Issuu on Google+

„Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36).

2015-ben történt Január

Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok rendezvénysorozata január 26-án kezdődött Egerben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A hetvenes évek óta rendezik meg ezt a programot, melynek az utóbbi tíz évben Eger adott otthont. Az összejövetelen 90 pap és 150 világi munkatárs vett részt. A Szent János Lelkigyakorlatos Házban tartott rendezvény jelmondata volt: „Csak egy a szükséges” (Lk 10,42).

Február Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a Megszentelt Élet Napját ünnepli az Egyház, amikor szerzetesi hivatásokért könyörgünk. E napon, február 2-án az Egri Főegyházmegye területén élő szerzetesek részvételével mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek, az Egri Bazilikában.

Március A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt gyűjtést hirdetett minden katolikus templomban március 15ére, a kárpátaljai testvérek javára. Ezzel egy időben a Konferencia a katasztrófaalapból 10 millió forintnyi gyorssegélyt juttatott el a nehéz körülmények között lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére.

Április A főegyházmegye képviselőtestületi tagjainak találkozóját tartották április 25-én az Egri Bazilikában. Az összejövetelre, melynek mottója: „Krisztus követségében járunk” (2Kor 5,20), kétezer-ötszázan érkeztek, elfogadván a főpásztor, Ternyák Csaba egri érsek meghívását.

Május Az Érseki Vagyonkezelő Központ Közgyűjteményei 2015. május 7-én, az Egri Bazilika felszentelésnek főünnepén, egyháztörténészeknek rendeztek „Fejezetek az ezer éves Egri Egyházmegye történetéből” címmel egész napos konferenciát. A tanácskozásoknak az Érseki Papnevelő Intézet adott otthont.

Június Ternyák Csaba egri érsek négy diakónust: Füleczki Istvánt, Strahl Pétert, Zsova Jánost és

Versler Sándort pappá, Bakos Tamást pedig diakónussá szentelte június 20-án az Egri Bazilikában. Az ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága.

Július Július 15-e és 19-e között került sor a 33. Egerszalóki Ifjúsági Találkozóra és Lelkigyakorlatra. A nyitónapon Galo Gábor atya, az Egri Főegyházmegye ifjúsági referense köszöntötte a megjelenteket, majd Kerényi Lajos piarista atya jó lelket, kedvet, szorgalmat és kitartást kért a Szentlélektől.

Augusztus Az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a tanévnyitó ünnepségre, amelyet augusztus 25-én tartottak az Egri Bazilikában. A szentmise a VeniSancte-val kezdődött.

Szeptember A Szentatya szeptember 21-én Palánki Ferencet a DebrecenNyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki. Ünnepélyes beiktatása 2015. november 14-én, szombaton volt a debreceni Szent Anna Székesegyházban

Október Ferenc pápa október 4-én a Szent Péterbazilikában szentmisével nyitotta meg a XIV. rendes püspöki szinódust. A főpásztorok október 25-éig tartó gyűlésének témája „A család hivatása és missziója az egyházban és a mai világban” volt.

November 13 tonna lisztet adományoztak a Nemzeti Agrárgazdasági kamara Heves megyei gazdálkodói a Katolikus Karitásznak. A felajánlókat Ternyák Csaba egri érsek és Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója köszöntötte az Egri Bazilikában.

December Lezárult az egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, felújításának kivitelezési munkálatai, melyet mintegy 1,3 milliárdos költséggel alakítottak ki. Elkezdődött a kiállítások berendezése, az installációk és a multimédiás eszközök telepítése, a látogatóközpont megnyitásának előkészítése.

Megkezdődött az Irgalmasság Szentéve

Megnyitották a szent kapukat

December 8-án, Szeplőtelen fogantatás ünnepén, a II. Vatikáni Zsinat befejezésének 50. évfordulóján kezdődött meg az Irgalmasság Szentéve. Ekkor nyitotta meg Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika szent kapuját. Az ő rendelkezése szerint a helyi püspökök a világ minden székesegyházában és az erre kijelölt templomokban szintén szent kapukat nyitottak. Ezeken a szent kapukon átlépve a hívek arra kapnak meghívást, hogy a bűnbánat révén Isten irgalmasságát befogadják életükbe.

Főegyházmegyénkben december 8-án a Sárospataki Bazilikában, december 13-án pedig az Egri Bazilikában került sor a szent kapuk megnyitására. „Tárjátok ki az igazság kapuit, bemegyünk, hogy hálát adjunk az Úrnak”, mondta az egri érsek a bazilika zárt szent kapuja előtt, majd a kinyíló kapunál így folytatta: „Ez az Úr kapuja, belépünk rajta, hogy elnyerjük irgalmát és megbocsátását”. Ezt követően az asszisztencia és több száz hívő követte a Főpásztort a megnyitott szent kapun keresztül a kezdődő ünnepi szentmisére. Ternyák érsek homiliájában először az örömről szólt, hiszen Advent harmadik vasárnapja, az öröm vasárnapja. A szentmise olvasmányai örömre szólítanak fel. Örömünknek az idén különleges oka, hogy a liturgia kezdetén megnyitottuk a szent kaput. Jelképes gesztus ez. Ferenc pá-

Fotó: Korsós Viktor

január üzenete

Az Egri Bazilikában december 13-án került sor a szent kapu megnyitására

pa szerint az ezen való átlépés segít felfedezni az Úr irgalmasságának mélységét. A főpásztor hozzátette: ennek csak akkor lesz tényleges hatása életünkre, ha belátjuk, bűnbánatot kell tartanunk. Ez a kapun való átlépés valójában egy emlékeztető, amely elvezethet az igazi megújulásra és megtérésre, a szentségi gyónásra.

Ahhoz, hogy ez a Szentév hatással legyen életünkre, fontos, hogy feltegyük a kérdést, ahogy Keresztelő Szent Jánost kérdezték egykoron: mit tegyünk? Keresztelő Szent János válaszai – ahogy az érsek hangsúlyozta – ma is érvényesek. A csalás, a korrupció világában merjünk szembeúszni az árral. Nyissuk meg szívünket testvéreink előtt, osszuk meg javainkat a rászorulókkal. A szentév lehetőséget kínál az irgalmasság

testi és lelki cselekedeteinek begyakorlására. Az irgalmasság tevékeny gyakorlói lehetünk, ha az éhezőknek enni, a szomjazóknak inni adunk. A szegényeket felruházni, az utazóknak szállást adni, vagy a betegeket meglátogatni, ezek mind az irgalmasság művei. Az irgalmasság lelki cselekedetei: a bűnösöket meginteni, a tudatlanokat tanítani, a kételkedőknek jó tanácsot adni, a szomorúakat vigasztalni, a bántalmakat békével tűrni, az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, az élőkért és holtakért imádkozni. A Irgalmasság Szentéve 2016. november 20-án, Krisztus király Homa János ünnepén zárul.

jegyzet

J

anuár hónap harmadik hetében (17-24) megtapasztalhatjuk, hogy az ökumenizmus, a keresztények egységéért fáradozó mozgalom, élő valóság. Templomainkban együtt hallgatjuk az Isten igéjét keresztény, de nem katolikus testvéreinkkel, és közösen imádkozunk azért, hogy előbb-utóbb megvalósuljon a Krisztusban hívők egysége. Észre kell vennünk, hogy más reményt keltő jelek is utalnak arra, hogy megerősödött az a mozgalom, ami a 20. század elején a protestáns egyházakban indult el történelmi útján. Nagyon fontos, hogy a történelmi keresztény egyházak intézményesen és hivatalosan is elfogadták ezt a mozgalmat. A katolikus egyház a II. Vatikáni Zsinattal kapcsolódott be ebbe a kezdeményezésbe, Szent II. JÁNOS PÁL pápa ismételten kijelentette, hogy a katolikus egyház „vis�szafordíthatatlanul elkötelezte magát” a keresztények egységének ügye mellett. Az is jelentős, hogy a kezdeti barátkozás, a „szeretet párbeszéde” után megkezdődött a teológiai párbeszéd a különböző egyházak teológusai között. Ennek a párbeszédsorozatnak már konkrét eredményei is vannak. A legismertebb az evangélikus-katolikus Közös Nyilatkozat a megigazulás kérdéséről (1999. október 31.), ami a katolikus–evangélikus párbeszéd legfőbb eredménye. Nem elhanyagolható jelenség az sem, hogy Isten népe, az egyszerű hívek is elfo-

gadták az ökumené fontosságát. A kezdeti óvatoskodás után manapság már természetes, hogy a keresztény egyházak ökumenizmus szellemében együtt jelennek meg a világ előtt. Az egységért végzett januári imanyolcad szükségességét és hasznát ma már senki se vitatja. Örvendetes, hogy az ökumenikus kapcsolatok különböző formái (rendszeres találkozók a történelmi egy-

sakor és az evangéliumi szeretet hangsúlyozásában a felekezeti határok elveszítik jelentőségüket. Ezek a mozgalmak meggyőző módon igazolják, hogy az ökumenizmus nem vezet prozelitizmushoz, vagyis egymás híveinek „áttérítéséhez”. J. WANKE, még mint erfurti püspök, a 2000. évi Német Katolikus Napokon egy hasonlattal összefoglaló módon így jellemezte a katolikusok és protestánsok jelenlegi ökumenikus kapcsolatát: „Még nem kötöttünk házasságot, de kétségtelen, hogy már jegyesek vagyunk, akiknek érzékelhető jelre van szükségük ahhoz, hogy kimondják: Mi már nem tudjuk egymást elhagyni.” A jegyesség hasonlata valóban jól kifejezi az egyházak között már meglévő, de még nem teljes egységet. ökumenikus mozgalom célja éppen az, hogy a részben már most is fennálló közösséget teljessé tegye. Ezért könyörög minden szentmisében a katolikus pap a Miatyánk utáni imádságban: „Urunk Jézus Krisztus, te azt mondottad apostolaidnak: békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Ne vétkeinket nézzed, hanem Egyházad hitét, és őrizd meg Egyházadat szándékod szerint békében, és add meg teljes egységét.”

Élő valóság házak vezetői között, együttműködés a lelkészek között a helyi közéletben, a karitászban, kulturális találkozók, stb.) kialakultak. Keresztényi összetartozásunkat a társadalomban a keresztény értékek képviseletével és a társadalom javára hasznos tevékenységgel ismételten kifejezzük. Azt is látjuk, hogy a katolikus és protestáns egyházakban a lelkiségi és megújulási mozgalmak kezdettől fogva ökumenikus szelleműek. Erre legismertebb példa: a taizéi közösség, ahol a katolikus és nem katolikus fiatalok együtt imádkoznak, anélkül, hogy feladnák saját hitüket. A karizmatikus és a Focolare mozgalomban is megfigyelhetjük ugyanezt a jelenséget. A Szentlélek jelenlétének élményszerű megtapasztalá-

Az

Dolhai Lajos


II  Egyházmegyei hírek HÍREK

Ünnepi megnyitó Január 6-án, Vízkereszt napján,

az Egri Bazilikában tartott 10 órai ünnepi szentmisét követően kerül sor az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Központ ünnepélyes megnyitójára. A rendezvényen a magyar kormányt Soltész Miklós, az Egyházi Kapcsolatokért felelős államtitkár képviseli.

Borszentelés Szent Jánosnak, a bazilika védőszentjének ünnepén, december 27-én káptalani szentmisét tartottak Egerben, a bazilikában. Ezt követően a hagyományoknak megfelelően megáldották az újbort, a szőlészek és a borászok munkájának gyümölcsét. Ezt követően Ternyák Csaba egri érsek meghívására Eger Megyei Jogú Város vezetői: Habis László polgármester valamint az önkormányzat képviselői, továbbá a Főszékesegyházi Káptalan tagjai az Érseki Palota Látogatóközpontjában Szent János-napi köszöntőn, fogadáson vettek részt.

Díszes üvegablak Egy éve szentelte fel a kis bükki település, Répáshuta templomát Ternyák Csaba érsek. Ennek évfordulójára a templom déli falán lévő egyik ablakra ólomkeretes, színes üvegablak került. Az azóta elhunyt, a templomot tervező építész, Horváth Zoltán emlékére készíttette el családja. Máriát a kis Jézussal együtt ábrázolja a miskolci Horváth Mária iparművész alkotása. Az üvegablakot november 22-én ünnepi szentmise keretében áldotta meg Pehm Gilbert Antal, a templom plébánosa.

Jótékonysági borárverés Hatodik alkalommal tartott jótékonysági borárverést december elején az abasári Assisi Szent Ferenc karitász csoport. Húsz borász mintegy 150 palack bort ajánlott fel. Az árverés teljes bevételét, 735 ezer forintot a településen élő rászorulók támogatására fordították.

Könyvbemutató A sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Folia Collecta sorozat első kiadványának, Demeter István: Éveim c. önéletírásának könyvbemutatóját december 14-én tartották a városban. Demeter István (1914-1977) pap, költő és festő hagyatékát a helyi gyűjtemény őrzi. A kötetet Bosák Nándor, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke, Demeter István egykori káplánja, illetve dr. Barna Gábor néprajzkutató professzor, tanszékvezető, a kötet szerkesztője mutatta be a Szent Erzsébet konferenciatermében.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

2016. január

Lelkigyakorlatos ház Bükkszentkereszten

„Betlehem” a Bükkben Bükkszentkereszt – mintegy 1200 lelkes, csendes, végtelen harmóniát és nyugalmat árasztó – bükki település Eger és Miskolc között. Szent Ferenc Kisnővérei itt hozták létre rendházukat a plébánia épületében. Czopf Éva Klára nővér, a rendház felelőse elmondta, hogy mintegy két éve vásárolt itt az Egri Főegyházmegye egy házat, amelyet lelkigyakorlatos házzá alakítottak át. A házat tavaly, május 26-ánTernyák Csaba egri érsek áldotta meg ünnepi szentmise keretében és a Betlehem Lelkigyakorlatos Ház nevet adta neki. Klára nővér, aki a lelkigyakorlatos ház koordinátora hozzátette: – Két éve fogalmazódott meg Szent Ferenc Kisnővéreiben a vágy egy olyan hely iránt, amely itt van a közelükben, ahol segíthetnék az embereket, lelkigyakorlatot, elcsendesedési lehetőséget biztosítva számukra. Az elképzelést támogatta Ternyák Csaba egri érsek is.A ház a „Kenyér Háza”, azaz a Betlehem nevet kapta. Klára nővér így fogalmazott: „Hiszünk abban, hogy az örök életre tápláló Kenyér, az Élet Kenyere fogja éltetni e ház minden vendégét. Érsek atya a kápolnát Urunk megszületésének titkáról nevezte el, és úgy fogalmazott: az Egri Főegyházmegye egyik kis „tűzhelye” lehet ez a ház, hogy segítse a Lélekben való újjászületést.”

Sík Sándor

A napkeleti bölcsek

Ama csillag után. A holdsugaras hideg éjszakában, Mint egy fehérlő, csendes álom, Úgy vonult el a komoly karaván. És elől ment a három. A sziklás föld mogorván és kopáron Feküdt el lábaik alatt. Méltóságos sora a száz tevének A harmaton halkan haladt. És mintha fehér árnyak lengenének, Úgy vonult végig a fehér sereg A völgyön, ahol nem nőttek virágok, S a városon, ahol az emberek Nem virrasztottak és nem énekeltek. S ahol nem látta őket senkisem. És így suhant el csendesen Életre éledt vágya Napkeletnek Az ezredéves éjszakán. Ama csillag után.

A faluban „élő betlehemet” szerveztek Szent Ferenc Kisnővérei. A műsort énekükkel színesítették.

1990-ben Egon Kapellari, Gurk-klagenfurti megyéspüspök megalapította a Szent Ferenc Kisnővérei és ezzel egyidejűleg a Szent Ferenc Kistestvérei közösséget. A nővérek 1991-ben költöztek az Egri Főegyházmegye területére. Jelenleg Bükkszentkereszten, Arlóban és Miskolcon vannak jelen. A lelkigyakorlatos házban összesen 22 vendég fér el, jól felszerelt 2-3 ágyas szobákban, amelyekhez önálló fürdőszoba is tartozik.A lelkigyakorlatos házban a szentségi kápolna ös�-

szenyitható a nagyteremmel. A házban konyha, ebédlő, könyvtár is található. Ottjártunkkor megcsodálhattuk az épületet, amely leírhatatlanul szép természeti környezetben található. Bizonyára ennek is tulajdonítható, hogy már az elmúlt hónapokban is sok lelkigyakorlatot tartottak. Klára nővér a továbbiakban is várja ide azokat, akik egy rendkívül szép és csendes településen szeretnének lelkigyakorlatot tartani, egy rövid időre megállni, megpihenni és erőt gyűjteni. H. J.

Szent Gellért-díjas tanárnő a jövő nemzedékéről

Hogy minél több gyerek kapja meg a hit ajándékát gyöngyös Miként már hírül adtuk, Ternyák Csaba egri érsektől vehette át a Szent Gellért-díjat Tolmáyerné Borbély Zsuzsanna a gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Középiskola igazgatóhelyettese. A tanárnő történelmet és a közgazdasági tantárgyakat tanítja magas szakmai színvonalon. Jelenleg az iskola nevelési igazgató helyettese. A kiemelkedően magas szakmai színvonalon végzett pedagógus munka mellett a helyi Szent Bertalan Plébánia közösségének is aktív tagja. Tevékenységét egyaránt nagyra értékelik kollégái, tanítványai és a szülők is. Így vall szolgálatáról: – 1967. december 18-án születtem Nagykőrösön. Első diplomámat Szegeden szereztem, történelem-orosz szakos középiskolai tanárként – mondta. – Ezt követően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem közgazdász tanári diplomát. Két szakvizsgával rendelkezem: vizsgaelnöki szakértő és közoktatási vezető szakirányon. Református városban nevelkedtem, református keresztségben részesültem.Amikor megismerkedtünk, férjem vallását nem gyakorló katolikus volt. Nagymamám elvárásainak megfelelően református szertartás keretében kötöttünk házasságot. Mindezek dacára mindkét gyermekünket katolikusnak kereszteltettük anélkül, hogy erre emberi magyarázatot tudnék adni. Ugyanígy csodálkoztak ismerő-

A hónap verse

seink azon is, hogy amint a gyerekek iskolások lettek, hittanra járattuk őket. Látszólag erre sincs magyarázat. Pedig ma már jól látom, hogy ezek a lépések vezettek el az Úrhoz és az Egyházhoz. Gyerekeinket kísérve kezdtünk el templomba járni. A bérmálás szentségére készülő csoport lelki vezetőjeként később Juhász Ferenc gyöngyösi plébános atya segített tovább haladni a megtérés útján. A megtérés kegyelme férjemet is Isten felé fordította, így egyetértésben, sze-

adatra. Ám az egyik szentmise előtt a padban ülve eltöltött a bizonyosság, hogy feladat vár rám, el kell fogadnom a megbízást. 2011-ben került egyházi fenntartásba iskolám, amely igen nagy létszámú, ebben a tanévben közel 800 tanuló jár ide. Sajnos többségük nem vallásos. Az, hogy őket megismertessük Isten igéjével, hogy elindítsuk a hit útján, hogy kialakítsuk bennük a katolikus értékek iránti fogékonyságot és elkötelezettséget, rendkívüli kihívás. Felelős-

Tolmáyerné Borbély Zsuzsanna történelmet és közgazdasági tantárgyakat tanít, tevékenységét nagyra értékelik

retetben és hitben tudjuk nevelni gyermekeinket. Anna lányom 20 éves, évekig ministrált, most művészettörténetet tanul, Ferenc fiam 18 éves, készül az érettségire és a műszaki pályák iránt érdeklődik. Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor felkértek, hogy legyek tagja egyházközségünk képviselő testületének. Nem voltam azonban biztos abban, hogy alkalmas vagyok-e erre a fel-

ségünk és reményünk is közös. Mindannyian közösen vagyunk részesei annak a missziós feladatnak, amelynek középpontjában a jövő nemzedék áll. Az iskola nevelőtestületével együtt bízom abban, hogy iskolánk hosszú távon hozzá tud járulni nemzetünk erkölcsi megújulásához, melynek alapját csak a Krisztust elkötelezetten követő új fiatal nemzedék adhatja. Homa János

Sík Sándor (1889–1963) piarista paptanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező-tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948). A 20. század jelentősmagyar lírikusa.

Jubiláló karitász Az Egyház karitatív szolgálata evangéliumi alapokon nyugszik és kétezer éves múltra tekint vissza. Hazánkban 2016 a Katolikus Karitász jubileumi éve lesz: hazai alapításának 85. a rendszerváltást követő újjászerveződésének pedig 25. évfordulóját ünnepeljük. A jubileum egybeesik az irgalmasság most kezdődő szent évével. Az Egri Főegyházmegyei Karitász tevékenységét Árvai Ferenc atya, a karitász egyházmegyei igazgatója mutatta be. – Az irgalmasság testi cselekedeteinek szolgálatát, a karitatív tevékenységet a Főegyházmegyei Karitász Központ koordinálja és végzi – mondta Árvai Ferenc. – A 2015ös esztendőben az Egri Karitász Központ, a Miskolci KaritászPont és a plébániai karitász csoportok együttes munkája nyomán újra 120 ezer rászorulóval kerültek kapcsolatba. A Katolikus Egyház nevében támogattak családokat, rászorulókat, betegeket, hajléktalanokat, fogyatékkal élőket és úton lévőket. – Tartósélelmiszerrel, burgonyával, almával segítették a családokat – mondta a karitász igazgatója. – A karitász gyakran természetbeni adományokkal is támogat: bútorokkal, ruhaneművel és műszaki cikkekkel javítja a szegényes otthonokban élők lakhatás körülményeit. Egerben immár negyedik éve működik a Karitász Konyha, ahol naponta 50 adag meleg ételt adnak az arra rászorulóknak. Ezt a programot a főegyházmegye egyedül támogatja.A rászoruló gyermekek számára idén nyáron egyhetes turnusokban szervezett

táborokat a karitász. Iskolakezdési támogatással segítették ős�szel azokat a családokat, amelyek a tanévkezdés anyagi terheit nem tudták vállalni. Mikulásra és Karácsonyra útra kelt a karitász autó, és sok-sok iskolásnak vitt „meglepetést”. A krízissegély programban a rezsitartozás során felgyülemlett, és a lakhatást ellehetetlenítő számlák rendezésében is sikerült néhány esetben segíteniük. Voltak olyanok, akik így menekültek meg az áram kikötésétől vagy az utcára kerüléstől. A karitász munkatársai a betegeket látogatták otthonaikban és az intézményekben is. Volt akit gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel, vagy akadálymentes fürdőszoba kialakításában sikerült támogatniuk. – Idén a migráció állította nagy kihívás elé Európát és a Karitászt – mondta el a karitászigazgatója. – Röszkén és a szlovéniai Dobován is jelen voltunk munkatársainkkal a menekültek ellátására felállított Karitász Egészségügyi Bázison. A karitász főleg gyermekeket és betegeket támogatott, segítette az orvosok munkáját önkénteseink fáradságos szolgálatával. Árvai atya végül Ferenc pápa szentévi imájából idézett: – „Küldd el Lelkedet és szentelj meg mindnyájunkat felkenése által, hogy az Irgalmasság Szentéve legyen az Úr kegyelmi esztendeje, és Egyházad megújult lelkesedéssel vihesse el a szegényeknek az örömhírt, hirdesse a börtönök foglyainak és az elnyomottaknak a szabadságot.”


Megnyílt az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont

február üzenete „Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tőle jön” (Zsolt 62,2).

Országos Lelkipásztori Teológiai Napok zus Krisztus az Atya irgalmasságának az ikonja, megtestesítője. Az idei év lehetőség, hogy földi zarándokutunkon elinduljunk Krisztus felé. Ezt követően Szabó Xavér ferences szerzetes az irgalom Jézusát mutatta be előadásában. A négynapos program során előadások hangoztak el az Isten irgalmasságáról, a karitászról és a kiengesztelődésről. A résztvevők Orosz Atanáz görögkatolikus püspökkel a Jézus-imáról beszélgettek. Január 28-án Kardos Csongor ferences szerzetes bemutatta, hogy mit jelentett Szent Ferenc számára a Naphimnusz, majd Nobilis Márió főiskolai adjunktus és Rohály Gábor, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület elnöke az irgalmas Teremtő, valamint a teremtett világ és az irgalom kapcsolatáról szólt. Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napokat Te Deummal (Homa) zárták. 

Fotó: Federics Róbert

eger Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok január 25-én kezdődött Egerben, mintegy 204 résztvevővel, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek tartotta. Szentbeszédében hangsúlyozta: Az irgalmasság a szív átalakulásával kezdődik. A bűnbánatban és az arra adott válaszban, a megbocsátásban tapasztaljuk meg Isten irgalmas szeretetét. Fontos annak az élménynek a felelevenítése és tudatosítása, hogy mi magunk is irgalomra találtunk a jóságos és irgalmas Istennél. Ez az isteni irgalom formál át bennünket irgalmas emberekké. Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója bevezető előadásában visszatekintett a több mint négy évtizedes múltú rendezvénysorozatra, felidézte, hogy az elmúlt évben az Új evangelizáció volt a téma, míg most az irgalmasság lesz. Arról beszélt, hogy Jé-

Az egri Szent János Továbbképző Központban 204 hazai és határainkon túli lelkipásztor, világi munkatárs, katekéta gyűlt össze.

Ökumenikus imahét Egerben és Miskolcon eger A Magyar Katolikus Püs-

pöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 2016. január 17. és 24. között újra imahetet hirdetett a Krisztus-hívők egységéért. Január 17-én, vasárnap Egerben mindenki a saját templomában tartotta a nyitó istentiszteletet. Az Egri Bazilikában Csizmadia István plébános mutatta be a szentmisét. Hétfőn a református templomban tartották az ökumenikus istentiszteletet. Az igehirdető Ternyák Csaba egri érsek volt, aki köszöntötte a megjelenteket: a reformátusokat, az evangélikusokat, a baptistákat és a katolikusokat. Elmondta, hogy az idei imahét témáját a lettországi keresztények dolgozták ki, mottója: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1 Péter 2,9). Az egri érsek rámutatott: Isten irgalmából, jóságából megváltottak lettünk, ha ezt az örömöt befogadjuk, hálával és jósággal telik meg a szívünk. Új lehetőségek nyílnak meg az életünkben.

Ezért is volt nagy öröm a katolikus testvérek számára az Irgalmasság Szent Évének tavaly év végi elindítása, hiszen a liturgikus év minden ünnepében felfedezhetjük az Isten irgalmasságának misztériumát. A főpásztor arról is szólt, hogy szívünk legfőbb vágya egy olyan Egyházban élni, amelyben megvalósul a teljes egység. Ez pedig akkor valósulhat meg, ha Jézus Krisztushoz kerülünk egyre közelebb. Azért imádkozunk, hogy adja meg az Isten a látható egység ajándékát. A hét során az Egri Bazilikában Fekete Károly református püspök elmélkedését is meghallgathatták a résztvevők. Az imahét legemlékezetesebb összejövetele a Miskolci Egyetemen volt, ahol Pásztor Dániel református püspök-helyettes, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Orosz Atanáz görög katolikus püspök és Ternyák Csaba érsek osztotta meg gondolatait a keH. J. resztények egységéről. 

Képet ad az élő Egyházról Az Egri Bazilikában megtartott érseki szentmisével kezdődött az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont ünnepélyes átadása január 6-án. A szentmisét követően Ternyák Csaba egri érsek a palota udvarán áldotta meg az épületet, Isten kegyelmét kérve azokra, akik a megvalósításán fáradoztak.

eger Az ünnepségen Virág Zsolt projektmenedzser a beruházásról elmondta: az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében 1,1 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően az egri épületegyüttes Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája lesz, amelynek egyik szárnya napjainkban is eredeti funkcióját tölti be. A legrégebbi, legértékesebb középső része ugyanakkor teljesen megnyílik a nagyközönség előtt és komplex, sokrétű turisztikai szolgáltatást nyújt. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta: minél több olyan egyházi fejlesztésre van szükség, mint a most megújult Egri Érseki Palota, amely azt üzeni a világnak: él az egyház és mindig támasza lesz a világban szétszóródó magyar fiataloknak.Az államtitkár úgy fogalmazott: egy egyházi épület felújítása soha nem öncélú, hiszen az egyház nem önmagában használja. Kitűnő példa erre a most átadott Egri Érseki Palota, amely most már nyitva áll a nagyközönség előtt. Habis László, Eger polgármestere köszöntőjében kiemelte: a város vonzerejét tovább növeli ez a megújult, megszépült épület.

Az érseki palota nyitva áll a nagyközönség előtt. A képen középen Ternyák Csaba érsek, mellette jobbról Soltész Miklós államtitkár.

- Mi, egriek hiszünk abban, hogy városunk egy „kis Magyarország”, amely fontos egyházi, történelmi és turisztikai központ – hangsúlyozta Habis László. Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, ennek szellemében tehát az érseki palota felújítása Magyarország jelenét és jövőjét szolgálja. - Ez a hányatott sorsú épület most megújulva, és kapuit megnyitva az emberek, a város, a megye és az ország szolgálatában áll. Célunk az is, hogy a palota fenséges tereit bejárva, kiállításait megtekintve megnyíljon a látogatók előtt a katolikus egyház olykor zártnak tűnő világa

és helyes képet adjon magáról az egyházról - mondta Ternyák Csaba érsek. Az államosítás évtizedei után 2002-ben került vissza az érsekség tulajdonába az épület, amelynek felújítása aránytalanul nagy feladat elé állított bennünket, ezért úgy döntöttünk, hogy főként uniós pályázati forrásból próbáljuk finanszírozni a helyreállítást. Sikerrel jártunk. Az itt látható kiállítások és maga az épület is az egyház múltját mutatják be, melyek történelmi örökségünkhöz tartoznak. Olyan kulturális értékeket ismerhet meg a látogató, amelyek arról tanúskodnak, hogy régen az egyház a kultúra és a művészetek egyik legfőbb mecénása volt. Ezek a szépsé-

gek, képek, liturgikus eszközök Isten dicsőségét hirdetik és az emberek lelki javát, kulturális és vallási identitásának erősítését szolgálják ma is. A látogatóközpont létrehozásával a díszudvar korábban mindig zárt kovácsoltvas kapujának kitárt szárnyai ma már egész nap belépésre hívják és várják a látogatókat. Ennek a hosszú ideig zárt kapunak a kinyitására utalva választottuk a látogatóközpont logójául a kapu felső díszítő elemét. Az egri érsek ezután megköszönte mindazoknak a munkáját, akik bármi módon részesei voltak az épület és a díszudvar felújításának, valamint a kiállítások előkészítésének. Homa János 

jegyzet

A

katolikus egyházban megkezdődött a rendkívüli Szentév, az Irgalmasság éve, amely kegyelmi ajándék, egyben feladat a számunkra. Mint minden ajándék ez is kötelez bennünket: azt várja tőlünk, hogy újítsuk meg az Isten irgalmas szeretetébe vetett hitünket. Gyakran jussanak eszünkbe Ferenc pápa szavai: „Az Úristen nem fárad bele abba, hogy megbocsásson nekünk. A probléma az, hogy nem kérjük eléggé sokszor a bocsánatát!” Mert talán nem hiszünk eléggé abban, hogy a mennyei Atya irgalmas szeretete és bűnbocsátó jósága képes megújítani az életünket, és az Istennel való kapcsolatunkat. A szentév alapgondolata, illetve mottója: „Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36). Sajnos, sokan vannak olyanok, akik nem tudnak Istenről, az irgalmas Atyáról, akinek az ismeretére és szeretetére Jézus Krisztus tanított meg bennünket. Ferenc pápa gondolata szerint „Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az arca”. Azért mondhatjuk ezt, mert a mennyei Atya irgalmassága a názáreti Jézusban vált láthatóvá és megtapasztalhatóvá. Arról sem feledkezzünk meg, hogy az Úr Jézus sokszor és sokféle módon beszélt Isten irgalmas szeretetéről. Jézus hasonlatai szerint Isten, a mi men�nyei Atyánk végtelenül irgalmas, mert ő olyan

atya, aki felkelti napját a jókra és gonoszokra egyaránt (Mt 5,45). Nem engedi, hogy a búza közül kitépjék a konkolyt, mert ő időt és lehetőséget ad nekünk a bűnbánatra és megtérésre (Mt 13,29). Annyira irgalmas Atya, hogy jobban örül egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak, akiknek nincs szükségük a megtérésre (Lk 15,7). A legszebb bibliai

Talán ez a jelenség a magyarázata annak, hogy a 20. század első felében az embert Teremtő és Üdvözíteni akaró Isten Fausztina Kowalska nővérnek adott magán-kinyilatkoztatás által felhívta a figyelmünket az isteni irgalom fontosságára. A nővér látomásában arra is parancsot kapott, hogy az Irgalmas Jézus képének elkészíttetésével is emlékeztesse az emberi-

példázat (Lk 15) szerint olyan, mint a tékozló fiú apja, aki egy eltékozolt bűnös élet után is visszafogad bennünket a szeretetébe, ha bűnbánatot tartunk. André Gide francia író szerint, ha Jézus napjainkban mondaná el a tékozló fiúról szóló példabeszédet, nagyon valószínű, hogy beszélne – a tékozló fiú és az idősebb testvér mellett – még egy harmadik testvérről, egy második tékozló fiúról is. Egy olyan tékozló fiúról, aki szintén otthagyta az atyai házat, vagyis teljesen eltávolodott Istentől, teljesen saját elgondolásai szerint rendezi be az életét, de nem akar, és nem tud visszatérni az Atyai házba, mert nem hisz Istenben, és nem bízik a mennyei Atya irgalmas szeretetében.Sajnálatos módon egyre többen vannak ilyenek.

séget arra, hogy csak Isten végtelen irgalma az, ami megmentheti a bűnös emberiséget. Az ő látomása alapján rendelte el II. János Pál pápa, hogy minden esztendőben Húsvét második vasárnapja legyen az irgalmasság ünnepe. isteni irgalmasság Szentéve meghívás az igazi megtérésre és lelki megújulásra. A megtérés elsősorban elfordulás a bűntől és odafordulás Istenhez. Erre csak akkor vagyunk képesek, ha a Szentlélek megvilágosító kegyelme által belátjuk azt, hogy bűnösök vagyunk. Azért is imádkoznunk kell, hogy őszintén tudjunk hinni Isten irgalmas szeretetében, ami megbocsátja bűneinket és megújítja lelki életünket, mégpedig a bűnbánat szentséDolhai Lajos ge, a szentgyónás által.

