6 minute read

December Télelő, Álom hava, Szentkarácsony hava

Gódor Anita

December Télelő, Álom hava, Szentkarácsony hava

…amikor pár napra elcsendesedik a világ zaja.

Pilinszky János: Advent

Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.

Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és jogosabb birtoklás se, mint szeretnünk azt, ami a miénk, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi „meglepetés”; lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.

Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.

Az a gyerek, aki az első hóesésre vár, jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől – szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.

Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

Be kell vallanom, hogy kicsit bajban vagyok. Évekkel ezelőtt annyira egyszerű lett volna az adventi időszakra színházajánlót írnom. Mert volt miről.

Az általam egykor úgy imádott színházban pörögtek a darabok, és minden héten volt olyan, ami szívmelengetős, kicsit ünnepi, nagyon szerethető. A fix bérletesek mellé még becsúszott ez-az, akkor is, ha jellemző volt mindig is a decemberre (pláne a két ünnep közötti időszakra), hogy a nézőteret nem a szokásos elkötelezett színházrajon gók, hanem az ajándékjegyesek töltötték meg. Talán pont attól volt ünnepi, hogy a karácsonyillat keveredett a naftalin szagával, és teljesen új arcokkal találkozott az ember.

Aztán persze helyreállt a rend, visszakaptuk a hatodik sor közepét, és újra a munkából éppen odaérős, de a tapsrend alatt nem azonnal távozni kívánó lelkes közönségé volt a nézőtér.

Az adventi hangolódás és az alkalmi színház látogatás alatt se feledkezzünk meg arról, hogy hiába öltözünk fel szépen, ha nem tartjuk be az alapvető illemszabályokat és ezzel zavarjuk a környezetünket. Alapvetően foglalkoztam már a témával, de mostanában megdöbbentő dolgokat tapasztaltam, és valószínűleg nem csak én, mert a héten voltam olyan színházban, ahol a telefon kikapcsolása mellett megkérték a nézőket, hogy, ha köhögés elleni cukorkát kívánnak fogyasztani a darab alatt, azt a csörgős papírból most bontsák ki. Azt, akinek ezek után mégis megcsörren a telefonja, és ahelyett, hogy kinyomná, feláll, elsétál a sorok mellett, felveszi, és 1 percben ecseteli, hogy ő bizony most nem ér rá, mert színházban van, és majd holnap ebédidőben lesz ideje és megbeszélik… na, arra meg már nyomdafestéket tűrő jelzőket sem találok.

Azok kedvéért, akik rég nem jártak színházban, de semmiképp nem szeretnének zavarni másokat, röviden és tömören álljon itt egy kis össze foglaló.

Élet a színházban – Illik, nem illik…

Betegen maradj otthon! Igen, elhiszem, hogy ajándékba kaptad, de ezt nem is az illem, hanem a mások iránti tisztelet és felelősségválla lás követeli meg.

Ha gyermekkel mész, tájékozódj az előadás tartalmáról! Vannak gyermek, ifjúsági, és fel nőtt előadások. Nem véletlen!

Az előadás kezdete előtt legalább ne gyedórával érkezz meg a színházba.

A női mosdóban mindig kilométeres a sor. Nincs kivétel.

A ruhatár használata kötelező. Van, ahol ingyenes, van, ahol fizetős, de a nem túl tágas nézőtéren igen zavaró, ha még a mellettünk ülő kabátja is ránk lóg.

Ha a jegyed a sor közepére szól, igyekezz mielőbb elfoglalni a helyedet, hogy ne kelljen az egész sort felállítanod. Ha nem sikerül megelőz ni a szélén ülőket, és a sorba már ülő nézők előtt kell elmenned, akkor minden esetben arccal és ne fenékkel feléjük fordulva tedd ezt meg. Ha te vagy útban, akkor segítsd az előtted elhaladót azzal, hogy felállsz. Ugye mondanom sem kell, hogy bármilyen formában gázolunk át a sorban ülőkön, természetesen illik elnézést kérni, és megköszön ni, hogy segítik a bejutásunkat.

Ha késve érkezel, az ülőhelyed a sor közepére szól, és az előadás elkezdődött, keresd meg a nézőteres kollégát, aki eligazít. De ne lepődj meg azon sem, ha az első felvonásra már nem enged be.

A mobiltelefonoknak is jár a kikapcsolódás! Nem zizgő, nem rezgő (maximum repülőgép) üzemmódban vagy kikapcsolt állapotban. (és ne felejtsd el az okosórád sem) kiegészítés: … és, ha hívnak NE VEDD FEL.

A karfa nem csak a tiéd!

Igen, az illat öltöztet. Mértékkel használva!

Előadás közben ropis, chipses, csokoládés, cukorkás papírral csörögni TILOS. Ha valakinek egészségügyi okokból szükséges egy-egy fa lat, azt megértjük, de a kolbászos szendóra nincs mentség!

Ne dúdolj, ne énekelj, és mindenekelőtt ne kommentáld a látottakat.

Ittasan ne ülj be a nézőtérre. Láttunk már síró partnert olyan mellett, aki szókimondóra itta magát és nem sikerült magában tartani a véleményét a darab közben.

… és a legfontosabb:

Add meg azt a tiszteletet a művészeknek, ami jár, tapssal, mosollyal, és leginkább azzal, hogy nem indulsz meg homlokegyenest a ruhatár felé, amikor a függöny legördül. Ha már megtisztelted magadat egy színházlátogatással, akkor legyél tekintettel másokra is, akik szintén kikapcsolódni jöttek. Élvezd a pillanatot, amit kaptál az előadástól, és ne azon bosszankodj, hogy 5 percet sorba kell még állni a kabátért.

És most, hogy átismételtük a legfontosabb szabályokat, nincs is más dolgunk, mint az adventi időszakra váltani magunknak egy színházjegyet, hátradőlni a nézőtéren, és élvezni a darabot.

A teljesség igénye nélkül álljon itt minden napra egy előadás, hogy rám aztán senki ne fog hassa…

Dec. 24. 11:00 A diótörő Budapest, Magyar Állami Operaház

Dec. 25. 14:30 A padlás Budapest, Vígszínház

Dec. 26. 11:00 HÓKIRÁLYNŐ Budapest, Turay Ida Színház

Dec. 27. 10:30 Az utolsó bárány Budapest, Budapest Bábszínház

Dec. 28. 19:00 Advent a Hargitán - Zenthe Ferenc Színház Hódmezővásárhely, Bessenyei Ferenc Művelődési Központ

Dec. 29. 15:00 A karácsonyi rózsa legendája Budapest, Kolibri Színház

Dec. 30. 19:00 OLIVER! Győr, Győri Nemzeti Színház, Nagyszínház

Dec. 31. 19:00 A miniszter félrelép Kecskemét, Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház

Színházi élményekben gazdag, csodás ünnepeket kívánok!

This article is from: