézusról nem tudott, életében mégis felismerhetjük Jézus halálának prófétai kifejezését, életében látjuk kiábrázolódni az örök Igét, amely azután testté lett, s ez a testté vált ige ragyog ki belõle. A Zsoltár 105,17-19 világosan felfedi Isten célját Józseffel: «Elküldött elõttük egy férfit, rabszolgának adták el Józsefet. 18Béklyóba szorították lábát, vas került a nyakára, amíg szava be nem teljesedett: az Úr igéje ugyanis igazolta õt». És ez volt a cél. Mert mi az Úr Igéje?

A Biblia? Igen, de még valami más is: «Az Ige testté lett, közöttünk lakott» (Jn 1,14), és az Úr szava igazolta Õt.

Ezt akarja Isten a te életeddel és az enyémmel. Mialatt felkészít téged a meghalás útjára, Krisztus megpróbál (megtisztít) téged, és vonásai beléd

vésõdnek. Az ilyen emberek áldott emberek! És te áldott ember vagy?

II József élete «Istenbõl való» élet volt

Hol volt – történetileg nézve – József áldott, prófétai életének forrása? Jákóbban, az atyában! És ez nagyon fontos.

Az ember áldásul lehet embertársai számára, de ha nem Jézus életét ábrázolja ki életével, akkor nem Istenbõl való, forrása nem az Atya Istenben van. Biblikusan szólva: nem Istentõl született. Minden erkölcs, minden jó cselekedet, minden odaszentelés, minden vallásos erõfeszítés, minden kegyes szó és imádság, ha egyszer nem Istentõl született életbõl fakad, értéktelen Isten elõtt.

Ha azt akarod, hogy életed, mint a Józsefé, prófétai legyen, Istentõl kell születned! Fontosnak látom, hogy ezt az alapvetõ kérdést kissé részletesebben tárgyaljam.

Mit jelent Istentõl születni? Az 1János levele ezt félreérthetetlenül megmagyarázza. Hétszer olvashatjuk benne az Istentõl született kifejezést, és ennek hétféle következményét mutatja meg: 1. «Ha tudjátok, hogy õ igaz, akkor azt is tudjátok, hogy mindaz, aki igazat cselekszik, tõle született» (1Jn 2,29). Itt találjuk az Istentõl születettség egyik következményét: igazságot cselekedni! Ebbõl most arra következtethetnénk: igazságot cselekszem, senkinek sem ártok, tehát Istentõl születtem. Nem, a Biblia nem így érti azt, amit mi értünk iga zságos cselekvésen, hanem igazságosságot gyakorolni, ragaszkodni az igazságossághoz, tehát igaznak lenni. De nem ellentmondó ez azzal, amit maga az Írás mond: «Nincsen igaz ember egy sem…» (Róm 3,10). olvassuk csak tovább az 1Korintus 1,30-ból: «Tõle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lõn nékünk Istentõl, és igazságul, szentségül és váltságul» (Károli).

Igazságot cselekedni tehát bibliai értelemben nem azt jelenti: Cse-

terhelt földön! Mi az tehát, ami újjászületett? A szellem! Az ember testbõl, lélekbõl és szellembõl áll.

A természeti embernél a szellem halott a bûn miatt. Csak a szellem születhetik újjá az Ige által! Aki újjászületett, az megélte azt a nagy csodát, hogy az újjászületett szelleme nem cselekedhet bûnt, mert ami Istentõl született, az tökéletes, és nem vétkezhet. Mi az tehát, ami még vétkezhet? A hústest óember! És ez bemocskolja a szellemet, visszaszorítja és kiûzi az új életet.

Ezért oly fontos megtalálnunk a helyet, ahol a bûnös testtõl megszabadulhatunk, és ez a hely a golgotai kereszten van, ahol elmondhatjuk: «Krisztussal együtt megfeszíttettem». ha pedig az énem megfeszíttetett, szabadon kibontakozhat újjászületett szellemem – amely Isten Szentlelkének lakóhelye. Elkezdjük majd mélyebben megérteni az Igét: «Ami Istentõl született, legyõzi a világot.» Azaz: az újjászületés folyamata elõször a szellemet, majd fokozatosan a test és a lélek egész területét áthatja, ahogy Pál apostol írja: «A békesség Istene szenteljen meg titeket mindenben, és egész lelki valótok, mind a lelketek,

lekedj helyesen és ne félj senkitõl!