Az Irgalmasság éve Az


II  Egyházmegyei hírek HÍREK

Jótékonysági koncert Jótékonysági koncertet adott Sárik Péter jazz zongoraművész és zeneszerző a gyöngyösi Autista Segítő Központ (ASK) javára január 24-én, a Zeneakadémián. A koncert célja az volt, hogy segítse az intézményt és felhívja a figyelmet az autizmussal élőkre. A január 24-i koncerten Sárik Péter mellett felléptek barátai, többek között Harcsa Veronika és Berki Tamás is. Az Autista Segítő Központot 1999-ben alapították. Az intézmény fenntartója a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Intézményük egyedülálló módon több tagintézmény együttes, egymásra építő munkájával valósítja meg az autizmussal élő gyermekek és fiatalok, illetve az őket nevelő családok komplex megsegítését. Jelenleg közel 45 családnak segítenek azzal, hogy autista családtagjának az oktatását, bentlakásos gondozását, lakóotthoni ellátását megoldják.

Hittanári képzés Az Egri Hittudományi Főiskola a

2016/2017-es tanévben a következő hittanári képzéseket indítja: osztatlan hittanári szak (4 év) egyszakos vagy kétszakos formában és hittanár-nevelő mesterszak (2 év). A kétszakos képzést választók, az Eszterházy Károly Főiskolán vendéghallgatóként a következő tanárszakok valamelyikét vehetik fel a hittanári szak mellé: magyar, történelem, ének, német és angol. Az egyszakos képzésre az EGHF saját jelentkezési lapján kell jelentkezni (május 15-ig), a kétszakos képzésre pedig az országos központi felvételi eljárásban (február 15-ig). Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

A média ünnepe Szalézi Szent Ferencnek, a katolikus írók és az újságírók védőszentjének napja alkalmából, az egyházmegye újságíró, rádiós és televíziós munkatársainak adott fogadást január 26-án Egerben, az Érseki Palotában dr. Ternyák Csaba egri érsek. Köszöntőjében kiemelte a Szent István Rádió és Televízió, az Egyházmegyei Hírek és az Egri Főegyházmegye honlapjának szerepét az evangelizációban.

Szent István Rádió az interneten Hallgassa a Szent István Rádiót interneten és okostelefonon is! Ajánljuk a következő alkalmazásokat: tunein, Hungary RadioLive.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

2016. február

Bemutatjuk az Egri Érseki Fiúkórust

CD lemezük jelent meg Az Egri Érseki Fiúkórus 2011 óta színesíti Eger zenei életét, ünnepeit, rendezvényeit. Schmiedmeiszter Szilvia kórusvezetőtől megtudtuk, hogy 2015 szeptemberében kezdték meg az 5. tanévet. Nyáron a fiúkórus a Mozart Knabenchornál vendégeskedett Bécsben. Ez volt a kórus első külföldi vendégszereplése.

eger 2015 decemberében jelent meg első CD lemezük Personent Hodie címmel karácsonyi dalokkal, művekkel. A lemez anyagát a 2015-ös év során rögzítették Egerben, a Líceum és az Érseki Papnevelő Intézet kápolnájában. A CD-n közreműködik az Egri Érseki Fiúkórus, Réz Lóránt orgonaművész, Hegyesi Hudik Margit énekes és Simorjay Emese színművész, vezényel Schmiedmeiszter Szilvia. A felvételt a Szent István Rádió készítette. A fiúkórus énekelt január 6-án, Vízkereszt napján az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont ünnepélyes megnyitóján. Az elkövetkező hónapokat a kórus a repertoár bővítésére fordítja. Céljuk ez idő alatt minél több Kodály kórusmű elsajátítása, valamint egyházi kórusművek repertoárjának bővítése. Készül a kórus az évben tavaszköszöntő koncerttel, valamint évzáró koncertekkel. Ter-

A hónap verse Nagy Gáspár

Ima

Ima az, ami templomi csöndben, a lehunyt szemek mögöttiben megtörténik – és ima az, ami mögött látszik a mécs örök fénye és hallszik egyetlen orgonahang, nem innen, hanem onnan. Ami ima, az már az elejétől a végéig megfordítva is ugyanaz marad, ugyanannak szóló szó – és ami ima, az mégis váratlanul nyílik ki ég és föld határán, akár egy szirmos ejtőernyő. Nagy Gáspár (1949 – 2007) költő, prózaíró, szerkesztő. Művészete és emberi tartása a tisztesség, abátorság és a tehetség példája volt a magyar irodalomban.

Az elkövetkező hónapokat a kórus a repertoár bővítésére fordítja

A CD-n közreműködik Hegyesi Hudik Margit énekes, Schmiedmeiszter Szilvia kórusvezető, Simorjay Emese színművész és Réz Lóránt orgonaművész

veik szerint ellátogatnak Hevesre, valamint látogatóba érkezik majd hozzájuk a Váci Székesegyházi Kórusiskola Kórusa. A tanév végét 2 nagyszabású programmal zárják. Május 28-án egy angol fiúkórussal adnak közös koncertet az Egri Bazilikában, majd július 11-13-ig egy francia fiúkórus érkezik Egerbe vendégként. Ebben az évben sem maradhat ki a programok közül a Nemzetközi Fiúkórus- és Orgonafesztivál. A kórus 19 tagú. Továbbra is várják a jó hangú, énekelni szerető fiúkat 7 éves kortól. Látogassanak el a kórus honlapjára: www.egerfiukorus.hu valamint keressék őket facebookon Egri H. J. Érseki Fiúkórus néven.

Katolikus Karitász menedékhely Egerben Az Egri Főegyházmegyei Karitász, a téli időszakban a várossal és a katasztrófavédelemmel együttműködve ideiglenes krízis menedékként is működteti az egykori egri Szvorényi utcai tagiskola épületét, ahová nemcsak a hajléktalanokat fogadják be, hanem azokat is, akik nem tudnak fűteni.

Az Egri Főegyházmegye támogatásával 2013 óta egész évben 50 rászoruló ellátására alkalmas étkezőt tartanak fenn a városban, ahol naponta meleg ebédet adnak. Árvai Ferenc atya, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ igazgatója elmondta, hogy céljuk elsősorban azoknak az em-

bereknek az ellátása, akik napközben semmilyen élelemhez sem jutnak hozzá, sem a hajléktalanszállón, sem pedig máshol. Nemcsak hajléktalanokon, hanem jövedelem nélkül élő, lakóhellyel még rendelkező, de maguknak meleg étkezést biztosítani nem tudó embereken is próbálnak segíteni.

Kezdődik a nagyböjt A Húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 10-ére esik. A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vis�sza, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékére az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A negyvennapos böjt a XI. századig szigorú volt. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti egészséges híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy ne fogyasszanak húst.

Keresztény szellemiség a karcagi Györffy István Katolikus Általános Iskolában

A jóra fogékony embereket nevelnek

A mostani tanévtől öt újabb nevelési-oktatási intézmény került az Egri Főegyházmegye fenntartásába. Ezek közül most a karcagi Györffy István Katolikus Általános Iskolát mutatjuk be.

karcag Az iskola igazgatójától, Kovács Miklós Istvánnétól megtudtuk, hogy a tanévet két iskolaépületben, 16 tanuló csoportban, 407 tanulóval és 31 pedagógussal kezdték meg. – Oktató munkánk minden területére továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk – mondta az intézményvezető – fő célként az alapkészségek mellett az idegen nyelvi és a digitális kompetenciák fejlesztését tűztük ki. Így továbbra is emelt szinten történik az angol nyelv oktatása, melyet tanulóink már első osztálytól tanulnak. A felső tagozaton csoportbontásban heti 5 órában gyarapítják idegen nyelvi tudásukat. Tehetséges, szorgalmas tanulóink nemcsak kiemelkedő versenyeredményeket érnek el, hanem nyolcadik osztályban sikeres államilag elis-

Minden napot imával kezdenek. Az iskola diákjai megemlékeznek az egyházi ünnepekről is.

mert alap- vagy középfokú nyelvvizsgát is tesznek. Névadónk, Györffy István a karcagi születésű jeles néprajztudós tisztelete kötelez bennünket a hagyományok ápolására. A testnevelés órák keretén belül minden osztályunk heti egy órában néptáncot tanul. Nemcsak a mozgásformával ismerkednek

meg, hanem néprajzi ismereteket is szereznek. Hagyományosan minden évben a névadónk tiszteletére rendezett „Györffy Napok” keretén belül a Györffy Néptánc Gálán mutatkoznak be a nagyközönség előtt. A természet védelme, szeretete is kiemelt szerepet kap nevelő-oktató munkánkban. Tíz éve

viseljük az ÖKO iskolai címet. Arra törekszünk, hogy megtaláljuk minden gyermekben az értéket, amelynek kibontakoztatásában erősítjük egyéniségét. Intézményünkben aktív a diákélet, melynek szervezője a diákönkormányzat. Hitéletünk gazdag, melynek irányítója és szervezője isko-

lánk lelki vezetője Gulyás Zsolt plébános úr. Segítségével a római katolikus egyházközséggel szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Plusz erőforrás számunkra, ha a hívek értünk imádkoznak. Az iskolában minden napot imával kezdünk és fejezünk be. Tanulóink felekezetüknek megfelelő hitoktatásban részesülnek heti két órában. Hétfőnként reggeli áhítattal indítjuk a hetet. Megemlékezünk az egyházi ünnepekről és bekapcsolódunk az egyház liturgikus életébe is. Minden iskolahasználó hálás a változásért, hiszen kiegyensúlyozott, nyugodt, biztos légkör alakult ki a nevelő-oktató munkához, melyhez sok segítséget kapunk irányítónktól az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóságtól. Szeretnénk, ha intézményünkből tanítványaink keresztény értékekre épülő művelt, a szépre, a jóra fogékony, Istent és embertársait szerető, felelős emberként kerülnének ki. Ezért várjuk szeretettel mindazokat, akik fogékonyak a katolikus keresztény szellemiségre. Homa János 


Hálaadás a hivatásokért

„Mindenre van erőm Krisztusban, aki engem megerősít” (Fil 4,13).

Betegek világnapja

fontosságára, amely visszavezet bennünket Isten kegyelmébe. Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap és úgy kövessen engem – idézte Jézus szavait az egri érsek, majd rámutatott: akik képesek arra, hogy nap nap után a betegség keresztjét Krisztussal együtt hordozzák, azok a hitben megtapasztalják az ő vigasztaló, megmentő erejét is. A főpásztor szentbeszéde végén köszönetet mondott az orvosoknak, ápolóknak, mert mint fogalmazott, az ő hivatásbeli elkötelezettségük a remény jele, melyben az örökkévalóság féH. J. nye ragyog.

Fotó: Federics Róbert

EGER A betegekért mutatott be szentmisét február 11-én, a Betegek világnapján Ternyák Csaba érsek az egri Szervita templomban. A Betegek világnapja mindenkinek szól – mondta szentbeszédében a főpásztor. Minden ember érintett ezen a napon. Előbb vagy utóbb ugyanis mindannyian betegek leszünk, ez velejár az emberi élettel. A gyógyulás pedig nem csak a test felépülését jelenti, mint ahogy a betegségnek is lehetnek lelki vonatkozásai. Az a tény, hogy a Betegek Világnapja az Irgalmasság Évében nagyböjtre esik, még fokozottabban irányítja figyelmünket a lelki gyógyulás, a bűbánat

Ternyák Csaba egri érsek feladta a betegek szentségét

Eucharisztikus világkongresszus Magyarországon rendezik meg a következő eucharisztikus világkongresszust 2020-ban – jelentette be Ferenc pápa január 31-én, az 51. kongresszust lezáró szentmisére küldött videó-üzenetében a Fülöp-szigeteki Cebuban. A katolikus egyház gyakorlata szerint az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongreszszust négyévente rendezik meg 1881 óta. Magyarország máso-

dik alkalommal ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten megtartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszustzáró, a Hősök terén bemutatott szentmiséjén félmillió hívő vett részt. A Fülöp-szigeteki Cebu városában január 2-án kezdődött 51. kongresszuson tíz fős magyar küldöttség is részt vett Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek vezetésével.

Nyílt napok az Egri Szemináriumban

EGER „Irgalmasok, mint az Atya” – e mottó jegyében hív egész hétvégés nyílt napra az Egri Érseki Papnevelő Intézet. A program március 18-án, pénteken 18 órakor kezdődik a Szemináriumban és március 20-án, vasárnap ebéddel fejeződik be. Minden olyan 14 évesnél idősebb fiút várnak, aki szeretné jobban megismerni Jézus Krisztust, él benne a papi hivatás gondolata. A három nap során a szeminárium kispapjai és papjai beszélnek Istenről, beszélnek a saját életükről, arról, hogy hogyan élnek, minek örülnek, mi

a reményük. Megismerhetik a kispapok életét és magát a szemináriumot. Közösségben és egyénileg is imádkoznak. Rövidített órákon betekintést nyerhetnek az Istenről szóló tudományok szépségébe. Olyan lesz ez, mint egy „meeting” és lelkigyakorlat együtt. Aki jelentkezni szeretne, az Egri Érseki Papnevelő Intézet 3300 Eger, Foglár György u. 6. címre írjon egy rövid levelet: írja meg a nevét, lakhelyét, életkorát. E-mailben is jelentkezhet: szabo.jozsef.69@ egriegyhazmegye.hu címen Szabó József spirituális atyánál.

A szerzetesekért imádkozik az egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén minden évben. Ternyák Csaba egri érsek a Szerzetesek Évének zárásaként közös hálaadásra hívta az egyházmegye területén működő 17 szerzetesközösség tagjait, akik szolgálatukat az oktatásban, az ifjúságnevelésben, a betegpasztorációban, a cigány kisebbség, a szegények és az elesettek körében végzik.

EGER 40 nappal ezelőtt Urunk születésének örömünnepét ültük, ma arra emlékezünk, hogy bemutatta Szűz Mária és Szent József a templomban Jézust – mondta az érsek az ünnepi szentmise elején. Hozzátette: látszólag az ószövetségi előírást teljesítették, valójában azonban Jézus a hívőkkel találkozott, akik a Szentlélektől megvilágosítva felismerték és tanúságot tettek róla. Bennünket is a Szentlélek gyűjtött egybe, hogy találkozzunk vele és felismerjük a kenyértörésben. Szentbeszédében a főpásztor kiemelte: az egyházmegyében komoly hangsúlyt, nagy figyelmet kap a szerzetesi élet, a hivatások megerősítése, ezért imádkozunk minden szentmise végén a papi és szerzetesi hivatásokért. Az egyházmegyében az utóbbi időszakban megjelentek a marista iskolatestvérek, a verbiták, Szent Erzsébet nővérei, a szociális testvérek, a szalézi

Fotó: Federics Róbert

MÁRCIUS ÜZENETE

A közös hálaadáson tizenhét szerzetes közösség tagjai vettek részt

atyák. Régóta jelen vannak a minorita, a ferences, a jezsuita közösségek, a szeretet misszionáriusai nővérek, az orsolyiták, a Don Bosco nővérek, a jó pásztor nővérek, a Congragatio Jesu nővérek, a pálos nővérek, Krisztus Király Szolgálóleányai közösség tagjai és Szent Ferenc kisnővérei. Áldozatos szolgálatuk számos területen érezhető: a férfi rendek felszentelt tagjai készséggel és szeretettel vesznek részt a lelkipásztori munkában, a fiatalság nevelésében, az egyházmegyében működő nővérek pedig a gyermekek, a szegények és a cigányság lelki gondozásába kapcsolódnak be.

Az egri érsek elmondta: az egyházmegye főtemplomában együtt adunk hálát a hivatásokért, az elmúlt esztendő –a Szerzetesek Éve – minden kegyelméért. Ez az év a szerzetesekre irányította a figyelmet, akik így hitet tehettek a nyilvánosság előtt is, ez segíti, hogy kortársainknak helyes képe legyen róluk. Isten minden embert hív az üdvösségre, s a szerzetesek örömmel tesznek tanúságot róla, így járhatjuk a folyamatos megtérés útját, s felfedezhetjük saját kincseinket. A sajátos szerzetesi hangok, a közösségek sokszínűsége is Isten végtelen szeretetét vetíti elénk.

A főpásztor megköszönte a szerzetesek szenvedélyes elkötelezettségét, mint mondta: úgy tekint rájuk, mint ajándékra, s ezért jó látni, hogy minden nehézség ellenére megkezdődött a szerzetesi élet megújítása az egyházmegyében, hiszen vannak olyanok, akik ennek a szolgálatnak szentelik az életüket. Ternyák érsek a mai ünnep középpontjába helyezett Boldogaszszony oltalmát kérte a szerzetesekre, s kérte, hogy továbbra is sugározzák Krisztus világosságát és szeretetének melegét, és az Irgalmasság Évében Isten irgalmasságának legyenek hiteles Bérczessy András hirdetői.

Március 19: keresztút az Egedre EGER Március 19-én tartják Egerben a hagyományos Eged-hegyi keresztutat. A gyülekező a Minorita templom előtt lesz 13 órakor, míg az utolsó stációra a hat

kilométeres út végén, a hegy tetején kerül sor. Idén Füleczki István, az egri Jézus Szíve Plébánia káplánja, főiskolai lelkész vezeti a közös imádságot.

A hevesi megyeszékhelyről 1992 óta induló keresztutakat hosszú ideje, így idén is a Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezi. Keresztúti ájtatosságokat a IV.

századtól végeznek. A világban számtalan helyen járnak keresztutat: a Szentatya például minden évben a Colosseum körül tartja a keresztúti ájtatosságot.

JEGYZET

F

erenc pápa az Irgalmasság Évét meghirdető bullájában azt kérte, hogy a szentévben gondoljunk gyakrabban a bűnbocsánat szentségére, mert ezt teszi kézzelfoghatóvá számunkra Isten irgalmasságát (MV 17.p.). A nagyböjti időszakhoz minden évben hozzátartozik az őszinte bűnbánat és a megtérés. A jubileumi év nagyböjtjét még inkább úgy élhetjük meg, mint Isten irgalmassága ünneplésének és megtapasztalásának intenzív időszakát. A bűnbocsánat szentségének több elnevezése is van (gyónás, bűnbánat, stb.). A gyónást az irgalmasság szentségének is nevezhetjük, hiszen általa Isten, a mi irgalmas Atyánk bocsátja meg bűneinket. Ő Jézus Krisztusban kiengesztelődött a világgal, és az Egyházra bízta a kiengesztelődés szolgálatát. A szentgyónás a megváltó Jézus akaratából Isten irgalmas szeretetének jele és eszköze lett. Minden szentgyónásban személyesen, egyénileg is megtapasztalhatjuk Isten irgalmát, bűnbocsátó jóságát. A Szentatya szerint „amikor a kiengesztelődés szentségéhez járulunk, ez azt jelenti, hogy valaki melengető szeretettel átölel bennünket: az Atya végtelen irgalmának ölelését érezzük” (Általános kihallgatás, 2014. febr. 19). A reformáció idején még Luther Márton is ezt a szempontot hangsúlyozta. Luther kezdetben még a gyónást is szentségnek tartotta, és élete végégig ragaszkodott a gyónáshoz. Érdekes és tanulságos számunkra is, hogy hogyan érvelt a fülgyónás mellett. Érvelése röviden így

hangzik: Ha hirdetem a megtérés és a bűnbocsánat evangéliumát az Egyház közösségében, van, aki ezt hívő lélekkel meghallja, van, aki nem (vö. Mk 4,23). De ha a gyóntató pap a bűnbánat szentségében személyesen nekem

vezető úton járnak” (Egy lírikus naplójából).A gyóntató pap a szentgyónás elején egy kis, rövid imádságot szokott elmondani a gyónóért, ami így hangzik: „Isten, akinek világossága felragyogott a szívünkben, adja meg neked, hogy igazán belásd bűneidet és felismerd az ő irgalmas szeretetét”. A jó szentgyónáshoz tehát mindkettőre szükségünk van: alázatos lélekkel el kell ismernünk, hogy sokszor és sokféle módon vétkeztünk, és hinnünk kell Isten irgalmas, bűnbocsátó szeretetében. bűnbánat szentségének szertartáskönyvében pedig azt olvassuk, hogy „A gyónásban a gyóntató és a gyónó együtt ünneplik új és meggyőző módon Isten irgalmas szeretetét” (OP 10). A pap az irgalmas Istent, az irgalmas Jézust teszi jelenvalóvá a gyóntatószékben, a bűnbánó ember pedig megtapasztalja Isten irgalmas szeretetét. Ahogyan a tékozló fiú hazatérésekor is együtt ünnepelt az apa és a tékozló fiú, ugyanúgy a gyónás után jelen van a hitből fakadó öröm a pap és gyónó lelkében is. És ez az ünnep egyúttal hitvallás is, mert amikor gyónunk nemcsak bűneinket valljuk meg, hanem azt is, hogy mi hiszünk Isten irgalmas szeretetében és bűnboDolhai Lajos csátó jóságában.

Az irgalmasság szentsége

mondja, hogy az Isten irgalmas, és „bűneid bocsánatot nyertek” (vö. Lk 7,48), akkor nyilvánvaló, hogy az Isten szava hozzám szól, az Isten irgalma rám is vonatkozik. Megszabadulhatok bűneimtől és újra közösségben lehetek az embert teremtő és üdvözíteni akaró Istennel. Ennek ellenére egyre többen vannak olyanok, akik ritkán gyónnak. Manapság már ritkán lehet sorban álló embereket látni a gyóntatószékek előtt. Több oka is van ennek a szomorú jelenségnek. Sokak szerint a legfőbb ok az, hogy félelmetesen megfogyatkozott az emberekben a bűntudat. Az erkölcsteológusok szerint a 20. század legnagyobb bűne, hogy nincs bűntudata. Pilinszky János szerint ez a hamis tudat csak akkor fog megszűnni, ha belátjuk, hogy „valamennyien tékozló fiúk vagyunk, azzal a különbséggel, hogy egyesek az atyai háztól eltávolodó, míg mások már a vissza-

A


II  Egyházmegyei hírek Szeminaristák Gyöngyösön Immár hagyománnyá vált,

hogy hamvazószerda előtt, a gyöngyösi „farsangi szentségimádási háromnapok” második napján, hétfőn, az esti záró szentmisén részt vesznek az Egri Érseki Papnevelő Intézet és a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szeminárium elöljárói és növendékei, Juhász Ferenc plébános szeretetteljes meghívásának eleget téve. A farsanghétfői hálaadó ünnepi szentmise főcelebránsa, melyben közösen kérték Isten kegyelmét a nagyböjti szentidőre, Wonerth László Temesvárszabadfalui kanonok-plébános volt. Vele koncelebráltak a szemináriumok rektorai és elöljárói, a helyi plébános és káplán atyák is. Asszisztenciát adtak a két szeminárium kispapjai, akik a szentáldozás szertartása alatt énekkel is köszöntötték az Úr Jézust. A szentmise után ünnepi vacsorával zárult a program.

Katolikus bál Kazincbarcikán Február 6-án, szombaton ren-

dezte meg a hagyományos városi katolikus bált a kazincbarcikai római katolikus plébánia karitászcsoportja. A Pollack Mihály Általános Iskola Dózsa György Tagiskolájában megtartott bálon közel 300-an vettek részt.

A Radványi katolikusság évszázadai A füzérradványi plébánia szervezésében február 9-én nyílt meg a „Radványi katolikusság évszázadai” című kiállítás a Károlyi kastélyban. A kiállítást az egykor a kastélyt és a területet birtokló család ma élő leszármazottja, a jelenleg Fóton élő, Károlyi László gróf nyitotta meg, Bökő Péter fehérgyarmati plébános pedig, aki szintén egy egykori Károlyi birtok plébánosa, méltatta a kiállítást.

Jótékonysági est Maradj velem címmel jótékonysági estet tartottak február 27én a Miskolc-mindszenti templom felújításáért. Az Irgalmasság Szent Éve alkalmából tartott verses-zenés irodalmi műsor meghívott vendégművésze Dinnyés József zeneszerző, énekes volt. A műsort szerkesztette: dr. Hortai Rita és Kardos Katalin.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

Öt éve indult a Szent István Televízió

A hónap verse

A Jézus Krisztus-i üzeneteket közvetítik

Fotó: Federics Róbert

HÍREK

2016. március

Szalézi Szent Ferenc

A kereszt

Azt a keresztet, ami most annyira nyomja válladat, mielőtt elküldte volna hozzád az Úr, mindenható szemével megvizsgálta, szerető irgalmával átmelegítette, mindkét kezével méregette, vajon nem nagyobb-e, nem nehezebb-e a te számodra, mint amennyit elbírsz? Aztán megáldotta, szent kegyelmével, irgalmával megillatosította, reád és bátorságodra tekintett és így érkezik a mennyből a Kereszt, mint Isten köszöntése, mint a te Istened szeretetének irgalmas ajándéka. Szalézi Szent Ferenc (1567 – 1622) francia püspök, teológus, lelkiségi író és egyházszervező, kiemelkedő szónok, több pápa személyes tanácsadója. A Római Katolikus Egyház egyik legjelentősebb teológusa. Megalapította a Vizitációs Nővérek Rendjét. Számos művet írt, melyeket nyomtatott formában terjesztett, ezért tartják őt az újságírók és írók védőszentjének. IX. Piusz pápa emelte az egyháztanítók sorába 1877-ben.

A szerkesztőség riportjait az interneten találhatják meg az érdeklődők

A Szent István Televíziót 2011-ben alapította Ternyák Csaba egri érsek azzal a céllal, hogy az akkor több mint egy évtizede működő Szent István Rádió mellett egy olyan médiaműhely jöjjön létre, mely az Egri Főegyházmegye legfontosabb híreit képekben is megjeleníti. A szerkesztőség anyagait az interneten lehet megtalálni, de együttműködve számos helyi televízióval, azok adásában is jelen vannak. eger Bérczessy András a Szent István Rádió és Televízió igazgató-főszerkesztője azt is elmondta, hogy több mint egy esztendeje az ország nagy területén fogható PAX Televízió műsorán minden hétfőn 19 órától látható a Szent István Televízió műsora. A közelmúltban újult meg a televízió honlapja, így a legnagyobb videómegosztó portálon, a youtube.com-on is megtalálhatóak az anyagok.A televízió munkatársai: Federics Róbert szerkesztő, operatőr, vágó,

Vanyó Boglárka operatőr, vágó, Pap Ildikó szerkesztő, műsorvezető és Bérczessy András. A tv honlapján a Hírek – események rovatban a legfrissebb aktualitásokkal találkozhatunk. Megnézhetjük a Betegek világnapján Egerben készült felvételt vagy azt a tudósítást, amely az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő oktatási-nevelési intézmények igazgatói számára február 11-én tartott értekezletről készült. A Szentbeszédek, előadások rovatban megtekinthetjük például Papp Miklós görögkatolikus parókus, főiskolai tanár az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napok keretében Egerben tartott előadását. A dokumentumfilmek között találjuk a Hívtál Uram, itt vagyok sorozat keretében készített beszélgetéseket, többek között Schönberger Ferenc nyugalmazott lelkipásztorral, Deli Lajos érseki tanácsossal, Palánki Ferenc püspökkel, Mikolai Vince pápai prelátus, főesperes, diósgyőri plébánossal. Míg az Egy kávé mellett

sorozatban aktuális témákról beszélgetnek a meghívott vendégek. Így például szó esett egyebek mellett a szenvedélybetegségekről, a cigány-pasztorációról és a pálya- és hivatásválasztásról is. Federics Róberttől azt is megtudtuk, hogy az évek alatt jelentős rutinra tettek szert mind a szerkesztés, mind a technikai megvalósítás tekintetében. Fontos számukra az új kihívás, a megújulás. Az idei nagy kihívás a júliusi Krakkói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó lesz, amelyre már a következő hetekben elkezdik a felkészülést. Legnagyobb örömük, ha műsoraikkal a lehető legtöbb lélekhez közvetíthetik a krisztusi üzeneteket. Szeretnék ezért felhívni a figyelmet, a híreket és minden más produkciójukat tartalmazó weboldalukra (www. szentistvantv.hu), valamint a facebook.com/szentistvantv közösségi oldalukra, amelyen mindenki azonnal értesülhet minden új riportjukról. Nézzék őket! (homa) 

Karizmatikus találkozó Miskolcon rendezték meg a Mindszent Karizma Közösség szervezésében a II. Regionális Karizmatikus Találkozót. A találkozó Észak-Magyarország egyik legnagyobb karizmatikus rendezvénye volt, melynek a miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola adott otthont. A szentmise, a szekcióülések előadásai, a kiscsoportos beszélgetések, a zenés dicsőítések és a szentségimádás által a résztvevőknek lehetőségük volt a hitben való elmélyülésre, valamint a közösségek egymással való találkozására. Az egész napos összejövetelen Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-NagykunSzolnok, Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg megye karizmatikus közösségei vettek részt. A regionális találkozót Mariscsák István, a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Isko-

la és Óvoda igazgatója nyitotta meg, és örömét fejezte ki, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvény házigazdája lehetett az intézmény. A program zenés dicsőítéssel kezdődött, melyen a Csiszér László vezette Új Jeruzsálem Dicsőítő Zenekar szerepelt. Ezután Kunszabó Zoltán, a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzeti Szolgáló Bizottságának elnöke szólt a résztvevőkhöz. A nap további részében szentlélekhívás, szekcióülések, szentségimádás és közbenjáró imaszolgálat szerepelt a programban a Szent Ferenc Kisnővérei és a Szent Ferenc Kistestvérei szerzetesközösség részvételével. Az egész napos összejövetel szentmisével ért véget, melyet Balog Gyula, az Újdiósgyőri Szent Imre templom plébánosa F. L. mutatott be. 

Bemutatjuk a gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézményt

Magas színvonalon, katolikus szellemben A gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény szeptemberben az első tanévet kezdte meg az Egri Főegyházmegye keretei között. A településen 1799-től lehet biztonsággal nyomon követni az oktatást. 1852-ben már állt egy iskolaépület, melyet a falunak az egri érsek építetett. 1929-ben emeletes iskola épült irodahelyiséggel és 5 tanteremmel. Aztán 1984-ben megépült az új, kétszintes épület 8 tanteremmel és egyéb helyiségekkel. 1993-ban felépítették a régóta várt 640 m2-es tornatermet is. Az iskola névadója dr. Nagy Gyula (1914-1983), aki 1951-57 között az iskola igazgatója volt, majd a Gyöngyösi Mátra Múzeum igazgatójává nevezték ki. Monográfiát írt a faluról: „Képek Gyöngyössolymos életéről” címmel. Az intézmény az idei tanévtől az Egri Főegyházmegye fenntartásába került. Csárdás László intézményvezetőtől azt is megtudhattuk, hogy jelenleg 376 tanulójukat 31 tanár és 7 óraadó készíti fel.

Évfolyamonként egy osztályban emelt szintű a testnevelés oktatás

„Tanulóink a tanév során négy iskolai szintű szentmisén vesznek részt: tanévnyitón, tanévzárón, Karácsonykor, és Húsvétkor – mondta Csárdás László. – Két lelki napot is szervezünk tanulóinknak, amelyből egy már meg is valósult, mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. Az intézmény erőssége a 15 éve elindított és folyamatosan továbbfejlesztett pedagógiai program. Az évfolyamonkénti 2 osztályból az egyikben emelt szintű a testnevelés oktatás.

Elmondható, hogy országosan egyedülálló a síprogramunk és a teniszprogramunk. Minden évben minden osztály 3 napot sí-táborban tölt. Emellett kenutáborba és túratáborba is eljutnak a diákok. Példaértékű az erdei iskolarendszerünk is. Saját képzőművészeti iskolánkban festészetre és grafikára oktatjuk a diákokat. Több mint egy évtizedes testvériskolai kapcsolatot ápolunk az Erdélyben található Kápolnásfalu iskolájával. Évente felváltva az iskolák képviselői 1-1 hetet töl-

Országosan egyedülálló a síprogramjuk

tenek egymásnál, családoknál elszállásolva. Szülői munkaközösségünk aktív, évente jótékonysági bált szervez, amelynek bevételével az iskolai tábori programjainkat támogatják. Szoros a kapcsolatot ápolunk sportklubokkal. Tanulmányi, kulturális, sport területen kiemelkedő eredményeket értünk el. Az utóbbi 10 évben 6 tanulónk nyerte el a Magyarország jó tanulója, jó sportolója címet.” „Katolikus iskolaként tanulóink nevelésére több időt szánva továbbra is arra törekszünk, hogy a tőlünk továbbtanuló gyerekekből jó orvosok, kiváló mérnökök, megbízható kőművesek, szőlőnevelők – egyszóval becsületes emberek legyenek” – mondta az igazgató. Iskolájuk mindig is jó hírű volt, ahol színvonalas oktatás, kiváló sportélet zajlott, kiemelkedő versenyeredményekkel büszkélkednek, a középiskolai felvételin szívesen fogadják tanulóikat. Továbbra is szeretnék magas színvonalon végezni az oktató és nevelő munkát katolikus szellemben. Homa János


április üzenete

HÍREK

„A keresztről szóló tanítás azoknak, akik elvesznek, balgaság, de nekünk ugyan, akik üdvözülünk, Isten ereje” (1 Kor 1,18).

Egyházmegyei zarándoklatok

lelki cselekedeteinek gyakorlására az Irgalmasság Éve különösen nagy lehetőség számunkra. A keresztény közösségeknek misszionáló feladata van a társadalom felé. Ezért legyenek elsők a békejobb nyújtásában – mondta szentbeszédében a főpásztor. A szentmise végén Székely Dénes plébános megköszönte elődjének, Fejes János atyának, hogy évekkel korábban elkezdték a templom külső és belső felújítását. Háláját fejezte ki a támogatásért az Egri Főegyházmegyének, az önkormányzatnak és a híveknek, melynek köszönhetően megújult az épület.

