Egyházmegyei Hírek 2019 január - december by Ferenc Balogh

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 1. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. január

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

JANUÁR ÜZENETE „Amennyiben rajtatok áll, éljetek békében minden emberrel” (Róm 12,18).

2018-ban történt Január

Július

Ternyák Csaba egri érsek január 6-án hálaadó szentmisét mutatott be az egri bazilikában püspökké szentelésének 25. évfordulója alkalmából. A hálaadó szentmisén részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és a hívek.

Július 11. és 15. között rendezték meg a 35. Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot. A rendezvény mottója: „Nekilendülök annak, ami előttem van” (Fil 3,13). Az ötnapos lelkigyakorlatra az ország minden részéből érkeztek fiatalok.

Február

Augusztus

A Betegek Világnapjához kapcsolódva február 9-én, Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház kápolnájában, szentmise keretében emlékeztek meg a világnapról. A szentmisén együtt imádkoztak a betegek, az ápolók, az orvosok, illetve a miskolci és környékbeli papok.

Az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai vettek részt azon a tanévnyitón, amelyet augusztus 29-én tartottak. Az egri bazilikában több mint 1800-an voltak jelen.

Március

Szeptember 15-én, pénteken kezdődött Egerben a háromnapos Fájdalmas Anya búcsú. A vasárnapi ünnepi szentmise szónoka Kiss-Rigó László SzegedCsanádi megyéspüspök volt.

A három évszázaddal ezelőtt, 1709-ben épített egri Érseki Szent József Kollégiumot 1950ben államosították, majd 1993ban újra visszakapta az Egri Főegyházmegye. A kollégium egyházi újraindulásának 25. évfordulójáról március 19-én emlékeztek meg. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba érsek mondta.

Április A tizenöt évvel ezelőtt elhunyt Vanyó László áldozópapnak, egyetemi tanárnak, képzőművésznek állítottak emléket Komjátiban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori profeszszorának mellszobrát Ternyák érsek áldotta meg április 14-én.

Május A lelkipásztorok közvetlen munkatársainak Egri Főegyházmegyei találkozója Egerben, a bazilikában május 12-én volt. Az öszszejövetelen a lelkipásztori kisegítők, áldoztatók, kántorok, irodisták, házvezetőnők, sekrestyések, templomtakarítók és az önkéntes egyházi hozzájárulások beszedői vettek részt.

Június Június 16-án két diakónust, Czókoly Sándort és Drahos Dávidot pappá, Pintér Bálintot, Soltész Ádámot, Resch Andrást és Resch Tamást pedig diakónussá szentelt az egri érsek. A bazilikában tartott ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága és a hívők sokasága.

Szeptember

Október Tizenegyedik alkalommal került megrendezésre az egyházmegyei ministráns találkozó október 6-án, szombaton, az egri bazilikában. A találkozó meghívott vendége Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, az MKPK elnöke volt.

November November 10-től rendezték meg a XI. Őszi Szent Erzsébet Napokat Sárospatakon. 19-én este gyertyás körmenet vitte Szent Erzsébet ereklyéjét a bazilikától a várkápolnába, ahol a szentmisét az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság élő és elhunyt tagjaiért mutatták be.

December Az esztergomi bazilikában december 8-án szentelték püspökké Mohos Gábor pápai káplánt, a Pápai Magyar Intézet volt rektorát, akit Ferenc pápa október 4-én nevezett ki iliturgi címzetes püspökké és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé.

Eredményhirdetés Második alkalommal hirdetett Betlehem készítő pályázatot az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont. Az elmúlt évit is túlszárnyalva, ezúttal összesen 208 alkotás érkezett. 1. helyezett: a hernádkaki

Mátyás Király Katolikus Általános Iskola, Képzőművészeti szakköre. 2. helyezett: az encsi Szent László Katolikus Általános Iskola, 6. b osztálya. 3. helyezett: az encsi Szent László Katolikus Általános Iskola, 6. a osztálya.

Elhunyt Dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek Az Egri Főegyházmegye a papság, és a rokonság nevében fájdalommal, de a feltámadásba vetett hittel tudatja, hogy DR. SEREGÉLY ISTVÁN nyugalmazott egri érsek 2018. december 31-én a nyíregyházi Főegyházmegyei Papi Szociális Otthonban szentségekkel megerősítve elhunyt. * 1931. március 13-án, Szombathelyen született. A miskolci Fráter György Gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait Szombathelyen kezdte, majd Budapesten fejezte be. 1955. június 19-én Szombathelyen szentelték pappá. 1974ig káplánként szolgált Gyöngyösfalun, majd Nyőgéren,

Bagodvitenyéden, Zalaegerszegen, Szombathelyen. 1987-ig plébános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen. Szent II. János Pál pápa 1987. június 5-én nevezte ki egri érsekké, július 25én szentelték püspökké az Egri Bazilikában. 1990-től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, 1993-tól 2001-ig a CCEE alelnöke volt. 2007. június 9-től nyugalmazott érsek. * Temetése 2019. január 8-án, kedden lesz az Egri Főszékesegyházban. Lelki üdvéért koporsója előtt 10.00 órakor elimádkozzuk a dicsőséges rózsafüzért, majd 10.30 órakor szentmisét mutatunk be. Ezt követően helyezzük el földi

maradványait a főpásztorok temetkezési helyén a bazilika altemplomában. Kérem a gyászolókat, hogy imádsággal emlékezzenek meg az elhunytról, koszorúk és virágok helyett pedig adományaikkal támogassák a számára is oly fontos papnevelés ügyét. Felajánlásaikat a helyszínen elhelyezett perselybe tehetik, illetve a Főegyházmegyei Alapítvány számlájára (11739009-20146829), „koszorúmegváltás” megjelöléssel utalhatják át. * Jelmondata: „CHRISTUS EST VIA, VERITAS ET VITA” „Krisztus az út, az igazság és az élet”

Tegyük a jót, az Egyház nevében A Főegyházmegyei Karitász Központ az Egri Főegyházmegye területén teszi a jót az Egyház nevében és az Evangélium szellemében.

Árvai Ferenc atya, egyházmegyei karitász-igazgató elmondta, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet – a karitász védőszentje, egyházmegyénk szülötte –, példáját követve 2018-ban a karitász különösen a legszegényebb családokat támogatta. Segített közüzemi számlatartozásban, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz vásárlásában, lakbértartozás rendezésében. Ahol pedig szükség volt, ott tartós élelmiszert, ruhát, bútort adott a rászorulóknak. A gyermekeknek nyári táborok szervezésével, iskolakezdési és iskolai étkeztetési támogatással, pelenka adománynyal, továbbá ruha-, játék- és élelmiszer csomagokkal segített. Időseket és betegeket is támogatták, szükség esetén meglátogatták őket otthonaikban és a bentlakásos intézményekben. Hajléktalanok számára télen krízismelegedőt nyitottak a rendkívüli hidegben, ahol nem

A főegyházmegye karitász csoportjainak 600 képviselője, köztük 45 fiatal tag vett részt az önkéntesek tavalyi találkozóján Fotó: Balogh Ferenc

csak fűtött és biztonságos szállást, menedéket teremtettek, hanem étkezéssel, ruhával és tisztálkodási lehetőséggel is segítették a fedél nélkülieket. Egerben egész évben 50 fő számára biztosítottak napi meleg étkeztetést a Szvorényi utcai épületben. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkatársai az alkohol vagy más drogok függőségében élőknek és a családjaiknak próbáltak támogatást nyújtani. Emellett az oktatási intéz-

ményekben a fiataloknak drogprevenciós foglalkozásokat is tartottak. Az Egri Főegyházmegyében 65 plébániai karitász csoport működik, ahol 914 önkéntes tevékenykedik. Egyházmegyei találkozójukra hatszázan jöttek el és találkoztak Ternyák Csaba érsekkel, aki megköszönve áldozatos munkájukat, biztatta és megerősítette őket. Az Egri Karitász Központ 40 millió forint értékben támogat-

ta 2018-ban a krízissegély programban a rászorulókat. Az egyházmegyei karitászigazgató megköszönte a támogatók, adományozók jóságát. 2019-ben is változatlan a célunk – mondta Árvai Ferenc –, tegyük a jót, az Egyház nevében és az Evangélium szellemében. Ezért továbbra is várjuk az adományokat: a Főegyházmegyei Karitász Központ Eger számlaszámára: CIB 10700282-48854209-51100005. Homa János

JEGYZET

smét eltelt egy év, és megadatott számunkra, hogy újévet kezdhetünk. Az új esztendő kezdetén még bizakodva, reménykedve tekintünk előre, annak ellenére, hogy nem tudhatjuk pontosan, mi vár ránk. Talán azért is, mert az ember egyik alapvető tulajdonsága az állandó reménykedés. Abban bízunk, hogy az idei esztendő jobb lesz, mint a tavalyi. Azért bizakodunk, mert ilyenkor tele vagyunk jó szándékkal, és úgy gondolkodunk, mint Santiago, az öreg halász, Hemingway kisregényének főhőse, aki így okoskodott: Nem tudom, hogy mi a bűn, de az biztos, hogy a reménytelenség az bűn, „mert az ember nem arra született, hogy legyőzzék”. Mint istenfélő emberek hitből fakadó reménnyel kezdjük meg az új esztendőt. Hitünk szerint a reménység olyan isteni erény, mint a hit és a szeretet. Legalább olyan

fontos és nélkülözhetetlen, mint a másik kettő. XVI. Benedek pápa egy enciklikában (A keresztény reményről, 2007) összefoglalta a keresztény remény igazi természet-

bennünk. Azt hirdeti, hogy boldog az olyan ember, aki az Úrban bízik (Zsolt 34,9). Boldogtalan, aki az emberben, illetve csak az emberben bízik, mert az ember vé-

Reményből élünk rajzát. Mindannyiunknak szükségünk van kisebb-nagyobb reményre mindennapi életünkben, de ezek a remények nem elegendők a „nagy-remény” nélkül, ami nem más, mint maga a világmindenséget teremtő és üdvözíteni akaró személyes Isten. Az embert szerető és gondviselő Isten tehát a reménységünk alapja. A keresztény remény ezért élő remény, mert a személyes Istennel való élő kapcsolaton alapul. A Biblia pedig a remény könyve, mert az igazi reményt élteti

ges, törékeny lény, tehetetlen sokszor még a természet erőivel szemben is. A mindenható Isten, az élet és halál Ura, aki segíthet még ott is, ahol már ember nem segíthet. Izaiás próféta biztatása nekünk is szól: „akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak és nem fáradnak el” (Iz 40, 31). Nem véletlen tehát, hogy az Isten igéje és az emberi tapasztalat alapján közmondás is született: „Aki Istenben bízik, az nem csalatkozik”.

A keresztény remény tehát nem valamiféle naiv optimizmus, nem egyfajta pozitív hozzáállás a dolgokhoz, hanem legyőzött pesszimizmus. Nem a rossz tagadása, hanem hit abban, hogy a megváltó Jézus születésével, kereszthalálával és feltámadásával legyőzte a rosszat. Ezért a keresztény ember akkor is reménykedik Istenben és örvendezik az ő jelenlétében, amikor kívánságai nem teljesülnek, s az életkörülményei nem úgy alakulnak, ahogyan szeretné. z igazán vallásos ember még a testi-lelki szenvedéseket is el tudja fogadni, mert jól tudja, hogy „az Isten szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28). Azt kellene megértenünk, hogy a keresztény remény nem csupán vélekedés, amely abban bízik, hogy valami jól fog végződni, hanem hitből fakadó bizoDolhai Lajos nyosság.

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Hittanverseny HITTANVERSENYT rendeztek nov-

ember 30-án az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégiumban, melynek témája a trienti zsinat volt. Az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő katolikus általános iskolák közül 14 csapat (42 tanuló) nevezett a versenyre, akik felkészítő tanáraikkal együtt érkeztek az egyházmegye központjába. A versenyen első helyezést ért el az encsi Szent László Katolikus Általános Iskola. A felkészítő tanár: Isóczkiné Béres Beáta, a versenyző csapat tagjai: Budai Dalma, Hatala Ágnes Anna és Lukács Viktória voltak.

Védőszentet választottak

2019. JANUÁR

A jó hír hangja – Szent István Rádió

10 millió perc

Szentmise a hősi halált halt bányászokért EGERCSEHI-BÁNYATELEP templomában, a szénbányánál hősi halált halt 62 bányász lelki üdvösségéért ünnepi szentmisét mutattak be december 2-án, amelyen a Bányász Egyesület és az Egercsehi Bányász Baráti Kör Egyesület tagjai díszőrséggel adóztak hősi halált halt bajtársaik előtt.

Konferencia a felzárkóztatásról SZEGREGÁCIÓ vagy pasztoráció? címmel, a keresztény egyházaknak a cigányok felzárkózására irányuló segítő tevékenységéről rendezett konferenciát a szaléziak magyar rendtartománya a kazincbarcikai Don Bosco Sportközpontban december 7-én. A rendezvény fővédnöke: Ternyák Csaba egri érsek volt.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

Újévi köszöntő (népköltés)

Újesztendő, vígság szerző, most kezd újulni, újulása víg örömet most kezd hirdetni. Hirdeti már a Messiást eljöttnek lenni, Legyetek a nagy Istennek igaz hívei! Új napokkal, bor, búzával látogass minket. Így szentelünk mi is Neked víg esztendőket. Elmúlt tőlünk az ó idő, melyben bánkódtunk, bánat miatt siralomra gyakran jutottunk. Jutott hozzánk az új idő, melyben vigadjunk, vigadással Úr Jézusnak glóriát mondjunk! Újesztendő, vígság szerző, most kezd újulni, újulása víg örömet most kezd hirdetni.

Borszentelés Fotó: Balogh Ferenc

A mikrofonnál: Tikovits Ernő és Farkas Erzsébet szerkesztők

SZENT ANDRÁS apostolt válasz-

tották osztályuk védőszentjének a jászalsószentgyörgyi 1.b diákjai. Szent András ünnepén együtt imádkoztak a diákok a szülőkkel, a nagyszülőkkel és a testvérekkel a szent apostol közbenjárásáért. A szentmisén a felolvasást a szülők vállalták. A Szent András apostolt ábrázoló szentképeket Soós Tamás plébános áldotta meg, amelyeket szétosztottak a hívek között.

A HÓNAP VERSE

2018-ban ünnepelte a Szent István Rádió alapításának 18., a Szent István Televízió alapításának 7. évfordulóját. Ez idő alatt mintegy 10 millió perc folyamatos adást sugárzott a rádió, s több száz televíziós híranyag készült. Bár 2018-ban az évfordulók egyike sem volt kerek, mégis elmondható, hogy fontos események történtek a szerkesztőség életében.

Bérczessy András igazgató, főszerkesztő elmondta: megerősödött a Szent Imre Katolikus Iskolarádiós Hálózat, februárban elindult a diákok saját műsora, Hangoló címmel, melyben vasárnaponként beszámolnak életükről, az egyházi ünnepekről, lelki élményeikről. A nyári képzések mellett egy-egy alka-

lommal ellátogatnak az ifjú rádiósok a szerkesztőségbe év közben is, hogy tovább ismerkedjenek a műsorkészítéssel. Ilyenkor bekapcsolódnak a rózsafüzér imádságba is. A szerkesztőség idén harmadik alkalommal szervezett véradást ősz elején. Örömteli, hogy jelentős számban sikerült megszólítani a segíteni szándékozókat, több mint félszáz donor vállalta az önzetlen segítségnyújtást ebben az évben is. Októberben az intézmény szerkesztősége is csatlakozott az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” kezdeményezéshez, az egri bazilikában többszáz gyermek imádkozott együtt, s az élő közvetítéshez a főegyházmegye számos intézményében kapcsolódtak, való-

di imádságos közösséget alkotva. Az elmúlt évben vett részt először a Szent István Rádió és Televízió az ádventi vásárokon. Egy alkalommal az Érseki Palota udvarán, egy alkalommal pedig a Dobó téren találkozhattak a hallgatók, nézők a szerkesztőség munkatársaival. Így lehetőség nyílt személyes beszélgetésre, ajándékkészítésre. Bérczessy András igazgató, főszerkesztő azt is elmondta: a rádió és a televízió folyamatosan végzi munkáját, hogy küldetésének megfelelve a „Jó hír hangja” legyen, s közvetítse Jézus Krisztus tanítását. Köszönet fenntartónknak a nézőknek és hallgatóknak! Imádságos szeretettel adnak hálát mindezért, s bíznak abban, hogy 2019-ben is figyelemmel követik adásaikat.

25 éves a gyöngyösi katolikus óvoda Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola tagintézménye, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda. A november 18-án tartott ünnepségen elsőként Tuza

Zoltánné tagintézmény vezető beszélt, aki elmondta: az óvoda legfontosabb küldetése az Isten és emberszeretet átadása a gyermekek számára. Az egri főpásztor köszöntőjében hangsúlyozta, az egyház számára mindig

fontos volt a nevelés szolgálata, hogy ezzel is segítsék a családokat. Az érsek úgy fogalmazott: olyan nevelés a célunk, amely alapján a gyermekek megtanulnak ragaszkodni az egyházhoz és magyarságukhoz.

A főegyházmegye védőszentje, Szent János apostol és evangélista ünnepén, december 27-én, az egri bazilikában, Buda Péter, az Érseki Papnevelő Intézet rek-

tora az ünnepi szentmisét követően megáldotta azokat a borokat, amelyeket az egri borvidék termelői helyeztek el az oltár előtt.

Vízkereszt: Isten mindenkihez eljött Január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház Vízkeresztet, parancsolt ünnepként. Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A IV. század elejétől lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb Keleten, majd Nyugaton. A keresztények körében 312– 325 között lett Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és egyúttal a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés), Nyugaton pedig a Háromkirályok látogatása lett. Az Egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során. Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; megáldja a benne lakókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 19. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”). Vízkereszt ünnepe megmutatja, hogy Isten minden emberhez eljött. Azt kérjük, hogy az új esztendő minden napját kísérje Isten segítsége és áldása!

Bemutatjuk a Szent Gellért-díjas Bojszkó Tibornét

Az oktatás mellett a lelki nevelés is fontos Bojszkó Tiborné, a miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda matematika-kémia szakos tanára a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba egri érsektől az egri bazilikában tartott tanévnyitón. Az intézmény vezetője által írt laudációból megtudhattuk, hogy Bojszkó Tiborné Gulybán Magdolnát a pedagógus pálya iránti elköteleződése, alázata, hihetetlen munkabírása, Isten és a katolikus egyház melletti hite tette méltóvá a díj elnyerésére. Az egri tanárképző főiskolán 1978-ban szerzett matematikakémia szakos tanári diplomát. 2005-től lett a Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda tantestületének tagja. Szaktanárként, osztályfőnökként, tanulószoba vezetőként példaként áll tanítványai előtt tudásával, hitéletével és megértő, elfogadó nevelési módszereivel. Éveken keresztül ő volt a reál munkaközösség elkötelezett vezetője. A tanulmányi verse-

Osztályfőnökként, ballagó tanítványaival

nyeken kimagasló eredményeket értek el tanítványai. – 1956-ban születtem Rakacán, ahol görög katolikus családban nevelkedtem – mondta. – Diplomám megszerzésétől nyugdíjazásomig pedagógiai pályán dolgoztam Kazincbarcikán, Várpalotán és Miskolcon.

Ötven éves koromban váltásra került sor, ekkor a gondviselés a miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskolába vezetett, ahol szintén kémia szakosra volt szükség. Hálás vagyok a Jóistennek, hogy ide vezérelt, mert ezek az évek koronázták meg pedagógus pá-

lyafutásomat. Öröm volt számomra a munka, azzal foglalkoztam, amit szerettem. Egy olyan iskolában taníthattam, ahol az oktatás mellett az erkölcsi és lelki nevelés is a mindennapok része volt. A gyerekek is és én is sok szép és tartalmas lelki élménnyel gazdagodtunk. – Nagy kihívás volt olykor osztályfőnöknek lenni, de az eltelt évek sok mindent megszépítettek. Jó érzés volt olyan osztályt útjára bocsátani, ahol remek „gyermekemberek” nyitogatták szárnyaikat, kirepültek az életbe és ott is megállták a helyüket. Természetesen ez a szülőkkel való kölcsönös együttműködésnek az eredménye. Pályafutásom során sok jó képességű tanulóval rendszeresen részt vettünk különböző versenyeken, ahol szép eredményeket értünk el. Nagy hangsúlyt fektettem a tehetséggondozás mellett a felzárkóztatásra is. Diákjaim többnyire felismerték, hogy az ő érdekük a rendszeres, következetes tanu-

lás. Azért akadtak kivételek, így a „matekfrászt” nem mindenki úszta meg. A tanítás és osztályfőnöki teendők mellett több éven át munkaközösségi feladatok ellátására is megbízást kaptam az iskola vezetőitől, amit igyekeztem lelkiismeretesen végezni. Nagyon sok továbbképzésen vettem részt, amely segítette tudásomat bővíteni, fejleszteni. Hálás vagyok azért is, hogy utolsó munkahelyemen nagyszerű, segítőkész szeretetteljes tantestület részese lehettem. – A családomról: 37 éves házasok vagyunk férjemmel, ő szintén nyugdíjas. Gyermekünk, aki az idén lesz 20 éves, egyházi iskolában érettségizett. 2018 augusztusában vonultam nyugdíjba. Amikor átvettem a Szent Gellért-díjat, a bazilika lépcsőjén arra gondoltam, hogy innen, a szemben lévő líceumból, a főiskoláról indultam és a székesegyházba szinte hazaérkeztem… Homa János

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 2. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. február

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

FEBRUÁR ÜZENETE „Világosságom és segítségem az Úr…” (Zsolt 27,1).

Eltemették Seregély István érseket Ferenc pápa részvét távirata Főtisztelendő Dr. Ternyák Csaba egri érseknek

Országos lelkipásztori napok Egerben Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok rendezvény január 28-án kezdődött Egerben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója köszöntötte az immáron 44. alkalommal sorra kerülő találkozó több mint kétszáz résztvevőjét. Elmondta: a tavalyi találkozón a szentségekről: a keresztségről, a bérmálásról, a bűnbánatról, az eucharisztiáról és a hivatásról elmélkedtek. Idén A keresztből fakadó élet címmel meghirdetett programok jóvoltából szeretnék bejárni az utat a szenvedéstől a szentté válásig. Az őszi ifjúsági szinódus kapcsán pedig a fiatalok pasztorációjával is foglalkoznak. Az idei összejövetel mottója: „…ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el…” (Jn 12,24). Január 29-én, kedden a veszteségek, kiégés, szenvedés kérdésköréről volt szó. Veszteségek címmel Papp Miklós görögkatolikus parókus, főiskolai tanár beszélt. Január 30án, szerdán a reggeli szentmisét Palánki Ferenc debrecennyíregyházi megyéspüspök celebrálta, délután pedig ő tartott fórumot az ifjúsági szinódusról és a hivatásgondozásról. Január 31-én, csütörtökön, a zárónapon Eucharisztia, vértanúság, szentté válás címmel Udvardy György pécsi megyéspüspök tartott előadást, majd a program a Te Deummal ért véget. Homa János

Visszakerült Visszakerült az Egri Főegyházmegyéhez az érseki pincerendszer. A Magyar Kormány egy korábbi döntésével visszaadta az Egri Főegyházmegye tulajdonába az érseki pincerendszert, s ennek alapján az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével 2018. december 14-én a tényleges birtokba adás is megtörtént. A török megszállás után a püspöki palota építéséhez szükséges köveket itt termelték ki, így alakultak ki a járatok, amelyek a Pyrker tér és a palota alatt húzódnak, és amelyek az Egri Érsekség évszázadai alatt eredetileg is az épületegyüttes szerves részét alkották. A pincerendszer a jövőben is látogatható lesz, és kisebb átalakítást követően, kulturális, hitéleti, valamint turisztikai célokat szolgálva, szervesen kapcsolódik az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai Látogatóközponthoz.

A Szentatyát szomorúsággal töltötte el Dr. Seregély István nyugalmazott érsek halálhíre, és szívbéli együttérzését fejezi ki Neked és az Egyházmegye egész papságának, a szerzeteseknek és a híveknek. Amikor az elhunyt érseket Krisztus, a Jó Pásztor szeretetébe és irgalmába ajánlja, csatlakozik hálaadó imáidhoz a sok kegyelemért, amelyek az egri egyház szolgálatában eltöltött éveit kísérték. Mindazok számára, akik a Feltámadás biztos reménységében gyászolják Seregély érseket, Őszentsége az Úrban való vigasztalás és béke zálogaként szívből adja Apostoli Áldását! Pietro Parolin bíboros Államtitkár

Erdő Péter bíboros a ravatalnál végezte a temetési szertartást

Január 8-án dicsőséges rózsafüzér imádsággal kezdődött a december 31-én elhunyt Dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek temetési szertartása, melyen a rokonság mellett utóda, Ternyák Csaba érsek és a főegyházmegye papsága, Michael August Blume apostoli nuncius, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár, világi vezetők, hazai és külföldi püspökök, az ország távoli vidékeiről is érkezett papok és hívek nagy serege vett részt.

Erdő Péter bíboros, esztergombudapesti érsek homíliájában Jézus búcsúbeszédére utalva úgy fogalmazott: a búcsúzásban ott rejlik a viszontlátás reménye az atyai házban, az örök boldogságban. Az elhunyt főpásztor életútját ismertetve a bíboros kiemelte: amikor Seregély István a papságra szóló meghívást elfogadta, nem volt társadalmi előrelépés a papság vállalása, az ötvenes évek első felében politikai nyomás alatt végezte tanulmányait, olyan időben, amelyben a későbbi vértanú, Boldog Brenner János is a szeminárium növendéke volt. 1955-ben szentelték pappá, ezután 19 éven keresztül káplánként szolgált a szombathelyi egy-

házmegye különböző plébániáin. Ezt követően 13 éven át plébános volt Kőszegszerdahelyen és Kőszegen. Szent II. János Pál pápa 1987 nyarán nevezte ki egri érsekké. Püspökké szentelése 1987. július 25-én volt az egri bazilikában. Érseki szolgálatának 20 éve magába foglalta a rendszerváltozás éveit. 1990-től 2005-ig a Püspöki Konferencia elnöke volt, így az egész magyar egyház ügyét képviselte. Templomok építése, katolikus egyetem alapítása, intézmények létrejötte, újraindítása, szerzetesközösségek támogatása fémjelzik tevékenységét, megalapította a Szent István Rádiót, később pedig a Magyar Katolikus Rádiót. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: Seregély István az imádság embere volt, s ez mindennapjaiban is érezhető volt. Számos könyvben tesz erről tanúbizonyságot, s az Adoremus lapjain is olvashatjuk gondolatait. Nyugdíjba vonulása után is folytatta lelkipásztori hivatását, egész életét Krisztus iránti személyes szolgálatnak tekintette, püspöki jelmondata – „Krisztus az Út, az Igazság és az Élet” – is ezt fejezi ki. Ferenc pápa üzenetét Michael August Blume apostoli nuncius tolmácsolta, amelynek teljes szövegét ezen beszámoló mellett közöljük.

Fotó: Balogh Ferenc

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke beszédében kiemelte: Seregély érsek sokszor erején felül dolgozott az egyházi és vallási élet újjáépítésén. Sokat tanulhatunk munkásságából, mert mindennél jobban szerette egyházát, ebben példaként állt előtte Szent II. János Pál pápa, akivel hasonló sorsban osztozott: korán elveszítette édesanyját, s ő is a Szűzanya oltalmát kereste. Habis László, Eger polgármestere az elhunyt érsek hűségét méltatta, mely mind az egyház, mind a város iránt töretlen volt. A rendszerváltás idején nagyon sok feladat hárult rá, az egyházi ingatlanok rendezése területén, és elévülhetetlen érdeme, hogy az egri oktatást színvonalas intézményekkel gazdagította. Ezután a jelenlegi egri érsek búcsúbeszéde következett, amelyet teljes terjedelmében közlünk. Végül Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a székesegyház kupolája alatt felállított ravatalnál vezette az imádságot, majd ezt követően a főpásztorok temetkezési helyén, az altemplomban helyezték örök nyugalomba Seregély István nyugalmazott egri érsek földi maradványait.

Az utód búcsúztatója Amikor közel 12 évvel ezelőtt átadta nekem az egyházmegye kormányzását, tele volt még erővel és lendülettel. Ez a dinamizmus kitartott szinte egészen a végsőkig. Nem lankadt egy percre sem. Tervei voltak írásaival, könyveivel, rádiós elmélkedéseivel. Valaki úgy fogalmazott ezekben a napokban: kötelességtudó ember volt. Amit elkezdett, azt be is fejezte. Így a 2018-as évet is végig élte. Felébredt még Szent Szilveszter napján is. Igaz, csak azért, hogy átvegyen egy meghívót. Számadásra várta a Gazdája. Nagyon szerette így nevezni Istent: a Gazda. Semmijét nem tekintette magáénak, semmit nem tartott vissza magának. Minden a Gazdáé volt. Ebben a szóban ott rejlik mély hite és bizalma a Gondviselő Isten végtelen irgalmában és szeretetében. Szent Szilveszter napján nemcsak számadásra hívták, hanem egy püspöki konferenciára is. Olyasfélére, mint amilyenre ő hívta 15 éven át a kollégáit. Hatvan ilyen összejövetelen elnökölt püspökkari szolgálata alatt. Ezen a most kezdődő mennyei konferencián már kizárólag Egerről van szó. Ott van mind a 79 elődje, ő pedig úgy, mint az ezeréves Egri Főegyházmegye 80. főpásztora. Sokan vannak. A program nyilván ismerkedéssel kezdődik. A tárgysorozat pedig nagyon gazdag. Ők is sorra veszik húsz éves egri működésének legfontosabb területeit. Olyan sok volt, hogy ha csak a címszavakat próbálja az ember felsorolni, akkor is folyton kimarad belőle valami: világiak képzése, hitoktatás megszervezése, egyházmegyei zsinat, kánoni látogatások, Szent István Rádió, iskolák, szerzetesrendek, új templomok, felújítások, plébániák, papszentelések... A földi leltárt tételesen elvégzik majd a történészek, a Gazda pedig így szól hozzá a mennyei számadás végén: „Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe!” (Mt 25, 23). Ternyák Csaba egri érsek

Bérczessy András

JEGYZET

súlyos beteg, idős, az életük végéhez közeledő katolikus keresztényeknek a pap egyszerre három szentséget szokott kiszolgáltatni: a bűnbocsánat szentsége, a betegek kenete és az Oltáriszentség. Életünk végén a betegek kenetéhez (utolsó kenet) kapcsolódó szentáldozást – az ősegyházig visszamenő hagyomány alapján – szent útravalónak nevezzük. A katolikus katekizmus szerint „az Atya felé tartó átmenet pillanatában Krisztus testének és vérének vétele sajátos jelentést és fontosságot kap. Az áldozásban befogadott szent test és vér az örök élet vetése és a föltámadás záloga” (KEK 1524). Annak idején még Luther Márton is azt mondta, hogy életünk

végén az utolsó szentáldozás „olyan gázló, híd, hajó és hordágy, amelyen, és amelyen keresztül ebből a világból az örök

(más források szerint szemeikre). Az első keresztények is úgy tekintették a halált, mint egy nagy utazást (migratio ad Dominum),

A szent útravaló életbe megyünk át” (Vö. Krisztus valóságos szent testének sacramentumáról, 22.p.). A latin elnevezés (viaticum) profán értelemben az utazáshoz szükséges ételt és italt jelentette. Pogány környezetben az olyan étel vagy pénz (obulus) volt, amit Kháronnak, az alvilág révészének kellett fizetni, hogy az elhunytakat ladikjával átvigye az alvilág folyóján. Ezt a görögök halottjaik nyelve alá helyezték

amelynek során a mennyei eledel segíti a hívő embert. Hasonlóképpen, mint ahogyan a gondviselő Isten segítette Illés prófétát az ő angyala által, hogy eljusson Hóreb hegyéig (1 Kir 19,5-8). Ez a mennyei Atya utolsó segítsége, amely segít bennünket abban, hogy mint „tékozló fiúk” visszataláljunk az atyai házba. A keresztény ember, amikor ebből az életből távozik, Krisztus testének és vérének szent út-

ravalójában részesül, amely a feltámadás záloga Jézus szavai szerint: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon” (Jn 6,54). Az Eucharisztiát az örök élet zálogának mondhatjuk, mert nemcsak biztosra ígéri, de szentségileg máris jelenbe hozza, „most-tá” teszi a feltámadást és a mennyei örök boldogságot. Az Eucharisztia az eljövendő dicsőség vacsorájának, „a Bárány menyegzői lakomájának” (Jel 19,9) elővételezése. Erre emlékeztet bennünket a miséző pap a latin rítusú szentmisében, amikor az áldozásra hív. Már az ősegyházban kialakult az a szokás, hogy a haldoklók a bűnbánattartás és a szentolajjal

való megkenés után részesültek a szent útravalóban. A Niceai Zsinat (325) elrendelte a haldoklóknak a szent útravaló kiszolgáltatását: „a püspök mindenkinek, bárki is van halálveszélyben, és kéri, hogy részesítsék az áldozás kegyelmében, ki kell szolgáltassa az Eucharisztiát” (DH 129). középkortól kezdődően a szent útravaló gondolata fokozatosan elhalványult. Fontosabbnak tartották az „utolsó kenetet”, mint a szent útravalót. Nagy áldás lenne számunkra, ha megértenénk, hogy milyen szép és üdvös dolog az, ha bűneinktől megtisztulva, a betegek kenetével hitben megerősödve és a szentségi Jézussal a szívünkben fejeznénk be földi életünket.

Dolhai Lajos

EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Szentségimádás A MISKOLC-MINDSZENTI plébá-

niához tartozó Zárda kápolna (Magyarok Nagyasszonya) a Városház tér 6/a. szám alatt áll. A kápolnában folytatódik az állandó szentségimádás, amely hétfőtől péntekig minden délután 14 órától 17 óráig tart. Szeretettel kérik a híveket, vállaljanak egyegy órát, a szentségi Jézus előtt. Ugyancsak egész napos szentségimádásra várják a híveket az egri ciszterci templomban, hétköznaponként 9 és 18, hétvégén 11 és 18 óra között.

Pedagógiai műhely MISKOLCI Keresztény Pedagógiai Műhely jóvoltából január 16-án 17 órától a Mindszenti Plébánia Millenniumi termében Hogyan lép Isten kapcsolatba az emberrel címmel hallgathattak meg előadást. Az előadó Pehm Gilbert Antal TORG Miskolc-vasgyári plébános, az Egri Hittudományi Főiskola tanára volt. A következő előadást Ternyák Csaba egri érsek tartja február 20án Mit tett az Isten az emberért címmel.

Jótékonysági hangverseny JANUÁR 20-ÁN a csepeli Jézus Szíve templomban jótékonysági koncerten szerepelt az egri Érseki Fiúkórus. A kórus Schmiedmeiszter Szilvia vezetésével többek között Kodály Zoltán, Farkas Ferenc és Karai József műveket szólaltatott meg. Zongorán közreműködött Dusik István, szólót énekelt Hegyesi Hudik Margit énekművész.

A média ünnepe SZALÉZI SZENT FERENCNEK,

a katolikus írók és az újságírók védőszentjének a napja alkalmából az egyházmegye újságíró, rádiós és televíziós munkatársainak adott fogadást január 24-én Egerben, az Érseki Palotában Ternyák Csaba egri érsek. Köszöntőjében kiemelte a Szent István Rádió és Televízió, az Egyházmegyei Hírek és az Egri Főegyházmegye honlapjának szerepét az evangelizációban

2019. FEBRUÁR

A migrációról írta értekezését

Czapkó Mihály sikeresen doktorált Rómában Január 15-én Rómában a Pápai Laterán Egyetemhez tartozó Szent Alfonz Akadémián főegyházmegyénk papja, Czapkó Mihály sikeresen megvédte doktori értekezését.

A védésén részt vett Dr. Ternyák Csaba egri érsek, Dr. Németh Norbert a Pápai Magyar Intézet rektora, az Intézetben tanuló ösztöndíjas papok, a Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum rektora, P. Stefan Dartmann S.J. és a kollégium számos növendéke. Az egyházi elöljárók és teológiai tanárok mellett számos barátja, ismerőse és egyházmegyés paptársa is elkísérte a jeles alkalomra az új teológiai doktort. Értekezésének címe: Igazságosság és irgalmasság. Erkölcsteológiai megfontolások és javaslatok a migráció jelenségével kapcsolatban. A korunkban nagyon aktuális téma és annak kifejtése elnyerte a bíráló profeszszorok és a hallgatóság tetszését egyaránt. Dr. Czapkó Mihály jelenleg az egri Hittudományi Főiskola tanára és Érseki Papnevelő Intézet prefektusa. 1985-ben Szolnokon született és Besenyszögön nevelkedett. Teológiai tanulmányait az Érseki Papneve-

Puszta Sándor

Ki hegyre megy fel

Ki hegyre megy, annak Kardok közt kell járni S odafent a csúcson Keresztnek kell állni. Az jut csak oda fel, Kit Isten keresztel. De nem babérággal, Tövissel, kereszttel. Százezer kard éle Fog szivébe vágni. Mégse engedj, Uram Félúton megállni! Puszta Sándor, születési név: Katona Sándor (1911 Görgeteg – 1983 Budapest) plébános, költő. Esztétikából doktorált. 1934-ben szentelték pappá. 1937-től haláláig Leányfalun szolgált.

