Page 1

A papírmágus Charlie N. Holmberg A papírmágus trilógia I.

papirmagus.indd 3

2017. 04. 04. 11:19


1. fejezet Ceony az elmúlt öt évben fémműves akart lenni. Mégis, bár a Tagis Praf Varázshasználó Szakiskola legtöbb végzőse maga választhatta meg, mely matéria mellett kötelezi el magát, Ceonyt beosztották. – Nincs elég hajtogatónk – mondta neki Aviosky mágus az irodájában. Kevesebb mint egy hét telt el azóta, de Ceonyt még mindig a  sírás fojtogatta. – A  papír csodálatos médium – folytatta Aviosky asszony –, amely az utóbbi években a háttérbe szorult. Így, hogy csupán tizenkét varázsló gyakorolja a  mágia ezen ágát, nincs más választásunk, mint hogy a tanoncaink egy részét átirányítsuk oda. Sajnálom. Ceony is sajnálta. Aviosky szavainak hallatán majd megszakadt a szíve, és most, hogy ott állt Emery hane mágus birtokának kapujában, azt kívánta, bárcsak valóban így történt volna. Bőröndjének fafogantyúját szorítva bámult a fölé magasodó rettenetre, amely még zavaros álomképeinél is rosszabbnak tűnt. Mintha nem lenne elég, hogy hane mágus – az egyetlen hajtogató a  Temze innenső partján – London egyik elvadult peremkerületében lakik, de még az otthona is úgy fest, mintha egy rémtörténetből kölcsönözték volna. Az öt emelet magasra szökő fekete falakról foltokban hámlott a festék ott, ahol a baljós 7

papirmagus.indd 7

2017. 04. 04. 11:19


szél ujjai feszegették – a szélé, amely abban a  pillanatban támadt fel hirtelen, ahogy Ceony a főútról a házhoz vezető, kövezetlen ösvényre tette a lábát. A homlokzatot aféle sátáni koronaként három különböző magasságú torony díszítette; az egyik torony keleti oldalán jókora lyuk éktelenkedett. Az egyik omladozó kémény mögül egy varjú – vagy talán szarka – károgása hallatszott. Az épület összes ablakát – és ezekből Ceony mindössze hetet tudott összeszámolni – szorosra zárt, fekete zsalugáterek takarták, amelyek mögül szemernyi gyertyafény sem szivárgott ki. Számtalan év lehullott levéltermése tömte el az ereszt és a  meggörbült, megvetemedett – és szintén fekete – zsindelyek közeit. A közelben folyadék csepegett, ecet és verejték szaga érződött. A ház körül nem voltak virágágyások, sem gyepszőnyeg, de még sziklakert sem. Az apró udvarban kődarabok és kopár, repedezett földsávok váltogatták egymást, amelyek még ahhoz is túl szárazak voltak, hogy a gyom megteremjen rajtuk. Összevissza töredezett, helyenként a földből kifordult járókövekből rakott ösvény vezetett fel az egyetlen zsanérján lógó bejárati ajtóhoz. Ceony kételkedett benne, hogy a tornác viharvert, szürke deszkái közül akár egy is megbírná a súlyát, amíg becsenget. – Végem van – mormolta Ceony. Kísérője, Aviosky mágus erre összehúzta a szemöldökét. – Ha egy mágus otthonáról van szó, sose hihetünk a szemünknek, miss Twill. Ezt maga is jól tudja. Ceony kiszárad torokkal nyelt egyet, és bólintott. Persze hogy tudta, de jelenleg egy cseppet sem érdekelte. A baljós, sötét épületre nézve úgy tűnt, saját magát látja, és mindannak summázatát, ami az elmúlt napokban félresiklott. Lehet, hogy balszerencsés volt tegnap este összegyűjtenie minden darab papírt, amit csak a  szállodában talált, és egyenként elégetnie a kandallóban, amíg Aviosky mágus az előcsarnokban a térképet tanulmányozta. Vagy lehet, hogy hane mágus a bizo8

papirmagus.indd 8

2017. 04. 04. 11:19


nyíték rá, hogy Ceony képzeletének határaira ráfér egy alapos tágítás. Ceony elnyomott egy sóhajt. Életének eddigi tizenkilenc éve során jókora utat járt be, és most minden, amit – jókora ellenállással szemben – elért, mintha kiperegne a kezéből. Törekvésének középpontjában mostantól csak a  papír áll. Hátralévő napjai jegyzeteléssel és poros könyvek olvasgatásával telnek majd. Egyedül az szerez majd neki örömet, hogy olyan leveleket írhat az otthoniaknak, amelyek kézbesítve önmaguktól kinyílnak. Aviosky mágusnak az összes lehetséges matéria – az üveg, a fém, a műanyag, sőt, a gumi – közül épp a papírt kellett kiválasztania a számára? Nyilván nem ismerte fel, hogy a hajtogatás művészete azért van kihalófélben, mert a szakértelem, amit kínál, teljesen haszontalan. Ceony nem akarta, hogy a kezénél fogva ráncigálják, mint holmi kisiskolást, úgyhogy kihúzta magát, és elindult az ösvényen a kapu felé. A kerítés maga nem volt több a hegyükkel felfelé a  földbe tűzött lándzsáknál, amelyeket szögesdrót kötött össze. A szél minden lépéssel egyre erősödött, mígnem kis híján lekapta Ceony fejéről a kalapot, miközben a lány épp a kapu zárja után nyúlt. Olyan gyorsan változott meg körülötte a táj, hogy Ceony összerezzent ijedtében, és elejtette a bőröndjét. Keze az egykori csatamezőkről és omladozó börtönökből összeszedett hulladékból összetákolt kerítés helyett most egy egyszerű drótkerítést markolt. A felhők mögül előbújt a nap, a szél pedig enyhe fuvallattá szelídült. A Ceony előtt álló épület két emelet magas, sárga téglából épült házzá zsugorodott. A kitárt zsaluk fehérek voltak, a tornác pedig elég erősnek tűnt ahhoz, hogy egy virgonc lovascsapatot is megbírjon. Ceony tágra nyílt szemmel bámulta a  változást, és levette a  kezét a  kerítésről. Félig-meddig arra számított, hogy ettől majd visszatér a korábbi sivár illúzió, de nem: a ház ugyanolyan 9

papirmagus.indd 9

2017. 04. 04. 11:19


maradt, miután elengedte a zárat. Az ajtóhoz vezető ösvény nem volt ugyan kikövezve, de csipkés szélű szikladarabok helyett most vörös, lila és sárga tulipánok szegélyezték. Ceony kinyitotta a kaput, és pislogva beljebb lépett. Nem is tulipánok voltak. Legalábbis nem valódi tulipánok. Úgy tűnt, a kert összes virága tökéletes élű, hajtogatott papírból készült. A virágfejek olyannyira valóságosnak tűntek, hogy amikor egy felhő vonult el a nap előtt, kissé összébb is csukták a szirmaikat. Szinte erőlködtek, hogy valódi virágnak tűnjenek. Ceony egy gyors pillantással megállapította, hogy a drótkerítésről papírfüzérek lógnak, mögöttük pedig teljes ív, embernél nagyobb papírlapok, szélesebbek, mint a kocsi, amivel érkezett. Illúzió. Emlékezett rá, hogy tavaly télen az egyik, kémkedésről szóló előadáson szóba került, hogyan tudja egy mágus papírigurák segítségével álcázni magát. Az azonban eszébe sem jutott volna, hogy ez a taktika – működjék akárhogyan is – egy egész házon is alkalmazható. Aviosky mágus is odalépett mellé, és közömbös mozdulatokkal, egyesével lehúzkodta ujjairól a selyemkesztyűt. Az átváltozás egy cseppet sem rázta meg – viszont a káröröm jelei sem mutatkoztak rajta. Ceony azt hitte, a  küszöbön most majd megjelenik hane mágus. Az ajtó azonban – amely már-már narancsszínűnek tűnő halványbarnára festett, tömör fából készült – zárva maradt. Lehet, hogy nem is gonosz, ráncolta a  homlokát Ceony. Csak őrült. Aviosky mágussal szorosan a  nyomában Ceony ellépdelt a papírvirágok mellett, fel az ajtóhoz, és határozottan bekopogott. Amennyire százhatvan centiméteres magassága engedte, kihúzta magát. Szórakozottan végigsimított répavörös haján, amely laza fonatban lógott a bal vállára. Aznap reggel szándékosan nem tűzte fel, mint ahogy szándékosan nem a legjobb ruháját vagy az iskolai egyenruháját viselte. Semmi oka nem volt az 10

