Egyéni vállalkozás indítása

Egyéni vállalkozás indítása lépésről lépésre tájékoztató füzet

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbb vállalkozási forma, nem csak az alapítás, hanem a működés szempontjából is.

Ügyfélkapu regisztráció

TARTALOM Webes Ügysegéd ........................................................... 4 A székhely ........................................................................ 4 A tevékenységi körök .................................................... 5 AAM, azaz alanyi mentességet választunk-e? .......................................... 5 A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójával (KATA) kapcsolatos nyilatkozatok ............................................ 6 Jövedelem megállapítása ............................................ 8 Adószám .......................................................................... 10 Kötelező kamarai regisztráció .................................... 10 Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá ............................................. 10 Számlázás kézzel vagy számlázó programmal és a bélyegző .......................................... 11 Bankszámla nyitása ...................................................... 12 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése ........................................ 12 Az egyéni vállalkozók járulék­ fizetésének alapvető szabályai .................................. 13 Járulékfizetés ................................................................ 15

felelős kiadó: GYMSM KIK

Ügyfélkapu regisztráció ................................................ 3

Ügyfélkapu regisztráció fontos minden állampolgárnak, nem csak azoknak, akik vállalkozás indításába szeretnének belevágni. Ügyfélkapunkon keresztül ugyanis szinte minden hivatalos ügyet gyorsan, hatékonyan és bárhonnan el lehet intézni, legyen szó adóbevallásról, internetes okmányirodai ügyekről, hivatali időpontfoglalásról, e-felvételi ügyintézésről, vagy akár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) TAJ szolgáltatásairól (pl. TAJ-szám érvényességének ellenőrzése, biztosítotti jogviszony lekérdezése, betegéletút lekérdezés stb.).

Az ügyfélkapu használatához első lépésként egy regisztrációs eljárásban létre kell hozni a személyes ügyfélkapus azonosítót. Ezt bármelyik természetes személy megteheti valamelyik regisztrációs szervnél (okmányirodában, kormányablakban, a NAV központi ügyfélszolgálatain, vagy akár valamely külképviseleten) személyesen, vagy elektronikusan 2016. január 1-jét követően kiállított személyazonosító igazolvánnyal a https://ugyfelkapu. gov.hu/regisztracio felületen.

Webes Ügysegéd

A székhely

A tevékenységi körök

Ha már rendelkezünk személyes ügyfélkapu azonosítóval, akkor a Webes Ügysegéd használatával indíthatjuk az egyéni vállalkozás bejelentését. A Webes ügysegéd itt érhető el: https:/www.nyilvantarto.hu/ ugyseged/kereleminditasa.xhtml.

Amennyiben az egyéni vállalkozás székhelye saját tulajdonú ingatlan lesz, úgy egyszerű a helyzet, mert nincs szükség más személy hozzájárulására. Ha azonban a választott székhely más tulajdonában van, szükség lesz a tulajdonos írásbeli hozzájáruló nyilatkozatára is.

Ebben a nyilatkozatban az ingatlan tulajdonosa hozzájárul, hogy a tulajdonában álló ingatlan az egyéni vállalkozás székhelye legyen, és a két tanúval aláíratott okiratnak tartalmaznia kell a székhelyhasználat jogcímét is (szívességi használat vagy bérlet).

A vállalkozás indításakor meg kell adni azokat a tevékenységeket, amelyeket az egyéni vállalkozás végezni fog. A vállalkozási tevékenységek többségéhez nincs szükség hatósági engedélyre, ám vannak úgynevezett enge­dély­köteles tevé­ keny­sé­gek, amelyek gyakorlásához valamilyen szerv, hatóság engedélye, képesítés megléte szükséges, vagy pedig valamelyik hatóság irányában áll fenn bejelentési kötelezettség.

Itt az „Egyéni Vállalkozás” fület kell választani és végigmenni a bejelentőn. Mielőtt elindítjuk az egyéni vállalkozás regisztrációját az alábbi kérdésekben kell döntést hozni: 1. Hol lesz az egyéni vállalkozás székhelye?