Fotó: Federics Róbert

A felújított mikófalvi templomot áldotta meg március 6-án Ternyák Csaba egri érsek. Az ebből az alkalomból bemutatott ünnepi szentmise szentbeszédében utalt a napi evangéliumra. Mint mondta: amint a tékozló fiúról szóló szentírási történetben, úgy siet elénk is nap mint nap Mennyei Atyánk, akkor is, ha bűnösök vagyunk. Isten ezen irgalmasságának megtapasztalása örömmel és hálával tölt el minket. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy Isten ennek az irgalmasságnak a továbbadására hív minket minden nap. Az irgalmasság testi,

Ternyák Csaba érsek áldotta meg a felújítot templomot

Nyílt hétvége az Érseki Papnevelő Intézetben eger Ebben az évben is, a hagyo-

Marosi Balázs

Fotó: Marosi Balázs

mányoknak megfelelően, megrendezésre került a nyílt nap és hivatás hétvége az Egri Érseki Papnevelő Intézetben. A hétvége főszervezője az idén Bakos Tamás diakónus volt, akinek a szeminárium kispapjai segítettek a program lebonyolításában. Ezek a napok betekintést engedtek a szeminárium belső életébe, ugyanakkor ízelítőt nyújtottak a főiskolai előadásokból is. A tartalmas programok, imádságok, lelki beszélgetések, szentgyónások mind-mind a hivatás felismerését és az őszinte igen kimondását segítik azokban, akiket az Isten a papi szolgálatra hívott. Amint azt Szabó József spirituális atya is hangsúlyozta, nemcsak a papi hivatás felismerése jelenti az összejövetel célját, ha-

nem az is, hogy rádöbbenjünk: Istennek mindnyájunkkal terve van, de csak a vele való mély kapcsolatban derülhet fény erre. Pénteken keresztút és szentségimádás, szombaton főiskolai bemutató órák, tanúságtételek, rózsafüzér, majd teaház, filmklub és személyes beszélgetések várták az érdeklődőket. Vasárnap Ternyák Csaba érsek úr találkozott a résztvevő fiatalokkal, majd ezt követően ünnepi virágvasárnapi szentmisét celebrált az Egri Bazilikában, amelyen külön köszöntötte a nagyszámú hívek mellett, a hivatás hétvége résztvevőit. A szentmise után Szabó József spirituális atya mondott köszönetet a szervezőknek és a résztvevőknek egyaránt, kérve életükre Isten áldását.

Mintegy harminc fiatal vett részt a hétvégi programokon

Fotó: Federics Róbert

Felújították a mikófalvi templomot

Húsvét az Egri Bazilikában

eger Nagyszombaton, Húsvét vigíliájának szertartása a tűzszenteléssel kezdődött az Egri Bazilikában. A húsvéti gyertya lángjáról gyújtották meg gyertyájukat a hívek, majd megszólalt a húsvéti örömének. Az ószövetségi olvasmányok után felhangzott a Glória, majd az Evangélium előtt az Alleluja. A keresztvíz megáldása után a Főpásztor hét felnőtt katekument keresztelt meg, majd a jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat. A szentmise végén „Feltámadt Krisztus e napon!”-t énekelve körmenetet tartottak.

Az Irgalmasság Évének egyházmegyei zarándoklataira az Egri Bazilikában május 7-én, szombaton, a bazilika felszentelésének ünnepén, Sárospatakon pedig május 16-án, Pünkösdhétfőn kerül sor. Ternyák Csaba érsek úr szeretettel várja a Paptestvéreket és a Híveket, az Irgalmasság Évének minden ünnepi liturgiájára.

Karitász-találkozó Május 21-én főegyházmegyei karitász-találkozót tartanak Egerben. Az összejövetel 10 órakor szentmisével kezdődik a bazilikában. A találkozóra várják a Magyar Katolikus Karitász munkájában résztvevőket és az érdeklődőket.

Szentté avatják Teréz anyát

róma Ferenc pápa március 15én délelőtt, a napközi imaóra során rendes nyilvános konzisztóriumot tartott néhány szentté avatási ügyben. A konzisztóriumon bejelentette többek között Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának időpontját is. Teréz anya szentté avatási szertartását szeptember 4-én Rómában tartják majd a Szent Péter téren. A szentmisét Ferenc pápa mutatja be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében. A szentté avatás dátuma a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapító-

ja halálának évfordulójához kötődik. Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el az indiai Kalkuttában. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a Szentek Ügyeinek Kongregációja döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásáról, miután a szentté avatási ügyekben döntő vatikáni kongregáció elismerte a Teréz anya közbenjárására történt csodát: egy brazíliai mérnök gyógyulását. Teréz anya szentté avatása az Irgalmasság Szentéve egyik legnagyobb vatikáni eseményének ígérkezik.

Teréz anya 1910 augusztusában született Agnes Gonxha Bojaxhiu (ejtsd: Ányesz Gondzsa Bojadzsiu) néven az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szkopjéban. Tizennyolc évesen felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat 1931. május 25-én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieux-i Kis Szent Teréz iránti tiszteletből választotta. 1946.

szeptember 10-én hallotta meg Jézus hívását, hogy hagyja el a zárdát, és éljen a legszegényebbek között. 1948-ban vetette le a Loreto nővérek ruháját. Fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. A Szeretet Misszionáriusai rend 1950 októberében kapta meg a jóváhagyást, majd 1965 februárjában pápai jogú társasággá lett. Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték. 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. 1997. szeptember 5-én halt meg. 2003. október 19-én avatta boldoggá II. János Pál pápa.

jegyzet

A

Szent Faustina nővérnek adott magán-kinyilatkoztatás alapján 2000 óta Húsvét második vasárnapja az Irgalmasság ünnepe. Ebben az esztendőben, az irgalmasság rendkívüli szentévében jobban odafigyelünk erre a különleges napra. Az ünnepi evangélium szerint a feltámadt Krisztus rögtön feltámadása után kétféle módon is kinyilvánította Isten irgalmas szeretetét: megalapította a bűnbocsánat szentségét és irgalmas szeretettel megjelent a hitetlenkedő Tamás apostolnak. Húsvét nyolcadában nem feledkezhetünk meg arról, hogy a bűnbocsánat szentsége az irgalmas Jézus húsvéti ajándéka, hiszen az első húsvét estéjén mondta a Feltámadott a tanítványoknak: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22). Erre figyelmeztet bennünket Aranyszájú Szent János is húsvéti katekézisében: „Ne keseregjen senki bűnei miatt, mert fölragyogott a sírból a bocsánat!” A bűnbocsánat alapja és forrása a húsvéti misztérium, hiszen az irgalmas Atya „szent Fia kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot” és az Egyházra bízta a kiengesztelődés szolgálatát, az egyház pedig a Szentlélek által, a Lélek erejében bocsátja meg bűneinket. A feltámadt Jézus szavai szerint Ő a Főszereplő! „Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer” (Jn 20,22-22). A bűnbocsánat nem a mi erőfeszítésünk gyümölcse, hanem ajándék, a

Szentlélek adománya, aki betölt minket az irgalmasság és a kegyelem megtisztító erejével, mely a megfeszített és feltámadt Krisztus megnyitott szívéből szüntelenül árad. Tamás apostol a feltámadás utáni nyolcadik napon különleges módon is megtapasz-

Sokfélék vagyunk mi vallásos, istenfélő emberek is. Vannak köztünk olyanok, akik egész életükben, kisgyermekkoruktól fogva hisznek, imádkoznak, járnak a templomba, igyekeznek Isten törvényei és Jézus tanítása szerint élni. Egyre többen vannak azonban köztünk olyanok is, akik inkább Tamás apostolra hasonlítanak: időnként eltávolodnak az Egyház közösségétől, nem járnak templomba, mert meggyengült a hitük, sőt a vallással, az Egyházzal és a papokkal kapcsolatban kritikusan nyilatkoznak. Az is elgondolkoztató lehet számunkra, hogy mindaz, ami Tamás apostollal történt, amiről az evangéliumban hallottunk, az vasárnap történt, mégpedig a Húsvét utáni vasárnapon. A feltámadt Krisztus pedig a tanítványok közösségében erősítette meg a kételkedő Tamás apostol hitét stennek legyen hála, a feltámadt és megdicsőült Krisztus közöttünk is megjelenik a vasárnapi szentmise közösségében, hiszen megígérte: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, én ott vagyok közöttük”. Itt van az Úr Jézus köztünk, vele találkozhatunk az Isten igéjében és az Oltáriszentségben, és ő azért jön közénk, hogy megerősítse a hitünket és az iránta való szeretetünket. Dolhai Lajos 

Az Irgalmasság vasárnapja

talta Isten irgalmát. A hitetlenkedő apostol a többiek szava alapján nem tudta elhinni, hogy Jézus valóban feltámadt. Hiába mondták az apostolok, hogy láttuk az Urat, de neki ez nem volt elég. Ő továbbra is kételkedett. Csak Jézus megjelenése szüntette meg a kételyeit és erősítette meg hitét. Jézus végtelenül megértő és türelmes volt hozzá. A prófétai jövendölésnek megfelelően ő a megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Az irgalmas Jézus észreveszi az apostol gondját, megérti őt és segít rajta. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Tamás hitetlensége többet használ hitünknek, mint a többi tanítvány hite. Hitetlensége megvigasztal minket, mert nekünk is vannak kételyeink, mi sem vagyunk elég erősek és szilárdak. Ráadásul egy olyan világban élünk, ahol sok minden gyengíti és próbára teszi a hitünket, Krisztust követő keresztény életünket.

I


II  Egyházmegyei hírek HÍREK

Élelmiszer-gyűjtés A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia immár hagyományos módon az idei nagyböjtben is tartósélelmiszer-gyűjtést szervezett országszerte. Az adományokat a Katolikus Karitász juttatta el a rászorulókhoz.

Hittanári képzés Az Egri Hittudományi Főiskola a 2016/2017-es tanévben hittanári képzéseket is indít. Az egyszakos képzésre a főiskola saját jelentkezési lapján lehet jelentkezni május 15-ig. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

Továbbképzés Az Egri Hittudományi Főiskola a 2016/2017-os tanévre felvételt hirdet a katolikus hit-és erkölcsoktató szakirányú továbbképzésre. Jelentkezési feltétel: bármilyen pedagógusi diploma és plébánosi ajánlás. A képzés 2 féléves, 60 kredites, 200 órás. A szakirányú továbbképzés elvégzésével megszerzett oklevél birtokában kaphat a pedagógus megbízást a hittan tanítására. Jelentkezési határidő: 2016. július 31. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu).

Nyári szállás Nyári szállás lehetőség van

Egerben, az Érseki Szent József Kollégiumban. 30 fősnél nagyobb csoportoknak, diákoknak, felnőtteknek egyaránt ajánljuk. Telefon: 06/36/ 516-960, e-mail: sztjk1@ enternet.hu Honlap: www. ersekiszentjozsef.sulinet.hu

2016. április

A kenderesi iskolában fontos a keresztény értékrend átadása

A tehetséggondozást, a személyiségfejlesztést, és az esztétikai nevelést biztosítják a szakkörökben

főállású, egy részmunkaidős és több óraadó pedagógus dolgozik az intézményben. Nagy figyelmet fordítanak a biztos alapkészségek kialakítására. Első osztályban a Meixner-féle olvasás-tanítási módszert alkalmazzák, folyamatosan szerveznek középiskolai felvételi előkészítőket, a mindennapos sportolási lehetőséget tornatermükben és sportpályájukon biztosítják. Szabadon választható tanórai foglalkozásaik a furulya, a gyermekjáték és a matematika. Kiemelten kezelik az idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretek oktatását. Rendszeres osztályés DÖK programok, táborok és kirándulások gazdagítják szabadidős kínálatukat, formálják a gyermekek közösségi tudatát. Akiknek gondjai vannak a ta-

nulással, azoknak kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek, de hasonló számban vesznek részt diákjaik tehetséggondozó foglalkozásokon is. A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése mellett a tehetséggondozást, a személyiségfejlesztést, az esztétikai és az egészségtudatos életmódra nevelést biztosítják szép számmal indított szakköreikkel. Ezek között kell említeni a matematika, az informatika, a rajz, a történelem, a dráma, a kézműves, a hagyományőrző, a tömegsport, a fiú és lány futball, valamint a kosárlabda foglalkozásokat. Az óvodáskorú gyermekek elhelyezése két épületben, öt óvodás és egy óvodás-bölcsődés csoportban történik. Az óvoda programjában hangsúlyos a világ te-

vékeny megismerése. A program rugalmasan alkalmazható mind a hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermekek nevelésében. Kiemelt szerepet kap a 13 óvónő nevelőmunkájában a gyermekek képességeihez igazodó szabad játék. A kicsik a jól felszerelt tornaszobában és a nagy óvodaudvaron élhetik ki játék- és mozgásigényüket, a sószobában erősíthetik immunrendszerüket. Az óvodapedagógusok különféle tehetségműhelyekbe, angol, majorett, mesekuckó, mocorgó és eszterlánc foglalkozásokra várják a gyermekeket. A dolgozók bíznak abban, hogy az Egri Főegyházmegye fenntartói támogatásával működő intézményre sikeres évek Homa János várnak. 

Fotó: Federics Róbert

zán elkötelezett ember tud olyan tudást és példát nyújtani, amely hosszútávon meghatározó lehet – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Ternyák Csaba egri érsek. Egy hatalmas örökséggel állunk szemben és érezzük azt a kihívást, azt a feladatot, hogy megfeleljünk ennek az örökségnek. A főpásztor örömét fejezte ki, hogy

A legújabb kutatások eredményeit is megismerhették a résztvevők

azok az épületek, amelyek Eszterházy püspök nevéhez fűződnek, lassanként, sorban kezdenek megújulni. Minden alkotásán látszik lelkének, szellemének, elméjének nagysága, a gondos tervezés, és világos koncepció, amellyel létrehozta a Líceumot is, hogy az a tudomány javát szolgálja. Az idei esztendő a Líceum életében hatalmas lépést jelent, hiszen megvalósul a püspök álma, amely miatt az épületet létrehozta. Eger végre egyetemi város lesz. Ezután a főiskola rektor-helyettese, Dr. Pajtókné Dr. Tari Ilona, Eszterházy életútjának főbb állomásait emelte ki. A konferencián régebbi és a legújabb kutatások eredményeit is bemutatták az érdeklődőknek.

Fotó: Balogh Ferenc

Eszterházy konferencia

eger Eszterházy Károly szellemi és épített öröksége címmel tartottak tudományos konferenciát az egri Líceum kápolnájában március 17-én. Eszterházy lelkisége és Istenben gyökerező élete ma is példa mindenki számára, aki tudománnyal vagy építészettel akar foglalkozni. Hiszen csak az iga-

Szabó Lőrinc

Biztató a tavaszban Töröld könnyed, gyűrd le fájdalmadat, te nem azért vagy, hogy odaragadj ügyhöz, multhoz, amely nem a tiéd, és dac poshasszon és keserüség. Kaptál ütleget, kaptál eleget (légy keresztyén s mondd: érdemelteket, s könnyűlsz tőle!)… Most ne vélt igazad emlegesd, s ne a hibát, a zavart (az benned is volt!): nézd a rétet, a nagy fényt, a Feltámadást!… Tavasza jött újra a földednek: nézd, a nép dolgozik, szépűl város és vidék: nem árt, hogy eltűnt sok gőg, régi copf, s jobb lesz a jó, ha te is akarod, ha igazán:… másét és magadét, úgy gyógyítod ama ezer sebét, ha az csordítja megnyugvó szived, ami sosem elég, a Szeretet!

A kenderesi Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Liliom Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde 2015. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a gyerekek előtt. E naptól kezdve az egykori óvoda és általános iskola közös intézményként működik tovább, melynek fenntartója az Egri Főegyházmegye, lelki vezetője Koltavári Attila plébános atya lett. Nagyné Lenge Margit intézményvezetőtől megtudtuk, hogy az iskolában 265 diák tanul, az óvodába és egységes óvoda-bölcsődébe 140 kisgyermek jár.

Az intézményben a kötelező tantárgyak között szerepel a hitoktatás, melyet már óvodáskorban elkezdenek. A keresztény értékrendre történő nevelést segíti elő az is, hogy az óvodai és iskolai ünnepségek egy része is közös szentmiséhez kapcsolódik. Az óvodához, iskolához kötődés, a közösséghez tartozás érzését erősítik a már meglévő hagyományok, például az óvodai, iskolai ünnepélyek, a majális és az ovigála folytatásával. Rendszeresen szerveznek nyílt hetet, bepillantást engedve az intézmény mindennapi oktató-nevelő munkájába. Az iskola két épületében a rendek feloszlatása előtt katolikus oktatás folyt, a „zárda” leányiskolában kedvesnővérek tanítottak, a fiúk pedig a Szent Imre Fiúiskolába jártak. Jelenleg a nevelő-oktató munka hatékonyságát gyermekszerető nevelőtestület biztosítja. 24

A hónap verse

Keresztút az Egedre Március 19-én tartották Egerben a hagyományos Eged-hegyi keresztutat. A gyülekező a Minorita templom előtt volt, míg az utolsó stációra, a hegy tetején került sor. Idén Füleczki István atya, az egri Jézus Szíve Plébánia káplánja, főiskolai lelkész vezette a közös imádságot. A közel 10 kilométeres útra mint minden esztendőben, úgy most is sok család: gyermek, fiatal és idős ember vállalkozott, hogy a papjaikkal közösen imádkozzanak a keresztúti állomásokon.

Szabó Lőrinc (Miskolc, 1900 – Budapest, 1957) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Az első magyar börtön-ultreya Sátoraljaújhelyen A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön 2016. február 27-én otthont adott az első magyarországi börtön-ultreyanak, melyen 18 fogvatartott, és 8 cursillo munkatárs vett részt. Az ultreya (magyarul „előre”) biztatást jelent a hazatérő cursillista lelki tápláléka, mely a megkezdett úton továbbviszi a cursillot elvégzett embert. Hajdú Miklós börtönlelkész elmondta, hogy az előző évben megtartott cursillon résztvevők kérték, hogy a zárt falak között ugyanúgy megtarthassák a cursillo utánkövetését, mint a civil életben. Ennek első állomása valósult meg, melynek során a cursillo vezetői visszatértek a fogvatartottak lelki gondozására, élményfeldolgozásra. A csoportos élményfeldolgozás egy közös szentmisével kezdődött. Az élménybeszámolók között kiemelkedő volt az egymásban felismert változások előadása. A cursillot végzettek közül mindenki pozitívan gondolkodott, valamint nyitottabbá vált Isten és embertársai felé. Megfogalmazták: jó lenne, ha a következő ultreya-k alkalmával a családtagok is bevonásra kerülhetnének a csoport működésébe, így a fogvatartottak családi háttere, társadalmi biztonságérzete erősödhetne meg.

Július: krakkói Ifjúsági Világtalálkozó

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

2016. július 25. és 31. között Krakkóban kerül sor a következő Ifjúsági Világtalálkozóra. A világ katolikus ifjúságának legnagyobb rendezvényére több millió fiatalt, köztük több ezer magyart várnak a szervezők. A találkozó magyar nyelvű honlapja már elérhető (www.krakko2016.hu). A honlapon az érdeklődők tájékozódhatnak a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó programjáról, a kiutazás lehetőségeiről, az induló csoportokról – legyenek azok akár egyházmegyék, akár szerzetesrendek, lelkiségi mozgalmak által szervezettek –, a len-

gyel és a magyar szervezők híreiről, de a weboldal segítséget kíván nyújtani a találkozóra való lelki felkészülésben is. Az ifjúsági világtalálkozók története 1984 virágvasárnapjáig nyúlik vissza, amikor Szent II. János Pál pápa Rómába hívta a fiatalokat, hogy együtt ünnepeljék a megváltás szentévének lezárását. 1985-ben a pápa levelében a világ minden fiatalját meghívta egy találkozóra, majd hivatalosan is kezdeményezte az ifjúsági világnapok megünneplését. A világtalálkozókra felváltva kerül sor egy távoli földrész nagyvá-

rosában és egy európai helyszínen, így a 2013-as Rio de Janeiró-i találkozó után Krakkó városára esett a választás. Ferenc pápa meghívása arra ösztönzi a fiatalokat, hogy hitüket egymással megosszák, együtt ünnepeljék, és közösen gondolkozzanak azon a témán, amelyet a pápa minden ifjúsági világtalálkozó előtt meghirdet. A krakkói találkozó esetében Ferenc pápa arra hívja az ifjúságot, hogy lelki előkészületben is csatlakozva hozzá az irgalmasság témájáról együtt elmélkedjenek otthonaikban, közösségeikben,

plébániájukon, majd a világtalálkozóra érkezve a különféle országok püspökei által tartott anyanyelvi katekézisek keretében is. Ferenc pápa a találkozás fókuszába a nyolc boldogságból vett mottót állítja: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek” (Mt 5,7). Az ifjúsági világtalálkozók középpontjában, alkalomról alkalomra a pápával való találkozás, a vele való közös imádság áll. Nem lesz ez másképp Krakkóban sem, ahol július 28-án fogadják majd a fiatalok a városba érkező, velük zarándokló Ferenc pápát.

A magyar fiatalok is jelentkezhetnek a találkozóra a magyar regisztrációs rendszerben, amely szintén a megnyílt www. krakko2016.hu weboldalról érhető el. Az Egri Főegyházmegye Ifjúsági Irodája jelezte, hogy a világtalálkozó miatt az idén elmarad az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. Az Egri Főegyházmegye 250 fiatal zarándoklatát segíti, hogy részt vehessenek a krakkói találkozón. Kérik az érdeklődő fiatalokat, jelentkezzenek a Főegyházmegyei Ifjúsági Irodánál (www.fieger.hu/krakko)!


május üzenete „Elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért Krisztus Jézusban” (Fil 3,13-14).

Ünnepségek Gyöngyösön, Gyöngyössolymoson és Sárospatakon

Felújított iskolákat áldott meg az egri érsek

HÍREK

Hétköznapi irgalmasság Közel húsz éve rendezi meg a Kolping Akadémia Előadássorozat nevű programját a miskolci Szent Anna Kolping Család. 2016. április 11-én Ternyák Csaba egri érsek tartott előadást Hétköznapi irgalmasság címmel.

Fotó: Federics Róbert

Az ökumenéről

Gyöngyösön és környékén sorra újulnak meg az iskolák

Anyák Napja alkalmából szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat!

Egyházmegyei zarándoklatok Május 7-én, szombaton az Egri Bazilikában, a bazilika felszentelésének ünnepén, május 16án, Pünkösdhétfőn pedig a Sárospataki Bazilikában tartanak zarándoklatot az Egri Főegyházmegyében, az Irgalmasság Szentévében. Az egri zarándoklaton 8 óra 30 perctől kezdődik a regisztráció, s a gyóntatás. 9 órától rózsafüzért imádkoznak a hívek. A zarándokokat Csizmadia István, a bazilika plébánosa fogadja. 10 órakor Ternyák Csaba érsek köszönti a zarándokokat, majd közös zsolozsma lesz. Ezután hallgathatják meg a résztvevők Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának katekézisét, amelyet az Irgalmasság litániájának elimádkozása követ. A második katekézist Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa tartja. Az érseki szentmise 11 óra 30 perckor kezdődik. Az ebédet követően 14 órakor folytatódik az összejövetel, melynek keretében

szentségimádást tartanak, elimádkozzák az Irgalmasság rózsafüzérét. A program 15 óra 30 perckor a zarándokok elbocsátásával zárul. A Sárospataki Bazilikában május 16-án 8 óra 15 perckor kezdődik a zarándoklat a regisztrációval és a gyóntatással. 8 óra 30 perctől rózsafüzért imádkoznak. A zarándokokat Bereczkei Miklós plébános köszönti. Imaóra, majd Szabó József spirituális elmélkedése következik. Az Irgalmasság litániája után dr. Szabó Irén gyűjteményvezető előadása lesz. Az érseki szentmise 11 órakor kezdődik és körmenettel zárul. Ebéd után – az egri zarándoklathoz hasonlóan – a szentségimádás, majd az Irgalmasság rózsafüzérének elimádkozása után lesz a zarándokok elbocsátása. A zarándoklatra a plébániákon keresztül lehet jelentkezni. Az egész napos programokra Ternyák Csaba egri érsek várja a papságot és a híveket.

Karitász találkozót tartanak Egerben

Egyházmegyei Karitász Találkozót tartanak május 21-én az Egri Bazilikában. A Főpásztor szeretettel várja a főegyházmegye valamennyi karitász csoportját az összejövetelre. A regisztráció 8 óra 30 perckor kezdődik az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézetben. Gyülekező az Érseki Palota udvarán lesz. A nagybevonulásra a bazilika lépcsőjén és a Szentévi Kapun keresztül kerül sor. Az ünnepi szentmise Spányi Antal püspök, a Katolikus Ka-

ritász elnöke vezetésével 10 órakor kezdődik. Ezt követően Soltész Miklós államtitkár, majd Böjte Csaba ferences szerzetes tart előadást. Az ebédet követően az előadások sorát Zagyva Richárdnak, a Magyar Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettesének gondolatai zárják. A koncert után beszámolókat tartanak a plébániai karitászcsoportok képviselői, majd a megjelentek elimádkozzák a Szent Erzsébet litániát, s áldásban részesülnek az előreláthatóan 16 óráig tartó program végén.

Április 6-án áldotta meg Ternyák Csaba egri érsek Gyöngyösön a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola és a Vak Bottyán János Katolikus Középiskola, valamint a gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskola felújított épületét.

A Főpásztor hangsúlyozta: a katolikus egyház által átvett intézmények mindegyikében szükség volt a felújításokra. Gyöngyösön és környékén sorra újulnak meg az épületek, de ez csak akkor mondható eredményesnek, ha visszahat ránk. A 2011-ben az Egri Főegyházmegye fenntartásába került a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Általános Iskola felújításához uniós forrásból 500 millió forintot nyertek. Kibővült a tornaterem, az épület új szigetelést kapott, megújult a fűtési rendszer, a tetőn napkollektorokat helyeztek el. A Vak Bottyán János Katolikus Középiskolában több mint 130 milliót fordítottak a tornaterem megújítására és az épület szigetelésére. Az önkormányzat

támogatásával nyílászárókat is cseréltek, a Gyöngyösi Kézilabda Klub támogatásával a szabadtéri kézilabdapálya kapott műanyag borítást. A gyöngyössolymosi Nagy Gyula Katolikus Általános Iskolában 70 millió forintot fordítottak az intézmény teljes energetikai korszerűsítésére. Ennek keretében történt meg a külső homlokzati szigetelés és a nyílászárók cseréje. Április 7-én áldották meg a megújult Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épületét Sárospatakon. A tanulók ünnepi műsorral is készültek, színpadi feldolgozásban Szent Erzsébet rózsacsoda jelenetét adták elő. Több mint 519 millió Ft-ból újították fel az épületet. A leglátványosabb a tortanterem és az épület-gépészet felújítása lett, amely megkönnyíti a mindennapokat az oktatási intézményben. Aros János polgármester emlékeztetett, hogy az elmúlt években már több mint 1 milliárd forint értékű uniós forrás érkezett Sárospatakra az Egri Főegyházmegyének köszönhetően. Az is-

kolán kívül a Szent Erzsébet Ház kialakítása, fejlesztése és a Sárospataki Bazilika külső felújítása is megtörtént. Az új iskola épületét Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. Beszédében kiemelte: az átvett iskolák jó gazdára találtak az egyházban. Az egyházmegye nemcsak az iskolaépületek megújításában elkötelezett, hanem a lelki és szellemi építkezésre is nagy hangsúlyt helyez. Sárospatakon nyitott közösségre fejlődésre vágyó fiatalokra találtak, akikkel közös célként fogalmazták meg a minőségi oktatás megteremtését és keresztény értékek fontosságát. Az Egyház nem akar erőszakosan téríteni az iskolában, hanem csak megmutatni akarja a fiataloknak annak a lehetőségét, hogy mit jelent hitben és szeretetben élni. Erre a legjobb helyszín Sárospatak, ahol Szent Erzsébet is született. Ternyák Csaba azt is elmondta, az Egri Főegyházmegye területén két bazilika van (Egerben és Sárospatakon), amelyek nem csak szimbolikusan jelentik a központokat, hanem szellemiségben és tenni akarásban is. Homa János

Az idők jelei címmel adott ki tavaly a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének országos vezetősége egy tanulmánykötetet, amely az ország állapotával, gondjaival foglalkozik. Ismert szakemberek írták le véleményüket egyebek között az oktatás, az egészségügy és az egyházi élet témakörében. Az országos vezetőség javasolta minden helyi KÉSZ-csoportnak, hogy a kötethez kapcsolható témában rendezzenek előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket. Az első előadást április 15-én Dolhai Lajos pápai prelátus, az Egri Hittudományi Főiskola rektora tartotta Miskolcon, az Akadémiai Bizottság székházában, Remények és nehézségek az egység felé vezető úton címmel.

Kilencvenöt éves az Andrássy Fennállásának 95. évfordulóját ünnepli az idén az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola. A jubileumi rendezvényt április 15-én tartották az Egri Bazilikában. Hálaadó szentmisét Ternyák Csaba érsek celebrált. Az ünnepségen Rozmán Éva igazgató beszélt az intézmény tevékenységéről, majd a diákszínjátszók műsora után átadták a Dr. Óriás Nándor emlékérmeket.

jegyzet

M

ár néhány hónapja az Irgalmasság szentévében élünk. Szentnek nevezzük ezt az esztendőt, mert rendkívüli kegyelmi idő az Egyház életében, ami az életszentségünket hivatott előmozdítani. Az Irgalmasság évének mondjuk, mert Szentatyánk, Ferenc pápa elgondolása szerint ebben az esztendőben jobban odafigyelünk Isten irgalmas szeretetére. Keresztény emberként szüntelenül keressük az Istennel való kiengesztelődés lehetőségét, amely feltételezi, hogy egyrészt őszintén elismerjük bűnösségünket, másrészt hiszünk Isten megbocsátó irgalmában. Egyházunk hagyománya szerint kétféle módon részesülhetünk a szentév kegyelmi ajándékaiban. Ha elzarándokolunk a székesegyházba, vagy a megyéspüspök által meghatározott templomokba, ott imádságos és bűnbánó lélekkel átmegyünk a szentévi kapun, és áhítattal részt veszünk a szentmisén. Azután van lehetőségünk a szentév folyamán arra is – bizonyos feltételek teljesítése esetén – hogy ismételten búcsút nyerjünk. A pápa tavaly, december 8-án ünnepélyesen megnyitotta a Szent Péter-bazilika „Szent Kapuját”, ezt követően pedig a három másik római bazilika kapuját is. Valószínű, hogy a hagyományokat követve a szentév jegyében sokan zarándokolnak el Rómába, a szentévi zarándoklatok fő helyére. Ferenc pápa kérte, hogy minden egyes egyházmegyében nyissák

meg a szentévi kaput, az „Irgalmasság kapuját”, hogy a helyi egyházakban is el lehessen nyerni a szentévi búcsút. Az Irgalmasság évének egyházmegyei zarándoklataira az Egri Bazilikában május 7-én, szombaton, a bazili-

Nemcsak a zarándoklat, hanem a búcsú intézménye is arra emlékeztet bennünket, hogy a Krisztust követő keresztény életben, a hit zarándokútján nem vagyunk egyedül. Az irgalmas Isten mellett segítségünkre siet az Egyház, az a lelki-kegyelmi közösség, amelynek a hit, a keresztség által tagjai lettünk. A legrövidebb meghatározás szerint: „a búcsú a már megbocsátott bűnök után visszamaradt ideig tartó büntetések elengedése.” A búcsú bűneinknek – még a megbocsátások után is – megmaradó nyomait tünteti el. Isten megbocsátja bűneinket, de ezzel még nem fejeződik be teljesen a lelki újjászületésünk. A bűnök következtében megjelenő „lelki sebek” nagyon lassan gyógyulnak be. Az ember lelki regenerálódása hos�szú és összetett folyamat. Ebben segítségünkre siet az Egyház, Krisztus titokzatos teste. gyónás utáni elégtétel – amit el szoktunk végezni– a gyónó jóvátételének fontosságára emlékeztet bennünket, a búcsú intézménye pedig arra döbbent rá mindnyájunkat, hogy a keresztény ember egy kegyelmi közösség tagja, ez a közösség nagylelkűen segít rajtunk Krisztus és a szentek érdemei által. A keresztény ember tehát nincs egyedül a megtérés útján. Az Egyház jóvoltából elbúcsúzhatunk az ideig tartó büntetésektől, és újra Isten szeretetében élhetünk. Dolhai Lajos

Szentévi zarándoklat

ka felszentelésének ünnepén, Sárospatakon pedig május 16-án, Pünkösdhétfőn kerül sor. A zarándoklat nem csupán egy ősi, szinte minden vallásban meglévő szokás (vö. mohamedánok mekkai zarándoklata), hanem az emberi élet tükre is. Életünk egyik alapvető tapasztalata, hogy szüntelen úton vagyunk. Valahonnan jöttünk és valahová tart az életünk. A Földön egy rövid, kis zarándoklaton: Krisztus követése által úton vagyunk a mennyei Atya felé. Ferenc pápa kéri, hogy „A szentévi zarándoklat késztessen bennünket a megtérésre: a Szent Kapun áthaladva engedjük, hogy átöleljen bennünket Isten irgalmassága, és kötelezzük magunkat az irgalmasság gyakorlására” (MV 17.p.). Hitből fakadó lelkülettel vállaljuk az utazással együtt járó áldozatokat, hogy ezzel is engeszteljük az irgalmas Istent bűneink, gyarlóságaink miatt.