papirmagus.indd 10

2017. 04. 04. 11:19


örömre, minek csípje hát ki magát? Nyilvánvaló, hogy hane mágus sem tett semmiféle különös erőfeszítést a kedvéért. Anélkül, hogy bármiféle lépteket hallottak volna odabentről, megmozdult a kilincs. Ahogy az ajtó kitárult, Ceony felsikoltott, és hátrahőkölt. Egy csontváz állt előtte. Még Aviosky mágus is meglepettnek tűnt, bár ezt csak az mutatta, hogy összeszorította az ajkát, és megigazította meglehetősen karakteres orra hegyén ülő, kerek lencséjű szemüvegét. – Ejnye no – jegyezte meg. A csontváz szinte gépiesen megbillentette üres szemgödrű koponyáját. Ceony, egyik kezével a  szívén, ekkor vette észre, hogy a száznyolcvan centiméteres igura minden egyes porcikája papírból van: a feje, a gerince, a bordái, a lába. Több száz, talán több ezer fehér, összesodort, hajtogatott, összecsippentett papírdarab állt össze benne különféle tagokká és ízületekké. – hane őrült – mondta ki ezúttal hangosan Ceony. Aviosky mágus helytelenítő szipogással válaszolt. A csontváz félreállt az ajtóból. – Lesznek még meglepetések? – tette fel a  költői kérdést Ceony, miközben a házba lépett. Amennyire a keskeny ajtókeret engedte, igyekezett nem hozzáérni a csontvázhoz. Először egy ódon faillatot árasztó, hosszú folyosóra jutottak, amelyből három irányba vezetett ajtó: jobb felé kettő, bal felé egy. Jobb kéz felől az első ajtó egy kisebb szalonba nyílt, amely gondosan elrendezett kacatokkal volt tele: a gyertyatartóktól a könyvekig minden szép rendben zsúfolódott a polcokon. A kandallópárkányon cserépokarinák, üveggolyók és további könyvek szorongtak szabályos sorokban. Ceony, mint általában, most is minden apró részletet észrevett – például a kopott ülőpárnát, amely elárulta neki, hogy hane mágus a kanapé bal oldalán szeret ülni, egészen hátrahúzódva. A sarokban egy kisebb szélcsengő lógott – különös, tekintve, hogy a szalonban valószínűleg 11

papirmagus.indd 11

2017. 04. 04. 11:19


csak akkor mozdulhat meg a levegő, amikor hane ablakot nyit, és még akkor sem nagyon. A lány úgy vélte, a mágus talán csak nézni szereti a szélcsengőt, hallgatni nem. Őrület, de tényleg. A sarokban egy asztalkán felbontatlan levelek kötege hevert, mellette egy zenélődoboznak tűnő tárgy, meg valamiféle ördöglakat, tökéletesen elvágólag a levélkupaccal és a dobozzal. Ceony sose hitte volna, hogy egy kacatgyűjtő ennyire… rendszerető is lehet. Ez összezavarta. A folyosó bal oldalán lévő ajtó csukva volt, így nem látszott, mi van mögötte. Ahelyett, hogy beljebb lépett volna, hogy megnézze, mit rejt a másik jobb oldali ajtó, Ceony elkiáltotta magát. – hane mágus! Megérkeztek a vendégei, és örülnének, ha egy hús-vér személy fogadná őket! – Miss Twill! – sziszegte fojtottan Aviosky mágus, miközben a papírcsontváz becsukta a bejárati ajtót. – Viselkedjék! – Hát, az is udvariatlan, hogy nincs itt, nem? – kérdezte Ceony. Bosszantotta, hogy milyen gyerekesnek hangzik. Megköszörülte a torkát, majd vett egy mély levegőt. – Bocsánat. Kicsit ideges vagyok. – Azt észrevettem – vágott vissza Aviosky. Ebben a pillanatban jobb oldalon, a második ajtóban megjelent egy hús-vér személy, valamiféle jegyzetkönyvvel a kezében. – Tényleg van valaki az ajtóban – jegyezte meg, és becsukta a könyvet. Az ennek nyomán támadt légáramlat meglebbentette hullámos, sötét hajtincseit. – Már a kopogtatásból észrevehettem volna – tette hozzá kellemes bariton hangon. Ceony szorosabban markolta bőröndje fogantyúját, nehogy elárulja meglepetését, és ne kezdjen el a féri szavain gondolkodni – nem tudta eldönteni, hogy gúnyolódik-e vagy sem. hane mágus jóval iatalabb volt, mint Ceony várta; olyan harminc év körüli. Ő sem fáradt azzal, hogy kiöltözzön. Nem 12

papirmagus.indd 12

2017. 04. 04. 11:19


a mágus-díszegyenruháját viselte, sem más elegáns öltözéket. Egyszerű szövetnadrág volt rajta, dísztelen, magasan záródó ing, afölött pedig egy könnyű anyagból készült, indigókék felöltő, ami túl nagy volt rá. A szegélye a bokájáig ért, a bő ujjak pedig rálógtak a kézfejére. Átlagos külsejű féri volt: a bőre se nem sötét, se nem világos; a termete se nem alacsony, se nem magas; se nem vézna, se nem nagydarab. Sötét haja a füle alá ért, és egyszerre tűnt gondozottnak és gondozatlannak. Állig érő oldalszakálla volt. Az orra, épp az orrnyereg közepén, kissé meggörbült. Az egyetlen igyelemreméltó vonása fénylő tekintete volt – a szemei zöldek voltak, mint a nyári falevelek, és úgy ragyogtak, mintha mögöttük egy lámpás égne. hane Ceonyra nézett. Arcán a legkisebb mosoly sem látszott, vonásai meg sem rezdültek, a szemöldökét sem húzta fel, de a pillantásából a lány ki tudta olvasni, hogy mulat valamin. Hogy rajta vagy saját magán, azt nem tudta megállapítani. Összecsikordultak a fogai. – hane mágus – hajtotta meg a fejét Aviosky. Ceony eltöprengett, vajon ezek ketten mennyire jól ismerik egymást. – Ő itt Ceony Twill, akivel kapcsolatban a táviratot küldtem. – Igen, igen – mondta a féri, és a kezében tartott könyvet letette a kanapé melletti asztalkán álló levélhalomra. Gondosan eligazgatta a széleit, majd megfordult, és Ceony szemébe nézett. – Ceony Twill, négy testvér közül a  legidősebb, a  végzős osztály legjobb tanulója. Ebben az évben hányan szabadultak abból a börtönből? Ceony, csak hogy valamit csináljon, megigazította a kalapját. – Huszonketten. – Így is szép teljesítmény – mondta a féri szinte közönyösen. – Itt remélhetőleg jó hasznát veszi majd a tanulási szokásainak. Ceony csupán bólintott. A tanulási szokásai tényleg jók voltak – erre büszke is volt –, de hát a tanulás mindig könnyen ment neki. Kiváló emlékezőtehetségének köszönhetően gyakran első 13

papirmagus.indd 13

2017. 04. 04. 11:19


vagy második olvasásra megjegyezte, amit kellett. Ez a szerencsés adottság számtalan nehéz, unalmas előadáson átsegítette. Remélhetőleg itt is jól jön majd. Még mielőtt elmélyült volna a csend, Aviosky megköszörülte a torkát. – Miss Twill új egyenruhája itt van a táskámban. Remélem, elvégezte az előkészületeket a megkötéshez? – Hát persze – hessegette el a kérdést a féri, kezének egyetlen mozdulatával. Aztán Ceonyhoz fordult. – Gondolom, szeretné, ha körbevezetném, vagy valami. Ceony érezte, hogy megereszkedik a válla. A féri egy könynyed kézmozdulattal elintézte az egész jövőjét. Onnantól, hogy hozzákötik egy bizonyos anyaghoz, nincs visszaút – a  kötés élethosszig tart. Körülnézett, merre menekülhetne, ha esetleg szükség lenne rá, és közvetlenül a háta mögött megpillantotta a papírcsontvázat. Másodszor is felsikoltott. Ugyan kinek van szükségre kísértetekre a házában, ha papírból maga is meg tudja formálni a démonjait? – Jonto, állj – mondta hane, a csontváz pedig abban a pillanatban papírcsontkupaccá esett össze. Legfelül a  gondosan meghajtogatott koponya pihent. Ceony ellépett mellőle. Miféle morbid alak készít magának papírból komornyikot? Nem volt más, aki ajtót nyithatott volna? – Egyedül él? – kérdezte Ceony. – Így kényelmes – felelte a féri, miközben végigkísérte őket a folyosón. – Ez a dolgozószoba – intett a bal oldali, zárt ajtó felé –, ez pedig az étkező – állt meg egy pillanatra a jobb oldali második ajtó előtt. Ceony lassú léptekkel követte. A sarokhoz érve kikukucskált, hátha előugrik valahonnan egy újabb papírrém. De nem: rövid folyosó következett, mindkét falán tükrökkel. Az átjáróban egy pad és egy kisebb, egyszerű vonalú komód is állt, a tetején üres vázával. Ahol a folyosó egy apró, jól felszerelt konyhába nyílott, a mennyezethez közel aprólékos munkával hajtogatott, 14