– ez csak másodlagos; hanem Jézushoz ragaszkodni: ez pedig azt jelenti, hogy azt teszem, amit Isten akar. «Ez az én szeretett Fiam,… reá hallgassatok» (Mt 17, 5).

2. «Aki Istentõl született, bûnt nem cselekszik, mert Isten magja van benne, és nem vétkezhet, mert Istentõl született» (1Jn 3,9). Isten sok gyermek számára nehéz ez az igeszakasz, mert azt gondolják magukban: hiszen én is Istentõl születtem, elfogadtam az Úr Jézust, és mégis újjászületett ember létemre gyakran vétkezem. Itt pedig ez áll: nem cselekszik bûnt. Nos, olvassuk csak tovább az Igét, a következõ «Istentõl születt»-bõl majd ezt is megértjük.

3. «Mert minden, aki Istentõl született, legyõzi a világot» (1Jn 5,4a).

Mi volt a különbség? Az 1János 3,9-ben így olvassuk: «Aki az Istentõl született…». Most nézzük meg közelebbrõl. Ha újjászülettél, mi az, ami benned újjászületett?

A tested? Ha így lenne, soha nem lennél beteg, és sohasem halnál meg. Hála Istennek, hogy testünk nem született újjá, különben örökké itt élhetnénk ezen az átoktól

Éjféli Kiáltás 2015 május

25

k!

Nézõpontban

mind a testetek maradjon feddhetetlen Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére» (1Thessz 5,23).

4. «Szeretteim! Szeressük egymást, mert a szeretet Istentõl van. Mindaz, aki szeret, Istentõl született, és ismeri Istent» (1Jn 4,7). Elõször is azt tanuljuk ebbõl az igébõl, hogy aki Istentõl született, az nemcsak hisz Istenben, és az Úr Jézusban, hanem teljes szívébõl és lelkébõl szereti az Urat. Mibõl látszik a szeretet igaz volta? Az igaz szeretet ad. ha igazán szereted az Urat, nem jelent számodra megerõltetést, hogy mindent odaadj, akkor csak azt mondod: Szívbõl, szívesen vedd egész életemet, Uram, hiszen Te elõbb szerettél engem!

Te odaadtál már mindent? A z Úrnak ez rendkívül fontos. A Bibliából tudjuk, hogy az UIrat nem az érdekli elsõsorban, milyen kegyes vagy, mennyire ismered a Bibliát, mennyire vagy intelligens, hanem kizárólag az: «Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?» Péter, aki annyiora heveskedõ és oly hûtlen vagy, szeretsz-e engem? És Péter így felelt: «Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek!» (Jn 21,17).

Az Úr megõrzi azokat, akik Õt szeretik. Te, kedves Olvasóm, Istentõl születtél? Akkor szereted az Urat, és akkor mindened az Övé.

5. «Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentõl született» (1Jn

5,1). Az istentõl születettség eredményei közé tartozik tehát is hit is, mégpedig az Istennek tetszõ hit. A hívõ ember életében ennek a hitnek a bizonyítéka, hogy Jézus krisztus életének valóban Ura. 8. «És mindaz, aki szereti azt, aki szült, szereti azt is, aki tõle született» (1Jn 5,1b). Azaz: aki Istent szereti, szereti felebarátját is.

Ezen mérheted le újjászületésed valódiságát. Mert lehet valaki igen kegyes, megtehet mindent jámborsága növelésére, ugyanakkor lehet jéghideg a szíve a másképpen gondolkodó testvérrel szemben. Miért civódnak annyit egymás között a különbözõ közösségek és hívõk?