A


II  Egyházmegyei hírek Támogatás Ötödik éve tart a Katolikus Ka-

ritász Öngondoskodó háztartások programja, amelynek keretében idén az Országos Karitász 1600 családot, az Egri Főegyházmegyei Karitász Központ pedig 29 településen 800 családot támogat vetőmaggal.

Zarándokház Olaszliszkán Az Egri Főegyházmegye egyik legtávolabbi szegletében, Olaszliszkán áldott meg egy új, Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett zarándokházat Ternyák Csaba egri érsek. Az 1700 lakosú településen évente 4-500 zarándok fordul meg, akik a pihenés mellett a település kulturális értékeivel is megismerkedhetnek.

Kórustalálkozó Mezőkövesden április 2-án 13. alkalommal rendezték meg Mezőkövesden az 1000 éves Egri Főegyházmegyére emlékező „Dicsérjétek az Urat!” ünnepi kórustalálkozót. A rendezvény fővédnöke hagyományosan Ternyák Csaba egri érsek volt. A találkozó házigazdája pedig Medvegy János apátplébános, kerületi esperes és a Szent László Plébánia. A résztvevők: a Szent István Katolikus Általános Iskola Énekkara, a Csincsei Templom Énekegyüttese, a mezőszemerei Sarlós Boldogasszony Női Kar, a mezőkövesdi Jézus Szíve Templom Vegyes Kara és Férfi Kara és a Szent László Kórus.

Iskoladráma Miskolcon Minorita iskoladrámát mutattak

be a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium diákjai, Kincses Názó bált rendez címmel. A premiert április 18-án tartották a Miskolci Nemzeti Színház kamaraszínházában.

Hittanári képzés Az Egri Hittudományi Főiskola a 2016/2017-es tanévben hittanári képzéseket indít. Az egyszakos képzésre a főiskola saját jelentkezési lapján lehet jelentkezni május 15-ig. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

Továbbképzés Az Egri Hittudományi Főiskola a

2016/2017-os tanévre felvételt hirdet a katolikus hit-és erkölcsoktató szakirányú továbbképzésre. Jelentkezési feltétel: bármilyen pedagógusi diploma és plébánosi ajánlás. A képzés 2 féléves, 60 kredites, 200 órás. A szakirányú továbbképzés elvégzésével megszerzett oklevél birtokában kaphat a pedagógus megbízást a hittan tanítására. Jelentkezési határidő: 2016. július 31. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu).

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

Mátraverebély-Szentkút, Miskolc, Pálháza

Isten irgalmasságára emlékeztek a hívek

A hónap verse Dsida Jenő

Arany és kék szavakkal

Tizenhat éve avatta szentté II. János Pál pápa Faustina Kowalskát, az Isteni Irgalmasság szentjét, és határozott arról, hogy húsvét második vasárnapján az Isten irgalmasságát ünnepeljük. Ebből az alkalomból több helyen is megemlékeztek Isten irgalmasságáról.

„Bizalom az irgalmas Istenben” címmel tartották április másodikán, szombaton a VII. Isteni Irgalmasság Országos Konferenciáját MátraverebélySzentkúton. A megnyitó és a köszöntők után, délben szentmisét mutatott be Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius. Elmondta: az irgalmasság rendkívüli jubileumán Ferenc pápa arra biztat bennünket, hogy merjük kérni a kegyelmeket Istentől. Az irgalmasság a derű, béke, nyugalom és öröm forrása számunkra, a végső és a legnagyobb tett, amellyel Isten elénk siet. Az irgalmasság alapvető törvény, mely szívünkben lakozik, út, amely reményt ad. A konferencián előadások hangzottak el a keresztényüldözésről, Szent Lukács evangelistáról, az elválás okozta sebekről, a lelki gondozásról, a Gyöngyösön működő Autista Segítő Központról. A résztvevők megtekinthették a Lisieux-i

Fotó: Federics Róbert

HÍREK

2016. május

Mátraverebély-Szentkúton szentmisét mutatott be Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius

Kis Szent Teréz szüleiről szóló misztériumjátékot is. Ugyancsak április 2-án tartották Miskolcon az Isteni Irgalmasság ünnepét. A helyi papság ebből az alkalomból közös szentmisét mutatott be a Szent István-templomban, amelynek kápolnáját az isteni irgalmasság tiszteletéről nevezték el. A közös szentmisét ugyancsak szombaton mutatták be Mikolai Vince pápai prelátus, főesperes,

diósgyőri plébános vezetésével. Az Irgalmasság vasárnapját a hit vasárnapjának is nevezhetjük, - mondta szentbeszédében Mikolai Vince - hiszen az Evangéliumban Tamás apostolt figyelmezteti Jézus: ne légy hitetlen, hanem hívő. Miután Tamás megérintette Jézus sebeit, megvallotta, hogy Jézus él, hogy feltámadt. Szava: „Én Uram, én Istenem”, a hívő ember megnyilatkozása.

Április harmadikán tartották az Isteni Irgalmasság ünnepét Pálházán, melyet a helyi római katolikus plébánia és a Hegyközi Karizmatikus Megújulás Szervezőközösség rendezett meg. Az ünnepre Lengyelországból érkezett Pálházára a Szt. Fausztina nővér rendjéhez tartozó M. Hedvig nővér, aki a rend egyetlen magyar származású tagja. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.

Megújul a cigánypasztoráció Cigánypasztorációs Tanács néven alakult újjá a korábbi Cigánypasztorációs Bizottság. Nemcsak a név új: bővült a testület, s a tevékenység is új lendületet kap. Tavasszal döntött Ternyák Csaba egri érsek arról, hogy a cigánypasztoráció területén változtatni kell a szervezeti formán és a lelkipásztori munkát is még jobban ki kell terjeszteni, hogy hatékonyabb legyen. A plébániákon, az iskolákban és a Karitászon ke-

resztül eddig is jelentős munka folyt, ezt szeretnék továbbvinni, erősíteni. Ternyák Csaba egri érsek az alakuló ülést megelőzően úgy fogalmazott: szükség van arra, hogy megújítsuk a cigánypasztoráció irányát, feladatkörét. Azt akarjuk, hogy szervezettebben folyjon ez a munka. Az Irgalmasság Évében különös jelentősége van ennek a változásnak, hogy új lendületet kap ez

a szolgálat – mondta el Koós Ede cigánypasztorációs referens. Hozzátette: fel kell térképezni a bázisközösségeket, kezdeményezéseket, amelyek működnek. Atyák, szerzetesnővérek régóta fáradoznak azon, hogy a cigány testvérek közelebb kerüljenek Krisztushoz és az egyházban otthon érezzék magukat. Ezt kell folytatni, felhasználva a korábbi tapasztalatokat, s új utakat keresni.

Miképen boltíves, pókhálós vén terem zugában álmodó középkori barát, ki lemosdotta rég a földi vágy sarát s már félig fent lebeg a tiszta étheren, ül roppant asztalánál, mely könyvekkel teli s a nagybetük közébe kis képecskéket ékel, Madonnát fest örökké arannyal s égi kékkel, mígnem szelid mosollyal lelkét kileheli: úgy szeretnélek én is lámpásom esteli, halavány fénye mellett megörökítni, drága arany és kék szavakkal csak Téged festeni, míg ujjam el nem szárad, mint romló fának ága s le nem lankad fejem a béke isteni ölébe, én Szerelmem, világ legszebb Virága. Dsida Jenő (1907–1938) erdélyi magyar költő. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé.

Imádat Fiatalok mennek előttem az utcán, akaratlanul hallom beszélgetésüket. „Imádom az új telefonomat” mondja egyikük. A társalgás folytatódik, valamelyikük kijelenti: „ imádom a kutyámat, annyira okos.” Néhány pillanat elteltével úgy döntenek, bemennek a közeli gyorsétterembe, mert mint mondják, mindnyájan imádják az ott kapható pizzát... Egyre jobban sérti a fülemet és lelkemet ez a mindenkire és mindenre kiterjedő imádat. Merem remélni, hogy napjainkban ez csak egy felkapott, divatos szó, tényleges jelentésére használói sokszor nem is gondolnak. Azt is remélem, hogy mi hívő emberek ismerjük az idevonatkozó parancsot: Uradat Istenedet imádd! Ezen kívül minden mást csak szeress.

Bérczessy András

Dr. Endrész Erika

Bemutatjuk a jászfényszarui IV. Béla Katolikus Általános Iskolát

Kiemelkedő eredményeket értek el

Önkormányzati és szülői kezdeményezésre 2015. szeptember 1-jétől az Egri Főegyházmegye fenntartásába került a jászfényszarui IV. Béla Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, melynek működését a helyi önkormányzat is támogatja. Lovászné Török Magdolna igazgató elmondta: legfőbb céljuk a keresztényi értékek elmélyítése, a szeretet és összetartozás légkörének erősítése. – Nevelőtestületünk összeszokott, jól képzett, a szakmai munka iránt elkötelezett pedagógusokból áll – mondta Lovászné Török Magdolna. – Öt munkaközösség működik: alsós, reál, humán, művészeti és fejlesztő. A nevelési-oktatási tevékenység 3 fő területre tagolódik: általános iskolai nevelésoktatás, alapfokú művészetoktatás és gyógypedagógiai nevelés-oktatás. Az iskola a tanulók

igényeinek, érdeklődési körüknek megfelelően szervez napközit, tanulószobát, szakkört, sportkört, felzárkóztató, tehetséggondozó, valamint középiskolai előkészítő foglalkozást. Megtudhattuk, hogy természettudományi versenyeredményeik, biológia és kémia tantárgyakból kiemelkedőek. Megyei szinten élen járnak, így országos megmérettetésen is többször részt vesznek. Sikeres ECDL vizsgát évente 20-30 tanuló tesz. Matematika versenyeken is nagyon szép eredményeket érnek el: az idén a Zrínyi Ilona Országos Matematika Versenyen az 5. osztályosok csapatversenyét az iskola tanulói nyerték. Erősségük az iskola sakk csapata; diákjaik egyéni és csapatversenyben is a legelőkelőbb helyezéseket hozzák el megyei és országos szinten. – A jászfényszarui képzőművészek jeles képviselőinek, a

A népszerű iskola egyik legsikeresebb közössége a sakk csapat

színjátszás 100 éves hagyományának, a Zagyva, Galga menti települések erős hagyományőrző tevékenységének és a szülők igényének köszönhetően

1999 óta működtetünk művészeti iskolát: zene-, tánc-, képzőés ipar, valamint színművészeti ágon – mondta az igazgatónő. - A tanulók tapasztalt, jól felké-

szült pedagógusoktól tanulhatják a művészetet. – A heti két hittanóra lehetőséget ad a hitbéli ismeretek megismerésére, elmélyítésére – hangsúlyozta Lovászné Török Margit. – Az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását az egyházi ünnepeken, a szentmiséken való részvétel segíti elő. A mindennapos imák, a Karácsony és a Húsvét előtti lelki nap, az adventi reggelek az iskolarádióban új hagyományként szolgálják lelki épülésüket. Kiss Gábor plébános atya is segíti munkánkat. Az egyházközség programjaiba aktívan bekapcsolódunk: erre módot ad a Nyitott Templomok Napja, karitatív tevékenység és a betlehemezés is. Szerteágazó, új feladatokkal, programokkal, örömteli és megható pillanatokkal teli hónapok állnak mögöttünk. Igyekszünk jó úton járni. Homa János 


Egyházmegyei zarándoklat Egerben és Sárospatakon

június üzenete „Egy írástudó is hallgatta a vitát. Amikor látta, milyen találóan megfelelt nekik, megkérdezte tőle: Melyik az első a parancsok közül? Jézus így válaszolt: Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második így szól: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs” (Mk 12,28-31).

Az irgalmasság rendkívüli szentévében, május 7-én, az egri bazilikában, a székesegyház felszentelésének ünnepén egyházmegyei zarándoklatot tartottak.

Karitász találkozó eger Egyházmegyei Karitász Találkozót tartottak május 21-én az egri bazilikában a főegyházmegye karitász csoportjainak részvételével. A nagybevonulásra a bazilika lépcsőjén és a Szentévi Kapun keresztül került sor Ternyák Csaba egri érsek vezetésével, aki köszöntötte a találkozón megjelent többszáz önkéntest, megköszönve áldozatos munkájukat. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke mondta. Szentbeszédében rámutatott: a hívő ember, mint valami ünnepet, úgy éli meg a Ferenc pápa által kezdeményezett Irgalmasság szentévét. Öröm és ajándék átlépni a bazilikákban az Irgalmasság kapuján. Örüljünk annak, hogy az Egyház tagjai lehetünk. A hívő ember kell, hogy megtalálja örömét az Istennel való találkozásban. Ha Isten szeretete ott él szívünkben, akkor tudunk hitelesen tanúságot tenni róla. Akkor lesz hiteles a szolgálatunk is, amelyet másokért végzünk. Az önzetlen szolgálat, amit a Karitász tagjai végeznek olyan tanúságtétel, amelyre leginkább szüksége van ennek a világnak. Krisztus küld

bennünket, mint apostolokat, hogy tegyünk tanúságot, amely megnyilvánul az irgalmasság testi és lelki cselekedeteiben. A szentmise után Soltész Miklós államtitkár szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy a Kormány támogatja a Karitász munkáját. Kiemelte, az Egri Főegyházmegyei Karitász példamutató munkát végez. Ezután Böjte Csaba ferences szerzetes tartott előadást. Mint mondta: a világnak nagy problémája, hogy elengedtük egymás kezét. Sok a válás, szétesnek a családok. Elengedjük a Jóisten kezét is. Sokan nincsenek megkeresztelve. Mivel mindannyian az Újszövetség gyermekei vagyunk, javasolta, ünnepeljük meg az Újszövetség napját. A találkozón Écsy Gábor országos és Árvai Ferenc főegyházmegyei karitász-igazgató atyák átadták a Katolikus Karitász által általános iskolásoknak meghirdetett, Embertől emberig című országos rajzpályázat Egri Főegyházmegyei helyezettjeinek a díjakat. Az alsó tagozatosok között Ládi Dorina mezőcsáti tanuló országos első helyezést, míg a felső tagozatosok között Halász Ágnes verpeléti diák 2. helye(homa) zést ért el. 

eger, Sárospatak A zarándokokat Csizmadia István, a bazilika plébánosa fogadta, beszélt arról, hogy 1837-ben ezen a napon szentelték fel az egri bazilikát. Ezután Ternyák Csaba érsek köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva: hálával gondolunk Szentatyánkra, Ferenc pápára, aki ráirányította a figyelmünket az isteni irgalmasság fontosságára. A közös zsolozsmát követően a résztvevők Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának katekézisét hallgathatták meg, aki a búcsúról szólt. Rámutatott: az irgalmas Isten az Egyház által elengedi a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetést. Ezután az Irgalmasság litániájának elimádkozása következett. A második katekézist Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa tartotta, aki a tékozló fiú történetén keresztül mutatta be az Atya végtelen irgalmát. Az érseki szentmise szentbeszédében a Főpásztor elmondta: az irgalmasság kapuján átlépve érkeztünk meg ide, az irgalmasság házába, az egri bazilikába, amelyet 1837-ben ezen a napon szentelt fel Pyrker János pátriárka-érsek. Majd arról szólt, hogy életünkre úgy is tekinthetünk, mint egy láthatatlan templomépítésre, amelynek során jócselekedeteink - az irgalmasság testi és lelki cselekedetei - az építőkövek, imádságaink a köve-

Mintegy háromezren vettek részt Sárospatakon, Szent Erzsébet szülővárosában a zarándoklaton

Erdélyben Szent Erzsébet ereklyéje Erdélyben jár zarándokutat Árpád-házi Szent Erzsébet csontereklyéje és ruhájának egy darabja, melyet Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére Ternyák érsek és Bereczkei Miklós esperes-plébános vitt el Sárospatakról Nagyváradra május 17-én. Böcskei László nagyváradi püspök megköszönte, hogy eljutott hozzájuk az ereklye, s ezt követően Erdély-szerte találkozhatnak vele a hívek és imádkozhatnak az irgalmas szent közbenjárásáért és tanulhatnak nagyszerű életpéldájából. Nagyvárad mellett Nagyszalontán, Temesváron, Szászvárosban, Petrozsényben, Déván, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Marosillyén és Székelyhídon köszöntik Szent Erzsébet ereklyéjét, mely Sárospatakra május végén tér vissza.

ket összefogó kötőanyag, vallásosságunk külső megnyilvánulásai pedig a vakolat és a díszítőelemek szerepét töltik be. Kön�nyen belátjuk, hogy mindegyikre szükség van ahhoz, hogy életünk temploma magasba emelkedjék és Isten dicsőségét hirdesse. Az egri érsek hangsúlyozta: mai zarándoklatunknak és az egész irgalmasság szent évének igazi célkitűzése az,

hogy Isten jóságos irgalmán elmélkedve, arra hálásan rácsodálkozva új lendületet vegyünk a mindennapokban. A főpásztor kiemelte: az irgalmasság győzi le a Sátán uralmát. Csak ott ér véget a kegyetlenség, csak ott ér véget a gonoszság és az erőszak, ahol van irgalom. * Mintegy háromezren vettek részt Sárospatakon, Szent Erzsé-

bet szülővárosában a pünkösdhétfői egyházmegyei zarándoklaton. A Vízi-kapunál felállított szabadtéri oltár előtt az egri érsek mutatta be a szentmisét az egyházmegye papságának koncelebrálása mellett. Szentbeszédében kérte a jelenlévőket: „Vállaljuk fel az irgalmas szamaritánus küldetését környezetünkben, családunkban, barátaink körében, egyházközségünkben, munkahelyünkön. Tegyünk mindent türelemmel, jóságosan, szinte észrevétlenül, hivalkodás, tolakodás és kérkedés nélkül.” A szentmise záró áldása után a papság és a zarándokok sokasága a szent ereklyéjével körmenetben vonult végig a bazilikáig, ahol az érsek megáldotta és útjára bocsátotta a Szent Erzsébet Zarándok Úton felkerekedő harmincöt zarándokot. Ők gyalogosan, tizenegy település érintésével, öt nap alatt teszik meg a Sárospatak és Kassa városa közötti 106 kiloméHoma János teres utat.

Fotó: Balogh Ferenc

jegyzet

A Főpásztor megköszönte az önkéntesek áldozatos munkáját

Krakkói világtalálkozó krakkó 2016. július 25. és 31. között kerül sor az idei Ifjúsági Világtalálkozóra Lengyelországban, Krakkó városában. A találkozón Ferenc pápa is személyesen részt vesz. Az ifjúsági világtalálkozók története 1984-ig nyúlnak vissza, amikor Szent II. János Pál pápa virágvasárnap Rómába hívta a fiatalokat, hogy együtt ünnepeljenek. Azóta időről, időre a világ különböző pontján találkoznak a katolikus fiatalok, hogy ezáltal is jelekké váljanak a világban. Az idei év a magyar fiatalság számára külön kegyelem

és ajándék, mert Magyarország szomszédságában kerül megrendezésre a több millió fiatalt számláló találkozó. Az Egri Főegyházmegye várja azon 18 és 35 év közötti fiatalok jelentkezését, akik részt szeretnének venni a katolikus ifjúság legnagyobb rendezvényén az előtalálkozóval együtt: 2016. július 20 és 31. között. Minden további információ elérhető a Főegyházmegyei Ifjúsági Irodában (3300, Eger Széchenyi út 5. Tel.: 06-30/582-34-14 E-mail: krakko@fieger.hu. Weboldal: fieger.hu/krakko).

E

bben az évben június első péntekjén ünnepeljük Jézus szentséges szívét. Alacoque Szent Margit látomásainak és IX. Piusz pápának köszönhetjük ezt az ünnepet, de a jezsuiták is nagymértékben segítették a Jézus szíve tisztelet elterjedését és megerősödését. Az első pénteki szentmisék, az engesztelő szentgyónás és szentáldozás gyakorlata a huszadik században különösen is hozzátartozott a katolikus lelkiséghez. Sajnos, még a vallásukat gyakorló katolikus hívek közül is egyre többen vannak olyanok, akik nem tudnak mit kezdeni ezzel az ünneppel, illetve a Jézus Szíve tisztelettel. Nem nagyon értik, hogy miért üdvös ez a sajátos lelkiség. A Szentírás alapján lehet is és érdemes is elmélkedni Jézus szívéről, hiszen Ő ezt kifejezetten kéri tőlünk: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11,19). A Biblia bemutatja nekünk Jézus emberi szívének sajátosságait. A csodákkal, főleg a betegek meggyógyításával kapcsolatban látjuk, hogy Jézus szíve együtérző szív. Tudott sírni Máriával és Mártával, Lázár sírjánál. Észrevette az emberek gondját, baját. Márk evangélista leírja, hogy amikor Jézus meglátta a hatalmas tömeget, megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, és sok mindenre kezdte őket ta-

nítani.” (Mk 6, 30-35). Jézus szíve önfeláldozó szív, hiszen Ő „szeretett engem, és életét adta értem” (Gal 2,20). Teológiailag azt is igazolhatjuk, hogy Jézus szívét tisztelnünk kell. Nyilvánvalóan nem önmagáért és önmagában, hanem

Jézus szíve azért, mert Jézus emberi szíve „az örök Atya Fiának Szíve”, illetve „az Isten igéjével lényegileg egyesített szív”. Hittel valljuk, hogy Jézus Szíve olyan szív, „amelyben az Istenség egész teljessége lakozik” (vö. Jézus Szíve litánia könyörgései). A megtestesülés misztériumából, Jézus Krisztus istenfiúságából logikusan következik, hogy Jézus emberségét is tisztelet, sőt imádat illeti meg a Fiú személyével való elválaszthatatlan egység miatt. A Jézus Szíve tiszteletnek bibliai alapja van. A szenvedéstörténetben János evangélista beszámol arról, hogy a katona lándzsája átverte Jézus oldalát és sebhelyéből vér és víz folyt ki, s mindez értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért történt (Jn 19,34). Ezzel a tisztelettel már az ősegyházban is találkozhatunk. Az egyházatyák különleges tisztelettel beszéltek Jézus szent sebeiről, illet-

ve azoknak a tiszteletéről. Erre emlékeztetett bennünket az ünnep prefációja, amely az evangélium alapján arra utal, hogy Jézus halálakor a katona megnyitotta Jézus oldalát, és vér és víz ömlött sebhelyéből, hogy „onnét jöjjenek létre a szentségek, melyekkel Jézus az ő Egyházat élteti”. A vér és víz a keresztséget és az Eucharisztiát, a két legfontosabb szentséget jelképezi, amelyek kegyelmi életünk legfontosabb forrásai. Ezek a szentségek az Egyházat is éltetik. Nemcsak az egyes ember, hanem az Egyház számára is nélkülözhetetlenek. Szent Ágoston magyarázata szerint az Egyház Krisztus kereszthalálából született: „Krisztus azért halt meg, hogy az Egyház megszülessék. Krisztus oldalát halála után átszúrták, hogy onnét jöjjenek létre a szentségek, melyekkel egyházát élteti”. ranyszájú Szent János szerint „Krisztus tehát tulajdon oldalából építette az Egyházat úgy, amint Isten Ádám oldalából hozta elő annak feleségét, Évát” (vö. Nagypéntek, Olvasmányos imaóra). A II. Vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója is idézi ezt a szép gondolatot: „Mert a kereszten elszenderült Krisztus oldalából fakadt az a csodálatos szentség, szakramentum, amely maga az Egyház” (SC 5).

A

Dolhai Lajos


II  Egyházmegyei hírek HÍREK

Tudományos konferencia Legújabb kutatások az Egri Egyházmegye történetéből címmel tartottak tudományos konferenciát május 5-én az Egri Hittudományi Főiskolán. Köszöntőt mondott Ternyák Csaba egri érsek,jelen volt Orosz Atanáz miskolci görög-katolikus megyéspüspök. Az eseményen számos előadás hangzott el. Azelőadásokatkötet formájában is kiadják az érdeklődők számára. Jövőre az Egri Főegyházmegye vallási és hitélete lesz a téma.

Határtalanul Az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola 10.a osztályos tanulói a Határtalanul pályázat keretében 27 nagyszalontai diákot fogadtak iskolájukban. A diákok és tanáraik az ötnapos program keretében felkeresték Eger nevezetességeit, látogatást tettek Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Magyarság Házában, ahol megtekintették a „Mi magyarok” kiállítást. A tanulók közösen prezentációt készítettek Gárdonyi Géza, Balassi Bálint és Bródy Sándor munkásságáról, ezzel is segítve az érettségire készülést.A program tavas�szal folytatódik, amikor az Andrássy diákjailátogatnak el Nagyszalontára.

2016. június

Bakos Tamás diakónust június 18-án szentelik pappá Egerben

Isten ebben a szolgálatban akar boldoggá tenni Bakos Tamás diakónust szenteli pappá az Egri Bazilikában június 18-án, a 10 órakor kezdődő szentmisén Ternyák Csaba egri érsek. Lapunk arra kérte az újmisést, hogy mutatkozzon be az olvasóknak.

– 1983. szeptember 25-én születtem – mondta. – A BorsodAbaúj-Zemplén megyei Forrón éltem és nőttem fel. Itt végeztem általános iskolai tanulmányaimat, majd Encsen érettségiztem a Váci Mihály Gimnáziumban. Érettségi után előbb Debrecenben az Agrártudományi Egyetemen kezdtem felsőfokú tanulmányaimat, majd végül a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán szereztem diplomát tanító szakon. A főiskola mellett szülőfalumban az általános iskolában dolgoztam, ezt követően pedig két évet töltöttem az Encsi Kistérségi Társulásnál, mint közművelődési referens. Vallásos családban nevelkedtem, gyermekkoromtól fogva rendszeresen ministráltam én

is és két öcsém is. Minden vasárnap és nagyobb ünnep alkalmával, de gyakran hétköznap is ott szolgáltunk az oltár körül. Ministráns éveim meghatározó élménye volt az évről-évre visszatérő húsvéti Szent Három Nap, melyre sok próbával és izgalommal készültünk Dr. Szutorcsik József atya vezetésével. Egy életre szóló emlék, ahogyan nagy figyelemmel és precizitással vezette ezeket a szép liturgiákat. Ennek ellenére sokáig még gondolatban sem fogalmazódott meg bennem a papi hivatás, mint életforma. A hivatás gondolata egy zarándoklat után ébredt fel bennem. Győrbe szerveztek egyházközségünkből zarándoklatot, a Székesegyházban található Mária-kegykép búcsú ünnepére. Második alkalommal vettem részt ezen a zarándoklaton, amikor véglegesen megfogalmazódott bennem az a felismerés, hogy az Isten a papság útját szánta nekem. Hosszú gondolkodás és vívó-

Bakos Tamás újmisés

dás után elfogadtam a felismerést, hogy Isten ezen az úton, ebben a szolgálatban akar boldoggá tenni és ilyen formában akar-

Az Érseki Fiúkórus évadzáró koncertje Az egri bazilikában tartotta év-

záró koncertjét az Egri Érseki Fiúkórus, 2016 május 28-án. Az esemény díszvendége az angol SouthwellMinster, a Southwell-i Székesegyház Fiúkórusa és Férfikara volt.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

Reményik Sándor

Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezedet a szívedre Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a kis ezüstpontokat: Nem csoda-e, hogy árva lelked Feléjük szárnyat bontogat? Nézd, árnyékod hogy fut előled, Hogy nő, hogy törpül el veled. Nem csoda ez? – s hogy tükröződni Látod a vízben az eget? Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömök, Szitáló, halk szirom-csodák. Rajtuk át Isten szól: jövök. Reményik Sándor (1890 –1941) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Átadták az Egri Érsek Bora 2016 címeket

Tea Time Egerben Május 6-án, pénteken este második alkalommal rendezték meg Egerben a Tea Time elnevezésű estét, az egri Szent István Rádió udvarában, amelyen kötetlen beszélgetésekre, valamint a PaterRock zenekar koncertjére került sor. Az esemény szervezője az Egyházmegyei Ifjúsági Iroda és az Egri Római Katolikus Főiskolai lelkészség voltFüleczki István főiskolai lelkész vezetésével. A rendezvényen több mint száz fiatal vett részt. A főiskolások versekkel színesítették az estét. Az udvart megnyitva az utcáról sok érdeklődő „betévedt”, akik hallhattak Krisztusról és az evangélium öröméről. A fiatal önkéntesek minden jelenlévőnek teát és süteményt szolgáltak fel.

ja kiteljesíteni az életemet. Az első megdöbbenések és meglepetések után családom, barátaim és rokonaim is nagyon pozitívan fogadták döntésemet, miszerint jelentkezem az Egri Papnevelő Intézetbe és megkezdem felkészülésemet a papságra. Ennek immár hat éve és most itt állok papi életem kezdetén. Hálás vagyok Istennek, hogy az első pillanatoktól kezdve velem volt és segített a körülöttem élő embereken keresztül és új barátságok útján is. Hálásan gondolok Varga Berci atyára, akinek a példája, a nála megtapasztalt élénk plébániai élet sok bátorítást jelentett számomra és végül beadtam jelentkezésemet Dr. Ternyák Csaba érsek atyának. Jelmondatom, amit választottam, szintén a hivatás felismerésétől fogva kísér. Kérem a testvéreket, hogy imáikkal kísérjenek, hogy ezt mindig meg tudjam élni hivatásom gyakorlása közben: „Lelkem szorosan átölel téged, és a jobbod szilárdan tart engem” (Zsolt 63,9). H. J.

A hónap verse

Az intézményben katolikus szellemiségű óvodai nevelés történik

A girincsi Maria Immaculata Katolikus Óvoda bemutatása

A girincsi Maria Immaculata Katolikus Óvoda 2015. szeptember 1-jétől kezdte meg működését, mint önálló intézmény az Egri Főegyházmegye fenntartásában. A római katolikus templom szomszédságában levő épületet csendes, zöld övezet veszi körül, mely ideális a kisgyermekek nevelődésére. Három óvodai csoportban folyik az óvodai nevelő munka. Szikszainé Vrazala Mariann intézményvezetőtől megtudhattuk, hogy az óvoda és az egyház kapcsolata tizenegy évvel ezelőtt kezdődött, amikor is felmerült az igény a hittan foglalkozások iránt. Az eltelt évtizedben az intézmény és az egyház kapcsolata egyre szorosabbá vált. Az óvoda lelkipásztori feladatait az Indonéziából érkezett Modestus Lando SVD verbita atya, a szomszédos Köröm község plébánosa látja el az indiai származású Chavvakula Lourduraju SVD káplán segítségével. A körömi plébánián élő verbita közösségben három szerzetes tevékenykedik a társadalom peremén élő szegények és romák szeretettel történő felemelése érdekében. – A gyermekeinkkel szentmiséken vettünk részt, a március 15-ét szintén együtt ünnepeltük éveken keresztül a templom gyönyörű, ligetes kertjében.

Gyermekeink betlehemes játéka a Szent István Katolikus Rádió műsorában, több adásban szerepelt. A Római Katolikus Egyházhoz történő csatlakozásunk így nem új keletű. Óvodánk Pedagógiai Programja kibővült a Katolikus Egyház elvárásainak megfelelően. Nagyon fontos a katolikus szellemiségű óvodai nevelés megvalósítása. Az óvoda dolgozóinak nem okozott nehézséget ezen elvárások közvetítése a gyermekek felé, hiszen a hosszú évek alatt a dolgozói közösség

életében folyamatosan formálódott a katolikus lelkület. A gyermekek számára mindennapossá vált a reggeli áhítat, az étkezések előtti-, valamint utáni ima, a hazamenetel előtti imádkozás, és a heti két hittan foglalkozás, amelynek keretein belül játékos

formában ismerkedhetnek meg a hit alapvető tételeivel és a Szentírással a gyerekek. A szülők aktívan támogatják az óvodát, így az óvoda indulásakor Segítő Szűz Mária szoborra kezdtek el gyűjteni, melynek eredményeként egy nyolcvan centiméter magas, nagyon szép szoborral gazdagodott óvodánk. Annak érdekében, hogy minél közelebb hozzuk az óvodás gyermekek szüleit a vallásos hitélethez és az óvodához, programokat szervezünk a családok számára. Kirándulással egybekötött zarándoklatokat szervezünk, szentmisékre hívjuk őket, az óvoda keretein belül közös foglalkozásokra invitálunk. A szülők kérésének megfelelően az óvodában mindennapossá vált imákat nyomtatott formában számukra is elérhetővé tettük, valamint segítettük őket a rózsafüzérek, imakönyvek, szentképek vásárlásában. Apró lépések ezek, de bízunk benne, hogy mindezek a törekvések meghozzák majd eredményüket. Szeretnénk elérni, hogy gyermekeink az óvodáskor végére mentálisan és testileg is egészséges, kiegyensúlyozott, nyitott személyiségű és keresztény lelkületű gyermekekké váljanak – mondta Szikszainé Vrazala Homa János Mariann.

2015-ben alapította az Egri Egyházmegye főpásztora az Egri Érsek Bora díjat, mellyel a főegyházmegye területén működő borvidékek legkiválóbb termelőinek munkáját ismerik el. Az idei díjátadáson, a megújult Érseki Palota dísztermében Ficzek László általános helynök elmondta, hogy a szakmai testületek által legjobbnak ítélt borok közül egy hét fős testület, Ternyák Csaba egri érsek vezetésével választotta ki a legjobbakat. Ficzek László kiemelte: a bor Isten ajándéka, melyhez az emberi tudás és a szakértelem is szükséges, ez kerülhet az oltárra, hogy abból Krisztus vére legyen az Eucharistiában. Azt is hangsúlyozta: „az értékeket be kell mu-

tatni, s fontos ezért a figyelmet ráirányítani ezekre a kiváló borokra, melyeket az Érseki Palota Látogatóközpontban meg is lehet vásárolni. A történelmi borvidékek borai sokfelé ismertek, s két feltörekvő borvidék is jelen van a díjazottak között. A bükki, mátrai, tokaji, egri borvidék mellett a Jászságból is díjaztak termelőt, összesen 10 kategóriában. Ficzek László általános helynök köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek a díj odaítélésében.A borok bemutatóján elismerést, az Egri Érsek által adományozott 252. számú ezüstérmét vehetett át Gál Lajos, aki egyik főszervezője volt az Egri Érsek Bora-díj létrehozásának. (homa) 

Az Egri Érsek Bora 2016 címet kapta •B  ükki borvidék: Prokaj László pincészete Harmónia Cuvée 2013 Cserszegi Fűszeres, Tramini • E gri borvidék: fehér: Tarjányi Pince Egri Fehér Superior Rajnai Rizling, 2014 • vörös: Balga István Pincészete Egri CuvéeSuperior, 2012 • bikavér: Thummerer Vilmos Egri Bikavér Grand Superior, 2012 (Nagy-Eged-dűlő). • Jászság: Túri Pince Királyleányka 2014 • Mátrai borvidék: fehér: Bárdos és Fia Pincészet Mátrai

Sauvignon Blanc, 2015 • rosé: Kis-Benedek György Mátrai Cabernet Sauvignon, Kékfrankos Rosé 2015 • T okaji borvidék: száraz: BVB Wine Kft. Tokaji Száraz Cuvée, 2014 • édes: Dereszla Pincészet ChateauDereszla Tokaji Aszú 5 puttonyos, 2009 Az „Egri Érsek Misebora 2016” címet a Tokaji Nobilis Pincészet Amicus Tokaji Furmint 2011 késői szüretelésű bor kapta. A díjazottak egyedi jelzéssel tüntethetik fel palackjaikon, hogy a cím birtokosai.