Februári ünnepek Czapkó Mihály (balról a harmadik) a bíráló bizottság tagjaival

lő Intézet növendékeként az Egri Hittudományi Főiskolán kezdte, majd a Germanicum et Hungaricum növendékeként a Pápai Gergely Egyetemen folytatta Rómában. 2012-ben szentelték pappá. 2012-2014 között Rómában, a Szent Alfonz Akadémián folytatta tanulmányait, ahol szaklicenciátust szerzett er-

kölcsteológiából. 2014-2016 között Gyöngyös-Felsővárosban kápláni szolgálatot teljesített. 2016-2018 között írta a doktori disszertációját Rómában, miközben egy Róma környéki plébánián lelkipásztori szolgálatot is végzett. 2018-ban kapta teológiai tanári és prefektusi kinevezését.

Gratulálunk a nagyszerű erkölcsteológiai értekezéshez és kívánjuk, hogy Isten kegyelmével a hosszú tanulmányi évek és tudományos kutatás után a magyarországi, egri papnevelés területén is át tudja adni Mihály atya a tapasztalatait, tudását és azt a romanitást, amit Rómában Füleczki István megélt.

A szentmise, életünk középpontja A szentmise, életünk középpontja címmel indult imaalkalom-sorozat Egerben. A minden hónap első csütörtökén jelentkező esemény célja az Eucharisztia titkának megismertetése. Az első alkalmat január 3-án tartották, az egri Nagyboldogasszony templomban. Ternyák Csaba egri érsek a szentmise kezdetén azt mondta, a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszus lendületet hozott a magyar egyházba. Mint emlékeztetett, Eger is bekapcsolódik a felkészülésbe, utalva a nemrég zárult Szentségimádás iskolája című programsorozatra. A főpásztor rávilágított, hogy a közös eucharisztikus ünneplések célja az, hogy minél bensőségesebb kapcsolatot tudjunk kialakítani az eucharisztikus Krisztussal.

A HÓNAP VERSE

Menyhárt József plébános mondta az első tanítást Az Eucharisztikus Kongresszus előkészületeként az Egerben elkezdett imaalkalom-sorozat mintájára minden hónap utolsó csütörtökén Miskolc egyik templomában is összegyűlnek a hívek és a papság közös szentmisére, tanításra és szentségimádásra. Január utolsó csütörtökén 17 órakor a Minorita-templomban kezdődött e programsorozat. Február utolsó csütörtökén a Mindszenti templomban találkoznak a hívek, majd a Szent Anna, az Újdiósgyőri, a Diósgyőri és a Jezsuita-templomban lesz ilyen eucharisztikus alkalom.

Az őskeresztények azt vallották, hogy vasárnap, vagyis az eucharisztia nélkül nem tudnak élni. A szentmise a mi életünknek is szerves részévé vált. Hisszük, hogy Ő itt van velünk templomainkban. Ezért a régiek a templomok mellett elmenve kalapot emeltek, keresztet vetettek, így köszöntötték Krisztust – tette hozzá az érsek. A szentmise, életünk középpontja című sorozat első tanítását Menyhárt József plébános mondta a homília részeként. Mint fogalmazott a kenyér a testi-lelki kivirágzásunk eszköze, az áldozatos munka gyümölcse, amely az életerő gyarapodását szolgálja. A plébános azt is elmondta, az Ószövetségben a kenyér, a bor és a víz csupán testi erőforrás, de Isten tervében a lélek-építés égi eszköze.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, Mária tisztulásának napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária negyven nappal Jézus születését követően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az agg Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek.

Balázsáldás Balázsáldás vagy balázsolás a Szent Balázs napján (február 3-án) két (régebben X, ma Y alakban összekötött) gyertyával, a pap által adott áldás „torokbetegség és minden más baj” ellen. Szent Balázs orvos és püspök volt az örmény Sivas városban. Püspökké választása után viszszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. Keleten már a 6. században a torokbaj ellen védő szentként tisztelték. Nyugaton a 9. századtól tisztelik. A 12. században tűntek föl a torokbaj ellen védő áldó könyörgések.

Ökumenikus imahét Egerben és Miskolcon Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 2019. január 20. és 27. között újra imahetet hirdetett a Krisztus-hívők egységéért. Ez az eseménysorozat azt jelentette, hogy különböző felekezetek tagjai ellátogattak egymás templomaiba és együtt imádkoztak. Ebben az esztendőben az Indonéz Ökumenikus Tanácsa kapta azt a feladatot, hogy keresztény szemmel állítson össze egy olyan ökumenikus imaheti anyagot, amely szerte a világban megszólítja az embereket. A szervezők által választott mot-

tó így hangzott: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…” (MTörv/5Móz 16,18-20). A 2019. évi imahét programfüzete Indonéziában született meg és onnan indult el világ körüli útjára, hogy testvérként szólítsa meg a világ különböző helyein a más és más körülmények között élő keresztényeket. Mi, magyarországi keresztények is megszólítottak lettünk a megjelölt témák és a kiválasztott igeszakaszok alapján. Így ebben az évben is együtt gondolkodhattunk magyar keresztényekként azokról a feladatokról és lehetőségekről, amelyek a Szentlélek irányításá-

val válnak időszerűvé. Sőt biztatást kaptunk a felismerés mellett a megvalósításra is. Egerben január 20-án, vasárnap mindenkinek a saját templomában volt a nyitó összejövetel, hétfőn pedig a Református templomban tartották az ökumenikus istentiszteletet, ahol Ficzek László általános helynököt hallgathatták meg a jelenlévők. Kedden a bazilikában Aklan Béla Sándor evangélikus lelkész, szerdán az Evangélikus templomban Demkó Balázs görögkatolikus parókus, csütörtökön a Ciszterci templomban Zentai László nyugal-

mazott baptista lelkész osztotta meg gondolatait. Pénteken a Református templomban Koós Ede lajosvárosi plébános, szombaton a bazilikában Tóth Imre református lelkész szólt a hallgatósághoz. Miskolcon január 20-án, vasárnap a Deszkatemplomban kezdődött az imahét, ahol az igehirdető Sándor Frigyes evangélikus esperes volt. Hétfőn a Minorita templomban Bodáné Falucskai Ilona református lelkipásztor, kedden az Avasi református templomban Juhász Ferenc római katolikus plébános osztotta meg gondolatait. Szerdán a

Búzatéri görögkatolikus székesegyházban Szabó Sándor református lelkipásztor, csütörtökön a Belvárosi református templomban Szalkai József minorita szerzetes, pénteken a Mindszenti templomban pedig Hangóné Birtha Melinda református lelkész prédikációjára gyűltek öszsze a hívők. Az imahét kiemelt összejövetele szombaton volt a Belvárosi evangélikus templomban, ahol a keresztények egységéről Csomós József református, Orosz Atanáz görögkatolikus püspök, valamint Ternyák Csaba római katolikus érsek hirdet(homa) te az igét.

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 3. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. március

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

MÁRCIUS ÜZENETE „Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket” (Ez 34,16).

Az MKPK közleménye a Szentatya csíksomlyói látogatása kapcsán A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai örömmel fogadták az erdélyi püspökök meghívását a Szentatya, Ferenc pápa romániai látogatása alkalmából. A meghívásnak hálás szívvel teszünk eleget. Bátorítjuk a magyarországi híveket és minden jóakaratú embert, hogy minél többen köszöntsük együtt a Szentatyát a csíksomlyói Szűz Mária-kegy-

Másokra is átragad a megváltottság öröme

helyen, azon a földön, amely nekünk is kedves, és ahol a történelem folyamán először tesz látogatást Szent Péter utóda. Imádkozzunk együtt a Szentatyával Csíksomlyón, június 1-én, azon a napon, amelyet idén fogadalmi búcsúnak is nyilvánítottak. Kérjük mindnyájunk számára a Segítő Szűz Mária közbenjárását.

Érseki szentmise a Betegek Világnapján Hagyományosan, az egri Fájdalmas Anya plébániatemplomban mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek a betegek világnapján. Homíliájában emlékeztetett arra, hogy ez a nap egyben a Lourdes-i Szűzanya emléknapja. A lourdes-i

Hivatásukért adtak hálát a főegyházmegye szerzetesei

Reménnyel töltik el a hívő embert a Szentírás azon szavai, amelyeket Szent Pálnál olvashatunk. Az apostol arra a másik világra irányítja tekintetünket, ahová mindannyian készülünk, ez Istennek a világa – mondta Ternyák érsek.

Február 2-án ünnepli az Egyház Urunk bemutatását a templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszonyt 1997-ben nyilvánította a megszentelt élet napjává Szent II. János Pál pápa. E napon Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét Egerben, a ciszterci templomban.

A szentmisén, amelynek kezdetén a főpásztor gyertyaszentelési szertartást végzett, részt vettek az Egri Főegyházmegyében élő szerzetesközösségek tagjai is, hogy hálát adjanak szerzetesi hivatásuk kegyelméért és újra felajánlják életüket Isten szolgálatára. Az érsek szentbeszédében arról szólt, hogy az Egyház mindig ajándékként tekintett a szerze-

Szólt arról is, hogy a legtöbb betegségünk forrása a stresszből fakad. De ha az ember szorongatott helyzetben van, közel tudja érezni magához az Istent. Szentbeszéde végén Ferenc

pápa üzenetének utolsó sorait idézte: „Mindnyájatokat Máriára, a betegek gyógyítójára, a Salus infirmorumra bízom. Ő segítsen minket! Nagy szeretettel biztosítlak mindnyájatokat arról, hogy imádságban közel vagyok hozzátok és szívből adom apostoli áldásomat.” A szentmisén a betegek szentségét is kiszolgáltatták a szentséget kérő és annak vételére felH. J. készült hívek számára.

tességre. Elmondta, hogy az egyházmegye központjában mindig voltak szerzetesek. Ez is közrejátszott abban, hogy az idei találkozót ne az egyházmegye főtemplomában, hanem egy szerzetesi templomban tartsák meg. Rámutatott, hogy jelenleg nincs itt képviselője a cisztercita rendnek. Nem feledhetjük, ennek a rendnek a szerzetesei milyen sok jót adtak az egyházmegyének. Valaha népes cisztercita közösség tevékenykedett a csodálatos bélapátfalvi kolostorban és templomban. Kérte a jelenlévőket, hogy a mostani könyörgő napon imádkozzanak, hogy az Úristen küldjön új hivatásokat a ciszterci rendbe, hogy az egri és a bélapátfalvi templomban is legyenek olyan szerzetesek, akik

az Urat dicsérik. Ezt követően az érsek idézett abból a levélből, amelyet Szent II. János Pál pápa adott ki 1997. február 2-án. – A szent pápa 22 évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy bizalommal tekintsetek a jövőbe – fordult a szerzetesekhez a főpásztor. – Minden tettünk mozgatórugója az, hogy az Egyház és népünk jövőjét szolgáljuk. Az, hogy a jövő embereit, a ma született gyermekeket elvezessük Istenhez. Hangsúlyozta: ez a nap segíthet abban, hogy a szerzetesek visszataláljanak hivatásuk forrásaihoz. Ilyenkor érdemes mérlegre tenni, megerősíteni az elkötelezettséget azért, hogy hatékonyabban, eredményesebben tegyenek tanúsá-

got Jézus Krisztusról. Ez a tanúságtétel nem történhet másképp, csak örömteli módon. Szent II. János Pál pápa arra hívja fel a figyelmet, hogy a szerzetességhez alapvetően hozzátartozik az öröm. Savanyú arccal, szomorúan nem lehet tanúságot tenni, csak vidáman. Ekkor másokra is átragad a megváltottság öröme. A szerzetesi életnek a keretét adja meg a mai ünnep, amelyben példaként a mi Urunk, Jézus Krisztus mellett mindig ott áll a Boldogságos Szűz Mária, aki elvitte Szent Józseffel együtt a gyermeket bemutatni a templomba. Ez az Úrnak való felajánlás az, ami a szerzetesek életében időről – időre állandóan megismétlődik. Homa János

JEGYZET

A betegek szentségét is kiszolgáltatták a szentmisén

forrásvízre a hívek úgy tekintenek, mint amely gyógyulást hoz a bajban. Nem kevesen vannak olyanok, akik ott ténylegesen gyógyulást találtak. Ezért választotta Szent II. János Pál pápa a Betegek napjául a lourdes-i emléknapot. A főpásztor külön köszöntötte a jelenlévő orvosokat, ápolókat, akik enyhítik a betegek szenvedéseit. Az érsek külön fohászkodott azért a fiatal orvosért, aki néhány napja súlyos szívműtéten esett át. Arról is beszélt, hogy Ferenc pápa idei üzenetében Kalkuttai Szent Teréz anyára irányítja a figyelmet, aki a haldoklók szenvedéseit enyhítette. Teréz anya odahajolt az elhagyott és haldokló emberekhez. Ő az irgalmasság példaképe, aki a szegények és a betegek számára megtapasztalhatóvá tette Isten szeretetét. Ez nagyszerű példa azoknak, akik a betegeket gyógyítják.

Fotó: Vanyó Boglárka

Ez a tanúságtétel nem történhet másképp, csak örömteli módon

amvazószerdával megkezdődik a nagyböjti időszak, a szent negyven nap, a húsvétra való lelki előkészületnek az ideje. „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel!” Ezeket a szavakat mondja Hamvazószerdán és Nagyböjt első vasárnapján a katolikus templomokban a pap, miközben hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára. 1091-ben rendelte el II. Orbán pápa, hogy a papok a nagyböjti idő kezdetén hamuval kenjék meg a keresztények homlokát e napon, amihez az előző évi szentelt barka hamuját használják. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert, és arra, hogy legalább ebben az időszakban törődjünk többet a lelkünkkel és az Istennel való kapcsolatunkkal. A 40 nap a Szentírásban és a keresztény hagyományban az események jelentőségét aláhúzó szám, hiszen Jézus is 40 napot

böjtölt a pusztában, mielőtt megkezdte volna nyilvános működését, de ennyi napon át tart a vízözön is. Negyven évig vándorolt a zsidó nép és Mózes is 40 na-

szautasítja sátán kísértéseit. A sátán elleni küzdelemben Jézus győzött. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Jézust nemcsak a menynyei Atya és az ő küldetéséhez

Kísértéseink pot böjtölt a Sínai-hegyen, mielőtt megkapta volna a Tízparancsolatot. Ennyi napon át tartó kegyelemidőt hirdetett Jónás próféta Ninivének, a bűnös városnak, aminek lakói bűnbánatuk jeléül böjtöt kezdtek. Nagyböjt első vasárnapján Jézus megkísértének története is ennek a sajátos időszaknak a fontosságára tanít bennünket. Az evangélium szerint a megváltó Jézus nyilvános működése előtt kivonult a pusztába, ott negyven napig böjtölt, imádkozott és elmélkedett. Azt is megtudjuk, hogy közben Jézust megkísértette a sátán, de Ő határozottan visz-

való hűség tette képessé a határozott Nem-re, hanem az Ő „nagyböjtje” is. Ha még a Megváltónak is szüksége volt a pusztai böjtre és imádságra, akkor nyilvánvaló, hogy még inkább fontos számunkra. Ennek oka nagyon egyszerű: a kísértések jelen vannak a mi életünkben is. A sátán, a gonosz lélek jelen van és működik a mai világban is, és mindent megtesz azért, hogy elszakítson bennünket Jézus Krisztustól és az Ő egyházától. A célja pedig az, hogy megszakítsa az embernek az Istennel való kapcsolatát, kihúzza a kezünket Isten kezéből, letérít-

sen arról a bizonyos keskeny útról, amely az életre visz. XVI. Benedek pápa szerint „a világot saját erőnkből, Isten nélkül rendbe hozni, önnön teljesítményünkre építeni, valóságként a világnak csak a politikai és az anyagi realitását elismerni, Istent pedig, mint illúziót félreállítani; ez a kísértés fenyeget bennünket sokféle alakban” (A Názáreti Jézus,41). zért adta Jézus a szánkba és a szívünkbe éppen nekünk, az Őt követni akaróknak ezt az imádságot: „ne vígy minket a kísértésbe”. Szent Ágoston († 430) szerint nem maga Isten kísért, hanem megengedi, hogy kísértések érjenek, mert ezáltal megnyilvánulnak azok az erényeink és hibáink is, amelyek még önmagunk előtt is rejtve vannak. Tulajdonképpen azért imádkozunk, hogy az Isten ne engedje, hogy kísértésbe essünk, és segítsen bennünket a kísértések idején, most és halálunk óráján is.

Dolhai Lajos

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Megújult a rendház VOLT, AKI tudását adta, egyesek

pénzzel járultak hozzá a munkálatokhoz és olyan is akadt, aki valamilyen eszközt, tárgyat adományozott – mondta Pawel Cebula minorita szerzetes. A megújult épületrészt Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg február 8-án, ezt megelőzően pedig egy hálaadó szentmisét is bemutatott a Szent Antal templomban. A főpásztor beszéde végén reményének adott hangot, hogy a jövőben meg fog erősödni a minorita rend Egerben.

A pedagógusok figyelmébe AZ EGRI Főegyházmegye fenntartásában Borsod-AbaújZemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben működő katolikus óvodák és iskolák igazgatói szeretettel várják az álláskereső pedagógusokat! Az Egri Főegyházmegye honlapján „Oktatás, nevelés” címszavak alatt az alábbi címen elérhető „Álláshirdetések” rovatban számos pedagógus álláshirdetés olvasható: http:// www.eger.egyhazmegye.hu/ oktatas/allashirdetesek

Jószolgálat-díj FEBRUÁR 10-ÉN a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adták át a Jószolgálat-díjat, amit minden évben odaítélnek a szociális munka különböző területein kiemelkedő munkát végzőknek. A díjat a hivatásszerűen végzett szociális munka egyéni kategóriájában Siposné Kohári Szilvia, az egri RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat vezetője kapta. A díjakat a TwickelZichy Mária Terézia Alapítvány alapítója Báró Twickel György és a szakmai segélyszervezetek képviselői adták át.

Referencia iskola lett az Andrássy EGYÜTTMŰKÖDÉSI megállapodás született az egri Andrássy György Katolikus Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium valamint az Origó Nyelvi Centrum között. Ezzel a megállapodással az iskola az egyedüli szakgimnázium az országban, amely referencia iskolaként működhet. A megállapodás létrejöttében az Eszterházy Károly Egyetem fontos szerepet tölt be.

2019. MÁRCIUS

Katolikus iskolák igazgatóinak szakmai értekezlete Csak a szeretet képes a konfliktusok megszüntetésére. Ez a gondolat állt az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő oktatási-nevelési intézmények igazgatói számára legutóbb tartott értekezlet középpontjában. Németh Zoltán, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság osztályvezetője szerint meg kell tanulni kezelni a helyzeteket, s ebben segíteni kell az intézmények vezetőit, dolgozóit.

A találkozó szentmisével kezdődött, melynek prédikációjában Ternyák Csaba érsek hangsúlyozta, hogy a konfliktusok fő oka nem kívülről, hanem az ember belső vívódásaiból származik. Isten elküldte egyszülött Fiát, hogy megváltó szeretetével feloldja az Isten és az ember között a paradicsomi engedetlenségből fakadó konfliktust, helyreállítsa a bizalmi kapcsolatot. A főpásztor rámutatott: a keresztfa az Élet fája lett, ebből forrásozik számunkra a szeretet, a kegyelem. Az oltáron vér nélküli módon minden szentmisében megújul a keresztáldozat. Feloldja a bennünk lévő konfliktust, a bennünk lévő rosszat. A szentmisét követően gyakorlati tapasztalatokat hallhattak a jelenlévők. Molnár-Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskola és Kollégium igazgatója elő-

A HÓNAP VERSE Ady Endre

Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Napsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, Istenem, Istenem, Zavart lelkem tegnap mindent bevallott: Te voltál mindig mindenben minden Boldog szimatolásaimban, Gyöngéd simogatásaimban S éles, szomorú nézéseimben. Ma köszönöm, hogy te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az oltárok. Köszönöm az én értem vetett ágyat, Köszönöm neked az első sírást, Köszönöm tört szívű édesanyámat, Fiatalságomat és bűneimet, Köszönöm a kétséget, a hitet, A csókot és a betegséget.

Az értekezlet résztvevői a Szeminárium kápolnájában

adásában arról beszélt, hogy hogyan kell a hátrányos helyzetű gyerekekhez és szüleikhez fordulni. Számos példával támasztotta alá, hogy a tekintélyelvűség helyett a szeretet gyakorlása sokkal célravezetőbb. Az intézményvezető elmondta: személyre szabottan kell vizsgálni az egyes eseteket, kezelni a konfliktusokat, mert haj-

lamosak vagyunk arra, hogy egy-két rossz diák miatt általánosítunk egy egész csoportot. Tudatosan igyekszünk a hátrányos helyzetű gyermekeknek lehetőséget adni újból és újból, hogy a társadalom hasznos tagjai, jó keresztények legyenek. Az iskolai szociális munka helyéről és szerepéről hangzott el előadás ezt követően, melyet

Fotó: Balogh Ferenc

Szolnoki Beáta, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény, Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője tartott. Ezután az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság (EKIF) vezetője, dr. Németh Zoltán, majd munkatársai szóltak aktuális témákról és feladatokról.

Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek Másnak, csupán néked, mindenért néked. Napsugarak zúgása, amit hallok, Számban nevednek jó íze van, Szent mennydörgést néz a két szemem, Istenem, Istenem, Istenem, Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm S hogy te leszel a halál, köszönöm.

Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, száz éve hunyt el.

Bérczessy András

Magyar fiatalok a panamai Rendelkezzen Ifjúsági Világtalálkozón adója 1%-áról Január 22. és 27. között Panamavárosban rendezték meg a katolikus fiatalok Ifjúsági Világtalálkozóját, melynek mottóját Ferenc pápa választotta Lukács evangéliumából: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Az idén 34. alkalommal megrendezett Ifjúsági Világtalálkozón részt vett Ferenc pápa is. A Szentatya nyitotta meg a találkozót, majd ezt követően több programon is részt vett, például a találkozó kiemelt rendezvényén, a keresztúton is. Az egyik nap fiatalokkal ebédelt a Szent József-nagyszemináriumban, majd este a Szent II. János Pál nevét viselő parkban imavirrasztást vezetett, amelynek fő üzenete az volt, hogy „Jézus azt akarja, hogy vele együtt mi is igent mondjunk életünkre!”. A magyar delegáció tagjai a Katolikus Shalom Közösség által Costa Ricában szervezett 5 napos előtalálkozó után érkeztek Panamavárosba, ahol a San Pedroplébánia közössége látta vendégül őket. A magyar zarándokcsoport tagjai közül huszonkilencen egyházmegyei delegáltként, tizenegyen egyénileg vettek részt. Huszti Zoltán, a budai Magyar Szentek-plébánia káplánja, a csoport egyik kísérője elmondta: a magyar fiatalok a Böcskei László nagyváradi megyéspüspök által vezetett romániai küldöttséggel együtt vettek részt a katekéziseken, közös imádságokon, amelyeket a nagyváradi főpásztor tartott román és magyar nyelven. Az Egri Főegyházmegyét két egyetemista, Németh László és Németh Péter ikertestvérek kép-

viselték. Egyházmegyénk ifjú zarándokai 2019. február 5-én, az egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont Erdődy-termében élménybeszámolót tartottak. Németh Péter elmondta, hogy „a panamai világtalálkozó üzenete számára a keresztények aktivitásának, világ-

helyiekkel találkoztunk, a családokban és a kisközösségekben, a panamavárosi San Pedro-plébánián és a világtalálkozóra érkezett fiatalokkal közös programokon. A nyelvek sokasága ellenére sem lett nyelvzavar a találkozón és a fejünkben. Több alkalommal közös programon ta-

A katolikus hívek ebben az évben is felajánlhatják a Magyar Katolikus Egyház javára személyi jövedelemadójuk 1%-át. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani híveinknek és mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-áról már az elmúlt években is a Magyar Katolikus Egyház javára rendelkeztek, amelynek technikai száma: 0011. Akik az elmúlt évben rendelkeztek az egyház javára adófelajánlásukról, és ezt

az idén is fenntartják, nincs szükség újabb rendelkezésre. Lehetőség van a személyi jövedelemadó második 1%-ának felajánlására is, amellyel egyházi alapítványt támogathatnak. Főegyházmegyénk híveitől azt kérjük, hogy támogassák a Magyar Katolikus Rádió Alapítványt a 18578726-2-10 adószámon. Ez az alapítvány a Szent István Rádió fenntartója. További információk találhatók a www.katolikus.hu honlapon.

Ad missio Egerben A találkozón 600 ezer fiatal vett részt

ban való megjelenésének fontossága volt. Ezért tetszett igazán Ferenc pápának a zárómise homíliájában elmondott azon gondolata, hogy mi fiatalok – a népszerű mondással ellentétben – nem a jövő, hanem a jelen, a „most” vagyunk. Törekedjünk a magánéletben és a közéletben egyaránt a katolikus jelenlétre. Ez volt az üzenet, amelyet elhoztunk és szeretnénk közösségeinkben és társadalmunkban is gyümölcsöztetni.” Németh László szerint nagy élmény volt megtapasztalni a találkozás és az önfeledt közösségi élet örömét. „Egyrészt ahogyan a

lálkoztunk a román csoporttal. Böcskei püspök atya román és magyar nyelvű imádságai és a közös lelkigyakorlatok is segítették egymás jobb megértését és ráhangolódásunkat a világtalálkozó programjaira. A hit öröme ott volt a levegőben.” A világ minden tájáról érkezett 600 ezer fiatal részvételével tartott záró szentmisén Ferenc pápa és Portugália államfője, Marcelo Rebelo de Sousa jelenlétében nagy ujjongást kiváltva bejelentésre került, hogy a következő Ifjúsági Világtalálkozónak 2022-ben Portugália fővárosa, Lisszabon fog otthont adni.

Szent Cirill és Szent Metód ünnepnapján tett Ad Missio fogadalmat Jorge Luis Altamirano Mendez, az egri Redemptoris Mater Missziós Szemináriumban. Az ifjú papnövendék Nicaraguából származik és hat éve tanul Magyarországon. Elmondása szerint nagyon fontos számára, hogy odafigyeljen az Isten szavára, aki kiválasztotta őt erre a küldetésre. Michał Bartosz Muszyňsky rektor a Szent István Televízió kérdésére elmondta, a felkészítés során a legfontosabb, amit szeretnének tudatosítani a növendékekben, hogy személyes életpéldájukkal tegyenek tanúságot Isten irgalmáról. Isten kiválasztja az embereket, hogy tudják hirdetni Isten irgalmasságát, a mai embernek is ez a legfontosabb. Az ünnepi szentmisét bemutató Ternyák Csaba érsek beszédében hangsúlyozta, a kiválasztás

csodája, hogy az Isten már látja azt, amivé majd leszünk. Egy lelki átalakuláson megyünk keresztül és bár megmaradunk annak, akinek születtünk, keresztségünkben a krisztusi ember születik meg bennünk. Bennetek más átalakulási folyamat is van, hiszen misszióban vagytok – fordult a papnövendékekhez a főpásztor így folytatva: Európa, Magyarország nektek a világ vége, mind kulturális, mind nyelvi szempontból. Ennek a nehéz nyelvnek az elsajátítása pedig elgondolkodtatja az embereket, hogy ti ezt csak azért tanuljátok meg kemény munkával, hogy az Istent hirdessétek számukra. Egyszerű, világos beszédetekkel megmutatjátok, hogy a hitünk is milyen egyszerű – mondta Ternyák Csaba, aki előtt, a homíliát követően Jorge Luis Altamirano Mendez megerősítette papi hivatásra tett szándékát.

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 4. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. április

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

ÁPRILIS ÜZENETE „Reményt és jövőt adok nektek” (Jer 29, 11).

Isten fiatal 2019. május 18-án, Szent II. János Pál pápa születésének 99. évfordulóján ezzel a mottóval egyházmegyei ifjúsági találkozó lesz Egerben a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Ternyák Csaba érsek idei újévi körlevelében írta: „elsősorban azokat a fiatalokat várom, akik középiskolába, főiskolára, egyetemre járnak, vagy akik tagjai egy ifjúsági közösségnek, hogy együtt tegyünk tanúságot Krisztusba vetett hitünkről.” A találkozó 14 órakor regisztrációval és zenés hangolódással a kispapok közreműködésével kezdődik és kb. 21 óráig tart, amelyben lesz Páterrock

koncert, tanúságtételek, érseki szentmise, katekézis, szentségimádás, kérdezz-felelek, találkozás szerzetes nővérekkel, fiatal atyákkal. A csarnok befogadóképessége miatt csak korlátozott számú jelentkezést tudunk elfogadni a regisztráció sorrendjében. Jelentkezni lehet:

A szentmiséről A szentmise életünk középpontja címmel tanítással egybekötött imaalkalom - sorozat indult január 3-án Egerben. A 2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülést szolgáló, az eucharisztia jobb megismerését célzó program harmadik állomása a Jézus Szíve templomban volt, ahol Ternyák Csaba ér-

sek celebrált szentmisét. Az eseményen megjelent hívek Ficzek László általános helynöknek, a templom plébánosának a tanítását hallgathatták meg, aki arról elmélkedett, hogy a szentmisében hogyan kapcsolódik össze az igeliturgia és az oltáriszentség, majd pedig közös szentségimádást tartottak Drahos Dávid káplán vezetésével.

Intézményt neveztek el Seregély érsekről

Teremtésvédelem a gyakorlatban

HÍREK

Kladiva Imre kitüntetése SEMJÉN ZSOLT miniszterelnökhelyettes a március 15-e alkalmából rendezett ünnepségen állami kitüntetéseket adott át a volt kármelita kolostorban kialakított Miniszterelnökségen. Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült mások mellett Kladiva Imre c. apát, a Jászapáti Kisboldogasszony Plébánia plébániai kormányzója.

Szabadtéri keresztútjárások

A „Vörös-kereszt” melletti szemetes földterületet tisztították meg a résztvevők

Fotó: Gergely Gábor

2019. március 23-án, szombaton délelőtt az idei Teremtésvédelmi Nap keretében az egri katolikus iskolák az Egerből Egerbakta felé vezető 24es főút, hagyományos egri elnevezéssel a „Vörös-kereszt” melletti szemetes földterületet tisztították meg. A programon személyesen részt vett Ternyák Csaba, az egyházmegye főpásztora.

A program imádsággal kezdődött, ezt követően az érsek köszöntötte a több mint száz résztvevőt. Elmondta: prófétai cselekedet ez az akció, hiszen, miként több ezer évvel ezelőtt, most is a tettek által nyilvánul meg az evangélium üzenete. A cél az, hogy kifejezzük, megbecsüljük a teremtett világot, a ránk bízott értékeket, melyeket tovább akarunk adni az utókornak. Németh Zoltán, az Egri Főegyházmegye teremtésvédelmi referense kiemelte: nem elszigetelt akcióról van szó, hiszen valamennyi egyházmegyei katolikus intézmény szépíti környeze-

ÁPRILIS 9-ÉN 19 órakor kezdődik az az ifjúsági keresztút, amelyet az egri Érseki Palota udvarán tartanak. A keresztúton a Jézus Szíve Plébánia Ének- és Zenekara énekel. Április 13-án tartják az Egedhegyi keresztutat. A Dobó téri Minorita templom előtt gyülekeznek a résztvevők 10 órakor, ahonnan imádkozva és énekelve vonulnak az Eged hegyre. Április 19-én, Nagypénteken este 8 órakor indul a fáklyás keresztút az Egri Várba a Servita templom előtti térről.

Egerszalóki Ifjúsági Találkozó

tét a Teremtésvédelmi Nap keretében. Ezt az is segíti, hogy valamennyi iskolában dolgozik teremtésvédelmi referens, s az éves munkatervben pedig szerepelnek hasonló programok. Habis László, Eger polgármestere úgy fogalmazott: figyelemreméltó ez a törekvés, mely azt mutatja, hogy sokan dolgoznak együtt a város élhetőségének megőrzéséért. Az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola, az Andrássy György Katolikus Középiskola,

a Szent József Kollégium és a Segítő Szűz Mária Kollégium dolgozói és diákjai jókedvűen és lelkesedéssel takarítottak, így hamar megszépült a városszéli zöldfelület. Az akció végén a megtisztított területen egy figyelemfelhívó táblát helyeztek el a résztvevők. Az Egri Főegyházmegye kezdeményezését támogatta az Egri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Városgondozás Eger Kft.

JÚLIUS 18-21. között rendezik meg a 35. Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot. A nyár egyik legjelentősebb katolikus ifjúsági eseményére 16 és 30 év közötti fiúkat és lányokat várnak a rendezők.

Máriapoli Egerben KECSKEMÉT ÉS GYŐR mellet Egerben is tartottak, úgynevezett Máriapoli találkozót március 15-17. között. A Fokoláre Mozgalom évente jelentkező programjának célja, a hitben és a közösségben való megerősödés.

Bérczessy András

JEGYZET Az intézményt Seregély István alapította, aki nyugállományba vonulása után maga is lakója volt

Seregély István Papi Szociális Otthon lett a neve a Nyíregyházán található Főegyházmegyei Papi Szociális Otthonnak 2019. március 2-ától. A névadó ünnepség szentmisével kezdődött az otthon Szent Antal-kápolnájában, majd megáldották az intézmény falán elhelyezett emléktáblát. Seregély István egri érsek nevéhez fűződik az intézmény megalapítása, nyugállományba vonulása után ő maga is lakója volt a papi otthonnak. Az ünnepség keretében szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek. Részt vett Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, az otthonban lakó Bosák Nándor és Katona István nyugalmazott püspök atyák, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásában működő

köznevelési és szociális intézmények vezetői, Kéningerné Ignácz Ibolya intézményvezető, az otthon lakói, valamint a meghívott papok és vendégek. A Nyíregyháza központjához közel található parkosított, ápolt virágos kerttel rendelkező intézménynek 74 lakója van, a papok száma jelenleg hét fő. Az intézmény az ország egész területéről fogad ellátásra jelentkezőket. Az otthonban lévő Szent Antal-kápolnában napi rendszerességgel tartanak szentmiséket a városbeli hívek és a bentlakó ellátottak számára. A beteg papoknak napi misézésre lehetőséget nyújtó kis emeleti kápolnát 2004-ben kibővítették, így 25 fő befogadására lett alkalmas, amelynek teljes berendezéséről az egri érsek gondoskodott.

indnyájan látjuk, hogy tavasszal a nagy természet megújul. A fák kirügyeznek, a fű kizöldül és a megmetszett szőlőkben a nedvkeringés újra megindul. A halottnak tűnő táj – a napfény és a meleg hatására – újra élni kezd. Időről-időre az embernek is meg kell újulnia testben és lélekben. A nagyböjti időszak segít bennünket, keresztény embereket, hogy a húsvét megünneplése által lelkileg megújuljunk: újjáéledjen a lelki életünk és az Istennel való kapcsolatunk. Fontos tehát, hogy először megértsük és konkretizáljuk, mit is jelent az evangélium szerinti lelki megújulás. Az evangéliumi megújulás Isten szeretetének és saját elégtelenségünknek teljes életünket átjáró megtapasztalása, amely szükségszerűen életünk megváltozásához és megújulásához vezet. Minden jó szentgyónásban megadatik számunkra

ennek a tapasztalásnak a lehetősége. Ehhez persze az szükséges, hogy lássuk be és valljuk meg bűneinket és higgyünk Istenben, az

megváltó halálával lehetővé tette, hogy megszabaduljunk bűneinktől. Akármilyen bűnösök is vagyunk, tudhatjuk, hogy Jé-

Lelki megújulás irgalmas Atyában, valamint az ő bűnbocsátó jóságában. Természetesnek mondható hogy a nagyböjti időben gyakrabban gondolunk Jézus értünk vállalt szenvedésére és kereszthalálára. Lélekben végigkísérjük Jézust szenvedésének útján, arra gondolva, hogy Ő mindezt szeretetből tette, értünk emberekért, a mi üdvösségünkért. Bárcsak egyre többen rádöbbennénk erre, és Pál apostollal együtt el tudnák mondani: „Ő szeretett engem, és önmagát adta értem” (Gal 2,20). Jézus szenvedése, halála és feltámadása által megváltott bennünket. Ez azt is jelenti, hogy Ő

zus Krisztus vére megtisztít bennünket minden bűntől. Tehát, a mi bűnbánatunk tulajdonképpen nem más, mint Isten irántunk való szeretetének viszonzása. Szent Pál apostol is a nagyböjti-húsvéti lelki megújulásra biztat bennünket, amikor így fogalmaz: „Újuljatok meg lélekben és gondolkozástokban” (Ef 4,23). Igaz ugyan, hogy már a keresztségben lelkileg újjászülettünk és „új emberekké” lettünk, de a jó keresztény embernek is szüksége van a lelki megújulásra. Sajnos, vannak viszszatérő bűneink, gyarlóságaink, amelyektől nehezen tudunk megszabadulni. Lelkiismeretünk sok

mindennel vádol bennünket. Éppen ezért mindnyájan rászorulunk arra, hogy a húsvéti szentgyónásban az irgalmas Isten megbocsássa a bűneinket és megújítsa Krisztust követő keresztény életünket. A gondolkodásmódunkat is meg kell újítanunk, hogy ne úgy gondolkodjunk, mint a „világ”, mint a kevésbé hívő, vagy vallástalan emberek. Az igazi bűnbánatnak, amit megtérésnek is mondunk, éppen az lenne a lényege, hogy megváltoztatjuk helytelenné vált életfelfogásunkat. asonlatokkal élve azt mondhatjuk, hogy a jó szentgyónás olyan, mint a vasúti közlekedésben a váltó, amely új irányt ad a vonatnak, vagy olyan, mint az autósoknak a GPS újratervező funkciója, amely megmutatja a helyes utat. Adja Isten, hogy lelki megújulásukra sokan használják a kegyelemnek ezt a csodálatos eszközét.