papirmagus.indd 14

2017. 04. 04. 11:19


kékeszöld és sárga színű háromszögek szegélyezték a falat. A konyhában márvány munkalap húzódott az egyöblös mosogató körül. Kétoldalt sötétre pácolt konyhaszekrények álltak, de azért elég hely jutott a főzéshez. A mosogató fölötti fémrácson néhány serpenyő és lábas pihent. Sötétre égett aljukról látszott, hogy használják is őket. A  rács szélére papírfüzért tekertek, ami nagyon hasonlított a papírcsontváz, Jonto csontjaira. Vajon haszna is van a füzérnek, vagy a papírmágus egyszerűen csak unatkozik a világ elől elzárt házban? A ház papírdíszei közül vajon hány van megbűvölve, és hány céltalan dekoráció csupán? Ez vár vajon rá is? Pusztán dicsőített dekoratőr lesz belőle? Ceony elhessegette ezt a  gondolatot, és szemügyre vette a konyha többi részét is. hane mágus tűzhelye valamivel keskenyebb volt, mint amit ő megszokott, és elég régimódi is, de azért megteszi. Egy kicsit megnyugtatta a tudat, hogy két lecke közt leszökhet ide főzni. Végül is, ha annak idején nem kapta volna meg az ösztöndíjat, a szakácsképzést választotta volna a Tagis Praf Szakiskola helyett. A tandíj a tizede lett volna az ottaninak, és Ceonynak volt érzéke a főzéshez. Biztos, hogy felvették volna. Átlépett az étkezőbe. A plafonról több száz, majdnem élethű papírmadár lógott műselyem szálakon. Nem voltak útban, csendesen himbálóztak az egyszerű, négyszögletű asztal fölött, amely egy barna szőnyegen állt. Közelében jókora, sötét fából készült tálalószekrény, teletömve gondosan elrendezett edényekkel, könyvekkel, szalvétákkal, üvegekkel és kancsókkal. A holmik olyan szorosan álltak egymás mellett, hogy az ember egész lavinát indított volna el, ha csak egyet is kihúzott volna a helyéről. A tálalószekrény tetején különös papírlabdacsok és papírtölcsérek sorakoztak, amelyek egyre kisebb labdacsokból és tölcsérekből álltak. Ceony szeme belesajdult a látványukba. A ház még otthonos is lehetne, ha nem lenne telezsúfolva mindenféle holmival. Odament az asztal sarkán lévő vastag pergamenköteghez, és ráfektette a kezét. Eszébe jutottak a birtok kerítését szegélyező 15

papirmagus.indd 15

2017. 04. 04. 11:19


papírillúziók. – Rettenetes az az illúzió, amivel a házat álcázza – jegyezte meg csípősen. A nyomában belépő Aviosky igyelmeztető pillantást vetett rá, hane azonban csak ennyit mondott: – Igen. Jó, nem? Ellépett a lány mellett, és kinyitott egy ajtót, amely mögött egy felfelé vezető lépcsősor tárult fel. – Erre legyen szíves. Ceony, kezében a bőrönddel, követte. A kilencedik lépcsőfok megcsikordult a lába alatt. Mire felértek az első emeletre, megfájdult a térde. – Ez a maga szobája – tárt ki egy ajtót hane. – Ha esetleg le szeretné tenni a csomagját. Ceony belépett. A szoba gyökeresen különbözött a ház többi helyiségétől: minden polca üres volt, sehol egy kacat vagy mütyür. A szőnyeg mélyedései azt jelezték, hogy nemrég még több bútor állt a szobában, amit vagy más helyre raktak, vagy kivittek innen. Bár már egy hete megkapta az értesítést róla, hane valószínűleg az utolsó pillanatban készült fel az érkezésére. Ami még különösebb volt: se a falakon, se a plafonon nem voltak papírdíszek. Mind csupasz volt. Az egyetlen ablakkal szemben egy ágy állt. A lábától néhány lépésre egy egyiókos íróasztal, mellette pedig három falba süllyesztett polc. Volt a szobában egy kisebb ruhásszekrény is, épp elég ahhoz, hogy Ceony kevés ruhája elférjen benne, és egy kis asztal, rajta egy gyertyatartóval és egy friss gyertyával. Alig valamivel volt tágasabb, mint a  kollégiumi szobája a Tagis Prafon, de kevesebb volt benne a polc. A régi szobája valahogy melegebbnek és otthonosabbnak tűnt ennél – bár lehet, hogy csak azért érezte így, mert az ottani helyét úgy vívta ki magának. Ott akart lenni. – Köszönöm – nyögte ki végül, és letette a bőröndjét. Eszébe jutott a  benne lapuló 1845-ös Tatham perkussziós pisztoly. Az édesapjától kapta tanulmányai befejezése alkalmából: végtére is eredetileg fémművesnek készült. Úgy döntött, majd később cso16

papirmagus.indd 16

2017. 04. 04. 11:19


magol ki, amikor nem igyeli senki. hane mágus is így gondolhatta, mert folytatta a ház bemutatását. – Ezen a szinten van a fürdő, az én szobám és a könyvtár – sorolta, miközben Ceony becsukta maga mögött a hálószobája ajtaját. A folyosó végén, ahol egy újabb lépcsősor kezdődött, megtorpant, és Avioskyhoz fordult. – Ott készítettem elő a megkötést – intett a könyvtár irányába. Ceony léptei lelassultak. Szóval a ház bejárását a megkötéssel zárják. Szemügyre vette a folyosó végén az ajtót, amely épp olyan volt, mint az, ami a konyhából nyílt a lépcsőre. – A második emeleten mi van? – kérdezte. Hátha van odafönt valami, ami felderíti. Esetleg egy ablak, amelyen kiugorhat. A földszinti és első emeleti szobák belmagasságát elnézve a mennyezet a második emeleten lehetett a  legmagasabb, ami egy ilyen vidéki ház esetében elég különös. – A  nagyobb bűbájok – felelte hane rezzenetlen arccal, a  tekintetében azonban mosoly bujkált. Vajon tisztában van vele, milyen árulkodó a szeme? Ceony elhatározta, hogy nem fogja elárulni neki. Ha életben akar itt maradni, minden lehetséges előnyre szüksége van. Mivel hane válla elzárta előle a második emeletre vezető lépcsőt, Ceony Aviosky mágus nyomában becsoszogott a könyvtárba. A helyiség alig valamivel volt nagyobb, mint a hálószobája, és csak két falát borították könyvespolcok – igaz, azokat egészen a mennyezetig. Ahogy várható volt, minden talpalatnyi helyet könyvek borítottak, gerinc gerinc mellé simult, néhol akár két sorban is, és a  lány nem tudta elolvasni a  hátsó sorban állók címét. A polcokat nemrég porolhatták le – igencsak rövid idővel ezelőtt, mert alighogy Ceony fejében megformálódott ez a gondolat, eltüsszentette magát. Emiatt igyelt fel a túlsó falba vágott, nagy ablakon beömlő fénysugárban táncoló porszemcsékre. Pillantása ezután az ablakot és az előtte álló fenyőfa 17

