A HÁZASSÁGKÖTÉS SZEMÉLYES JOG

A házasságkötési szándékot minden esetben személyesen és együttesen, mindkét fél megjelenésével kell bejelenteni, annak a településnek az anyakönyvvezetőjénél, amelyet az esküvő helyszínéül választottak.

Ennek megfelelően a házasságkötési szándékot a következő módon kell bejelenteni:

1. a házasulók személyes megjelenésével

Az anyakönyvvezető a házassági eljárás során az alábbiakat vizsgálja:

1. személyazonosságot

2. állampolgárságot (az állampolgárság meg-határozza az ember személyi állapotát: magyar állampolgárra, magyar hatósági eljárásban a magyar szabályok vonatkoznak, abban az esetben is, ha a házasulandók közül egyikőjük kettős állampolgár és ebből az egyik magyar.)

3. cselekvőképességet, nagykorúságot

4. a Polgárjogi Törvénykönyvben leírt rokonsági fokot

5. a házasulók családi állapotát az anyakönyvvezető ellenőrzi

2. érvényes személyigazolvánnyal (személyes azonosító igazolvánnyal és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, Magyarországon lakó magyar állampolgár bejelentheti érvényes magyar útlevéllel a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal; a 2001. január 1-től kiállított vezetői engedély csupán személyazonosságot igazol, a házasságkötés bejelentésénél az elfogadható a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10 § (3) bekezdése alapján: *(3) A személyadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

Az anyakönyvi feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló rendelet és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napos várakozási időt ír elő, emellett az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott napokon házasság nem köthető.

3. elvált, özvegy családi állapotát igazoló anyakönyvi okirattal, vagy jogerős bontóperes ítélet bemutatásával (nőtlen, hajadon családi állapot esetén az anyakönyvvezető igazolja a családi állapotot). Minden házasuló családi állapotát ellenőrzik az anyakönyvvezetők.

A 16 éven aluli személyek nem köthetnek házasságot, 16 éven felüli kiskorú csak az illetékes gyámhatóság előzetes engedélye alapján.

A házasságkötési szándék bejelentését jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ez a jegyzőkönyv lesz később a házassági bejegyzés anyakönyvi alapirata.

A jegyzőkönyv a kiállítástól számított egy évig érvényes, ebből következik, hogy a házasságkötési szándékot egy évvel korábban be lehet jelenteni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napos várakozási időt ír elő, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján munkaszüneti napon házasság nem köthető.

A házassági szándék bejelentésének napjától számított egy éves időszakban kell olyan időpontot találni, amit a hivatal is tud biztosítani és az ifjú párnak is megfelel. A 30 napos várakozási idő alól, indokolt esetben felmentést adhat a jegyző. A felmentés indokát, hitelt érdemlően kell igazolni.

A házasságkötés előtti kötelező várakozási idő alóli kérelmet írásban kell benyújtani, amelyet mindkét házasulónak alá kell írnia.

Az eljárás illetékmentes, az anyakönyvvezetőnek kell benyújtani a kérelmet. Közeli halállal fenyegető esetekben tájékoztatásért keresse az anyakönyvvezetőt.

Amikor K Lf Ldi Llampolg R Az Egyik F L

Gyakran előfordul, hogy külföldi állampolgár kíván házasságot kötni, ilyenkor feltétlenül keresse az anyakönyvvezetőt, aki a körülmények felmérése után személyre szólóan ad tájékoztatást.

Miután a nemzetközi szerződések, az okiratok különböző hitelesítését is megkívánják (diplomáciai felülhitelesítését, apostille) külföldi állampolgárral kötendő házassága esetén, feltétlenül keresse meg az anyakönyvvezetőt!

A külföldi házasulónak nyilatkoznia kell, hogy személyes joga szerint a Magyarországon tervezett házasságkötésének törvényi akadálya nincs.

Ezen túl igazolnia kell a születési anyakönyvi okirattal az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatait, valamint családi állapotát. Minden idegen nyelvű okiratot, igazolást hiteles magyar fordítással kell benyújtania.

Amennyiben a külföldi házasuló nem ért, nem beszél magyarul, a házasságkötési eljárás minden fázisában tolmácsra van szükség.

A tolmácsot a házasulóknak kell biztosítaniuk. A tolmács nem lehet a házasuló maga.

A tolmácsnak nem a tolmács mivoltát kell igazolnia, hanem személyazonosságát.

Gyakran előfordul, hogy a külföldi házasuló magyar állampolgársága vélelmezhető, ebben az esetben az anyakönyvvezető hivatalbeli kötelessége a vélelmezett állampolgárság vizsgálata. Az eljárásról külön kérjen tájékoztatást. Amennyiben előző házasságát külföldi bíróság bontotta fel és azt Magyarországon még nem ismertette el, feltétlenül kérjen tájékoztatást. A külföldi bontóper bejegyeztetése több eljárási cselekményt von maga után, hosszabb ügyintézési időt kíván.