2. Milyen tevékenységeket fog végezni a vállalkozás, mik lesznek a tevékenységi körök?

3. ÁFA alanyi mentességet választunk-e?

4. A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adóját (KATA) választjuk-e?

4

A tevékenységi köröket a KSH oldala tartalmazza, ahol magyarázatot is találunk arról, hogy az adott tevékenységi körhöz pontosan mi is tartozik. Fontos arra odafigyelni, hogy bizonyos tevékenységi körök képesítéshez kötöttek. Annak meglétét okirattal kell igazolni.

Ha olyan vállalkozást szeretnénk indítani, melynek tevékenységi köréhez nem rendelkezünk a megfelelő képesítéssel, akkor is van megoldás!

Ez nem más, mint egy alkalmazott, akinek megvannak a szükséges engedélyei. Erre mindenképpen érdemes gondolni a vállalkozás indítása előtt, hiszen egy alkalmazott foglalkoztatása például jelentős költséget jelent.

Az sem jelent problémát, ha csak a működés során derül ki, hogy az induláskor felvett tevékenységeken kívül újabbakat is gyakorolni szeretne a vállalkozás, új

tevékenységi körök ugyanis bármikor felvehetők, bejelentésük egyszerűen, elektronikusan történik.

AAM, azaz alanyi mentességet választunk-e?

Az alanyi adómentesség értékhatára 2020. évben 12 millió forint.

Induló vállalkozás dönthet az alanyi adómentesség választásáról, ha pedig az év során átlépi a 12 millió forintos összeghatárt, akkor be kell jelentkeznie az ÁFA hatálya alá.

Ettől a ponttól kezdve számláját ÁFÁ-val növelten kell kiállítania, és időszakonként ÁFA-bevallást kell készítenie. Azon a számlán kell először ÁFÁ-t felszámítani, amelynek kiállításával a vállalkozás átlépi a 12 millió forintos határt. Azt, hogy ÁFA-adóalannyá vált a vállalkozás, az adóalanyiság bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az adóhatósághoz. Ez egyben a vállalkozás adószámának megváltozását is maga után vonja.

Hogyan működik az alanyi adómentesség?

• Értékesítései során a vállalkozás nem számít fel ÁFÁ-t, számláját ÁFA-mentesen állítja ki.

• A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségszámlákon feltüntetett ÁFÁ-t a vállalkozás nem igényelheti vissza, vagyis az általa igénybe vett szolgáltatások, vagy megvásárolt termékek után felszámított ÁFÁ-t nem vonhatja le.

5

Mikor előnyös az alanyi adómentesség?

• Akkor, ha főként magánszemélyek (nem ÁFA-alanyok) részére értékesít a vállalkozás és • ha tevékenységét a vállalkozás alacsony költségek mellett végzi (pl. magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújt).

Mik az előnyei az alanyi adómentesség választásának?

• Nem kell ÁFA-bevallást készíteni, amivel jelentős adminisztrációs teher alól mentesül a vállalkozás, • magánszemélyek ÁFA-mente­ sen vehetik igénybe a vállalkozás szolgáltatásait (27%-os árelőny), továbbá • nem szükséges külön bankszámlát fenntartani a vállalkozásnak, elegendő, ha saját bankszámláját használja a vállalkozást indító magánszemély.

A Webes Ügysegéd használatával az ÁFA-mentességről szóló nyilatkozatnál az „alanyi adómentességet választom” sort kell megjelölni.

6

A Kisadózó Vállalkozások Tételes Adójával (KATA) kapcsolatos nyilatkozatok A KATA adózási formát azoknak a vállalkozásoknak éri meg választani, akiknek az éves árbevétele várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintot, és akiknek a vállalkozási tevékenysége során kevés költség merül fel.