papirmagus.indd 17

2017. 04. 04. 11:19


asztalt körbefonó papírfüzérekre esett. Az asztalon különböző méretű és színű papírlapokból álló halmok sorakoztak, a legvilágosabbtól a  legsötétebbig, aztán a  legérdesebbtől a  legsimábbig. Az asztal jobb hátsó sarkán egy kis távírókészülék függött. Az asztal mellett álló egyetlen széket kifordították a helyéről. Egy alacsony festőállvány állt rajta, azon egy vastag, tojáshéjszínű, inoman erezett, üres papírlap. Semmi díszítés, semmi lanc: csak egy sima papírlap. Ahogy Ceony végignézett rajta, már tudta, mi az. A sírja. Tisztában volt a matériához kötés módjával; ez egyike volt a több tucat témának, amelyeken az elmúlt év kemény szemináriumain átrágta magát. Semmi különös: egy fogadalom csupán, amely az anyaghoz kötötte az ember szellemét. Az illető ezt követően képessé vált az adott anyag – kizárólag az adott anyag – közvetítésével varázsolni. Senki nem varázsolhatott például egyszerre az üveg és a tűz segítségével. Csak az egyikkel. Ha Ceony a papírhoz köti magát, nem remélheti, hogy valaha is ékszereket és töltényeket bájoló fémműves lehet belőle, ahogy arról annyit álmodozott a tanórák alatt. A helyzet nem volt igazságos, de hiábavaló lett volna tovább tiltakoznia. Ezzel mindannyian tisztában voltak. Tudta Aviosky mágus, és valószínűleg tudta hane is. Ceony kivívta magának a jogot, hogy maga választhassa meg, milyen anyaggal akar foglalkozni, de mivel azok, akik előtte végeztek, egyetlen gondolatot sem szenteltek a hajtogatásnak – a leggyengébbnek a mágia összes formája közül –, őt mégis erre kényszerítették. hane mágus egy szabványos, hússzor huszonnyolc centiméteres fehér papírdarabot nyújtott felé. Ceony kézbe vette és megfordította, de nem látott rajta utasítást. Semmiféle írás, hétköznapi vagy mágikus hajtás nem törte meg felülete simaságát. – Mit csináljak vele? – kérdezte. – Tapasztalja ki – felelte hane, és összekulcsolta a kezét a háta mögött. 18

papirmagus.indd 18

2017. 04. 04. 11:19


Ceony a papírral a kezében további utasításra várt, de hane mágus meg sem moccant. Pár másodpercnyi szünet után a lány a két tenyere közé fogta a papírlapot, és elkezdte ide-oda dörzsölgetni, hogy minél jobban „kitapasztalja”. A papírmágus szeme mosolygott. Egyetlen megjegyzés nélkül vette ismét kézbe a kissé meggyűrődött lapot. – Tudja, mit kell mondania? – kérdezte halkan. Talán Ceony szeméből sem volt nehéz olvasni. Ceony kábultan bólintott. Eszébe jutott a hosszú beszélgetés, amit idefelé folytatott Aviosky mágussal. Vagy ez, vagy semmi. Így kell lennie, hogy meglegyen az egyensúly, mondta neki a nő. Ne bátortalanítsák el a pletykák és az élcek, miss Twill. A hajtogatáshoz éles szem és biztos kéz kell. Magának megvan mindkettő. A többiek elfogadták ezt a sorsot, és el kell fogadnia magának is. Elfogadták ezt a sorsot. De vajon valóban elfogadták? Vagy a  szavak csak arra szolgáltak, hogy Ceony könnyebb szívvel mondjon le az álmairól? Mindkét mágus őt nézte: Aviosky a megszokott kifürkészhetetlen arckifejezéssel, hane pedig valami különös szikrával a tekintetében. Összeszorította az ajkát. Tudta, hogy ha már mágia, akkor vagy a papír, vagy semmi – és ő inkább választja a hajtogatást, mint a bukást. A széken lévő papírlapra nyomta nyirkos tenyerét. Behunyta a szemét, és összeszorított fogakkal megszólalt: – Emberi kéz alkotta anyag, alkotód szólít. Kösd magad hozzám, ahogy én is hozzád kötöm magam éveim fogytáig, míg meg nem halok és porrá nem leszek. Egyszerű szavak, de megteszik. Ceony keze felforrósodott. A  hő átcsapott a  karján és az egész testén, majd elenyészett. Megtörtént hát.

19

papirmagus.indd 19

2017. 04. 04. 11:19


2. fejezet – Mindig is úgy gondoltam, hogy a megkötés minden drámaiságot nélkülöz – jegyezte meg a mágus, és leemelte a festőállványt a székről. – Szeretné eltenni emlékbe? Ceony pislogott néhányat, és a mellkasára szorította a kezét, amellyel a kötést elvégezte. – Micsodát? hane meglebbentette az állványról levett papírlapot. – Van, aki elteszi emlékbe. – Nem – felelte a lány, talán egy kicsit túl élesen. hane mágus mintha észre sem vette volna: a fal mellé tolta a papírlapot, az állványt pedig az asztal lapjára fektette, hogy párhuzamosan álljon a papírkupacokkal. Mivel az asztalon nem maradt szabad hely, Aviosky leguggolt, úgy csatolta ki kemény műanyagból készült aktatáskáját, egy plasztikmester remekét – a  mágiának ezt az ágát alig harminc éve kezdték gyakorolni, miután egy gumimágus felfedezte a műanyagot. Az aktatáskából egy gondosan összehajtogatott vörös kötényt és egy alacsony, fekete cilindert vett elő: a tanoncok egyenruháját. Bár gyomra összeszorult, és siratta törött álmait, Ceony megilletődve vette át a ruhadarabokat.

20

papirmagus.indd 20

2017. 04. 04. 11:19


A zöld tanulóköténytől eltérően a tanonckötény a comb vonalában rakott volt, a gallérját pedig vékony, vörös szegő díszítette. Többet is takart az ember törzséből. A nyakánál és a bordák alatt kellett megkötni; a csípőjénél két kis félkör alakú zseb volt rajta. A merev, fénylő anyagú cilinder a tapasztalat jelzésére szolgált. A tanulók nem viseltek cilindert. Lehet, hogy az út, amelyen épp elindult, keskeny és egyhangú, de a kötény és a kalap azt bizonyítja, hogy Ceony ér valamit. Elért valamit. Egy év alatt osztályelsőként végezte el a Tagis Praf Szakiskolát, és ez nem kis teljesítmény. – Köszönöm – szorította magához a kötényt. Aviosky mágus elmosolyodott – az iskolában is mindig így mosolygott a  lányra. Emiatt kedvelte annyira Ceony. Bárcsak az ő keze alatt tanulhatnék, gondolta. Ha választani lehetett volna, inkább üveget bűvölt volna, mint papírt. Aviosky kihúzta magát, és ezzel el is oszlatta ezt a gondolatot. – Egyedül is kitalálok – mondta. – Hacsak nincs egy másik papírinasa, aki kikísérne. – Szívesen kikísérem, Patrice – mondta neki hane mosolygó pillantással. – Ceony? – Én… itt maradnék, ha nem bánják – felelte a lány. Az volt az érzése, hogy ha most lekíséri a  kocsihoz Aviosky mágust, megszökik, és vissza se néz. És bár a gondolatát is utálta, tudta, hogy időt kell hagynia magának, hogy megszokja az újfajta felelősség súlyát. Addig nem bízhat benne, hogy nem menekül el az első adandó alkalommal. Véglegesen a papírhoz kötötte magát. Mi értelme volt egy évbe zsúfolva elvégezni az iskolát, ha most az egészet eldobja magától? hane bólintott, és odanyújtotta a  lánynak a  papírlapot, amit arra használt, hogy „kitapasztalja” az anyagot. Ceony zavartan elvette. Beletelt néhány másodpercbe – hane és Aviosky közben már a könyvtár ajtajához értek –, mire ráébredt, hogy a papírdarab valahogy megváltozott. 21