Postán Délelőtti átlagos forgalom a postán. Odamegyek a sorszámkiadó automatához, de mielőtt megnyomnám a megfelelő gombot, kigördül egy sorszám. A „tettes” egy négy éves forma kisfiú, megszeppenve áll mellettem. Édesanyja akkor siet oda és többször elismétli: mondtam, hogy ne nyomkodd a gombot - közben tőlem is elnézést kér. Nekem a sorszám megfelel, s így egy kis időt is nyertem. Megsimogatom a kisfiú fejét és megköszönöm, hogy kaptam általa egy sorszámot. A kisgyerek arca felderül, boldogan mosolyog, a csínytevés váratlanul jóra fordult. Édesanyja sem szidja már. Nem véletlenül ilyeneké Dr. Endrész Erika a Mennyek Országa.


Papszentelés Egerben

JÚLIUS ÜZENETE

„Ne nekem szolgáljanak, Te Deum a szemináriumban hanem én szolgáljak” „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon” (Jn 6,54).

H. J.

A kispapok közül hatan fejezték be tanulmányaikat

Jézus Szíve búcsú MEZŐKÖVESD A „Szív-búcsút” 1923

óta hagyományosan minden évben megrendezik. Nyolcnapos előkészítő lelkigyakorlattal készültek az eseményre; Kárpáti Kázmér gyöngyösi ferences plébános, Lengyel Gyula plébános, Bakos Rafael kármelita házfőnök, Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök, Balog Gyula plébános, Medvegy János plébános, Gyürki László nyugalmazott plébános és Musits Antal plébános atyák tartottak elmélkedéseket a nyolc boldogságról és a szentek példájáról. Idén Ternyák Csaba egri érsek mutatta be az ünnepi szentmisét. Szentbeszédében a Jézus Szí-

ve litánia szövegére emlékeztetve, utalt a béketűrés és az irgalom közötti szoros összefüggésre. A főpásztor kiemelte: ez a csodálatos ünnep alkalmat ad arra, hogy elmélyedjünk és nyugalmat találjunk. A vigasztaló Szentlélek elvezet bennünket a teljes igazságra, a nagy szentek példája mutatja, hogy felismerhetjük Isten szeretetének mélységes titkát. Jézus oldalából vér és víz folyt ki, s ez emlékeztet bennünket a végtelen szeretetre, mivel saját akaratából áldozta fel saját magát. Aranyszájú Szent János mutatott rá, hogy a víz a keresztség, a vér pedig az eukarisztia szimbóluma.

A mezőkövesdiek őrzik a közel százéves hagyományt

Bakos Tamás diakónust pappá, Drahos Dávidot, Holló Gábort, Liga Konrádot és Maksó Pétert pedig diakónussá szentelte június 18-án az egri bazilikában Ternyák Csaba érsek. Az ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága.

Az egri érsek homíliájában először a papszentelés előtt álló Bakos Tamáshoz fordult. – Ma a papi felszentelés révén teljes jogú tagja leszel ennek a presbitériumnak, amelybe a diakónusszenteléskor már inkardinációt nyertél – mondta a Főpásztor. – Ez a papi közösség pedig most befogad téged a kézrátétel ősi gesztusával. Ma bekerülsz Jézus Krisztus legszűkebb barátainak egri körébe. A hat éves felkészülés és próbaidő során Jézus Krisztus egyre inkább életed középpontjába került. Megtanultad tőle, hogy a pap életében semmivel nem helyettesíthető az az időszak, amelyet magányban tölt el, amikor csendben imádkozik, mint a Mester, aki a mai evangélium szavai szerint „fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék”. Jézus számára is ez az időszak volt lelke lélegzése, a töltekezés, az Atyával való együttlét ideje. A papnak is az imádság és a csend, az Istennel töltött idő adja meg azt a lelki tartást, amelyre hivatása gyakorlásához szüksége van. Innen kap erőforrást a mindennapokhoz és különösen azokra az időszakokra, amikor életének, vagy közösségének a bárkáját hányják-vetik

Fotó: Balogh Ferenc

Csaba debreceni káplán úrnak is ma adom át a főiskolai és a bakkalaureátusi diplomát, miután bemutatta a nyelvvizsga bizonyítványát. Katekéta alapszakon harmincnégyen tesznek záróvizsgát, a hittanár-nevelő mesterszakon pedig tizenöten kapnak diplomát. A szakirányú továbbképzésben résztvevő pedagógusok közül negyvenen kapnak hitoktatói oklevelet. Ezután az intézmény kápolnájában került sor a hálaadásra. Ternyák Csaba érsek elmélkedésében a tanítványokat állította példaként a kispapok elé, akik lelkileg gyarapodtak Jézus mellett. A papsághoz a legfontosabb kritérium a Jézus Krisztushoz való azonosulásban van. A papok feladata: Jézust megmutatni az embereknek. Mindezt hozzá hasonlóan szelídséggel és alázatosan kell tenni. Végül a kitett Oltáriszentség előtt a Te Deum eléneklésével adtak hálát Istennek a jelenlévők.

Fotó: Marosi Balázs

EGER Az Egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papnevelő Intézetben június 16-án tartották a tanévzáró ünnepséget és hálaadást. Dolhai Lajos, a főiskola rektora - a jelenlévő Buda Péter, az Érseki Papnevelő Intézet rektora és Michal Myszinski, a Redemptoris Mater Szeminárium rektora nevében is - köszöntötte a megjelenteket, Ternyák Csaba egri érseket, Ficzek László általános helynököt, érseki irodaigazgatót és Liptai Kálmánt az Eszterházy Károly Főiskola rektorát, a tanárokat, a szentelendőket és a kispapokat. Dolhai Lajos rektor elmondta: a tanévet 202 hallgatóval kezdték. Közöttük 34 kispap részesült teológusképzésben. Kispapjaink közül az idén hatan fejezték be tanulmányaikat – mondta a rektor. – Bakos Tamás bakkalaureátusi diplomát is kap, ami lehetőséget biztosít számára, hogy a későbbiekben további tudományos teológiai fokozatokat is szerezzen. Nagy

Maksó Péter, Holló Gábor, Ternyák Csaba érsek, Bakos Tamás, Drahos Dávid és Liga Konrád

a hullámok, amikor azt tapasztalja, hogy ellenszél fúj. A Főpásztor rámutatott: az ellenszél, vagy az árral szemben úszás, nem miattunk, hanem az evangélium miatt van, amelyre Isten Országának törvényei érvényesek. Az akadályok és a nehézségek láttán azonban nem veszítjük el bátorságunkat, sőt azok inkább megacéloznak bennünket. Ezt követően a diákonátus rendjének felvételére készülőkhöz szólt az egri érsek. – Ne feledjétek, hogy a szolgálat, amelyre most vállalkoztok, nem szűnik meg a papságban sem – hangsúlyozta. – Tartsátok mindig szem előtt: „Non ministrari, sedministrare.” – „Ne nekem szolgáljanak, hanem én szolgáljak”. Ma is arra van szükség, hogy ez az ideál, min-

den diakónus és pap szolgálatát jellemezze, ez kell, hogy áthassa mindannyiunk papi életét is. Nem azért küldött ugyanis bennünket az Úr, hogy hatalmaskodjunk és zsarnokoskodjunk, hanem hogy a ránk bízottak üdvösségének szolgálatára legyünk.” Az érsek kérte a híveket, hogy imádkozzák továbbra is hűségesen azt a papi hivatásokért szóló imádságot, amelyet Szent II. János Pál adott a mexikói püspököknek. Ezt az imádságot Ternyák érsek kérésére végezzük el az egyházmegyénkben minden szentmise után, hogy Urunk küldjön nekünk új hivatásokat! A főpásztor végül köszönetet mondott a szemináriumi vezetőknek, a tanároknak, a papoknak a szülőknek, családtagoknak, hogy az oltárhoz segítették a felszentelteket.

Ezután következett a diakónusszentelés, majd a papszentelés. A papszentelés során, a szentséget kiszolgáló érsek a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. Ezt követően az egyházmegye papjai kézrátétellel fogadták be az új áldozópapot az egyházmegye papi közösségébe, majd az újonnan felszenteltet beöltöztették a papi ruhába, a főpásztor pedig megkente kezét krizmával. Az újmisés a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatta be a szentmisét. Az újonnan felszentelt áldozópap, Bakos Tamás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Forrón nőtt fel. Papi jelmondata: „Lelkem szorosan átölel téged, és a jobbod szilárdan tart engem” (Zsolt 63,9). Homa János

JEGYZET

T

úlzás nélkül állíthatjuk, hogy a világtörténelem legismertebb asszonya a Boldogságos Szűz Mária, Jézus Krisztus édesanyja. A legkiválóbb művészek megfestették és szoborban ábrázolták azt a názáreti lányt, aki Isten örök terve szerint a Megváltó édesanyja lett. A múzeumokban elgyönyörködünk e remekművekben, de szívünket mégis azok az egyszerű képek ragadják meg legjobban, amelyekkel az evangéliumokban találkozunk. Az evangélisták úgy állítják elénk Máriát, mint szelíd, alázatos, tiszta leányt, örvendező és gondoskodó édesanyját. A kereszt tövében pedig Mária, mint a fájdalmak asszonya jelenik meg. A Biblia Mária életének csak a legfőbb eseményeit írta le számunkra. Nyilvánvaló, hogy ezek közül a legfontosabb az angyali üdvözlet, illetve Jézus születésének hírüladása. Mária szinte fel sem fogja Gábor angyal szavainak jelentését, csak azt érti meg, hogy Istennek nagy terve van vele. Számára ez elég ahhoz, hogy alázatos lélekkel igen-t mondjon az Isten akaratára: „Íme az Úr szolgálóleánya vagyok, történjék velem szavaid szerint” (Lk 1,38). A másik fontos esemény, ami követi Gábor angyal és Mária párbeszédét, Mária látogatása Erzsébetnél, az ő rokonánál, Keresztelő János édesanyjánál. A két gyermeket váró asszony találkozását, illetve az ő születendő gyermekeik, Keresztelő János és Jézus találkozását Magyarországon július 2-án ünne-

peljük. Az ünnep magyar elnevezése - Sarlós Boldogasszony - arra utal, hogy ilyenkor van az aratás ideje, és volt olyan időszak, amikor ezt a munkát sarlóval végezték. A látogatás céljáról nem beszél a Szentírás. Nyilvánvaló, hogy nemcsak egy egyszerű rokonlátogatásról van szó, hanem két is-

ria vágyott egy istenfélő, idősebb, tapasztalt asszony megnyugtató szavaira és tanácsára. Máriát és Erzsébetet nemcsak a rokonság kapcsolja össze, hanem az a tény is, hogy mindketten Isten erejének, hatalmának, ajándékozó szeretetének boldog tanúi. Hiszen az egyik a Szentlélek erejéből lesz anya, a másik pedig úgy kap gyermeket Istentől, – aki próféta lesz –, hogy már idős, és már lemondott arról, hogy neki gyermeke fog születni. Mária elmegy Erzsébethez, és a beszélgetésük után boldogan fakad fel szívükből a hála, és azt mondják: boldog az, aki hisz, mert beteljesedik mindaz, amit Isten mondott neki. Mindketten annak tanúi, hogy Isten szeretete határtalan, és Istennél semmi sem lehetetlen. ária a mai evangéliumban úgy áll előttünk, mint aki már Jézust hordozza a szíve alatt. Ha valaki gyermeket vár, azt szoktuk mondani, áldott állapotban van. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a biblia szerint Mária nemcsak Jézus-hordozó. A történet arról is szól, hogy Szűzanya azzal együtt, hogy Jézus-hordozó, egyúttal Jézus-vivő is, mert elviszi gyermekét, Jézust egy zsidó papnak a házába, és mindazokhoz, akik nyitott szívvel be akarják őt fogadni az életükbe.

Mária látogatása tenfélő, Messiást-váró asszony találkozásáról, akik elmondják egymásnak csodálatos hitbeli tapasztalatukat. Joggal feltételezhetjük, hogy Mária a hitből fakadó örömét meg akarta osztani. Az örömhír vétele után az öröm szinte túlárad a szívében. Úgy érzi, hogy ekkora boldogságot nem lehet egyedül hordozni! Keresni kell valakit, akivel megoszthatja titkát. Szent Anna, az édesanyja talán még nem értené meg. Józsefnek sem tudná még elmagyarázni, hogy mi történt vele. Úgy gondolta, hogy talán Erzsébet megérti őt, hiszen Keresztelő János csodálatos fogantatása által Ő is isteni titkok hordozója. Ezért az angyal eltávozása után nagy sietséggel elmegy Zakariás vendégszerető házába, hogy Erzsébetnek beszéljen hitből fakadó öröméről, kétségeiről és Istenbe vetett reménységéről. Emberileg is érthető, hogy Má-

M

Dolhai Lajos


II  Egyházmegyei hírek Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó 2016. július 25. és 31. között

kerül sor az idei ifjúsági világtalálkozóra a lengyelországi Krakkóban. A találkozón Ferenc pápa is személyesen részt vesz. Az Egri Főegyházmegyéből a Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezésében indulnak autóbuszok. (Információ: Eger, Széchenyi utca 5., tel.: 06-30/582-3414, e-mail: krakko@fieger.hu, weboldal: fieger.hu/krakko)

Felújított iskola 520 millió Ft-ból újították fel az ózdi II. János Pál Katolikus Általános Iskolát. Az épület – a felújított tornaterem mellett – tornaszobával és játszótérrel is bővült. Az intézményt Ternyák Csaba érsek áldotta meg június 15-én. Az 1979ben épült és 2011 óta egyházi fenntartás alatt működő iskolában jelenleg 390 diák tanul.

Pótfelvételi lehetőség Az Egri Hittudományi Főiskola osztatlan hittanári szakára (nappali és levelező tagozat), és a pedagógusok hitoktatói szakirányú továbbképzésére augusztus 15-ig még lehet jelentkezni. A jelentkezést az intézmény címére (Eger, Foglár u.6.) kell eljuttatni a főiskola saját jelentkezési lapján, mely letölthető az intézmény honlapjáról (www.eghf.hu).

A szeminárium vendége volt Ternyák Csaba egri érsek meghívására érkezett Egerbe az Amerikai Egyesült Államokban élő Robert Fisch zsidó származású gyermekorvos, aki túl a 90. életévén a holokausztról, az emberi viselkedés szélsőségességéről és a megbocsájtásról is szólt egy jó hangulatú beszélgetésen június 6-án, az egri szemináriumban. Robert Fisch megjárta a munkatábort, a haláltábort, és szeretteit elveszítve is tud méltósággal beszélni arról, hogyan lehet túlélni a reménytelennek látszó helyzeteket. Mint a beszélgetésből kiderült, jó ideje van barátságban a főpásztorral, és sokszor beszélgetnek olyan kérdésekről, amelyekben az egyetlen megoldás: emberségesnek maradni minden körülmények között.

Új plébánia Felépült az új plébánia Szirmabesenyőn. Az épületet Ternyák Csaba érsek áldotta meg, amely nemcsak a lelkipásztor lakhelyéül szolgál, hanem egyházközségi rendezvényeknek, lelkigyakorlatoknak is helyet ad majd. Az épület első lakója Galo Gábor atya, aki plébániai kormányzóként építtette a plébániát.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

„Tegyétek boldoggá az embereket!”

Tanévzáró Te Deum az egri bazilikában Június 16-án az egyházi oktatási intézmények ünnepi szentmisével és elismerő oklevelek, könyvjutalmak átadásával zárták a tanévet.

Az ünnepi alkalmon az Egri Főegyházmegye fenntartásában, illetve területén működő - más egyházi fenntartásban lévő – oktatási intézmények több mint 1400 diákja és tanára valamint lelkipásztora vett részt, akiket Juhász Ferenc gyöngyösi plébános, az EKIF elnöke köszöntött. Ternyák Csaba, egri érsek szentbeszédében elmondta: mindig nagy ünnep, amikor tanévnyitón illetve tanévzárón diákokkal és pedagógusokkal telik meg a bazilika. Az Evangéliumban Jézus imádkozni tanítja apostolait. Az egyházi iskoláknak is valami hasonló küldetésük van. Az imádság arra szolgál, hogy nem Isten, hanem mi változzunk meg általa, hozzásimuljunk az Isten akaratához. Az ima megtanít arra, hogy életünk középpontjába Istent helyezzük. Az egyházi iskolák elősegítik, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, s jobb emberekké váljunk. Szentbeszéde végén a főpásztor hangsúlyozta: Ha boldogok akartok lenni, „Tegyétek boldog-

Fotó: Balogh Ferenc

HÍREK

2016. július

Ternyák Csaba érsek kitüntette az arra érdemes tanulókat

roly püspök alakíttatta át az 1760-as években. A kápolna belső terének kialakítása szintén Eszterházyhoz köthető. Az oltár alsó része szarkofág alakú, az ezen található oltárszekrény ajtaja Schäjrer József egri ötvösmester 1765-re datált munkája, mely az Utolsó vacsora jelenetét ábrázolja. Az oltárépítmény egy nagyméretű

keresztből áll, rajta Johann Georg Leithner bécsi szobrászművész ólom Krisztus-szobrával. A mennyezeten található festményt id. Stornó Ferenc készítette mely a gyermek Jézus és Keresztelő Szent János találkozását ábrázolja. A palotában egy tűzvész pusztított 1801-ben, mely a korábbi Kracker-freskót megsemmisítette.

Személyi változások a Főegyházmegyében Ternyák Csaba érsek személyi és szervezeti változásokról döntött az Egri Főegyházmegyében, 2016. augusztus 1-i hatállyal: BERTÓK JÓZSEF Jászberény Főplébánia káplánja és JASKÓ LÁSZLÓ hernádnémeti plébános tényleges nyugállományba kerülnek. *** AILER GELLÉRT Eger-Fájdalmas Anya plébános-helyettese az egri Kisboldogasszony Plébániára, BÁRDOS KRISZTIÁN római tanulmányai befejezése után Arlóba, NAGY KRISZTIÁN római tanulmányai befejezése után Hernádnémetibe, SZŰCS GYULA sárospataki káplán Borsodbótára kapott plébániai kormányzói kinevezést. *** SZABÓ JÓZSEF BÉLA – teológiai tanári és főegyházmegyei zenei

Bede Anna

Fohász

Köszönöm azt, Uram, hogy élek, Köszönöm azt, hogy ép hitem, S hogy e világban ím, a lélek Gyönyörű házát építem Köszönöm azt, hogy sok bajomban a Te Igéd vigasztalás, s hogy ahol ennyi fájdalom van, Tovaröpít egy jó varázs.

gá az embereket!”, ahogyan egyházmegyénk területén, Sárospatakon született Szent Erzsébet életének példája is ezt tanította. A szentmisét követően Ternyák érsek az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények idén nyugdíjba vonuló igazgatóinak elismerő oklevelet adott át. Hoskó Bertalanné, a miskolci Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda idén nyáron nyugdíjba vonuló igazgatója, aki az elmúlt 4 évben kivívta szűkebb és tágabb környezete elismerését, az Egri Főegyházmegye főpásztora által Szent Gellért-díjban részesült. Dr. Wirth István, a Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugdíjba vonuló igazgatója, aki 2012 óta vezette a Főegyházmegye fenntartásába került intézményt. Nehéz és sokrétű feladatait tisztességgel, emberségesen látta el. A hagyományoknak megfelelően, ezután kitüntették az intézmények arra érdemes tanulóit, hetvenöten vehettek át oklevelet és könyvjutalmat az egyházmegye főpásztorától, aki ezt követően ünnepélyesen bezárta a 2015-2016-os tanévet. Homa János

Érdekességek az Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogató Központról Az épület felújítása után lehetőség nyílik az érseki palotában található kétszintes kápolna megtekintésére is, mely a főépület délnyugati szárnyában található. A jelenlegi kápolna elődje, miként részben a palota is, már az 1730-as évekre elkészült Erdődy Antal Gábor püspök megbízásából. A kápolnát Eszterházy Ká-

A hónap verse

főigazgatói megbízatása érintetlenül hagyásával – az Eger-Felnémeti Plébánia, BALÁZS JÓZSEF a Borsodbótai Plébánia, PHILIPPE MARIE VAN DAEL OSM

az Eger-Kisboldogasszony Plébánia plébánosi megbízatása alól kapott felmentést. PHILIPPE MARIE VAN DAEL OSM

beosztott lelkészként marad az Eger-Kisboldogasszony Plébánián. *** BALÁZS JÓZSEF egyházmegyei cigány-kisebbségi lelkészi kinevezést kapott. *** BÁRDOS KRISZTIÁN Főegyházmegyei Kateketikai Konzultációs Iroda igazgató helyettese lett. *** CZAPKÓ MIHÁLY Gyöngyös-felsővárosi Plébánia káplánja tanulmányi szabadságot kapott római tanulmányai folytatására.

*** STRAHL PÉTER tiszafüredi káp-

lán Gyöngyös-felsővárosi Plébániára, ZSOVA JÁNOS szerencsi káplán a Jászberényi Főplébániára, GREUTTER GYÖRGY Jászberény Főplébániai káplán Sirokba, JÓSVAY LÁSZLÓ szendrői káplán Jászárokszállásra, VANYO PÉTER jászárokszállási káplán Szendrőbe, BAKOS TAMÁS újmisés Sárospatakra került káplánnak. *** Az Eger Fájdalmas Anya Plébánia kapott megbízást Eger-Felnémet és Felsőtárkány plébániák, valamint Szarvaskő filia oldallagos lelkipásztori ellátására. *** Tarcal Plébánia pedig Prügy Plébánia, továbbá Taktabáj és Csobaj filiákoldallagos lelkipásztori ellátásra kapott megbízást.

Valami mindig talpra állít, valaki mindig megsegít, rövid utunk kálváriáit – járva az átkok berkeit. Köszönöm azt, hogy vársz a Mennyben, s hívogató szód rám talál. A sugaras, kék végtelenben köszönöm azt, hogy nincs halál. Bede Anna (1926 - 2009) József Attila-díjas költő, nyolc verseskötete jelent meg.Műfordítói munkássága is számottevő, lefordította Horatius összes művét is.

Első hely a hittanversenyen A KPSZTI és a péceli Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola Harmatcsepp tanulmányi versenyt hirdetett katolikus iskolák alsó tagozatos diákjai számára hittan tantárgyból. Az országos döntőre, a középdöntőből 11 tanuló jutott tovább évfolyamonként. A döntőre május 21-én került sor. A füzesabonyi Széchényi István Katolikus Általános Iskolát Oláh Balázs 3. osztályos tanuló képviselte. A tavalyi országos II. helyezés után, az idén I. helyezést ért el – tájékoztatott Ötvösné Perge Edit hitoktató.

Hittantermet avattak Szerencsen

A szerencsi intézmény igazgatója és Seregély István nyugalmazott érsek Szerencs Dr. Gál András igazgató kezdeményezésére a szerencsi Bocskai István Katolikus Gimnáziumban a 13. földrajzi konferenciát rendezték a Kárpát-medence történelmi vallásföldrajza címen. Az eseményen jelen volt egyebek mellett Soltész Miklós, az EMMI államtitkára, Ternyák Csaba egri érsek és Seregély István nyugalmazott egri érsek is. A konferenciák történetében szokás, hogy alkalmanként egy szaktantermet még élő, köztiszteletben álló személyről neveznek el. Ezen az eseményen adták át a Seregély István nyugalmazott egri érsekről elnevezett hittantermet. Ternyák érsek elmondta, amikor az intézmény igazgatója megkereste azzal a szándékkal, hogy egy élő egy-

házi személyről szeretnének egy tantermet elnevezni, rögtön Seregély Istvánt ajánlotta. Soltész Miklós, az EMMI egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: az Egri Egyházmegye élen jár az iskolák átvételében, aminek köszönhetően az egyházi iskoláknak nemcsak a magyarság, hanem az egész Kárpát-medence és annak nemzetei megóvásában hatalmas szerepük van. A kormány azért küzd, hogy minél több egyházi iskola végezhesse ezt a munkát. Seregély István hangsúlyozta: ennek a világnak a rendjét a szabad emberek számára Isten fia, Jézus Krisztus hozta el. A fejlődés során pedig az Isten akaratára igazodó embernek adja meg a jövőt.


AUGUSZTUS ÜZENETE „Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak.” (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Megvalósult Eszterházy Károly püspök álma EGER Az egri Eszterházy Károly Főiskola július 1-jétől hivatalosan is Eszterházy Károly Egyetemként működik, az ünnepre július hetedikén került sor. A nap során vezetők és oktatók együtt adtak hálát a bazilikai szentmisén, melyet Ternyák Csaba érsek mutatott be az egyházmegye papjainak részvételével. A szentmisén Ternyák Csaba érsek arról beszélt, hogy az egyetemmé válással a Líceum építőjének, Eszterházy Károly püspöknek évszázados álma vált valóra. A Líceum épületére felkerült egyetemi táblát is ezen

a napon áldotta meg Ternyák Csaba érsek a központi díszünnepség előtt, amelyet Liptai Kálmán megbízott intézményvezető nyitott meg. – A hit megható diadala a mai nap – fogalmazta meg beszédében, melyben beszámolt az egyetemmé válás folyamatáról. Az ünnepségen jelen lévő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról szólt, hogy az Eszterházy Károly Főiskola mindig is nyitott volt a fejlődésre, számos területen állt élen a tanulmányi és a kutatómunkában. Az intézmény már eddig is bizonyított.

Ternyák Csaba érsek megáldotta az épületre felkerült egyetemi táblát

Hittantábor diákoknak EGER Az Egri Főegyházmegye te-

rületén működő egyházmegyei nevelési oktatási intézmények eredményesen pályáztak az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél nyári hittantábor támogatására. A sarudi lelkigyakorlatos ház mellett az egri Érseki Szent József Kollégium és a mátraszentimrei Stella Üdülőközpontban tartanak hittantáborokat a nyár folyamán sokszáz diák részvételével. A támogatások jóvoltából a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Katolikus Gimnázium immáron második alkalommal tudott felejthetetlen hittantábort szervezni, ezúttal Egerbe – tudtuk meg Kunné Balogh Ritától és

Molnár Évától a tábor szervezőitől. – A reggeli közös napindító gondolatok és a reggeli ima után számos programon vettek részt. Többek között meglátogatták az érseki palotát, a bazilikát, s elutaztak Szilvásváradra is. Számos lelki programon vettek részt a bánrévei Szent Mihály Katolikus Általános Iskola diákjai is, akik szintén az Érseki Szent József Kollégiumban táboroztak. Tanáraik, Babusné Erki Tünde és Belles Istvánné vezetésével megtekintették a Marcipán Múzeumot, a Varázstornyot, s ellátogattak a szomszédos Érseki Papnevelő Intézetbe is, amelyet Buda Péter rektor mutatott be a diáH. J. koknak.

A diákok megtekintették a bazilika orgonáját

Krakkóban találkoztak a katolikus fiatalok

Az imádság, az öröm ideje Július végén Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót rendeztek Krakkóban, melyen az Egri Főegyházmegyéből is sok fiatal vett részt. Füleczki István atya elmondta, hogy az ifjúsági iroda által szervezett buszok július 20-án hajnalban indultak Egerből és Miskolcról kétszáz fiatallal, közöttük papokkal, papnövendékekkel. Egyházmegyénk zarándokai először a Lodz városában tartott előtalálkozón vettek részt, és családoknál szálltak meg. Több helyen tartottak magyar nyelvű katekéziseket, lelkiségi és kulturális programokat.

KRAKKÓ Az Ifjúsági Világtalálkozó központi eseményeire július 26. és 31. között került sor. A nemzetközi zarándokcsoportok legtöbbje július 25-én érkezett Krakkóba. Kedden a találkozót megnyitó szentmise főcelebránsa a hagyományoknak megfelelően a helyi püspök, Stanisław Dziwisz bíboros, Krakkó érseke volt. A fiatalok július 27. és 29. között délelőttönként püspökök vezetésével nyelvek vagy országok szerinti csoportokban katekéziseken vettek részt. Ezek helyszínei templomok, iskolák, sportcsarnokok voltak. A zarándoklat a II. János Pál-központtól az Isteni Irgalmasság Bazilikáig vezetett, ahol a szentévi kapun is átléphettek a fiatalok. A világtalálkozón jelen volt Ferenc pápa is, aki csütörtökön csatlakozott a zarándokokhoz: villamossal érkezett a Błonia parkba, útján pedig sérült fiatalok kísérték. Pénteken felkereste az egykori auschwitzi koncentrációs tábort, majd KrakkóProkocimben a helyi gyermekkórházat. A délutáni órákban kezdődött a keresztút a Szentatya vezetésével, amely a bűnbá-

A világtalálkozón jelen volt Ferenc pápa is, aki csütörtökön csatlakozott a zarándokokhoz

natra irányította a találkozó zarándokainak figyelmét. Szombaton Ferenc pápa szentmisét mutatott be a II. János Pálközpontban, majd pedig fiatalokkal ebédelt.A pápa a koraesti órákban öt fiatal kíséretében lépte át a Campus Misericordiae-n felállított szentévi kaput. Ez a virrasztás a találkozó legszemélyesebb, legmeghittebb prog-

ramjának bizonyult. Az esti-éjszakai imavirrasztás egyszerre az imádság, az öröm, a kölcsönös egymásra figyelés időszaka volt. A találkozó zárónapján, vasárnap a Szentatya megáldotta a Campus Misericordiae közelében található két Karitász-épületet: az Irgalmasság Háza szegényeket és időseket fogad majd be, a Kenyér Háza pedig szegény-

konyhaként működik majd a rászorulók számára. Több magyar püspök is részt vett a találkozón, közöttük Ternyák Csaba egri érsek is ellátogatott a rendezvényre. A találkozó szentmisével zárult, melyet a Szentatya a jelenlévő püspökökkel és papokkal együtt mutatott be. Homa János

JEGYZET

S

ajnos, nagyon sok embertársunk számára a vasárnap csak munkaszüneti nap, illetve a várva várt hétvége utolsó napja. A vasárnap arculata megváltozott, és elveszítette eredeti értelmét. A vallásos emberek jól tudják, hogy az „Úr napját” meg kell szentelni, de vasárnaponként a magyar keresztények közül átlagosan csak 5-10 százalék jelenik meg az Isten házában. Az Egyház öt parancsa közül az első kifejezetten is előírja, hogy vasárnap és parancsolt ünnepeken vegyünk részt a szentmisén és ne dolgozzunk. A vasárnapi szentmise az első keresztények számára nem volt még bűn terhe alatt kötelező egyházi törvény. Ők érezték, hogy mint Krisztus hívei erre kötelezettek. Ez keresztény létük legbensőbb igénye. „Az Úr napján hagyjatok abba mindent – írja egy ősegyházi irat a 3. század elején – és serényen igyekezzetek közösségetekbe, mert ez a ti dicséretetek Isten előtt. Különben miféle mentsége lehetne azoknak, akik az Úr napján nem jönnek el hallgatni az élet igéjét és nem táplálkoznak az örök életre megmaradó isteni eledellel”. Elvilágiasodó és pluralista társadalmunkban kiváltképpen is fontos a vasárnapi szentmisén való részvétel. Csak akkor vagyunk képesek megmaradni a hitben, ha hűségesen ragaszkodunk a vasárnapi szentmiséhez. A

vasárnap nemcsak az Úr napja, hanem az Egyház napja is, hiszen a vasárnapi szentmisén találkoznak mindazok, akik a hit és keresztség által Jézus Krisztushoz kapcsolták az életüket. Erre a törvényszerűségre emlékeztet bennünket a választott nép története és az első keresztények élete.

mai világ sokféle hitet veszélyeztető kísértése ellenére is hűségesek maradjunk Krisztushoz és az ő egyházához. Az első keresztények a római birodalomban, akkor is hűségesen ragaszkodtak a vasárnaphoz, amikor még az nem volt munkaszüneti nap. Amikor Diocletianus császár ezt megtiltotta, sokan még a vértanúságot is vállaltak a vasárnapi szentmise miatt. A vértanúakták leírják azt, hogy 304-ben, Észak Afrikában, Abitene városban 49 keresztény embert pogány bíróság elé állítottak, mert a tilalom ellenére összegyűltek a vasárnapi szentmisére. A vádlóknak a miértre egy Emeritus nevű keresztény így válaszolt: „sine dominica non possumus vivere”, ami magyarul azt jelenti: „vasárnap nélkül nem tudunk élni”. vértanúk példáján nekünk, a 21. század keresztényeinek is el kell gondolkodnunk. A tapasztalat az mutatja, hogy azok a testvéreink, akik eltávolodnak a templomtól, lassan, fokozatosan eltávolodnak az Istentől is. Szükségünk van tehát a vasárnapi szentmisére, illetve az Oltáriszentségre, amely mint az „élet kenyere” megerősíti a lelki életünket és az Istennel való kapDolhai Lajos csolatunkat.