Amennyiben a KATA hatálya alá szeretne a vállalkozó bejelentkezni, akkor a bejelentkezés során a Webes Ügysegéden a „bejelentkezem a kisadózó vállalkozások tételes adója alá ezzel együtt magamat, mint magánszemélyt kisadózóként bejelentem” lehetőséget kell választani. Ezután nyilatkozni kell a munkavégzés jellegéről is.

• Ha a „főfoglalkozásúként” opciót választják, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy KATÁ-s egyéni vállalkozás lesz a fő állás, ami egyben azzal is jár, hogy 50 000,Ft-ot kell havonta az adóhatóság számlájára befizetni. Fontos tudni, hogy ha a vállalkozó 50 ezer forint KATA-t fizet, a szolgálati idő tekintetében komoly veszteséggel kell számolni: mivel a bruttó járulékalap nem éri el a bruttó minimálbér szintjét, így a törvény szerint egy (1) szolgálati év csak 0,61 évnek felel meg.

• Főállású katásként a magasabb nyugdíjalap érdekében választható a havi 75 000 forintos ös�szeg fizetése. Ezt a NAV-nak be kell jelenteni. Bármikor vissza lehet térni az alacsonyabb havi fix összegű adóra, de ezt is jelezni kell a NAV felé.

• Ha a „heti 36 órát elérő munkaviszony mellett” opció választásánál, valóban kell rendelkezni az indítandó vállalkozáson kívül egy heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal. Ekkor havonta 25 000 Ft adó megfizetésével működtethető a KATÁ-s egyéni vállalkozást.

• NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla: 10032000-01076349 Összességében elmondható tehát, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó elsősorban nem ÁFA-alany magánszemélyek részére fogja tevékenységét végezni, vállalkozási tevékenységéhez kevés költség kapcsolódik, és éves várható árbevétele várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintot, úgy a KATAadózást érdemes választania, ÁFA szempontjából pedig az alanyi adómentesség lehetőségével ajánlott élnie, de azonban választható az ÁFA adóalanyiság is.

Ha a fentiekben írtakat előzetesen végig gondolta a leendő vállalkozó, akkor nem merülhet fel probléma a bejelentés során, hiszen a Webes ügysegéd logikusan, lépésről lépésre végig vezet a teljes folyamaton, és megtörténik a bejelentés.

7

Jövedelem megállapítása Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével –, kétféle módszer szerint állapíthatja meg: • Amennyiben a vállalkozási tevékenység költségigényes – általában a vállalkozások nagy része az – ebben az esetben célszerű a tételes költségelszámolással járó vállalkozói jövedelemadózást választani. Vállalkozói bevétel – vállalkozás érdekében felmerült költségek = vállalkozói jövedelem. A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9 százalék.

A vállalkozói osztalékalap és az adó mértéke A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani.

Vállalkozói jövedelem – vállalkozói személyi jövedelemadó ± a törvényben meghatározott adóalap csökkentő és/vagy növelő tételek = vállalkozói osztalékalap. A vállalkozói osztalék­ alap után az adó mértéke 15 százalék.

Az egyéni vállalkozónak alap-és részletező nyilvántartásokat kell vezetnie. Az egyéni vállalkozó köteles az alapnyilvántartását úgy vezetni, hogy annak alapján – a részletező nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, 8

hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. A pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például csere, vagy beszámítás révén) történt.

A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszámítást alátámasztják. Ilyen nyilvántartás például a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, az útnyilvántartás, a vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása, a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása, a munkabérek, más személyi jellegű kifizetések, valamint a vállalkozói kivét nyilvántartása.

• Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg.

kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység (ek)et folytat. Aki emellett más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.

7. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató főállású egyéni vállalkozó költséghányada 87%, kiegészítő tevékenység esetén 83%.

8. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet (ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93%, kiegészítő tevékenység folytatása esetén

91% költséghányad levonásával állapíthatja meg jövedelmét.

Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenységből is szerez bevételt, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányadvehető figyelembe.

Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett egyéb tevékenységet is folytat, az csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) százalék költséghányadot érvényesíthet Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha ÁFA levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti).