papirmagus.indd 21

2017. 04. 04. 11:19


Megfordította. Még mindig nem látott rajta hajtást vagy betűket, de most más érzés volt a kezében tartani. Nehezen tudta volna megmagyarázni, miért. Tapintásra persze még mindig papír volt – közepes vastagságú, az a fajta, amit a skicckészítők használnak szívesen –, de ahogy megfogta, valami bizseregni kezdett a bőre alatt. Vajon a kötés miatt? Ezért kérte hane mágus, hogy fogja meg a  papírt előtte, hogy aztán észrevegye a különbséget? Ceony némileg összezavarodva letette a  székre a  papírlapot, és a könyvtár ajtajához sietett. Kikukucskált, és látta, hogy a két mágus a folyosón távolodva beszélget, de túl halkan ahhoz, hogy értse. Muszáj volt követnie őket. Ahogy elindultak lefelé a lépcsőn, Ceony végigosont a folyosón. Amikor leértek az étkezőbe, lelopózott a lépcsőn. Ügyelt rá, hogy ne lépjen rá a recsegő kilencedik lépcsőfokra. Utánuk sietett. Aviosky kilépett a házból, hane pedig, az egyik lábával kitámasztva az ajtót, utána. Fojtott szóváltásukból Ceony természetesen arra következtetett, hogy akármiről is van szó, nem akarják, hogy ő hallja. Aviosky mágus sose hitt abban, hogy Ceony azt teszi, amit mondanak neki. Óvatosan lépkedett végig a folyosón, szemét Jonto papírcsontjain tartva, amelyek ott hevertek az ajtó közelében. Még mindig nem hallotta, miről beszélgetnek a  tanárai, de nem mert közelebb menni. Ehelyett lenyomta hane mágus dolgozószobájának kilincsét, és belépett. Itt még több gondosan elrendezett kacat zsúfolódott, mint a  többi helyiségben. A  fény egy félköríves tetejű ablakon keresztül ömlött a szobába, amely a megbűvölt kerítéskapura nézett. A  félrehúzott, sárga papírfüggöny mögötti üvegtáblákat kívülről jó ideje nem moshatta le senki. Az ablak melletti fémpolcokon még több könyv, dosszié és jegyzetkönyv sorakozott, ahhoz hasonló, mint amit korábban hane mágus kezében 22

papirmagus.indd 22

2017. 04. 04. 11:19


látott. Srégen szemben három darab négypolcos cédrusszekrény állt, telerakva szorosan egymás mellé pakolt, takaros papírkötegekkel. Még több papírlap már formára volt hajtva – ezek talán előre elkészített alapformák lehettek. Sok apró bűbájnak valószínűleg ugyanaz a V alakú forma az alapja. Tanoncidejének nagy része feltehetően azzal fog telni, hogy jelentéktelen alapformákat készít, amiket hane mágus később majd felhasznál. Ceony felsóhajtott. A szoba másik, négyszögletű ablakát kívülről valami borostyánféleség nőtte be. Belülről különböző papírfüzérek lógtak előtte, némelyik szorosan összefűzött, szögletesen hajtott darabokból, mások jókora, tépett szélű csíkokból álló karikákból. Ezek olyan lazán voltak egymáshoz fűzve, hogy egyetlen rántással szét lehetett volna szakítani az egészet. Némelyik füzér rózsaszínű, a többi kék vagy épp többféle színű szemekből állt. A színnek persze semmi jelentősége nem volt; ennyit már tudott a Tagis Prafon hallgatott anyagtörténeti előadásokból. A fakózöld szőnyegen apró papírdarabkákat pillantott meg. hane mágus nem takarított ki idebent, de az is lehet, hogy nemrég valami bűbájon dolgozott itt, amivel Ceonyt akarta tovább rémisztgetni. A lány körülnézett, de annyi holmi volt a szobában, hogy még a bútorokat is alig lehetett megkülönböztetni alattuk. A falakon ezzel szemben nem volt semmi, leszámítva hane mágusdiplomáját és az íróasztal mögötti, dossziékkal teli polcokat. Hallotta, hogy becsukódik a bejárati ajtó, de nem zavartatta magát. Lekuporodott, felszedegette a szőnyegről a papírdarabkákat, és széthajtogatta őket. A  bőre alatt ezúttal is érezte azt a különös, enyhe bizsergést. Töprengve nézte a hüvelykujja körménél nem nagyobb, különös, szimmetrikus papírdarabokat. A dolgozószoba ajtaja kitárult. – Jól szórakozik? – kérdezte könnyed modorban hane mágus. Legalább nem az a típus, aki könnyen dühbe gurul, gondolta Ceony. Hangosan csak ennyit mondott: 23

papirmagus.indd 23

2017. 04. 04. 11:19


– Papírhópelyheket készített – nézegette az egyik, elnyújtott szívre emlékeztető darabkát. – Ezek abból maradtak, nem igaz? A féri bólintott. Arckifejezése szenvtelen volt, csak zöld szeme csillogott. – Nagyon ügyes. Ceony felállt, és lesöprögette magas derekú, lábikráig érő barna szoknyáját. Ha nincs az az őszinte pillantása, azt hitte volna, a féri gúnyolódik vele. Micsoda zavarba ejtő alak. – Ceony – kezdte hane mágus, és karba tett kézzel nekidőlt az ajtófélfának. Túlságosan hosszú ingujjai leittyedtek. – Felteszem, tegezhetlek. – Választ sem várva folytatta. – A hajtogatás nem olyan egyhangú, mint ahogy sejtésem szerint te gondolod. Talán nem olyan izgalmas, mint a  fémművesség, vagy olyan innovatív, mint a plasztikmesterek munkája, de megvan benne a lehetőség a kreativitásra. Hadd mutassam meg! Ceony elnyomott egy szemöldökráncolást, és próbálta nem mutatni, mennyire hidegen hagyja a javaslat. Elvégre két éven át, vagy talán még tovább lesz ennek a férinak a tanonca. Meg kell magát kedveltetnie vele. Udvarias mosolyt erőszakolt az arcára, és az ajtó felé indult. hane kilépett a folyosóra. Ahogy Ceony utánaindult, a szeme sarkából valami olyasmit vett észre a zsúfolt íróasztalon, ami megtorpanásra késztette. Észre se vette volna, ha a boríték nem pontosan olyan, mint annak a levélpapírkészletnek a többi darabja, ami odafönt lapul a bőröndje egyik oldalzsebében. Tett egy lépést visszafelé, és a drótból készült, levelekkel és képeslapokkal teletűzdelt levéltartó állvány felé nyúlt. A küldeményeket a bal szélüknél fogva gondosan egymáshoz igazították. Kiválasztotta a majdnem középen lapuló barackszínű borítékot, és kihúzta a helyéről. Most nem érezte a bizsergést az ujjaiban: túlságosan megdöbbent. A levelet nem hane mágusnak címezték, hanem a Máguskabinetnek… az ő kézírásával. Azért oda küldte a levelet, mert az adomány névtelenül érke24

papirmagus.indd 24

2017. 04. 04. 11:19


zett, és ő nem tudta más módon felvenni a kapcsolatot azzal, aki adta. Fel se kellett bontania a levelet. Tudta, mi áll benne. Minden szavára emlékezett.

A névtelen adományozónak Bár nem tudom, kicsoda Ön, de ki sem tudom fejezni, milyen végtelenül hálás vagyok az ösztöndíjért, aªit «ekeª juttatott. Kislá«ykroª óta arról álªodtaª, ho„y e„y «ap a ªá„ia titkait ta«ulªányozhatom majd. Családom anyagi helyzete és a saját balszere«cséª ªiatt azo«ba« «éhá«y «appal ezelőtti„ ú„y tű«t, ez az áloª soseª üálik üalóra. Most azo«ba« büszké« közölheteª Ö««el, ho„y beiratkoztaª a  Ta„is Praƒƒ Varázshasz«áló Szakiskolába, és ho„y büszke lehesse« ráª, azt tervezem, egy év alatt elvégzem. Nincs szó, ami kifejezhetné, mennyire örülök és milyen hálás vagyok Önnek, de engedje meg, hogy ªe„próbáljaª. Ö« talá« üé„le„ jobra ƒrdította a  ªa„aª és családoª életét. Na„ylelkűsé„é«ek köszö«hetőe« ú„y érzeª, bárªit elérhetek, ªert iªªár «i«cs a ƒöldö« erő, aªely üisszatarhat«a attól, ho„y elérjeª a céloªat. Szeretném, ha tudná, hogy megváltoztatta az életeªet. Reªéleª, e„y «apo« ªe„tudoª a «eüét, 25

