
4 minute read
Lélek Koffein
Blogi
Lélek Koffein
„Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor, amikor megértek e találkozásra.” (Márai Sándor)
Így kerültem én 2023. július 10-én Forray Niki, az Ünnepek Áruháza cégvezetőjének meghívására „Balira”…
Budapest III. kerületében a Santaiban ülve és Őt hallgatva, ahogy Pauer Krisztinával és Mester Tamással beszélget, úgy éreztem újabb mozaik darabka kerül helyére az életemben. Értelmet nyert az elmúlt majd’ két év minden nyűge és nyavalyája. A Frontin és a hónapokig szedett antidepresszáns, a heti pszichoterápia, a sok sírás és a „legyenmárvége”-napok.
A Lélek Koffein podcast interaktív felvétele alatt - mely szeptember első napjaiban kerül adásba - rájöttem: mindennek ott és akkor jön el az ideje, mikor készen állok rá. S számomra az ott töltött másfél óra olyan fantasztikus élmény volt, melyet úgy éreztem, mindenképpen szeretnék megosztani Önökkel, kedves Olvasók.

Mivel „spoilerezni” nem áll szándékomban, mindössze a benyomásaimról számolok be, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy sokuk érdeklődését sikerül felkeltenem.
A Niki által megálmodott és létrehozott nyugalom szigetén olyan emberekkel volt alkalmam kapcsolódni, akikkel bátran merem állítani, hogy egy ritmusra dobban a szívünk. Akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, akik ugyanúgy szüntelenül azt keresik, mit hogy lehet megoldani úgy, hogy közben a lehető legjobban tudjuk élvezni azt, amit már addig elértünk. Akiknek, mint nekem is, sosem hullott semmi csak úgy magától az ölébe, de pont ezért megtanulták, hogyan tudják mégis megteremteni mindazt, amire vágynak.
Lehet akár szó egy önműködő cégről, amit Niki az év nagy részét külföldön töltve tud vezetni. Mert elegendő időt és energiát szentelt annak, hogy olyan munkatársi csapatot verbuvált össze hosszú évek alatt, akikre bátran bízhatja az üzletét, míg Ő ÉL. Balin.
Lehet szó arról, hogy Kriszta egy válás után egyedül maradva egy kisgyermekkel, hogyan tudott talpra állni és megtanulni másokat is segíteni túllendülni bármilyen kihíváson az életükben.
Lehet szó arról, hogy Tamás 6 év alatt összerakott egy olyan meditációs programot, ami köré aztán felépült egy igazi kapcsolódásokkal teli közösség.
És most már tudom, hogy lehet szó arról is, hogy amit én megálmodtam, meg tudom valósítani.
Mert rájöttem, hogy valójában ezt teszem már hosszú évek óta. Mikor lendületesebben, mikor csak lépésenként araszolva, de rendületlenül haladva afelé az élet felé, amit oly rég megálmodtam.
2017-ben merve otthagyni örökre egy mesésen jól fizető állást az osztrák szezonális vendéglátásban, nem törődve a károgó ellendrukkerekkel, akiket egykor a barátaimnak gondoltam… Merve hazajönni és elkezdeni itthon BOLDOGulni a magam uraként.
2018-ban fejest ugrani valamibe, amiből bár anyagilag és érzelmileg is becsődölve jöttem ki, de ugyanakkor rengeteget tanultam is. Emberi kapcsolatokról, kommunikációról, arról, hogy nincs jó vagy rossz, csak címkék vannak, amiket mi aggatunk dolgokra és emberekre, annak függvényében, hogy adott pillanatban éppen milyen érzelmeket váltanak ki belőlünk.
A 2019-es próbaszám óta írva a Csak Pozitívan Magazinba. Életem legkeményebb szakítása után talpra állva és vállalkozást indítva.
2020-ban nem éppen önkéntes pályamódosítást követően egy számomra vadonatúj és akkor meglehetősen idegen területen próbálgatva a szárnyaimat. Pénzügyi tervezést tanulva és felismerve, hogy nem ez az, amit élethossziglan, hivatásszerűen csinálni akarok.
2021-ben megtalálva azt az igaz Társat, akivel korábban esélyem nem lett volna találkozni, annyira másképp éltük az életünket és jártuk a magunk útját.

2022-ben értékesítve az Apukámtól örökölt lakást, melynek árából ki tudtam fizetni minden tartozásomat, amit a 2020 tavaszán csődbe ment vállalkozásom miatt sikerült felhalmoznom.
2023-ban visszatérve a vendéglátásba, másképp, mint korábban, de ugyanúgy élvezve, hogy kellemesebbé és mosolygósabbá tehetem mindazok napját, akikkel találkozom egy ebéd vagy vacsora erejéig.
Eljutva végül július közepén a Santai-ba, ahol a FEL-adni szó egy olyan jelentéséről hallhattam 3 csodálatos embertől, amivel évekkel korábban már találkoztam, de azóta szinte elfelejtettem…
Összeszedve a bátorságomat és a felvétel után megszólítva a podcast háziasszonyát Pauer Krisztát, merve megkérdezni van-e rá mód, hogy riportot készítsek vele és Mester Tamással…

A lapzárta pillanatában még folynak az egyeztetések, de örömmel mondhatom, hogy vannak biztató részeredményeim. A végkifejletről pedig hamarosan Önök is értesülhetnek itt a Magazin hasábjain. Mert akár IGEN-t, akár NEM-et kapok végül, mindkettőnek meglesz a maga tanulsága számomra.
Tartsanak velem a következő hónap végén is, szeptember 4-én pedig hallgassák meg nyitott szívvel és elmével a Lélek Koffein podcast következő adását. Biztosra veszem, hogy Önöknek is sokat fog adni a kezdődő iskolaév rohanós napjaiban. Segít könnyebben megőrizni az elmúlt nyár kellemes pillanatait és felidézni a szép emlékeket.