Az Úr napja Egy múlt századi német katolikus pap az önéletrajzában azt is leírta, hogy egy alkalommal hosszasan elbeszélgetett a város zsidó rabbijával. Ez a pap a beszélgetés során dícsérőleg megjegyezte, hogy milyen csodálatos, szép dolog az, hogy a zsidók a történelem viharaiban, a szétszóratásban és üldözések közepette is mindig megtartották a szombatot. Mire ez a bölcs rabbi szellemesen ezt mondta: „Főtisztelendő Úr! Nem az a fontos, hogy mi megtartottuk a szombatot, hanem az, hogy a szombat megtartott minket”. Ahogyan a példa is tanítja, mi katolikus keresztények is biztosak lehetünk abban a vasárnaphoz való ragaszkodás, illetve a vasárnap megszentelése minket is megtart őseink katolikus hitében. Segít bennünket, hogy a

E


EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Szentmise a bazilikában AUGUSZTUS 20-ÁN, Szent István

király ünnepén Ternyák Csaba egri érsek az egri bazilikában mond ünnepi szentmisét este fél hatkor.

Jász Világtalálkozó JÁSZÁROKSZÁLLÁS várossá avatásának negyedszázados évfordulóján rendezték meg a XXII. Jász Világtalálkozót, amelyre több ezer ember látogatott el az idei évben is. A világtalálkozó díszünnepségének nyitányán Ternyák Csaba egri érsek celebrált szentmisét a Szentháromság tiszteletére szentelt templomban. Szentbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományőrzés és a múlt tisztelete mellett a jövőbe is kell tekintenünk, gyermekeinket keresztény szellemben kell nevelnünk. A településen számos program, kiállítás, koncert, vetélkedő, kézműves foglalkozás, művészeti bemutató adott teret a helyben működő csoportok, illetve a jászsági hagyományőrzők seregszemléjének.

Diplomaosztó ünnepség AZ ELMÚLT tanévekhez képest sokkal több, nyolcvan diplomát osztott ki az Egri Hittudományi Főiskola. A diplomaosztó ünnepség június 25-én szentmisével vette kezdetét a szeminárium kápolnájában, amelyet Ternyák Csaba érsek mutatott be a főiskola paptanáraival együtt.

Búcsú Jászladányban A SZENT MÁRTON ÉV alkalmából,

a közösség meghívását elfogadva, a jászladányi Sarlós Boldogasszony búcsú ünnepi szentmiséjét Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát celebrálta július 3-án. Az esemény jelentőségét jelzi az is, hogy először érkezett bencés főapát a Jászságba, hiszen idáig ferences és premontrei szerzetesek vettek részt az egyházközségek életében - mondta Kovács Tamás plébániai kormányzó.

Lelkigyakorlat Máriabesnyőn AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYE hit-

oktatói és katekétái számára tartottak lelkigyakorlatot Máriabesnyőn. A lelkigyakorlatot Hugyecz János gödöllői plébános tartotta, aki az Irgalmasság Szentévében a nyolc boldogságot állította elmélkedése középpontjába.

Fiúkórus fesztivál EGERBEN a bazilikában és a Minorita templomban tartották meg július 9. és 12. között a III. Nemzetközi Fiúkórus és Orgonafesztivált, az Egri Érseki Fiúkórus szervezésében.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

2016. AUGUSZTUS

A Szent Bertalan Templom Kincstára lett az év múzeuma A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület huszadik alkalommal hirdette meg pályázatát „Az év múzeuma” cím elnyerésére. Deme Péter, a társaság elnöke elmondta, a Szent Bertalan Templom Kincstára az elismerést a helyreállított épületben egyházi gyűjteményként példaadóan kialakított, sokoldalú kiállításáért, sikeres múzeumpedagógiai programjaiért kapta. GYÖNGYÖS A Szent Bertalan Templom Kincstára az uniós támogatással felújított barokk Almásyházban kapott helyet, amely a Szent Korona őrzési helye volt a napóleoni háborúk idején. A történelmi múltú épület egyik felét a plébánia, míg másik felét a múzeum céljaira restaurálták. A teljes felújítás és a múzeum berendezése 2014 nyarára készült el, ekkor nyílt meg az újrarendezett kiállítás. A Szent Korona-házban bemutatásra kerülnek 15–16. századi és fiatalabb ötvös remekek, amelyeket jól kiegészítik a textiliák, (miseruhák, kehelykendők, stólák) és a zömmel 17. század utáni könyvek és írott emlékek. Juhász Ferenc plébános bemutatta a múzeumban működő két műhelyt is. Juhász Andrea, a textil-restaurátor műhely

Fotó: Federics Róbert

II

Bemutatásra kerülnek 15–16. századi ötvös remekek

vezetője elmondta, hogy eddig a kiállításhoz tartozó miseruhákat, oltárterítőket, egyházi zászlókat tették rendbe, s beszámolt arról is, hogy az első tervezett külső munkájuk a székesfehérvári székesegyház falikárpitjának konzerválása lesz. Az ötvösműhelyben, melynek vezetője Bencze András, éppen a háromhutai templomból idekerült cibórium tisztításán, a hiányzó kereszt pótlásán fáradoztak. Végzik a felvidéki Bacsfáról ideszállított monstrancia restaurálását is. Elmondták, hogy a minőségi szintű aranyozást

nem tudja biztosítani a külső cég, ezért szeretnék, ha a környék egyik üres plébánia épületében alakítanának ki egy olyan restaurátor műhelyt, amelyik – sok más teendő mellett – elvégzi ezt a feladatot is. Juhász atya kiemelte: Szent Orbán pápa – aki itt Gyöngyösön is az egyik ősrégi templom védőszentje – volt az, aki előírta, hogy azt az edényt, amelyik Krisztus testével és vérével érintkezik, a legnemesebb anyagból kell készíteni, ezért fontos, hogy a kelyheket mindenütt rendben tartsák. Az ötvösműhely várja a plébániák

megkereséseit, hogy felújíthassa ezeket a tárgyakat. A kincstár működésének első teljes éve 2015 volt. Közösségfejlesztő és múzeumpedagógiai programjai egyre jelentősebbek a tárlatvezetések mellett. Az intézmény több, elsősorban egyházi fenntartású iskolával kötött kulturális megállapodást, s elkezdődött az egyeztetés a Gyöngyösi Tankerülettel is. Juhász Ferenc plébános és a kincstár dolgozói bíznak abban, hogy bebizonyítják: joggal kapták meg „Az év múzeuma H. J. 2015” címet.

A HÓNAP VERSE Balássy László

Nagyasszonyunk A megdicsőült, vég-nélküli-Lét csillagsugárba fonta földi Kelyhét, hogy a Nagyasszonynak dicséretét késő korok ujjongva visszazengjék. Ki Teremtőjének Hajléka volt, Választott az idők kezdete óta, Kinek a Szívében hét tőr hatolt, fölmagasztalva ült az égi trónra. Hol ki-nem-hunyó lánggal ég a Nap, hol a Szeretetnek nincs árnya, éje, szüntelenül zeng a Magnificat és Irgalom száll minden nemzedékre, mert az Asszony, ki boldog s áldva-áldott, átöleli e népet s a világot. Balássy László (1928 -1990): újságíró, műfordító. Középiskolai évek után bölcsészhallgató, majd teológus az esztergomi szemináriumban és a budapesti Hittudományi Akadémián. Elvégezte a budapesti Állami Pedagógiai Főiskolát. 1952 után az Ecclesia Könyvkiadó szerkesztője, majd a Szent István Társulat irodalmi lektora, 1959- től a Magyar Rádió, 1978tól az Új Ember munkatársa volt.

Beszélgetés a nyugállományba vonuló Jaskó László atyával

A Jóisten megerősített papi hivatásomban

HERNÁDNÉMETI Az Egyházmegyei Hírek júliusi számában adtuk hírül, hogy Jaskó László hernádnémeti plébános 2016. augusztus 1-i hatállyal nyugállományba került. Az 1992 óta érseki tanácsos, 2013 óta pedig tiszteletbeli kanonoki címmel is rendelkező atyával a hernádnémeti plébánián beszélgettünk. – Károlyfalván születtem 1944-ben – mondta. – Egy nyolcgyerekes vallásos családban nevelkedtem, a templom szomszédságában. Rendszeresen ministráltam egy olyan faluban, amely 10 papot adott az egyházmegyének. Sátoraljaújhelyen érettségiztem, közben a bátyám is pap lett. Így aligha csoda, hogy egyenes út vezetett a szemináriumba. A családtagjaim is örültek neki, hogy a papi hivatást választottam. Az Egri Érseki Papneveldében 1967ben fejeztem be a tanulmányaimat. Abban az esztendőben, június 18-án szenteltek pappá. Jelmondatom a következő lett: „A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit megmentsek” (1Kor 9,22). Káplánként az első helye Nyírtelek volt, majd egy év után, 1968-ban Mezőkövesd II. plébániára helyezte át főpásztora. Itt 1974-ig segítette a plébános munkáját, majd Sárospatakra került káplánnak, nagyon közel szülőfalujához. – Az első plébánosi kinevezésem Tiszalúcra szólt 1977-ben – mondta. – Elődöm hirtelen ha-

Jaskó László plébános

lála miatt kerültem oda, az első időkben még sok nehézségbe ütköztem, de szép lassan sikerült megtalálni a hívekkel a megfelelő hangot. Nagyszerű közösség formálódott a településen. Ennek eredményeként templomtornyot építettünk és új harangot öntettünk. 1991ben helyeztek át Hernádnémetibe, de az az érdekes helyzet állt elő, hogy az előző plébániámat, Tiszalúcot is idecsatolták. Ezek mellett Hernádkak, Berzék és Bőcs települések is idetartoznak. Boldoggá tett, hogy az ünnepi szentmisékre sokan jönnek el, sok ministráns veszi körül az oltárt. De az is, hogy az idén több mint 40 fiatalt bérmált meg Ternyák Csaba érsek úr Hernádnémetiben.

Mivel naponként csak három szentmisét lehet bemutatni, ezért úgy alakította a hétvégi miserendet, hogy Bőcsön és Berzéken szombatonként úgynevezett előesti misét tartott, vasárnaponként pedig Tiszalúcon, Hernádnémetiben és Hernádkakon mutatta be a legszentebb áldozatot. – Úgy tartják, hogy egy papnak három fontos feladata van – mondta. – Papot kell nevelnie, templomot kell építenie és harangot kell öntetnie. Elégedett vagyok a sorsommal, hiszen a Jóisten segítséget nyújtott, hogy ezeket teljesíthettem, hiszen a hozzám tartozó településeken több fiatalt is szenteltek pappá az utóbbi években. A 2014-ben szentelt Greutter Györgynek és a 2015-ben szentelt Zsova Jánosnak a nevét kell említenem. Hernádkakon egy kis templomot építettünk, Hernádnémetiben pedig a régi templomot bővítettük. S ahogy már utaltam rá, a harangöntés sem maradt ki az életemből, hiszen Tiszalúcon ezt is megtettük, a hívekkel közösen. A szentelésemkor választott mottó szellemében éltem az életem. A gyöngék között gyönge voltam, de a Jóisten segítségével megerősödtem a hivatásomban. Mindenütt hűséggel kitartottam. Ternyák Csaba érsek úr lehetőséget biztosított, hogy nyugállományban a tiszalúci plébánián maradhassak, és szükség szerint segítsem az új hernádnémeti plébániai kormányzó, Nagy Krisztián Homa János munkáját.

A Madaras terem falát a ritka madarakról készített színes rajzok díszítik

Érdekességek az egri Érseki Palotából EGER A közelmúltban felújított és a turisták előtt megnyitott Érseki Palota egyik érdekessége a Madaras terem. Amikor Bél Mátyás történetíró 1730-ban Egerben járt, látogatást tett Erdődy Gábor püspöki rezidenciájában is; útleírásaiban később részletesen ki is tér annak szépségeire. Írt a püspök egzotikus fákkal és virágokkal beültetett, sétányokkal tagolt díszkertjéről, melyben madárházat is elhelyeztek. A madárházban gerlék, galambok, fenyőrigók, gémek, szárcsák és hasonló mezei és vízimadarak, fácánok, tengelicék, csízek és apróbb madárkák kerültek elhelyezésre. A madárház falát a ritka madarakról készített színes rajzok díszítik – írta Bél Mátyás.

2013-ban Herling Zsuzsa és Faragó Ferenc falképrestaurátor-művészek a palota felújítását megelőző épületkutatás során megtalálták a teljes falfelületet beborító, száraz vakolatra festett, madarakat ábrázoló seccót.

A helyiségben ma már újra a valósághűen megfestett vízi- és szárazföldi szárnyasok: kócsagok, nádasban leszálló gémek, egyéb színes tollazatú madarak csoportjai csodálhatók meg.


Érseki szentmise a nemzeti kegyhely főbúcsúján

„Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást”  (Róm 12,9-10).

Szentté avatják Teréz anyát Róma Szeptember 4-én avatják szentté Teréz anyát. A szertartást a római Szent Péter téren tartják Ferenc pápa vezetésével. Az indiai Kolkatában 1997.

szeptember 5-én elhunyt szerzetesnőt a halála évfordulója előtti vasárnap avatják szentté. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá az illetékes vatikáni kongregáció döntését Kalkuttai Boldog Teréz szentté avatásáról. A szegényeket segítő apácát az irgalmasság rendkívüli szentévében kanonizálják. A szentté avatási ügyekben döntő vatikáni kongregáció elismerte a Teréz anya közbenjárására történt cso-

dát, ami a kanonizáció, a szentté avatás feltétele. A Teréz anya közbenjárását kérő, Istenhez intézett imádság egy ma 42 éves brazíliai mérnök g yóg y ulásához vezetett. A halálos betegségben szenvedő férfi felesége kérte a nővér közbenjárását. A férfi meggyógyult és a mai napig egészséges. A szentté avatási kongregáció orvosok véleményét is meghallgatta, akik tudományos szempontból megmagyarázhatatlannak tartották a gyógyulást. Az albán nemzetiségű Teréz anya 1910-ben az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szkopjéban született. A szegényekért és betegekért végzett szolgálatáért 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Szent II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá a római Szent Péter téren háromszázezer hívő előtt. H. J

„Szent István király nem a futóhomokot, hanem a sziklát választotta” a régi ember, aki rabszolgája önző egyéni vágyainak. Az élvezet, a birtoklás és a siker hajszolásának. Éljetek, mint új ember, aki hasonlóvá válik Krisztushoz és megnyílik mások felé! A főpásztor hozzátette: Szent István intelmei, melyeket fiához, Szent Imréhez írt, ma is jó iránytűként szolgálnak társadalmi és egyéni életünkben is. Az idei esztendőben immáron a nyolcadik intelemről elmélkedett a főpásztor. Ez az intelem a gyermekek szülők iránti engedelmességéről szól, mert a gyermekeknek példaképek kellenek. Sok olyan édesapára lenne szükség, mint a szent király volt, aki saját életpéldájával vezette gyermekét a jó úton – mondta az egri érsek. A szentmise végén a megáldott kenyeret szétosztották a híF. R. vek között.

Fotó: Federics Róbert

eger Államalapító Szent István király ünnepén – hagyományos módon – az új kenyér megáldásával vette kezdetét az ünnepi szentmise az egri bazilikában. Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében elmondta: Szent István nem a futóhomokot, hanem a sziklát választotta, amikor népét a kereszténység útjára vezette, s ez a párhuzam a mai napig érvényes. Kiemelte: a mai nap jó alkalom arra, hogy újra az evangéliumi életre lépjünk, s ha eltévedünk, döntsük el, hogy vissza akarunk térni erre az útra! Szent II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtti magyarországi látogatásának emlékét felelevenítve felidézte szavait: királyotoktól és nevelőtöktől Krisztus ismeretét tanultátok, megtanultatok az evangélium szerint élni, akkor ne éljetek tovább úgy, mint

Az új kenyér megáldásával vette kezdetét az ünnepi szentmise

Hívők nagy serege érkezett Mátraverebély-Szentkútra, az ünnepi alkalomra. Az augusztus 15-i ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, aki szentbeszédében hangsúlyozta: az evangélium szavai szerint Erzsébet áldottnak mondta Máriát, az öröm forrásának és az élő hit boldogságának nevezte.

Szentkút Mi magunk is úgy tekintünk Máriára – fogalmazott a főpásztor – mint Isten legtökéletesebb teremtményére, akinek egyszülött fia nemcsak génjeit, hanem arcvonásit, mozdulatait is tőle örökölte. Mária a Magnificat énekével válaszolt Erzsébetnek. Sugalmazott szavak ezek, melyek megmutatják szívét, olyan, mintha Mária lelki végrendelete lenne. Az Egyház a vecsernyében ezért minden nap imádkozza ezt. Isten irgalmasságának dicsérete csodálatos szavakkal zendül fel ebben az imádságban. A mai nap arra is emlékeztet bennünket, hogy Mária menybevételével a mi mennybevételünk is elkezdődött – emlékeztetett Ternyák érsek. Mária az egyház legtökéletesebb előképe, mi magunk pedig az egyház részei vagyunk. Ezért kell jellé válnunk a világ számára, mint Krisztus követői – tette hozzá, majd XVI. Benedek pápa szavait idézve így for-

Fotó: Federics Róbert

szeptember üzenete

Hívők nagy serege érkezett Mátraverebély-Szentkútra augusztus 15-én. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba érsek mutatta be.

dult a hívekhez: Lépjünk ki életünk középpontjából és adjuk meg benne Istennek a központi helyet. Szent István jobbja, amellyel koronáját a Nagyboldogasszonynak ajánlotta, ma is utat mutat nekünk, mégpedig Mária útját. Ezért is látogatjuk a kegyhelyeket, hogy oltalmába ajánljuk magunkat. Az ünnepnaphoz kötődik, hogy 1038-ban ezen a napon, azaz Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel országát és koronáját Szent István király, Szűz Mária oltalmába. A szentkúti ünnepi mise körmenettel Federics Róbert ért véget.

Nagyboldogasszony tisztelete

eger Ebben az évben ötödik alkalommal rendezték meg Egerben, a Szent János városrész fertálymestereinek támogatásával a Farkasvölgy utcai Mária szobornál lévő téren a szabadtéri szentmisét. A fertálymesterek egy ré-

gi hagyományt elevenítettek fel, miszerint a két világháború között körmenetet tartottak a szobor érintésével és imádkozva, énekelve tértek vissza a templomba a szertartást záró szentségi áldásra.

2016. augusztus 14-én a város lakóiért és a jelenlévőkért felajánlott ünnepi szentmisét mintegy 200 résztvevő előtt, Buda Péter kanonok, fertálymester, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora mutatta be. Homíliájának kezde-

tén rávilágított az ünnep bibliai és teológiai gyökereire. Mária örömmel és önként mondott igent Isten tervére és ezért boldognak nevezték. Aztán amikor eljött földi életének befejező része, felvétetett a mennybe.

jegyzet

A

II. Vatikáni zsinat óta szeptember utolsó vasárnapja a katolikus egyházban a Szentírás vasárnapja. A zsinat tanácskozásai előtt minden reggel ünnepélyes formában trónusra helyezték a Bibliát, hiszen az Isten szava hitünknek és Krisztust követő keresztény életünknek legfőbb normája. Azóta templomainkban ezen a vasárnapon virággal díszített könyvtartóra, égő gyertyák közé helyezzük a könyvek könyvét. A Bibliának, az Isten írott szavának a fontosságára és jelentőségére irányítja a figyelmünket ez a sajátos vasárnap, és a rendszeres szentírásolvasásra figyelmezteti a katolikus keresztényeket. Szent Jeromos szerint „aki az Írást nem ismeri, az Krisztust sem ismeri”. A szentmise közösségében hálát adunk Istennek mindenekelőtt azért, hogy sokszor és sokféle módon szólt hozzánk (vö. Zsid 1,1). Istennek legyen hála, Isten szavát a szent szerzők és az evangélisták leírták, és hálásak lehetünk azért is, hogy az Egyház a történelem viharai közepette is megőrizte számunkra. Az Egyház igehirdetése abban is segít bennünket, hogy megértsük a Szentírás számunkra fontos üzenetét. A Szentírást többféle módon is lehet olvasni. A nem hívő ember számára is tanulságos lehet a Biblia olvasása, mert irodalmi szem-

pontból tele van bölcs gondolatokkal. Tudományos módszerekkel is lehet tanulmányozni a Bibliát. Ezt teszik az egzegéták, a tudományos szentírásmagyarázat szakemberei. A keresztény emberek, amikor olvassák a Bibliát arra gondolnak, hogy a Szentírás szavain keresz-

a könyv nem tér porba. Mintha volna élő lelke! ... Ez a könyv a Mózes bokra, Isten szíve dobog benne” (Írás a Bibliába). Isten örök gondolatai mintegy testet öltöttek, emberi beszéd formájában jelentek meg úgy, hogy szemünkkel olvashatjuk, fülünkkel hallhatjuk azokat. Senki és semmi nem akadályoz minket, hogy kezünkbe vegyük és tanulmányozzuk. Ha az Isten szaváról beszélünk, akkor elsősorban a Bibliára gondolunk, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Isten igéje másféle módon is jelen van az életünkben. Katolikusok és protestánsok egyaránt fontosnak tartjuk a hirdetett igét, a prédikációt is, hiszen Jézus Krisztus akarata az, hogy igéjét emberi ajkak által hirdessék mindenütt a világ végéig (Mt 28,19). Gondoljunk az apostol figyelmeztetésére is: „a hit hallásból ered” (Róm 10,17), mégpedig az Isten igéjének meghallásából. z Isten igéjét hirdetnünk is kell, hogy hitet ébresszünk az emberi szívekben, akár alkalmas, akár nem. Főként ne feledkezzünk meg Jézus Krisztusról, a megtestesült Igéről, akiben Isten igéje „testté lett” (Jn 1,14), aki meghalt a bűneinkért és feltámadt Dolhai Lajos megigazulásunkra.

A Szentírás vasárnapja tül az Isten szól hozzánk, hogy megismerjük őt és szent akaratát. Nekünk is olyan lelkülettel kellene olvasnunk a Bibliát, mint ahogyan Goethe, a németek nagy költője tette. Emlékirataiban így fogalmaz: „Valahányszor kinyitottam a Szentírást és olvastam belőle, mindig utalást, célzást találtam benne a saját életemre vonatkozóan”. Gondoljunk csak arra, hogy amint a második isteni személy, az örök Ige az időben értünk emberré lett, s emberi testben megjelent a földön, éppen úgy a Szentírásban is Isten igéje, emberi formában jelenik meg. Gárdonyi Géza szép metaforája szerint: „Csak ez

A


II  Egyházmegyei hírek Új plébánia Encsen Elkészült a Borsod-Abaúj-

Zemplén megyei város új plébániaépülete. A közösségi helyiséget is magában foglaló létesítményt Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg a környékbeli lelkipásztorok, helyi közéleti vezetők és hívek jelenlétében augusztus 7-én. 15 milliós állami támogatás mellett 110 millió forintos egyházi forrásból valósult meg az új épület.Garancsi László plébános a szentmisén köszönetet mondott a főpásztornak, a híveknek és mindenkinek, aki segítette a munkálatokat. Az érsek szentbeszédében úgy fogalmazott: örömmel jött meglátogatni az encsi híveket, akik régóta vágytak arra, hogy egy új, korszerű épület adjon teret a közösségi programoknak. A régi plébániaépületet a tervek szerint eladják, az ös�szegből pedig a régi katolikus templomot újítják fel.

Új arculatot kapott a Főegyházmegye honlapja Az egri volt az egyik első a katolikus egyházmegyék közül, amely honlapot indított mintegy két évtizede. A www. eger.egyhazmegye.hu a napokban teljesen megújult. Új és látványos megoldással az érsekség épületeinek ábrázolására kattintva érhetők el az egyes aloldalak. Az Egri Főegyházmegye honlapján a bazilikára kattintva a hitéletet, az Érseki Irodára klikkelve a főegyházmegye központi intézményeit, plébániáit, papjait találjuk meg. A Szeminárium, illetve az Érseki Szent József kollégium épületére kattintva az oktatási intézményeket, az Érseki Palota központi épületére kattintva az egyházmegye kulturális és turisztikai intézményeit érhetjük el. A Szent István Rádió és Televízió épületére klikkelve a legfrissebb egyházmegyei híreket ismerhetjük meg.

„Tégy jót!” Ezzel a mottóval szervez a Szent István Rádió és Televízió a Magyar Vöröskereszt és a Vérellátó területei szerveivel közösen véradást szeptember 7-én. Az egri Érsekudvarban 14 órától indul a program, s egészen 19 óráig lesz lehetőség a véradásra.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

Főegyházmegyei pedagógus tanévnyitó Egerben

A hitre, a hűségre, a hivatásra kell felvértezni a fiatalokat Főegyházmegyei tanévnyitót tartottak augusztus 25-én az egri bazilikában. A rendezvényre az Egri Főegyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és lelkipásztorai kaptak meghívást.

eger A résztvevőket Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke köszöntötte, elmondta, hogy az új tanévtől a szikszói, a mezőnyárádi, a pélyi, a tarnaszentmiklósi, a boconádi és a karácsondi iskolák valamint a jászberényi Angyalkert óvoda csatlakozott a főegyházmegyei nevelési-oktatási intézményekhez, így az összevonásokat is figyelembevéve azok száma negyvennyolcra nőtt. A szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, az iskolák lelkipásztorainak koncelebrálásával. A hagyományoknak megfelelően a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű énekkel kezdődött az ünnepi liturgia. A főpásztor szentbeszédében elmondta: az egyház azért működtet iskolákat, mert erre küldetése van, és azért is, mert erre a településeken igény van. Ezekben az intézményekben olyan felnőttekké szeretnénk nevelni a fiatalokat, akik képesek másokért élni, és bekapcsolódnak a helyi egyházközség életébe. Rámutatott: soha nem lesz igazán egyházi az az iskola, amely a lelki nevelést nem tartja kiemelt hivatásának. Ehhez szükség van a templom és az iskola szövetségére. Fontos, hogy a fiataljaink otthon érezzék magukat a templomban. Kapjanak feladatot a ligurgiában, a felol-

Fotó: Balogh Ferenc

HÍREK

2016. szeptember

A főpásztor a kitüntetettek között.

vasásban, az oltárszolgálatban, az éneklésben. Meg kell tanítani nekik a liturgikus énekeket, hogy élményszerű legyen a gyermekeknek a szentmise. Az idei tanév egyházmegyei mottója: hit, hűség, hivatás. Érsek úr arra kérte a tanárokat, hogy segítsék a gyermekeket a hivatásuk felismerésében, hogy ne sajnálják életüket másokért áldozni mint pedagógusok, orvosok, papok vagy szerzetesek. A szentmise után Tokár Imre P. János ferences szerzetes, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) igazgatója tartott előadást Az Úr Jézus tanítványai vagyunk címmel. Az igazgató elmondta, hogy a magyar közoktatás 6,6 százalékát teszik ki a katolikus iskolák és az egyházi fentartók között az Egri Főegyházmegye tartja fenn a legtöbb iskolát. Amint rámutatott, aki az iskolákat vállalja, a jövőt vállalja. Kérte a pedagógu-

sokat, hogy vigyék tanítványaikat az Úr Jézus színe elé. Minden nap, élő hittel. Az Y és Z generáció című előadásában Lothringer Éva testvér (Szociális Testvérek Társasága) helyzetelemzést tartott, majd a mai fiatalok nevelésének lehetőségeiről szólt. Elmondta: az 1980-as évektől az internet világába született bele az Y és a Z generáció. A korábban született X generáció tagjai sokszor nem értik a fiatalabbakat. Hangsúlyozta, nem szabad eltiltani őket a digitális eszközöktől, amelyek életünk részévé váltak. Lehetőséget kell adni nekik, hogy számítógépes tudásukat kamatoztassák a családban és az iskolában. Ezt követően Ternyák érsek kitüntetéseket adott át. A Pro Magnanimitate Tua (Nagylelkűségedért) díjat vehette át Csuzdi Jánosné, az adácsi Szent Jakab Katolikus Általá-

Egy XIV. századi érdekesség az Egri Érseki Palotából Eger A Szent Sebestyént és Szent Domonkost aranyháttér előtt ábrázoló, 1360–1380 körül készült festmény az utóbbi évek egyik szenzációja a magyarországi művészettörténetben. A műtárgy egy háromrészes oltárkép jobboldali táblája volt egykor. Szent Sebestyént – a Diocletia-

nus császár idején, 288-ban vértanúhalált halt katonatisztet – a mártírhalálára utaló pálmaággal a kezében ábrázolta a festő. Szent Domonkos (1170 körül–1221) rendalapítót profilból, szakállal és tonzúrával, örökítették meg. Attribútumait tartja a kezében: egy csukott könyvet és egy liliomot.

Angelo Tartuferi, a firenzei Uffizi Képtár művészettörténésze szerint Giovanni del Biondo XIV. századi firenzei festőművész alkotása ez a gótikus stílusú alkotás.

nos Iskola és Sportiskola konyhai dolgozója. A Szent Gellért-díj arany fokozatában részesült: Ilonkáné Baranyi Zsuzsanna, a Jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Iskola igazgató-helyettese, Szentandrássyné Halász Ágnes, az ózdi II. János Pál Katolikus Általános Iskola tanára és Surányi István, a nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola tanára. A Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át: Janicsné Stumpf Tímea, a sárospataki Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyettese, Pethőné TóthFekete Katalin, a Szent György Katolikus Általános Iskola tanítónője, Jászalsószentgyörgyről, Szendreyné Miskolczi Mária, a Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola tanára és Varsányi Zsolt, a miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola Homa János tanára.

Giovanni del Biondo: Szent Sebestyén és Szent Domonkos

A festményt méltó környezetben, jelentőségének megfelelő, kiemelt helyen az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont középső szárnyában tekinthetik meg az érdeklődők.

Élmények a krakkói világtalálkozóról Krakkó Ahogy már beszámoltunk róla, július végén Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót rendeztek Krakkóban, melyen az Egri Főegyházmegyéből is sok fiatal vett részt. Az ifjúsági iroda által szervezett buszok július 20án hajnalban indultak Egerből és Miskolcról kétszáz fiatallal. Egyházmegyénk zarándokai először a Lodz városában tartott előtalálkozón vettek részt, ahol családoknál szálltak meg. Több helyen tartottak magyar nyelvű katekéziseket, lelkiségi és kulturális programokat. Az Ifjúsági Világtalálkozó központi eseményeire július 26. és 31. között került sor. Egyházmegyénk zarándokai közül álljon itt néhány élménybeszámoló: „Nem először vettem részt az ifjúsági világtalálkozón, így nagy-

jából tudtam, hogy mire számíthatok. Istennek hála felülmúlta a 2011-es madridi találkozót. Megtapasztalhattuk a lengyelek magyarokhoz fűződő szeretetét és újra megbizonyosodtam minden rendezvényen, hogy nem vagyunk egyedül. Ahogy Szent II. János Pál pápa mondta: ’az egyház fiatal’ - ezt a tengernyi fiatal részvétele igazolta is. Köszönöm, hogy elmehettem! Jó volt! „ (Gyöngy Ferenc tiszafüredi egyetemista)

„Számomra a legmeghatározóbb élmény a virrasztáson történt, amikor mindenki meggyújtotta a kezében lévő kis gyertyáját. A sok kis láng összeérve egy beláthatatlan fényességgel töltötte be a teret. Ez jelezte hitünk fényét és azt, hogy amit

hiszünk, az nem magányos tevékenység… Isten csodája volt.”

külettel szeretnék szolgálni a hazai szentmiséken”

(Pintér Bálint egri papnövendék)

(Bialkó Mónika hittanár)

„A találkozó során számomra a legnagyobb élmények közé tartozott a keresztút és a magyar mise, ahol a zenei szolgálatot is mi vállaltuk. Az egyik szentségimádáson a Rejts most el című gitáros éneket együtt énekelhettem a lengyel kórussal. Amikor a kezembe adták a mikrofont, hogy magyarul énekeljem a következő versszakot, nagyon megijedtem, de amikor elkezdtem az éneket, már semmi aggódás nem volt bennem. Sosem volt még ilyenben részem, sosem énekeltem talán ennyire szívből. Ezt az érzést elhoztam magammal minden vasárnap este ilyen lel-

„Számomra az volt a legnagyobb Isten-megtapasztalás a találkozó során, hogy az Egyházunk él, és a Szentlélek vezeti, élteti, állandón új erővel tölti el! A világ minden tájáról érkezett fiatallal együtt lenni az Úr nevében, imádkozni és egy, élő közösséggé válni velük, hitet erősítő élmény volt! A világtalálkozó legnagyobb gyümölcsei közé sorolnám a fiatalok mély és őszinte szívvel való szentgyónásait és azokat a beszámolókat, amelyek alapján többen is megfogalmazták: Mi, itt újra megtanultunk imádkozni....” (Füleczki István egri egyetemi lelkész)

A hónap verse Weöres Sándor

Üdvösség Csak azért az egyetlen napért érdemes volt megszületnem, amikor szeretni tudtam, és szeretnek-e, nem kérdeztem. Csak ennyi történt teljes életemben, egyébkor szakadékba buktam. Csak azért az egyetlen napért érdemes volt megszületnem. Weöres Sándor (1913 – 1989) költő, író, műfordító, a modern magyar irodalom egyik legnagyobb, világirodalmi rangú alkotója.

Füzéri káplántalálkozó Füzér A Főegyházmegye káplánjai augusztus 22-23-án, két napot töltöttek el főpásztorukkal Füzéren és környékén. Hétfőn megtekintették a füzéri várat, majd a közösen bemutatott szentmise után a lelkipásztori örömök megosztása következett. A találkozó célja elsősorban nem az elméleti képzés, hanem a kötetlen, baráti találkozás és együttlét volt. A találkozó a sárospataki ünnepi szentmisével és a Szent Erzsébet nővérek új házának megáldásával ért véget.