Pál így felel erre a Fil 2,21-ben: «mert mindenki a maga dolgával törõdik, nem pedig a Krisztus Jézuséval», azaz: hitük célja nem az Úr Jézus, hanem a kegyességgel álcázott én.

7. «Tudjuk, hogy mindaz, aki Istentõl született, nem vétkezik, mert az Istentõl való születés megõrzi õt, s a gonosz meg nem érinti» (1Jn 5,18). «…vigyáz magára», mert bizony az Istentõl született ember rettenetes kísértéseknek van kitéve. Olykor úgy érzi, minden porcikája vétkezni akar. De ha igaz az Úrral való kapcsolata, akkor újra meg újra megtapasztalja: aki Istentõl született, vigyáz magára.

Az Úr Jézusba kapaszkodik teljes

Wim Malgo

erõvel. Látjuk tehát, hogy hétféle gyümölcse van az Istentõl születettségnek.

Még egyszer röviden: 1 – igazságot cselekedni, 2 – nem vétkezni, 3 – a világot legyõzni,4 – Istent szeretni, 5 – hinni, 6 – szeretni a testvéreket, 7 – önmagát a gonosztól megõrizni.

Talán most arra gondolsz, hogy túl magas a mérce! Erre én képtelen vag yok! Bizony magadtól nem is tudod ezt elérni! De az Istentõl való élet benned megteheti, és meg is fogja tenni. Csak egyet kell tenned: ne akard magadtól megvalósítani ezt az életet. Isten nem verejtékes igyekezetet vár tõled, csak egyet: teljes szívedbõl mondj igent Neki, és mondj nemet a bûnnek! József ezt tette. Nem volt tökéletes ember. Tapintatlan volt az álmaival kapcsolatban, de mégis megtermette ezt a hét gyümölcsöt.

Miért? A 2Péter 1,4-ben így van megírva: «… hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…», és ennek csak egy feltételét nevezi meg: «megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban. Ezt tette József. Megkísértetett? Az Ószövetségben alig találunk még valakit, aki annyi kísértésnek volt kitéve, mint õ.

De ebben is az Úr Jézus elõképe volt, mert az Úr is megkísértetett hozzánk hasonlóan mindenben, kivéve a bûnt.

József megkísértetett, de elfutott a bûn elõl.

(Részlet Wim Malgo: József Jézus)

József Jézus

Ár: 1450,- Ft +postaköltség

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia. A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

26 Éjféli Kiáltás 2015 május

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Ez t hogy kell érteni?

Megkérdez tük

5 Móz 32,21

Michael J. Vlach

Az 5 Móz 32,21 már az Újszövetség Gyülekezetét jövendöli meg?

Michael J. Vlach a teológia professzora a Master’s Seminaryn Sun Valley-ben, Kaliforniában, valamint «A Gyülekezet helyettesítette Izraelt?» címû könyv szerzõje.

A

z 5 Móz 32,21-ben ezt olvassuk: «Õk azzal ingereltek, ami nem-isten, bõszített semmiségeikkel, én is ingerlem majd õket: népnek sem nevezhetõ néppel, bosszantom majd õket oktalan nemzettel!»

Mózes nem gondolhat itt a Gyülekezetre, mert ez még abban az idõben Istenben elrejtett titok volt (Ef 3,8-10; 5,32). Ezt még Pál apostol is kijelentette. John MacArthur az 5Móz 32,21-hez, valamint a vele párhuzamos Róm 10,19 igevershez azt a megjegyzést tette, hogy ezeket «nagy általánosságban a pogány népekre» lehet alkalmazni.

