7 minute read
Lassabban öregszünk, vagy csak agyunk köt mintákat a régi fotókhoz?
Czeczon
Lassabban öregszünk, vagy csak agyunk köt mintákat a régi fotókhoz?
Sokan érezzük azt az elmúlt években, hogy valahogyan kevés a 24 óra, hogy elvégezzünk minden feladatot. Mintha régebben – 10-20-30 éve – több minden belefért volna egy napba. Mintha lassabban telt volna az idő. Most egy feladat elvégzése után ránézünk az órára és nem hisszük el, hogy már ennyi az idő. De nem cselekszünk lassabban, sőt, az információáramlás is gyorsult körülöttünk. Az idegrendszerünk alkalmazkodni próbál, mégis azt érezzük, hogy rövidebbek a napok, az idő rohan és egyre sebesebben. És ha ez nem lenne elég, még lassabban is öregszünk? Gondolom mindenkinek járt már az a fejében, hogy régi képeket, filmeket nézegetve, az ott szereplőket idősebbnek látta, még ha tudta is, hány évesek az illetők.
Akár filmet nézünk, családi fotóalbumot lapozgatunk vagy az interneten nézünk 30-40-50 vagy akár több évvel is idősebb fotókat, múlt századelejieket meg pláne, feltűnhet, hogy a képen szereplő egyének idősebbnek tűnnek a biológiai koruknál, főleg, ha mostani azonos korú emberhez hasonlítjuk őket. Érdekes, nemde? Ki ne érezte volna már azt, hogy a nagymama az általános iskolai tablón úgy néz ki, mint egy felnőtt? 20 évesen meg szinte negyvennek tűnik. 60-70 évvel ezelőtt, főleg falun egy negyven éves nő, már fejkendős néninek tűnt, pont úgy, mint a ma 70 évesei. Miért? Mi lehet az oka? Másként telik a fizikai idő és másként jár a biológiai óránk?
Ezeknek a kérdéseknek járt a végére Michael Summers, a Vsauce nevű YouTube-csatorna készítője, és egy 22 perces videóban ment végig a jelenség hátterében álló okokat vizsgálva, a felvételt pedig már közel 10 millióan látták. Nézzük meg az általa említett tényezők közül a leglényegesebbeket.
Miért néztek ki régen idősebbnek az emberek?
Summers több fotót is hoz példaként arra, hogy a ’60-as, ’70-es évek tinijeit, fiataljait most simán harmincas korosztálynak tippelnénk. A 17 éves Elizabeth Taylorról is mutat egy képet, amin valószínűleg 27-nél nem tippelnénk fiatalabbnak. Szerinte az egész retrospektív öregedés egy összetett folyamat, amiben több tényező is szerepet játszik. Véleménye szerint a mai emberek külsőre tényleg lassabban korosodnak, ez pedig az életmódbeli, a táplálkozásbeli változásoknak, az egészségügy fejlődésének, a dohányzási szokások változásának, a naptejek használatának, és a modern bőrápolásnak is köszönhető.
Természetesen nem lehet a levegőbe beszélni ebben a témában sem. 2018-ban egy vizsgálat (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/ PMC5897168/) során a tényleges biológiai öregedés változásait tanulmányozták a kronológiai életkorhoz képest 1988 és 2010 között. Olyan markerekből kiindulva, mint például a vérnyomás vagy a tüdőfunkció. Azt állapították meg, hogy ebben a rövid időszakaszban is jelentős különbségek mutathatók ki az öregedésben: a fiatalabb generációk biológiailag "fiatalabbak", mint a korábban születettek. Ezek a kutatások is bizonyították tehát, hogy tovább maradunk ma már fiatalok/fiatalosak, mint pár generációval korábban. Az 56 lesz az új 60, a 37,5 lesz az új 40, és a 19 az új 20 - ha a tudomány alapján vizsgáljuk a biológiai öregedést. Látszik a kor előrehaladtával arányos fiatalodás.
Az IFL Science megállapította, hogy az elmúlt 20 évben a lakosság biológiai életkora egyaránt csökkent a férfiak és a nők esetében is. Azonban a változás mértéke nem volt azonos a férfiak és a nők, illetve az eltérő korosztályok között sem. Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatal férfiak sokkal nagyobb arányban fiatalodtak meg, mint a fiatal nők. Ez a megállapítás magyarázhatja, hogy miért csökkent nagyobb mértékben a korai felnőttkori halandóság a férfiak körében, mint a nők esetében, hozzájárulva a nemek közötti halandósági szakadék szűküléséhez. Emellett még az idősebb felnőttek esetében is nagyobb volt a javulás, mint a fiatalabb felnőttek esetében. Ahogyan az előző bekezdés végén láthatjuk a fiatalodási ütemet.
