magol ki, amikor nem igyeli senki. hane mágus is így gondolhatta, mert folytatta a ház bemutatását. – Ezen a szinten van a fürdő, az én szobám és a könyvtár – sorolta, miközben Ceony becsukta maga mögött a hálószobája ajtaját. A folyosó végén, ahol egy újabb lépcsősor kezdődött, megtorpant, és Avioskyhoz fordult. – Ott készítettem elő a megkötést – intett a könyvtár irányába. Ceony léptei lelassultak. Szóval a ház bejárását a megkötéssel zárják. Szemügyre vette a folyosó végén az ajtót, amely épp olyan volt, mint az, ami a konyhából nyílt a lépcsőre. – A második emeleten mi van? – kérdezte. Hátha van odafönt valami, ami felderíti. Esetleg egy ablak, amelyen kiugorhat. A földszinti és első emeleti szobák belmagasságát elnézve a mennyezet a második emeleten lehetett a legmagasabb, ami egy ilyen vidéki ház esetében elég különös. – A nagyobb bűbájok – felelte hane rezzenetlen arccal, a tekintetében azonban mosoly bujkált. Vajon tisztában van vele, milyen árulkodó a szeme? Ceony elhatározta, hogy nem fogja elárulni neki. Ha életben akar itt maradni, minden lehetséges előnyre szüksége van. Mivel hane válla elzárta előle a második emeletre vezető lépcsőt, Ceony Aviosky mágus nyomában becsoszogott a könyvtárba. A helyiség alig valamivel volt nagyobb, mint a hálószobája, és csak két falát borították könyvespolcok – igaz, azokat egészen a mennyezetig. Ahogy várható volt, minden talpalatnyi helyet könyvek borítottak, gerinc gerinc mellé simult, néhol akár két sorban is, és a lány nem tudta elolvasni a hátsó sorban állók címét. A polcokat nemrég porolhatták le – igencsak rövid idővel ezelőtt, mert alighogy Ceony fejében megformálódott ez a gondolat, eltüsszentette magát. Emiatt igyelt fel a túlsó falba vágott, nagy ablakon beömlő fénysugárban táncoló porszemcsékre. Pillantása ezután az ablakot és az előtte álló fenyőfa 17
papirmagus.indd 17
2017. 04. 04. 11:19