Dolhai Lajos

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Plébánosi áthelyezések AZ EGRI Főegyházmegye érdekeit szem előtt tartva 2019. március 9-i hatállyal Ternyák Csaba egri érsek Szemenyei Péter füzesabonyi plébánost felmentette eddigi beosztása alól, és kinevezte pálházai plébánosnak, egyidejűleg Papler Pál pálházai plébániai kormányzót felmentette eddigi beosztásából, és Füzesabonyba nevezte ki plébánosnak.

Tartós élelmiszergyűjtés MÁRCIUS 24-31. között tartották meg idén hazánk templomaiban a nagyböjti élelmiszergyűjtést. A Tartós szeretet címmel meghirdetett országos gyűjtés során a templomokban az erre kijelölt helyen helyezhették el felajánlásaikat. Az elmúlt évekhez hasonlóan az egyházmegyei karitászközpontok és adománypontok is fogadták az adományokat munkaidőben. Az összegyűlt adományokból a Karitász önkéntesei állítanak össze élelmiszer-csomagokat, amelyeket még húsvét előtt eljuttatnak a rászoruló családoknak. A tavalyi évben közel 200 tonna élelmiszer gyűlt össze, amelyből több mint 26 ezer családnak, idős, beteg, egyedülálló embernek tudott segíteni a Katolikus Karitász.

Ötvösművészeti kiállítás MÁRCIUS 15-TŐL újabb értékes

tárgyakat, ötvösművészeti alkotásokat láthat a közönség az Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpontban. A tárlaton megtekinthető például a mai székesegyház helyén állt Szent Mihály templom fedeles kelyhe, főpásztorok liturgikus eszközei, ereklyetartók, feszületek. A bécsi és egri művészek által készített tárgyak egy részét korábban a Főegyházmegyei Múzeum régi kiállításában láthatták az érdeklődők.

Az országos döntő győztese MÁRCIUS 18-ÁN rendezték meg Mezőtúron az egyházi iskolák számára kiírt Ábrahám Örzse Angol Nyelvi Verseny országos döntőjét. A rendkívül magas színvonalú versenyen a második kategória győztese Alemany Dávid 9.a osztályos diák lett, aki az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium tanulója. Felkészítő tanárai: Mali Judit és Jacqualine Hutcheon.

2019. ÁPRILIS

Kartal Ernő minorita szerzetesre emlékeztek mányzója adott hálát Istennek, hogy az egyházközségnek adta Ernő atyát, aki szorgalmazta a templom alapítójának, Kelemen Didáknak boldoggá avatási eljárását. Ő volt az, aki a kicsi gyermekek számára népszerű „mocorgós miséket” tartott, és ő indította el a szegények konyháját, amely a mai napig ingyen ebéddel látja el a rászorulókat. A Versbarátok köre Hortai Rita vezetésével irodalmi műsort adott elő, közben kivetítőn képekben is követhették a résztvevők Kartal Ernő életének eseményeit. Majd a Szent Ferenc Kórus és a Cardinal Mindszenty Kórus lépett fel.

90. születésnapjának előestéjén, március 10-én sokan gyűltek össze a miskolci minorita templomban, hogy megemlékezzenek Kartal Ernő minorita szerzetesről, a miskolci Nagyboldogasszony-templom egykori plébánosáról. Az egykori minorita tartományfőnököt, aki korábban, az egri Papnevelő Intézet rektora is volt, 13 éve szólította magához az Úr.

Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány titkára, a műsor szervezője köszöntötte a résztvevőket. Szalkai Z. József, a minorita templom plébániai kor-

A HÓNAP VERSE Pilinszky János

Mielőtt A jövőről nem sokat tudok, de a végítéletet magam előtt látom. Az a nap, az az óra, mezítelenségünk fölmagasztalása lesz. A sokaságban senki se keresi egymást. Az Atya, mint egy szálkát, visszaveszi a keresztet, s az angyalok, a mennyek állatai, fölütik a világ utolsó lapját. Akkor azt mondjuk: szeretlek. Azt mondjuk: nagyon szeretlek. S a hirtelen támadt tülekedésben sírásunk még egyszer fölszabadítja a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk. Pilinszky János (1921 – 1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja, társaival a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. Munkatársa volt a Vigília, az Élet, az Ezüstkor és az Új Ember lapnak is.

Húsvéti Szent Háromnap Nyílt hétvége az egri szemináriumban Az idén április 21-én lesz Húsvét vasárnap. Az előtte lévő hét Nagyhét. E hét utolsó három napja pedig nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Ezeket a napokat nevezzük Húsvéti Szent Háromnapnak. Krisztus keresztre feszítésének, sírba tételének és feltámadásának három napja ez, vagyis az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkait ünnepeljük. Nagycsütörtök a papság alapításának és az utolsó vacsora megemlékezésének ünnepe. A püspök délelőtt minden egyházmegyében együtt misézik papságával, s ezen a misén áldja meg a szent olajokat, amelyeket a keresztségben, betegek keneténél, vagy bérmáláskor használunk. Az esti szentmise az Eucharisztia megalapításának és a lábmosásnak az emlékezete. Ilyenkor két szín alatt áldozunk, hogy még jobban bekapcsolódjunk az utolsó vacsora titkába. Mise után szentségimádást tartunk. Nagypéntek Jézus szenvedésének napja. E napon szigorú böjt van: akinek egészsége engedi, 14 éves kortól kötelező a hústilalom, 18-tól 60 éves ko-

rig háromszor szabad étkezni és csak egyszer jóllakni – írja elő egyházunk. A böjt és a keresztút segít bennünket abban, hogy az értünk meghalt Jézusra gondoljunk, aki halálával szerezte meg nekünk az életet. Ez a nap az önmegtagadás, valamint a Jézus iránti és az emberek iránti szeretet ünnepe számunkra. A nagypénteki liturgián elmélkedünk Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról, hódolunk a kereszt előtt, áldozunk. Nagyszombat a csend napja. A Szentsír előtt emlékezünk a sírban fekvő Jézusra elmélkedünk az elmúlásról, hogy ezáltal jobban bekapcsolódjunk Húsvét titkába. A Nagyszombat esti húsvéti vigília szertartása, Krisztus feltámadásának és keresztségünknek is ünnepe, ilyenkor újítjuk meg keresztségi ígéretünket. Az emberek megváltásának és Isten tökéletes megdicsőülésének művét Jézus Krisztus főképpen az ő húsvéti titka által vitte végbe. Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja az egész egyházi év tetőpontjaként tündöklik.

Az Egri Érseki Szeminárium ebben az évben is hívja azokat a fiatalokat, akikben érlelődik a papi hivatás gondolata, vagy komolyabban szeretnék megismerni és követni Jézus Krisztust. A nyílt hétvége célja, hogy a fiataloknak bemutassák a szemináriumot és a kispapi életet, valamint a közös imák, beszélgetések, tanúságtételek és az érsek

atyával való találkozás által választ kapjanak a hivatás választással kapcsolatos kérdéseikre. A hétvége mottójául választották Jézus szavait: „Jöjjetek utánam, és én emberek halászává teszlek titeket” (Mt 4,19). A nyílt hétvége: április 12-én kezdődik és április 14-ig tart. Péntek délután 18.00 óráig kell megérkezni a szemináriumba, és vasár-

nap az ebéddel fejeződik be a közös program. A jelentkezés határideje: 2019. április 6. A középiskolás korú vagy annál idősebb fiatalokat várják. Az alsó korhatár 14 év. Jelentkezés: Az „Egri Szeminárium” Facebook oldalán, a szabo. jozsef.69@egriegyhazmegye.hu e-mail címen, vagy a gaudete. eghf@gmail.com címen.

Hittanári képzések Az Egri Hittudományi Főiskolán a 2019/2020-as tanévben katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakon (3 év) és hittanári szakon (4 év) levelező tagozatos formában lehet készülni a hitoktatói tevékenységre. A hittanári szak az Eszterházy Károly Egyetemmel együttműködésben történő közös képzés. A képzésekre az EGHF saját jelentkezési lapján kell jelentkezni (május 15-ig). A következő tanévben is lesz a 2 féléves hitoktatói szakirányú továbbképzés. Bővebben a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

A főpásztor megáldotta a felújított templomot

Megszépült a maklári templom A felújított maklári római katolikus templomot és új orgonáját Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg március 3-án. A főpásztor szentbeszédében elmondta: magunkat is úgy kellene megújítanunk, ahogyan a templomot megújítjuk, belülről kezdve, kiűzve a szürkesé-

get életünkből. A főpásztor arra buzdított, hogy gondolataink, szavaink és tetteink egységben legyenek. Az evangélium tanításait ne csak befogadjuk és elmélkedjünk rajta, hanem hirdessük is azt, és tetteinkben is nyilvánuljon meg mindez.

Helytörténész és kollégiumvezető Galsi Zoltán, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda tanára Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át az idei tanévnyitón Ternyák Csaba egri érsektől. 1968. július 30-án született Törökszentmiklóson. Az általános iskola befejezését követően a Bercsényi Miklós Gimnáziumban érettségizett. A Szolnoki Főiskolán kereskedelmi üzemgazdászként, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának történelem tanári szakán diplomázott. Ezután általános iskolákban tanított, majd 2006 szeptemberétől a Bercsényi Miklós Gimnáziumban folytatta pedagógusi pályáját történelem tanárként és kollégiumi nevelőként. 2012-től szakvizsgázott pedagógus és közoktatás-vezető. Tanári munkája mellett aktív helytörténeti munkát is végez. A régmúlt fotóit összegyűjtve két fotóalbumot jelentetett meg Törökszentmiklósról. 2003 óta minden évben a ballagó nyolcadikosoknak egy helytörténeti előadás ke-

Galsi Zoltán célja ebben a tanévben a helytörténet megismertetése és a hitélet elmélyítése Fotó: Farkas-Osváth Róbert

retében mutatja be a város történetét, majd minden végzős általános iskolás megkapja az általa írt Törökszentmiklósi útravaló című kiadványt. 2012-ben jelent meg a törökszentmiklósi helytörténeti tankönyvcsalád, amelynek felsős és középiskolás tankönyvében ő írta az 1800tól 1945-ig terjedő időszak helyi históriáját. Aktív részese a város életének, alapítója a Re bene Gesta Egyesületnek, amely ifjúsági rendezvényeket szervezett,

az elmúlt 15-20 évben, többek között a március 15-e előestéjén zajló fáklyás felvonulást. Alapító tagja, és alelnöke a Törökszentmiklósi Városvédő és - Szépítő Egyesületnek. Minden évben városvédő tábort szervez a diákoknak, erősítve ezzel tanítványai lokálpatriotizmusát. Munkájáért megkapta a Pro Urbe Törökszentmiklós-díjat és a Bethlen Gábor-díjat. Tagja az egyházközségi képviselőtestületnek. Feleségével kis-

lányukat, Katinkát is katolikus szellemben nevelik. – Mind anyai, mind apai ágon tősgyökeres törökszentmiklósi, római katolikus családból származom – mondta. – Meghatározó élmény volt gyermekkoromban a vallásos nevelés, illetve nagyanyáim történetei a családról, szülővárosomról és arról, hogy milyen jelentős szereppel bírtak őseim a város, valamint a római katolikus egyházközség életében. Mindezek az alapok előkészítettek arra, hogy megszerezzem a történelemtanári diplomát. 1998-tól foglalkozom komolyabban szülővárosom és a helyi római katolikus egyházközség történetével. Azóta közel tíz könyvem jelent meg, több helyi kiadvány szerkesztésében is részt veszek. Az évek során részese voltam három kőkereszt, a Honvéd-síremlék és a Szentháromság-szobor felújításának. Intézményünk 2011-ben került az Egri Főegyházmegye fenntartásába. 2017. szeptember 1-jén neveztek ki kollégiumvezetőnek. Hitvallásom ezzel kapcsolatban,

hogy minden kollégiumi nevelő minden kollégistának pótapja-pótanyja. Kollégiumunk tagja az Arany János Kollégiumi Programnak, ebben a tanévben 87 kollégistánk közül 84 diákunk vesz részt a programban. A lányok és a fiúk száma közel egyenlő, 47 fiú és 40 lány kollégistánk van. Elsősorban a Törökszentmiklós környéki falvakból, községekből jönnek, de messzebbről, Abádszalókról, Jászalsószentgyörgyről is vannak gyerekeink. Kiemelt célom a tanévben a helytörténet megismertetése és a hitélet elmélyítése. Kiváló munkatársakat kaptam a Jóistentől Palotai Ádám káplán és Böröczkyné Baracsi Magdolna hittantanár személyében, akik szintén tavaly óta foglalkoznak kollégistáinkkal. A legérdekesebb történet a kollégiumban, hogy több gyerek nem tanár úrnak, vagy kollégiumvezető úrnak, hanem keresztapunak hív, ugyanis az elmúlt tanévben közel 10 gyereknek lettem a keresztapja, jó néhánynak pedig a Homa János bérmaszülője.

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 5. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. május

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

„Általa nyertük a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért minden nép között, akik közé tartoztok ti is, Jézus Krisztus meghívottai„ (Róm 1,5-6).

Pápalátogatás Csíksomlyón Történelmi esemény lesz Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása, hiszen a katolikus egyház feje még soha nem járt Erdélyben! A pápa május 31-én érkezik Bukarestbe, amelynek katedrálisában a román püspöki kar tagjaival mutat be szentmisét. A Szentatya június 1-jén délelőtt, helikopterrel érkezik a csíkszeredai hegyimentők légibázisára, onnan indul a csíksomlyói kegyhelyre, a romániai idő szerint 11.30-kor (magyar idő szerint 10.30-kor) kezdődő szentmise helyszínére. Akik a szentmisére bejelentkeztek, azoknak március 31-ig kellett regisztrálniuk. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a csíksomlyói pápalátogatás napját fogadalmi búcsúnak nyilvánította, hogy a pápalátogatás zarándokai is eleget tehessenek az ősök fogadalmának. A Szentatya látogatása az Erdélyben élő katolikus hívek számára igazi ünnep. Útját úgy szervezték, hogy mind a görög katolikusok, mind a római katolikusok számára fontos helyszínek is beleessenek, így Csíksomlyó mellett a görög katoli-

Jézus Krisztus megváltott minket

FOTÓ: GERGELY GÁBOR

Húsvét vigíliája az egri bazilikában

MÁJUS ÜZENETE

Anyák napja alkalmából szeretettel köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat! HÍREK

A felajánlásról

kus egyházmegye székhelyére, Balázsfalvára, valamint a moldvai katolikusok központjába, Jászvásárra is ellátogat. Csíkszeredából Jászvásárra indul majd, ahol a római katolikus székesegyházat látogatja meg, ezt követően találkozik a fiatalokkal és a családokkal. Vasárnap reggel Balázsfalvára utazik. Ott a 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) kezdődő keleti rítusú szentmise keretében – a Szabadság mezején (Câmpia Libertăţii) – boldoggá avat hét görögkatolikus vértanú püspököt. A szentmise végén elmondja a Regina Coeli imádságot. Délután a balázsfalvi roma közösség tagjaival találkozik. A Szentatya és kísérete a szebeni repülőtéren vesz búcsút vendéglátóitól, majd visszaindul Rómába.

Nyílt hétvége a Szemináriumban

A szertartás tűzszenteléssel kezdődött

Nagyszombaton este, Húsvét vigíliájának szertartása a sötétség beállta után a tűzszenteléssel kezdődött az egri bazilikában, Ternyák Csaba érsek vezetésével.

A Főpásztor az új tűzről gyújtotta meg a húsvéti gyertyát, amely a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. Szimbolikusan ez a föltámadás pillanata. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékeltette, azt, hogy a bűn és halál sötétjében Krisztus feltámadásának ereje kiterjed az egész emberiségre. Ezután hangzott föl az Exultet, a húsvéti örömének. Ezt követte az igeliturgia, mely végigvezetett minket az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az ószövetségi olvasmányok után felhangzott a Glória, és visszatértek a harangok, felszólítva a híveket Krisztus győzelmének ün-

neplésére. A Szentleckét követően az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezte ki. Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után pedig a szentbeszéd következett. Homíliájában Ternyák érsek elmondta: Mi ma éjjel Krisztus feltámadását ünnepeljük. A liturgia minden apró részlete arra emlékeztet minket, hogy itt minden értünk történik. A Teremtéstörténetből tudjuk, hogy Isten az embert saját képmására alkotta. A világon minden az emberért van. Az ember viszont az Istenért. Így van ez Krisztus feltámadásával is: ahogyan Ő értünk halt meg, úgy értünk is támadt fel. Kitért arra is, hogy a világban akkor kuszálódnak össze a szálak, amikor az ember Isten helyére lép. Szabadságában áll ugyanis az embernek, hogy a világot ne rendeltetésszerűen használja. Isten azonban még ezt is számításba vette. Semmit sem bízott a véletlenre. Húsvétkor Ő hozta helyre azt, amit mi elron-

tottunk. A Húsvéti örömének szavai csodálatos módon szólnak arról, hogy Krisztus lerótta helyettünk az Atyának mindazt, amivel Ádám tartozott. Az Ősbűn zálogát kiváltotta Szent Vérének árán. Semmit nem érne földi életünk, ha a megváltás ránk nem árad. Jézus a halálból átment az életbe, a fény legyőzte a sötétséget, a szeretet legyőzte a gyűlöletet, az irgalom győzött a bűn felett. Jézus végérvényesen megváltotta az emberiséget. Töltse el hála mindannyiunk szívét, hogy Krisztus megváltott minket – hangsúlyozta a szónok. A keresztvíz megáldása után Ternyák érsek tizenöt felnőtt katekument keresztelt meg, majd a jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat. A szentmise végén a Főpásztor, az asszisztencia és a hívek részvételével körmenetet tartottak, a „Feltámadt Krisztus e napon” című húsvéti népéneket énekelve, majd a himnuszok eléneklésével H. J. ért véget a szertartás.

A SZENTMISE életünk középpontja címmel tanítással egybekötött imaalkalom - sorozat indult január 3-án Egerben. A 2020-as Budapesti Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülést szolgáló, az eucharisztia jobb megismerését célzó program negyedik állomása a Szent Lajos templomban volt, ahol Ternyák Csaba érsek celebrált szentmisét. Az eseményen megjelent hívek Koós Edének, a templom plébánosának a tanítását hallgathatták meg, aki a szentmise felajánlási részéről elmélkedett.

Az Isteni Irgalmasság Országos Konferenciája AZ ISTENI Irgalmasság Országos Konferenciáját idén Mátraverebély-Szentkúton, nemzeti kegyhelyünkön rendezték meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében április 27-én, szombaton. Az ünnepélyes szentmisét 11 órakor tartották, szentségi körmenettel. Az esemény az Irgalmasság Rózsafüzért elimádkozásával fejeződött be.

JEGYZET

A Buda Péter a Szeminárium rektora köszöntötte a fiatalokat

Évről évre minden év Virágvasárnap hétvégéjén kerül megrendezésre az Egri Érseki Papnevelő Intézetben a „nyílt hétvége”. Idén a hétvége mottójául Jézus szavait választották a szervezők: „Jöjjetek utánam, és én emberek halászává teszlek titeket” (Mt 4,19). Mintegy harminc fiatal vett részt az összejövetelen. A program április 12-én, pénteken kezdődött és április 14-ig tartott. Betekintést nyerhettek több tanórába, melyek által megtapasztalhatták a Szemináriumba ellátogatók, hogyan zajlik a tanítás az Egri Hittudományi Főis-

kolán. Szombat reggel az előadások előtt Ternyák Csaba érsek úrral együtt imádkoztunk a szentmisén. Virágvasárnap az egri bazilika 10 órai szentmiséjén vettünk részt, melyet követett az ünnepélyes lezárás. A nyílt hétvége célja az volt, hogy a fiataloknak bemutassák a szemináriumot és a kispapi életet, valamint a közös imák, beszélgetések, tanúságtételek és az érsek atyával való találkozás által választ kapjanak a hivatással kapcsolatos kérdéseikre. Novák Lajos I. éves papnövendék

z első Húsvétvasárnap hajnalban a Jézus sírjához érkező asszonyokhoz így szólt az angyal: „Ne féljetek! Tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Ő nincs itt, mert feltámadt, amint megígérte” (Mt 28, 5-6). Ez a húsvéti evangélium rövid foglalata. Jézus Krisztus feltámadt, Jézus él! Jézus feltámadt és él, úgy, ahogy azt az Írások előre megmondták. Az a Jézus, akit pénteken keresztfára feszítettek, akit eltemettek és harmadnapra, húsvétvasárnap hajnalban dicsőségesen feltámadt. Találkoztak vele a benne hívő asszonyok és a tanítványok, akik el is mondták, hogy láttuk az Urat, mert feltámadott. Ez a magyarázata annak, hogy a húsvéti időben hitből fakadó örömmel mindennap Alleluját énekel az Egyház, a Krisztusban hívők közössége. Szent Pál a Galatákhoz írt levelében arra is figyelmeztet bennünket, hogy a feltámadt és

mindörökkön élő Jézus Krisztus él, sőt élni akar mindazoknak az életében is, akik a hit és a keresztség által Jézus Krisztushoz

A közelgő Pünkösd ünnepe és a Rómaiakhoz írt levél 8. fejezete arra akar rádöbbenteni bennünket, hogy az üdvtörténet je-

Jézus él kapcsolták az életüket. „Élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem”– írja az apostol (Gal 2,20). Amikor Pál azt mondja, hogy Krisztus él benne, ez személyes hitvallás volt részéről. Az élő, megváltó Jézusról akart tanúságot tenni, aki ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Ő jelen akar lenni mindnyájunk életében a hit által, az imádság által, az Isten törvényéhez és az ő evangéliumához igazodó élet által. Legfőképpen a kegyelem által, hiszen a kegyelem tulajdonképpen nem más, mint Krisztus élete bennünk, mivel Jézus a szőlőtő, mi pedig szőlővesszők vagyunk.

lenlegi fázisában az élő Jézus jelenléte a Szentlélek által valósul meg a világban. Ne feledjük, hogy „senki sem mondhatja, hogy Jézus Krisztus az Úr, hacsak nem a Szentlélek által” 1Kor 12,3). Isten Lelke az, aki Jézushoz kapcsolja az életünket. A Szentlélek keresztségünk óta jelen van az életünkben (Róm 8,9). Gyöngeségünkben segítségünkre siet, mert önmagunkban még azt sem tudjuk, hogy hogyan kell helyesen imádkozni (8,26). Ő tesz képessé bennünket arra, hogy minden gyarlóságunk és gyengeségünk ellenére úgy tudjunk élni, ahogyan azt Jézustól tanultuk.

Pál apostol arra is emlékeztet bennünket, hogy Jézus él az Ő földi testében, az általa alapított Egyházban. Az apostoli tanítás szerint az Egyház Krisztus titokzatos teste. Krisztus Urunkról azt mondja: „Ő a testnek, az Egyháznak a feje”, a hívekről pedig azt írja: „Ti Krisztus teste vagytok, s egyenként tagjai” (1Kor 12,27). „A test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test” (1Kor 12,3). Tehát az Egyház első és legfontosabb vezetője a feltámadt és megdicsőült Krisztus. megkeresztelt emberek pedig olyan életközösségben vannak Krisztussal, mint ahogyan az emberi test részei is elválaszthatatlanok egymástól. Mindnyájan, mint egyegy élő szerv és egy-egy élő sejt vagyunk Krisztusban. Joggal mondhatjuk tehát, hogy Krisztus él bennünk!

Dolhai Lajos

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Tanulmányi verseny döntője MÁRCIUS 30-ÁN, szombaton rendezték az Egri Főegyházmegye által meghirdetett „Az 1938. évi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és kora” című középiskolai történelmi tanulmányi verseny döntőjét. A döntőbe az előző három, beküldős forduló után hívták meg a legeredményesebben szereplő 8 csapatot. A szóbeli versenyre több tanulmány, könyv, folyóirat kijelölt oldalaiból kellett felkészülni a versenyzőknek. Itt sokféle feladat várta a diákokat, többek között a beszédírás és előadás mellett a 1938-as pesti események ismerete, topográfiai elhelyezése, a közreműködő szervezetek vezetőinek felismerése, az eucharisztia teológiájának ismerete is szükséges volt. Az első helyen a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium „Kereszteslovagok” nevű csapata, a második helyen a szikszói Szent Márton Gimnázium tanulói, míg a harmadikon a miskolci Fráter Gimnázium tanulói végeztek.

Megemlékezés a Katyn-i áldozatokról MINDEN ÉV áprilisában megemlékezést tartanak a Miskolc Megyei jogú Város Lengyel Önkormányzata szervezésében a Katyn-i áldozatok emlékére. Sztálin utasítására a második világháborúban lengyel hadifoglyok ezreit végezték ki Szmolenszk környékén, akiket tömegsírba temettek. A miskolci Minorita templomban ez év április 10-én a Katyn-i áldozatokra emlékezve szentmisét mutatott be Artur Prenkiewicz OFM lengyel származású minorita szerzetes, házfőnök, aki szentbeszédében megemlékezett az eseményről. A szentmisét követően a minorita rendház falán elhelyezett emléktábla előtt helyezték el a kegyelet koszorúit Miskolc Város Önkormányzata, valamint a miskolci Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat nevében.

Hittanári képzések AZ EGRI Hittudományi Főiskolán a 2019/2020-as tanévben katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakon (3 év) és hittanári szakon (4 év) levelező tagozatos formában lehet készülni hitoktatói tevékenységre és keresztény műveltségünk gyarapítására. A hittanári szak az Eszterházy Károly Egyetemmel együttműködésben történő közös képzés. A képzésekre az EGHF saját jelentkezési lapján kell jelentkezni (május 15-ig). A következő tanévben is lesz pedagógusok számára a 2 féléves hitoktatói szakirányú továbbképzés. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu Készült a közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Nyomdai munkák: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

2019. MÁJUS

Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó Egerben

A HÓNAP VERSE Pilinszky János

A tenger

A tenger, mondtad haldokolva, s azóta ez az egy szavad jelenti számomra a tengert, s azt is talán, hogy te ki vagy. S azt is talán, ki vagyok én? Hullámvölgyek, hullámhegyek. Agóniád, akár a tenger, megszabadít és eltemet. Anya, anya. Hétköznapok. Halálod hallom s hívlak én. Irtóztató hétköznapok. Szegény, szegény, szegény, szegény. Pilinszky János (1921 – 1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. Munkatársa volt a Vigília, az Élet, az Ezüstkor és az Új Ember lapnak is.

A Páterrock együttes is fellép

„Isten fiatal” – ez a mottója a 2019. május 18-án, Szent II. János Pál pápa születésének 99. évfordulóján sorra kerülő egyházmegyei ifjúsági találkozónak, melyet Egerben a Kemény Ferenc Sportcsarnokban tartanak. Az összejövetelre Ternyák Csaba érsek elsősorban azokat a fiatalokat várja, akik középisko-

lába, főiskolára, egyetemre járnak, vagy akik tagjai egy ifjúsági közösségnek, hogy együtt tegyenek tanúságot Krisztusba vetett hitükről. A találkozó 14 órakor regisztrációval és zenés hangolódással a kispapok közreműködésével kezdődik és kb. 21 óráig tart, amelyben lesz Páterrock

koncert, tanúságtételek, érseki szentmise, katekézis, szentségimádás, kérdezz-felelek, találkozás szerzetes nővérekkel, fiatal atyákkal. A Kemény Ferenc Sportcsarnok befogadóképessége miatt csak korlátozott számú jelentkezést tudnak elfogadni a regisztráció sorrendjében.

Jelentkezni lehet:

Miskolc: FM 95,1 • Eger: FM 91,8 Hatvan: FM 94,0 • Tokaj: FM 101,8 Sátoraljaújhely: FM 90,6 Encs: FM 95,4 • Gyöngyös: FM 102,2 Törökszentmiklós: FM 96,4 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 •Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu www.szentistvantv.hu

Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány

Látogatható a pincerendszer Emlékkonferencia

Mint arról korábban hírt adtunk, 2018 decemberében birtokba adta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az Egri Főegyházmegyének az érseki pincerendszert. A visszaadott létesítmény az Egri Érseki Palota Turiszti-

kai Látogatóközponttal szerves egységben hitéleti, turisztikai és kulturális célokat szolgál a jövőben. Húsvéthétfőtől az érdeklődők 40 perces vezetett sétán tekinthetik meg az érseki pincerend-

szert. A vendégek megkóstolhatják az „Egri Érsek Bora” címmel elismert borokat, a fiataloknak pedig szőlőlevet kínálnak. A sétára az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban lehet jegyet váltani.

Szent Gellért-díjas tanítónő

A Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át az egyházmegyei tanévnyitón Gálné Ambrus Márta a bánrévei Szent Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda pedagógusa Ternyák Csaba egri érsektől. Az intézmény igazgatójától, Bán Jánostól megtudtuk, hogy 1975. szeptember 1-jétől az intézmény dolgozója. A Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán szerezte meg tanítói diplomáját. Pályakezdőként nagy lelkesedéssel figyelte idősebb kollégáit, s szerezte meg a tanításhoz szükséges apró fortélyokat, ismereteket. Leginkább az iskolakezdés évei állnak közel a szívéhez, első-másodikos tanulókat tanított leggyakrabban. Saját készítésű szemléltető eszközeivel színesíti óráit. Alsó tagozatos munkaközösség vezetőként összefogja, irányítja a tanítónők munkáját. Az Egyház életében is aktívan részt vesz. Segít a templom és a parókia szépítésében, az Egyházzal közös rendezvények szervezésében. Figyel tanítványai lelki életére az iskolán kívül is, igazi lelki segítője tanítványainak. Nagyon jó kapcsolatot tart a szülőkkel. Két gyermekét is a keresztény életre nevelte. – Miskolcon, a Kossuth Gimnázium angol tagozatos osztályában érettségiztem – mondta a kitüntetett pedagógus. – Kollégiumi nevelőtanárnőm inspirálásá-

Elsősöket és másodikosokat tanított leggyakrabban

ra jelentkeztem a pedagógus pályára. Hajdani iskolám igazgatónője hívott haza a diploma megszerzése után. Elismerték lelkesedésemet, hamar rám bízták az alsós munkaközösség vezetését. Osztályfőnökként nemcsak az oktatásra, a nevelésre is figyelmet fordítottam. A Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán egyéves fejlesztőpedagógusi tanfolyamot végeztem. A Meixnerféle tanulási módszer jobb megismerése érdekében Miskolcon vizsgáztam, hogy a diszlexiát minél jobban ki tudjam szűrni. Megismertem egy holland módszert is, amely a tevékeny tanulói életet tartja a legfontosabbnak. A tanulmányi versenyeken diákjaim eljutottak a legjobbak közé. Minősítésemkor 100 száza-

lékos teljesítménnyel kerültem Pedagógus II. fokozatba. A hobbim: mesékből, mondákból forgatókönyvet készítek, amelyeket alkalomadtán elő is adunk a gyerekekkel. Osztálykiránduláskor arra törekedtem, hogy szűkebb hazánkat, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét ismerjék meg a gyerekek. Azt is mindenképp szeretném megemlíteni, hogy pedagógus énemmel megfertőztem a nagyobbik fiamat, aki műszaki középiskolából kanyarodott vissza a pedagógus-hívatáshoz. Jelenleg Nagykőrösön egy nevelőotthonban van és katolikus diakónus. Ami pedig a majdani nyugdíjas éveimet illeti: szeretném folytatni a forgatókönyvírást és nagyon sokat foglalkozni az unoH. J. káimmal.

Zsasskovszky Ferencről Kétszáz éve, 1819-ben született Zsasskovszky Ferenc, az egri főszékesegyház egykori karmestere a felvidéki Alsókubinban. Ebből az alkalomból emlékkonferenciát rendeztek az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpontban április 3-án. Ternyák Csaba egri érsek köszöntőjében méltatta a Zsasskovszkyakat, Ferencet, valamint testvérét: Endrét, aki évtizedeken át a főszékesegyház orgonistája volt. A főpásztor hangsúlyozta: a liturgia fontos része a színvonalas egyházi zene, amely ráirányítja a figyelmet az eucharisztiára. Ez a rendezvény a 2020as Eucharisztikus Kongresszus előkészítését is szolgálja. Ha szépen szól az ének, a fiatalok is szívesebben kapcsolódnak be a liturgiába, egyre többen vesznek részt a szentmisén. Új hajtás az Egri Főegyházmegye életében az Érseki Fiúkórus, mely az emlékkonferencián is fellépett. A konferencián Watzatka Ágnes a Tárkányi-Zsasskovszky énektárat méltatta, Klem Dénes A kezdők zenei nevelése XIX. századi művek tükrében címmel tartott előadást. Dr. Miklós Réka arról beszélt, hogy milyen volt a Zsasskovszky–féle énekkönyv utóélete, míg Katonáné Dr. Szabó Judit a századforduló római katolikus népénektárait mutatta be. A Zsasskovszkyak munkásságukkal megújították a katolikus liturgiát, s ehhez nagy segítséget kaptak paptestvérüktől, Józseftől, aki hosszú időn keresz-

tül az egri papnevelde lelki igazgatói tisztét töltötte be. Neki köszönhetően, testvérei egyházzenei, sőt profán zenei kiadványai is választékosak, művészileg befejezettek lettek. Zsasskovszky Ferenc még 1844-ben kapott felkérést egy olyan énektár összeállítására, melyben egyházi énekek szerepelnek, s melyeket a kántorok és a hívek is használhatnak. A szöveget Tárkányi Béla, az ismert egri költő öntötte formába. A magyar kántoroknak ez volt az első útmutatója az egyházi énekek szabatos, egyszerűen magasztos elénekléséhez, s ehhez megfelelő orgonakíséret társult. A Tárkányi – Zsasskovszkyféle, 1855-ben megjelent Énektár az egész országban elterjedt. Kötetek sora került ki a kezük alól, amelyekkel az iskolások ének- és zeneoktatását segítették. Ezek a kiadványok a kottaolvasás elsajátításától kezdve, a többszólamú megszólalásig segítséget adtak a karnagyoknak és a hangszeres zene művelőinek. Az általuk szerkesztett kiadványokat az ország szinte minden részén használták az oktatásban. 1865-ben a pápának is bemutatták műveiket, majd az 1872-es londoni, később az 1879-es párizsi világkiállításon is díszoklevelet, illetve érmet kaptak műveikért. A konferencián megerősítést nyert, hogy a Zsasskovszkyak vitathatatlanul maradandót alkottak a magyar egyházzenei életben. Homa János

www.eger.egyhazmegye.hu

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 6. szám

2019. június

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

JÚNIUS ÜZENETE „A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete” (Róm 5,5).

Erdélyben a pápa Az Egri Főegyházmegyéből is több százan indultak Csíksomlyóra, a június elsején délelőtt sorra kerülő szentmisére, melyet Ferenc pápa celebrál. Többek között Egerből és Miskolcról is több szervezett csoport, közöttük az egyházközségek közösségei és a fertálymesterek is útnak indultak. A Szentatya helikopterrel érkezik a csíkszeredai hegyimentők légibázisára, onnan indul a csíksomlyói kegyhelyre, a romániai idő szerint 11.30-kor (magyar idő szerint 10.30-kor) kezdődő szentmise helyszínére. Ferenc pápa latin nyelven celebrálja a szentmisét a nyeregben, a válaszok viszont magyarul hangzanak el, úgyszintén az énekek is. A szentmisén elhangzik majd a pápai és a végén a magyar himnusz is. Az olvasmányokat magyarul és románul olvassák fel, a hívek könyörgése magyarul, románul és németül fog elhangzani. Nem csak kivetítőn lesz követhető a Szentatya hanem magyar és román szinkrontolmácsolás is lesz. A szervezők becslése szerint emiatt körülbelül húsz perccel hosszabb lesz a szertartás.

Három színnel (fehér, sárga, piros) jelölik a szektorokat. A sárga szektorokban kapnak helyet az erdélyi hívek és a csángó magyarok is. A piros jelzésű szektorokban a magyarországi hívek, valamint a háromszékiek foglalnak majd helyet. A 110 ezer regisztrált személy ezekben a szektorokban kap helyet, illetve oldalt külön piros szektorokat is kialakítottak azok számára, akik nem regisztráltak, így biztosítva helyet a nyeregben további mintegy 60 ezer ember számára. Ferenc pápa Csíkszeredából Jászvásárra indul majd, ahol a római katolikus székesegyházat látogatja meg, ezt követően találkozik a fiatalokkal és a családokkal. Vasárnap reggel Balázsfalvára utazik. Ott a 11 órakor (magyar idő szerint 10 órakor) kezdődő keleti rítusú szentmise keretében – a Szabadság mezején – boldoggá avat hét görögkatolikus vértanú püspököt. A szentmise végén elmondja a Regina Coeli imádságot. Délután a balázsfalvi roma közösség tagjaival találkozik. A Szentatya és kísérete a szebeni repülőtéren vesz búcsút vendéglátóitól, majd H. J. visszaindul Rómába.

Májusban Rómában találkozott Ferenc pápával Böjte Csaba szerzetes

Pünkösdhétfő Sárospatakon Az Egri Főegyházmegye főpásztora, Ternyák Csaba érsek és a Sárospataki Római Katolikus Egyházközség szeretettel hívja a kedves testvéreket 2019. június 10-én, pünkösdhétfőn, a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapja és Szent Erzsébet szentté avatásának 784. évfordulója ünnepére. Helyszín: Sárospatak, a bodrog-parti szabadtéri rendezvénytér. A regisztráció fél tízkor kezdődik a Szent Erzsébet Ház bejáratánál.

Az ünnepi szentmise 11 órakor lesz, főcelebránsa Pál József Csaba temesvári megyéspüspök. A nap során lehetőség nyílik Szent Erzsébet ereklyéje előtti imádkozásra a bazilikában, valamint a Szent Erzsébet Ház és a Rákóczi Vár megtekintésére. Délután fél háromkor szentségimádás lesz a Szentlélek imacsoport vezetésével a bazilikában. Ezt követi a kegytárgyak megáldása és a zarándokok elbocsátása.

Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó Egerben

Fotók: Gergely Gábor

Az ózdi fiatalok táncos jelenete

„Isten fiatal”- ez volt a mottója annak az Egyházmegyei Ifjúsági Találkozónak, amelyet május 18-án, Szent II. János Pál pápa születésének 99. évfordulóján rendeztek Egerben, a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Az összejövetelre Ternyák Csaba érsek elsősorban azokat a fiatalokat várta, akik középiskolába, főiskolára, egyetemre járnak, vagy akik tagjai egy ifjúsági közösségnek, hogy együtt tegyenek tanúságot Krisztusba vetett hitükről. A meghívást mintegy nyolcszáz fiatal fogadta el.

Az összejövetel a Redemptoris Mater Missziós Szeminárium kispapjainak közreműködésével, zenés hangolódással kezdődött. Ezután lépett színpadra a papokból álló Páterrock együttes, s adott nagysikerű koncertet. Ezt követően Lóczi Tamás atyának, a miskolci Fráter György Gimnázium igazgatójának, kémia – hittan szakos tanárnak a tanítását hallgathatták meg a fiatalok. Márk apostol evangéliumából a jerikói vak, Bartimeus meggyógyításán keresztül mutatta be, hogy Jézus aktivitást vár el tőlünk. Amikor a kolduló vak kiáltozik, Jézus figyelemre sem méltatja, nem aszszisztál Bartimeus önsajnálatához. Ki akarja lendíteni ebből az élethelyzetéből. Nem Jézus megy Bartimeushoz, hanem magához kéri őt. S milyen furcsa, a vak megindul a hang irányába. Még a köpenyét is eldobja. Erősebb dolgot sejt, elindul Jézus felé. S ahogy a történet folytatását ismerjük: a vak visszanyeri látását és csatlakozik Jézushoz. Lóczi Tamás a fiatalok felé fordulva így összegezett: „nélküled nem tud csodát tenni Isten.” Tanúságtételek következtek melynek során Hódosi Zsuzsanna, a miskolci Fráter Gimnázium tanulója arról beszélt, hogy a lelkigyakorlatok hatására úgy döntött, hogy a hozzá közel álló közösségekben nyíltan beszél hitbéli élményeiről, hogy ezzel is segítsen másoknak is közelebb kerülni Istenhez. Ferenci Béla, az Egri Szeminárium elsőéves pap-

Ternyák Csaba érsek és Michael August Blume nuncius a fiatalok között

növendéke arról beszélt, hogy 34 évesen, több családi tragédiával a háta mögött miért is fogadta el Isten hívását és miért is hagyta ott diplomás, jól fizető állását. Tikovics Gitta, az Egri Andrássy György Katolikus Szakgimnázium és Gimnázium diákja arra biztatta a fiatalokat, hogy nyugodtan kérdezzenek olyan felnőtteket, akik el tudják őket igazítani a hit kérdéseiben. Ezután Michael August Blume érsek, verbita szerzetes, Magyarország apostoli nunciusa szólt a fiatalokhoz. Elmondta, hogy több afrikai országban is szolgált. Benin, Togo, Uganda apostoli nunciusaként nagyon sok problémával találkozott. A szegénységben élőknek a hit vigaszát igyekezett nyújtani. S mint mondta, az ott élők megtanították arra, hogy lehet ember módra élni akkor is, ha baj van. Kérte a fiatalokat, hogy mindig

Ezután az ózdi fiatalok Szőke Gábor plébános vezetésével egy táncos jelenetben bemutatták Szent II. János Pál pápa éle-

mutassák ki szeretetüket, irgalmukat embertársaik iránt. Bátorítsák barátaikat, hogy szeressék az Istent. Az Úr Jézus szeretetét vigyék el azokhoz, akikkel találkoznak.

vételével. Kérdésekre válaszolva egyebek mellett elhangzott, hogy a fiatalokról nem úgy kell szólni, hogy ők az Egyház jövője, hanem úgy, hogy ők az Egyház jelene.

tét. Majd Kérdezz-felelek következett, Ewa Gamon szalézi nővér, Vízi János atya, mezőkövesdi káplán és Béres Gyula hittantörténelem szakos tanár rész-

A találkozó befejező részében következett az érseki szentmise, melyen a főpásztor és a nuncius mellett az egyházmegye papjai is részt vettek. Homíliájában Ternyák érsek elmondta: örül, hogy ilyen sok fiatal elfogadta a találkozóra szóló meghívást. A fiatalok lelkesedésére szüksége van az országnak, de mindenekelőtt az Egyháznak. Rámutatott: „e találkozó szervezésekor próbáltunk olyan programot kialakítani, hogy segítségével a hitben előre haladjatok és képesek legyetek bátor döntéseket hozni”. Elmondta, hogy mindnyájan meghívást kaptunk, hogy átlépjünk a hit kapuján. Ezt úgy tehetjük

meg, ha hitben és hitből élünk. Hangsúlyozta: „Amikor a jövőtőkre gondoltok, abból ne hagyjátok ki az Istent. Ő életünk igazi célja, hozzá fogunk elérkezni egyszer, meghívásunk pedig nem kevesebbre szól, minthogy Isten gyermekei legyünk. Ez a legnagyobb hivatásunk.” Isten fiatal, bár Ő teremtett mindent – énekeljük a találkozó himnuszában. Fiatalságát Isten nem akarja megtartani saját magának. Amikor a keresztségben gyermekeivé fogadott, örök fiatalságát ajándékozta nekünk. Általa és benne nem csupán néhány évig, néhány évtizedig, hanem örökre fiatalok maradhatunk. Ő, aki teremtett, egyedül Ő képes arra, hogy újjáalkosson minket és részesítsen saját fiatalságában – összegezte a Főpásztor. A találkozó szentségimádással zárult. Homa János

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK A HÓNAP VERSE Falu Tamás

Új szóval Új szóval újat mondani, Ami régi, lebontani. Új világot építeni, új jövendőt mélyíteni. Kövezni az új utakat, Amelyeken új sors halad. Látni új földet, új eget És újra indulni veled. Falu Tamás (1881 — 1977) magyar költő, író. A Nyugat munkatársa.

HÍREK

A szentmiséről „A SZENTMISE, életünk középpontja” ötödik állomása a Minorita Szent Antal templomban volt, ahol a szentmisét Ternyák Csaba érsek celebrálta, a tanítást, Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora tartotta. Hangsúlyozta, hogy az eucharisztia keresztény életünk és az Egyház küldetésének forrása.

182 éve szentelték fel az egri bazilikát AZ EGRI Szent Mihály és Szent János székesegyház felszentelésének 182. évfordulóján Csizmadia István plébános mutatott be ünnepi szentmisét a Főszékesegyházi Káptalan tagjaival. A Főszékesegyházat 1837. május 7-én szentelték fel.

Karitász központ Felsőzsolcán UNIÓS támogatásból zajlik a

Katolikus Karitász hálózatának infrastrukturális fejlesztése hazánkban. Május 7-én helyszínbejárás keretében mutatta be a Katolikus Karitász vezetősége a keleti országrészt ellátó felsőzsolcai logisztikai központ most kezdődött munkálatait, a központ funkcióit. A felsőzsolcai beruházás összege 246 millió forint.

Papszentelés az egri bazilikában

Az idén öt diakónust szentel pappá Ternyák Csaba érsek az Egri Főegyházmegyében. A papszentelés szertartása június 22-én 10 órakor lesz az egri bazilikában. Lapunkban bemutatjuk a szentelésre várókat.

Pintér Bálint

Jászberényben születtem 1992ben, egy vallását nem r e n d sz e r e sen gyakorló családban, mégis szüleim gondoskodásának köszönhetően kerültem a templomi közösségbe. Elsőáldozásra való készület folyamán már erősen éreztem Isten hívó szavát. Az évek folyamán az elhívás még jobban erősödött bennem, viszont érettségi után a gödöllői Szent István Egyetem agrármérnöki szakán folytattam tanulmányaimat egy fél évig. A második félévben soproni nagypapám szőlészetében és ausztriai magánvállalkozásokban dolgoztam. Egy év szemináriumi képzés után, 2012-ben úgy láttam jónak, hogy egyelőre felfüggesztem a pappá formálódást. A teológiát tovább tanultam levelező szakon. Így 2015-ben katekéta - lelkipásztori munkatárs alapszakos diplomát abszolváltam. Újbóli felvételizés után visszatértem a Szeminárium közösségébe, ahol szép éveket töltöttem. 2019. január 30-án súlyos autóbaleset szenvedtem, de Isten megmentő hatalma erősebb volt a tragédiánál. Több mint három hónapon keresztül kórházban tartózkodtam, ahol elkezdtem a járás újratanulását és küzdöttem, hogy az Úrnak tetsző módon tudjak leborulni oltára előtt. Hálát adok neki a második életért és köszönetet mondok mindenkinek, aki az évek alatt bármilyen formában kísért és támogatott. A legelső és legmélyebb vágyam fog megvalósulni június 22-én. Papi jelmondatom: „Bízzatok, én legyőztem a világot” Jn 16,33.

Resch András

Egerszalóki Ifjúsági Találkozó JÚLIUS 18. és 21. között rendezik meg a 36. Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot. A találkozó ideje alatt a sátorozó fiatalok szentmisék, előadások, csoportos beszélgetések és koncertek segítségével mélyülhetnek el a hitben. További információ: www. szalokitalalkozok.hu honlapon.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu Készült a közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Nyomdai munkák: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

2019. JÚNIUS

Székesfehér vá r on születtem, öt testvérem között másodikként. Szüleim katolikus nevelésben részesítettek,

tizennégy évesen elkezdtem járni egy Neokatekumenális közösségbe is. Az érettségiig otthon laktam, majd Budapesten lettem egyetemista, az ELTE térképész szakán végeztem. A papi hivatás gondolata komolyan nem merült fel bennem, családot akartam, dolgozni, „normális” életet élni. Ám az Isten az életem eseményein keresztül fokozatosan megmutatta, hogy más tervei vannak velem. Hos�szú időbe telt, mire ezt örömmel el tudtam fogadni, de addigra az Isten azt is világossá tette, hogy sokkal többet, jobbat akar adni, mint amire én korlátoztam volna az életemet. 2010ben, Rómában kezdtem meg a szemináriumi életet, majd egy évre rá, amikor Ternyák Csaba érsek atya megalapította az Egri Redemptoris Mater Szemináriumot, engem is hazahívtak, hogy itt folytassam a papságra készülést. Missziós szeminárium lévén két évig a Dél-Afrikai Köztársaságban voltam misszióban, onnan visszatérve folytattam a tanulmányokat, és tavaly szenteltek diakónussá. Fél évet a mezőkövesdi Szent László plébánián szolgáltam. Papi jelmondatomnak Jézus szavait választottam: „Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen” (Jn 10,10), mert a hivatáson keresztül azt tapasztalom, hogy Isten életet, és bőséges, jó életet akar nekem adni.

Resch Tamás Székesfehér vá r on születtem. Otthon katolikus nevelést kaptam, bár édesapám egy darabig evangélikus presbiter volt, később katolizált a Neokatekumenális Útnak köszönhetően. Hatan vagyunk testvérek, az első négy fiú – én a harmadik vagyok - az utolsó kettő lány, ikrek. A lányok még éppen csak megszülettek, amikor édesapámat magához szólította az Isten, így hét éves koromtól édesanyánk nevelt bennünket.

Székesfehérváron jártam általános iskolába és gimnáziumba. Az első évfolyamban voltam, amelyik a kétszintű érettségi rendszerben vizsgázott, és az egyetlen a gimnáziumban, aki rajzot választott. Itt lettem tagja a Neokatekumenális Út egy közösségének, ami később segített, hogy komolyan vegyem a kereszténységet és meghalljam az Isten papságra hívó hangját. A gimnázium után az ELTE tanítóképzőjében tanultam tovább Budapesten, ami után csak egy évet dolgoztam tanítóként, mert már tudtam, hogy az Isten szemináriumba hív. Az Egri Redemptoris Mater Szeminárium alapító évfolyamába kerültem, ahol a tanulás mellett a képzés részeként Írországban, Olaszországban és Miskolcon töltöttem összesen két év missziós időt, ami után nagy örömmel készülök a papszentelésre. Papi jelmondatom: „Istennek semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37).

Ríz Attila 1976 - b a n születtem Sajószentpéteren. Szüleim még születésem előtt elváltak. Gyermekkorom itt telt Szendrőben és mondhatni szó szerint a templom körül fordult meg minden. Kisgyermekként ide jártam óvodába, ami a templom mellett állt. Aztán az általános iskola következett, ami a templom másik oldalán áll. 1986-ban elsőáldozó lettem ebben a templomban. Ez az az időszak, amikor először megfogalmazódott bennem a papság gondolata. A ’90-es évek elején bérmálkoztam, majd Miskolcra kerültem középiskolába. Ekkoriban megfakult a papság gondolata bennem. De sikerült visszatalálnom Istenhez, megfelelő lelki segítőkkel, akik közül Szarvas Péter a lelkiatyám is lett. 1998-ban lettem kármelita szerzetes jelölt, ami szintén csodás tapasztalatokat hozott az életembe. Majd Szécsénybe kerültem a ference-

sekhez. A ferences atyák és elöljárók hiteles, mélyen hívő élete megerősített hivatásomban. 2014 szeptemberétől vagyok az Egri Főegyházmegye kispapja és főpásztorom jóvoltából Budapesten a Központi Szemináriumban készülhetek a papságra és vele párhuzamosan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán sajátíthatom el a szükséges ismereteket. Kérem a testvérek, a barátok, az egyházközség további támogató és kísérő imáit!

Soltész Ádám 1988 - b a n születtem a Borsod-Abaúj -Zemplén megyei Szikszón, de Abaújszántón nőttem fel, általános iskolába is odajártam. Középiskolai tanulmányaimat Sárospatakon végeztem. Négy testvérem van, egy öcsém és három húgom. Ami a hivatásomat illeti, először hatodik osztályos koromban gondolkoztam el rajta, hogy papnak szeretnék menni, de ez még inkább csak kósza ötlet volt. Ez a gondolat azonban gimnáziumi tanulmányaim vége felé közeledve egyre gyakrabban előjött. Bár éreztem, hogy Isten hív, viszont az én terveimnek ez nem igazán felelt meg, mivel én családot szerettem volna, legalább három gyerekkel. Végül is világi egyetemen kezdtem meg tanulmányaimat. Ezekre az évekre tehető családom elköltözése Abaújszántóról, illetve szüleim válása. Míg az egyetemen tanultam, az Úr többször is, újra és újra meghívott engem, hogy legyek az Ő munkatársa, de én újra és újra visszautasítottam az „ajánlatát”. Végül, amikor kint Angliában dolgoztam ismét megszólított. Ezúttal igent mondtam. Az, hogy ráhagyatkoztam az Úrra, életem legjobb döntése volt. S hogy e szent szolgálatban ki is tarthassak, kérem a testvérek imáját. Papi jelmondatom: „Aki van, az küldött engem hozzátok” (Kiv 3,14).

Átadták az Egri Érsek Bora 2019 címeket Az Egri Egyházmegye főpásztora alapította az Egri Érsek Bora díjat, mellyel a főegyházmegye területén található borvidékek legkiválóbb termelőinek munkáját ismerik el. Az idei díjátadáson megtudhattuk, hogy a szakmai testületek által legjobbnak ítélt borok közül egy testület, Ternyák Csaba egri érsek vezetésével választotta ki az alábbiakat. A bükki, mátrai, tokaji, egri borvidék mellett a jászságból is díjaztak termelőt, összesen 9 kategóriában. A díjakat Ficzek László általános helynök adta át.

„Az Egri Érsek Bora 2019” címet kapta • „ Bükk – fehér bor” kategóriában a bogácsi Csáter Pince „Zenit” 2018. évjáratú bora. • „ Jászság – fehér bor” kategóriában a Túri Pince „Cserszegi Fűszeres” 2018. évjáratú bora. • „ Mátra – fehér bor” kategóriában a visontai Maróti Pince „Mátrai Olaszrizling” 2017. évjáratú bora. • „ Mátra – rosé bor” kategóriában a gyöngyöstarjáni Csernyik Pince „Nyitány” 2018. évjáratú bora. • „ Tokaj – száraz bor” kategóriában a bodrogkeresztúri Puklus Pincészet „Tokaji sárga muskotály” 2017. évjáratú bora. • „ Tokaj – édes bor” kategóriában a bodrogkeresztúri Puklus Pincészet „Tokaji Zéta” 2013. évjáratú bora. • „ Eger – fehér bor” kategóriában Gál Lajos Pincészete „Kamra-völgy, Egri Csillag Grand Superior” 2016. évjáratú bora. • „ Egri Bikavér” kategóriában Thummerer Vilmos „Egri Bikavér Superior” 2013. évjáratú bora. • „ Eger – vörös bor” kategóriában Thummerer Vilmos „Rébus Cuvée” 2012. évjáratú bora.

„Az Egri Érsek Misebora 2019” címet kapta • a bodrogkeresztúri Puklus Pincészet „Tokaji Zéta” 2013. évjáratú bora.

A borok megvásárolhatók az Érseki Palota Látogatóközpont ajándékboltjában. Ezeket a borokat kínálják az Érseki Pincerendszer látogatóinak is. H. J.

JEGYZET

húsvét utáni hetedik vasárnapon Jézus mennybemenetelére emlékezünk. Hitből fakadó örömmel gondolunk az Úr Jézus életének erre a fontos eseményére, de úgy vagyunk mi is, mint az apostolok. Csak csodálkozunk, álmélkodunk, és nem nagyon értjük az esemény egzisztenciális jelentőségét. Csak sejtjük, hogy Jézus miért mondta búslakodó tanítványainak, amikor búcsúzott tőlük: „jobb nektek, ha én elmegyek” (Jn 16,7). A tanítványok nem értették, hogy Jézus elmegy, itt hagyja ezt a mi földi világunkat, de mégis itt marad közöttünk. Az Ő mennybemenetele azt teszi lehetővé, hogy ezen az egész földön mindenütt, sőt az egész világon, az egész kozmoszban egyidejűleg mindenütt jelen legyen. Jézus

nem hagyja magukra a benne hívőket, hiszen Ő megígérte, hogy minden nap velünk marad a vi-

ti létformájába, a mennyországba. A megdicsőült testben föltámadt Jézust többé már nem kö-

lyozza az ünnepi prédikációjában: „Ő (Jézus), amikor a mennyben van, velünk is itt van. És mi,

Jézus mennybemenetele lág végezetéig (Mt 28,1). Ezt sokféleképpen meg is tapasztalhatjuk. Velünk van, amikor imádkozunk, hiszen Ő azt ígérte, ott van, ahol ketten vagy hárman a nevében összejövünk (Mt 18,20). Velünk van, amikor az Evangélium szavai által szól hozzánk, és személyesen is találkozhatunk vele az Oltáriszentségben. A mennybemenetel tulajdonképpen azt jelenti, hogy az a megváltó Jézus, aki értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lett, befejezve a megváltás művét, visszatér erede-

tik a tér és idő korlátai. Most már egyidejűleg újra mindenütt jelen tud lenni. Mi pedig az ő jelenlétében tudunk élni. Nincs a világon olyan hely, amire azt mondhatnánk, hogy az „Isten háta mögötti hely”, mert minden a mi Urunk szeme előtt, színe előtt zajlik. Ebben a földi életben soha egy pillanatra sem vagyunk egyedül, ha a hit és a keresztség által a feltámadt, megdicsőült és mennybe felment Jézushoz kapcsoljuk az életünket. Szent Ágoston is ezt a csodálatos törvényszerűséget hangsú-

amikor itt vagyunk, vele ott is vagyunk. Ő itt van istenségével, hatalmával és szeretetével; mi pedig ott vagyunk, jóllehet istenségével nem rendelkezünk, mint ő, de az iránta való szeretetünkkel mégis ott lehetünk”. Hittel valljuk, hogy a feltámadt Krisztus mennybemenetele óta az Atya jobbján ül és közbenjár értünk. Nyilvánvaló, az „Atya jobbján ül” megfogalmazás nem helyet jelent, hanem arra utal, hogy Jézusnak isteni hatalma van. Őneki jelenleg is ugyanúgy van hatalma, mint

amikor a földön járt és csodákat tett. Ne aggodalmaskodjunk tehát, hanem bízzunk abban, hogy szükség esetén az Úr Jézus ezt a hatalmát a mi életünkben is megmutatja. A másik, amit biztosan tudunk: a mennybe felment Jézus közbenjár értünk (vö. Róm 8,34). Erről sem szabad megfeledkeznünk. „Ha valaki vétkezett is, tudjuk, hogy van szószólónk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igaz” (1Jn 2,1) – figyelmeztet bennünket János apostol. pünkösd közelségében gondoljunk még arra is, hogy Ő megígérte és elküldte nekünk a Szentlelket, aki segít bennünket, hogy mindnyájan eljussunk oda, ahová Jézus, az Egyház feje már eljutott: a mennyei dicsőségbe.

Dolhai Lajos

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 7. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. július

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

JÚLIUS ÜZENETE „Életet, kegyelmet te adtál nekem, őrködj hát éberen a lelkem fölött!” (Jób 10,12)

A pápa Erdélyben A csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, és tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is - mondta Ferenc pápa június 1-jén, szombaton homíliájában a Csíksomlyón százezer hívő előtt bemutatott szentmiséjén, amelyen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is jelen voltak. A pápa szentbeszédében arra szólította a híveket: ne feledjék, s ne tagadják a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ez nem gördíthet akadályt a testvéri együttélés elé. „Isten iránti örömmel és hálával vagyok jelen ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Máriakegyhelyen” – hangoztatta Ferenc pápa olasz nyelven mondott szentbeszédében, amely román és magyar nyelvű fordításban is elhangzott. A pápa szerint a testvériség jele, hogy ezen a zarándoklaton több felekezet hívei is részt vesznek. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést arra, hogy „járjunk együtt az úton, és kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy a

régi és a mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében”. Arra biztatta a jelenlevőket, imádkozzanak közösen a Szűzanyához, hogy tanítsa meg őket „összevarrni a jövőt”. Az oltár mellett helyezték el a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobrot, amelyet erre az ünnepi alkalomra szállítottak a hegynyeregbe. A szentmise végén Ferenc pápa arany rózsát helyezett el a szobor lábánál a Szűzanya iránti tisztelet jeléül. A szertartás végén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek megköszönte Ferenc pápának, hogy Erdélybe látogatott. A gyulafehérvári érsek Xantus Gézának az Ahol az ég és föld találkozik című festményével ajándékozta meg a pápát. A mise a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. A szentmisén részt vett Áder János magyar köztársasági elnök, és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A katolikus egyházfő csíksomlyói látogatása történelminek számít, hiszen pápa most első ízben látogatott Erdélybe.

Papokat és diakónusokat szentelt az egri érsek

Pintér Bálint, Resch András, Resch Tamás, Riz Attila, Soltész Ádám diakónusokat áldozópappá, Barta Márton, Marosi Balázs, Nagy Ferenc, Thiago Jackson Pinheiro Costa akolitusokat pedig diakónussá szentelte Ternyák Csaba érsek június 22-én az egri bazilikában. Az ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága.

Az érsek szentbeszédében elmondta, hogy a most papszentelésre váró öt diakónus három szemináriumban, az Egri Érseki Papnevelő Intézetben, a budapesti központi szemináriumban illetve a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumban nevelődött, de az ideál,

Úrfelmutatás. A Szentatya mellett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

Szent Erzsébetet ünnepelték Sárospatakon Szentté avatásának 784. évfordulóján, szabadtéri szentmisében emlékeztek meg Szent Erzsébetről Sárospatakon, június 10-én. Az ünnepi szertartás hagyományosan, a három napos Szent Erzsébet Ünnep záróeseménye is egyben. A főcelebráns Pál József Csaba temesvári megyéspüspök volt, akit a szentmise kezdetén a város polgármestere, Aros János, valamint Ternyák Csaba egri érsek köszöntött. Szent Erzsébet személye 800 év távlatában is példakép és nemcsak nekünk magyaroknak, de az egész világon, sokaknak. Ő másokért élt, a családjáért, a betegekért, a rászorulókért –

emelte ki beszédében a temesvári püspök. Ez jézusi stílus, hiszen Ő sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másokat – tette hozzá a főpásztor. Pál József Csaba emlékeztetett arra is, hogy Szent Erzsébet egyszerűségében Szent Ferencet követte, személye pedig példaként áll a mai fogyasztói társadalom embere előtt. Kiemelte: élete a mi életünkről is beszél. Aki másokért él, azt nemcsak a cél, hanem maga az út is boldoggá teszi, Jézus tanítása szerint. Jézusért és Jézussal dolgozunk, az ő jelenléte erősít bennünket. Az ünnepi szentmise körmenettel ért véget.

Fotó: Balogh Ferenc

A főpásztor az újmisésekkel és a diakónusokkal a szentelés után

ét hete volt Egerben a papszentelés. Egyházmegyénk főpásztora öt papot szentelt Isten és az Egyház szolgálatára. A felszentelés által új papjaink lelki hatalmat és küldetést kaptak az emberek üdvösségének szolgálatára. Bennük és általuk folytatódik ebben a világban az a „nagy-küldetés”, amit annak idején a megváltó Jézus adott az apostoloknak (Mt 28,19). Az a küldetésük, hogy az evangéliumot hirdessék, a szentségeket kiszolgáltassák és a Krisztusban hívők közösségét vezessék. A legfőbb kötelességük pedig az, hogy Jézus Krisztust, az Egyház „fejét” és legfőbb pásztorát életformájukkal és szolgálatukkal jelenvalóvá tegyék ebben a világban. Az évközi 14. vasárnap evangéliuma pedig arra emlékeztet, sőt figyelmeztet bennünket, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus nemcsak a tizenkét apostolnak adott küldetést, hanem elküldött másik hetvenkét tanítványt

ami mindannyiuk szívét betölti ugyanaz: „ - Krisztushoz szeretnétek egyre jobban hasonlóbbá válni.” – hangsúlyozta a Főpásztor. Majd rámutatott: erre a Krisztusra, a Mesterre mondtak igent, amikor elfogadták a hívását, ma pedig a szentelésük által Ő is igent mond rájuk. A Krisztushoz való hasonlóság elérése életre szóló feladat, hiszen mindannyian állandó fejlődésre szorulunk. Ternyák érsek megköszönte az abaújszántói, a jászberényi és szendrői plébániáknak, amiért papot adtak az egyházmegyének. Ugyanígy köszönetet mondott a neokatekumenális út minden tagjának, külön kiemelve a Resch családot. Az érsek elmondta, hogy a szentelésre váró leendő diakó-

nusok közül hárman az érseki szemináriumban, egyvalaki pedig a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumban készül a papságra, akik szentelésük révén a presbitériumnak, az egyházmegye papi testületének tagjai lesznek. Végül köszönetet mondott mindhárom szeminárium rektorának és elöljáróinak és mindenkinek: paptestvéreknek és hívőnek, a szülőknek és barátoknak, akik az oltárhoz segítették a szentelendőket. Megköszönve eddigi imájukat, egyben tovább buzdította a híveket arra, hogy azután is rendszeresen imádkozzanak a papi és szerzetesi hivatásokért. A Boldogságos Szűz Máriának, a papok Édesanyjának és Szent János apostolnak, az Egri Főegyházmegye patró-

nusának közbenjárását és a Jóisten bőséges áldását kérte a szentelendők életére és szolgálatára. Ezután következett a diakónusszentelés, majd a papszentelés. Utóbbi szertartás során a szentséget kiszolgáló érsek a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. Ezt követően az egyházmegye papjai kézrátétellel fogadták be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségébe, majd az újonnan felszentelteket beöltöztették a papi ruhába, a főpásztor pedig megkente kezüket krizmával. Az öt újmisés a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatta be a szentmisét, a négy új diakónus pedig az oltárszolgálatot látta el. H. J.

JEGYZET is az evangélium hirdetésére (Lk 10,1-20). Az apostolok nevét ismerjük, a hetvenkét tanítvány megmaradt egy névtelen csoportnak. Ez egyértelműen arra

valóságban is lehet, és érdemes Isten törvényei és Jézus tanítása szerint élni. Minden vasárnap gondoljunk arra, hogy az Eucharisz-

tanítását, akivel találkoztunk a szentmise közösségében. Még a szentmise befejező szertartása, a pap elbocsátó szavai is erre emlékeztetnek bennünket: „A szentmise véget ért, menjetek, küldetéstek van!” (régen latinul: Ite, missa est!). Az Egyház, a Krisztusban hívők közössége nem zárkózhat be az utolsó vacsora termébe. Az emmauszi tanítványok történetéből (Lk 24,1335) is jól látható, hogy az eucharisztikus Jézussal való találkozásból szinte szükségszerűen fakad az örömhír továbbadása. iután az emmauszi tanítványok a kenyértörésben felismerték Jézust, visszatértek Jeruzsálembe, és hirdették Jézus feltámadását. Ezek a tanítványok nem tartották meg maguknak az örömhírt, hanem másoknak is elmondták. Erre irányul a szentmise végén Jézus parancsa: „Menjetek” (Mt 28,19) Dolhai Lajos Nos? –Megyünk?

Papszentelés után utal, hogy nemcsak a papok Jézus küldöttei, hanem mindnyájan azok vagyunk, akik a hit és a keresztség által Jézus Krisztushoz kapcsoltuk az életünket. Jézus minden tanítványának szól a nagy missziós küldetés: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15). Jézus bennünket is küld, nekünk is van küldetésünk. A világban élő kereszténynek – főként napjainkban – az a küldetése, hogy családjában és munkahelyén tanúságot tegyen a hitéről. A mai hitetlenségre hajló világban tanúskodjon arról, hogy a harmadik évezredben és a mai magyar

tia, a szentmisén való részvétel az Egyház missziós küldetésének forrása. Tanulságos lehet számunkra, hogy a latin nyelvben mind a mise, mind a miszszió szó a „küld” (mittere) igéből származik. Jézus szavaira emlékeztet bennünket: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21). Az „amint” és „úgy” szavak arra utalnak, hogy bennünk és általunk az a küldetés folytatódik, amit a megtestesült Fiú, az Úr Jézus kapott az Atyától. A küldetés abban áll, hogy szavaink, tetteink és életünk által láthatóvá és megtapasztalhatóvá tesszük annak a Jézus Krisztusnak a személyét és

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

A szentmiséről

2019. JÚLIUS

Te Deum a bazilikában

A HÓNAP VERSE Hamvas Béla

Isten tenyerén ébredtem

„A SZENTMISE, életünk közép-

pontja” hatodik, utolsó állomása június 6-án, az egri Fájdalmas Anya templomban volt, ahol a szentmisét Ternyák Csaba érsek celebrálta, a tanítást, Csizmadia István, az egri bazilika plébánosa tartotta. A tanítás a szentmiséhez kapcsolódó cselekedetekről, a jelképek, szimbólumok üzenetéről szólt.

Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre, Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre. Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot, Sugaraiban álmos hajnal mosakodott. Láttam az óceánt gyermekként ragyogni Sirályokat felette felhőkkel táncolni, Láttam a békét az emberek szívében, Láttam az erdőket fürödni a fényben. Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt, Láttam az embert, és láttam a zenét, Láttam a földet szeretetben élni, Láttam a csöndet a széllel zenélni. Láttam Istent amerre csak néztem, Miközben éppen az Ő tenyerében ültem, S az Ő hangján szólt hozzám a szél, Mint anya, ki gyermekének mesél, Millió apró tükörben láthatod magadat, Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!

Pünkösdi bérmálás TÖBB, MINT SZÁZHÚSZ fiatal részesült a bérmálás szentségében pünkösdvasárnap az egri bazilikában. A szentséget Ternyák Csaba érsek szolgáltatta ki az egri és a környékbeli fiataloknak. A főpásztor úgy fogalmazott, a bérmálás szentsége a megerősítése annak, ami már a keresztségben megtörtént, a Szentlélek képessé teszi a fiatalokat arra, hogy még inkább elmélyüljenek vallásukban, Krisztus követőivé váljanak.

Lengyel Teológia DOLHAI LAJOST, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát és dogmatika tanárát a II. János Pál pápáról elnevezett Lublini Katolikus Egyetem Teológia Karának folyóirata, a „Teologia w. Polsce” tudományos tanácsába (Rada Naukova) választották. A bizottságban a lengyel professzorok mellett olasz, spanyol és szlovák tagok is vannak. A negyedévenként megjelenő folyóiratban idegen nyelvű tanulmányok is olvashatók.

Pótfelvételi AZ EGRI Hittudományi Főiskola katekéta (3 év) és osztatlan hittanári szakára (4 év, levelező tagozat), továbbá a pedagógusok két féléves hitoktatói szakirányú továbbképzésére 2019. augusztus 15-ig még lehet jelentkezni. A jelentkezést az intézmény címére (Eger, Foglár u. 6.) kell eljuttatni a főiskola saját jelentkezési lapján, mely letölthető az intézmény honlapjáról (www.eghf.hu).

Pélyi diák sikere AZ „EX VOTO” avagy a hit és a csoda mindennapjainkban nemzetközi rajzpályázaton Gacsályi Jázmin, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Pélyi Petőfi Sándor Tagiskolájának tanulója 1. helyezést ért el. Pályamunkájának címe a következő volt: „Az Úr érkezése – Az Úr mindig velem van”.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu Készült a közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Nyomdai munkák: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

„Hálát kell adnunk mindazért, amit a tanév során kaptunk”

Megtartották az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő oktatási intézmények közös tanévzáró Te Deumát június 12-én, az egri bazilikában.

Juhász Ferenc, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság elnöke köszöntőjében elmondta: hálát kell adnunk mindazért, amit a tanév során kaptunk, s fel kell ismernünk az apróbb jelekből is Isten gondoskodását. Mint hangsúlyozta, a jövőben az intézmények és az egy-

házközségek kapcsolatának elmélyítése a cél, s az, hogy a helyi közéletben is jelen legyen az egyház. Az ünnepi szentmisén Ternyák Csaba érsek úgy fogalmazott: a pünkösdi Lélek által új szívet kapunk, hogy szeretet legyen bennünk, ami pedig a legnagyobb energiaforrás. Amit szeretetből tesz az ember, annak eredménye a belső öröm, az igazi boldogság. Isten kedvében járni, őt és a másik embert helyezni életünk

Fotó: Gergely Gábor

középpontjába azt jelenti, hogy végrehajtottuk életünk kopernikuszi fordulatát. Nem rólunk szól már a történet, hanem megtanulunk másokért élni, ezt jelenti a keresztény élet. Az ünnepi mise után Papler Pál füzesabonyi plébános tartott rövid előadást, majd ezt követően a kiemelkedően teljesítő tanárok, diákok, közösségek részesültek főpásztori elismerésben, s elbúcsúztatták a nyugalomba vonuló intézményvezetőket.

Egerszalóki Ifjúsági Találkozó

Július 18. és 21. között rendezik meg a 36. Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot. A nyár egyik legjelentősebb katolikus ifjúsági eseményére 16 és 30 év közötti fiúkat és lányokat várnak a rendezők. A találkozó sátortábor jellegű, tehát

a résztvevők a maguk által hozott és fölállított sátrakban laknak. A találkozó ideje alatt a sátorozó fiatalok szentmisék, előadások, csoportos beszélgetések és koncertek segítségével mélyülhetnek el a hitben. A rendezvény mottója, Szent II. János

Ezüstmise Egerben

Huszonöt évvel ezelőtt szentelte pappá Seregély István érsek Ficzek Lászlót. Ez alkalomból Ficzek László általános helynök szentmisét mutatott be Egerben, a Jézus Szíve templomban. Az ezüstmisén megjelentek paptestvérei, közöttük azok is, akik Ficzek atya 15 éves plébánosi ideje alatt e templomban káplánként szolgáltak. A szent-

mise szónoka Ternyák Csaba érsek volt. A Főpásztor visszaemlékezett az ezüstmisés életútjára, aki 1968-ban született Jászberényben, Jászárokszálláson nevelkedett, majd Pannonhalmán, a Bencés Gimnáziumban érettségizett. Teológiai tanulmányait Budapesten, a központi szemináriumban végezte. Mezőkövesdi, tiszaújvárosi, majd egri káp-

Pál gondolata: „Isten szeret benneteket, mert Ő maga is fiatal…” További információk: www. szalokitalalkozok.hu honlapon. A találkozóval kapcsolatos kérdésekre az iroda@fieger.hu címen vagy a +36-30-582-3414 -es telefonszámon adnak választ.

láni szolgálat után, 1998-ban érseki titkár, majd érseki irodaigazgató. Később az Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatója lett, aki az Egyházmegyei Hírek felelős kiadója is. Ternyák érsek 2015-ben általános helynökévé nevezte ki. Az ünnepi alkalomból hívei is köszöntötték, kérve életére Isten bőséges áldását.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897 – Budapest, 1968) magyar író, költő, filozófus, esztéta. Az 1970-es évekig Hamvas művei csupán kéziratos formában, többszörösen másolva voltak hozzáférhetők. A nyolcvanas évektől indulhatott meg Hamvas nyilvános újrafelfedezése, munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el.

