_a design feladata

A leghíresebb designikonok általában azokból a tervekből születnek, amelyek a legkreatívabban és leghatékonyabban reflektálnak az adott kort és társadalmi közeget foglalkoztató kérdésekre. Olyan tárgyak ezek, amelyek kiállják az idő próbáját, és a folyamatosan változó divathullámokkal szemben jellegzetesen időtlen megjelenésükkel és letisztult funkcionalizmusukkal hódítanak. Az elmúlt évtizedeket meghatározó fogyasztói kultúra, és az ahhoz kapcsolódó túltermelés és túlfogyasztás mostanra az ökológiai katasztrófa szélére sodorta a bolygót, ezért a design legfontosabb feladata jelenleg olyan új anyagok, tárgyak és rendszerek kialakítása lenne, amelyek segítségével az említett folyamat hatása mérsékelhető. A fenntarthatóság, a tárgyak életciklusának növelése, valamint széles társadalmi rétegek életminőségének javítása.

_alkotói közeg Budapesten

Amíg Nyugat-Európában évszázados múltra visszatekintő bútorgyárak, divatházak és elektronikai termékeket előállító vállalatok működnek, amelyek folyamatosan kutatnak a fiatal tervezőgeneráció legtehetségesebbjei után, Magyarországon ez a tendencia nem indult még el.

A hazai designerek legtöbbször magányos hősökként küzdenek egyfajta légüres térben. Számottevő állami támogatás és jelentős hazai fizetőképes kereslet hiányában alulról jövő kezdeményezések, összefogások és kooperációk határozzák meg a hazai design működési mechanizmusait és hálózati térképét. Azonban az alkotók bizonytalan egzisztenciális helyzete különösen változékony designközeget eredményez Budapesten. Akár egy év leforgása alatt is alapjaiban rendeződik át a város designtérképe: üzletek, stúdiók, közösségi terek szűnnek meg, költöznek új helyre, vagy újabb együttműködések mentén folytatják más felállásban.

// A design egy különösen izgalmas, interdiszciplináris terület, a mérnöki tudományok, a társadalomtudományok, művészetek, tárgy- és rendszeralkotó folyamatok határterülete, de éppúgy részét képezheti a filozófia és pszichológia tárgyköre is. Egy összetett, megoldásorientált gondolkodásmódként írható le, amelyben a designer, a fent említett eszköztárát felhasználva keres hatékony megoldásokat fogyasztói igényekre, társadalmi, szociális problémákra, annak érdekében, hogy megkönnyítse, élhetőbbé, boldogabbá tegye a felhasználók mindennapjait.//

_new craft

Nagynevű trendkutatók már tíz évvel ezelőtt vizionálták az új kézművesség (craft, new craft) reneszánszát, amely már hozzánk is elért. A digitális túltelítettség automatikusan vezet vissza minket a kézzel készített, kis szériás egyedi tárgyak, a lassú életmód, a lassú design értékeihez, illetve a vásárlói tudatosságunkra is hat.

A slow törekvések és a környezettudatos szemlélet helyi alapanyagokból és erőforrásokból, természetbarát gyártástechnológiák alkalmazásával elő állított egyedi, fenntartható termékek fogyasztását preferálja, amelyek tudatos fellépést jelentenek a túlfogyasztás és az eldobhatóság kultúrájával szemben. Ehhez a trendhez kapcsolódnak a kreativitást és kézművességet ösztönző workshopok, kielégítve a sokakban megfogalmazódott igényt, hogy a digitális kultúra kellős közepén visszatérjenek a kézzel alkotás élményéhez. A kreatív elmék vonzzák egymást: ennek köszönhető az európai nagyvárosokban jellemző úgynevezett „design disctrictek”, kreatív negyedek kialakulása. Budapesten ez a folyamat most válik láthatóvá.

Hoffmann Petra // “A budapesti designéletben mintha párhuzamos valóságokként élnének egymás mellett az állami szereplők által életre hívott kezdeményezések és az alulról jövő, legtöbbször tervezői együttműködésekből születő projektek. Ennek ellenére az új kézművesség virágzik Budapesten, és egy új designnegyed körvonalai rajzolódnak ki éppen.” //