Külföldi házasuló(k) esetén az iratokat az anyakönyvvezető az anyakönyvi szervhez felterjeszti, aki nyilatkozik a benyújtott külföldi okirat elfogadhatóságáról. Ebben az esetben a 30 napos várakozási idő a külföldi okiratok elfogadhatóságáról szóló nyilatkozat anyakönyvvezetőhöz érkezésének dátumától számít. Hiteles magyar fordítást készít az

Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (közismert nevén: OFFI), 1062 Budapest, Bajza u. 52., Pécs, Király utca 66/A.

Aki külföldön kíván házasságot kötni és az adott állam anyakönyvvezetőjétől kérjen felvilágosítást a házasságkötéshez szükséges iratokról. Fontos tudni! A házassági tanusítvány kiadása 2013. március 1. napjával hatályát vesztette. Államonként változó az is, hogy melyik állam milyen iratok bemutatását kéri, illetve azokra kér-e és ha igen, milyen felülhitelesítést. Amennyiben a magyar állampolgár házasságát külföldön megkötötték, azt Magyarországon is anyakönyveztetni, regisztráltatni kell. Erre azért van szükség, mert magyar anyakönyvi okirat nélkül nem tud személyazonosító igazolványt, útlevelet váltani, esetlegesen nem tud igénybe venni olyan szolgáltatásokat, melyek őt, mint magyar állampolgárt megilletik.

Magyar Llampolg Rok H Zass Gk T Se K Lf Ld N

(Sajnos előfordul, hogy valakinek ellopják a személyi igazolványát, vagy lejár és nem tud újat váltani, mert Magyarországon anyakönyvi bejegyzése nincs, így az okirathoz sem tud hozzájutni. Ilyenkor be kell szereznie az anyakönyvi okiratot, - feltéve, hogy nincs birtokában – majd el kell látnia hiteles magyar fordítással, (OFFI Budapest, Bajza u. 52.). Kivétel: A hazai anyakönyvezésre irányuló eljárásban nem szükséges fordítás az angol, német vagy francia nyelven kiállított okiratokhoz. Ezután fel kell keresnie bármely anyakönyvvezetőt, aki adatlapot vesz fel a kérelemről és ezt a Budapest Főváros

Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztályához továbbítja (a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi). Az adott hazai anyakönyvezést végző anyakönyvi szerv be az anyakönyvi eseményt és levélben továbbítják a kérelmező részére a magyar anyakönyvi okiratot. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény értelmében az ügyintézési idő: 75 nap. A magyarországi anyakönyvezést bármelyik anyakönyvi hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár a magyar képviselet konzulátusán kérheti. Ebben az esetben hitelt érdemlően kell igazolnia az érintett személy fennálló magyar állampolgárságát.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV törvény

10. § (1) A magyar állampolgárság a.) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal, b.) érvényes magyar útlevéllel, c.) érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal d.) ellenkező bizonyításig

- honosító okirattal igazolható

(2) Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság – ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig

– az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel igazolható. (3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

(1993. évi LV. törvény)

A házassági név, az a név, amely az érintettet, a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Polgári Törvénykönyv- ről szóló törvényben felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet. (2004. január 1.-j-étől a férfiak is felvehetik feleségük nevét.)

A házassági névviselési forma a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után a Polgári

Törvénykönyről szóló törvény szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.

NEM ELSŐ HÁZASSÁG

Annak a félnek, amelyiknek

(bármely okból) nem ez az első házassága a családi állapotát igazolnia kell.

Nemzetis Gi Nyelven T Rt N H Zass Gk T S

Nemzetiségi névviselés és a név nemzetiségi nyelven történő anyakönyvezése, házasságkötés nemzetiségi nyelven.

A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek gyermeküknek, nemzetiségüknek megfelelő utónevet is adhatnak, valamint kérhetik saját utónevüknek a megfelelő nemzetiségi utónévre való javítását, továbbá joguk van családi- és utónevüknek az anyanyelvük szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.

A házasságra, házasságkötési eljárásra és a névviselésre vonatkozó jogszabályi előírások vonatkozásában a 2013. évi V. törvény

(Polgári Törvénykönyv), az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény, valamint a 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. Mindezek természetesen csak általános információk, melyeket tájékoztatóul írtunk le, de minden esetben feltétlenül fel kell keresni az anyakönyvvezetőt, aki további személyre szabott információkkal szolgál.

Amennyiben a házasságkötésen résztvevők mindegyike (házasulandók, tanúk, anyakönyvvezető) beszéli a Ma- gyarországon elismert

13 nemzetiségi nyelvből az adott nyelvet, úgy nem szükséges tolmács.