Tanévzáró az Egri Hittudományi Főiskolán Az Egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papnevelő Intézetben június 20-án tartották a tanévzáró ünnepséget és a hálaadást. Dolhai Lajos, a főiskola rektora köszöntötte a megjelenteket: Ficzek László általános helynököt, Dr. Liptai Kálmánt, az Eszterházy Károly Egyetem rektorát, Buda Pétert, az Érseki Papnevelő Intézet és Michał Bartosz Muszyńskit, a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szeminárium rektorait, a tanárokat, a szentelendőket és a kispapokat. Dolhai Lajos rektor kijelentette: „A pappá formálódás egy esztendeje nem fejeződik be a Te Deum napján. A nyár, a vakáció is része a papképzésnek. Nemcsak arra gondolok, hogy a pasztorális képzéshez, a gyakorlati képzéshez hozzátartoznak a különböző nyári gyakorlatok, a hittantáborok, a kórházi gyakorlat, a plébániai gyakorlat. Többről van szó! Arról, hogy nyáron a családi környezetben, ismerőseink és barátaink körében, saját egyházközségünkben

is van küldetésünk, mégpedig az, hogy tanúságot tegyünk a hitünkről, és az Istennek szentelt életformánkról.” Beszámolt arról, hogy a tanévet 157 hallgatóval kezdték. Közöttük 40 kispap részesül teológusképzésben és 117 világi krisztushívőt készítenek fel a hittanári pályára. A kispapok közül az idén hatan fejezték be tanulmányaikat, akiket június 22-én pappá szentelnek. A nappali hittanári szakon hárman végeztek, közülük egy hallgató hittan-történelem szakon. Az ő képzésében az Eszterházy Károly Egyetem is részt vett. Dolhai Lajos bejelentette azt is, hogy a levelező tagozaton 23an fejezték be tanulmányaikat, s ketten vehetnek át katekéta, illetve tízen hittanári oklevelet. A szakirányú továbbképzésben résztvevő pedagógusok közül pedig 11-en kapnak hitoktatói oklevelet. Ezután az intézmény kápolnájában került sor a hálaadásra. H. J.

Személyi változások az Egri Főegyházmegyében Ternyák Csaba érsek 2019. augusztus 1-i hatállyal érvénybe lépő személyi és szervezeti változásokról döntött az Egri Főegyházmegyében: KLADIVA IMRE jászapáti plébániai kormányzó nyugállományba került. *** HUBAY JÓZSEF BERTALAN szücsi plébános 75. életévét betöltve, plébániai kormányzóként folytatja munkáját. *** TÓTH BÉLA Miskolc Selyemréti plébános, a plébánosi tevékenységek alól felmentésre kerül, a kórházlelkészi feladatait továbbra is ellátja. *** KOCSIS SÁNDOR szerencsi plébános a jászapáti plébániára, SZARVAS PÉTER Miskolc Szent Anna plébánosa a szerencsi plébániára,

GUBALA RÓBERT sátoraljaújhelyi plébános a Miskolc Szent Anna plébániára, LÓCZI TAMÁS lelkész, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója a sátoraljaújhelyi plébániára, ÁRVAI ISTVÁN sajóládi plébános a domoszlói plébániára, VARGA BERTALAN domoszlói plébániai kormányzó a halmaji plébániára, VARGA BÉLA halmaji plébános a sajóládi plébániára kapott plébánosi kinevezést. *** CZIBERE ZSOLT Eger Belváros Főplébánia káplánja Felsőtárkányba kapott plébániai kormányzói kinevezést. Oldallagosan ellátja Eger-Felnémet plébániát és Szarvaskő filiát, és az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium iskolalelkészi feladatait.

JÓSVAY LÁSZLÓ Jászárokszállás plébánia káplánja Rudabányára, SKUBLICS MÁTÉ Neokatekumenális út „Missio Ad Gentes” lelkipásztora, egyetemi lelkész a Miskolc Selyemréti plébániára kapott plébániai kormányzói kinevezést. *** VERSLER SÁNDOR a Jászberény I. plébánia káplánja felmentést kapott kápláni megbízatása alól és Rómában folytatja teológiai tanulmányait. *** ANDRÁSI ZOLTÁN rudabányai plébániai kormányzó Törökszentmiklósra, VÍZI JÁNOS Mezőkövesd II. plébánia káplán Eger Belváros Főplébániára kapott kápláni kinevezést. *** RESCH ANDRÁS újmisés Miskolc Szent Anna plébániára,

RESCH TAMÁS újmisés Jászbe-

rény I-re, PINTÉR BÁLINT újmisés Mező-

kövesd II-re, RIZ ATTILA újmisés Jászárok-

szállásra, SOLTÉSZ ÁDÁM újmisés Szerencsre kapott kápláni kinevezést. *** LÓCZI TAMÁS kinevezett sátoraljaújhelyi plébános, az Egri Főegyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának alelnöki tisztére kapott kinevezést. *** VARGA BÉLA plébános a halmaji plébániáról történő áthelyezése miatt felmentést kapott a Szikszó-Encsi Esperesi Kerület esperesi tisztsége alól, utóda SZARVAS ISTVÁN szikszói plébános lett. *** KLADIVA IMRE plébániai kormányzó nyugdíjazása miatt fel-

mentést kapott a Jászapáti Esperesi Kerület esperesi tisztsége alól, helyére SOÓS TAMÁS jászalsószentgyörgyi plébános kapott esperesi kinevezést. *** GUBALA RÓBERT plébános a sátoraljaújhelyi plébániáról történő áthelyezése miatt felmentést kapott a Sátoraljaújhely-Bodrogközi Esperesi Kerület esperesi tisztsége alól. Az új esperes LÓCZI TAMÁS kinevezett sátoraljaújhelyi plébános lett. *** SZARVAS PÉTER plébános a Miskolc Szent Anna plébániáról történő áthelyezése miatt felmentést kapott a Miskolci Esperesi Kerület esperesi tisztsége alól, helyére JUHÁSZ FERENC Miskolc Mindszent plébánosa kapott esperesi kinevezést.

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 8. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. augusztus

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

AUGUSZTUS ÜZENETE „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja?” (MK 8,36)

Szent István napi érseki szentmise Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában celebrál ünnepi szentmisét augusztus 20-án 17 órakor. A Szent István napi szentmisére szeretettel várják a híveket.

Felújított templomok MiskolcPerecesen és Andornaktályán Az 1800-as évek közepétől a perecesi völgyben és a szomszédos Lyukó-völgyben szénbányászat folyt. A bányászok családjaikkal együtt igyekeztek a völgy végében lévő „aknákhoz” minél közelebb letelepedni, s nemcsak maguknak akartak házat építeni, hanem Istennek is. A nagyméretű, impozáns templomot 1928-ban szentelték fel Jézus Szentséges Szíve tiszteletére. A templom eleinte a Miskolc-Vasgyári plébánia fíliája volt, csak 1950-től lett önálló. Aztán a hatvanas években megszűnt itt a bányászat, melynek a templom is kárát látta, beázott a teteje, a viharok megtépázták a vakolatot, mállottak a falak, a templomkerítés is tönkrement. Ahogy Danás György, az egyházközség világi elnöke is megjegyezte: „Mi is láttuk magunk előtt a templomot omladozva.” Eljutott mindennek a híre Egerbe is. Ternyák Csaba érsek úgy határozott: a templomot fel kell újítani. A felújításhoz szükséges anyagiak zömét az Egri Főegyházmegye adta, ám hozzájárult a munka elkészültéhez Miskolc Város Önkormányzata, a helyi önkormányzati képviselő,

a hívek adományai, valamint a jótékonysági hangversenyek bevételei is. Az idén, június 28-án Jézus Szíve ünnepén tartották a felújított templom búcsúját. A zsúfolásig megtelt templomban sokan könnytől csillogó szemmel adtak hálát Istennek. Ternyák érsek homíliájában a templom és az egyházközség megújulásáról beszélt. – Azért éppen a templom búcsú ünnepén jöttem el megáldani a templomot, hogy együtt imádkozzunk a közösségért, ennek a városrésznek minden lakójáért. Istennek minden ember fontos, aki itt él. Ez a ház, az Isten háza és ő mindenkit vár ide. Bárcsak minél többen megismernék őt, bárcsak minél többen elfogadnák a meghívását – mondta az érsek. A szentmise végén Berkes László plébános és az egyházközség vezetője megköszönték a szentmisét bemutató főpásztornak, hogy támogatta a templom felújítását, és hogy megáldotta azt. Ekkor mondtak köszönetet az építőknek és az előző plébánosnak, Balog Gyulának, aki szinten sokat fáradozott a templom megújításáért.

Aki Egerszalókra eljön, szívébe engedi Istent Ebben az évben is többszáz fiatal vett részt az Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lelkigyakorlaton, megcáfolva azokat, akik ennek az immáron 36. alkalommal sorra kerülő összejövetelnek a kifáradásáról beszéltek.

Az első napon, július 18-án, csütörtökön délután a Szalók Band zenéje segítette a fiatalokat a ráhangolódásra. Galo Gábor főegyházmegyei ifjúsági referens köszöntőjével kezdődött a találkozó, majd a csendes elmélkedések, a kiscsoportos beszélgetések után, Kerényi Lajos, piarista szerzetes celebrálta a nyitó szentmisét. A találkozó központi mottója: „Isten fiatal”, mely Szent II. János Pál pápától származik, aki így fogalmazott: „Isten szeret benneteket, mert Ő maga is fiatal”. E gondolat kapcsán Kerényi atya elmondta: a mai társadalmak és személyek legveszedelmesebb betegsége az elöregedés, a lelki megvénülés. Hangsúlyozta: lelkesedést, ifjú lendületet ad a remény. Ez biztosítja, hogy legyenek mindig új, elérendő célok. Pénteken Bakos Tamás mezőkövesdi káplán és Gersei Csenge, egyetemista tartott előadást a fiataloknak. Az esti szentmisét pedig Varga Béla plébános atya mondta, biztatva a fiatalokat, hogy legyenek elkötelezett keresztények. Az esti színdarab Karol Wojtyla, azaz Szent II. János Pál pápa életét mutatta be. Szombaton a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főegyházmegyei koordinátora, Kovács Krisztián, tanúságtevő előadásában szólt a 2020. szeptember 13-a és 20-a között Budapesten sorra kerülő esemény előkészületeiről. Ez a világméretű ünnep-

Fotó: Balogh Ferenc

Az idén is többszázan vettek részt a találkozón

ségsorozat a katolikus keresztények tanúságtétele Isten szeretetéről a világ felé. Délután Simon Dávid, kispap tartott előadást, majd az Imperfectum együttes zenéjét hallgathatták meg a fiatalok. Az esti szentmisét Palánki Ferenc püspök mondta, mely fáklyás körmenettel zárult. Vasárnap Kerényi Lajos atya előadásával kezdődött a nap, amelyet csendes elmélkedés követett. A záró szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mondta. – Nagy dolog, amikor az Úr látogat meg bennünket, amikor Isten teszi meg irányunkba az első lépéseket, keresi társaságunkat. Isten szereti az embert, ezért minden szentmisében saját testével és vérével táplál bennünket. Mindezt szelíden és halkan teszi, apró jelekkel, életünk eseményeiben üzen nekünk. Észre kell vennünk, hogy életünk Isten üzenőfüzete – fogal-

mazott a főpásztor. – Ő szólongat bennünket, hív, szívünkbe szeretne költözni. Aki Egerszalókra eljön, az válaszol e hívásra és szívébe engedi Istent. Ternyák Csaba örömének adott hangot, hogy több százan vannak jelen Egerszalókon, akik az elmúlt napokban kitartottak minden nehézség ellenére. Kitartásuk, elkötelezettségük jelzi, hogy életükben Egerszalók fontos helyet tölt be, mert ez az Istennel való találkozás helye, az ő látogatásának a befogadása. Az érsek hozzátette: minél nehezebb, annál értékesebb a kitűzött cél elérése. Így vagyunk mi, papok saját hivatásunkkal is – folytatta. – Sok mindenről le kell mondanunk az Istennek szentelt élet érdekében, amint tették a találkozó résztvevői is. Mégis néhány napot arra szántatok, hogy elmélyedjetek megismerésében és

szeretetében. Isten itt újra meglátogatott titeket, amint meglátogatta az olvasmányban Ábrahámot és Sárát, az evangéliumban pedig Máriát és Mártát. Találkozott veletek. Ez teszi különösen értékessé ezeket a napokat. A szentbeszéd végén Ternyák érsek egy „titkot” osztott meg. Arról, hogy évek óta vannak, akik felvetik, van-e ma is értelme Egerszalókon ifjúsági találkozót rendezni, nem öregedett-e ki Szalók. Az érsek elmondta, a nehézségek, a gondok egyre jobban meggyőzik arról, hogy a találkozók megrendezése Isten akarata. „Ezért már most bejelentem, nem akarunk szembeszállni Isten akaratával.” Ternyák Csaba szavait hatalmas tapsvihar fogadta, így az érsek csak hosszú idő elteltével tudta befejezni a mondatát: Jövőre is lesz szalóki találkozó, mindenkit szeretettel várunk. H. J.

JEGYZET

E A főpásztor megáldotta a perecesi templomot

Jelentős, mintegy tizenhatmillió forintos támogatásnak köszönhetően megújult az andornaktályai Sarlós Boldogasszony-templom belseje. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 15 millió forinttal támogatta az elmúlt év végén indult beruházást, melyhez az Egri Főegyházmegye és az egyházközség további önerőt biztosított a hívek felajánlása segítségével. A támogatásoknak köszönhetően kicseréltek öt ablakot és a sekrestye ajtaját, a bejá-

rati ajtót pedig restaurálták. Ezen felül kijavították a lábazatot, és a belső festést is elvégezték a szakemberek, valamint megújult a tetőszerkezet is. A felújított andornaktályai templom megáldására július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén került sor ünnepi érseki szentmise keretében. Az egri érsek köszönetet mondott Korózs Péter plébánosnak és azoknak a híveknek, akik a szervezésben és a takarításban jeleskedtek.

gy olyan világban élünk, ahol sok minden bánthat, nyugtalaníthat bennünket, és a rengeteg hatás próbára teszi Krisztust követő életünket. Mostanában már kevesebben vannak olyan emberek, akik nyíltan beszélnek a hit és vallás ellen, de a bennünket körülvevő világ így is szinte észrevétlenül gyengítheti a hitünket. Nem támogatja a hitünket például a fogyasztói társadalom, amely az elmúlt évtizedekben nálunk is kialakult. Ez a sajátos életforma a reklámok világával, a plázákkal és a nagy bevásárló centrumok által azt akarja elhitetni velünk, hogy az emberi élet minősége elsősorban attól függ, hogy mennyi pénzünk van, és mit fogyasztunk. Nagy kísértés számunkra, vallásos emberek számára is ez a mentalitás. A pénz mindenhatóságába vetett hit bennünket is megkísért. Van, amikor mi is úgy gondoljuk, hogy akinek pénze van, annak mindene meg-

van, mert a pénzzel „mindent el lehet intézni”. Ezért nagyon aktuális és hasznos számunkra a holnapi,

az odafigyelés, az együttérzés, az engedelmesség és más lelki javak is szükségesek ahhoz, hogy elégedett és boldog embe-

Kapzsiság augusztus 4-i, évközi 18. vasárnapi evangélium (Lk 12,13-21), az „oktalan gazdagságról” szóló példabeszéd. Többek között így szól: „vigyázzatok és óvakodjatok a kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete”. Az Úr Jézus elítéli a kapzsiságot, és megtanít bennünket arra, hogy az ember élete, illetve életének minősége elsősorban nem az anyagi javaktól függ. Az anyagi javak, a pénz bősége nem garantálja a földi boldogságot, mert „nemcsak kenyérrel él az ember”. A jóság, a szelídség, a türelem, a megbocsátás, a békességre való törekvés, a szeretet gyakorlása, az alázatosság,

rek legyünk itt a földön, és eljussunk az örök boldogságra. Jézus tanítása szerint hitünk és örök üdvösségünk szempontjából a pénz, a gazdagság, az anyagiasság nem ártatlan, közömbös dolog, hanem olyan valami, ami gyengítheti a hitünket és veszélyeztetheti az üdvösségünket. Ezért Jézus nyilvános működése idején ismételten figyelmeztette tanítványait a gazdagság és az anyagiasság veszélyeire. Egy alkalommal megdöbbentő módon azt mondta, hogy „könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába” (Lk 18, 25), vagyis szinte lehetetlen. Arról sem feledkezhe-

tünk meg, hogy nem szolgálhatunk Istennek és a Mammonnak (Mt 6,24). Az embernek döntenie kell, hogy kitől vagy mitől várja a sikeres és boldog életet. Az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten azt akarja, hogy Őt szeressük, Őbenne bízzunk, Őbenne higgyünk. Mégpedig kizárólagosan! „Mert ahol a kincsed, ott a szíved is” (Mt 6, 21). példabeszéd végén a megváltó Jézus az anyagi javak gyűjtögetése helyett „az Istenben való gazdagodást” és a lelkiekben való bővelkedést ajánlja nekünk. Azt kéri tőlünk, hogy ne földi kincseket gyűjtögessünk, hanem olyanokat, amelyek megmaradnak az örök életre. Erre figyelmeztet bennünket földi életünk mulandósága is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az idő múlik, emiatt egyre kevesebb van belőle arra, hogy Istenben gazdagodjunk, s ezzel biztosítsuk örökké tartó jövőnket, örök életünket.

Dolhai Lajos

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Börtönpasztoráció A MEGLÉVŐ együttműködé-

si szerződés és az intézetben folytatott lelkipásztori szolgálat gyakorlati elemeinek közös felülvizsgálatát követően, az Egri Főgyházmegye és a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet megújította együttműködési megállapodását. Ennek példányait 2019. július 9-én látta el kézjegyével Ternyák Csaba egri érsek és Nagy Balázs bv. alezredes, mb. intézetparancsnok az Érseki Hivatalban.

Tiszafüredi Ifjúsági Találkozó JÚLIUS 31-ÉN kezdődött a IV. Tiszafüredi Ifjúsági Találkozó. A lapunk megjelenése idején is tartó, ötnapos találkozó mottója: „Fiatal vagyok, katolikus vagyok”, vezetője pedig Csiszér László. A helyszín a Tiszafüredi Római Katolikus Plébánia, ahol elmélyült beszélgetésekben és elmélkedésekben vehetnek részt a fiatalok, de lesz lehetőség strandolásra, kenuzásra is.

Kiállítás Sárospatakon EGYVONALBAN ISTENNEL címmel, Simon András grafikusművész előadására és kiállítás megnyitójára került sor július 3-án a sárospataki Szent Erzsébet Házban. Köszöntőt mondott Bereczkei Miklós igazgató. A tárlatot augusztus 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Érseki Palota nyitva tartása EGERBEN, a Széchenyi utca 3. sz. alatt található az Érseki Palota. Ebben az épületben nyílt meg 2016-ban az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont, amelyben különlegesen szép, autentikus környezetben ismerhető meg az egri püspökök és érsekek világa. A múzeum nyáron keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között várja az érdeklődőket. Az érseki pincerendszer is innen tekinthető meg, a látogatóközpontban történt jegyvásárlás után, tárlatvezetés keretében. A látogatóközpont hétfőnként szünnapot tart.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu Készült a közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Nyomdai munkák: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

2019. AUGUSZTUS

Aranymise Egerben Szabó József Béla érdemes esperes június 10-én ünnepi szentmisét mutatott be az egri szeminárium kápolnájában, július 7-én pedig a bazilikában abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt, 1969. június 22-én szentelték pappá Egerben.

Az aranymisés pap Erdőtelken és Sajónémetiben kisegítő lelkész, Verpeléten, Bélapátfalván, Egerben és Nyíregyházán káplán, majd Bogácson, és Eger-Felnémeten plébános volt. 1983 óta az Egri Hittudományi Főiskola énektanára, 1984-től az egri kántorképző igazgatója, majd zenei főigazgató. 1991 és 2003 között helyettes esperes, 2003 és 2014 között kerületi esperes volt. Egerben, a Belvárosi Főplébánián tevékenykedik. 1994-ben címzetes kanonoki címet kapott. Szabó József Béla az ének oktatásával papi nemzedékek sorát készítette fel arra, hogy a liturgiát megfelelő méltósággal, az ének hangján tudják bemutatni. Mivel készségtantárgyat oktatott, ezért sokszor nehéz

Babits Mihály

A MAGYAROK ISTENÉHEZ Vagy-e? S ki vagy? S mienk vagy-e? Csupán mienk és senki másé? Szabad-e hogy csupán a mienk légy? És lehetsz-e az, aki vagy, ha csupán a mienk vagy? S mégis: lehetsz-e aki vagy, ha nem tudsz csupán-mienk is lenni? Lehet-e világod végtelen, ha nem vagyunk mi is középen, és sorsunk a Tengely? Mi vár reánk? És jön-e még igazság? Vagy mi leszünk a keresztrefeszített a nemzetek közt? Akkor is középen áll a Kereszt, s ki szenved: Messiás. És ez van talán hátra még. Az embert, az aprót, megváltottad már. A népek váltsága jő most. S bizonnyal mienk vagy, Isten, amíg mi hordjuk a keresztet. Mert nem lehetsz a mérges kis Wotanok öccse te, egy a sok közül, pogány csillag, hanem ki eljött, csillagoltó nap, s kinél kisebb nékünk nem elég:

Ötven évvel ezelőtt szentelték pappá Szabó József Bélát

dolga volt. Szigorú, de következetes és segítőkész tanárt ismertek meg benne. Több száz kispapot tanított az eltelt idő-

ben. Munkásságáért 2013-ban Pro Seminario Agriensae kitüntetést vett át a hittudományi főiskolán.

Intézményvezetői megbízólevelek átadása Július 12-én, az Érseki Palota kápolnájában került sor az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő számos iskola igazgatójának a megbízólevél ünnepélyes átadása. Az Úrangyala közös imádkozása után Ternyák Csaba érsek köszöntőjében hangsúlyozta: a katolikus iskola egyik fő feladata, hogy elbűvölje a diákokat, hogy rácsodálkozzanak a tudományon és a hiten keresztül Isten szeretetére. Az értelem és a hit átszövik és erősítik egymást. Ezért fontos a tudásban és a hitben egyaránt előre haladni. Ezt követően dr. Németh Zoltán, az EKIF vezetője szólította az igazgatókat, akiknek Ternyák érsek adta át a kinevező okiratokat. Az esemé-

A HÓNAP VERSE

nyen azok számára is új megbízólevelet nyújtottak át, akik már korábban is igazgatóként végezték szolgálatukat, de az idén lejárt a megbízatásuk és intézményvezetőként folytatják munkájukat. A következő igazgatók kaptak megbízólevelet: Bán János (Bánréve), Budáné Tóth Gabriella (Miskolc - Diósgyőr), Marton Miklós (Gyöngyössolymos), Jakab Tamás (Szerencs, Bocskai), Kalóné Papp Krisztina (Mezőnyárád), Gaszperné Tilman Edina (Szerencs, Bolyai), Juhászné Varga Márta (Adács), dr. Kovácsné Nikházy Eleonóra (Miskolc, Szent Imre), Kurucsai József (Gyöngyös, Rákóczi), Szendreyné Miskolczi Mária (Kál), Nagyné Deli Mó-

nika (Füzesabony), Nagyné Baráth Ágnes (Nagykörű), Nagy Sándorné (Karácsond), Putz József (Felsőzsolca), Racsekné Csapó Csilla (Tenk), Rozmán Éva (Eger, Andrássy), Szikszainé Vrazala Marianna (Girincs), Tarnai Mihály (Jászalsószentgyörgy), Tóth Ferenc (Apc), Tóth Zoltán Gyuláné (Vámosgyörk), Valkó Viktor (Eger, Szent Imre), Urbánné Tóth Rita (Tiszafüred). Igazgatóhelyettesként intézményvezetői megbízást kapott: Szekeres Éva (Hangony), Kiss Gábor (Mezőkövesd, Széchenyi), Bagyalné Kocsis Márta (Miskolc, Fráter) és Czakó Tamás (Érseki Szent József Kollégium). Az összejövetel díszebéddel zárult.

magyarok és mindenek Istene. Babits Mihály (1883 – 1941) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. századi magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Miskolc: FM 95,1 • Eger: FM 91,8 Gyöngyös: FM 102,2 • Hatvan: FM 94,0 • Encs: FM 95,4 Sátoraljaújhely: FM 90,6 Tokaj: FM 101,8 • Törökszentmiklós: FM 96,4 3300 Eger, Széchenyi u. 5. • Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu • Honlap: www.szentistvanradio.hu • www.szentistvantv.hu

Kérjük, segítse adományával!

Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 • Magyar Katolikus Rádió Alapítvány

Augusztusi ünnepek Nagyboldogasszony ünnepe Szent István király ünnepe A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, a keresztény magyar állam alapításának és ezeréves folytonosságának emléknapja. Szent István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé: élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor avatták szentté István királyt. H. J.

Nyári táborok egyházmegyénkben Az Egri Főegyházmegye katolikus iskoláinak diákjai közül sokan táboroztak és táboroznak még e nyáron, tudtuk meg Barta Gábortól, az EKIF pályázati referensétől, aki elmondta, hogy az Egri Főegyházmegye idén több ún. EFOP-os projekt kedvezményezettje volt. Az egyik 14 katolikus iskolát érintett. Az ózdi, a bánrévei, a hevesi, az egri, a miskolci, a tiszaújvárosi, a jászalsószentgyörgyi, a karcagi, a sárospataki, a szerencsi, a sajóládi, a körömi és a jászfényszarui diákok június 3. és 4. hetében napközis és bentlakásos táborokban vehettek részt Sarudon, a Genezáret Lelkigyakorlatos Házban és Egerben, az Érseki Szent József Kollégiumban. 46 iskolánkban valósul meg egy másik projekt, amelyben a pályázatban szerepelő ifjúsági táborokban intézményenként 20 tanuló és kísérőik vehettek részt. A Bethlen Gábor Alapkezelő Rt.-től kapott támo-

gatásból, a közösségformáló célú hittantáborok megvalósítására 46 katolikus iskola részesült támogatásban. A háromnapos táborok elsősorban a közösségépítést szolgálták. Szintén EFOP-os konstrukció keretében valósultak meg az Együtt, testvérként - iskolaközi szemléletformáló programok összesen 20 iskolában 10 testvérpár együttműködésével. Az iskolák tanulóinak tematikus napok keretében, tanév közben lehetőségük van egymás iskoláinak meglátogatására. A projekt lehetőséget nyújt a tanórákon kívüli hasznos időeltöltésre, kulturális intézmények látogatására, minőségi programok szervezésére. Nyáron pedig a testvérintézmények tanulói (50-50 fő közösen) egyhetes táborban vehettek részt. A nagykörűi Petrovay György Katolikus Iskola és annak tagintézménye, a kőtelki Szent Gellért Katolikus Iskola, valamint a mezőnyárádi Boldog

Reggeli torna a nagykörüi diákoknak

Sándor István Katolikus Iskola testvériskolai közös táborának az Érseki Szent József Kollégium adott otthont június 24-27. között. A két intézményből 100 gyermek és 10 pedagógus vett részt ezen a programon. Nagyné Baráth Ágnes, a nagykörűi intézmény igazgató-

ja elmondta: a 2 éves program kiemelkedő eseménye volt ez a tábor, amely, mintegy megkoronázta az iskolákban folyó munkát. Minden nap voltak közös programok a pályázat témáiban, amelyek keretében a lelki egészségről, az internet ve-

szélyeiről hallgattak előadásokat, vegyes csapatokban versengtek, készítettek plakátokat, megismerhették egymás iskolai indulóit, felismerhették az éneklés lelki hasznát, hogy mennyire jó stresszoldó, men�nyi boldogságot ad. Nagyon sokat énekeltek együtt. A város gazdag kulturális kincsei közül a Érseki Turisztikai és Látogatóközpontot és a Főegyházmegyei Könyvtárat, az egri bazilikát látogatták meg. De betekintést nyerhettek a Szent István Rádió és Televízió munkájába is. A szabadidős programok között a legnagyobb sikert az egri strandon történő fürdőzés jelentette a gyerekeknek. A kollégium falai között nevetés és hangos éneklés jelezte, hogy a tanulók örömmel vettek részt a programokon. Összesen 1515 diák táborozott a program segítségével, élt ezekkel a nagyszerű lehetőséggel. Homa János

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 9. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. szeptember

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

SZEPTEMBER ÜZENETE „Meg vagyunk váltva, de még reménységben élünk” (Róm 8,24).

Templomfelújítások egyházmegyénkben HERNÁDNÉMETI 1769-ben Szent Joakim és Szent Anna tiszteletére szentelték a Hernádnémeti római katolikus templomot. A 250 éves jubileumra Hitünk és életünk címmel visszaemlékező kiállítás nyílt a templomban, amely a település és az egyház történetét mutatja be. A jubileum alkalmából Ternyák Csaba egri érsek mutatott be ünnepi szentmisét. Prédikációjának központi gondolata az ember boldogságkeresése valamint Szent Annára és Szent Joakimra utalva az idős emberek tisztelete, megbecsülése volt. Hernádnémetiben nemcsak a templom jubileumát ünnepelték ezen a napon. Az 50 éves plébániaépület felújításával új lendületet kaphatnak az egyházi közösségek is. Baba-mama klubnak, bibliaórának, ministráns foglalkozásoknak, nyári napközis táboroknak is helyet ad az épület. Az ünnepség zárásaként a Szent Ferenc kórus, a Cantus Agriensis valamint a Cardinal Mindszenty Kórus adott közös koncertet. FELSŐZSOLCA Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg augusztus 11-én, vasárnap Felsőzsolcán a felújított plébániaépületet. A Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templomban bemutatott ünnepi szentmisén az egri érsek úgy fogalmazott: fontos, hogy életünk olyan célt kapjon, ami túlmutat a halálon és egyedül Jézus Krisztus állít elénk ilyen célt. Jézus bíztat bennünket, tudva, hogy örök életre hívott meg minket. Az evangéliumra utalva kiemelte: a földi javak lehetőséget adnak arra, hogy jót tegyünk, s itt az egyházközségben is vannak olyanok, akiknek fontos a közösség, ez a plébánia, s áldoztak azért, hogy az épület megszépüljön. A plébánia felújítása arra emlékeztet bennünket, hogy a jövőre is kell gondolnunk. Az ünnepi szentmise végén a helyi plébános Deli Lajos atya fejezte ki köszönetét az anyagi és a lelki támogatásért a főpásztornak és a híveknek. Elmond-

ta még: a hívek a plébánia és a templom megújításáért sok áldozatot hoztak, s elődje, Zajacz Ernő atya is komoly erőfeszítéseket tett, ő indította el a munkát. A lelkipásztor köszönetét fejezte ki a kivitelezőknek és az önkormányzatnak is. A szentmise után az ünnepség a felsőzsolcai plébánia udvarán folytatódott, ahol sor került a megújult épület megáldására. A főpásztor köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak azért, hogy forrásokat biztosít az egyházi épületek, templomok felújítására. FORRÓ 15 millió forintos állami támogatással, megújult Forró község római katolikus templomának belső festése, a sekrestye bútorzata. Korszerűsítették a villamos-szekrényt, padfűtést szereltek be, vizesblokkot alakítottak ki a templom mellett, és az oltárképet is restaurálták. Mata András plébános elmondta: a több mint 150 éves kép nagyon értékes, de a forintban kifejezhető értéken felül az eszmei lelki érték is nagyon fontos. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom búcsúünnepén Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét. Prédikációjában a főpásztor örömét fejezte ki a településről az elmúlt években induló papi hivatásokért és rámutatott a család szerepére a hivatások kialakulásában. Egészséges gyermekek csak egészséges családokban születhetnek, ahol a házastársak között megvan az egymás iránti kölcsönös szeretet és tisztelet – mondta az érsek. Kiemelte a település lakosainak a templom felújításában végzett összefogását is. Úgy fogalmazott: jó látni, hogy az élő közösség az összefogásban is megmutatkozik és az elszármazottak gyökerei is erősek, visszatalálnak ide. Tudják, hogy a templom, a szentmise akkor is életük része, ha máshová mennek. Fontos, hogy mindenki úgy nevelje gyermekét, hogy Mária oltalmát kérje, mert ő vezet el bennünket Jézushoz.

Egyháztörténeti szabadegyetem A korábbi évekhez hasonlóan augusztus 1. és 4. között idén is megrendezték a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. Az immár ötödik egyháztörténeti szabadegyetemnek méltó otthont adott az Egri Érseki Papnevelő Intézet Szent János Háza. Az előadások nagyobbik része a helyszínt adó

Eger városa és az Egri Főegyházmegye történetéhez kapcsolódott. A résztvevők Buda Péter rektor vezetésével megismerkedhettek az egri papnevelés múltjával is. A négynapos rendezvény lezárásaként a résztvevők a bazilikában vettek részt szentmisén, melyet Vízi János káplán celebrált.

Főegyházmegyei pedagógus tanévnyitó

Középpontban Krisztus Az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a főegyházmegyei tanévnyitóra, amelyet augusztus 28-án tartottak az egri bazilikában. A közel 1800 résztvevőt Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke köszöntötte.

A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Ternyák Csaba egri érsek mutatta be az iskolák lelkipásztorainak koncelebrálásával. A bíboros szentbeszédében Szent Ágoston püspök ünnepén hangsúlyozta, hogy személyében az egyik legnagyobb egyháztanítót tiszteljük. A szentmise evangéliumában Jézus keményen bírálja a kor értelmiségét, az írástudókat és a farizeusokat, akik a nép szellemi vezetői voltak. Bírálta őket, mert elhanyagolták a belső meggyőződést és a szívbéli szeretetet. A bíboros utalt Julien Benda filozófus Az írástudók árulása című könyvére, valamint Babits Mihály ehhez kapcsolódó gondolataira, melyek szerint az értelmiség, az írástudók felelőssége abban áll, hogy csak az igaz értékeket vállalják fel és közvetítik. Hangsúlyozta: a keresztények Krisztust tekintik életük középpontjának. Tőle kiindulva, csakis hozzá viszonyítva jelenik meg a hiteles keresztény tanítás a történelemben, az egyház tanításában és életében. A szentmise után Erdő Péter A katolikus iskolák pedagógusainak szerepe címmel tartott előadást. Történelmi visszatekintéssel kezdte, majd kiemelte,

Fotó: Gergely Gábor

Szent Gellért-díjas tanárok

hogy a rendszerváltás után a katolikus iskolák száma folyamatosan emelkedik, örömteli, ha a szülők ilyen intézményekbe kérik gyermeik felvételét. Ezt követően Papp Miklós PhD, görögkatolikus lelkész, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense tartott előadást Teológiából pedagógusnak lenni címmel. Kiemelte: fontos, hogy a teológia, a spiritualitás ne a pedagógiai tevékenység perifériáján, hanem annak középpontjában legyen. Ugyancsak nagy sikere volt a Hátrányos helyzetű tanulók és szülők az iskolában című előadásnak. Az előadó Molnár-Gál Béla állandó diakónus,

a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium Gimnázium és Kollégium igazgatója volt, aki hangsúlyozta, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanítványokat, hittel, humorral és hatékonyan kell nevelni. Ezt követően Ternyák érsek kitüntetéseket adott át. A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át: Barta Judit igazgatóhelyettes, matematika-kémia szakos tanár (Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Középiskola), Lanszkiné Donkó Márta igazgatóhelyettes, földrajz-rajz szakos tanár (Szent István Katolikus Általános Iskola, Mezőkövesd), Putz József igazgató, magyar-történelem szakos tanár (Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola), Sándorné Tóth Éva - hitoktató (IV. Béla Katolikus Általános Iskola és AMI, Jászfényszaru). A Szent Gellért-díj ezüst fokozatában részesült: Ágoston Zsolt

igazgatóhelyettes, magyar-történelem szakos tanár (Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Miskolc), Bencsik Lajosné igazgatóhelyettes, tanító (Adácsi Szent Jakab Katolikus Általános Iskola és Sportiskola), Farkasné Besenyei Mária igazgatóhelyettes, magyartörténelem szakos tanár (Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Középiskola és Kollégium), Kalóné Kovács Mária matematika-kémia-biológia szakos tanár (Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda, Eger). Menyhártné Kormos Klára igazgatóhelyettes, matematika-fizika-kémia szakos tanár (Szent György Katolikus Általános Iskola és AMI, Jászalsószentgyörgy), Molnár Csaba - történelem szakos tanár (Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Törökszentmiklós), Szekeres Istvánné tanító (Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, Sárospatak). Ezután az egri érsek megnyitotta a főegyházmegyei köznevelési, közoktatási intézmények számára a 2019/2020-as tanévet. Homa János

JEGYZET

zeptember 7-én ünnepli a Magyar Katolikus Egyház a kassai vértanúkat: Szent Márk, Szent István és Szent Menyhért áldozópapokat, akik 1619. szeptember 7-én, Kassán, a katolikus hit védelmében még a vértanúságot is vállalták. Ezt a három szent magyar mártírt alig ismerjük, annak ellenére, hogy Szent X. Piusz pápa 1905ben boldoggá avatta őket. Tiszteletük valamelyest növekedett azóta, hogy Szent II. János Pál pápa 1995. július 2-án, Kassán a szentek sorába emelte a három boldog kassai vértanút. Szlovákiában történt a szentté avatásuk, bár nem szlovák származású papok voltak. Kőrösi Márk, a nagyszombati szeminárium rektora, esztergomi egyházmegyés pap volt, aki a katolikus hit védelmére ment Kassára, hogy az ott lelkipásztorkodó jezsuitáknak segítsen. Pongrácz István előkelő magyar erdélyi nemesi család sarja volt. Jezsuita lett. Ausztriában, majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Grodecz Menyhért Szilé-

ziában született; Ő jezsuita tábori lelkészként működött a városban. Úgy emlékezünk rájuk, mint a 16-17. századi reformáció és ka-

a legismertebb a franciaországi Szent Bertalan éjszakája (1572. augusztus 23), amikor a hugenották (francia reformátusok) nagy részét a király beleegyezé-

emlékezni, akik az ókorban a nagy római II. és III. századi keresztényüldözések idején vállalták a halált a hitükért. Mostanában egyre gyakrabban halljuk, hogy nem csak az Egyház történelmének első századaiban voltak üldözöttek a keresztények. Sajnos, ezek az események a világon sokfelé folytatódnak korunkban is, főleg a muszlim többségű országokban, így ma a kereszténység a leginkább üldözött vallás a világon. gy tűnik, hogyha a keresztények valóban a föld sójaként és a világ világosságaként élnek, akkor ők is, akárcsak a megváltó Jézus, üldöztetésnek lesznek kitéve. Hozzá hasonlóan ők is jellé válnak, akik ellene mondanak annak a bűnös világnak, amelyben élnek. Milyen jó ilyenkor föltekinteni azoknak ragyogó tanúságtételére, akik a vértanúságot is vállalva példát adtak hősies hűségükről!

