22
NCÍMLAPSZTORI EM VA M KÁ IN CD IÓ EGY
Hírnök
Csemetéknek szabadság, szülõknek szervezés
Hol legyen a gyerek a szünetben? Ó, IÓ, CIÓ, ÁCIÓ, KÁCIÓ, AKÁCIÓ, VAKÁCIÓ! Minden iskolás alig várja, hogy megjelenjenek a táblán a hõn áhított betûk, és végre elérkezzen a nyári szünet. Ami azonban a gyerekeknek öröm és szabadság az a szülõknek fejfájás és gond, mi legyen a gyerekkel a szünetben. Legjobb megoldás persze ha felügyelet alatt van, a nagymamákat, nagynéniket csatasorba lehet állítani, és itt vannak a táborok is. Szerencsés, ha több táborba is eljut a csemete, fõképp, ha ezeket a táborokat õ választhatja ki. Természetesen a pénztárca komoly határt szabhat a szabad választásban, de azért az elérhetõ táboroknál kettõ-három közül hadd válassza ki õ mivel szeretné tölteni a szabadidejét. Ne nézzük le az iskolai napközis tábort, cseppet sem baj, ha a gyermek nyáron nem találkozik tematikus okosítással, egyszerûen csak megadatik neki a szabad játék öröme. A fiúk naphosszat el tudják rúgni a bõrt a lányok pedig sokszor reggeltõl estig viháncolnak a sarokban, végre azt csinálhatják amihez kedvük van. Rengeteg feszültséget vezetnek így le egy elvárásmentes környezetben. Mire figyeljünk, ha táborba küldjük gyermekünket? Gyõzõdjünk meg arról, hogy akik a tábort vezetik, a gyerekekre felügyelnek szakemberek, felelõsségteljes felnõttek. Mindenképpen személyesen találkozzunk a tábor szervezõjével, kizárólag internetes információkra ne hagyatkozzunk. Szerencsés, ha valamelyik barátjával, esetleg testvérével megy a gyerek táborba, így nagyobb biztonságban érzi magát. A lelki biztonságon kívül elengedhetetlen a
testi biztonság garanciája is, táborválasztáskor kérdezzünk rá, milyen intézkedéseket tesznek a gyerekek biztonsága érdekében, van-e vésztervük tûz, esõzés, vagy járvány esetére. Kérdezzünk rá, hogy az étkeztetést hogyan oldják meg, esetleg milyen külsõ beszállítóval kötöttek szerzõdést. Fontos, hogy a táborozók egészségére milyen módon ügyelnek, hogyan érhetõ el szükség esetén orvosi ellátás. Informáljuk a táboroztatókat gyermekünkrõl, ne csak allergiájáról, vagy betegségeirõl, hanem lelki alkatáról is, fõbb tulajdonságairól. Ha ottalvós táborról van szó, elõre beszéljük meg, hogyan fogunk tudni kommunikálni, ezt egyeztessük le a tábor vezetõivel is (lehet-e mobiltelefont vinni, mikor lehet használni…). Szabjunk egy értelmes határt ennek a kommunikációnak, hiszen szüksége van a gyereknek arra az érzésre, hogy megállja a helyét egyedül is. Ne zaklassuk naponta, még ha „örül” is hívásainknak. Kössük le magunkat arra az idõre, amíg a gyerek a táborban van, ne azon keseregjünk mennyire hiányzik, vajon mit csinálhat. Tervezzünk esti programokat, találkozzunk rég nem látott barátainkkal. Ha a gyerek a tábor vége elõtt haza akar jönni, ne rohanjunk elsõ szóra. Beszélgessünk a tábor elõtt már arról, hogy elképzelhetõ, hogy az elsõ napok nehezebben telnek, de várhatóan késõbb jobb lesz. Fontos, hogy konzultáljunk a tábori személyzettel, õk hogyan látják a dolgot (itt nagy a szerepe annak, hogy jól választottunk-e, tudunk-e bízni az ott levõ felnõttek tisztánlátásában). Természetesen ha 3-4 nap után is konzekvensen haza akar jönni gyermekünk, akkor a táborvezetõkkel egyeztetve engedjünk kérésének. Remélem, hogy az intelmek mellett minden olvasónknak és gyermekének, kellemes élményekben gazdag táborozásokkal, nyaralásokkal lesz teletûzdelve az idei szünet, ezt kívánom mindnyájuknak. Dr. Milei Krisztina Csecsemõ- és gyermekgyógyász
Gózon Gyula Kamaraszínház – KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK!
www.gozon.hu