_kultúra a közösségben // közösség a kultúrában

Az európai alternatív kultúra központjai nem csak kulturális rendezvényhelyszínek: közösségi térként fontos összetevői annak a városi szövetnek, amely képes találkozásokat elősegíteni, emberek aspirációit és ambícióit összekapcsolni, új ötleteket és kulturális teljesítményeket generálni.

A fizikai terek létfontosságú, hosszú távon nélkülözhetetlen elemei a közösségeknek, a társadalmi kohéziónak és a kulturális cserének: a közösségi terek alapvető intézményei a “közös városnak”, amely – ellenállva a privatizáció vagy az intézményesített elitművészet nyomásának – képes hasonló lehetőségeket biztosítani különböző társadalmi csoportoknak. Ezen helyek jelentősége túlmutat kulturális erejükön: amikor új szolgáltatásokat hoznak létre helyi csoportok számára, illetve elkezdik átalakítani környezetüket, szociális és urbanisztikai tényezővé válnak.

_hazai kivetülések

Budapesten hosszú hagyománya van a közösségi infrastruktúrák civil szférában való helyettesítésének: az alternatív kulturális helyszíneket létrehozók sokáig a fokozatosan eljelentéktelenedő hivatalos, állami vagy városi fenntartású művelődési házak újrafogalmazásának igényével indokolták meg elköteleződésüket. Szoros, összetartó közösségek hozták őket létre a hivatalos kulturális intézményrendszeren kívül, és hogy üres, használaton kívüli vagy alulhasznosított épületeket alakítottak át a maguk céljaira.

Azok az önkormányzatok, amelyek – leggyakrabban kedvezményes bérleti díj fejében – átengedtek egy-egy ingatlant innovatív kezdeményezéseknek, általában sikertörténeteket hoztak létre: a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház a főváros egyik üres iskolaépületében, a Hellóanyu! családbarát közösségi tér egy évtizede kiadatlan VII. kerületi üzletben, az Eleven Blokk műtermei a XI. kerület üres helyiségeiben mind új tereket nyitottak a kreatív ipar és a társadalmi vállalkozások számára.

A hosszú távú jelenlét képessé tesz egy kulturális helyet arra, hogy komolyabb kapcsolatot építsen a környékével és finomabban formálja azt. A közösségi terek ereje ugyanis gyakran túlnő a falaikon: egy városnegyedben vagy azon túl is szervező erővé válhatnak, új kapcsolatok és együttműködések létrehozói lehetnek. lyen kulturális ökoszisztémák önkormányzati beavatkozások eredményei is lehetnek.

Barcelona önkormányzata elkezdte felmérni, hogy a város különböző pontjain működő közösségi helyszínek mennyi feladatot és szolgáltatást vállalnak át az önkormányzattól, kiderült, hogy minden, a kulturális-közösségi helyekbe fektetett euró többszörösen térül meg. A barcelonai közösségi mérleg pontosan mutatja meg a kulturális-közösségi helyek központi jelentőségét egy jól működő, befogadó és igazságos városban: itt az idő, hogy Budapesten is komolyabban vegyük őket.

Tűzraktér KÉK Impex Lumen Müszi Auróra

Storefrontot Bétonsalon Les Grands Voisins WUK

Packhaus ZK/U Officine Zero SCUP ExSniat

New York Párizs Bécs Berlin Róma

A Bartók Béla út kulturális városnegyeddé fejlesztése az önkormányzati tulajdonú boltok alacsony bérleti díjú kulturális hasznosítása által több, mint egy évtized alatt érett be. Azóta ez a modell más városrészek megújulását is inspirálta, például a Margit-negyedét.

Az elmúlt évtizedek nagyipari termelésének negatív hatására újra megnőtt az értéke a kézzel készített tárgyaknak és azoknak a mesterségeknek, amik által limitált számú, sok esetben sokkal jobb minőségű termékhez juthatunk. Ráadásul ezekhez érzelmileg is jobban kötődünk, hiszen sok esetben egy emberi történet kapcsolódik hozzájuk. Nagyjából tíz évvel ezelőtt, amikor már a régi mesteremberek kezdtek kiöregedni, a műhelyek pedig kikopni, Budapesten megjelent egy fiatal generáció, akik kicsit modernebb köntösben, sok esetben a design oldaláról megközelítve, szembemenve a túlfogyasztás kultúrájával, saját műhelyt nyitottak vagy márkát alapítottak.

