_Belső- Erzsébetváros Nolli térkép

// Intimitás, nyugalom, védettség, egyediség, sérthetetlenség, meghatározó építészeti karakter...//

A bérházak építészeti kialakításának köszönhetően létrejövő belső udvar lehetőséget ad egy saját hangulati világ kialakítására, a közterek pótlására egy sűrűn beépített város szívében, mely képes kizárni az utcán történő események sokaságát. Az udvar méretéből adódóan a gyerekzsivaj és barkácsolás békésen megfér egymás mellett, de akár az intimitásnak is teret biztosít az ajtó előtt lehelyezett asztal, két kis székkel karöltve. Ha belegondolunk, hogy a vidéki parasztházak tornáca és a bérház gangja milyen szerepkört tölt be, akkor párhuzamot vonhatunk e két jelenség között. A funkciójuk ugyanaz: átmeneti tér a kint és bent között, amely alkalmat ad interakciókra. Mikor belép az ember egy ilyen házba, azt érezheti, mintha egy sajátos „város a városban” szituációba csöppenne. Nem számít, hogy kert, tér, kocsma, étterem vagy egyéb funkció lakik benne, varázsát az ott kialakult funkció eseményei, történetei, az ott megforduló közeg fogják biztosítani és formálni. A romkocsmák kialakítása az elhagyatott épületekben, szedett- vedett bútorokkal berendezve, vagy az igényes belsőépítészettel rendelkező kulturális intézmények egy-egy, általuk létrehozott világba repítenek el bennünket. A középen elhelyezkedő udvar, mint központi tér és az azt körülölelő épülettömb folyosói és lépcsőházai mintha egy utcahálózatot alkotnának, ami arra vár, hogy felfedezzék.

//...Az épületek között megbújt foghíjakon kialakított közterek, a kapubejárókon keresztül megközelíthető belső udvarok és a szűk kis utcák a fokozatos felfedezés élményét nyújtják számunkra. A zsidó kultúra lenyomatai megnyilvánulnak intézmények, emlékművek vagy akár egy tradicionális kóser pékség formájában. Ezek a különböző rétegek adják meg és őrzik a ma kialakult negyed karakterét, identitását...//

El Sz

Az egykor futótűzként terjedő szórakoztatóipari egységek bezárása a turizmus hirtelen eltűnéseével

2019-ben óriási bizonytalanságokat generált. Az egymás hegyén-hátán sorakozó éttermek, kávézók, bárok sorra zárták be ajtajaikat. Nyílvánvalóvá vált, hogy a lakók által kedvelt és látogatott helyek mellett sok hasonló profillal rendelkező szolgáltatás nyílt az évek során, amik kifejezetten a külföldi embertömegekre fókuszáltak. A lezárások lehetővé tették és egyben előidézték, hogy az eltorzult belvárosi képben a helyiek igényei, érdekeik meghallgatásra és megoldásra találjanak.

_bemutatás

2021-ben a KÉK - Kortárs Építészeti Központ megrendezte a Nyitva! -Kiadó üzletek fesztiválját Budapest hetedik kerületében. Az esemény célja az üresen álló üzlethelyiségek belakása, problémájának megoldása. A kutatáshoz a kerület lakosait, dolgozóit és a környéket gyakran látogató személyeit kérték fel különböző korosztályokból, hogy válaszolják meg a primer kutatáshoz összeállított kérdőívet. A kérdéssorozat a teljes kerületet vizsgálva a következő témákat érintette: legkedveltebb és legkevésbé kedvelt közterületek; jelenlévő szolgáltatóipari egységek; hiányzó szolgáltatások; lakhatást érintő kérdések. A diplomamunka kapcsán számunkra a megfogalmazott igények és a hiányzó szolgáltatások voltak hasznos, a funkcióválasztást megalapozó informácók.