Búcsúk Egerben

eger A Kisboldogasszony templom búcsúja szeptember 11-én lesz. A 10 órakor kezdődő szentmisét és körmenetet Racs Csaba teológiai tanár, egerszalóki plébános, a 16 órakor kezdődő szentmisét és körmenetet Koós Ede szemináriumi prefektus, templomigazgató vezeti. Több száz éves hagyományokon alapszik az egri Fájdalmas Anya búcsú, melyet sokan Servita búcsúként ismernek. Az ünnep szeptember 16-án, pénteken 17 órakor a Keresztút végzésével kezdődik, 18 órától a szenvedélybetegekért és a lelki válsággal küzdőkért mond szentmisétSzabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa. Másnap 17.00 órakor kerül sor a Fájdalmas rózsafüzér elimádkozására, majd 18.00 órakor, szabadtéri szentmise lesz a családokért, melyet Berkes László pápai prelátus, mezőkövesdi plébános tart. 20 órától éjfélig kerül sor az egri plébániák szentségimádási óráira. Vasárnap reggel 8 órakor Szabó József Béla, főzeneigazgató vezetésével végzik a zsolozsma reggeli dicséretét, majd 8.30-kor a szentmise lesz a betegekért. A 11.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisét és körmenetet, Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke tartja. Az ünnepet 15 órakor a Lorettói litánia, a kegytárgyak megáldása és a zarándokok elbocsátása zárja. Az egri bazilika védőszentje, szent Mihály arkangyal tiszteletére idén október 2-án 18.30kor tartják a búcsút. Az ünnepi szentmisét és körmenetet Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök celebrálja.


Egerben ülésezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „Szolgálj az oltárnál OKTÓBER ÜZENETE

„Vigyázzatok, tartsatok ki állhatatosan a hitben, viselkedjetek bátran, legyetek erősek” (1Kor 16,13).

EGER Az immár több esztendős hagyománnyal bíró Egyházmegyei ministráns találkozót 2016. október 1-jén, szombaton tartják az egri bazilikában. A találkozó

meghívott vendége Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke. A találkozó mottója: „Szolgálj az oltárnál és otthon!”

Katolikus Társadalmi Napok

BUDAPEST Negyedik alkalommal rendezte meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Katolikus Társadalmi Napok programot, amelynek kiemelt célja a Katolikus Egyház tanításának bemutatása kerekasztal-beszélgetések, előadások, koncertek, játékok keretében. A központi megnyitót szeptember 16-án tartották a fővárosban, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, köztük a rendezvény házi-

gazdája, Székely János püspök, a szerzetesrendek elöljárói, az egyházi intézmények és az állami szervek képviselői jelenlétében. Erdő Péter bíboros, a rendezvénysorozat egyházi fővédnöke beszédében elmondta: a II. Vatikáni Zsinat a világi hívők sajátos feladatának nevezi, hogy a kultúra, a társadalom, a politika, a gazdaság, a tudomány és a művészetek világát Krisztus örömhíre alapján formálják.

Fájdalmas Anya búcsú Egerben

EGER A főpásztor elmondta még: a múlt rendszerben, amikor az állami borgazdaság működött az épületben, a helyiséget bútorraktárnak használták, s csak néhány évvel ezelőtt szűnt meg ez a helyzet: a két szint magasságú kápolna az épületszárny felújítási programja keretében kaphatta vissza régi fényét, melyet az üvegablakok, az oratórium barokk és rokokó faragásai tesznek különlegessé. Ternyák Csaba kiemelte: különösen nagy öröm, hogy jeles személyiségek, a főpásztorok és Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius is jelen van az eseményen, aki által tulajdonképpen a Szentatya, Ferenc pápa is jelen van. Erdő Péter bíboros szentbeszédében úgy fogalmazott: beleborzongunk Isten valóságának távlatába, és elbűvöl minket hívogató szeretete. Ilyen találkozás színhelye a templom, az imádság és az imádás háza. Ezért igyekezett a hívő ember mindig a legszebbet, a legértékesebbet alkotni, amikor templomot épített. Manapság van, aki szinte luxusnak érzi a hajdani barokk püspöki házi kápolnák díszes kivitelezését. Pedig ez a szépség nem

Ternyák Csaba egri érsek elmondta: a Püspöki Palota kápolnáját 250 évvel ezelőtt szentelte fel Eszterházy Károly

pusztán az emberi szemet gyönyörködteti, hanem hódolat Isten előtt, aki ura és gazdája az egész világmindenségnek.

Ezért olyan nagy öröm, hogy az egri érseki palota kápolnája ilyen gyönyörűen megújult. Ezért mondunk köszönetet a

A szentmisén Erdő Péter bíboros mondott szentbeszédet

Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius aranymisés áldást adott

Gondviselésnek, amely annyi évtized után lehetővé tette a látható szépség újjászületését. Kérjük Isten áldását érsek atya és mindnyájunk szolgálatára, hogy az újjászületés az emberek lelkében is megtörténjen és átjárja a körülöttünk élő világot. A szentbeszédet követően a bíboros felszentelte a kápolnát és az oltárt. A szertartás után az aranymisés Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius hálát adott Istennek a kapott kegyelmekért, s elmondta: az Irgalmasság Rendkívüli Szent Évében különös jelentősége van egy ilyen eseménynek. A szentszéki diplomata ezután Ferenc pápától aranymiséje alkalmából kapott leveléből idézett a jelenlévőknek, melyben a Szentatya a szolgálat jelentőségéről szólt. A szentmise után Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius aranymisés áldást adott a jelenlévőknek. Bérczessy András

JEGYZET

Fotó: Federics Róbert

A

Az ünnepi szentmisét Bosák Nándor nyugalmazott püspök mutatta be EGER Szeptember 16-a és 18-a között tartották a nagy múltú Fájdalmas Anya búcsút Egerben. A fő téma az irgalmasság erényeinek elmélyítése volt. Az ünnepet záró szabadtéri szentmisét Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke mutatta be. Szentbeszédében a különböző Mária-ábrázolásokat vetette össze, különösen kitérve a kereszthalált halt Jézust ölében tartó piéta motívumára. Mária nem hagyja el fiát, vele marad a végsőkig, hűséges marad hozzá és ez az, amit

Fotó: Bérczessy András

Fotó: Balogh Ferenc

és otthon!”

Szeptember 6-án és 7-én Egerben tartotta rendes őszi ülését a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A program részeként szentelték fel a megújult Érseki Palota kápolnáját. Szeptember 7-én, a szentmise elején, a házigazda Ternyák Csaba egri érsek elmondta: a kápolnát napra pontosan 250 évvel ezelőtt szentelte fel Eszterházy Károly püspök. Hozzátette: amikor korábban felvetődött, hogy a testület kihelyezett ülést tart majd, magától értetődött, hogy erre az időpontra szervezik.

tanítani akar számunkra – mutatott rá Bosák püspök. Mint elmondta a fájdalom és az ünneplés között tapasztalható némi ellentmondás, hiszen az ünnep az öröm kifejezésének egyik lehetősége. Számunkra azonban a Fájdalmas Anya ünneplése nem valami szomorú, reménytelen alkalom. Mária szenvedésén és helytállásán keresztül megérezzük, hogy hol van ebben az életben a szabadulás a bajtól és a szenvedéstől. Fontos, hogy a Máriához mondott imáinkban azt kérjük, hogy a mi életünk is Krisztus felé Federics Róbert tartson.

fenomenológiai meghatározás szerint a protestáns egyházak az „ige egyházai”, a Katolikus Egyház pedig a „szentségek egyháza”. El kell ismernünk, hogy a reformációt követő évszázadokban a keresztény életnek és lelkiségnek két, teljesen eltérő típusa alakult ki. Az evangélikusok és a reformátusok Isten szavának tulajdonítanak nagyobb szerepet a keresztény életben, míg a katolikusok jobban hangsúlyozták a szentségek szükségességét a hívő ember életében. A II. Vatikáni zsinat óta már nem érvényes ez a sokat emlegetett szembeállítás. A teológia és az Egyház liturgiája azt tanítja, hogy a feltámadt és megdicsőült Krisztus az Egyházban az igehirdetés és a szentségek által folytatja megváltó és üdvözítő tevékenységét. A zsinat után fokozatosan megváltozott a szemléletmódunk. Tanítása nyomán egyre jobban hangsúlyozzuk, hogy Isten igéje nemcsak tanít bennünket, a Biblia nem úgy tekintendő mint a kinyilatkoztatott igazságok tárháza, hanem az olvasott vagy hirdetett ige Isten kegyelmi működésének egyik formája. Nemcsak a szentségek, hanem az Isten szavának a hatékonyságáról is lehet és kell is beszélnünk. Az Isten szava eleven, áthatol a lelkeken és élesebb minden kétélű kardnál

(vö. Zsid 4,12). Az ember bensejéig hatol és ott elhatározásokat fakaszt. Ahol hívő lélekkel fogadják „meg tudja menteni a lelkeket” (Jak 1,21-23). A megdicsőült Krisztus a liturgiában az ige és az Eucharisztia által egyformán erősíteni és táplálni akarja övéit: „a szent liturgiában

sze van, de mégis oszthatatlan egész: a részek „olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy egyetlen istentiszteleti cselekményt” képeznek (SC 56). Benső, lényegi kapcsolat van Isten igéje és az Eucharisztia között. „Ezért állandóan szem előtt kell tartani, hogy Istennek az Egyház által a liturgiában olvasott és hirdetett Igéje a vele egytermészetű céljához, az Eucharisztiához vezet” (XVI. Benedek, Sacramentum Caritatis, 44.p). Az igeliturgia megvilágítja az Eucharisztiát, hozzásegít a szentmisén ünnepelt misztérium mélységeinek megismeréséhez és megértéséhez. ár az Apostolok Cselekedeteinek könyvéből is látjuk, hogy az apostolok az igehirdetést és a szentségkiszolgáltatást mindig egybekapcsolták. A pünkösdi igehirdetés utáni kérdésre: „mit tegyünk hát testvérek?”, Péter apostol a keresztség, ill. a Szentlélek befogadására szólítja fel a hallgatót. Az etióp udvarnok megtérése és megkeresztelkedése, Péter apostol Kornéliusz házában tanúsított magatartása, Ananiás eljárása Saul megtérése után mindmind arra utalnak, hogy az egyház életében az Isten igéje és a szentségek elválaszthatatDolhai Lajos lanul összetartoznak.

Két asztalról egyaránt veszi és nyújtja híveinek az élet kenyerét mind Isten igéjének, mint az Úr testének asztaláról” (DV 21). Már az egyházatyák írásaiban is találkozunk a „két asztal elvével”. Szent Paulinus (431) tanúsága szerint az ő korában még elterjedt szokás volt a két részre osztott tabernákulum. Egyikben az Eucharisztiát, másikban a Bibliát őrizték. Ezzel akarták jelezni, hogy Krisztus igéje által is jelen van az ő Egyházában. A II. Vatikáni zsinat óhaja az volt, hogy „Isten igéjének asztala a hívők számára minél gazdagabban legyen megterítve” (SC 51). Ez a magyarázata annak, hogy a vasárnapi szentmiséken három szentírási szakaszt is meghallgatunk. A legutolsó egyetemes zsinat azt is hangsúlyozza, hogy a szentmisének ugyan két ré-

M


EGYHÁZMEGYEI HÍREK HÍREK

Egyetemi lelkészség AZ EGRI Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válásával az Egri Római Katolikus Főiskolai Lelkészség (ERKEL) is átalakul, de nem csak névleg. Ebben a tanévben is sok új programot kínál a fiatalok számára. Az egyetemi lelkészség eseményeiről Füleczki István lelkész elmondta: a Líceum épületében minden kedden 19 és 21 óra között beszélgetés, ima, hittanóra várja az érdeklődőket. A Líceum kápolnájában a már hagyományossá vált szentmisék ebben az évben is a „találkozás örömét” kínálják mindenki számára. Ebben a tanévben is megrendezik az Eged-hegyi keresztutat és a TeaTime elnevezésű utcai evangelizációs programot. Ezen felül szerdánként az egri Segítő Szűz Mária Leánykollégiumban 19.30-tól gyónási lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, 20 órától szentmisén imádkozhatnak együtt a fiatalok, ezt követően pedig közös fórum, előadások várják az egyetemistákat. Csütörtökönként 15.30-tól a Szent István Rádión hallható a Hitvalló egyetemistáknak című rádióműsor, melyben az egyetemi lelkészség tagjai beszélgetnek aktuális hitbeli kérdésekről. Az aktuális programok, időpontok, információk elérhetőek a lelkészség Facebook-oldalán.

Sikeres véradónap EREDMÉNYESEN zárult a Szent István Rádió és Televízió szeptember 7-i véradó napja. A Vöröskereszt és a Vérellátó területi szervezetének szakembereivel közösen életre hívott eseményen 56-an jelentkeztek véradásra. A szerkesztőség ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik segítették a programot!

Évforduló A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI

alkalmából idén az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékeztek Sárospatakon szeptember 16-án a Szent Erzsébet Ház konferenciatermében. Feczkó Ágnes-Pavlics Tamás: „Várnak bennünket” c. dokumentumfilmjének vetítése után kerekasztal-beszélgetésre került sor a film szereplőivel és az események kutatóival: dr. Varjú Imre protonotárius kanonokkal és dr. Apáthy Istvánnal, a 110 kispap című kötet szerzőjével. Amiként a szerzők megfogalmazták: az 1956-os magyar forradalom 12 napja alatt történt események egyike a budapesti Központi Szeminárium néhány bátor növendékének szerepvállalása volt. Az alkotók emléket kívántak állítani e csöndes forradalmároknak, akik hivatásuk kereteivel maximálisan élve járultak hozzá a forradalom eseményeihez.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

2016. OKTÓBER

Veni Sancte az Egri Hittudományi Főiskolán Szeptember 10-én tanévnyitó ünnepséget tartottak az Egri Hittudományi Főiskolán. A kápolnában Ficzek László általános helynök az idei tanév főegyházmegyei mottójáról, a hit, a hűség és a hivatás jelentőségéről beszélt.

EGER Rámutatott, hogy a papi hivatásra bár emberileg lehetetlen felkészülni, mégis meg kell tenni mindent, ami lehetséges. Tudnunk kell, hogy mindig velünk lesz az a Valaki, aki meghívott a papságra, és segít a feladat teljesítésében. A kispapok elénekelték a Veni Sancte-t, a Jöjj Szentlélek Úristen című éneket, s a díszteremben folytatódott az ünnepség, melyen részt vett Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem megbízott rektora is. Köszöntő beszédében Dolhai Lajos, a hittudományi főiskola rektora elmondta: az idén 178 hallgatóval kezdik az új tanévet. Megkülönböztetett szeretettel köszöntötte az elsőéves hallgatókat, a 13 új kispapot, akik közül tízen a Foglár utcai, hárman pedig a Redemptoris Mater Szemináriumban készülnek a papi szolgálatra. Kérte a hallgatókat, legyenek büszkék arra, hogy az Egri Hittudományi Főiskola és az Érseki Papnevelő Intézet, vagyis egy 312 éves intézmény növendékei. Országunkban, a jelenlegi szemináriumok között, az egri a legrégebbi, amelyben – a történelmi viharok ellenére is – fo-

Az elsőévesek fogadalomtétele Dolhai Lajos, a hittudományi főiskola rektora előtt

A kápolnában a kispapok elénekelték a Jöjj, Szentlélek Úristen című éneket

lyamatos volt a papképzés. Sok papi nemzedék, több ezer katolikus pap készült itt Isten és az Egyház szolgálatára. Ennek a Szemináriumnak több évszázados tapasztalata is segít abban, hogy a hivatásra készülők jó és szent papok legyenek. Olyan papok, akik a harmadik évezredben is képesek hatékonyan hir-

detni Isten igéjét. A hallgatók közül 40 kispap osztatlan teológus-képzésben, a világi krisztushívők közül 17 fiatal nappali osztatlan hittanári szakon, 58-an levelező tagozaton végzik tanulmányaikat, 28 fő hittanár-nevelő mesterszakos diploma megszerzésére törekszik és 35 pedagógust vettek fel a kato-

Bemutatjuk Szentandrássyné Halász Ágnes pedagógust

Egy Szent Gellért-díjas ÓZD A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba egri érsektől az egri bazilikában tartott tanévnyitó ünnepségen Szentandrássyné Halász Ágnes, az ózdi II. János Pál Katolikus Általános Iskola tanára. Ahogy a díjátadáskor elmondott méltatásából megtudhattuk: magyar nyelvet és irodalmat, valamint ének-zenét tanít. Tanár, osztályfőnök és munkaközösségvezető. Elkötelezett zenepedagógus, az iskola Bartók Kórusának vezetője. Kezdeményezésére működik a Coda blockflőte együttes és a Tilinkó furulya zenekar. Számos templomi és városi rendezvényen szerepel tanítványaival, munkaközösség vezetőként munkatársait is segíti. Ötletei, javaslatai az iskola életét gazdagítják. – Érettségi bizonyítványomat a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában fuvola tanszakon szereztem – mondta. – Majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar - ének-zene szakára, nappali tagozatra nyertem felvételt, de családi okok miatt levelezőre jártam. Közben az Ózd – farkaslyuki általános iskolában, majd az ózdi Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában tanítottam fuvolát és furulyát. A diploma megszerzését követően 1983-tól 1992ig az ózdi Bem utcai Általános Iskolában dolgoztam, ezt követően a város József Attila Gimnáziumának és Egészségügyi Szakközépiskolájának voltam az énekzene tanára. 1998-ban visszahív-

A HÓNAP VERSE Dsida Jenő

Tekintet nélkül Be kell látnunk: Ha kérdeznek, becsületesen felelni kell. A harcot becsületesen fel kell venni, az úton becsületesen végig kell menni, a szerepet becsületesen el kell játszani, keményen és tekintet nélkül. A kapuk mögül ebek vicsorognak, az ablakokból kiköpdösnek és röhögnek. Száz közbiztonsági gócpont adja ki az elfogatási parancsot. Kemény tárgyak zuhognak a fejünkhöz, súlyos, vérező kövek, de néha röppen sóhaj is, szeretet is, rózsa is.

kon a tehetséggondozás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnem a felzárkóztatásra. Az ének-zene tagozat most is működik, a zeneileg tehetséges gyerekek nem kallódhatnak el. – Férjem szintén pedagógus. Együtt járunk templomba, együtt imádkozunk és évtizedekig együtt tanítottunk ebben a nevelőtestületben. Rengeteg közös munkánk, élményünk volt. Három gyermeket neveltünk fel. A nagyobbik fiúnk mérnökként dolgozik, a kisebb egyeteTernyák Csaba érsek adta át a kitüntetést mista. Leányunk szintén pedagógus. Két fiú tak a régi iskolámba, a Bem ut- unokával ajándékozott meg bencába, ahol közben fenntartóvál- nünket. Nagyon sokat segített a tás történt. Azóta is itt, a II. János munkámban, hogy katolikus isPál Katolikus Általános Iskolá- kola lettünk. Tanmeneteimbe ban tanítok magyar nyelv és iro- beépítettem a gyönyörű egyhádalmat és ének-zenét. Iskolánk zi dalokat, dallamokat. Kórusom Bartók kórusát vezetem. Évekig repertoárjának nagy részét is Isrészt vettünk minden Éneklő If- ten és Jézus szeretetét hirdető júság találkozón, amelyen Arany kórusművek teszik ki. Szeretik a Diploma minősítést szereztünk. gyerekek, örömmel éneklik ezeAusztriában, Mariazellben éne- ket. Nagyon komolyan megdolkelhettünk a magyar zarándok- goznak azért, hogy sikerrel adnapon csodatevő Szűz Mária janak elő egy-egy művet. Olyanszobránál a világ minden tájá- kor azután örömkönnyek gyönról összesereglett, többségében gyöznek a szülők arcán. Jó látni, magyar hívők örömére. Tanuló- ahogy előadás után összeölelkeink zöme telepi körülmények kö- zik a család. Kicsit közelebb kezött él, a szülőknél nem képvisel rülnek minden egyes alkalomHoma János értéket a tudás. A tanítási órá- mal egymáshoz. Fotó: Balogh Ferenc

II

likus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzésre. Ebben a félévben 25 világi lelkipásztori kisegítő jelölt számára is tartanak tanfolyamot. A hagyományoknak megfelelően az elsőéves kispapok fogadalomtételére is sor került. Ezután a rektor kihirdette, hogy a tanévben Maksó Péter diakónus, VI. éves hallgató nyerte el a Köztársasági-ösztöndíjat. Ezt mindig a legkiválóbb teljesítményt elért kispap kapja egy tanéven át, amit a tanári kar előterjesztése alapján az oktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium Minisztere, Balog Zoltán állapít meg. A Münsteri Egyházmegyében bejegyzett Seppelersche Stiftungnak köszönhetően ebben a tanévben is 10 kispap Benefactor ösztöndíjban részesül.

És este a tűzhely mellett, vagy szuronyos zsandárok között hátrakötött kézzel, mégis mondogatni kell a fellebbezhetetlen, sziklakemény, erősítő, vigasztaló igét: Krisztusnak és Pilátusnak, farizeusoknak és vámosoknak, zsidóknak és rómaiaknak egyformán szolgálni nem lehet. Dsida Jenő (1907 – 1938) erdélyi magyar költő. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé.

Homa János

Dolhai Lajos könyve: „Az egyházi év” A Szent István Társulat kiadásában jelent meg lapunk jegyzetírójának, Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának új könyve Az egyházi év címmel. A könyv teológiai tanulmányai az egyházi év ünnepeit, vagyis magát a megtestesülés és megváltás misztériumát akarják számunkra érthetővé és gyümölcsözővé tenni. A hat nagy fejezetre bontott mű a húsvéti időtől kezdve a karácsonyi időn át az évközi idő ünnepeit, valamint Szűz Mária és a szentek ünnepeit mutatja be, végül más ünnepi alkalmakat és a liturgikus jeleket elemzi. A szerző hangsúlyozza, hogy nem ün-

nepi prédikációkat akart közölni, hanem a világi hívek és az liturgikus ünneplést vezető papság számára akar esszéivel segítséget nyújtani, hogy megértsük mit és miért ünneplünk. A könyv cikkei korábban az egri Egyházmegyei Hírek, illetve az Új Ember hasábjain már megjelentek, ám azóta sem veszítettek aktualitásukból. Az esszéket egyaránt haszonnal olvashatják papjaink, kispapjaink vagy az érdeklődő – a liturgiánkban elmélyülni szándékozó – egyszerű hívő ember. Dolhai Lajos: Az egyházi év (Liturgikus-teológiai esszék), Szent István Társulat Budapest, 2016, 204 oldal, 1.800.- Ft.

Újra van toronyórája a templomnak

EGER 189 év elteltével újra van toronyórája az egri ciszterci, egykori jezsuita templomnak. Az órát szeptember 11-én, vasárnap este 6 órakor indították el ünnepélyes keretek között. A Ciszter Templom új toronyóráját Koós Ede templomigazgató áldotta meg. 1763-ban készült el a templom első toronyórája, amely kétszer is, 1800-ban, majd a helyreállítást követően 1827-ben tűzvész során semmisült meg. Ezután a toronyórák helyreállítására már

sohasem volt elegendő energia. 2014-ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy a templomra toronyórát kellene készíttetni. Az elgondolást üdvözölték a ciszterci templomba járó hívek, a ciszterci gimnázium öregdiákjai. A fertálymesteri testület és az egri városszépítők is segítették. A terv megvalósítását támogatta a tulajdonos zirci ciszterci apát és Eger polgármestere is. A toronyóra megalkotását, kivitelezését Bukta András füzesabonyi vállalkozó végezte.


Marini érsek Egerben

NOVEMBER ÜZENETE

HÍREK

A mindennapi élet tesz kereszténnyé minket

„Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Gyertek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam és adtatok ennem. Szomjas voltam és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam és fölkerestetek” (Mt 25,34-36).

Az Eucharisztikus Kongresszus előkészítése

EGER Október 2-án tartották a Szent Mihály arkangyalnak szentelt egri bazilika búcsúját. Az ünnep keretében Schönberger Jenő, a Szatmári Egyházmegye püspöke mutatott be szentmisét a főszékesegyházban. Hitigazság, hogy Isten szellemi lényeket is teremtett, ezt meg is valljuk a Hiszekegy imádság elején – emlékeztetett szentbeszédében a püspök. – Az angyalok személyek, öntudattal. A tudásuk is nagyobb, mint az emberé, de szolgálatra teremttet-

tek. Szent Mihály, az égi seregek vezére pedig kiemelkedik a többi angyal közül – tette hozzá. Az apostolok emberek voltak, nagyon is emberek, és ha nem támadt volna fel Jézus, s nem küldte volna el a Szentlelket, soha eszükbe nem jutott volna szentmisét bemutatni – folytatta a szatmári főpásztor. A Föld és az Ég összekapcsolódásának nevezte a liturgiát, amelyben az emberek és az angyalok közösen vesznek részt. Ez egy csodálatos istenszolgálat, a legszebb, amit adhatunk Urunknak. Soha ne vegyük le a tekintetünket Istenről, mert ameddig őt nézzük, biztosan jó úton járunk – zárta beszédét a szatmári püspök.

Megáldották Szent Ferenc szobrát MISKOLC A Csanyik-völgyben lé-

vő miskolci állatkertben október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén, mely egyben az állatok világnapja is, Pehm Ernő Ferenc, a Szent Ferenc Kistestvérei szerzetesközösség elöljárója, Bükkszentkereszt és Répáshuta plébánosa megáldotta Szelekovszky Magdolna miskolci iparművész egész alakos, Szent Ferencet ábrázoló kerámia szobrát. A szent életű szerzetes a természet közelségében, durva csu-

hában élt, a családoknak, a kereskedőknek, a környezetvédőknek és Olaszországnak a védőszentje. Az állatokkal kapcsolatban számos történetet feljegyeztek róla. Ezek közül az egyik legismertebb az, amikor Gubbio városát farkas támadta, Szent Ferenc megszólította az állatot, s csodás körülmények között rávette, hogy ne támadjon meg ezentúl se embert, se állatot, a városbéliek pedig ennek fejében megígérték, hogy etetni fogják.

Fotó: Federics Róbert

Az egri bazilika búcsúja

Ternyák Csaba érsek meghívására érkezett Egerbe Piero Marini érsek, aki előadást tartott a Hittudományi Főiskolán

Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke Egerbe látogatott. Szent II. János Pál pápa egykori szertartásmestere előtte október 9-én MátraverebélySzentkúton, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából celebrált szentmisét, majd Ternyák Csaba egri érsek meghívására érkezett Egerbe.

A hallgatóság: a Szeminárium előljárói és a kispapok

EGER Az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet kápolnájában szentmisét mutatott be a kispapoknak, majd ezt követően előadást tartott a Szemináriumban. A Szent II. János Pál pápához fűződő személyes viszonyáról elmondta: a legnagyobb ajándéka volt életének, hogy közel volt egy szenthez. – Akkor fel sem fogtam, hogy egy szent mellett voltam, mert az Ő szent volta hétköznapi szentség volt – mondta Marini érsek. – Ahhoz, hogy valaki szent legyen, nem kell csodákat, nagy dolgokat tenni. Ehhez elég a mindennapi élet dolgait a lehető

legjobban elvégezni. A mindennapi élet az, ami kereszténnyé tesz minket: elmenni a vasárnapi szentmisére, jól bánni másokkal, egységben lenni Krisztussal… Ez elegendő. Mint ismert, 2020-ban tartják Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Marini érsek, mint a kongresszusokért felelős pápai bizottság elnöke elmondta: „az 1800-as évek végén született meg az Egyházban a kongresszusok gyakorlata. A világméretű, egyhetes ünnepségsorozatot négyévente rendezik meg az eucharisztia megismerésének és tiszteletének elmélyítésére. Ismerjük jól azokat a problé-

mákat, amelyekkel a püspökkari konferenciáknak szembesülnie kell minden európai országban. Egyre nehezebb továbbadni a hitet az új nemzedékeknek.” Marini érsek rámutatott: „az eucharisztikus kongresszuson kellene újra felfedezni a családoknak és Magyarország egész népének saját keresztény gyökereit és a kereszténység értékeit”. 2020-ban Magyarország második alkalommal ad otthont az eseménynek. Az 1938-ban Budapesten megtartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongreszszus Hősök terén bemutatott záró szentmiséjén félmillió hívő vett részt.

ERDŐ PÉTER bíboros, esztergomi érsek, mint a 2020-as Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fővédnöke és elnöke Dr. Dolhai Lajost, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát a Kongresszus Teológiai Bizottságának elnökévé nevezte ki. A bizottság feladata a kongresszus témájának meghatározása. Létre kell hoznia egy olyan dokumentumot, amely a lelki előkészületet segíti. Feladata az is, hogy a kongresszus ünnepélyes hete alatt egy nemzetközi teológiai konferenciát szervezzen, amely a fő témához kapcsolódva tárgyal az Eucharisztiáról.

Keresztény rádiók találkozója A CERC – az Európai Keresztény Rádiók Konferenciája – több mint két évtizede alakult, azzal a céllal, hogy szakmai fórumot teremtsen a szerkesztőségek számára. A szervezet képviselői minden évben találkoznak, más-más városban. Ezúttal Róma, az ott működő RadioCorallo volt a vendéglátó október 11. és 13. között. A programon a Szent István Rádió és Televízió szerkesztőségét Tikovits Ernő és Bérczessy András képviselte.

Tiszta szerelem imaest AZ ORSZÁGSZERTE, sőt határon túl is több városban megrendezett imaest egyik helyszíne az egri Líceum kápolnája volt. A Füleczki István egyetemi lelkész által szervezett program részeként Bakos Tamás újmisés, sárospataki káplán mutatott be szentmisét, amelyet szentségimádás és agapé követett.

Fotó: Fojtán László

JEGYZET

Pehm Ernő Ferenc plébános áldotta meg a kerámia szobrot

Karitászos elismerések BUDAPEST 53 önkéntes részesült az idei jubileumi évben a Caritas Hungarica elismerésben, amelyet október 8-án, szombaton adott át Spányi Antal megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke és Écsy Gábor, a segélyszervezet igazgatója a Magyar Szentek-templomában Budapesten. Az Egri Főegyházmegyéből idén négyen kaphatták meg ezt a szép kitüntető elismerést. Gérecz Sándorné, az ózdi karitász csoport vezetője, aki áldozatos munkával szolgálja a szegényeket. Kelemen Attila megala-

kulása óta az edelényi plébániai karitász csoport vezetője, aki a városban közismert és elismert személy. Leblanc Lajosné a Fegyverneken 2006-ban alakult karitász csoport vezetője, aki több évben nyaraltatott gyermekeket a dévai gyermekotthonból, valamint a Kárpátaljai Visk-ről. Lőrincz Ferencné 2003-tól a verpeléti Mindenszentek Karitász Csoport vezetője volt mindaddig, amíg betegsége miatt át nem adta a feladatot utódjának. Munkáját mindig nagy odaadással, pontosan, precízen végezte.

A

történészek szerint a középkorban voltak olyan kolostorok, ahol a szerzetesek így köszöntötték egymást: „Memento mori” (magyarul: Emlékezzél a halálra!). A halottak napja (november 2.) nemcsak az elhunyt szeretteinkre való emlékezés ünnepe, hanem az a nap, ami az emberi élet végességét, a múlandóságot is eszünkbe juttatja. A temetőlátogatás, a síremlékek és sírfeliratok sokasága mindnyájunkat figyelmeztet: „Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi!” A Katolikus Egyház, Mindenszentek (november 1.) ünnepével azt kéri tőlünk, hogy novemberben ne kizárólag a halottainkra emlékezzünk, hanem gondoljunk a szentekre is. Halottak napja előtt ez az ünnep azt hirdeti, hogy a halállal nincs vége mindennek, hiszen az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten, Jézus Krisztus által mindnyájunkat meghívott az örök életre, a szentek közösségébe. Az esztendő folyamán szívesen gondolunk az Egyház jól ismert szentjeire, az elmúlt kétezer év vértanúira, hitvallóira, és a szentéletű rendalapítókra. November 1-jén a megdicsőült Egyház „névtelen” szentjeire gondolunk, azokra, akiknek nincs külön ünnepnapjuk, de gondolhatunk „szentéletű” őseinkre, barátainkra és ismerőseinkre is. Szent Bernát az ün-

nep zsolozsmájában azt írja, hogy az emlékezés önmagában kevés! Ez az ünnep többet vár tőlünk: „Vágyakozzunk azokhoz, akik várva várnak ránk, sietve induljunk feléjük, akik készek befogadni bennünket, előzzük meg az üdvözült lelkeknek ezt a várakozását azzal, hogy mi is oda kívánkozunk.”

együttesen és egyénenként, különbségtétel nélkül hívja az életszentségre: „Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5, 48). Az apostol szava szerint: „Az az Isten akarata, hogy szentek legyetek” (1 Tessz 4, 3). Sőt, mindent megkaptunk és megkapunk ahhoz, hogy szentek tudjunk lenni. A keresztségben megkaptuk a megszentelő kegyelmet, az isteni élet részesei lettünk a Szentlélek által, vagyis a „szentség csíráját” szinte életünk kezdetétől magunkban hordozzuk. Azonban ezt az ajándékba kapott megszentelődést – Isten segítségével – kinek-kinek személyesen kell kibontakoztatnia. A megszentelő kegyelem „Istennek tetszővé” tesz bennünket, a hit, a remény és a szeretet pedig tökéletesíti az Istennel való egységünket. János apostollal együtt gondoljunk arra, hogy már „most Isten gyermekei vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mivé leszünk” (1 Jn 3, 2). emcsak novemberben, hanem az esztendő minden napján „a szentek nagyszerű példája sarkall minket és imádsággal is közbenjárnak értünk”, hogy majd egykor mi is szentek lehessünk a szentek köDolhai Lajos zött a mennyben.