A 2019-ben indult projekt a Budapesten jelen lévő kortárs kézművesség alkotóit, design üzleteit térképezte fel szerte a városban. Készült róluk kiadvány, valamint számos interjú, ahol érdekes beszélgetéseket készítenek a kreatív ipar népszerűsítése érdekében. A város különböző pontjain havi rendszerességgel tartott vásárokon együtt találkozhatunk velük.

Meg Lmod I

A projekt létrehozói és a kiadvány készítői egytől egyig kreatív alkotók, gondolkodók:

_Boldizsár Károly Bomo Art Budapest papírmanufaktúra alapítója,

_Hoffmann Petra, designteoterikus

_ Rácmolnár Milán, fotográfus

_ Bárdy Anna, tervezőgrafikus

_célkitűzés

A készítők célja egy-egy alkotóterület minél szélesebb spektrumú bemutatása volt. Egy viszont mindenkiben közös: a tradicionális, hagyományőrző alapanyagok és megmunkálási eljárások, a kortárs designszemlélet és a gyártástechnológia ötvözése és a kísérletező kedv. A könyv többek között rá szeretne világítani a kézi munka és a mesterségbeli tudás értékére is, ugyanakkor benne van a fenntarthatóságra való törekvés és kulturális hagyományaink megőrzésének szándéka.

El Sz

Diplomatervünk alapgondolata, hogy a jellemzően alulról szerveződő, önerőből létrehozott összművészeti és kreatív “telepek” számára egy olyan építészeti válasszal reflektáljunk, ami táptalajt tud biztosítani ezeknek a csoportoknak az általunk definiált módon. A helyszínválasztás, a funkciócsoport meghatározása és a koncepcióalkotás a kutatásban leírtak alapján a negyed történelmi múltjára és jelenlegi igényeire reagál. A közös TDK kutatásnak és a téma iránti erős érdeklődésünknek köszönhetően a tervezés teljes folyamata egyaránt a közös munkára alapult az első gondolatoktól a végleges építészeti döntésekig.

Az épületegyüttes általános elnevezése a Kollektív Műhelyház címet kapta az együttműködés alapvető elvét hangsúlyozva. Számtalan példát említettünk már (kiemelve a KOMOK design studiot),amik alapján jól látszik, hogy a társulások, közös munka és az egymást segítő hozzáállás nagy értéket képvisel a hos zszútávú kapcsolatok révén.

A Zsidónegyed múltját az itt élők kultúrájából és életvitelükből adódóan pezsgő mindennapok jellemezték, a bérházak földszinten kialakított portáljait üzletek és műhelyek gazdagították. Az általunk megálmodott „funkciókörök” a negyed kulturtörténetéhez visszanyúlva a kézművességhez leginkább kötődő kisiparos mesterségek. Az egyes műhelyek más-más helyigénnyel, szerszámokkal és kellékekkel rendelkeznek, ennek fényében igyekeztünk különböző adottságú munkatereket létrehozni. A programban helyet kaptak nagyobb létszámot igénylő, állandó műhelyek, valamint rövidebb időszakra bérelhető, egy-egy alkotó által használt terek is.

A kollaborációban részt vevő kisiparos mesterségek közül az alábbiakra gondoltunk: varroda textiles bőrdíszműves ékszerész keramikus makramés alternatív bútortervező virágkötő kertműhely

Célunk a lehető legszínesebb kisiparos paletta összeválogatása volt, amelyek egymással együttműködve, segítve, társulva egy új, egyedi és izgalmas vonalat képviselhetnek a kreatív piac világában. A külső szemlélők számára a kreatív munkába való bekapcsolódás lehetőségére úgynevezett nyitott műhelyeket alakítunk ki, amelyek közös alkotótérként funkcionálnak. Emellett olyan kiszolgáló funkciókat társítunk az alapfelvetésünkhöz, amely egyrészt közvetetten kapcsolódik a kézművesség fogalmához, valamint megteremti azt a közeget, ahova a hétköznapi ember is szívesen ellátogat egy-egy esemény, program keretében. Ide tartozik a cukrászműhely, a kávézó és kiállítótér, a bisztró és gasztroműhely.

A terv a kézműves múlthoz szorosan kötődve a MÁNI’M fantázianevet kapta a latin manus (olasz mano) szó alapján, melynek jelentése kéz.