_alapvető probléma

Mivel a felmérés fókuszában az üresen álló üzlethelyiségek álltak, így leginkább a szolgáltatóipari egységek helyzete lett alaposan körüljárva. A hetedik kerületre legjellemzőbb probléma a Belső és Külső-Erzsébetváros differenciálódása. Míg a Külső-Erzsébetvárosban az állandó lakók a jellemzők, addig a Belső-Erzsébetvárosban a rövidtávú bérlés, turizmus igényeinek megfelelő szállás funkció kap helyet. Ez alapjaiban átrendezi a kerület struktúráját, hiszen a kétféle „lakosságnak” merőben más igényeik vannak a mindennapokban. A kerületről általánosságban elmondható, hogy amíg a Külső-Erzsébetvárosban zömében élelmiszerboltok és kisiparos egységek találhatóak, addig az egykori Zsidónegyedben inkább a gasztronómiai és szórakoztatóipari egységek dominálnak. Az általános kerületi áttekintés után továbbiakban a Belső-Erzsébetváros helyzetét tárgyaljuk.

_Zsidónegyed problémája

A fent leírtak alapján a negyed legnagyobb kihívása a kizárólagosan turizmusra alapozott szolgáltatások intenzív jelenléte. A külföldi látogatók számára tömegesen megnyíló bárok, és éttermek kiszorulásra kényszerítik a lakosság számára hasznos cikkek megtelepedését. Ez a tendencia végül ahhoz vezetett, hogy elnyomta az értelmiségi réteget kiszolgáló kulturális és művészeti intézményeket a területen. A lakosság és az önkormányzat egyértelmű célja, hogy a mai “szórakoztató” negyedet élettel teli, virágzó kulturális városnegyeddé formálja át, melynek értelmében olyan kulturális programok létrejöttét segítik elő, melyek minden korosztály számára vonzóak.

_javaslatok a lakók részéről

_olyan intézkedésekre lenne szükség, ami a kreatív fiatalokat a kerületbe vonzza

_szívesen látnának kulturális szervezetet, illetve kulturális intézményt a kerületben (olyan egyesületeket, művészeket, akik előadásokat tartanak, galériákat, műtermi munkákat szerveznek)

_sokan hiányolják a helyieknek szóló üzleteket, szolgáltatásokat, termelői termékeket elérhető árakon

_több kulturális / oktatási intézményt

_helyeket, amely szubkultúrának, kreatív közegnek biztosítanak helyet, emellett igényes és egyedi tevékenységével a helyi lakókat is célozza

_napi szolgáltatások, a kisiparos mesterek, a zöldséges, valamint a kulturális helyszínek, illetve kreatív műhelyek jelentenek nagy hiányt

“Kidolgozzuk Erzsébetváros kultur ális koncepcióját, melynek alapján a ker ületben még több, a minőségi kultúr át és magas m ű vészeti értéket képviselő közösség, program verhet gyökeret.” - Polgármester

El Sz

Ahogy azt a Nyitva! kutatás eredménye is mutatja, társadalmunk szerte a világon rávilágít a túltelitettség fogalmára bizonyos témakörök kapcsán. Az egyik legfontosabb, a köztudatban leginkább jelenlévő ilyen kérdéskör a digitalizáció. Az elmúlt évtizedek alatt megszokottá vált a digitális, gyors, hatékony és olykor vagy sok esetben pazarló életforma, amely mára ,az emberiség egy részében, ellenszenvet és nem tetszést vált ki. Ezen csoportok megpróbálnak a gyökerekhez, a régmúlt hagyományaihoz visszanyúlni valamilyen formában. Ezek értelemszerűen a mai világ keretrendszerenén belül, újraértelmezett „hagyományokként” jelennek meg.

A nagyvárosokban szinte divatszerűen megnőtt az igény a természetes alapanyagokból, helyi erőforrásokból származó, kézműves termékek iránt. A fogyasztói szokások átalakulása mellett az alapvető létformák, szokások is változóban vannak, így például a művészet, a kulturális időtöltés is egészen más spektrumon mozog. Megjelentek az úgynevezett daytime események, amelyek különböző tematikára épülő, a gasztronómiát, kézművességet bekapcsolva a városban való élet pozitívumaira erősítenek rá könnyed hangvételű eseménysorozatokkal.

Design, kultúra, közösség. Ennek a három fogalomnak a kapcsolatrendszere generálja azokat az új tendenciákat, amelyek alulról szerveződő, közös érdeklődéssel rendelkező csoportjai által nagy hatást gyakorolnak Budapest alternatív városi kultúrájára.