Pál írja: «Vagy kérdem én: Talán Izrael nem értette meg? Mózes mondja elõször:» Versengésre indítalak benneteket azok ellen, akik ‘nem népem’, és oktalan nép által haragra ingerellek titeket. Izajás bátran kimondja: Megtaláltak engem, akik nem kerestek, és kinyilvánítottam magam azoknak, akik nem kutattak utánam» (Róm 10,19-20). Véleményem szerint ez az igehely azt az általános kijelentést teszi, hogy Isten a benne hívõ pogány embereket, akik tulajdonképpen «nem az Õ népe», arra használja, hogy Izráelt féltékennyé tegye. És ez mindig így volt. A zsidó Jónást például a Ninivebeli asszír nép tette féltékennyé. Késõbb sokan jutottak hitre a Római Birodalomban; az Apostolok Cselekedeteibõl láthatjuk, hogy a zsidók féltékenyek voltak ezekre az emberekre: Ez azt jelenti, hogy az 5Móz 32,21-ben nem az újszövetségi Gyülekezet «szervezetérõl» van szó, amely zsidókból és pogányokból állt, hanem egyszerûen csak pogányokról.

Mózes nem gondolhat itt a Gyülekezetre, mert ez még abban az idõben Istenben elrejtett titok volt Ezen kívül Pál ebben az igeversben, ahol Mózesre hivatkozik, kijelenti, hogy Izráel még a saját iratait sem ismerte jól, amelyekben nyilvánvaló volt, hogy az üdvösség üzenetének a pogányokhoz is el kell jutnia.

Melyik három könyv tett Michael J. Vlach önre mélyebb benyomást?

Elõször a Lámpák olaj nélkül (CLV) John MacArthurtól. Ez a könyv segített megérteni a Jézus Krisztus iránti odaadás jelentõségét. Másodszor a The Greatness of the Kingdom (A királyság jelentõsége) Alva J. McClaintõl – bibliai teológia Isten országáról Mózes elsõ könyvétõl a Jelenések könyvéig. Ez a könyv segített a Biblia egészét és Izrael szerepét benne megérteni. A harmadik könyv inkább egy akadémiai mû: Continuity and Discontinuity: the Relationship Between the Old and the New Testament (Kontinuitás és diskontimuitás: kapcsolat az Ó és Újszövetség között). Ebben fejezetek egész sora szól Isten országáról, Isten népérõl, az igemagyarázat elveirõl, Isten törvényérõl és a megváltásról mindkét szövetségben, melyeket több tudós írt különbözõ szemszögbõl. Ez a könyv segített abban, hogy Isten országát inkább jövõbeli eseményként értsem, és megértsem abban Izrael különleges szerepét.

A Biblia melyik könyvéhez tér vissza mindig?

Mátéhoz, a Király és a Királyság könyvéhez. Úgy gondolom, hogy a Biblia témája Isten országa. Máté gyakran idézi az Ószövetséget, így jól látható, hogyan folytatja az Újszövetség azt a történetet, amelyet az Ószövetség elkezdett.

Az egyháztörténet melyik személyiségét értékeli nagyra?

Lyoni Iréneuszt (kb. 135–202), mert annak idején leküzdötte a Gyülekezet legnagyobb fenyegetését, a gnoszticizmust, amely a mi jövõbeli reménységünket a fizikai helyreállításról elvetette, és Isten céljait csak szellemi téren magyarázta. Iréneusz egy egységes látásmódért küzdött. Nagyra becsülöm, mert õ azt a tant, amely Isten országának földi létrejöttét tanítja, fegyverként használta a bibliai ígéretek szellemi síkra terelése ellen.

Nor bert Lieth

Éjféli Kiáltás 2015 május

27

Nézõpontban VERS

ITT NEM VONULNAK Itt nem vonulnak hurrikánok, sokkal nagyobb veszedelem vesz erõt az embereken: a bûn, a bûn, az örök átok.

A Sátán mindent letarol, minden igazat, nemest, szépet, s KRISZTUS nem kell! Csak az ítélet vár mindenkire... valahol.

SZÁRNYRA KELHETSZ KRISZTUS lakik s ereje benned!

Nem kell gyalog hívõnek lenned.

Szárnyra kelhetsz, LELKE a szárnyad, testvérsereg repül utánad.

KIÁLTÁS ÁLDÁSÉRT ATYÁM, áldásodért kiáltok, áldás nélkül nem élhetek.

TE gyújtottál bennem világot, hogy láthassam FELSÉGEDET - lelki szemmel -, hogy a kereszten feismerjem én is FIAD. Segíts tetszésteket keresnem, áldást esdõ imáimat hallgasd meg az ÚR JÉZUSÉRT! Hisz értem is hullott a vér.