A kassai vértanúk tolikus megújulás áldozataira. Ugyanis amikor Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat őrizetbe vették, és arra akarták rákényszeríteni, hogy reformátusokká legyenek. Ezt megtagadták, még válogatott eszközökkel sem lehetett egyiküket sem hittagadásra rávenni. Ezért szeptember 7-én borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket és a holttestüket egy szennygödörbe dobták. Vértanúságukkal a katolikus hit értékét, és a hittel kapcsolatos áldozatvállalás szükségességét hirdetik számunkra. Sajnálatos módon, a reformáció idején voltak ilyen és ehhez hasonló események. Ezek közül

sével lemészárolták. A magyar reformátusok gyakran emlegetik a gályarab prédikátorok szomorú történetét, amire egy szobor is emlékeztet bennünket a debreceni nagytemplom mögötti téren. 1991-ben Szent II. János Pál pápa az ökumené szellemében és a kiengesztelődés jeleként megkoszorúzta ezt az emlékművet. 1993. január 20-án a Magyar Református Egyház képviselői viszonozták ezt a gesztust: Esztergomban a kassai vértanúk egyikének, Kőrösi Márknak az oltáránál elhelyezték az emlékezés koszorúját és imádkoztak. Ha a vértanúkra gondolunk, akkor elsősorban azokra a keresztény testvéreinkre szoktunk

Dolhai Lajos

II EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Templomszentelés Egerben LAPZÁRTÁNK UTÁN, 2019. szeptember 1-jén kerül sor az egri Szent II. János Pál Mis�sziós Központ templomának szentelésére. Az Északi lakótelep templomát Mieczyslaw Mokrzycki lvivi (lembergi) érsek, a szent pápa egykori titkára és Ternyák Csaba egri érsek szenteli fel. Az eseményről az októberi Egyházmegyei Hírekben részletesen beszámolunk.

Edelény védőszentje AUGUSZTUS 20-ÁN az edelé-

nyi római katolikus Jézus Szíve templomban Ternyák Csaba érsek a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében Edelény városát Szent II. János Pál pápa oltalmába ajánlotta, s ezzel a szentatya a város védőszentje lett. Az ünnepi szentmisére a lengyel delegációval érkezett Jakub Gil apostoli protonotárius, Wadovicéből, aki magával hozta Stanislaw Dziwisz bíboros edelényieknek küldött ajándékát: Szent II. János Pál pápa vérereklyéjét.

Búcsú Miskolcon és Ecséden AUGUSZTUS 15-ÉN, csütörtökön este tartották a miskolci minorita templomban a Nagyboldogasszony napi búcsúi szentmisét. A szertartás elején Szalkai Zoltán József plébános köszöntötte a híveket és a főcelebránst, Artur Prenkiewicz minorita szerzetest. Az ünnepi szentmise szónoka a szintén lengyel származású Piotr Stanislawczyk minorita szerzetes volt. Augusztus 17-én tartották a Nagyboldogasszony búcsút Ecséden, a Szentkútvölgye Boldogasszony kápolnánál. A szentmise főcelebránsa Juhász Ferenc kanonok, esperes volt. Vele koncelebrált Varga József helyi plébániai kormányzó, Utassy Vilmos c. kanonok, esperes, valamint Novák József, a felvidéki Csáb település plébánosa.

Imavirrasztás Sárospatakon AUGUSZTUS 14-15 éjszakáján zajlott a Sárospataki Bazilikában a 12 órás imavirrasztás Magyarország lelki megújulásáért. Az éjszaka folyamán egy előadást hallgathattak meg Szent Erzsébetről, majd rózsafüzér és keresztút következett. Éjfélkor szentmisén vettek részt, majd a szentségimádás során karizmatikus énekekkel dicsőítették az Urat. A reggeli dicséretben hálát adtak Istennek az elmúlt éjszakáért. Az imavirrasztást Bereczkei Miklós, sárospataki plébános és Liga Konrád, sárospataki káplán atyák vezették.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu Készült a közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Nyomdai munkák: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

2019. SZEPTEMBER

Polgármesterek az egri érseknél

Immár második alkalommal látta vendégül Ternyák Csaba egri érsek azokat a polgármestereket, akiknek településén a katolikus egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézmény működik az Egri Főegyházmegye területén. Az augusztus 21én, az Érseki Palota Látogatóközpont udvarán tartott fogadáson Juhász Ferenc, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának elnöke (EKIF) köszöntötte a településvezetőket. Ternyák Csaba érsek beszédében a reményteli jövő alapjaként értékelte az elmúlt években tapasztalt jó és kölcsönös együttműködést. Elmondta, hogy minden évben igyekeznek fejleszteni az intézményeket, javítani az épületek állagát, hogy a körülmények alkalmasak legyenek a nevelés és oktatás feladatainak elvégzésére. A főpásztor köszöne-

Az önkormányzatok magukénak érzik az iskolákat Fotó: Gergely Gábor

tet mondott a polgármestereknek, hogy az önkormányzatok számos leleményes módon kifejezésre juttatják: továbbra is magukénak érzik ezeket az intézményeket és segítik azok mindennapi életét. „A helyi polgárok így a mindennapokban is megta-

veti a közelgő Budapest Eucharisztikus Kongresszus jegyében. 19.30-tól 21 óráig szentségimádás lesz. Vasárnap reggel 9 órakor végzik a reggeli zsolozsmát, majd 9.30-kor szentmise lesz a betegekért. 10 óra 30 perckor a rózsafüzér elimádkozására kerül sor. A 11.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisét az aranymisés Szabó József Béla mutatja be. A búcsú a 14.30-kor kezdődő litániával ér véget, mely a kegyszobornál lesz. Az egri bazilika védőszentje, Szent Mihály arkangyal tiszteletére idén szeptember 29-én, vasárnap 18.30-kor tartják a búcsút. Az ünnepi szentmisét és körmenetet Ternyák Csaba érsek celebrálja, az ünnepi szónok Orosz Atanáz, miskolci görög katolikus püspök lesz.

pasztalják, hogy mindannyian nyertek azzal a folyamattal, amelyet néhány évvel ezelőtt közösen elindítottunk” – mondta beszéde végén az érsek. A főpásztori gondolatok után fogadással, kötetlen beszélgetéssel folytatódott a találkozó.

A Karitász segíti a vihar károsultjait Heves zivatarok és jégesők okoztak komoly károkat országszerte augusztus 13-án. A legnagyobb károk Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében keletkeztek, többek között Szőlősardó, Szin, Szögliget és Perkupa településeken. Az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatója, Árvai Ferenc atya felkereste az érintett településeket, ahol a katasztrófavédelemmel és a helyi önkormányzatokkal együttműködve megkezdték a kárfelmérést. A Karitász önkéntesei segítették a károsult családok minél gyorsabb összeírását, hogy a szükséges helyreállítási munkálatokat is mielőbb megkezdhessék. Felajánlásokat fogad: Főegyházmegyei Karitász Központ Eger (3300 Eger, Szaicz Leó út 7.): 10700282-48854209-51100005 (CIB Bank Zrt.).

Káplánok zarándoklata Augusztus 12-én a reggeli órákban tizenöt káplán Ternyák Csaba egri érsekkel és titkárával útnak indultak Kalocsára, egy közös zarándoklatra, csapatépítő, tanulmányi kirándulásra. Szeretettel fogadott bennünket Bábel Balázs érsek munkatársaival együtt. Már ekkor éreztük, hogy egy nagyon különleges légkörű zarándoklatra jöttünk. Egyrészt az érsek úr személyében, másrészt pedig a kalocsai érsekség és székesegyház, lelkünket Istenhez emelő pompájából. Egy közösen elfogyasztott ebéd után megtekintettük az érseki palotát, majd a liturgikus textíliákból és tárgyakból ös�szeállított kiállítást. Utána a Főszékesegyház következett, ahol Leányfalusi Vilmos karnagy úr bűvölt el minket orgonajátékával és a Boldogasszony Anyánk kezdetű népénekre rögtönzött improvizációjával. A templom alatt feltárt múlt, az akkori hit megtestesült maradványai, a sírok üzenete megerősítette bennünk a bizonyosságot, hogy mennyire stabil alapokon állunk. Ezután az érseki könyvtár megtekintése következett. „Habent sua fata libelli”, vagyis

Weöres Sándor

Kereszt-árnykép A keresztnek felső ága égre mutat, nagy örömhírt tudat: „itt van a te utad” a kereszt két karja a légbe szétszalad, rajta sovány kezek tört vért virágzanak: „vigyázz: őr a lélek, de a test megszakad, kétfelé visz ösvény s te szabad vagy, szabad” a keresztnek alsó ága földre mutat: „vesződj: itt áss kutat, lásd benne arcodat.” Weöres Sándor (1913–1989) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós.

Búcsúk Egerben Szeptember 1-jén 16 órakor búcsút tartanak a Rozália temető kápolnájában. Az ünnepi szentmisét Füleczki István atya mutatja be. Szeptember 8-án lesz az egri Kisboldogasszony templom búcsúja. A 10 órakor kezdődő szentmisét és körmenetet Racs Csaba teológiai tanár, egerbaktai plébános, a 16 órakor kezdődő szentmisét Czapkó Mihály teológiai tanár, szemináriumi prefektus mutatja be. A többszáz éves múltra vis�szatekintő egri Fájdalmas Anya búcsú szeptember 14-én, szombaton 15 órakor a Fájdalmas rózsafüzér elimádkozásával kezdődik. 16 órától Keresztúti ájtatosságot végeznek. 17.30-tól Vízi János, a bazilika új káplánja mond szentmisét. Ezt az oltáriszentségről való elmélkedés kö-

A HÓNAP VERSE

A zarándokok a kalocsai érsekkel

minden könyvnek megvan a maga sorsa. A mi felelősségünk része is, hogy miképpen bánunk a könyvekkel és mit adunk át a jövőbeli nemzedéknek. Másnap Bajára indultunk, ahol a belvárosi és barátok templomát tekintettük meg. A polgármester úr szeretettel várt bennünket a hivatalában. A városnézésünket egy kisvonat is elősegítette. Majd megkóstoltuk a híres bajai halászlevet, mint hungaricumot. A délután folyamán két kegyhelyet látogattunk meg. Az egyik a Baja VodicaMáriakönnye, a másik pedig Hercegszántó Vodica-Máriakert

kegyhely, ahol ünnepi szentmisén vettünk részt sok megjelent keresztény hívővel együtt. Itt található az ország legnagyobb Mária szobra. Zarándoklatunk utolsó napján, Kiskőrösön megtekintettük a katolikus és az evangélikus templomot, Petőfi Sándor egykori szülőházát, a műfordítók szobraival díszített parkot. Majd Kiskunhalasra indultunk, ahol utolsó állomásként megtekintettük a Thorma János képeit bemutató múzeumot, majd a katolikus templomban közös szentmisével zártuk le a találkozót. Pintér Bálint káplán

Szent István-napi érseki szentmise Államalapító Szent István királyunk ünnepén, az új kenyér megáldásával vette kezdetét az egri bazilikában tartott ünnepi szentmise, melyet Ternyák Csaba érsek mutatott be többszáz hívő jelenlétében. A főpásztor homíliájában elmondta: Szent István királynak, Magyarország fő védőszentjének ünnepe, hazánk és egyházunk közös öröksége. A szentmisén hallott szentírási szakaszok kimeríthetetlen forrásul szolgálnak elmélkedésre, és egyúttal nemzeti, keresztényi létünk helyzetértékelésére is sarkallnak bennünket. A Példabeszédek Könyvéből vett olvasmány az igaz ember dicséretéről szól. Az egri érsek rámutatott: éppen a Példabeszédek Könyve volt, amelyik ihlette szent királyunkat azoknak az Intelmeknek a megfogalmazására, amelyeket fiához intézett. Ezek azok az Intelmek, amelyekről az elmúlt 10 év során évről-évre elmélkedtünk. Ezek az Intelmek Imre hercegnek szóltak, de rajta keresztül az egész magyar néphez is. A főpásztor rámutatott: ma sok vezető nem vállalja fel, hogy a rá bízottak lelki, szellemi irányítója legyen, hogy figyelmeztesse, intse őket a jóra. Amikor vezetőről beszélek, akkor nemcsak a társadalmi vagy az egyházi élet felelőseire gondolok – mondta -, hanem azokra az édesapákra, édesanyákra, akik gyermekeik lelki neveléséért nem éreznek elegendő felelősséget. Irányítás nélkül hagyják őket, nem tanítják meg a legfőbb tudományra, hogy tanuljanak meg különbséget tenni a jó és a rossz között. A főpásztor hangsúlyozta: mindez oda vezet, hogy mindennapos döntéseikben mellőzik az erkölcsi kritériumokat. Azt hiszik, hogy minden viszonylagos. Ez a viszonylagosság az élet sok területén hasznos, és eligazító lehet, de végtelenül káros, ha az alapértékek megkérdőjelezését szolgálja. Létezik ugyanis abszolút jó és létezik abszolút rossz is. A cél nem szentesítheti soha az eszközt. Ha a szülői és nevelői intelmekből kihagyjuk a jó és a rossz megkülönböztetését, akkor helyrehozhatatlan károkat okozunk a felnövekvő nemzedékek lelkében. Szent István király példája az igaz utat mutatja fiának, Imrének és minden ma élő magyarnak egyaránt.

Szólt arról is, hogy az evangéliumi okos ember példázata, aki sziklára építette házát, sokkal aktuálisabb, mint gondolnánk. Nem csupán házépítésről szól, hanem életünk házának építéséről, az Evangélium gyakorlattá váltásáról. Rámutatott: az épít sziklára, aki Jézus szavai szerint él és cselekszik. Ezért a hit kérdése nem csupán eszmei-elvi kérdés, hanem nagyon is gyakorlati. Arról van szó: hogyan élünk. Úgy élünk-e, mintha Isten nem is létezne, vagy úgy, hogy van Isten, aki előtt egyszer számot kell adnunk tetteinkről. Ha a hétköznapjainkban Isten nem lenne jelen, akkor gyakorlatilag úgy élünk, mint az ateisták, akik egész életüket arra a téves feltételezésre építik, hogy Isten nem létezik. Ez a gőgös ember magatartása. Míg a hittel talán vívódó, de előrelátó és bölcs ember – még ha olykor kétségek között él is - így okoskodik: „ha úgy élek, mintha Isten létezne, akkor azzal semmit nem veszítek, ha azonban úgy élek, mintha Isten nem létezne, és végül kiderül, hogy mégis létezik, akkor mindent elveszíthetek“. Mi, akik Szent István méltó és igaz örökösei akarunk lenni, nemcsak hallgatni akarjuk az evangéliumot, hanem tettekre is akarjuk váltani – zárta a gondolatsort az érsek. Végül kitért Szent Pál apostolnak a Szentleckében olvasott figyelmeztetésére: „Ne éljetek úgy, mint a pogányok”. Szent II. János Pál pápa 1991-ben Budapesten mondott szavait idézte: „Királyotoktól és nevelőtöktől Krisztus ismeretét tanultátok. Megtanultatok az Evangélium szerint élni. Akkor hát ne éljetek tovább úgy, mint a régi ember, aki rabszolgája önző egyéni vágyainak, az élvezetek, a birtoklás és a siker hajszolásának. Hanem mint az új ember, aki hasonlóvá válik Krisztushoz, és megnyílik mások felé, úgy, hogy Isten iránti szeretetből nektek ajándékozza önmagát.” A szentbeszéd végén kérte a főpásztor Szent István királyt, Boldog Gizellát, Szent Imrét, az első szent magyar családot, az összes magyar szentet és boldogot, esedezzenek érettünk, hogy mindhalálig kitartsunk őseink szent hitében. A szentmise után a megáldott kenyeret a cserkészek osztották szét a hívek között. Homa János

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 10. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. október

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

Felszentelték Felsőváros templomát Egerben

OKTÓBER ÜZENETE „Legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban” (Ef 4,32).

Főegyházmegyei Ministráns Találkozó Ternyák Csaba egri érsek 2019. október 5-én immár tizenkettedik alkalommal hívja és várja az Egri Főegyházmegye ministránsait az egri bazilikába, az Főegyházmegyei Ministráns Találkozóra. A találkozó meghívott vendége Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk. Az utolsó előkészületi évnek

kettős célja van: az evangelizáció és a közösségeink megerősödése az Eucharisztia által. A találkozó mottóját ennek fényében: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16,15). A Főpásztor szeretettel várja a ministránsokat, a paptestvéreket és a hitoktatókat, hogy együtt ünnepeljünk és imádkozzunk.

A bazilika búcsúja Az egri bazilika Szent Mihálybúcsúját szeptember 29-én este fél 7-kor tartották. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek celebrálta, szentbeszédet Orosz Atanáz a Miskolci Egyházmegye görögkatolikus püspöke mondta. A szentmise előtt egy órával került

sor Eszterházy Károly püspök szobrának megáldására a róla elnevezett téren. A szobrot Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Eszterházy Károly Egyetem és az Egri Főegyházmegye közösen finanszírozta. A szobor alkotója Kovács Jenő szobrászművész.

A szenvedés összeköt Jézussal

Kereszt a betonrengetegben Több évtizedes álom vált valóra, templomot kapott az egri Felsőváros, az Északi lakótelep. 2019. szeptember 1-jén felszentelték azt a templomot, amely korábban bútorboltnak és edzőteremnek adott otthont.

Az ünnepélyes szertartás elején Ternyák Csaba egri érsek és Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek jelképesen kinyitották az épület kulcsaival az ajtókat. Ficzek László általános helynök beszédében elmondta, 2016-ban kezdeményezték, hogy az épület egyházi tulajdonba kerüljön, ezt követően nyílt lehetőség arra, hogy kormányzati támogatással az egyházmegye elindítsa a munkálatokat. Az ünnepség kezdetén a hívők serege a főpásztorokat, papságot és világi elöljárókat követve, énekelve vonult be az épületbe, a Szent II. János Pál Missziós Központba. Soltész Miklós államtitkár elmondta, a Kormány támogatta ezt a kezdeményezést, de ez csak akkor hatásos, ha a tér megtelik élettel és lélekkel. Habis László, Eger polgármestere emlékeztetett: Szent István tette Egert egyházi, s így szellemi központtá. A Felsővárosban él minden ötödik egri lakos, elérhető minden szolgáltatás, számos intézmény, ezidáig hiányzott a templom. Ternyák érsek örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számmal jöttek össze a város lakói, s megköszönte Eger és a kormányzat támogatását. Az ingatlan korábbi tulajdonosához, Harmati Lászlóhoz is méltató szavakat idézett, aki – bár nem akarta értékesíteni az épületet – templom céljára szívesen adta el. A főpásztor elismeréssel szólt a Neokatekumenális Út mozgalomról, melynek képviselői sok

Fotó: Gergely Gábor

Az oltárkép David Lopez festőművész alkotása

hivatást adnak a világnak, az egyházmegyének is. Ők jelen vannak Egerben, a világ minden tájáról érkezve, s hirdetik az Evangéliumot. A főpásztor elmondta: hálás a lembergi érseknek, aki közvetlen munkatársa volt a szent pápának, s most hajereklyéjét elhozta, hogy az oltárban elhelyezve tiszteljék a hívek. Elmondta, míg Nyugaton templomokból lesznek raktárak, áruházak, addig itt for-

Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek ereklyét is hozott

dítva van, egy üzletből is lehet Isten háza. Építőkövek vannak, s nekünk is azzá kell lennünk – buzdított a főpásztor. Ezt követően a két főpap felszentelte Eger új templomát. A szentmise főcelebránsa, Mieczysław Mokrzycki lembergi érsek szentbeszédében hangsúlyozta: az ünnepek segítenek hitünk elmélyítésében, s ezt megtapasztalhatta Szent II. János Pál pápa mellett titkárként eltöltött 9 éve során is. Személyes élményeit megosztva a hívekkel tudatta: őszinte emberség és mély lélek jellemezte az egyházfőt, aki mindig az igazságot kereste, Jézust követve. Profétikus alkat volt, aki mindig bátorított másokat, életszemlélete és tettei megkülönböztették másoktól. Békét és jóságot sugárzott, emberi és lelki gazdagságával. Később betegsége egyesítette a szenvedő Krisztussal. Már fiatalon készült az egyház és Krisztus szolgálatára, az ige-

hirdetésben és imádságban rejlett gyökere, egyszerűen és szívből mondta imáit, minden reggel a Szűzanyához fordult, neki ajánlva napját. Utolsó órái is imádságban teltek, Istenben és Istennek élt, ez volt lelkének az oxigén. Zarándok életet élt, pápaságának titka a Mária-tiszteletben rejlett. Óvta és tisztelte az emberi méltóságot, a gyermekeket, gondja volt az idősekre, elesettekre, szenvedőkre. Sok kérést kapott közbenjárásért, s ezeket teljesítette, így hozzá is imádkozhatunk, hogy segítsen az égből. A szertartás végén Ailer Gellért plébániai kormányzó köszönetet mondott a lembergi érseknek, hogy megtisztelte az eseményt, Ternyák Csaba érseknek és a kormányzatnak, a munkatársaknak a segítségért, támogatásért, s mindazoknak akik valahogyan segítették az ügyet és imádkoztak érte. Bérczessy András

JEGYZET Szentségi körmenet

Egerben minden évben kiemelt esemény a Fájdalmas Anya búcsúja. A kegyszobrot 1689-ben az egri szerviták kapták bécsi rendtársaiktól. Miután a Fájdalmas Szűz közbenjárására csodás gyógyulások történtek, a templomhoz hívők sokasága kezdett zarándokolni. A búcsú szeptember 14-én, szombaton 15 órakor a Fájdalmas rózsafüzér elimádkozásával kezdődött, majd Keresztúti ájtatosságot végeztek. Ezután Vízi János, a bazilika új káplánja mondott szentmisét. Szentbeszédében a Fájdalmas Anya hétfájdalmáról beszélt. Ezt az oltáriszentségről való elmélkedés követte a közelgő Budapesti Eucharisztikus Kongresszus jegyében, majd szentségimádást tartottak. Vasárnap reggeli zsolozsmát végeztek, majd szentmisét mutattak be a betegekért. Ezt rózsafüzér követte. A búcsúi ünnepi szentmisét Szabó József Béla aranymisés mutatta be. Szent-

Fotó: Federics Róbert

beszédébe emlékeztetett rá, hogy a Szűzanyát már Jézus születésekor figyelmeztette Simeon mondván, a „Te lelkedet tőr járja át”. A jövendölés beteljesült. Ezek között is a legfájdalmasabb az volt, amikor Mária ott állt tehetetlenül Jézus keresztje alatt, s látta fia szenvedését. Bár tudta, hogy a Jóság szenvedett vereséget, Krisztus halála azonban mégsem a jóság pusztulását jelentette, hanem az isteni szeretet győzelmét. A szónok elmondta azt is, hogy idén ünnepli pappá szentelésének 50. évfordulóját. 1969ben 11 társával együtt szentelték pappá. Ma már közülük csak öten tevékenyek. Hangsúlyozta: a mai szentmisén azt is ünnepeljük, hogy a Boldogságos Szűz Mária megtanított minket, hogy a Krisztusban való élet: hivatás. A szenvedés valamennyiünket összeköt Jézussal. Fájdalmaink elviselésében segít bennünket Mária, Égi Édesanyánk. Homa János

któber a Rózsafüzér imádság hónapja. Egyrészt azért, mert Szűz Máriát, mint a Rózsafüzér királynéját október 7-én köszöntjük, de arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy októberben, a katolikus templomokban minden este közösen imádkozzuk a Rózsafüzért. Rózsafüzér királynéja ünnepét V. Piusz pápa rendelte el annak emlékére, hogy az általa szervezett keresztény seregek 1571. október 7-én a lepantói tengeri csatában legyőzték a muszlim török csapatokat. A történeti beszámolók szerint a csata előtti órákban a főparancsnok vezetésével a pápai sereg a Rózsafüzért imádkozta. Az ütközet ideje alatt Piusz pápa Rómában, Szűz Mária képe előtt térdelve imádkozta a Szentolvasót, és kérte a Szűzanyát, hogy segítse győzelemre a sereget. A csata elején a törökök fölényben voltak, de dél körül hirtelen megfordult a szél, a szemükbe fújta saját ágyúik füstjét, ami meg-

zavarta őket. A keresztény sereg kihasználva a zűrzavart, elsüllyesztette a török vezérhajót. A vezető nélkül maradt hajóhad

let (Rosarium Virginis Mariae) adott ki, melyben az eddigi titkokat kiegészítette újabb öttel, a „világosság titkaival”. Ezek

tó Jézus áll. A Szentatya szavai szerint „a rózsafüzér mondása nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával”. A Rózsa-

A Rózsafüzér hónapja eszeveszetten menekült. Így a keresztények a lepantói tengeri csatában fényes győzelmet arattak, s ezzel hosszú időre elejét vették a törökök hódításainak. A pápák is mindig szívesen imádkozták a Rózsafüzért. Az imádság régebbi formáját IV. Sixtus pápa hagyta jóvá 1478ban. A régebbi forma azt jelenti, hogy a keresztények 15 „titok” segítségével imádkozva elmélkedtek Jézus életéről, szenvedéséről és megdicsőüléséről (örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkok). Minden bizonnyal Szent II. János Pál pápát is a Rózsafüzér pápájaként fogják emlegetni, hiszen 2003-at a Rózsafüzér évének nyilvánította. Ebből az alkalomból egy apostoli leve-

az új „titkok” az Úr Jézus életének olyan eseményeire emlékeztetnek bennünket, amelyek nagyon fontosak megváltásunk és keresztény életünk szempontjából. A világosság titkai: 1. Jézus, aki a Jordán vizében megkeresztelkedett; 2. Jézus, aki a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét; 3. Jézus, aki meghirdette Isten országát; 4. Jézus, aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét; 5. Jézus, aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát. Tíz tanácsot is kaptunk tőle a Rózsafüzér imádkozására vonatkozóan. Például arra is figyelmeztet bennünket, hogy a Rózsafüzér, illetve az egyes Üdvözlégy Máriák központjában a megvál-

füzér tehát nem a Miatyánkok és Üdvözlégyek lélektelen és gépies ismételgetése, hanem kezdetben a szóbeli, majd az elmélkedő, végül pedig a szemlélődő imádságnak az iskolája. bben a levélben a szent pápa személyes vallomását is olvashatjuk a Rózsafüzérről: „A Rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége. Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének főbb eseményei, melyek eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk az Ő Édesanyjának szívén keresztül.”

Dolhai Lajos

EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Veni Sancte Miskolcon SZEPTEMBER 2-ÁN Miskolcon az Egri Főegyházmegye fenntartásában levő oktatási intézmények közös tanévnyitó szentmisével kezdték az évet a Miskolci Arénában. A résztvevő intézmények között a Fráter György és a Fényi Gyula középiskolák, valamint a Szent Ferenc-, a Szent Imre-, a Vörösmarty- és a Gárdonyi Géza általános iskolák diákjai és pedagógusai mintegy két és fél ezren kezdték imádsággal a 2019/20-as tanévet. A szentmisét Ternyák Csaba egri érsek vezetésével az iskolák lelkipásztorai, valamint a miskolci papság mutatta be. Ezután Lóczi Tamás sátoraljaújhelyi esperes-plébános, az EKIF alelnöke tanévnyitó beszédét hallgatták meg a résztvevők.

Kápolnabúcsú Hejcén SZEPTEMBER 14-ÉN Kakuk Ferenc

érseki titkárral ünnepeltek búcsút a Katolikus Szeretetszolgálat otthonaiból érkezők a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce kastélykápolnájában. Zsova János vizsolyi plébános kezdeményezte tavaly a Katolikus Szeretetszolgálattal a nyilvános búcsúi szentmisét – így a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén ismét megnyíltak a kastély kapui. Az otthonokban élők a környező települések – Vizsoly, Vilmány, Gönc, Hejce, Göncruszka, Encs, Boldogkőváralja – lelkipásztoraival és a hívekkel együtt vettek részt a szentmisén.

Megáldották a Szent Klára Óvodát AZ EGRI Főegyházmegye fenntartásába került szendrői óvoda, az Assisi Szent Klára nevet kapta. A megnyitón Ternyák Csaba egri érsek üdvözletét Juhász Ferenc EKIF-elnök tolmácsolta, Ferencz Károly plébános, az intézmény lelkivezetője pedig megáldotta az épületet. Szavai szerint a katolikus egyház nagy kihívás előtt áll Szendrőben, ha meg akar felelni vállalt feladatának. Az óvoda vezetője és a munkatársak tapasztalata azonban garancia a színvonalas munkára.

Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu Készült a közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510 Nyomdai munkák: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

2019. OKTÓBER

Tanévnyitó az Egri Hittudományi Főiskolán Az Egri Hittudományi Főiskolán szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának napján tanévnyitó ünnepséget tartottak. A kápolnában az Érseki Papnevelő Intézet és a Redemptoris Mater Szeminárium kispapjai elénekelték a Veni Sancte-t, a Jöjj Szentlélek Úristen című éneket, majd a szertartást vezető Ficzek László általános helynök, a tanévet kezdő szeminaristák és tanáraik életére Isten áldását és a Szűzanya közbenjárását kérte. Szentbeszédében rámutatott, hogy Jézus Krisztus halála és feltámadása az ember üdvösségének feltétele. Az élet nehézségeiben, kereszthordozásunkban Jézus keresztjére kell tekinteni, Ő ad nekünk erőt minden szenvedés elviselésére. A díszteremben folytatódott az ünnepség. Megtudhattuk, hogy Dolhai Lajost, a hittudományi főiskola rektorát, a fenntartó Ternyák Csaba egri érsek javaslatára, a miniszterelnök újabb 5 évre megbízta az intézmény vezetésével. Dolhai Lajos tanévnyitó beszédében elmondta: az idén 149 hallgatóval – közöttük 37 kispappal - kezdik az új tanévet. Megkülönböztetett szeretettel és várakozással köszöntötte az

A HÓNAP VERSE Áprily Lajos

Októberi séta… Ez itt a hervadás tündér-világa. Akartál látni szép halált velem? A Bükkös-erdő bús elégiája szép, mint a halál és a szerelem. Fától fához remegve száll a sóhaj, közöttük láthatatlan kéz kaszál. Az ágakról a fölrebbent rigóraj tengődni még a holt irtásba száll. Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti, holnap szél indul, döntő támadás, holnaputánra minden elfelejti, milyen volt itt a végső lázadás. Mint gyertya-csonkok roppant ravatalnál, tönkök merednek dúltan szerteszét, s a nyár, ez a kilobbant forradalmár, vérpadra hajtja szőke, szép fejét. A partot fűzek testőrsége óvja, a tollforgójuk ritkítottan ing. Halkan himbál a horgom úsztatója, nagyot csobbant a játékos balint.

Fotó: Vanyó Boglárka

Az elsőéves kispapok fogadalomtétele

új kispapokat, az 5 elsőéves hallgatót, akik meghallották a hívó szót, és papok akarnak lenni. Felhívta a kispapok figyelmét, hogy szeptember 13-án Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek a Szent István Bazilika előtti téren elindította a visszaszámlálást: 2020. szeptember 13-án, egy év múlva megkezdődik Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ami azt is jelenti, hogy megkezdődik az utolsó előkészületi év. A rektor hangsúlyozta: a minimum

az, hogy közösen is imádkozunk az egyhetes ünnepségsorozat sikeréért, melynek középpontjában az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus áll. Őt ünnepeljük a szentmiséken, a körmeneteken, a szentségimádásokon, sőt még katekézisek, tanúságtételek és kulturális rendezvények keretében is. Ez a hét, és nyilvánvaló, hogy a felkészülés is arra akar rádöbbenteni bennünket, hogy az Egyház életének és küldetésének forrása és csúcspontja az Eucharisztia. Elmond-

ta, hogy 37 kispap osztatlan teológus képzésben, a világiak közül 27 fő katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszakon, 75-en pedig hittanár-nevelő mesterszakon végeznek teológiai tanulmányokat, 10 pedagógus pedig 2 féléves hitoktatói szakirányú továbbképzésben vesz részt. A hagyományoknak megfelelően az elsőéves kispapok fogadalomtételére is sor került. A bejelentéseket követően a rektor megnyitotta a 315. tanH. J. évet.

Fény-pászma hull most messze, holt mezőig, s a víz egy percre hullámos határ: innen mosolygó partja tükröződik, itt egy utolsót lobban még a nyár. De túl, gyepén a ritkuló bereknek ijedt lombok rebbennek szerteszét, a szél felettük pókszálat lebegtet, ezüst pókszálat és ezüst zenét. Az ősz hárfás tündére jár a réten, az ő húrjáról szól a halk zene. Most át fog jönni: árnyékát sötéten pallónak átveti a jegenye. Áprily Lajos, született Jékely Lajos (1887 – 1967) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító. Nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartja.

Felújítják az egri bazilikát

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

Szeptemberben elkezdődött az egri bazilika felújítása. Az elkövetkező hónapokban kívül-belül megszépül a bazilika és környezete. Ficzek László általános helynök, az Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatója és Rudolf Mihály építész, a felújítás tervezője ismertette a felújítás részleteit. A munkálatok két ütemben valósulnak meg, és várhatóan három évig tartanak. A bazilika

Jövő év szeptemberében hazánk ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. Liturgikus események, kulturális programok, családi rendezvények várják a résztvevőket. A budapesti Szent István Bazilika előtt szeptember 13-án délután 4 órakor Erdő Péter bíboros indította el a visszaszámlálást. Mint ismert az 52. kongreszszus Magyarországon lesz, melyet 2020. szeptember 13–20.

belsejében többek között kicserélik a burkolatokat, restaurálják a freskókat, és néhány ablak is új külsőt kap. Megújul a világítás is, számos egyedi lámpa készül. Korszerűsítik az elektromos hálózatot. Megszépül az oltár és elkészül egy új keresztelőkút is. Szembetűnő változás lesz, Ternyák Csaba egri érsek kérésére, hogy az érseki trón és a papi székek közelebb kerülnek a hívekhez.

Több helyiség új funkciót kap. A sekrestye alatti pincében vizesblokkot építenek. A kültéri szobrok zöme jó állapotban van, csak le kell tisztítani őket, a homlokzati két kerubszobrot viszont ki kell cserélni, mert már tönkrementek. A tervek szerint elkészül majd Szent II. János Pál pápa és Pyrker érsek szobra is. Úgy ütemezik a felújítást, hogy a bazilika közben működő templom maradjon.

között tartanak Budapesten. A kongresszus tervezett programja: 13-án nyitó szentmise elsőáldozással a Puskás Ferenc Stadionban. Szeptember 17-én szentségimádás a Szent István Bazilika előtt, majd 18-án ifjúsági est a Papp László Sportarénában, 19-én pedig szentmise a Kossuth téren, majd eucharisztikus gyertyás körmenet. 2020. szeptember 20-án pedig ünnepi záró szentmise a Hősök terén.

Egy Szent Gellért-díjas Felsőzsolcáról Ternyák Csaba egri érsek Szent Gellért-díj arany fokozatával tüntette ki az egri bazilikában tartott idei tanévnyitón Putz Józsefet, a Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola igazgatóját. Ahogy a laudációból megtudhattuk: a kitüntetett magyartörténelem szakos tanár, 2012-től az iskola igazgatója. Hivatástudat és szakmaszeretet, következetesség, igényesség, pontosság, a közösségért érzett maximális felelősség jellemzi. Fejlett toleranciával, nagy empátiával fordul a többségében nehéz sorsú tanítványai és szüleik felé. Jó kapcsolatokat ápol az önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel. Évtizedek óta tagja az önkormányzat szociális bizottságának. Az egyházközség képviselőtestületének aktív tagja. Szakmai és közéleti munkája mellett a hitélete és családi élete is példaértékű. Érdemei elévülhetetlenek az iskola katolikussá formálásában. Felsőzsolca Város Képviselőtestülete 2004-ben Pedagógiai díjban, 2012-ben Közösségi munkáért díjban részesített.

