Ú TIK AL AUZ DA RIN Sándor írása
Útikalauz borturistáknak: 10+1 látnivaló Egerben
Kevés olyan település van Magyarországon, melyet a legkisebbektől kezdve minden korosztály jól ismerne. Talán közülük is a legismertebb Eger. Hogyan tett szert erre a népszerűségre a Mátra és a Bükk hegységek lábánál elhelyezkedő városka? Azt hiszem, bizton állíthatom, hogy nincs az országban olyan ember, aki ne olvasta volna Gárdonyi Géza „Egri Csillagok” című művét, és ne vett volna részt iskolás évei alatt egy egri kiránduláson. Eger bizonyítottan az egyik leglátogatottabb történelmi váraink egyike és egyben az Egri borvidék központja. Most induló sorozatunkban olyan programokat, látnivalókat ajánlunk borvidéki utazásokhoz, amelyek jól kiegészítenek egy borvacsorával, kóstolókkal színesített hétvégét. Eger városa, a papok városa A település története évezredekre nyúlik vissza, de legnagyobb szerephez azonban akkor jutott, mikor I. (Szent) István királyunk püspökséget alapított a városban. Innentől kezdve Eger komoly egyházi és tudományos szerepet tölt be a térségben. Az Érseki Főszékesegyház elődje a Szt. Mihály templom volt. A mai klasszicista székesegyházat Hild József tervei alapján Pyrker László emeltette. Bejáratánál Szt. István és Szt. László, valamint Péter és Pál apostolok szobrai köszöntenek minket. A templombelső festményei olasz művészek munkáját dicsérik. A székesegyházat 1970-ben a pápa bazilika rangra emelte. Tudta-e? 1769-ben Egerben alapították meg hazánk első orvosi akadémiáját, a Schola Mediciniálist. A Líceum Eszterházy Károly püspök megbízásából felépített intézmény, három építész közreműködésével készült el. Eredetileg egyetemnek szánták az épületet, de Mária Terézia 1777-ben hozott Ratio Educationis nevű törvénye értelmében ez nem va-
lósulhatott meg. Ma az egri Eszterházy Károly Főiskolának ad otthont. Bár az épület belső kialakítása is figyelemre méltó, de nem csupán az esztétikai szépség az, ami miatt érdemes beljebb kerülni. A Líceum könyvtára 130 ezer kötet birtokában van, köztük olyan unikumokkal, mint a Budai és a Thuróczy-krónika, valamint a Béldi- és a Pompéry-kódex. Az épület kupolájában került elhelyezésre az a szerkezet, ami mára ugyan gyakorlati jelentőségét elvesztette, de eszmei értéke napról napra több. A Spekula csillagvizsgáló a maga idejében az ország harmadik legnagyobb obszervatóriuma volt. Napjainkban, ha a csillagokat nem is, de a város szépségeit megcsodálhatjuk a szerkezet segítségével. Tudta-e? Eger egyike annak a négy magyar településnek, amelynek nevét a Marson egy kráter is viseli. Sőt, van egy aszteroida, amelyet „3103 Eger” névre kereszteltek. Török idők emlékei Az Egri vár történetének kezdete a püspökség alapításának korára tehető vissza, amikor Szt. István királyunk a püspökséggel hatalmas birtokokat és több vármegyére kiterjedő jövedelmeket adományozott. Ebben az időben az Eger patak által nyújtott természetes védelem és a várat körülvevő gyenge falerődítmény elegendőnek bizonyult a város védelmére. A tatárjárás támadásai azonban erősebb falakat igényeltek volna. A harcok után a meglévő falak felhasználásával új erősebb és nagyobb erődítmény épült. A vár virágzásának korszaka egészen Mátyás király haláláig tartott, ezt követően mind anyagilag, mind pedig hadi szempontból megrendült a váruradalom. A mohácsi csata vészjósló fenyegetése után Varkocs Tamás hozzálátott a vár megerősítéséhez. 1549-ben Dobó Istvánt tették meg a vár kapitányává, aki tovább folytatta a fejlesztéséket, így a XVI.
DEBRECENI BOROZÓ
37