KINEVETTÉK Máté 9, 24 Lesajnálnak, kinevetnek, néha gúny is száll ránk.

- De JÉZUST is kinevették Jairus házánál. Õ csak ment és könyörült az élettelen lányon, s elámultak, mikor látták, hogy ÚR a halálon.

Füle Lajos verse

28 Éjféli Kiáltás 2015 május

Soroz at

Hitler és a Biblia Ezelõtt 70 évvel véget ért a második világháború és vele együtt a szörnyû Holokauszt is. Emlékek a világháború elõtti, közbeni és utáni idõkbõl. Friedrich Hilliges. 1. rész

A

z 1920-as évek elején apám üzleti tevékenysége során a lipcsei éves vásár alkalmával mindig együtt vacsorázott egy másik kereskedõvel. Az egyik ilyen vacsorán egy igehelyet keresve apám elõvett zakója belsõ zsebébõl egy Újszövetséget, amelyet mindig magánál hordott. Ismerõse egy pillantást vetett rá, és megkérdezte, mi az. Csodálkozva a spontán és közvetlen érdeklõdésen, apám megmutatta az Újszövetséget. Mivel ez egy különleges kiadás volt (az Elberfelder-fordítás), felkeltette ismerõse érdeklõdését. Röviden mesélt egy jó barátjáról, mégpedig nagy csodálattal, név szerint Adolf Hitlerrõl, akinek mindenféle nagy politikai ötletei voltak. És annak is éppen ilyen Bibliája volt. Az ismerõs is nagyon szeretett volna egy ilyen kiadást, és elkérte a kiadó pontos címét.

A feltûnõ érdeklõdés ez iránt a bizonyos kiadás iránt elõször érthetetlen volt apám számára. «Hitler» akkor teljesen ismeretlen, semmitmondó név volt, és az egész dolog teljesen jelentéktelennek tûnt.

Pontosan egy év múlva újra találkoztak.

Mielõtt még a két úr az asztalnál helyet foglalt volna, az ismerõs sietve elõvett egy Újszövetséget, a Brockhaus kiadó munkáját. Barátját, Hitlert emlegetve látható örömmel mutatta apámnak, aki elvette a kötetet, hogy megnézze a kiadói adatokat, és belelapozott. Ekkor tûnt fel neki néhány különlegesség, amelyek mélyebb bepillantást érdemeltek.

Elõször is az ismerõsnek láthatóan az is fontos volt, hogy ugyanaz a kiadás legyen, mert így, mint olyan, aki nem ismeri a Bibliát, az oldalszámozás és a szöveg azonos elhelyezése alapján a Hitler Újszövetségében lévõ aláhúzásokat, bejegyzéseket egyszerûen utánozhatta a saját példányában.

Másodsorban az aláhúzások megmutatták, melyek azok az igehelyek, amelyek ennek a csodált barátnak, azaz Adolf Hitlernek fontosak voltak. Apám azonnal látta, hogy ez a Hitler úr egyike azoknak a zsidógyûlölõ embereknek, akik akkoriban kezdtek a politikai színtéren feltûnni.

Ugyanis azok az igehelyek voltak aláhúzva, ahol a zsidókat vagy vezetõiket valamilyen módon megbüntették (pl. Mt 3,7; 23,15-36; Lk 11,39-44), és ahol a gonoszról volt szó, amely a képmutató vallásosságban bújik meg (pl. Lk 11,46), vagy amelyek ítéletet és pusztulást jövendöltek (pl. Mt 3,10; 7,15-19).

Az a Hitler szemmel láthatóan zsidó gyûlölõ volt, aki ellenséges lelkületét a Bibliából vett igeversekkel akarta igazolni.

Mindez még jóval 1933 elõtt történt, az elõtt az idõ elõtt, amikor Hitler neve épphogy feltûnt az 1920-as évek politikai égboltján. Ez volt az egyedüli és egyetlen közvetett kapcsolata apámnak Hitlerrel.