A kutatásban felhozták egyik sarkalatos életkorra ható elemként a dohányzást. ennek hatásaitól is zárul a biológiai életkorok közötti szakadék a nők és férfiak között. A férfiak csökkentették a dohányzást az évtizedek alatt, míg a nők felzárkóztak melléjük. Ezek mellett a gyógyszerhasználat is sokat segített és javulást eredményezett az általános egészségi állapotban.
A jó minőségű étrend elősegíti az egészséges és arányos öregedési folyamatot.Az elmúlt néhány évtizedben „növekedett az egészséggel és a táplálkozással kapcsolatos tudatosság, ami megnövekedett érdeklődést mutat a növényi alapú étrendek iránt”. A dohányzás egészségügyi kockázataival kapcsolatos tudatosság emelkedése is tapasztalható – ami komoly szerepet játszik a felgyorsult és korai öregedésben. Egy erős dohányos bőre 40 évesen olyan minőségű, mint egy nemdohányzó 70 évesé, amellett a legtöbb dohányos bőre fakó, ami sokszor alapvetően szürkének tűnik a korlátozott véráramlás miatt.
A dohányzás azonban sokkal gyakoribb volt az elmúlt évtizedekben, mint napjainkban. Az 1940es években az Egyesült Államokban a felnőttek 50%-a dohányzott, a ’80-as évek elején ez az arány már 35 százalékra csökkent, 2018-ban pedig történelmi mélypontra, 13,7 százalékra esett vissza számuk – így részben ez az egyik oka annak, hogy a mai fiatalok fiatalabbnak tűnnek, mint szüleik vagy nagyszüleik generációi.
Ne feledjük a vizualitást, amit nem hagyhatunk ki a sorból. Az agyunk a vizuális élményekhez társít bizonyos érzeteket, akár valaminek az öregség érzetét. A fotókon lévő stílus és a külső is hozzájárul ehhez: teljesen megváltoztat valakit egy modern, divatos hajviselet vagy épp a férfiaknál a szakáll, borosta, valamint a fiatalos, elegáns öltözködés. Ezek azt is befolyásolják, hogy ránézésre hány évesnek néz ki a személy. Michael Summers kiemelte, a régi idők emberei sokszor azért tűnnek öregebbnek, mert a mai értelemben, a mai divat alapján „öregesen” öltözködtek.
Külön blokkot szentelt videójában egy kutatásnak, mely szerint még a nevek is befolyásolják azt, hogy hogyan tekintünk valakire. Ugyanis nemcsak képesek vagyunk kitalálni egy-egy arcról, hogy hogy hívják az illetőt, de a kutatás szerint maga a név is befolyásolja, hogy hogyan változik, hogyan néz ki valaki külsőre. Az ember ugyanis sokszor teljesen tudattalanul hozzáidomul a nevéhez, és az azzal kapcsolatos külső elvárásokhoz. Rengeteg vizuális példát hoz fel arcokkal és nevekkel.
Természetesen nem szabad kihagyni a sorból a fényképészeti és filmes technológiákat, melyeknek hatására, a fotókon szereplők idősebbnek nézhetnek ki. A fekete-fehér vagy kézzel utólagosan festett (színezett) képek modelljeinek sokszor percekig kellett az expozíció miatt mozdulatlanul maradnia és ez nem segítette elő a fiatalosan mosolygós képek elkészültét. Amellett a korabeli trend sem a vihogós képeknek kedvezett, mindenki komoly, megfontolt, büszke arckifejezéssel és tartással állt a fényképezőgép elé. Mivel nem százával lőtték a szelfiket, hanem egy emberről élete során maximum pár kép készült, azokon viszont szerette volna megmutatni, ki is ő.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ki milyen körülmények közül került egy-egy fotóra, milyen társadalmi rétegből volt való, mennyire viselte meg az élet, a nehéz fizikai munka és az általános életkörülmények. Egy háborús időszakban élő tinédzser biztosan idősebbnek nézett ki az őt ért stressz és egyéb hatások, a nélkülözés és az érzelmi leterheltség miatt. De egy nehéz fizikai munkát végző parasztember napcserzett bőre sem mutatta fiatalnak az illetőt.
Tehát elmondhatjuk, hogy ma a civilizáció, a fejlesztések, az életmód kedvez a biológiai korunkhoz képest való fiatalabb állapotunknak. Ez persze nem garantál hosszabb életet, mindössze az életkorunkhoz képest lassabban oxidálódik el a testünk, szervezetünk. A részint kimutatható és vizsgálható, részint illuzórikus hatás azért mindenképp jó érzéssel tölthet el bennünket. A gyorsuló idő ellenére mi lassulunk. Legalábbis az öregedésben.
képek: Vsauce Youtube csatorna