Emlékezzünk! Tehát a mi saját – reménybeli – ünnepünk is ez a nap, mert mindnyájan arra vagyunk teremtve, hogy egykor a szentek közösségében éljünk a mennyben. Ezekben a napokban, amikor a temetőket járjuk, gyakran gondolunk a megdicsőült és a szenvedő egyház (a halál utáni tisztulás állapotában lévők) tagjaira, de arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy már most is, mi is (a küzdő egyház tagjai) hozzátartozunk a szentek közösségéhez. Esztendőről esztendőre ez az ünnep akar rádöbbenteni bennünket arra, hogy megkeresztelkedésünk óta már mi is mindnyájan „szentek” vagyunk (1Kor 6, 11), és az Egyházban mindenki az életszentségre hívatott (LG 40). Jézus a tanítványait, bármi is legyen rangjuk vagy, állapotuk,

N


II  Egyházmegyei hírek HÍREK

Ünnepség az óvodában Az egyházi fenntartásba vétel 15. évfordulóját ünnepelték az egri Jó Pásztor Óvodában október 3-án. Az óvoda 1892. szeptember 1-jén nyílt meg a Cifra-hóstya és a belváros határán magánházak között, a II. világháború után, 1950-ben már három csoporttal nyitott, az 1970-es években pedig négy csoportossá bővült. Seregély István egri érsek 2001-ben – szülői igények alapján – vette egyházi fenntartásba, az egri önkormányzat tulajdonjogának fenntartásával. Ennek az átvételnek a 15. évfordulóját ünnepelték az intézményben. A jubileum alkalmából Runyai Zsuzsanna óvodavezető idézte fel az elmúlt másfél évtizedet, majd az ovisok és az iskolások adtak műsort. A főegyházmegye nevében Ternyák Csaba érsek köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepséget Habis László polgármester is megtisztelte jelenlétével.

Kötetbemutató Az egri Főegyházmegyei Levéltár szervezésében 2016. október 5-én, 15.00 órakor került sor az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban Tengely Adrienn: Az 1931. és az 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok című kötetének bemutatójára. Köszöntőt mondott Ternyák Csaba egri érsek. A kötet egy sorozat részeként jelent meg. A sorozatot bemutatta Balogh Margit, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A kötetet Adriányi Gábor, az MTA külső tagja, a Bonni Egyetem nyugalmazott professzora ismertette.

Jubiláló iskola

Ministránstalálkozót tartottak Egerben Ternyák Csaba egri érsek meghívására október 1-jén ministránsok plébánosaikkal és hitoktatóikkal töltötték meg az egri bazilikát. A több esztendős hagyománnyal bíró találkozót idén „Szolgálj az oltárnál és otthon!” mottóval rendezték meg, meghívott vendége Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium óralátogatással egybekötött nyílt napokat hirdet. Nyolcadikosoknak: 2016. november 21-2223. Negyedikeseknek: 2016. november 28. Részletes információ az intézmény honlapján: www.gardonyi-eger.hu

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

Sík Sándor

Kérdések felelet nélkül Aranymisémig kisfiú koromtól Bűneimet meggyóntam számtalanszor, Papok térdére, angyalok fülébe, Az Isten irgalmának tengerébe. Látszik-e vajon emberi valómon, Hogy ötven éve mindugyanazt gyónom?

Mint gyümölcsfákra májusi eső Zúgtak le rám a dallamkereső Élni akaró gondolatcsírák, S én nekiültem, mint szorgos diák, Írtam, daloltam a tőlem telőt. Egy pohár vizet ért-e más előtt? Egy volt minden második szó a számban: A szeretetet oly nagyon kívántam, Mint édesanyja emlejét a kisded. Mindent vágytam szeretni, mint az Isten. Akartam mindent szeretetből tenni, – Amit tettem, több volt-e, mint a semmi? De minek ez a sok mihaszna kérdés? A tett a fontos, nem a szürke értés. Zárlatig úgyis elkészül a mérleg. Csak egy a fontos: égjek s el ne égjek. Mint a pusztai vadrózsabokor. A nap is legszebb naplementekor. Sík Sándor (1889 – 1963) piarista szerzetes, tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kossuth-díjas, a 20. század jelentős magyar lírikusa. A találkozó résztvevői a Bazilika lépcsőjén. Ternyák Csaba egri és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.

Kitüntetést kapott a káli tanárnő

Az iskola hitéletét segíti

A mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Iskola október 7- én ünnepelte a katolikus iskola alapításának 90. és újraindításának 25. évfordulóját. Az ünnepi műsort a városi Közösségi Ház színháztermében tartották, majd ünnepi szentmisére került sor, melyet Ternyák Csaba érsek celebrált a Jézus Szíve templomban. A nap folyamán az iskola tornatermében kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők „Múltunk és jelenünk” címmel.

Nyílt nap a ciszterci gimnáziumban

A hónap verse

Polcaimon a könyvek százai, Ó ifjú olvasások lázai! Sok költőm, szentem, mesterem, Titeket iszlak most is szűntelen. Meglátszik-e viseltes arcomon, Hogy én is a családhoz tartozom?

eger Szentbeszédében először a találkozó mottójául szolgáló mondat kapcsán a miniszter–minisztráns szó eredetéről beszélt, amely szolgálót jelent. Amint rámutatott: a szolgálatban maga Jézus ad példát. A kalocsai érsek megfogalmazta: nem elég az oltár körül szolgálni, hanem a mindennapokban, az otthonainkban is kell. Az ünnepi szentmisét követően a főszékesegyház lépcsőin a hagyományos közös fotó elkészítésére került sor, majd a délutáni foglalkozásokhoz csoportok alakultak a részvevőkből. A foglalkozások több helyszínen zajlottak a kispapok és Szent Ferenc Kisnővéreinek vezetésével. Közben a papok és a hitoktatók találkozhattak és megoszthatták gondolataikat A jelenlevő két érsekkel a hivatásgondozással és a plébániákon, iskolákban zajló ministráns foglalkozásokkal kapcsolatban. Kép és szöveg: Balogh Ferenc

2016. november

Advent

Advent (latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés) Jézus születésének ünnepére, a Karácsonyra való felkészülés időszaka. Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Az idén advent első vasárnapja november 27-én lesz. Ettől a naptól Kará-

csony első napjáig minden nap hajnali szentmisét (roráte) mondanak a templomokban. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, ma hagyományosan fenyőgal�lyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent négy vasárnapját jelképezik.

Kápolnaszentelés Apcon Szendreyné Miskolczi Mária tanárnő osztályfőnöki feladatokat is ellát a káli katolikus általános iskolában Kál Ternyák Csaba egri érsek a Szent Gellért-díj ezüst fokozatával tüntette ki az egri bazilikában tartott tanévnyitón Szendreyné Miskolczi Máriát, a Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola tanárát. A tanárnő osztályfőnöki feladatokat lát el, történelmet és hittant tanít, a Szent István Rádió „Hitvallók” műsorának szerkesztője. Lelkes és fegyelmezett, aki odaadással végzett munkájával elnyerte a gyerekek és munkatársai bizalmát. – Egy Pest megyei faluban, Tápiószelén nőttem fel – mondta a kitüntetett. – Kicsi koromtól kezdve felolvastam a szentmiséken, ministráltam, litániára jártam. Középiskolai tanulmányaimat a debreceni Svetits Katolikus Gimnáziumban végeztem. Az itt eltöltött évek alapjaiban határozták meg személyiségemet, életemet. A Boldogasszony Iskolanővérek példája mintául szolgál azóta is munkám során. 1998-ban

kerültem az Eszterházy Károly Főiskola történelem-hittanár szakára. 2011- ben, az Egri Hittudományi Főiskola mesterképzésén szereztem diplomát hittanár-nevelő tanári szakon. 1999 óta Kál, Egerbakta egyházközségeiben és fíliáikban (Nagyút, Kompolt, Egerbocs, Hevesaranyos) hittantanárként tevékenykedtem. Feladatom volt óvodás, valamint iskoláskorú gyerekek hitre nevelése, közösségformáló foglalkozások levezetése, szentségfelvételre való felkészítése. 2013 szeptembere óta, amikor az Egri Főegyházmegye fenntartásába került a Káli Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola, hittant és történelmet oktatok. Ös�szesen tizenegy osztályban tanítok hittant, egy osztályban pedig történelem tantárgyat. Mindemellett osztályfőnök vagyok, valamint az Iskolarádió szerkesztőjeként tevékenykedem. Az iskola hitéletének koordinálása is a fel-

adataim közé tartozik. Az intézmény munkatervében meghatározottak szerint szervezem és lebonyolítom a hitélethez kapcsolódó programokat. Ezen kívül heti rendszerességgel szerkesztem a Szent István Rádió Hitvallók című műsorát felső tagozatos diákok közreműködésével. Férjemmel, aki szintén hittantanár, közel két évtizede szolgálunk az Egri Főegyházmegyében. Számos családi napot, nyári tábort, nyári napközis tábort, zarándoklatot, lelki napot, pásztorjátékot szerveztünk. Kisfiunk, Márton az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola 3. c osztályos tanulója, aki ebben a tanévben járul először szentáldozáshoz. Szerencsés vagyok, hisz a munkám egyben a hivatásom – mondta Szendreyné Miskolczi Mária. Buzdítom a diákjaimat a rendszeres imaéletre, a szentmisén való részvételre, a szentáldozásra. Homa János

Apc Az Apáczai Csere János Katolikus Általános Iskolában kápolnát szentelt Juhász Ferenc, az EKIF elnöke és Varga József plébános szeptember 30-án. Az intézmény vezetőinek az volt a célja, hogy olyan helyet alakítsanak ki, ahol tanulóik és alkalmazottaik békésen, nyugodt körülmények között imádkozhatnak. Egyházi támogatással, fenntartói, önkormányzati és szülői segítséggel sikerült megvalósítaniuk terveiket. Az ünnepi szertartás köszöntővel és a ká-

polna védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló verssel kezdődött, majd a szentmise keretében Juhász Ferenc gyöngyösi plébános megáldotta az új kápolnát és a liturgikus eszközöket. Prédikációjában megfogalmazta, hogy az épület ezentúl soha nem lesz üres, - még szünetek alkalmával sem - hiszen „ma beköltözött az eukarisztiában jelenlévő Krisztus az iskolába”. A megszentelt kápolnában osztálymisék, hittanórák kapnak méltó helyet.

Juhász Ferenc, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság elnöke, gyöngyösi plébános áldotta meg a kápolnát


Felelősek vagyunk egymásért

DECEMBER ÜZENETE „Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet” (Pét 2,5-7).

Interjú Ternyák Csaba egri érsekkel

SÁROSPATAK Ünnepi szentmisét mutatott be a sárospataki bazilikában Ternyák Csaba egri érsek november 19-én. A szertartás részeként került sor az egyházmegyében, az Irgalmasság Rendkívüli Szentévének bezárására. *** RÓMA Krisztus Király vasárnapján a Szent Péter téren tartotta Ferenc pápa a szentévet lezáró szentmisét. A mise elején

a Szentatya behajtotta a Szent Péter-bazilika szent kapujának ajtószárnyait. Az Irgalmasság Rendkívüli Szentéve tavaly, december 8-án ennek a kapunak a megnyitásával kezdődött a Vatikánban. Az Egyház régebbi hagyományával ellentétben a pápa nem falazza be a szent kaput, amelyet a következő - várhatóan 2025-ben esedékes - szentévben nyitnak meg.

Fotó: Vanyó Boglárka

A kispapok Istennek kívánnak szolgálni

A harmadéves kispapokat lektorrá, felolvasóvá avatták EGER Krisztus Király ünnepén,

november 20-án Ternyák Csaba egri érsek szentmisét mutatott be, melynek keretében került sor a papnövendékek felolvasó és akolitus avatására. Az egri egyházmegyés Barta Mártont, Thiago Jackson Pinhero Costát, Czárán Bálintot, Herbst Ádámot, Marosi Balázst, Mario José Morales Monjarrezt, Carlos Sirer Melist és Nagy Ferencet, valamint a Debrecen-nyíregyházi egyházmegyés Máté Pétert és Szidor Jánost lektorrá avatta a főpásztor. Az egri egyházmegyés Pintér Bálintot, Resch Andrást, Soltész Ádámot és Noel Benedict Tajost, a váci egyházmegyés Bógár Zsoltot és a Debrecen–nyíregyházi egyházmegyés Sziklai Dávidot pedig akolitussá avatta az egri érsek. A lektorok, felolvasók feladata, hogy Isten Igéje a liturgiában méltó módon hangozzék el, az akolitusok hivatása pedig az, hogy szolgálatot végezzenek a papok mellett.

Ugyancsak az egyházi év utolsó vasárnapján volt az 5. éves kispapok admissiója, azaz a diákonátus és a papság jelöltjei közé történő felvétele. Ennek során Czókoly Sándor (Egri Egyházmegye), Rohozsán József (Munkácsi Egyházmegye) valamint Torma Zsolt Joel (Váci Egyházmegye) a Főpásztor előtt nyilvánosan és ünnepélyesen kinyilvánította, hogy az Istennek és az Egyháznak kíván szolgálni egész élete során és belép a szent rendek jelöltjei közé. Az Egri Érseki Papnevelő Intézetben két másodéves egri egyházmegyés kispap, Hatala Gergely Pál és Simon Dávid öltötte magára a reverendát november 19-én, szombaton szentmise keretében. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminárium rektora áldotta meg, mielőtt a kispapok azt magukra vették. Ugyanitt az elsőéves kispapok, akik idén kezdték meg tanulmányaikat az Egri Hittudományi Főiskolán, rózsafüH. J. zért és keresztet kaptak.

Civilek az egyház szolgálatában EGER Szent Imre herceg ünnepén egyedülálló eseményre gyűltek össze a hívek az egri bazilikában, ahol Ternyák Csaba érsek mutatott be szentmisét és avatott 39 családos férfit lektorrá. A lektor kifejezés a katolikus egyház-

ban a felolvasó szolgálatot ellátó személyeket jelöli. A most lektorrá avatottak között vannak pedagógusok, hitoktatók is, de bármilyen hivatást gyakoroljanak, közös bennük, hogy Isten központi helyet foglal el az életükben.

– Örömmel tölti el a hívő embert az a tény is, hogy az Egri Hittudományi Főiskolára az idén újra szép számban jelentkeztek kispapnak…

– Érsek Úr! A Katolikus Egyházban 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárult az Irgalmasság Szentéve. Az Egri Főegyházmegyében hogyan értékelhetőek a szentév történései?

– Elsősorban nem a programok látogatottsága adja meg a szentév mérlegét, sokkal inkább az irgalmasság testi és lelki cselekedetei, amelyeket ebben az évben végeztünk. Ez részben a Katolikus Karitász segítségével valósult meg, részben pedig azzal, hogy jobban tudatosítottuk magunkban az év során, hogy felelősek vagyunk egymásért. Az Örök Bíró elsősorban aszerint ítél majd meg bennünket, hogy felismerjük-e Őt a rászoruló emberekben. – A hagyományoknak megfelelően most is voltak az Egri Főegyházmegyében nagyszabású rendezvények. Melyeket lehetne kiemelni az egri és sárospataki szentévi zarándoklatok mellett?

– Most kettőt szeretnék külön kiemelni. Egyrészt az Irgalmasság Szentévéhez jól kapcsolódó Karitász találkozónkat, ahol önkénteseink arra emlékeztek, hogy 85 évvel ezelőtt alakult meg hazánkban a Katolikus Egyház segélyszervezete, amely 25 éve újraindult. En-

Fotó: Balogh Ferenc

A szentév bezárása

múlt években kerültek az egyházmegye fenntartásába. Igaz, hogy ezek önkormányzati tulajdonban vannak, rendben tartásuk azonban főként a mi feladatunk. Szerencsére vannak sikeres pályázataink és olyan önkormányzatok is, amelyek az átadással nem csupán „leadták” az iskolájukat, hanem továbbra is hozzájárulnak a fenntartásához.

A Krisztus Király vasárnapján véget érő egyházi év rendkívül gazdag volt egyházi programokban, eseményekben. Szentévet zártunk, katolikus ifjúsági világtalálkozó volt Krakkóban, az Egri Főegyházmegyében is számos jeles eseményre került sor. A véget érő egyházi évről kérdeztük az Egri Főegyházmegye főpásztorát, Ternyák Csaba egri érseket.

Ternyák Csaba: A templomok felújítása szerencsére sok esetben a közösségek megújulását is eredményezi.

nek a találkozónak az volt a fő feladata, hogy megerősítse és lelkesítse munkatársainkat a szolgálat végzésében. Az évenként megrendezésre kerülő ministráns találkozó pedig fiataljainkat motiválja az oltár szolgálatban és segíti a hivatás választásban. – Tevékeny és mozgalmas volt az idei esztendő a templomok, az iskolák felújítását tekintve is…

– Nagyon fontosak ezek a felújítások, hiszen több száz templomunk karbantartása, sokszor megmentése minden évben nagy feladatot jelent az egyházmegyének. A templomok felújítása szerencsére sok esetben a közösségek megújulását is eredményezi. E szép feladatokhoz járul még azoknak az iskoláknak a felújítása és karbantartása is, amelyek az el-

– Sajnos a számok egy kicsit megtévesztőek és nincs okunk karba tenni a kezünket a jól végzett munka és imádság miatt. Éppen ellenkezőleg: össze kell kulcsolni kezeinket és tovább kérni az aratás urát, hogy küldjön munkásokat aratásába. A főiskola rektora talán még elégedett is lehetne a 13 elsős növendékkel, akik közül heten egyházmegyénk kispapjai. Elgondolkodtató azonban, hogy csupán ketten születtek egyházmegyénk területén, egy a Dunántúlról érkezett, négyen pedig külföldről. Meg kell állapítanunk, hogy a hivatások tekintetében missziós terület lettünk. – A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 6-án és 7-én az Ön meghívására Egerben tartotta őszi rendes ülését.

– Nagy kitüntetés volt számunkra, hogy az Érseki Palota Látogatóközpont adhatott helyet egy ilyen fontos egyházi rendezvénynek és sikerült városunk és egyházmegyénk jó hírnevét erősítenünk. – Köszönjük az interjút! Homa János

JEGYZET

Az

adventi időben egyházunk liturgiájában szinte minden nap találkozunk Izaiás prófétával. Nemcsak a vasárnapi szentmiséken, hanem a rorátékon (hajnali miséken) is az ő jövendölései segítenek bennünket a karácsonyra való lelki előkészületben. Az Ószövetség evangélistájának is szoktuk őt nevezni, mert ő szólt legtöbbet a születendő Megváltóról. Tőle tudjuk, hogy a Messiás Dávid családjából fog származni, szűztől születik és bűneink miatt sokat fog szenvedni. Viszontagságos időben, Ácház király uralkodása és a babiloni fogság idején volt próféta (Kr. e. 8. század). Gyakran figyelmeztette az uralkodót a hit fontosságára és Isten törvényére, aki Damaszkusz fenyegetésével szemben (Kr.e. 735-733) inkább Asszíria segítségét akarta kérni, ahelyett, hogy az Úrhoz folyamodott volna. Ötven esztendőn át ő volt a választott nép igazi, lelki értelemben vett vezetője. Vigasztalta és bátorította az istenfélő zsidókat, főként a Messiás eljövetelének ígéretével: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad. Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik” (Iz 9,1-2).

A próféta messiási jövendölései közül a legfontosabb az Immánuel-jelről szóló prófécia; ez könyvének a 7. fejezetében olvasható: „Ime a szűz méhében fogan és fiút szül és Immanuelnek fogják őt hívni” (14 vers). Egyesek szerint Izajás Acház fiának, Hiszkijának közeledő szület��sére gondolt, de

Nemcsak a karácsonyi, hanem az adventi hitből fakadó örömünk is, hogy beteljesedett a prófétai jövendölés. A keresztény embernek is számtalan oka lehet a szomorúságra, siránkozásra, de van legalább egy oka az örömre: Jézus Krisztusban velünk az Isten. Az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten nem hagyott magunkra a bűnbeesés után. Ígérete szerint elküldte nekünk a Megváltót. Benne és általa megkaptuk a kinyilatkoztatás teljességét, hiszen aki Jézust látja, az látja az Atyát. Az ő személye és tanítása alapján megérthetjük, hogy ki és milyen a mi Istenünk. ézus születése előtt is sok mindent tudtak az emberek az Istenről, de csak az első Karácsony óta tudjuk, hogy az Isten a szeretet. Az ünneplésnek és az ünnepre való előkészületnek éppen az a célja, hogy a betlehemi gyermek szeretetén és jóságán keresztül megértsük, és megtapasztaljuk Isten irántunk való szeretetét és jóságát. Ezért Egyházunk egyik hivatalos imádságában úgy könyörgünk, hogy „amikor látható alakban ismerjük meg az Istent, a láthatatlan világ szeDolhai Lajos retetére gyulladjunk általa”.

Izaiás prófétával az evangélisták, és őket követően az egész keresztény hagyomány, Krisztus születésének hírüladását látták ebben. Máté evangélista Jézus születésével kapcsolatban kifejezetten is hivatkozik erre a helyre, mint messiási jövendölésre (1,20-23). A betlehemi pásztorokhoz az angyal így szólt: „Ez lesz nektek a jel: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve”. Az első karácsony óta hittel valljuk, hogy Jézus születésével megvalósult az Emmanuel-gondolat: Jézus Krisztus által különleges módon is velünk az Isten. Ami Izaiásnál még ígéret, az Betlehemben valóság lett. Ez az Immanuel, a Messiás, a megváltó Jézus, a „szűz” pedig a Boldogságos Szűz Mária.

J


II  Egyházmegyei hírek HÍREK

A Szent Márton év zárása Szent Márton születésének

1700. évfordulója alkalmából Rózsaszentmártonban az egyházközség, Varga József plébániai kormányzó vezetésével és az önkormányzat egyhetes programsorozatot szervezett, melynek záró, búcsúi szentmiséjét, Ternyák Csaba egri érsek mutatta be.Galó József plébános kezdeményezésére ugyancsak érseki szentmisével zárták a Szent Márton évet hazánk egyik legrégebbi templomában, Feldebrőn.

Pyrker-konferencia Pyrker János egri érsek, korábbi szepesi püspök munkásságából október 25-26. között rendeztek konferenciát a szlovákiai Szepeskáptalanban. Az előadásokról készült videókat az Egri Főegyházmegye honlapján tekinthetik meg az érdeklődők.

Főegyházmegyei hittanvetélkedő A Főegyházmegyei Kateketikai Konzultációs Iroda, az Irgalmasság Rendkívüli Szentévének zárásához közeledve, november 5-én hittanvetélkedőt szervezett az állami iskolák hitoktatásban résztvevő, általános iskoláskorú gyermekek számára. A verseny két korcsoportra bontva zajlott. Az 1-2. osztályos korosztály részére – „A tékozló fiú története címmel” – rajzpályázatot írtak ki, amelyre 210 rajz érkezett. A 3-8. osztályos korcsoport tagjai játékos csapatversenyben mérhették össze az irgalmasság témakörében szerzett tudásukat. A versenyre 24 csapatban, közel 150 gyermek érkezett a főegyházmegye minden részéről. A díjakat Ficzek László általános helynök és Deli Lajos a főegyházmegyei kateketikai konzultációs iroda igazgatója adta át.

Könyvbemutató A Szent István Társulat kiadásában, könyv formátumban is megjelentek Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának az Egyházmegyei Hírekben, egyházmegyénk havilapjában megjelent jegyzetei Az egyházi év címmel. A kötet bemutatóját november 26-án tartották az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban. A könyvet Csizmadia István teológiai tanár, kanonok, az egri bazilika plébánosa mutatta be.

Adventi gyertyagyújtás Gyertyagyújtásra várják az Egri Érseki Palota díszudvarán az érdeklődőket az adventi vasárnapokat megelőző szombat délutánokon. A következő adventi gyertyagyújtásra december 10-én és december 17-én délután fél 4-kor kerül sor.

Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-40/510-510

2016. december

Cigánypasztorációs konferencia Egerben

Jézus Krisztust hirdetni Tizennegyedik alkalommal rendezték meg november 10. és 12. között Egerben a Szent János Házban a cigánypasztorációs konferenciát. Az idei háromnapos ös�szejövetel lehetőséget nyújtott arra, hogy az érdeklődők a sokszínűség jegyében megismerhessék a lelkiségi mozgalmak, szerzetesközösségek cigánypasztorációs szolgálatát. A konferencián a jelenlévők – közel száz érdeklődő, pasztorációs munkatárs – képet kaphatott a kárpátaljai cigánymisszió munkájáról is.

eger Az első nap szentmisével kezdődött, amelynek főcelebránsa Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke volt. Ezt követően előadások és a csoportbeszélgetések sora vette kezdetét, melyek alapgondolatát Dúl Géza, a püspöki konferencia cigánypasztorációs referense fogalmazta meg: szeretnénk növekedni az „evangéliumi szakszerűségben”, hogy egyre jobban tudjuk végezni az evangelizáció munkáját, amely sokszínű, hiszen Istenhez sokféle út vezet. Székely János püspök bevezetőjében elmondta: Spanyolországban a cigányság történelme sokban hasonlít a hazánkban élőkéhez, s az egyház is sok évszázados, jó kapcsolatot ala-

A hónap verse Pilinszky János

A fényességes angyal is Emlékezés egy világháborús karácsonyra

Az égbolt elsötétedett. S akár a végitélet zord fellege tört volna ránk, a föld is oly sötét lett. Gyermekszívünk is oly nehéz! A házak és a kertek, az egész törékeny világ, éreztük, velünk reszket. Aztán a roppant csöndön át puhán és észrevétlen, a hangtalan meginduló és puha hóesésben, akár a fényes pelyhek is vigyázva földet értek, a fényességes angyal is, ő is a földre lépett.

„Több helyen kellene kiépíteni a cigányság liturgikus zenei szolgálatát”

kított ki velük, szociális hálót épített ki, sok segítséget nyújt számukra. Mindezek ellenére a cigány emberek jelentős része mára a szektákhoz kapcsolódott. Hazánkban elébe kell mennünk ezeknek a folyamatoknak – mondta a püspök –, ugyanis a cigánypasztorációban az egyház nálunk is a szociális területre koncentrál, s elfeledkezünk a lényegről: bátran, erővel, élő hittel Jézust hirdetni, képviselni, szavaink és cselekedeteink által. Több helyen kellene kiépíteni a cigányság liturgikus zenei szolgálatát, erős közösségeket kellene létrehozni, életerős igehirdetéseket kellene tartani,

s a közösségeinkben helyet kellene adnunk a cigány vezetőknek is. Az egri konferencia első napján a résztvevők többek közt megismerkedhettek a piarista rend és a Szent Ferenc Kisnővérei közösség cigánypasztorációs munkájával, majd Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem katolikus közösség alapító-vezetője a karizmatikus közösségekben megvalósuló, a megtérésre alapozott szolgálatról beszélt. Másnap, november 11-én Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense beszélt a lelkiségi mozgalmak szerepéről a cigánypasztorációban.

Ezen a napon Ternyák Csaba érsek celebrált szentmisét. A délutáni program keretében hallható volt többek közt a kárpátaljai cigánypasztorációról szóló beszámoló. A találkozó harmadik napján Ménesi Balázs ismertette a Mécs házas közösségeinek szolgálatát, valamint a történelmi egyházak képviselői kerekasztal-beszélgetés keretében tartottak beszámolókat cigánymis�sziós munkájukról. A konferencia záródokumentum-tervezetének előterjesztése után Balázs József, az Egri Főegyházmegye cigány-kisebbségi lelkésze celebrált szentmisét.

Pilinszky János (1921 – 1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik nemzedékének tagja,1946-48 között az Újhold társszerkesztője. Mindemellett munkatársa volt a Vigília, az Élet, az Ezüstkor és az Új Ember lapoknak is.

Karácsonyra készülő diákok Egy kitüntetett Idén is megkérdeztük a diákokat, mit jelent számukra a Karácsony, illetve azt, hogy miként készülnek erre az ünnepre, Jézus Krisztus születésére. Az egri Érseki Szent József Kollégium diákjainak gondolatait tesszük közzé.

„A Karácsony, nálunk Kisfüzesen, Heves megye legkisebb falujában úgy telik, hogy december 24-én a karácsonyfát felállítjuk, feldíszítjük. Az előtte lévő napokban süteményeket és ünnepi ételeket készítünk. Szenteste, vacsora után, amelynek része az elmaradhatatlan töltött káposzta is, mindenki átadja szeretteinek az ajándékot. Majd elmegyünk az éjféli misére. Ahogy növekszem, egyre inkább érzem, hogy ez az este nem az ajándékozásról szól, hanem sokkal inkább arról, hogy együtt lehet a család, békében, szeretetben.” (Kovács Gyula, 9. osztály, Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium és Gimnázium)

*** „A mi családunkban az a szokás, hogy 23-án az egész család elmegy karácsonyfát venni, amit közösen választunk ki. Ezután mindent előkészítünk az ünnepre. Aztán 24-én a család hölgytagjai korán kelnek. Reggel hattól elkezdenek főzni. Mi fiatalok körüljárjuk a várost, Törökszentmiklóst, összehívjuk a testvéreket, rokonokat. Amikor összejövünk, leülünk az asztalhoz a legfiatalabbaktól a legidősebbekig. Megfogjuk egymás kezét és a legidősebb elkezd imádkozni. Mikor megvolt az ima, hozzáfogunk az

étkezéshez. Amikor azt befejezzük, a rokonság hazamegy. Innentől szűk családi körben folytatódik a karácsonyozás. Mindenhol feldíszítik a fát. Aztán újból találkozunk az éjféli misén a rokonsággal. A szentmise után

kor kerülnek elő a mézeskalács, bejgli és kókuszkocka receptek. December 24-én reggel, Erikával, a legfiatalabb nővéremmel mindig meglátogatjuk a nagyszüleinket, feldíszítjük a fájukat. Aznap délután elmegyünk reformátusok lévén – a karácsonyi istentiszteletre. Este kilenckor kezdődik otthon a családi vacsora, amely halászlével kezdődik, aztán jön az ízlés szerint választható második fogás: hal vagy szárnyas, majd a desszert, amely jellegzetes karácsonyi aprósüteményekből áll. A vacsora után következik az est fénypontja, az ajándékok nyitogatása…A családi hagyományok alapján, mindig a legkisebb kapja a legnagyobb ajándékot, aki nem más, mint én…” (Gál István 7. osztály, Dobó István Gimnázium)

hazamegyünk. Éjszaka jön a Jézuska… Másnap reggel ajándékbontás, közös étkezés. A napot közös zenéléssel zárjuk. Édesapám gitározik, húgom hegedül és énekel, jómagam szaxofonozok. Ilyen a mi családunk Karácsonya.” (Suki Ernő Dániel 10. Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)

*** „A Karácsonyt előkészíti a négy adventi vasárnap. A jászkiséri városközpontban egy két méter átmérőjű adventi koszorút és egy magas fenyőt állítanak fel. S minden vasárnap meggyújtanak egy gyertyát, miközben műsort adnak énekkarok, népdalkörök, hittanosok. A Karácsony előtti napokban aztán megállás nélkül megy a sütés. A három nővéremmel szoktunk sütni süteményeket. Ilyen-

*** „Karácsony nálunk az év legnagyobb ünnepe. Elszakadunk a gondokkal teli hétköznapoktól és ünnepelünk. Ilyenkor minden családtag hazajön városomba, Ózdra, aki máshol dolgozik vagy máshol tanul. Már az előtte lévő napokban közös családi programokat szervezünk, együtt megyünk sportolni, korcsolyázni, fallabdázni. Természetesen nem feledkezhetünk el az ajándékok beszerzéséről sem, hogy Szenteste a közös vacsora után meglephessük egymást. Ilyenkor mindenki átérzi a Karácsony különleges hangulatát, amihez hozzátartozik a mama bejglije. A napot természetesen az éjféli misével zárjuk, ahová együtt megyünk, hogy megünnepeljük Jézus Krisztus születését.” (Fáklya Ákos 10. osztály, Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)

Összeállította: Homa János

tanár Nagykörűből

Kialakítottak egy termet, amely a zenét tanulók igazi műhelyévé vált

Az egri bazilikában tartott tanévnyitón Szent Gellért-díjat vehetett át Surányi István, a nagykörűi Petrovay György Katolikus Általános Iskola magyarének-zene szakos pedagógusa Ternyák Csaba érsektől. Surányi István 43 éve dolgozik az iskolában. Magas színvonalú zenei tudása, pedagógiai munkája meghatározó az intézmény életében. Az énekkarral az Éneklő Ifjúságon arany minősítést szerzett. 1950-ben született Nagykörűben. Három testvérével együtt szerető családban nevelkedett. Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenegimnáziumban érettségizett. Diplomáját az egri tanárképző főiskola magyar-ének szakán szerezte meg. 1979-ben megnősült, felesége szintén pedagógusként dolgozott. Három gyermekük született: Péter, Szabolcs és Szilvia. 1984-től nyugdíjba vonulásáig igazgató helyettesi feladatokat látott el. Az általános iskolai munkája mellett a zeneiskolában is tanít. Fő hangszere a zongora, emellett furulyán, gitáron, kay board-on is játszik, amelyeket tanít is. Az intézmény kialakított részére egy

termet, amely a zenét tanulók igazi műhelyévé vált. Nagy figyelemmel fordul a tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermekek felé és segíti őket fejlődésükben. 2010-ben nyugdíjba vonult, de azóta is tanít részmunkaidőben. Szívesen vállal plusz feladatokat az intézményben és a pályázatok megvalósításában például nyári táborok szervezésével. Immár négy éves hagyománya van a nyári kórus tábor megszervezésének, ahol az iskolai énekkar tagjai felkészülnek a Mária Magdolna napi templomi koncertre. A településen a vasárnapi és ünnepi szentmisék kántori feladatait is ellátja díjmentesen, amelyekre nagy körültekintéssel, lelkiismeretesen felkészül. Surányi Istvánról mindenki elismerően szólt, mint a hajdani kántortanítókról, a falu lámpásairól. De nem is csoda, hiszen tevékenységével hagyományokat teremtett. A népdaléneklő versenyekkel, a karácsonyi és nyári templomi koncertekkel, a magas színvonalú zenei bemutatókkal nagyon sok embernek biztosított feledhetetlen élméH. J. nyeket. 


2016januar december