A következõ lipcsei vásáron már nem találkozhatott ismerõsével, mert idõközben meghalt. Így nem volt folytatása ennek egy egyszeri kapcsolatnak Hitlerrel. De apám olyan látásmódot nyert ezáltal, amely – jóllehet elõször jelentéktelennek tûnt – késõbb irányadóvá vált számára.

Amikor aztán Hitler egyre ismertebb és elfogadottabb lett, visszaemlékezett apám az évekkel azelõtti eseményekre. Így nem esett már a kezdetektõl sem ennek az olyannyira óhajtott «erõs férfinek» a csapdájába, hanem arra a meggyõzõdésre jutott, hogyha ez az Adolf Hitler Németországban hatalomra jut, az az ország hanyatlását fogja jelenteni. Ez a meggyõzõdése megõrizte apámat a téves engedményektõl, még a késõbbi legszörnyûbb családi veszteségek idején is (három testvérem meghalt a háborúban, minden vagyonunk, házunk odalett), el tudta fogadni, hogy jöjjön, aminek jönnie kell, mivel a kapcsolata és hozzáállása Izraelhez tudatosította benne, hogy aki Izraelt bántja, az Isten szemefényét bántja (vö. Zak 2,8).

Éjféli Kiáltás

A Beth-Shalom munkájának létrejötte Fredi és Beate Winkler, Haifa

A

z Éjféli Kiáltás Beth-Shalom mu n k á ját a B et h- S h a lom vendégházzal együtt Haifán tu lajdon képpen nem a z Éjféli Kiáltás hívta életre, létrejötte Isten végzése volt. A Beth-Shalom Egyesület és az elsõ vendégház a Hatishbi utcában léteztek már a svájci Beatenberg bibliaiskolának és a Haifával való kapcsolatának köszön hetõen. Dr. Wa sserzug asszony, a bibliaiskola egykori vezetõje és a Beth-Shalom Egyesület elnöke, idõs korára tekintettel keresett valakit, aki a munkát átvehetné, és továbbvihetné. Úgy vélte, hogy Wim Malgo, aki Beatenberg bibliaiskola végzõse volt, a megfelelõ ember lenne, hiszen Izrael mindig fontos helyet foglalt el igehirdetéseiben. Így történt, hogy a Beth-Shalom munka l968ban az Éjféli Kiáltás munkájának részévé vált.

Mivel Bet h-Sha lom már eg y létezõ, önálló egyesület volt, nem lehetett egyszerûen az Éjféli Kiáltásba integrálni, hanem a Misszió keretein belül fennmaradt továbbra is külön egyesületként. Ennek az lett a következménye, hog y az Éjféli Kiáltás folyóirat mellett létrejött Beth-Shalom folyóirata is, a Hírek Izraelbõl, amely ham arosam nag y népszer ûség re tett szert, és elõfizetõinek száma szinte meghaladta az Éjféli Kiáltás példányszámát.

Az Éjféli Kiáltás akkori elnöke, Dr. Ulrich Senn, átadja a kulcsot Fredi és Beate Winklernek (1975. október)

A haifai régi ház nem volt elég nagy ahhoz, hogy szállodát üzemeltessünk benne. Aztán adódott a lehetõség, hogy a közvetlen közelben lévõ ingatlant megvásároljuk egy idõsebb keresztyén asszonytól, aki idõs éveit Svájcban akarta eltölteni.

A Beth-Shalom Egyesület elnöksége elhatározta, hogy a régi épületet lebontja, és egy újat épít.

Két svájci házaspár vezette az akkori munkát Izraelben, de nem akartak hosszabb ideig az országban maradni. Az új ház tervével már 1973 októberében elkészültek. De nem volt, aki a munkát vezethette volna. Akkor én és a feleségem jegyesek voltunk, és az esküvõnk után megkérdeztek bennünket, vezetnénk-e ezt a munkát.