papirmagus.indd 25

2017. 04. 04. 11:19


és ªe„próbálhatoª le„alább részbe« üiszo«oz«i, amit értem tett. Őszi«te tisztelettel, geo«y Maya Týil – Magától kaptam az ösztöndíjat? – tette fel a kérdést kicsit mereven, kicsit szédelegve. hane mágus megállt az ajtóban, és felvonta az egyik szemöldökét. – Ez az én köszönőlevelem – folytatta Ceony zakatoló szívvel, kezében forgatva a  borítékot. Érezte, hogy elpirul. – Az ösztöndíjért. Amit… magától kaptam. A féri egyszerűen csak oldalra biccentette a fejét. – Rémes, mennyi ott a tandíj, nem? – De miért? – kérdezte Ceony. Nyelt egyet, hogy elnyomja hangjának remegését. Megfájdult a torka. – Miért… támogatott engem? Kezdettől fogva tisztában volt vele, hogy csak pénzügyi segítséggel fogja tudni elvégezni az előkészítő mágusiskolát, ami nélkül nem lehetett volna tanonc. Keményen tanult, és miután felvették a Tagis Prafra, felkerült a Mueller-ösztöndíjasok listájára. Végül azonban, ki tudja, miért, mégsem kapta meg az ösztöndíjat. Fájó szívvel összecsomagolta a holmiját, és lélekben felkészült arra, hogy Uxbridge-be megy, és úgy egy évig szobalányként dolgozik, hogy összegyűjtse a pénzt, ami a szakácsképző elvégzéséhez szükséges. A Tagis Praf négy nappal indulás előtt felajánlott neki egy tizenötezer fontos ösztöndíjat – ez egy évre fedezte a tanulmányai, a tankönyvei, a szállása és az étkezése költségét. Ez csoda volt. Nincs bank, ami ilyen öszszegű kölcsönt adott volna egy senkiházinak a  whitechapel-i Mill Squatsból. Ezt tapasztalatból tudta. Sírt, amikor megkapta a  táviratot. Másnap megírta ezt a levelet. 26

papirmagus.indd 26

2017. 04. 04. 11:19


És ezt az összeget hane mágustól kapta, akivel ma reggel találkozott először életében, és akit holdkórosnak tartott. Aki a pénzért nem várt semmiféle viszonzást. Még a nevét sem adta meg. hane mágus nem felelt. – Mehetünk? – kérdezte ehelyett egy kézmozdulat kíséretében. Ezzel a mozdulattal mintha le is zárta volna a témát. Ha fontosnak tartotta volna az ösztöndíj kérdését, megadta volna a nevét, amikor felajánlotta a pénzt. Ceony megrendülten tette le a levelet. A tarkóját dörzsölve követte a mágust a folyosóra, át a konyhán és az étkezőn. Lehet, hogy a másik lezártnak tekinti a dolgot, ő azonban nem hagyja annyiban. A lépcsőn felfelé megkérdezte: – Maga kérte, hogy ide kerüljek? – Biztosíthatlak, hogy teljesen véletlenül osztottak be épp hozzám. Vagy esetleg Aviosky mágus humorérzékének köszönhetően. Már ha azt, ami neki van, humorérzéknek lehet nevezni. A  magam részéről mindig egy kicsit… száraznak találtam. Szép kis véletlen! A  döbbent Ceony felelni sem tudott. Követte hane-t a könyvtárba, ahol a padlón még mindig ott hevert a tanoncegyenruhája. Maga elé kötötte a vörös kötényt, de a cilinderrel nem bajlódott. Az különben is inkább a külvilágnak szól. hane kihúzott egy széket, és leültette rá. Az asztalról felvett néhány papírlapot és egy vágódeszkának kinéző táblát, majd törökülésben letelepedett a  zöld szőnyegre. Hosszú kabátjának szárnyai úgy terültek szét körülötte, mint egy női szoknya. – Sz…szívesen hozok magának egy széket – ajánlotta fel Ceony. Lényének egyik fele még mindig berzenkedett a hajtogatás ellen. A  másik fele azonban furcsán érezte magát így, hogy ott ül hane mágussal szemben, most, hogy már tudja, mit tett érte a féri, azt azonban nem, hogy miért. Tudja, hogy 27

papirmagus.indd 27

2017. 04. 04. 11:19


a támogatójának címzett levelet, amelyet négyszer is átírt, ő kapta kézhez. Se illemtanóra, se tankönyv nem készítette fel ilyesmire. – Felesleges – hajolt a tábla fölé hane. Láthatóan nem zavarta sem a  szemébe lógó haja, sem a  túl hosszú ingujjai. – Személyes jelmondatom: az ember ne hajtogasson ölben. – Ölben, vagy a saját ölében? – torpantak meg egy pillanatra Ceony száguldó gondolatai. hane mágus felpillantott rá. A szemében nevetés bujkált, bár a  hangján ezt nem lehetett észrevenni. – Azt hiszem, az emberek elég különcnek tartanának, ha az ölükben hajtogatnék, nem? – Anélkül is van rá esély, hogy különcnek tartsák – felelte Ceony, de csak azután kapott észbe, hogy már kimondta. Elvörösödött. Jobban élvezte a csípős megjegyzéseket, amikor még nem tudott a  féri nagylelkűségéről. Talán az lesz a  legjobb, ha úgy viselkedik támogatójából lett tanárával, mintha semmi különös nem történt volna néhány perccel ezelőtt. Ez lesz a legegyszerűbb. Sokat segített ebben, hogy hane mágus elmosolyodott, mielőtt újra az előtte fekvő táblára nézett. – Minden hajtásokból áll – magyarázta, miközben félbe-, majd még egyszer félbehajtott egy négyszögletes, narancssárga papírlapot. – De ezt te is tudod. Az a fontos, hogy pontosak legyenek a hajtások. Ha nem illeszkedik minden úgy, ahogyan kell, nem sikerül a varázslat. Mint ahogy egy tükröt sem tudsz megbűvölni, ha az nem tükrözi vissza pontosan a képet. – Vagy süteményt sütni a  megfelelő hozzávalók nélkül – mondta halkan Ceony. A másik csak bólintott, de a lány úgy érezte, ez az apró elismerés is fontos. Nézte, ahogy hane teljesen hétköznapi kezei a papírt forgatják, meghajtják erre vagy arra, megfordítják. Az anyag úgy siklott a kezében, mintha folyékony lenne, és ellenállás nélkül engedelmeskedett az akara28

papirmagus.indd 28

2017. 04. 04. 11:19


tának. Ceony igyelte a mozdulatokat, és elraktározta azokat az emlékezetében. hane mágus először papírsárkány formájúra hajtogatta a papírt, aztán szétnyitotta, hogy egy elnyújtott rombuszt formáljon belőle. Nem volt túl bonyolult, Ceony mégsem jött rá, hogy egy madarat készít, csak amikor már majdnem készen volt vele. A madár nem hasonlított a konyhában lógókra. Hosszú nyaka és farka volt, és széles, kihegyesedő, háromszögletű szárnyai. A féri kinyújtott tenyerére helyezte a madarat, és így szólt: – Ébredj! Ceony nagy levegőt vett, de a parancs nem neki szólt. A papírmadár megrázta a fejét, és bár nem voltak lábai, ugrott egyet hane mágus kezében. Aztán narancssárga szárnyaival csapkodva a levegőbe emelkedett. Imbolyogva körberepülte a könyvtárat, akár egy valódi madár. Ceony tágra nyílt szemmel nézte. A madár kétszer megkerülte a helyiséget, majd letelepedett magasan az egyik polcra, amelyen kalligráiával foglalkozó könyvek sorakoztak. Ceony persze hallott már az animálásról, és a saját szemével látta Jontót, de végignézni, ahogy a varázslat megszületik, az… nos, varázslatos volt. Még sosem látott ehhez hasonló bűbájt. A Tagis Prafon nem tanítottak papírmágusok. Ahogy Aviosky is mondta, egész Angliában mindössze tizenkét bejegyzett papírmágus élt. Ha a  tanoncévei végére ér, tizenhárman lesznek. De az beletelik még kettő vagy akár hat évbe is, Ceony pedig még mindig nehezen tudta elképzelni, hogy egy nap igazi hajtogató lesz. De mérhetetlenül vágyott a varázslatra, még az olyan egyszerűre is, mint emez. – És ezt bármivel meg lehet csinálni? – Eleresztheted a  fantáziádat – felelte hane mágus  –, de valami egészen újat létrehozni nagyon sokáig tart. Ki kell tapasztalnod, melyik hajtás működik, és melyik nem. 29