–Dorogon születtem 1960-ban – mondta a kitüntetett. - Gyermekkoromat a Komárom-Esztergom megyében található Csolnokon töltöttem. Édesanyám élelmezésvezetőként dolgozott a csolnoki Rákóczi-telepi Óvodában. Édesapám bányász volt, 1974-ben hunyt el bányaomlás következtében. Általános iskolai tanulmányaimat Csolnokon végeztem. Édesanyám keresztény szellemiségű nevelésben részesített Vilmos öcsémmel együtt. Rendszeresen jártam templomba, elsőáldozó, bérmálkozó voltam, ministráltam. Középiskolai tanulmányaimat Budapesten folytattam 1974-től 1978-ig a Kossuth Lajos Szakközépiskolában. 1979-től 1983-ig az egri tanárképző főiskolán, magyar-történelem szakon tanultam. 1982ben házasságot kötöttem Márk Judit magyar-történelem szakos tanárral. Házasságunkból két gyermekünk született. Eszter lányunk 1986-ban, aki közgazdász végzettséget szerzett. Orsolya lányunk 1989-ben született, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanít kogni-

Putz József az egri érsektől vette át a kitüntetést

tív nyelvészetet. Életünk nagy öröme két unokánk. A főiskola elvégzése után pedagógus házaspárként a Miskolc melletti Felsőzsolcán kaptunk állást. 1983-tól a felsőzsolcai Kisegítő Iskolában tanítottam, majd 1985-ben a felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola pedagógusa lettem, majd 1994-től intézményvezetőként dolgoztam. 2012-ben az a megtiszteltetés ért, hogy Ternyák Csaba ér-

Fotó: Gergely Gábor

sek úr 2 évre, majd 5 évre és 2019-ben újabb 5 évre megbízott a Felsőzsolcai Szent István Katolikus Általános Iskola vezetésével. Intézményvezetőként fő feladatomnak tekintem, hogy a tantestület közös munkájával elősegítsük a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók keresztény szellemiségű nevelését – oktatását. Véleményem szerint a katolikus szellemiségű nevelés, a szülőkkel való jó együttműködés, a korszerű

pedagógiai módszerek alkalmazása hozzájárulhat a tanulók felzárkóztatásához, fejlesztéséhez. Részt veszek Felsőzsolca város közéletében. 2002-2010 között önkormányzati képviselő voltam. 2003-tól a Szathmáry Király Ádám Kulturális Társaság elnökeként tevékenykedem, melynek célja Felsőzsolca múltjának megismerése, hagyományainak ápolása. Társszerzője lettem a Szülőföldünk, Felsőzsolca című helytörténeti könyvnek, melyet Zsíros Sándor helytörténészszel gyerekeknek írtunk. A Felsőzsolcai Római Katolikus Plébánia egyháztanácsának tagjaként munkámmal igyekeztem segítséget nyújtani a plébánia felújításához, részt veszek az egyháztanács feladatainak megvalósításában. Az elkövetkező időszakban is fő célomnak és feladatomnak tekintem, hogy a pedagógusok, dolgozók segítségével iskolánk jól működjön, tanítványaink keresztény szellemiségű nevelésben részesüljenek, eredményesen tanuljanak tovább a középfokú intézményekben – mondta el végül Putz József. Homa János

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 11. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. november

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

NOVEMBER ÜZENETE „Újuljatok meg gondolkodástok szellemében, s öltsétek magatokra az új embert, aki az Isten szerint igazságosságban és az igazság szentségében alkotott teremtmény” Ef (4,23).

Megáldották a gyöngyösi templom felújított tornyait Megáldották a gyöngyösi Szent Bertalan-templom most elkészült toronysisakjait. Az eredeti konstrukció még az 1917-es nagy tűzvészben semmisült meg. A korabeli újjáépítést követően a vaskos tornyokat egyszerű sátortető fedte. 2018 tavaszán újult meg a szerkezet, amely így a több, mint 100 évvel ezelőtti formáját kapta vissza. A felújítást 2018 tavaszán kezdték meg, a tornyok visszanyerték több mint 100 évvel ezelőtti formájukat. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be. A szertartás elején a főpásztor Isten áldását kérte mindazokra, akik a felújítást segítették. Az egri érsek szentbeszédében igazi örömünnepnek nevezte a napot, amikor hálát adhatunk Istennek azért, hogy valamit sikerült befejeznünk, mindannyiunk közös örömére. A templom falán galamb képében ábrázolt Szentlélekre utalva ki-

emelte: a Lélek az, ami használ, aki bennünket közösségé tesz, ő segít felismerni, hogy Isten gyermekei vagyunk. Az evangéliumban a szamaritánus aszszony Jézust kérdezi arról, hogy hol kell imádni az Istent, a hegyen, vagy Jeruzsálemben, a templomépítő Salamon király kérdése is visszhangra talál. Lehetséges, hogy a Földön lakik az Isten? Ezek a kérdések azóta is foglalkoztatják az embert. A nem hívők nem értik, hogy miért a templomban imádjuk Istent, azt hiszik, hogy ez valamiféle pogányságra hajló rítus. A templomban őrizzük Krisztus Szent Testét, s erre külön is emlékeztet a kongresszusi készület. Ebben a templomban nem csak imádkozunk, hanem egyúttal Isten lakhelyeként is számon tartjuk. Neki tesszük széppé, az Ő dicsőségére. Tornyokat emelünk, melyek emlékeztetnek arra, hogy az a mi utunk, fölfelé, az Istenhez.

A tornyok szelíden hívogatják az itt élőket Isten imádására

Az a kívánságunk, hogy sugározzon innen, a templomból is Isten szeretete az egész városra, a hívek pedig vigyék magukkal mindenhová Isten szeretetét. A két torony, mely meszsziről látszik, szimbóluma a városnak, hívogatja szelíden az itt élőket Isten imádására. De nem csupán az imádság háza, mely sosem üres, mert a kenyér színe alatt ott van közöttünk Krisztus. Ez a mai nap egy alkalom arra, hogy azok is érezzék meghívottságukat, akik nincsenek Isten közelségében, bárcsak ez a két torony felrázná azok lelkiismeretét, akik távol kerültek, de a lelkük mélyén keresik Őt. Mert az Isten is keresi az embert, nemcsak a jámborok, a templombajárók üdvösségét akarja, hanem minden emberét. A szentmisében Balog Gyula, a templom plébánosa köszönetet mondott azoknak, akik segítették az ügyet. Az ünnepségen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes, aki úgy fogalmazott: az állam tartozott ezzel a városnak, mindenki megtette a magáét az ügyben, a kormány forrásokat biztosított, uniós forrásokat használtak fel, s a város és az egyház is nagyban hozzájárult a beruházáshoz, összesen 330 millió forintba került a felújítás. A déli toronyban egy látványlift is helyet kapott, így a templom a helyi turizmust is erősíti B. A. majd.

Cigánypasztorációs N konferencia Egerben Az Egri Érseki Papnevelő Intézet és a Szent János Lelkigyakorlatos Ház adott otthont az október 4–5-én tizenhetedszer megrendezett cigánypasztorációs konferenciának, melyen közel százötvenen vettek részt. Az összejövetelt a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületének jegyében tartották, ezért témája az Eucharisztia közösségteremtő ereje volt. Ehhez kapcsolódott többek közt Székely János szombathelyi megyéspüspöknek, az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága elnökének előadása is. A konferencia kezdetén Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét a szeminárium kápolnájában. A szentmisét követő sajtótájékoztatón ar-

ról beszélt az érsek, hogy Magyarországon sorsdöntő kérdés a szegény, hátrányos helyzetben élő cigány lakosság sorsának jobbra fordítása. Ebben komoly segítséget nyújthatnak a főegyházmegye területén lévő katolikus tanintézmények, ahova sok cigány származású fiatal jár. Az érsek szólt arról is, hogy a cigányság alapvetően kötődik a katolikus hithez, az Egyházhoz. A családokba érkező gyerekek megkeresztelése fontos az egész közösség számára, a keresztelőre való felkészítés pedig tudatosítja az értékválasztást mindenkiben. De nem elég a családokban a keresztelés, el kell vinni hozzájuk az evangélium örömhírét is. Ebben számít minden minden plébániai és iskolai munkatársa segítségére.

ovemberben nemcsak emlékezünk elhunyt szeretteinkre, hanem imádkozunk is értük. Nem csupán a hálás szeretet, hanem Isten igéje és Egyházunk tanítása is erre biztat bennünket. Azért imádkozunk, hogy Isten irgalma bocsássa meg elhunyt testvéreink bűneit, gyarlóságait, és adja meg nekik az örök élet boldogságát. A Biblia alapján tudjuk, hogy az irgalmas Isten még halálunk után is megadja nekünk a bocsánatos bűnöktől való szabadulás lehetőségét. Már az Ószövetség is megemlíti, hogy Makkabeus Júdás ezüstdrachmát küldött Jeruzsálembe, hogy áldozatot mutassanak be a megholtak bűneiért. A leírás azt is megjegyzi, hogy „szent és üdvös gondolat imádkozni a halottakért”, hogy bűneiktől megszabaduljanak (2 Makk 12,40-45). Az Úr Jézus beszél arról, hogy van olyan bűn, ami nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, sem a másvilágon (Mt 12,32). Ebből lo-

Ministránstalálkozó Egerben

Egész napos program keretében találkoztak egymással az Egri Főegyházmegye ministránsai Ternyák Csaba érsek meghívására október 5-én, az egri bazilikában. Az esemény mottója a misszió, a küldetés volt.

Fotó: Gergely Gábor

Az egyházmegye szinte valamennyi plébániájáról érkeztek ministránsok

A találkozó ünnepi szentmiséjén az egri főpásztor meghívására Kiss-Rigó László szegedcsanádi megyéspüspök mondott szentbeszédet. Ebben egyebek mellett úgy fogalmazott, a Szentírásból tudható hogy Jézus 12 apostolt, majd később 72 tanítványt választott maga mellé, akiket különböző feladatokkal bízott meg. Mint hangsúlyozta, kétezer éve Jézus azóta is hív az egyház közösségébe embereket, akiket valamilyen szolgálattal bíz meg. Isten számára pedig a ministránsok, papok, kántorok, püspökök emberi méltósága egyforma – mondta KissRigó László.

Közelebb kerültek Jézushoz lélekben, barátságban és fizikailag is. A hűségesen végzett szolgálat gyümölcse ez. Őszinte tanúságtételre, példamutatás-

ra ad lehetőséget – tette hozzá a főpásztor. A szentmisét követően csoportkép készült a találkozó résztvevőiről, a délután folyamán pedig különböző helyszíneken, csoportos foglalkozásokon vettek részt a fiatalok, a papok, a hitoktatók pedig a két főpásztorral találkoztak az Érseki Palota Látogatóközpontban. A találkozó záró percei ismét a bazilika falai között zajlottak. A fiatalok kérdéseket tehettek fel a vendég püspöknek, majd egy rövid szentségimádást követően az egri érsek záró áldásával ért véget a találkozó. Federics Róbert

Katolikus iskolák igazgatóinak értekezlete Szentmisével kezdődött a főegyházmegye katolikus nevelési-oktatási intézményeinek őszi igazgatói értekezlete október 9-én Egerben, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mutatott be. A szentmise utáni értekezleten Juhász Ferenc, az Egyház-

megyei Katolikus Iskolai Főhatóság elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Az intézményvezetők előadásokat hallhattak a teremtésvédelemről, a tehetséggondozásról, gyermekvédelemről, tájékozódhattak az aktuális feladatokról, gazdasági kér-

désekről, pályázatokról és a beruházásokkal kapcsolatos tudnivalókról. Több intézményvezető osztotta meg tapasztalatait az énektanításról, tekintettel arra, hogy az idei tanév mottója: „aki énekel, kétszeresen imádkozik”.

JEGYZET gikusan következik, hogy vannak más bűnök, amelyek a túlvilágon is bocsánatot nyernek. Szent Pál egy hasonlattal utal

A katolikus tanítás szerint, akik Isten kegyelmében és barátságában halnak meg, de mégsem teljesen tisztán, a purgató-

Purgatórium arra, hogy életünk végén valamiféle tisztító jellegű tűz által is megmenekülhetünk, illetve eljuthatunk az üdvösség állapotára (1Kor 3,10-15). Ezt a lehetőséget, illetve állapotot latin eredetű szóval purgatóriumnak nevezzük. Tisztítóhelynek vagy tisztítótűznek is szoktuk mondani, de egyik sem szerencsés elnevezés, mert nyilvánvaló, hogy nem egy helyről van szó, hanem a tisztulás állapotáról, amit megad a mennyei Atya a gyarló embernek. Dante, az olaszok nagy költője is vallja, hogy ez egy állapot, „ahol kitisztul az emberi szellem, s méltóvá lesz, hogy legyen az ég lakója” (Isteni színjáték, I, 5-6).

riumba jutnak, hogy megtisztulva alkalmassá váljanak az örök élet boldogságára. Ez egy átmeneti állapot. Modern hasonlattal élve egy „egyirányú utca”, mert innen már csak a mennyországba lehet jutni. Nem egy mini-pokolról van tehát szó: mert a tisztítótűz szenvedése lényegesen különbözik a pokol, illetve a kárhozottak szenvedésétől. Prohászka Ottokár „szimpatikus” lelkeknek mondja az itt lévőket, mert ők biztosak abban, ami rájuk vár, és ezért készséggel vállalják a tisztulás állapotát. A purgatóriumról szóló tanítás nem a teológusok találmánya. Bibliai alapja is van, de mi magunk is beláthatjuk azt,

hogy életünk végén szükségünk van egy olyan lelki tisztulásra, amely alkalmassá tesz bennünket Isten és a megdicsőült szentek közösségére. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a legtöbb keresztény ember nem elég szent ahhoz, hogy halála után azonnal Isten színe elé lépjen, de nem is annyira bűnös, hogy a kárhozatban jusson. Szükségünk van tehát a halál utáni tisztulásra is. e feledkezzünk meg arról, amire az Úr Jézus példázata figyelmeztet, hogy csak a kegyelmi állapot menyegzős köntösében léphetünk be az örök élet lakomájára (Mt 22,1-4). Pál apostol szerint „test és vér nem örökölheti az Isten országát”(1Kor 15,29). Kiváló költőnk, Babits Mihály is jól érzékelteti: „Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni, míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya beállítson majdan szobros csarnokába” (Pscyhoanalysis Dolhai Lajos cristiana).

IIâ&#x20AC;&#x2026;â&#x20AC;&#x2026;EGYHĂ ZMEGYEI HĂ?REK HĂ?REK

BĂşcsĂş JĂĄszberĂŠnyben JĂ SZBERĂ&#x2030;NYBEN ĂŠvszĂĄzados mĂşltra tekint vissza az oktĂłber elsĹ&#x2018; hĂŠtvĂŠgĂŠjĂŠn megrendezett RĂłzsafĂźzĂŠr kirĂĄlynĹ&#x2018;je bĂşcsĂş. IdĂŠn 2019. oktĂłber 6-ĂĄn, a Ferences-templomba mĂĄr korĂĄn reggel ĂŠrkeztek a hĂvek ĂŠs a zarĂĄndokok, hogy megtĂśltsĂŠk a templomot ĂŠs imĂĄjukkal, ĂŠnekeikkel kifejezzĂŠk hĂĄlĂĄjukat ĂŠs megfogalmazzĂĄk kĂŠrĂŠseiket a SzĹązanyĂĄhoz. NovĂĄk IstvĂĄn plĂŠbĂĄnos ĂŠvrĹ&#x2018;l-ĂŠvre igyekszik neves vendĂŠget hĂvni a bĂşcsĂşi szentmise celebrĂĄlĂĄsĂĄra. Ebben az ĂŠvben Udvardy GyĂśrgy veszprĂŠmi ĂŠrseket kĂŠrte fel. Udvardy ĂŠrsek kĂśszĂśntĂśtte a hĂveket a zsĂşfolĂĄsig megtelt templomban, majd homĂliĂĄjĂĄban RĂłzsafĂźzĂŠr kirĂĄlynĹ&#x2018;jĂŠt, a BoldogsĂĄgos SzĹąz MĂĄriĂĄt mĂŠltatta. HangsĂşlyozta az Ăźnnep ĂśrĂśmĂŠt, az Ăźnnep tanĂtĂĄsĂĄt.

Eucharisztikus imaalkalom EZ Ă&#x2030;V MĂ JUSA Ăłta szervez a Pa-

rĂĄdi Esperesi KerĂźlet mĂĄs-mĂĄs egyhĂĄzkĂśzsĂŠgi helyszĂneken imaalkalmat a 2020-as budapesti NemzetkĂśzi Eucharisztikus Kongresszusra valĂł felkĂŠszĂźlĂŠs jegyĂŠben. OktĂłber 10-ĂŠn a siroki SzeplĹ&#x2018;telen FogantatĂĄs templomban gyĹąltek Ăśssze a hĂvek, akik rĂłzsafĂźzĂŠr imĂĄdsĂĄg, szentsĂŠgimĂĄdĂĄs ĂŠs szentmise rĂŠvĂŠn mĂŠlyedtek el az Eucharisztia titkĂĄban. Ă rvai Ferenc siroki plĂŠbĂĄnos elmondta: az Ăśtlet abbĂłl adĂłdott, hogy a fatimai jelenĂŠsek ĂŠvfordulĂłjĂĄt megĂźnnepelve az egyhĂĄzkĂśzsĂŠgek vendĂŠgĂźl lĂĄttĂĄk egymĂĄs hĂveit, egy bejĂĄratott imĂĄdsĂĄgos egyĂźttlĂŠtrĹ&#x2018;l van szĂł. A zĂĄrĂł alkalom szentmisĂŠjĂŠt TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek mutatta be. BeszĂŠdĂŠben tĂśbbek kĂśzĂśtt az Isten irĂĄnti bizalomra hĂvta fel a figyelmet.

Jubileum TiszafĂźreden IDĂ&#x2030;N Ă&#x153;NNEPLI fennĂĄllĂĄsĂĄnak 150. ĂŠvfordulĂłjĂĄt a tiszafĂźredi Szent Imre Katolikus Ă ltalĂĄnos Iskola. A jubileum alkalmĂĄbĂłl mutatott be szentmisĂŠt TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek a telepĂźlĂŠs templomĂĄban. A nagyteremben elhelyezett idĹ&#x2018;szalag bemutatja a Bartakovics ĂŠrsek ĂĄltal 1869-ben RĂłmai Katolikus Elemi NĂŠpiskolakĂŠnt alapĂtott intĂŠzmĂŠny vĂĄzlatos tĂśrtĂŠnetĂŠt. UrbĂĄnnĂŠ TĂłth Rita igazgatĂł elmondta, hogy 2011-ben kerĂźlt az Egri FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye fenntartĂĄsĂĄba az iskola. A kĂŠpessĂŠgfejlesztĂŠs mellett a pedagĂłgusok cĂŠlja, hogy szemĂŠlyes tanĂşsĂĄgtĂŠtelĂźkkel, ĂŠs a hittanĂłrĂĄk ĂĄltal is Isten szeretetĂŠt kĂśzvetĂtsĂŠk a diĂĄkok felĂŠ. Az ĂźnnepsĂŠg vĂŠgĂŠn TernyĂĄk ĂŠrsek megĂĄldotta az iskola bejĂĄratĂĄnĂĄl elhelyezett emlĂŠktĂĄblĂĄt.

EgyhĂĄzmegyei HĂrek Kiadja az Egri FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye 3300 Eger, SzĂŠchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztĹ&#x2018;bizottsĂĄg FelelĹ&#x2018;s szerkesztĹ&#x2018;: Homa JĂĄnos Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu KĂŠszĂźlt a kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel. KedvezmĂŠnyes elĹ&#x2018;fizetĂŠs: 06-40/510-510 Nyomdai munkĂĄk: Pharma Press Nyomdaipari Kft.

2019. NOVEMBER

Ă&#x153;nnepelt a Szent IstvĂĄn RĂĄdiĂł ĂŠs TelevĂziĂł kĂśzĂśssĂŠge 2000. oktĂłber 20-ĂĄn kezdte meg adĂĄsĂĄt Egerben, a SeregĂŠly IstvĂĄn ĂŠrsek ĂĄltal alapĂtott Szent IstvĂĄn RĂĄdiĂł. TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre pedig 2011-tĹ&#x2018;l kĂŠszĂti mĹąsorait a Szent IstvĂĄn TelevĂziĂł. A 19. szĂźletĂŠsnapon a hagyomĂĄnyoknak megfelelĹ&#x2018;en szentmisĂŠben adtak hĂĄlĂĄt a mĂŠdiumok munkatĂĄrsai. EzĂşttal a minorita templomban volt a szertartĂĄs.

Szarvas IstvĂĄn atya, a rĂĄdiĂłt ĂŠs televĂziĂłt mĹąkĂśdtetĹ&#x2018; Magyar Katolikus RĂĄdiĂł AlapĂtvĂĄny elnĂśke szentbeszĂŠdĂŠben Ăşgy fogalmazott: az evangĂŠliumban JĂŠzus vendĂŠgsĂŠgbe megy. BelĂŠp a vendĂŠglĂĄtĂł farizeus hĂĄzĂĄba. NekĂźnk is Ăgy kell a technika eszkĂśzein keresztĂźl is elvinnĂźnk Istent az emberekhez, eszkĂśzĂśk vagyunk Isten kezĂŠ-

A HĂ&#x201C;NAP VERSE JuhĂĄsz Gyula

BĂŠke Ă&#x2030;s minden dolgok mĂŠlyĂŠn bĂŠke ĂŠl Ă&#x2030;s minden tĂĄjak ĂŠjĂŠn csend lakik S a vĂŠgtelensĂŠg Ăśsszhangot zenĂŠl S ĂśrĂśk valĂłk csupĂĄn mĂŠly ĂĄlmaink. Ă&#x2030;s minden bĂĄnat lassan bĂŠke lesz Ă&#x2030;s mindenik gyĂśtrĹ&#x2018;dĂŠs gyĹ&#x2018;zelem S a kĂnok kĂnja, mely vĂŠrig sebez, SegĂt tĂşllĂĄtni a szĹąk ĂŠleten. TestvĂŠreim: a boldogsĂĄg ĂśrĂśk S e tĂĄjon mind elmĂşlĂł, ami jĂł S az ĂŠlet, a szĂŠp, nagy processziĂł, Mely indul ĂśrvĂŠny ĂŠs sĂrok fĂślĂśtt, Az ĂŠgi tĂĄj felĂŠ tart csendesen S egy stĂĄciĂłja van: a vĂŠgtelen. JuhĂĄsz Gyula (1883 â&#x20AC;&#x201C;1937) A 20. szĂĄzad elsĹ&#x2018; felĂŠnek egyik legelismertebb magyar kĂśltĹ&#x2018;je, a magyarsĂĄg sorsĂĄnak egyik legjelentĹ&#x2018;sebb lĂrai kifejezĹ&#x2018;je.

A munkatĂĄrsak felkerestĂŠk azt a DeĂĄk Ferenc utcai ĂŠpĂźletet, ahovĂĄ hamarosan kĂśltĂśzik a szerkesztĹ&#x2018;sĂŠg

ben. MĹąsorainkkal kell szolgĂĄlnunk Krisztus ĂźgyĂŠt, mert tudjuk, az Isten mindenhol ott akar lenni, mindenkivel talĂĄlkozni

akar. Az elmĂşlt ĂŠvek tapasztalatai azt mutatjĂĄk, hogy a rĂĄdiĂł ĂŠs a televĂziĂł jĂł eszkĂśz erre, s ez szĂĄmunkra felelĹ&#x2018;ssĂŠget jelent. A

munkatĂĄrsak a szentmise utĂĄn bejĂĄrtĂĄk azt a DeĂĄk Ferenc utcai ĂŠpĂźletet, mely hamarosan a szerkesztĹ&#x2018;sĂŠg szĂŠkhelye lesz.

â&#x20AC;˘

â&#x20AC;˘ ĂĄ Ăş â&#x20AC;˘ Â Ăś Ăś Â? Â? Ăś Ăś Â? Â? Ăł

ĂŠ â&#x20AC;˘ / â&#x20AC;˘ / @ Â Â Â? Â? Â? Â? Â Â Â Â Â Â? Â? â&#x20AC;˘ Â Â Â Â Â Â? Â Â?

ĂŠ Ăź Ă ĂĄ ĂĄ ĂĄ ĂĄ Â Â&#x20AC; Â

Â&#x201A; Â&#x192;ĂĄÂ? Ăł Â&#x201E; Â?ĂÂ Â?ĂĄ

Szent GellĂŠrt-dĂjban rĂŠszesĂźlt a mezĹ&#x2018;kĂśvesdi tanĂĄr

Fontosnak tartja, hogy segĂtsen mĂĄsokon

Barta Judit igazgatĂłhelyettes, a mezĹ&#x2018;kĂśvesdi SzĂŠchenyi IstvĂĄn Katolikus KĂśzĂŠpiskola matematika-kĂŠmia szakos tanĂĄra a Szent GellĂŠrt-dĂj arany fokozatĂĄban rĂŠszesĂźlt az idei egyhĂĄzmegyei tanĂŠvnyitĂłn. A kitĂźntetĂŠst TernyĂĄk Csaba ĂŠrsek adta ĂĄt az egri bazilikĂĄban. Mint megtudtuk: Barta Judit 1986-tĂłl dolgozik az iskolĂĄban. 1991-tĹ&#x2018;l az iskolĂĄt segĂtĹ&#x2018; SzĂŠchenyi AlapĂtvĂĄny vezetĹ&#x2018;je ĂŠs a gyermekvĂŠdelmi feladatok felelĹ&#x2018;se. Ĺ? a mezĹ&#x2018;kĂśvesdi kĂśzĂŠpiskola egyik motorja. EmbersĂŠge, a nehĂŠz helyzetben lĂŠvĹ&#x2018;k felĂŠ tanĂşsĂtott empĂĄtiĂĄja, segĂtĹ&#x2018;kĂŠszsĂŠge pĂŠldaĂŠrtĂŠkĹą. Nagy tekintĂŠlynek Ăśrvend

tanĂtvĂĄnyai, munkatĂĄrsai kĂśrĂŠben, hiszen idĹ&#x2018;t, fĂĄradtsĂĄgot nem kĂmĂŠlve igyekszik megoldani minden problĂŠmĂĄt akkor is, ha mĂĄsok mĂĄr feladtĂĄk. â&#x20AC;&#x201C; BorsodbĂłtĂĄn tĂśltĂśttem gyermekkoromat, egy bĂĄnyĂĄsztelepĂźlĂŠsen. A bĂĄnyĂĄszok ĂśsszetartĂĄsa, segĂtĹ&#x2018;kĂŠszsĂŠge beleĂrĂłdott a gyermekkoromba, ami meghatĂĄrozta a tovĂĄbbi ĂŠletemet. Mindig fontosnak tartottam, ha mĂłdomban van, segĂtsek mĂĄsokon. KĂśzĂŠpiskolĂĄba KazincbarcikĂĄra az Irinyi JĂĄnos Vegyipari SzakkĂśzĂŠpiskolĂĄba jĂĄrtam. KollĂŠgista voltam ĂŠs szerettem tanĂtva tanulni. EzĂŠrt vĂĄlasztottam a tanĂĄri pĂĄlyĂĄt, ĂŠs a matematika, kĂŠmia szakot. ReĂĄl ĂŠrdeklĹ&#x2018;dĂŠ-

sem mellett az olvasĂĄs szeretete is megmaradt. A mai napig ez jelenti szĂĄmomra a kikapcsolĂłdĂĄst, a horgĂĄszĂĄs valamint a rĂŠgi tĂĄrgyak gyĹąjtĂŠse ĂŠs felĂşjĂtĂĄsa mellett. 1986 Ăłta vagyok a MezĹ&#x2018;kĂśvesdi SzĂŠchenyi IstvĂĄn Katolikus KĂśzĂŠpiskolĂĄban, folyamatosan osztĂĄlyfĹ&#x2018;nĂśkkĂŠnt, szĂźlĹ&#x2018;i munkakĂśzĂśssĂŠg ĂśsszekĂśtĹ&#x2018; tanĂĄrkĂŠnt illetve ifjĂşsĂĄgvĂŠdelmi felelĹ&#x2018;skĂŠnt, osztĂĄlyfĹ&#x2018;nĂśki munkakĂśzĂśssĂŠg-vezetĹ&#x2018;kĂŠnt, majd igazgatĂłhelyetteskĂŠnt. 2000 Ăłta folyamatosan foglalkozom a pĂĄlyĂĄzatok koordinĂĄlĂĄsĂĄval. A cĂŠlom, hogy kiegyensĂşlyozott, az ĂŠlet minden terĂźletĂŠn helytĂĄllĂł gyermekeket neveljĂźnk. Homa JĂĄnos

Nemcsak igazgatĂłhelyetteskĂŠnt, hanem osztĂĄlyfĹ&#x2018;nĂśkkĂŠnt is tevĂŠkenykedik az iskolĂĄban

TernyĂĄk ĂŠrsek megĂĄldotta a szobrot

FotĂł: Balogh Ferenc

FelavattĂĄk EszterhĂĄzy pĂźspĂśk szobrĂĄt A Bazilika ĂŠs a LĂceum kĂśzĂśtti tĂŠr teljesen megĂşjult. Szeptember 29-ĂŠn felavattĂĄk EszterhĂĄzy KĂĄroly pĂźspĂśk egĂŠsz alakos szobrĂĄt, mely TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre, az egyhĂĄzmegye koordinĂĄlĂĄsĂĄval az EszterhĂĄzy KĂĄroly Egyetem ĂŠs Eger vĂĄros tĂĄmogatĂĄsĂĄval valĂłsult meg. A szĂźksĂŠges anyagi forrĂĄst a felek egyenlĹ&#x2018; arĂĄnyban vĂĄllaltĂĄk. A szobor KovĂĄcs JenĹ&#x2018; szobrĂĄszmĹąvĂŠsz alkotĂĄsa. TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek beszĂŠdĂŠt egy Albert Einsteinnek tulajdonĂtott mondĂĄssal kezd-

te, miszerint: â&#x20AC;&#x17E;A tudomĂĄny vallĂĄs nĂŠlkĂźl sĂĄnta, a vallĂĄs tudomĂĄny nĂŠlkĂźl vak.â&#x20AC;? A vallĂĄs, a hit ĂŠs a tudomĂĄny egyĂźttes jelenlĂŠtĂŠt szimbolizĂĄlja a Bazilika ĂŠs a LĂceum kĂśzĂśtti tĂŠr. EszterhĂĄzy pĂźspĂśk mindkettĹ&#x2018;ben jeleskedett, a szobra pedig felhĂvja a figyelmĂźnket arra, hogy a tudĂĄsĂŠrt ĂŠrdemes tenni, tanulni ĂŠs mĹąvelni magunkat, mert a jĂśvĹ&#x2018; azokĂŠ, akik elĹ&#x2018;re tekintenek ĂŠs mernek nagyot ĂĄlmodni. Az ĂźnnepsĂŠg vĂŠgĂŠn TernyĂĄk ĂŠrsek megĂĄldotta a teret ĂŠs a szobrot is.

Szent ErzsĂŠbet a Katolikus KaritĂĄsz vĂŠdĹ&#x2018;szentje

â&#x20AC;&#x17E;TegyĂŠtek boldoggĂĄ az embereket!â&#x20AC;? November hĂłnapban ĂźnnepeljĂźk a legismertebb magyar szentet, Ă rpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂŠbetet, akit 788 ĂŠvvel ezelĹ&#x2018;tt, november 19-ĂŠn temettek el. A Katolikus KaritĂĄsz vĂŠdĹ&#x2018;szentje, a mindĂśsďż˝sze 24 ĂŠvet ĂŠlt magyar kirĂĄlylĂĄny, aki nĂŠmethonban ĂŠlte le ĂŠletĂŠt ĂŠs jĂłtĂŠkonykodĂł ĂŠletszentsĂŠg hĂrĂŠben fejezte be. HalĂĄla utĂĄn nĂŠgy ĂŠvvel mĂĄr a szentek sorĂĄba avatta IX. Gergely pĂĄpa. ErzsĂŠbet egyik mondĂĄsa volt: â&#x20AC;&#x17E;TegyĂŠtek boldoggĂĄ az embere-

ket!â&#x20AC;?. Ha a boldogsĂĄgot a nĂŠlkĂźlĂśzĂŠs akadĂĄlyozta, akkor adomĂĄnyokkal segĂtette a rĂĄszorulĂłkat, ha vigaszra volt szĂźksĂŠgĂźk, akkor lelkileg erĹ&#x2018;sĂtette az embereket. Ă rvai Ferenc igazgatĂł elmondta, hogy a FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegyei Egri KaritĂĄsz KĂśzpont ĂŠgi pĂĄrtfogĂłnk pĂŠldĂĄjĂĄt kĂśvetve teszi a jĂłt az evangĂŠlium szellemĂŠben ĂŠs az egyhĂĄz nevĂŠben, kĂśzvetĂtve az Isten gondviselĹ&#x2018; szeretetĂŠt. FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegyĂŠnkben 64 plĂŠbĂĄniai KaritĂĄsz Csoporttal, 911 karitĂĄsz

ĂśnkĂŠntessel, Egri KaritĂĄsz KĂśzponttal, egri RĂ&#x2030;V szenvedĂŠlybeteg-segĂtĹ&#x2018; SzolgĂĄlattal ĂŠs miskolci KaritĂĄsz-Ponttal igyekszik ennek a kĂźldetĂŠsnek megfelelni. Ebben az ĂŠvben tĂŠlen a csalĂĄdokat kĂĄlyhĂĄval ĂŠs tĂźzelĹ&#x2018;vel, a hajlĂŠktalanokat meleg ĂŠtkeztetĂŠssel ĂŠs tĂŠli ruhĂĄval segĂtettĂźk. Egerben egĂŠsz ĂŠvben naponta 50 rĂĄszorulĂł kaphat meleg ĂŠtelt a KaritĂĄsz KonyhĂĄn. Tavasszal 1.200 csalĂĄd kapott vetĹ&#x2018;magot, hogy a kertjeik mĹą-

velĂŠsĂŠvel segĂtsĂŠk az ĂśngondoskodĂĄst. TartĂłsĂŠlelmiszer csomaggal 1.700 alkalommal segĂtettek csalĂĄdokat. EgĂŠsz nyĂĄron 300 rĂĄszorulĂł gyermek tĂĄborozott ingyen a karitĂĄsz tĂĄboraiban. KrĂzissegĂŠly programjukban - rezsi tĂĄmogatĂĄsban, gyĂłgyszer kivĂĄltĂĄsĂĄban, gyĂłgyĂĄszati segĂŠdeszkĂśz megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄban 728 csalĂĄdot tĂĄmogattak. A karitĂĄsz ĂśnkĂŠnteseik szĂĄmĂĄra karitĂĄsz lelkigyakorlatot ĂŠs szakmai kĂŠpzĂŠseket szervez-

tek, hogy hatĂŠkonyabb legyen a karitatĂv szolgĂĄlatuk. Ă rpĂĄd-hĂĄzi Szent ErzsĂŠbet ĂŠgi kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄt megtapasztaljĂĄk, mert sok adomĂĄnyozĂłval ĂŠs segĂtĹ&#x2018;vel erĹ&#x2018;sĂti munkĂĄjukat. HĂĄla ĂŠs kĂśszĂśnet a karitĂĄszban jĂłtĂŠkonykodĂł munkatĂĄrsaknak, ĂśnkĂŠnteseknek ĂŠs az adomĂĄnyaikkal segĂtĹ&#x2018; tĂĄmogatĂłknak. A â&#x20AC;&#x17E;FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegyei KaritĂĄsz KĂśzpont Egerâ&#x20AC;? CIB BanknĂĄl vezetett bankszĂĄmlaszĂĄma: 10700282-48854209H. J. 51100005

www.eger.egyhazmegye.hu

info@eger.egyhazmegye.hu X. évfolyam, 12. szám

EGYHÁZMEGYEI HÍREK

2019. december

Megjelenik minden hónap elsõ szombatján

DECEMBER ÜZENETE „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28).

Lektorokat és akolitusokat avattak

Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök avatta a lektorokat és az akolitusokat

November 24-én, Krisztus Király ünnepén Palánki Ferenc Debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be az egri bazilikában, melynek keretében került sor a papnövendékek felolvasó és akolitus avatására. Az egri egyházmegyés Lestál Balázst, Osztie Balázst, Joe Steven Amaguayát, Mihályi Mátyást, Luidimar Herrerát, Pietro Trevisant, valamint a debrecen – nyíregyházi egyházmegyés Papp Attilát és Tatár Bálintot lektorrá avatta a püspök. Az egri főegyházmegyés Hágen Pál Tamást, Kerekes Gábort, Péter Vilmost, Michele Gervasonit, Enrique Parrát,

király, kereszten trónol, koronája töviskoszorú. Lukács evangéliumából arról értesülünk, hogy a haláltusájában a körülötte állók többször is felszólítják, „szabadítsd meg magadat”. A főtanács és a nép vénei azért teszik ezt, hogy így igazolják, mentegessék magukat: ők jogosan feszítették keresztre Jézust. De a felszólításra az Úr már korábban válaszolt, amikor azt mondta: aki meg akarja menteni az életét, az elveszíti azt, aki mások szolgálatára adja az életét, az megmenti az örök életre. A most avatottak felé fordulva hangsúlyozta: ti ezt vállaltátok Krisztus szolgálatára.

Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel

Örök jövőnk van – A novemberben véget ért egyházi év középpontjában az Egri Főegyházmegyében a fiatalok álltak, hiszen a rendezvények nagy része, közöttük a Kemény Ferenc Sportcsarnokban tartott Egyházmegyei Ifjúsági találkozó a 35 év alattiakat célozta meg. Érsek úr miért szentel különös figyelmet erre a generációra?

– A fiataloknak szükségük van Krisztusra, mert csak Ő tudja megmutatni nekik a helyes utat, amelyen egy egész életen át járni lehet és érdemes. Az egyház feladata pedig éppen az, hogy az Ő személyét és tanítását közel vigye minden emberhez, különösen azokhoz a fiatalokhoz, akik csak nagyon keveset tudnak róla. Szeretnénk szinte egyenként bemutatni és rábízni őket. – Érsek úr a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia oktatási bizottságának elnöke is. Ennek kézzel fogható jele, hogy az Egri Főegyházmegyében található a legtöbb egyházi iskola.

– Iskoláinkban hosszútávú építkezés folyik. A kiemelkedő szakmai munka mellett szükség van a hitélet elmélyítésére. Ebben nélkülözhetetlen az elkötelezett keresztény életet élő szülők, pedagógusok, hitoktatók és lelkipásztorok összehangolt együttműködése. Ha bármelyik hiányzik ebből, annak a diákjaink látják a kárát. Nagy utat tettünk meg az elmúlt években, már nagyon sok szép eredményt látok. Köszönet érte minden résztvevőnek! – A főegyházmegyei Karitász munkája is nagyon értékes. Sok rászoruló embernek nyújtanak segítséget. Mennyire tudják kielégíteni a szociálisan és mentálisan is egyre inkább növekvő igényeket?