Szeptember 28-án érkeztünk Izraelbe, és október 6-án mindenki meglepetésére kitört a Jom-Kippur háború. Az építkezés így elhúzódott 1974 tavaszáig. Végül egy év és hat hónap építési munkálatok után átadták az új szállodát 1975 októberében.

A Bet h-Sha lom mu n k ájá na k egyik legfontosabb célja az volt, hogy lehetõleg minél több embert mindenfelõ l különbözõ uta zási ajánlatok kal Izraelbe hozzunk, hogy megismerjék és megszeressék az országot és népét. A kezdetektõl eltelt hosszú évek során számtalan

utazó fordult meg Beth-Shalomban izraeli útja során. Különösen az elsõ 20 évben a nyári hónapokban és a zsidó ünnepnapokon sok izraeli vendégünk is volt.

A Jom-K ippur há ború idején hívta életre a Beth-Shalom és az Éjféli Kiáltás a Gyorssegély Izraelnek akciót, amely mind a mai napig fennáll. Ez által sok, fõleg szociális projektet támogattunk Izraelben – többek között az Asaf-Harofeh Kórházat.

A z eltelt 40 évben, mióta a Beth-Shalom ház fennáll, kétszer végeztünk nagyobb átépítést, hogy a szálloda megfeleljen a modern kor igényeinek. Most ismét az elõtt a kérdés elõtt állunk, nem kellene-e felújítani és átépíteni, mert a közelünkben, és legújabban közvetlenül mellettünk új építkezésbe kezdtek.

A város engedélyt adott a telkeket jobban és magasabban beépíteni, és így jobban kihasználni. Így az elõtt a döntés elõtt állunk, nem kellene-e nekünk is kihasználni ezt a lehetõséget. Ez nem könnyû döntés, hálásak vagyunk azokért a barátokért, akik ezt az elhatározást imáikkal kísérik, és akik a Beth-Shalom munkát szívükön hordozzák és támogatják. Meg vagyunk gyõzõdve, hogy Beth-Shalom és a haifai ház fontos feladatot teljesít, míg az Úr Jézus visszajön.

Éjféli Kiáltás 2015 május

29

Innen-onnan Ámen Ámen

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító

Mikor nehéz a helyzet…

Hányan vagyunk úgy, hogy már erõnk sincs panaszkodni, másokat beavatni nehéz helyzetünkbe. Tudod, tudjuk, hogy nem tudnak segíteni rajtunk. Én különösen átélem a testvérek gondjait. Rengetegen jönnek, panaszkodnak, elmondják bánatukat. Arra, hogy az Éjféli Kiáltás Misszió magyarországi ága mennyire nehéz anyagi helyzetben, van talán senki sem gondolná vagy hinné el. Nem panaszkodtunk, nem sírtunk, csak tettük a dolgunkat.

Adtunk, segítettünk néha még a legkevesebbet is megosztottuk másokkal.

Most is ezt tesszük! Olyan minimálisra csökkentek az adományaink, a testvérek támogatásai, hogy komoly veszélybe került a mûködésünk.

Az Éjféli Kiáltás Misszió nem kap állami sem külföldi támogatást. Még sohasem nyertünk pályázaton. A legtöbb barátunk, testvérünk viszont besorol minket egy zsidó, svájci háttérrel rendelkezõ missziós társaságba.

Ebbõl annyi igaz, hogy szeretjük Izraelt, kiállunk a zsidó nép mellett, támogatjuk õket Izraelben és az alapítónk Wim Malgo (aki holland származású), Svájcban telepedett le és önálló evangélistaként elkezdte az Istentõl kapott szolgálatát. Engem is õ küldött Magyarországra még 1990-ben. (Akkor Németországban éltünk a családommal együtt). Azóta végzem hûségesen az Úrtól és emberektõl rám ruházott feladatot.

Eddig, amíg nyomdával rendelkeztünk, volt egy biztos bevételi forrásunk.

A svájci központ azonban a gazdasági válság ideje alatt olcsóbb nyomdai forrást találva, elõször a munkát, majd a gépeket áthelyezte más országba.