papirmagus.indd 29

2017. 04. 04. 11:19


– Hányat tud? hane halkan felkuncogott, mintha már maga a kérdés is abszurd lenne. Közben elkészült egy újabb állattal, egy apró, zöld békával. – Ébredj! – parancsolt rá, a  béka pedig odébb ugrált. Néha megállt egy pillanatra, körülpillantott, és irányt váltott. Ceony szinte már várta, hogy legyeket keresve kiöltse hosszú nyelvét, de az egyszerű teremtménynek persze nem volt nyelve. – Jonto elkészítése különösen bonyolult volt – folytatta hane mágus, aki most egy fehér pergamenlapot hajtogatott. – Hónapokba telt, mire eltaláltam. Különösen a gerincoszlop és az állkapocs volt fogós. Az ember anatómiája egy kissé bonyolult. Főleg, mikor azt kell kitalálni, hogy milyen hajtásokból lehetne kialakítani, mondjuk, egy vállízületet. És mégis, bár ezerhatszázkilenc különálló papírdarabból áll, egyként mozdul. Formálj valamit egységes egésszé, és egységes egészként fog életre kelni. Ez a mai nap első tanulsága. Már nem mozgott a keze. Kettejük között egy vaskos hal feküdt. Teste középen kidagadt, és ettől térbeli hatást nyert. Melluszonyait a narancssárga madár szárnyaihoz hasonló hajtások alkották. hane kézbe vette a halat, suttogott neki valamit, és eleresztette. Az csapkodó farokkal a levegőbe szökkent, éppúgy, ahogy egy valódi hal tenné a vízben, és meg sem állt a  mennyezetig, ahol Ceony egy darab madzaggal átkötött, hosszú, fehér papírcsíkokat vett észre. A fehér hal csücsöri szájával kioldotta a madzagon lévő csomót. A lány ámulatára hullani kezdett a hó. Papírhópelyhek örvénylettek a  levegőben; némelyik akkora, mint a  hüvelykujja körme, mások tenyérnyiek. Több száz hópehely szállingózott le a  plafont borító papírlapok közül, és mind olyan tempóban, mint egy valódi hóesés. Ceony nevetve állt fel a székről, és kinyújtotta a  kezét, hogy elkapjon egy hópelyhet. Az, a  legnagyobb elképedésére, hideg volt, de a kezére hullva nem olvadt el. Csak a bőre bizsergett tőle. 30

papirmagus.indd 30

2017. 04. 04. 11:19


– Ezt mikor csinálta? – kérdezte. Lehelete párafelhőként gomolygott a könyvtár levegőjében. A mennyezetről továbbra is konfettiként hullottak a hópelyhek. – Ezt… évekig tarthatott elkészíteni. – Nem tartott évekig – felelte hane. – Ahogy gyakorolsz, egyre gyorsabban megy majd. – Még mindig ott ült padlón, és láthatóan nem rendítette meg a körülötte örvénylő varázslat. Persze, miért is rendítette volna meg? Az ő műve volt. – Aviosky mágus említette, hogy nem repestél különösebben az örömtől, amikor ide osztott be, és nem is hibáztatlak ezért. De a papírbűvölésnek is megvan a maga bája. Ceony hagyta, hogy a  kezében tartott hópehely a  földre hulljon, és csodálkozva a féri felé fordult. Ezt mind az én kedvemért csinálta? Talán mégsem olyan őrült. Vagy talán ez olyasfajta őrültség, amit idővel én is megtanulok értékelni. Ahogy az utolsó hópehely is lehullt, hane mágus felkelt, és levett egy vékony kötetet a mögötte lévő polcról. Intett a lánynak, hogy üljön le. Ceony engedelmeskedett. hane odanyújtotta neki a könyvet. A borítón egy kisegér ezüsttel nyomott képe állt, és a cím: Pip merész szökése. Ahogy kézbe vette, ismét feltűnt neki a  bizsergés a  bőre alatt. Azon töprengett, vajon megszokja-e valaha. – Egy mesekönyv? – kérdezte. A  hópelyhekben legalább volt valami fennkölt. – Nem szokásom vesztegetni az időt, Ceony – felelte a másik. Mintha csak olvasna a gondolataiban, rosszalló pillantást vetett a padlón heverő hópelyhekre. Igaz, a rosszallást inkább csak a szeméből, semmint a szája vonalából lehetett kiolvasni. A lány úgy vélte, jobban örült volna annak, ha a hópelyhek szép, szabályos sorokban hullanak a földre, de hát a valódi hóesés nem ilyen. – Megtanítalak valamire. Vedd úgy, hogy ez a házi feladatod. – Házi feladat? – húzta be a  vállát Ceony. – Még be sem rendezkedtem… 31

papirmagus.indd 31

2017. 04. 04. 11:19


– Olvasd fel az első oldalt – bökött hane állával a könyv felé. A lány összeszorította az ajkát, és az első oldalra lapozott a könyvben. Egy rajzot látott: egy szürke kisegér ült egy falevélen. Emlékei azt súgták, hogy találkozott már valahol ezzel a rajzzal. Egy esős délután emlékképe idéződött fel előtte, úgy hét évvel ezelőttről. A szomszédja kisiára vigyázott. Miután az édesanyja elment, a gyerek fél órán keresztül zokogott az ajtóban. A családnak volt egy viharvert példánya ebből a könyvből. Ceony emlékezett rá, hogy felolvasta a kisiúnak. Mire a negyedik oldalra értek, a gyerek befejezte a bőgést. hane mágusnak nem tett említést erről az emlékről. – „Egy reggel Pip, az egér előbújt odújából, hogy egy kis friss levegőt szívjon. Ekkor vette észre, hogy éppen a fatuskó előtt egy darab aranysárga sajt hever” – olvasta. Lapozott volna, de hane megállította. – Jó – mondta. – Most olvasd fel újra. – Újra? – hökkent meg a lány. A féri a könyvre mutatott. Ceony elnyomott egy újabb sóhajt, és újrakezdte az olvasást. – „Egy reggel Pip, az egér előbújt odújából, hogy…” – Vigyél bele egy kis színt! – utasította nevetve hane. – Nem tanultál az iskolában a meseillúziókról? – Én… nem. – Az igazat megvallva fogalma sem volt, miről beszél a féri. Bár nagyon igyekezett elnyomni, érezte, hogy nő benne a feszültség. Nem volt hozzászokva ahhoz, hogy kétszer is elrontson valamit. Különösen úgy nem, hogy nem is tudja, mit csinált rosszul. hane mágus karba tett kézzel nekidőlt az asztalnak. – Mire van leírva a történet? – Ez meg miféle kérdés? – Olyasféle, amelyre választ várok. Ceony összehúzta a szemét. A féri hangjában fegyelmező él bujkált, az arckifejezése azonban továbbra is egykedvű maradt. 32

papirmagus.indd 32

2017. 04. 04. 11:19


– Nyilvánvalóan papírra. – Így van! – csettintett hane. – A papír pedig mostantól a szakterületed. Töltsd meg jelentéssel! És nyugodj meg – tette hozzá utógondolatként. Ceony elvörösödött, és átkozta árulkodóan halvány bőrét. Megköszörülte a  torkát, és újra átolvasta a  bekezdést, lassan, hogy közben lecsillapodjon. hane intett, hogy olvassa fel harmadszorra is. Ceony nyelt egyet, lehunyta a szemét, és megpróbálta elképzelni, hogy ismét a szomszédjuk házában ül, ölében a kisiúval, kezében annak szeretett mesekönyvével. Mintha csak neki olvasnál fel, gondolta. Töltsd meg „jelentéssel”. Utána talán békén hagyja a papírmágus. Már háromszor kellett átértékelnie, hogy a féri őrült-e vagy sem. – „Egy reggel Pip, az egér előbújt odújából, hogy egy kis friss levegőt szívjon – kezdte, ugyanazzal a hangsúllyal, ahogy hét évvel ezelőtt, amikor a kisiút próbálta megnyugtatni a felolvasással. – Ekkor vette észre, hogy éppen a fatuskó előtt egy darab aranysárga sajt hever.” – Na tessék. Nézd csak meg! Ceony kinyitotta a szemét, és kis híján elejtette a könyvet. Egy szimatoló orrú, gilisztaként tekergő farkú, szürke kisegér képe függött kísértetként a levegőben. Mellette egy fatuskó állt, egy jókora levél és darab aranysárga sajt, épp, ahogy a mesekönyvben szereplő rajzon. A kép pont az orra előtt lebegett, de ki tudta venni rajta keresztül a mögötte lévő könyvespolcot. – Mi-micsoda? Ezt én csináltam? – kérdezte elfúló hangon. – Mhm. Sokat segít, ha van hozzá kép, mint a képeskönyveknél, de előbb-utóbb már regényolvasás közben is képes leszel megeleveníteni a  jeleneteket, ha úgy tartja a  kedved. Bevallom, lenyűgöztél. Azt hittem, előbb be kell majd mutatnom. Mintha már ismernéd a történetet. 33