Átalányadózás választása esetén a jövedelem számítása a vállalkozói bevételből a törvényben meghatározott százalékmértékkel történik.

5. Fő szabály, hogy a főállású egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 40%, kiegészítő tevékenység estén 25%.

6. A bevételből 80%, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75% a költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében 9

Adószám

tudni kell, hogy ezáltal a vállalkozó, nem válik a kamara tagjává.

A bejelentést követően a NAV-tól a vállalkozás adószámot fog kapni, amiről e-mailben érkezik értesítés.

Ezt ne keverjük össze a magánszemély adóazonosító jelével! Ebből is jól látszik, hogy két a jogalanyi, magánszemélyi és egyéni vállalkozói minőség, egymástól bizonyos szempontból elkülönül.

Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kötelező kamarai regisztráció Az egyéni vállalkozónak kötelező egyéni vállalkozását a székhely szerint illetékes kereskedelmi és iparkamaránál regisztrálnia, és meg kell fizetnie évente az 5 000 Ft kamarai regisztrációs hozzájárulást. A tárgyévre vonatkozó kamarai hozzájárulás teljes összegét akkor is meg kell fizetni, ha a vállalkozás akár csak 1 napot is működött az év folyamán.

A székhely szerinti illetékes keres­ kedelmi és ipar­kamara honlapján kell regisztrálni, és a folyamat végén ki kell nyomtatni a regisztrációs adatlapot, majd be kell küldened a honlapon feltüntetett címre. Azt azonban

Az egyéni vállalkozás elindítását követően be kell jelentkezni a székhely szerinti önkormányzatnál az iparűzési adó hatálya alá. Az ehhez szükséges űrlapok az adott önkormányzat oldalán megtalálhatók. Az egyéni vállalkozásoknak évente bevallást kell készíteniük az iparűzési adóról. Egyszerűbb dolguk lehet a KATÁ-s vállalkozásoknak. Nekik is be kell jelentkezniük az iparűzési adó hatálya alá, ám ők három lehetőség közül választhatnak.

1. Az iparűzési adót a normál, vagyis általános szabályok szerint állapítja meg: ekkor leegyszerűsítve az ár bevételből levonja az anyagköltséget, és az így kapott összegnek fizeti meg az adott település által meghatározott adó kulcsával számított iparűzési adót.

Kamarai regisztráció: https://gymsmkik.hu/kamarai-regisztracio

10

2. Egy „vélelmezett” költséghányad alapján állapítja meg az iparűzési adó összegét: ez azt jelenti, hogy árbevételének 80%-a után fizeti meg a százalékos iparűzési adót, vagyis a jogszabály ebben az esetben az árbevételhez 20% mértékű költséget rendel. Előnye, hogy nem szükséges bevallást készíteni, és az sem probléma, ha a valóságban nem érik el a költségek az árbevétel 20%-át.

3. A legegyszerűbb, legkevesebb adminisztrációval járó módszer, ha az iparűzési adó összegét évi 50 000 Ft-ban határozza meg a vállalkozó, függetlenül az ár bevételtől és a ténylegesen felmerülő költségektől. Ekkor nincs szükség évente iparűzési adóbevallást készíteni, hanem csak két részletben 2525 ezer forint befizetésével teljesíti iparűzési adó fizetési kötelezettségét a KATÁ-s főállású egyéni vállalkozás.

Számlázás kézzel vagy számlázó programmal és a bélyegző Miután megérkezett a NAV levele arról, hogy az adóhatóság nyilvántartásba vette az egyéni vállalkozást és kiadta az adószámot, bármely nyom­tat­vány­boltban/papír­bolt­ban megvásárolható a számlatömb, de a vállalkozó dönthet úgy is, hogy NAV által elfogadott számlázó programot vásárol, vagy a NAV online számla rendszerét használja, ami ingyenes.

Bélyegző készítése nem kötelező, de ha kézi számlázást választunk, akkor gyorsítható a számlakiállítás bélyegző használatával.