Mi nem hagytuk abba a munkánkat 30 Éjféli Kiáltás 2015 május

1135 Budapest, Palóc u. 2

a forrás hiánya miatt. Hit-alapokon élünk, munkálkodunk és reménykedünk. Így tesszük eléd is a mi gondjainkat: az újság nyomdai költsége havonta 480.000 Ft, a posta költség 430.000 Ft, ehhez jön hozzá a 3 munkatársunk fizetése, telefon, villany, gáz és egyéb járulékos költségek. Márciusban a veszteségünk jóval több volt, mint 600.000,-Ft. A missziónk munkája valóban csak a hiten alapszik, hisszük és reméljük, hogy ad az Úr támogatókat, velünk együtt imádkozó testvéreket és olyanokat, akik munkájukkal és pénzükkel is támogatnak bennünket. Így szeretném megköszönni azoknak a drága önkéntes testvéreknek, akik segítettek nekünk a Misszió 25 éves hálaadó istentiszteletének megtartásában. A tortát, szeretetvendéglátást.

Köszönjük, hogy olyan sokan eljöttetek, néhányan nagyon messzirõl is, mint Pápa, Miskolc és így tovább….

A helyzetünk emberi mértékkel mérve kilátástalan, csak a szívünk és reményünk nagy. Tudjuk, hogy él az Úr, minden gondunkról tud. Ismeri az Övéit és elkészíti közöttetek azokat a testvéreket, akik az anyagi áldásukat nem tagadják meg tõlünk. Tovább folytatjuk az Önkormányzattal közösen a szegények megsegítését. Minden hétfõn és kedden jöhetnek hozzánk utalvánnyal az Önkormányzat által nyilvántartott nagycsaládosok, munkanélküliek és rászorultak. Õk a Morzsa vásárban levásárolhatnak 6.000-8.000 Ft-os utalványt. Mi ezért nem kapunk pénzt, a célunk ezzel a módszerrel, hogy a szociálisan rászorult emberek is méltó kiszolgálásban részesüljenek és «Vásárolhatnak». «Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert õ megtéríti jótéteményét.» (Példabeszédek 19,17) Köszönöm az Úrnak hogy a szõlõskertben, amelyet nekünk rendelt ki, mindeddig megõrzött, megsegített! Ezt kívánom Neked is, és Nektek is kedves Olvasóink! AZ Úr áldjon meg és legyen Békességetek.

Nagy Er zsébet

Tel.: (00-36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés díja: 5000,-Ft (postaköltséggel) A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk­re.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, (+36-1) 33-99-490, (+36-1) 236 0895 Mobil: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425

missziós istentiszteletet tartunk minden vasárnap 10:00 órakor!

Szeretettel várunk mindenkit!

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl-péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

+REPÜLÕJEGY

r á M

Látogatás többek között: Betlehem, Jeruzsálem, Haifa, Genezáreti-tó, Tabgha, ! n En Gev, Kána, Safed... va

! y z l z e e dh k t n ba e l Je sza 7 k a s c

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein!  Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalommal együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése.

Éjféli Kiáltás Misszió

www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

(+36 30) 6307-823

V. Nemzetközi Izrael konferencia Budapesten a Dunán 2015. július 18.

Igei szolgálat:

Norbert Lieth lelkipásztor (Svájc)

Zenei szolgálat: 10 tagú Sabbathsong

Klezmer Band Vendég: Ötvös Oszkár

Kosutth-díjjas mûvés, a cimbalom Paganinije és

Beke Farkas Nándor hagedûmûvész 100 Tagú Cigányzeneker elnöke

Regisztrálás kötelezõ. A rendezvény zártkörû!

Regisztrálj már most!

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ! 2000,- Ft/fõ +Étkezési hozzájárulás: 500,-Ft/fõ Ára: 420,-Ft

Levélben: 1135 Bp, Palóc u. 2.

Emailben: ejfel@t-online.hu Interneten: www.ejfelikialtas.hu Telefonon: +36 1 3500 343

www.ejfelikialtas.hu

A hajón italfogyasztást (üdítõk, ásványvíz) és szenvicseket biztosítunk