papirmagus.indd 33

2017. 04. 04. 11:19


Ceony ismét elvörösödött, egyfelől a dicséret miatt, másfelől, mert rajtakapták, hogy ismeri ezt a – szerinte gyerekeknek való – mesét. A szellemkép egy pillanattal később szertefoszlott – mint a történetek általában, ha épp senki nem olvassa őket. A lány becsukta a könyvet, és a tanárára pillantott. – Ez… lenyűgöző, de, bevallom, felszínes. Csak dísznek jó. – Ám szórakoztató – vágott vissza a másik. – Ne becsüld le a  szórakoztatás értékét, Ceony! A  minőségi szórakozás soha nincs ingyen, de mindenki szeretne részesülni belőle. Lássunk még egy trükköt – vett fel az asztalról egy négyszögletes, halványszürke papírlapot. Nem tette le sehová, csak úgy a levegőben kezdte hajtogatni. A hajtások egyszerűnek tűntek, amikor azonban elkészült, a féri egy különös, tojástartóra emlékeztető tárgyat tartott a kezében, amelybe legfeljebb négy tojás fért volna el, és nem volt fedele. Felöltője mélyéből egy tollat húzott elő, és írni kezdett a papírra. Ceony észrevette, hogy balkezes. – Ez micsoda? – kérdezte, és felállt. A Pip merész szökését letette a szék ülőkéjére. hane szájának egyik sarka mosolyra görbült. – Jósda – felelte. Megfordította a kis papírszerkezetet, és kinyitogatta rajta a  háromszögletű füleket. Ceony lábujjhegyre állva átkukucskált a válla fölött. A féri mindegyik fülre felrajzolt egy szimbólumot. Jövendőmondó jelek voltak, mint a mutatványos jövendőmondók kártyáinak jelei. – Nem vagyok jós – mondta. – Most már az vagy – mondta a féri, és az ujjai közé csippentette a papírjósdát. Megbillegette párszor, hogy a lány lássa, miként fogja meg. – Ne feledd, hogy már nem az vagy, aki egy órával ezelőtt voltál. Azelőtt csak tanultál a mágiáról. Most már birtoklod. Ha tagadod, sem leszel többé hétköznapi ember. Ceony elgondolkodva bólintott. – Na most – folytatta a  másik, és ismét az asztalnak támaszkodott. – Mi az édesanyád lánykori neve? 34

papirmagus.indd 34

2017. 04. 04. 11:19


Ceony idegesen kulcsolta össze az ujjait. Ha hane mágus valóban őrült, nem lenne jó elárulni neki az anyja lánykori nevét. Tanulmányai során sokat olvasott mindenféle ősi átkokról, és épp elégszer igyelmeztették arra, milyen hatalma van a neveknek. hane felpillantott. – Megbízhatsz bennem, Ceony. Ha ez aggaszt, elárulom, hogy ezt is és még sok mást úgy is kideríthetek, hogy kikérem az aktádat a Praf irattárából. – Milyen megnyugtató – mormogta a lány, de azért elmosolyodott. – Philinger a lánykori neve. hane kitárta az ujjait, amitől a jósda, akár egy száj, kitárult. Ezután a  másik irányba is megismételte a  mozdulatot. Annyiszor nyitotta ki és csukta be a  füleket, ahány betűből a  vezetéknév állt. Mivel elég gyakori névnek számított, nem volt nehéz lebetűzni. – Mikor születtél? Ceony megmondta. A féri tovább nyitogatta és csukogatta a füleket. – Mondj egy számot. – Tizenhárom. – Ne legyen nagyobb nyolcnál. – Nyolc – sóhajtotta a lány. hane mágus kihúzta az egyik kezét a jósdából, és felemelte az egyik fület, hogy megnézze, milyen szimbólum van alatta. Ceony nem látta. A féri egy pillanatig üveges tekintettel meredt maga elé, majd megszólalt. – Érdekes. – Micsoda? – kérdezte Ceony, és megpróbált átkukucskálni mellette, a tanára azonban elhúzta előle a papírjósdát. – Nem szerencsés, ha az ember látja a saját jövőjét. Hát manapság semmit nem tanítanak meg az újoncoknak? – ciccegett hane. Ceony nem tudta eldönteni, hogy ugratja-e vagy sem, mert a féri nem nézett fel, és így semmit nem tudott kiolvasni a tekintetéből. – Úgy tűnik, egy kis kaland vár rád. Igen. Kétségtelenül kalandos lesz magával élni, gondolta. Ennyi kaland bárkinek elegendő. Lényének egy része azonban 35

papirmagus.indd 35

2017. 04. 04. 11:19


már akkor megbánta ezt a gondolatot, amikor az megszületett. Végül is ez az ember semmit nem ártott neki… egyelőre. – Csak ennyi? – kérdezte. – Legalábbis csak ennyit láttam belőle – nyújtotta oda neki a féri a jósdát. A lányt most is ujjainak bizsergése emlékeztette az új kötésre. – Figyeltél? – kérdezte hane mágus. – Hogy hogyan csinálta? – Igen. – Figyeltem – mondta. Nem volt túl bonyolult. – Akkor rajta! Ceony elrendezte az ujjait a papírjósdán. – Mi az édesanyja lánykori neve? – Vladara. Egy r-rel. Ceony nyitogatta és csukogatta a  füleket, ahogy a  féritól látta. Aztán fordított rajta egyet, és elölről kezdte a születési dátummal. Jól gondolta: hane harmincesztendős, jövőre lesz harmincegy. Számnak a hármast választotta. – A  hármas szám balszerencsés – mondta neki Ceony, ahogy kihajtotta a papírfület. – De csak a  fémművesek számára – vágott az vissza. Diszkrét emlékeztető arra, hogy akarva-akaratlanul, de ő sose lesz az. Ceony az ajkába harapott, hogy elrejtse, mennyire feszült még mindig emiatt. A fülre egy összecsavarodó, kunkori végű vonal volt rajzolva. Nem ismerte fel a jelet – ha látta volna már valahol, arra emlékezett volna. Még mielőtt megkérdezhette volna, mit jelent, hirtelen kettős látása támadt: egy ismeretlen nő körvonalait pillantotta meg az elméjében. Különös, de egy név is betolakodott a gondolatai közé. Ez vajon normális dolog? Leeresztette a kezét, és összehúzott szemmel a férira meredt. – Ki az a Lira? 36

papirmagus.indd 36

2017. 04. 04. 11:19


hane-nek az arca sem rezdült, meg sem ingott, de Ceony megesküdött volna rá, hogy a szeme egy pillanatra elsötétült. Vagyis… valamennyire megfakult benne a  csillogás. Lehet, hogy csak azért tűnt így, mert odakint már sötétedett, de Ceony ezt nem tartotta valószínűnek. – Ez érdekes – simított végig az állán a féri. – Ki az? – Egy ismerősöm – felelte a másik, és mosolyra húzta a száját. – Azt hiszem, természet adta tehetséged van ehhez, Ceony, ami mindkettőnknek jól jön. Gyakorold ezt, és a  mesekönyv olvasását is. Szeretném, ha vasárnapra teljes illúziót tudnál bemutatni. Addig is, nem akarsz kicsomagolni? hane a továbbiakban egyetlen szót sem ejtett a papírjósdáról. Ehelyett az ajtóhoz lépett, kinyitotta, és kidugta rajta a fejét. – Ébredj! – kiáltotta. Várt egy pillanatot, majd folytatta: – Jonto, gyere fel, és segíts ezt itt rendbe tenni. Ceony az asztalra tette a papírjósdát. Azon töprengett, mit kellett vajon hane mágus szerint „rendbe tenni”: a hópelyheket vagy a tanítványát?

37

papirmagus.indd 37

2017. 04. 04. 11:19

Charlie N. Holmberg: A ​papírmágus (Gabo Kiadó, 2017.)  

Ceony Twill összetört álmokkal érkezik meg Emery Thane mágus házába. A varázslóképző iskolában évfolyamelsőként végzett lány fémmágusnak kés...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you