November 23-án, szombaton szentmise keretében öltötte magára a reverendát az Egri Érseki Papnevelő Intézetben a másodéves, egri egyházmegyés Ferenczi Béla, Gyarmati Valentin, Kubik Zsolt, Novák Lajos, Németh Mihály, Szedmák Zoltán valamint a debrecen-nyíregyházi egyházmegyés Nyeste Tamás. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminárium rektora H. J. áldotta meg.

Betlehem-készítő pályázat Az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont Betlehemkészítő pályázatot hirdet diákoknak. Az alkotásokat mindenféle anyagból, bármilyen méretben, bármilyen technikával készíthetik. Beküldési határidő: 2019. december 13. (Névvel, címmel, elérhetőséggel ellátva.) Beküldési

– Milyen programot emelne még ki a jövő évi egyházmegyei rendezvények közül?

Ternyák Csaba egri érsek: „Üdvözítőnk számára a mi nemzedékünk is fontos” Fotó: Gergely Gábor

– Nem lehet egyetlen célunk, hogy igényeket elégítsünk ki, hiszen azok mindig sokkal nagyobbak, mint a mi korlátozott lehetőségeink. Az a hivatásunk, hogy jel legyünk. Ezért próbáljuk az evangélium tanítását követve, a katolikus egyház nevében és a hívő emberek nagylelkűségéből enyhíteni a bajba jutottak terheit. Ezt önzetlenül és személyválogatás nélkül tesszük. – Érsek úr nagy figyelmet szentelt a templomok, plébániák és egyházi iskolák felújítására. Havonta áldott meg három-négy felújított egyházi épületet. Szeptemberben pedig újabb nagy feladatra vállalkoztak. Elkezdődött az egri bazilika felújítása…

– Küldetésünk az evangélium hirdetése és az egyház építése. Elsősorban a lelki templomok építésére figyelünk, amelyek építőkövei hűséges híveink. Ugyanakkor feladatunk a

“kőből” épült templomok karbantartása, épített örökségünk megőrzése is. Ezek gyakran hazánk kiemelt műemlékei. Isten iránti hálával tölt el, hogy az elnyomatás nyomorúságos évtizedei után, most az európai közösség és a magyar állam is jelentős pénzügyi támogatást biztosít ezen feladataink teljesítéséhez, amelyek közös nemzeti értékeink megőrzésére és fejlesztésére irányulnak. – Az új egyházi év legnagyobb hazai eseménye a szeptemberi Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz.

– Az egész magyar egyháznak nagy lehetőség ez az eseménysor. A felkészülésnek csak egy elemét szeretném kiemelni. Március közepétől három héten át nagyobb templomainkban fogadjuk a missziós keresztet, amely kiváló alkalom lesz arra, hogy felszítsa és el-

– Ötévenként szoktuk megújítani az egyházközségi képviselő testületeket. Ezekben a napokban írok alá saját kezűleg közel ötezer kinevező iratot. Miközben aláírok, a közösségeinkért imádkozok, hogy a képviselő testületekkel együtt ők is meg tudjanak újulni a Szentlélekben. A képviselőknek tervezünk tavasszal egy megerősítő, bátorító együttlétet. – Karácsonyra, Jézus Krisztus születésére készülünk. Mit üzen napjaink emberének itt és most ez az ünnep?

– Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Ez az állandóság nem jelent mozdulatlanságot vagy unalmat. Sokkal inkább azt a biztonságot, hogy Üdvözítőnk számára a mi nemzedékünk is fontos, értünk, a mi megváltásunkért is meg akar születni szívünkben ezen a karácsonyon. Az üzenet ma is érvényes, Jézus Krisztus születésének ünnepe arra emlékeztet, örök jövőnk van. Életünk egyszeri és megismételhetetlen érték az Isten szemében. – Köszönjük az interjút! Homa János

JEGYZET

Tizenhat kispap állt a püspök elé

Carlos Jesus Penarandát, és Geovanny Fernando Salazárt, valamint a debrecen–nyíregyházi egyházmegyés Szabó Gábort akolitussá avatta Palánki püspök. A lektorok, vagyis felolvasók feladata, hogy Isten Igéje méltó módon hangozzék el a liturgiában, az akolitusok hivatása pedig az, hogy szolgálatot végezzenek a papok mellett. Palánki püspök szentbeszédében elmondta: Krisztus furcsa

mélyítse híveinkben az eucharisztikus lelkiséget. A szentmisét egyre inkább életünk középpontjába kell állítanunk. Fontos lenne az is, hogy a szentségimádás lelkiségében megerősödjünk. Nagy lehetőség a kongreszszus egyházunk lelki megerősödésében. Legyen igényünk arra, hogy személyesen részt vegyünk és az elsőáldozók családjait támogassuk a részvételben. Életre szóló élményt szerezhetünk a gyermekeknek!

cím: Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Minden beküldött alkotást megáldanak december 14-én 16 órakor, és az Érseki Palotában kiállításra kerülnek. A munkák 2020. január 31-ig tekinthetők meg. A legjobbakat díjazásban részesítik.

okan vannak olyanok, akik nem tudják, hogy az egyházi év nem azonos a polgári évvel: advent első vasárnapjával kezdődik, és Krisztus Király ünnepével ér véget. Liturgikus évnek is nevezzük, mert elsősorban az Egyház liturgiájában találkozunk az egyházi évvel, annak legfontosabb szakaszaival és ünnepeivel. A napév mintájára 365 napos ciklust jelent. Általa az Egyház liturgiája egy év körforgásába állítja be megváltásunk titkait. Egy esztendő leforgása alatt elvonul előttünk az Úr Jézus egész földi élete és üdvözítő műve. Megünnepeljük a megváltó Jézus eljövetelét, az életének fontosabb eseményeit, kiemelten a húsvéti misztériumát, a mennybemenetelét és a Szentlélek eljövetelét. A liturgikus év ünnepeinek rendje nem a polgári napévhez alkalmazkodik, hanem a húsvét időpontjához, ez pedig a Hold változásaitól függően alakul.

Vannak úgynevezett „álló” ünnepeink, melyek határozott dátumhoz köthetők (pl. a karácsony). A „mozgó” dátumú ünnepek idő-

előkészületi idő. Az adventi időben a Megváltó Jézus születésére készülünk, nagyböjtben pedig a húsvétra, megváltásunk

Az egyházi év pontja a húsvéttól függ. A Niceai Zsinat (325) határozta meg, hogy a húsvét minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap legyen. Ehhez igazodva, húsvét előtt negyven nappal a nagyböjt mindig hamvazószerdával kezdődik. (A vasárnapokat nem számoljuk!) Negyven nappal húsvét után ünnepeljük Jézus mennybemenetelét és az ötvenedik napon azt, hogy elküldte nekünk a Szentlelket. Az egyházi év két kiemelkedő időszaka: a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör, a liturgikus év két tartóoszlopa, melyekhez szervesen hozzátartozik egy-egy

misztériumának megünneplésére hangoljuk a lelkünket. A rajtuk kívül álló 33 vasárnapot pedig az „évközi idő”-nek nevezzük, amelyben abból élünk, amit megemlékezéssel megünnepeltünk. Szűz Máriát és a szenteket is ünnepeljük, mint példaképeinket, akik a megváltás kegyelmének látható gyümölcseiként állnak előttünk. A liturgikus színek is emlékeztetnek az egyházi év időszakaira. Adventben és nagyböjtben a lila, a karácsonyi és húsvéti időben a fehér, az évközi időszakban pedig a zöld a miseruha színe. Az egyházi év célja kettős: Isten dicsőítése és az ember meg-

szentelése. Amikor a megváltásunk titkait Istent dicsőítő hálaadással és emlékezéssel ünnepeljük, remélhetőleg annak kegyelmeiben is gazdagon részesülünk. Hittel valljuk, és esztendőről esztendőre megtapasztalhatjuk, hogy a liturgikus év, az ünnepekre való előkészület és az ünneplés segít bennünket, hogy egyre inkább úgy éljünk, ahogyan azt a Megváltó Jézustól tanultuk. emcsak papjaink, hanem a szociológusok is emlegetik, hogy „a modern ember feltalálta a szabadidőt, de elfelejtette az ünnepet”. Híres írónk, Márai Sándor fölhívja a figyelmet arra, hogy veszedelmes ez a jelenség, mert „az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme”. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a kisebb-nagyobb ünnepek teszik érthetővé, elfogadhatóvá és élhetővé a munkás hétköznapokat. A zsoltáros szerint „boldog az a nép, amely tud ünnepelni” Dolhai Lajos (Zsolt 89,16).

IIâ&#x20AC;&#x2026;â&#x20AC;&#x2026;EGYHĂ ZMEGYEI HĂ?REK HĂ?REK

Iskolai lelkipĂĄsztorok ĂŠrtekezlete OKTĂ&#x201C;BER 30-Ă N tartottĂĄk az Egri FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye oktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyeinek lelkipĂĄsztori ĂŠrtekezletĂŠt az egri szeminĂĄriumban. JuhĂĄsz Ferenc, az EgyhĂĄzmegyei Katolikus Iskolai FĹ&#x2018;hatĂłsĂĄg elnĂśke elĹ&#x2018;adĂĄsĂĄban arrĂłl szĂłlt, hogyan segĂthetik a lelkipĂĄsztorok az intĂŠzmĂŠnyvezetĹ&#x2018;k munkĂĄjĂĄt. TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek a NemzetkĂśzi Eucharisztikus Kongresszus kapcsĂĄn adĂłdĂł feladatokrĂłl beszĂŠlt, elmondta: a mi nemzedĂŠkĂźnk csodĂĄlatos ajĂĄndĂŠkkĂŠnt kapja a Kongresszust, s ezt elĹ&#x2018;kĂŠszĂtve jĂśvĹ&#x2018; tavasszal egyhĂĄzmegyĂŠnkbe ĂŠrkezik a missziĂłs kereszt. A fĹ&#x2018;pĂĄsztor mindenkit buzdĂtott arra, hogy keresse az alkalmat Ăşj dolgok kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠre, az ĂşjjĂĄĂŠpĂtĂŠsre.

A FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye munkatĂĄrsainak tanulmĂĄnyĂştja 2019. OKTĂ&#x201C;BER 22-ĂŠn ĂŠs 23-ĂĄn,

a Debrecen-NyĂregyhĂĄzi EgyhĂĄzmegyĂŠbe lĂĄtogattak az Egri FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye kĂśzponti intĂŠzmĂŠnyeinek munkatĂĄrsai. TernyĂĄk Csaba ĂŠrsek vezetĂŠsĂŠvel. Debrecenben PalĂĄnki Ferenc pĂźspĂśk, a DebrecenNyĂregyhĂĄzi EgyhĂĄzmegye fĹ&#x2018;pĂĄsztora fogadta a csoportot, akivel megtekintettĂŠk a Szent Anna-szĂŠkesegyhĂĄzat, majd a DĂŠri MĂşzeumban elmĂŠlkedtek MunkĂĄcsy MihĂĄly Krisztus-trilĂłgiĂĄja elĹ&#x2018;tt. NyĂrbĂĄtorban, majd mĂĄsnap MĂĄriapĂłcson, a KĂśnnyezĹ&#x2018; SzĹązanya csodatĂŠvĹ&#x2018; ikonja elĹ&#x2018;tt szentmisĂŠn vettek rĂŠszt. NyĂregyhĂĄzĂĄn a Samassa JĂłzsef bĂboros, egri ĂŠrsek ĂĄltal 1904-ben felĂŠpĂttetett Magyarok Nagyasďż˝szonya-tĂĄrsszĂŠkesegyhĂĄzat tekintettĂŠk meg. Ezt kĂśvetĹ&#x2018;en Szocska Ă bel pĂźspĂśk atyĂĄval, a gĂśrĂśgkatolikus NyĂregyhĂĄzi EgyhĂĄzmegye szĂŠkesegyhĂĄzĂĄban imĂĄdkoztak, majd lĂĄtogatĂĄst tettek a PĂźspĂśki Hivatalban. Ă&#x161;tjukat HajdĂşdorogon zĂĄrtĂĄk, ahol a HajdĂşdorogi FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye szĂŠkesegyhĂĄzĂĄt, a magyar gĂśrĂśgkatolikusok fĹ&#x2018;templomĂĄt tekintettĂŠk meg.

KiĂĄllĂtĂĄs Prokop PĂŠter alkotĂĄsaibĂłl PROKOP PĂ&#x2030;TER pap-festĹ&#x2018; mĹąveibĹ&#x2018;l nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs az Egri Ă&#x2030;rseki Palota Turisztikai LĂĄtogatĂłkĂśzpontban 2019. oktĂłber 29-ĂŠn. A tĂĄrlat 2020. januĂĄr 4-ig lĂĄtogathatĂł.

â&#x20AC;˘

â&#x20AC;˘ ĂĄ Ăş â&#x20AC;˘ Â Ăś Ăś Â? Â? Ăś Ăś Â? Â? Ăł

ĂŠ â&#x20AC;˘ / â&#x20AC;˘ / @ Â Â Â? Â? Â? Â? Â Â Â Â Â Â? Â? â&#x20AC;˘ Â Â Â Â Â Â? Â Â?

ĂŠ Ăź Ă ĂĄ ĂĄ ĂĄ ĂĄ Â Â&#x20AC; Â

Â&#x201A; Â&#x192;ĂĄÂ? Ăł Â&#x201E; Â?ĂÂ Â?ĂĄ

KarĂĄcsony felĂŠ KarĂĄcsonykor JĂŠzus Krisztus szĂźletĂŠsĂŠre emlĂŠkezik a vilĂĄg. A karĂĄcsony szĂł gyĂśkere a latin incarnatio (megtestesĂźlĂŠs), mĂĄs felfogĂĄs szerint a szlĂĄv jĂśvevĂŠnyszavaink legĹ&#x2018;sibb rĂŠtegĂŠbĹ&#x2018;l szĂĄrmazik. A karĂĄcsony idĹ&#x2018;pontja a 325-ben tartott niceai zsinaton kĂźlĂśnĂźlt el a vĂzkeresztĂŠtĹ&#x2018;l (januĂĄr 6.) ĂŠs kerĂźlt december 25-re.

KarĂĄcsonyt megelĹ&#x2018;zi a nĂŠgyhetes advent (Ă&#x161;rjĂśvet), ennek elsĹ&#x2018; vasĂĄrnapjĂĄval kezdĹ&#x2018;dik az egyhĂĄzi ĂŠv. Pilinszky JĂĄnos Ărja HitĂźnk titkai cĂmĹą cikkĂŠben az AdventrĹ&#x2018;l: â&#x20AC;&#x17E;Ă dvent: a vĂĄrakozĂĄs megszentelĂŠse. Rokona annak a gyĂśnyĂśrĹą gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vĂĄgyakozni az utĂĄn, ami a miĂŠnk. Gyermekkorunkban ĂŠltĂźnk Ăgy. VĂĄgyakoztunk arra â&#x20AC;&#x201C; ami biztosan megjĂśtt. TĂŠlen: az elsĹ&#x2018; hĂłesĂŠsre. Ă&#x2030;s vĂĄrakozĂĄsunk ettĹ&#x2018;l semmivel sem volt kisebb, erĹ&#x2018;tlenebb. EllenkezĹ&#x2018;leg: nincs nagyobb kaland, mint hazaĂŠrkezni, hazatalĂĄlni, beteljesĂteni ĂŠs fĂślfedezni azt, ami a miĂŠnk. Ă&#x2030;s nincs gyengĂŠbb ĂŠs jogosabb birtoklĂĄs se,

mint szeretnĂźnk azt, akit szeretĂźnk ĂŠs aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerĹ&#x2018;sben szĂźlethet valĂłdi meglepetĂŠs, lehetsĂŠges vĂŠgeĂŠrhetetlenĂźl vĂĄrakoznunk ĂŠs megĂŠrkeznĂźnk, szakadatlanul utaznunk ĂŠs szakadatlanul hazatalĂĄlnunk. Minden egyĂŠb kaland, minden egyĂŠb megismerĂŠs ĂŠs minden egyĂŠb vĂĄrakozĂĄs vĂŠges ĂŠs kĂŠrdĂŠses.â&#x20AC;? A karĂĄcsonyi ĂźnneplĂŠs a szentestĂŠvel, karĂĄcsony vigĂliĂĄjĂĄval veszi kezdetĂŠt, amelyen rĂŠgi hagyomĂĄny szerint virrasztottak, bĂśjtĂśltek ĂŠs imĂĄdkoztak. A karĂĄcsony katolikus liturgiĂĄjĂĄnak sajĂĄtossĂĄga a hĂĄrom szentmise: az ĂŠjfĂŠli mise, a

JĂŠzus szĂźletĂŠse â&#x20AC;&#x201C; egy mai szentkĂŠpen

pĂĄsztorok misĂŠje ĂŠs a karĂĄcsonyi Ăźnnepi szentmise. Ă&#x161;gy tartjĂĄk, hogy az ĂŠjfĂŠli mise JĂŠzus (az-

2019. DECEMBER

A HĂ&#x201C;NAP VERSE Babits MihĂĄly

KarĂĄcsonyi ĂŠnek az az Ige) ĂśrĂśk szĂźletĂŠsĂŠt, a pĂĄsztorok misĂŠje a megtestesĂźlt Ige fĂśldi szĂźletĂŠsĂŠt, az Ăźnnepi mise ezekkel egyĂźtt az ember kegyelmi ĂşjjĂĄszĂźletĂŠsĂŠt Ăźnnepli. A Szentatya karĂĄcsony napjĂĄn dĂŠlben Ăźnnepi Urbi et Orbi (a vĂĄrosnak, azaz RĂłmĂĄnak ĂŠs a vilĂĄgnak szĂłlĂł) ĂĄldĂĄst ad, ĂŠs tĂśbb mint Ăśtven nyelven ĂźdvĂśzli a vilĂĄg nĂŠpeit. KarĂĄcsony ikonogrĂĄfiĂĄjĂĄnak kĂśzponti tĂŠmĂĄja a jĂĄszolban fekvĹ&#x2018; ĂşjszĂźlĂśtt JĂŠzus ĂŠdesanyjĂĄval, MĂĄriĂĄval ĂŠs Szent JĂłzseffel. A katolikus templomokban karĂĄcsonykor megtalĂĄlhatĂł betlehemi jĂĄszol ĂĄllĂtĂĄsĂĄnak szokĂĄsa Assisi Szent FerenctĹ&#x2018;l ered, aki 1223-ban az ĂŠjfĂŠli misĂŠre egy barlangot rendezett be. A karĂĄcsonyfa-ĂĄllĂtĂĄs a XVII. szĂĄzadtĂłl ĂŠs nĂŠmet terĂźletrĹ&#x2018;l terjedt el. A hagyomĂĄnyos paraszti kultĂşrĂĄban a nĂŠpszokĂĄsok kĂśzĂŠ tartozik a betleheH. J. mezĂŠs, a kĂĄntĂĄlĂĄs.

MĂŠrt fekszel jĂĄszolban, ĂŠg kirĂĄlya? VisszasĂrsz az ĂŠhes barikĂĄra. ZenghetnĂŠl, lenghetnĂŠl angyalok kĂśzt: mĂŠgis itt rĂdogĂĄlsz, ĂĄllatok kĂśzt. BĂślcs bocik szĂĄjĂĄnak langy fuvalma jobb tĂĄn mint csillag-Ăźr szele volna? Jobb talĂĄn a puha szĂŠna-alom, mint a magas ĂŠgi birodalom? IstĂĄllĂł pĂĄrĂĄja, jobb az neked, mint gazdag nĂĄrdusok ĂŠs kenetek? LĂĄbadhoz tĂśmjĂŠn hullt ĂŠs arany hullt: kezed csak bĂşs anyĂĄd mellĂŠĂŠrt nyultâ&#x20AC;Ś Becsesnek lĂĄttad te e fĂśldi test koldusruhĂĄjĂĄt, hogy fĂślvetted ezt? s nem vĂŠlted rossznak a zord ĂŠletet? te, kirĹ&#x2018;l zengjĂźk, hogy â&#x20AC;&#x17E;megszĂźletettâ&#x20AC;?! Szeress hĂĄt minket is, koldusokat! LelkĂźnkben gyujts pici gyertyĂĄt sokat. Csengess ĂŠjĂźnkĂśn ĂĄt, s csillantsd elĂŠnk tĂśrĂŠkeny jĂĄtĂŠkunkat, a remĂŠnyt. Babits MihĂĄly (1883 â&#x20AC;&#x201C; 1941) kĂśltĹ&#x2018;, ĂrĂł, irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz, mĹąfordĂtĂł, a 20. sz. eleji magyar irodalom egyik legjelentĹ&#x2018;sebb alakja, a Nyugat elsĹ&#x2018; nemzedĂŠkĂŠnek tagja.

A fĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye templomaiba Kateketikai Konferencia Egerben ĂŠrkezik a MissziĂłs Kereszt OzsvĂĄri Csaba ĂśtvĂśsmĹąvĂŠsz alkotĂĄsa a MissziĂłs Kereszt, amelyet Ferenc pĂĄpa RĂłmĂĄban, a magyar pĂźspĂśkĂśk ad limina lĂĄtogatĂĄsa alkalmĂĄval ĂĄldott meg. A 2020-ban, Budapesten rendezendĹ&#x2018; 52. NemzetkĂśzi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) elĹ&#x2018;kĂŠszĂźletekĂŠnt a szervezĹ&#x2018;k a keresztet MagyarorszĂĄg szĂĄmos templomĂĄba elviszik. Az esemĂŠny programjĂĄrĂłl a helyi plĂŠbĂĄniĂĄk fognak a kĂŠsĹ&#x2018;bbiekben informĂĄciĂłt adni. Mindenkit szeretettel vĂĄrnak a plĂŠbĂĄniĂĄk.

A MissziĂłs Kereszt lĂĄtogatĂĄsĂĄnak idĹ&#x2018;pontjai ĂŠs helyszĂnei az Egri FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegyĂŠben MĂĄrcius 16-18.: SĂĄtoraljaĂşjhely, Szent IstvĂĄn templom MĂĄrcius 18-20.: Szerencs, Szent JĂłzsef templom MĂĄrcius 20-23.: Miskolc, Mindszenti templom MĂĄrcius 23-25.: Kazincbarcika, Szent CsalĂĄd templom MĂĄrcius 25-27.: Ă&#x201C;zd, Szent Kereszt templom MĂĄrcius 27-30.: MezĹ&#x2018;kĂśvesd, Szent LĂĄszlĂł templom MĂĄrcius 30-Ă prilis 1.: JĂĄszberĂŠny, Nagyboldogasszony templom Ă prilis 1-3.: GyĂśngyĂśs, Szent Bertalan templom Ă prilis 3-6.: Eger, Bazilika Ă prilis 6-7.: Heves, KeresztelĹ&#x2018; Szent JĂĄnos templom Ă prilis 7-8.: TĂśrĂśkszentmiklĂłs, SzenthĂĄromsĂĄg templom

TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek 2019. november 7. ĂŠs 9. kĂśzĂśtt, â&#x20AC;&#x17E;Ă&#x2030;n vagyok az Ă&#x2030;let Kenyereâ&#x20AC;? (Jn 6,48) mottĂłval, FĹ&#x2018;egyhĂĄzmegyei Kateketikai KonferenciĂĄra hĂvta Ăśssze a fĹ&#x2018;egyhĂĄzmegye terĂźletĂŠn tevĂŠkenykedĹ&#x2018; lelkipĂĄsztorokat ĂŠs hitoktatĂłkat. A 300 fĹ&#x2018;s tanĂĄcskozĂĄs cĂŠlja a 2020 szeptemberĂŠben, hazĂĄnkban megrendezĂŠsre kerĂźlĹ&#x2018; NemzetkĂśzi Eucharisztikus Kongresszusra valĂł elĹ&#x2018;kĂŠszĂźlet volt. A rendezvĂŠny szakmai munkĂĄjĂĄnak az egri Hotel FlĂłra, liturgikus alkalmainak pedig az egri Nagyboldogasszony-temp-

lom (BarĂĄtok-temploma) adott otthont. A teolĂłgiai megalapozottsĂĄgot tĂśbb egyhĂĄzmegyĂŠbĹ&#x2018;l ĂŠrkezĹ&#x2018;, hitoktatĂĄsi terĂźleten jĂĄrtas teolĂłgiai tanĂĄr ĂŠs szerzetes, illetve szerzetesnĹ&#x2018;vĂŠr elĹ&#x2018;adĂłkĂŠnt szavatolta. A rendezvĂŠny nyitĂł szentmisĂŠjĂŠt TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek celebrĂĄlta, aki ezt kĂśvetĹ&#x2018; nyitĂł elĹ&#x2018;adĂĄsĂĄban rĂĄmutatott a katekĂŠtĂĄk kulcsfontossĂĄgĂş szerepĂŠre a gyermekek szentsĂŠgi nevelĂŠsĂŠben, illetve meghatĂĄrozta feladatukat a kĂśzelgĹ&#x2018; NemzetkĂśzi Eucharisztikus Kongresszus elĹ&#x2018;kĂŠszĂtĂŠsĂŠvel kapcsolatosan.

FennĂĄllĂĄsĂĄnak huszadik ĂŠvfordulĂłjĂĄt Ăźnnepelte a miskolci Szent Imre Katolikus Ă ltalĂĄnos Iskola november 5-ĂŠn. Az Ăźnnep hĂĄlaadĂł szentmisĂŠvel kezdĹ&#x2018;dĂśtt, amelyet TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek mutatott be. Az egri ĂŠrsek beszĂŠdĂŠben hangsĂşlyozta, az iskola feladata a tudĂĄs ĂĄtadĂĄsa, de feladata az is, hogy megtanĂtson a boldogsĂĄgra valĂł tĂśrekvĂŠsre. A fĹ&#x2018;pĂĄsztor ezutĂĄn az intĂŠzmĂŠny nĂŠvadĂłjĂĄnak Isten irĂĄnti szeretetĂŠre hĂvta fel a figyelmet. A megjelenteket kĂśszĂśntĹ&#x2018; dr. KovĂĄcsnĂŠ NikhĂĄzy EleonĂłra in-

tĂŠzmĂŠnyvezetĹ&#x2018; beszĂŠdĂŠben hĂĄlĂĄval emlĂŠkezett meg Mekcsey Antal akkori plĂŠbĂĄnosrĂłl ĂŠs AlmĂĄssy JĂłzsefrĹ&#x2018;l, akik alapĂtĂłi voltak az intĂŠzmĂŠnynek, valamint SeregĂŠly IstvĂĄn ĂŠrsekrĹ&#x2018;l, aki tĂĄmogatĂłja volt a kezdemĂŠnyezĂŠsnek. Az intĂŠzmĂŠnyvezetĹ&#x2018; kĂśszĂśnetet mondott az iskolĂĄt 12 ĂŠven ĂĄt vezetĹ&#x2018; KmeczkĂł GyulĂĄnĂŠnak is, ĂĄldozatos, ĂŠpĂtĹ&#x2018; munkĂĄjĂĄĂŠrt. Kiemelte: az iskola egyedisĂŠgĂŠt ĂŠs erĹ&#x2018;ssĂŠgĂŠt az adja, hogy egy alulrĂłl jĂśvĹ&#x2018; kezdemĂŠnyezĂŠs eredmĂŠnyekĂŠnt jĂśtt lĂŠtre.

A hitoktatĂĄs az ĂŠlethivatĂĄsa JubilĂĄlĂł iskola A Szent GellĂŠrt-dĂj arany fokozatĂĄt vette ĂĄt TernyĂĄk Csaba ĂŠrsektĹ&#x2018;l SĂĄndornĂŠ TĂłth Ă&#x2030;va, a jĂĄszfĂŠnyszarui IV. BĂŠla Katolikus Ă ltalĂĄnos Iskola ĂŠs AlapfokĂş MĹąvĂŠszeti Iskola hitoktatĂłja a fĹ&#x2018;egyhĂĄzmegyei tanĂŠvnyitĂłn. A kitĂźntetettnek nemzedĂŠkek nĹ&#x2018;ttek fel a kezei alatt, tĂśbb papi hivatĂĄs kibontakozĂĄsĂĄt segĂtette munkĂĄjĂĄval, ĂŠlete pĂŠldĂĄjĂĄval. RĂŠszt vett a jĂĄszfĂŠnyszarui CsĂśrsz VezĂŠr CserkĂŠszcsapat megalapĂtĂĄsĂĄban, a KaritĂĄsz-csoportban tevĂŠkenykedik. A helyi rĂłmai katolikus egyhĂĄzkĂśzsĂŠg aktĂv tagja. A KeresztĂŠny Zenekar ĂŠs Ă&#x2030;nekkar alapĂtĂłja ĂŠs motorja. MunkatĂĄrsai Ăşgy tartjĂĄk, hogy neki a hitoktatĂĄs az ĂŠlethivatĂĄsa. PĂŠldĂĄja vonzza, magĂĄval ragadja a kĂśrnyezetĂŠben ĂŠlĹ&#x2018;ket. Huszonnyolc ĂŠvvel ezelĹ&#x2018;tt hitoktatĂłi, majd 1998-ban kĂĄntori vĂŠgzettsĂŠget szerzett, amelyekkel elĹ&#x2018;szĂśr a Szent Kereszt kĂĄpolnĂĄban ĂŠs plĂŠbĂĄniĂĄn, kĂŠsĹ&#x2018;bb pedig az iskola tantermeiben szolgĂĄlta a katolikus hitoktatĂĄs nemes ĂźgyĂŠt. Katona IstvĂĄn segĂŠdpĂźspĂśk felkĂŠrĂŠsĂŠre 2004-tĹ&#x2018;l 2008-ig az Egri EgyhĂĄzmegye Kateketikai BizottsĂĄgĂĄnak tagja volt. â&#x20AC;&#x201C; Fiatal koromban nem gondoltam, hogy erre a pĂĄlyĂĄra lĂŠpek, de amikor 24 ĂŠves koromban felkĂŠrt Litkei Antal prĂŠpost Ăşr, aki 30 ĂŠvig szolgĂĄlt vĂĄrosunkban, hogy segĂtsek neki, tudtam, hogy ez az az Ăşt, amit a jĂł Isten kijelĂślt szĂĄmomra. A kĂĄntori vĂŠgzettsĂŠget a hitoktatĂĄsi munkĂĄm segĂtĂŠsĂŠre zene tanĂtĂĄsĂĄhoz

kezdtem el. Azt sem gondoltam, hogy mĂŠg kĂĄntorkĂŠnt is szolgĂĄlok valaha. Ma mĂĄr mindkettĹ&#x2018;t szeretettel vĂŠgzem. KĂśzel hĂĄrom ĂŠvtizede szentsĂŠgi felkĂŠszĂtĂŠseket, tĂĄborokat, zarĂĄndokutakat, egyhĂĄzi ĂŠs ĂĄllami ĂźnnepsĂŠgeket, szabadidĹ&#x2018;s tevĂŠkenysĂŠget, rendezvĂŠnyeket, kĂśzĂśssĂŠgi ĂŠs csalĂĄdi napokat szervez.

tett ĂŠs nevelkedett, kĂśzel 30 ĂŠve ĂĄldoztat. ElsĹ&#x2018;pĂŠnteken betegeket lĂĄtogat ĂŠs viszi el szĂĄmukra az OltĂĄriszentsĂŠgi JĂŠzust. Mindig nagy gondot fordĂtottunk gyermekeink lelki nevelĂŠsĂŠre is, hiszen egyhĂĄzi iskolĂĄkba jĂĄrtak. MĂĄrta lĂĄnyunk turizmus-vendĂŠglĂĄtĂł szakon szerzett diplomĂĄt, szentsĂŠgi hĂĄzassĂĄgot kĂśtĂśtt 2011-ben ĂŠs kĂŠt gyĂśnyĂśrĹą unokĂĄval ajĂĄndĂŠ-

Szent ErzsĂŠbet Napok A hitoktatĂĄs mellett tĂĄborokat, zarĂĄndoklatokat is szervez

â&#x20AC;&#x201C; Az elmĂşlt ĂŠvekben kĂśzel 30 hittanos tĂĄbort szerveztem, alkalmankĂŠnt 40-50 fĹ&#x2018; rĂŠszĂŠre, ahol igyekeztem segĂtĹ&#x2018;immel egy hĂŠt testi, lelki feltĂśltĹ&#x2018;dĂŠst biztosĂtani a rĂŠsztvevĹ&#x2018;knek. 1995-ben kezdĹ&#x2018;dĂśtt a zarĂĄndokutak szervezĂŠse. Az elsĹ&#x2018; gyalogos zarĂĄndoklatot a fĂŠrjem szervezte SzentkĂştra, plĂŠbĂĄnosunk gyĂłgyulĂĄsĂĄĂŠrt. Ă&#x161;tkĂśzben imĂĄdkoztak ĂŠs a SzĹązanya segĂtsĂŠgĂŠt kĂŠrtĂŠk, plĂŠbĂĄnosunk felĂŠpĂźlĂŠsĂŠĂŠrt, aki meggyĂłgyult. IdĹ&#x2018;kĂśzben ĂŠn vettem ĂĄt a zarĂĄndoklatok vezetĂŠsĂŠt, fĂŠrjem pedig segĂt ebben. Helyben dolgozik, ĂśnkormĂĄnyzati kĂŠpviselĹ&#x2018;, mĂŠlyen vallĂĄsos csalĂĄdban szĂźle-

kozott meg mĂĄr bennĂźnket. MĂĄtyĂĄs fiunk jogĂĄsz lett, JĂĄszfĂŠnyszarun dolgozik jogi osztĂĄlyvezetĹ&#x2018;kĂŠnt, 2 ĂŠvvel ezelĹ&#x2018;tt szentsĂŠgi hĂĄzassĂĄgot kĂśtĂśtt ĂŠs heteken belĂźl vĂĄrjuk a harmadik unokĂĄnk szĂźletĂŠsĂŠt. MĂĄrton nevĹą gyermekĂźnk mĂŠg velĂźnk ĂŠl ĂŠs a hatvani Bosch gyĂĄrban dolgozik. Sok-sok kĂźzdelemmel ĂŠs olykor nehĂŠzsĂŠgekkel jĂĄrt az ĂŠletem, de mindig ott volt a jĂł Isten. Asztalom lapjĂĄra Ărtam az egyik kedvenc zsoltĂĄrom (36): â&#x20AC;&#x17E;BĂzd sorsod az Ă&#x161;rra, benne remĂŠlj, s Ĺ&#x2018; gondoskodik rĂłlad!â&#x20AC;? ValĂłban Ăşgy is van, hiszen ĂŠrezhettem egĂŠsz ĂŠletemben IsHoma JĂĄnos ten szeretetĂŠt.

November 12. ĂŠs 24. kĂśzĂśtt rendeztĂŠk meg a sĂĄrospataki Ĺ?szi Szent ErzsĂŠbet napokat. A XII. alkalommal sorra kerĂźlt programsorozat PĂĄll MiklĂłs gĂśrĂśgkatolikus parĂłkus â&#x20AC;&#x17E;Szent ErzsĂŠbet a tevĂŠkeny szeretet ikonjaâ&#x20AC;? cĂmĹą elĹ&#x2018;adĂĄsĂĄval kezdĹ&#x2018;dĂśtt. 17-ĂŠn volt Szent ErzsĂŠbet Ăźnnepe a vilĂĄgegyhĂĄzban. Ennek keretĂŠben a bazilikĂĄban Ăźnnepi szentmisĂŠt mutatott be Resch TamĂĄs jĂĄszberĂŠnyi ĂşjmisĂŠs kĂĄplĂĄn. November 18-ĂĄn volt a Szent ErzsĂŠbet felolvasĂłverseny, az AbaĂşj-ZemplĂŠni FĹ&#x2018;esperessĂŠg katolikus iskolĂĄi â&#x20AC;&#x201C; Encs, Szerencs, SzikszĂł, SĂĄtoraljaĂşjhely ĂŠs SĂĄrospatak â&#x20AC;&#x201C; rĂŠszvĂŠtelĂŠvel a Szent ErzsĂŠbet HĂĄzban. 19-ĂŠn volt Szent ErzsĂŠbet Ăźnne-

pe a magyar egyhĂĄzban. Az Ăźnnepi szentmisĂŠt VĂzi JĂĄnos Eger â&#x20AC;&#x201C; BelvĂĄros fĹ&#x2018;plĂŠbĂĄnia kĂĄplĂĄnja mutatta be. Aznap este tartottĂĄk a gyertyĂĄs kĂśrmenetet a Szent ErzsĂŠbet ereklyĂŠjĂŠvel, a bazilikĂĄtĂłl a vĂĄrkĂĄpolnĂĄig, ahol LĂłczi TamĂĄs esperes, sĂĄtoraljaĂşjhelyi plĂŠbĂĄnos mutatott be szentmisĂŠt. MĂĄsnap kerĂźlt sor a SzalkaikĂłdex (Szalkai LĂĄszlĂł esztergomi ĂŠrsek iskolĂĄskĂśnyve) hasonmĂĄs kiadĂĄsĂĄnak bemutatĂłjĂĄra a Szent ErzsĂŠbet HĂĄzban. A kĂśtetbemutatĂłt TernyĂĄk Csaba egri ĂŠrsek nyitotta meg. A programsorozat 24-ĂŠn zĂĄrult a vajdĂĄcskai templom bĂşcsĂşjĂĄval. A szentmisĂŠt bemutatta ĂŠs homĂliĂĄt mondott: SzabĂł Attila sĂĄtoraljaĂşjhelyi kĂĄplĂĄn.