Bikavérünnep az Érsekkertben

Tizenötödik alkalommal rendezték meg „Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát Napján” elnevezésű egri borgasztronómiai fesztivált. Új helyszínre költözött és négy naposra bővült a rendezvény, melyre az eddigieknél legtöbben, összesen 40 ezren látogattak el. Az ideérkezők 36 itteni borászat termékeit kóstolhatták meg, 18 helyi étterem remek ételei, valamint a színes koncertkínálat között válogathattak.

Sikeresen zárult a rendezvény, mondta el lapunknak Tarsoly József, Eger város hegybírója, a rendezvény főszervezője. Állítását igazolja a látogatók számának növekedésével arányos forgalomnövekedés is, amely a tavalyihoz mérten mintegy húsz százalékkal emelkedett. Az új helyszín, az Érsekkert ideális választásnak bizonyult, hiszen termelők, árusok,látogatók kényelmesen elfértek egymás mellett. A helyszínváltásra több ok miatt volt szükség. Míg tavaly harminc borászat és tizenhat étterem kínálatából lehetett választani, addig idén harminchat borász és tizennyolc étterem kínálta borait, ételeit, valamint huszonkét árus kézműves termékeit. A hatalmas tömeg már nem fért volna el a (rekonstrukció miatt amúgy is ebben az időben lezártnak tervezett) Dobó téren, vagy annak környékén, ezért döntöttek a szervezők az Érsekkert mellett. A látogatóknak is kedvezett az árnyas park, mivel a kánikula elől menekülve, a fák lombjai kellemes védelmet nyújtottak.

Az egri bikavér a borvidék egyik legismertebb márkaneve, melyből évi 10 millió palack kerül forgalomba, vagyis a legnagyobb mennyiségben forgalmazott száraz vörösborunk. Idén először nagy számban jelentek meg és fogytak fehér borok is, mivel a bikavér fehér párját, a tavalyi ünnepen megszületett egri csillag első évjáratát is megkóstolhatták az érdeklődők.

Az egri csillag készítésénél is szigorú szabályoknak kell megfelelniük a borászoknak. Egyik ilyen követelmény az, hogy a friss, gyümölcsös házasított fehérbor legalább 50 százalékát kárpátmedencei fajta (furmint, hárslevelű, leányka, királyleányka, cserszegi fűszeres, irsai olivér, zengő és a zenit) adja, és az illatos fajtáknak az aránya nem haladhatja meg a 30 százalékot.

A rendezvényre egyre több fiatal érkezett, akik a rendezők örömére az igényes borfogyasztás híveinek bizonyultak.

Szórakozási lehetőséget nyújtottak a bikavérről és az egri csillagról elnevezett színpadok is. Számos zenei műfajjal váltotta egymást a pódiumon, többek között jazzt, cigány- és népzenét, etnofunkot, valamint rézfúvósokat hallgathattak az ideérkezők. Sikeresek voltak a további kísérő rendezvények is: a borlopózás, a hastánc, a divatbemutató és a traktorverseny, a (bika)véradás és a veterán motor- és autókiállítás.

A bikavérünnepen a hagyományoknak megfelelően kiosztották a szakmai elismeréseket. Egri borász eddig négy alkalommal nyerte el a legrangosabb szakmai díjat, az Év Bortermelője címet. 1995-ben Thummerer Vilmos, 1998-ban a Dél-Afrikában autóbalesetben 2005-ben elhunyt Gál Tibor, 2005-ben Vincze Béla, 2009-ben pedig dr. Lőrincz György, a St. Andrea pincészet vezetője vívta ki az elismerést. Idén a „2010. Év Egri Szőlőtermelője” dr. Stumpf János lett, az Év bortermelője címet pedig Hagymási József kapta. A tavalyi év borgasztronómusának Cetner Attilát, az Imola Udvarház séfjét választották, míg az „Eger Szőlő- és Borkultúrájáért” érmet Simon József kapta meg.

Tervek szerint jövőre szintén az Érsekkertben, de már szakmai konferenciával egybekötve rendezik meg a XVI. Egri Bikavérünnepet.