Formula-1 Rosberg a 26. körig üldözte Tambay-t a vezetésért, de a vb-címvédő kifékezéses manővere balul sült el, aminek a Ferrari látta kárát. A „bűnös” Rosberg sem húzta sokáig: Jarier őt torpedózta meg a következő körben. Ezzel váratlanul Laffite került az élre, nyomában Patresével és a jócskán lemaradt Marc Surer Arrowsával. A verseny harmadánál a McLarenek lassan kezdtek magukra találni. „Az edzéseken, kevés benzinnel nem tudtuk üzemi hőmérsékletre melegíteni a gumikat, márpedig ha nem voltak elég melegek, nem tapadtak” – emlékezik vissza Watson. „A versenyen azonban fordult a kocka. A sok benzin hatására hirtelen életre keltek az abroncsok, belülről kezdtek felmelegedni. Niki és én tudtuk, hogy a McLaren alvó oroszlán lesz a versenyen – és úgy is lett.” Tambay kiesésekor Lauda a tizenkettedik, Watson a 13. helyen állt. A 30. körre már a negyedik és ötödik helyen haladtak piros-fehér autók, négy körrel később pedig megtörtént az a manőver, amely – mint kiderült – eldöntötte a győzelem sorsát.
„Úgy éreztem, egy picivel gyorsabb voltam Nikinél. Én a Michelin 5-ös típusát választottam, Niki a négyest, vagyis egy keverékkel keményebbet, mint én. Ez jobban passzolt a vezetési stílusomhoz” – meséli Watson. „Long Beach-en csak egy helyen lehetett előzni: a kikötő melletti hosszú egyenes végén. A hajtűkanyar előtt kihúzódtam Niki mellé. Nagyon későn fékeztem, és az autóm egyszer csak megindult az övé felé. Niki a verseny után azt kérdezte, ezt meg miért csináltad? Bocs, Niki! – feleltem neki – de az egyik oldalon nem fogtak a fékjeim. Arra számítottam, hogy Lauda vissza fog támadni, de nem tette. Tipikus Niki: mindig csak annyit hozott ki az autóból, amennyinek szükségét látta.” A McLaren kettőse ezek után utolérte, majd a 44. körben megelőzte Patrese Brabhamjét, egy körrel később pedig Laffite Williamsét is „lenyelték”, ezzel átvették a vezetést! A hátralévő harminc kört így tették meg édes kettesben, és szerezték meg a Formula–1 történetének egyik leglátványosabb csapatsikerét. Patrese az 52. körben megelőzte Laffite-ot, de turbóhiba miatt lelassult, végül csak tizedikként intették le. Laffite nem tudta feltartóztatni a kitartóan küzdő Arnoux-t sem, aki megszerezte a harmadik helyet a Ferrarinak – több mint egy perccel lemaradva az edzések után még kinevetett McLarenek, és az azokat vezető „két vén szivar” mögött.
Amerikai Nagydíj, Long Beach 1983. március 27. A végeredmény (75 kör=245,625 km): 1. 2. 3. 4. 5. 6.
John Watson (GB) McLaren-Cosworth Niki Lauda (AUT) McLaren-Cosworth René Arnoux (FRA) Ferrari Turbo Jacques Laffite (FRA) Williams-Cosworth Marc Surer (CH) Arrows-Cosworth Johnny Cecotto (VEN) Theodore-Cosworth
1:53:34,889óra(129,753km/hátlag) + 27,993 mp.h. + 1:13,638 p.h. + 1 kör h. + 1 kör h. + 1 kör h.