Fontos tudnivaló, hogy KATÁ-s vállalkozónak az általa kiállított számlára rá kell írnia, hogy KISADÓZÓ. Ezt a számlázó programok automatikusan megteszik, kézi számlázáskor viszont nem szabad elfeledkezni róla.

2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez a számlázó programot és a kézi számlát használóknak is regisztrálniuk kell a NAV online számla rendszerben.

Fontos változás, hogy a számlát legkésőbb a teljesítés napját követő 8 napon belül ki kell állítani, és a kiállítástól számított 4 napon belül jelenteni kell a NAV felé.

11

Bankszámla nyitása

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Bankszámla nyitása egyéni vállalkozásnak csak akkor kötelező, ha az ÁFA hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy alanyi adómenetesség esetén az egyéni vállalkozó használhatja saját magán bankszámláját is, és az egyéni vállalkozás bevételei érkezhetnek erre a bankszámlára.

Előnye, hogy nem merül fel külön számlavezetési díj, hátránya, hogy adóellenőrzés során a hatóság a teljes magán számlaforgalmat látni fogja, hiszen nem tudjuk elkülöníteni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat.

Az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti, melyet a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, (fővárosi kerületi) hivatalánál kell elektronikus úton bejelenteni. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelenteni. Ha a 2 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését,

Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályai akkor a szünetelés kezdőnapját követő 2év elteltét követő napon a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a törvény erejénél fogva megszűnik. A szüneteltetés időtartama alatt járulék­fizetési kötelezettség nincs, azonban ha nincs egyéb biztosítási jogviszony, akkor be kell jelentkezni az egész­ ségügyi szolgáltatási járulék alá, a fizetendő összeg 7 710 Ft/hó.

Biztosított (főfoglalkozású) az az egyéni vállalkozó, aki • egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, • nem folytat tanulmányokat, • nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, • egyéni vállalkozó, és egyidejű­leg társas vállal­ kozóként is biztosí­ tott, fő­szabályként egyéni vállal­ kozói jog­ viszonyában minősül fő­foglal­kozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem), továbbá akkor, • ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, (pl.: megbízási, vállalkozási jogviszony).

12

13

Egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állónak (ún. másod foglalkozásúnak) azt az egyéni vállalkozót kell tekinteni, • aki a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és abban foglalkoztatása eléri a heti 36 órát(a továbbiakban: másodfoglalkozású),vagy • a vállalkozás folytatásával egyidejűleg nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki: • a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá • az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Járulékfizetés Az új Tb. törvény 2020. július 1-től bevezette az egykulcsos járulékot, az eddigi járulékok helyett (a nyugdíjjárulék (10%), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), és a munkaerő-piaci járulék (1,5%) összeolvadásával) egy egységes, új járulék keletkezik: a társadalombiztosítási járulék. Ennek mértéke együttesen 18,5 % százalék.

NAV Társadalombiztosítási járulék beszedési számla: 10032000-06055802 A havi minimum járulékfizetésre kötelezett főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alapja egységesen a minimálbér (2020. január 1.-től 161 000,- Ft) vagy a garantált bérminimum, ha a tevékenység végzéséhez minimum középfokú végzettség szükséges (2020. január 1.-től 210 600,- Ft). A minimálbér évente változik. Ugyancsak a minimálbér vagy a garantált bérminimum az alapja a 15,5 %-os szociális hozzájárulási adónak.

NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla: 10032000-06056952 Az egyéni vállalkozónak a fizetendő járulékait mindig a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell befizetnie és bevallania a 2058-as számú nyomtatványon, ha alkalmazottja van, akkor a 2008-as számú nyomtatványon. A nyomtatványok száma évente változik, az első két szám mindig az adott évet jelöli.

A tájékoztatás nem teljes körű, a jelenleg hatályos törvényeken és jogszabályokon alapul.

14

15

@gymskik

www.gymsmkik.hu